{"id":400589,"date":"2008-07-30T22:00:00","date_gmt":"2008-07-30T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400589"},"modified":"2023-08-29T22:27:16","modified_gmt":"2023-08-29T21:27:16","slug":"uj-magaslatokra-torve","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/uj-magaslatokra-torve\/","title":{"rendered":"\u00daj magaslatokra t\u00f6rve"},"content":{"rendered":"
\r\n

 <\/p>\r\n

\u201eMost megt\u00f6rt\u00e9nik\u201d \u2013 ezzel az \u00edg\u00e9retes mott\u00f3val nyitotta meg kapuit id\u00e9n j\u00faliusban Trentino \u00e9s D\u00e9l-Tirol hegyvid\u00e9ki t\u00e1jain mer\u00e9szen a Manifesta 7<\/a>. Az eur\u00f3pai bienn\u00e1l\u00e9 eddigi legsz\u00e9tsz\u00f3rtabb esem\u00e9ny-k\u00edn\u00e1lat\u00e1t n\u00e9gy helysz\u00ednen l\u00e1thatjuk, melyek egym\u00e1st\u00f3l t\u00f6bb mint 100 km-re, az \u00f3kori r\u00f3mai, illetve germ\u00e1n birodalmakat \u00f6sszek\u00f6t\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00fatvonal ment\u00e9n helyezkednek el. Az Alpokban tal\u00e1lhat\u00f3 hatalmas er\u0151d, a Habsburg Fortezza fekszik legmagasabban, \u00e9s ez az egyetlen hely, ahol a Manifesta \u00f6sszes kur\u00e1tora k\u00f6z\u00f6s v\u00e1llalkoz\u00e1sba fogott. A m\u00e1sik h\u00e1rom helysz\u00ednt k\u00fcl\u00f6n kur\u00e1tor-csoportok kapt\u00e1k: Bolzano a Raqs Media Collective sz\u00e1rnyai al\u00e1 ker\u00fclt, Anselm Franke \u00e9s Hila Peleg Trent\u00f3ban kapott szabad kezet, Adam Budak pedig Roveret\u00f3r\u00f3l gondoskodott. \u00d6sszesen 180 r\u00e9sztvev\u0151 m\u0171v\u00e9szt h\u00edvtak meg.<\/p>\r\n

A nagysz\u00e1m\u00fa kur\u00e1tor, m\u0171v\u00e9sz, illetve helysz\u00edn ak\u00e1r arra is engedhetne k\u00f6vetkeztetni, hogy az idei Manifesta a mustra kor\u00e1bbi sikersorozat\u00e1t hivatott fel\u00e9leszteni a k\u00e9t \u00e9vvel ezel\u0151tt az utols\u00f3 pillanatban lef\u00fajt ciprusi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s rossz eml\u00e9k\u00e9t k\u00f6vet\u0151en, melyre egy\u00fattal f\u00e1tylat is bor\u00edt.<\/p>\r\n

A Manifesta k\u00eds\u00e9rleti jellege legink\u00e1bb Fortezz\u00e1ban \u00e9rz\u0151d\u00f6tt, ahol a kur\u00e1torok l\u00e9nyeg\u00e9ben m\u0171v\u00e9szek n\u00e9lk\u00fcli ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st hoztak l\u00e9tre. A Scenarios<\/i> (Forgat\u00f3k\u00f6nyvek<\/i>) c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s alapja \u00f6sszesen t\u00edz interdiszciplin\u00e1ris sz\u00f6veg olyan szerz\u0151kt\u0151l, mint Mladen Dolar szlov\u00e9n filoz\u00f3fus vagy Saskia Sassen holland teoretikus. A sz\u00f6vegek k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le \u201ehallgat\u00f3 pontokon<\/a>\u201d ker\u00fclnek bemutat\u00e1sra hangsz\u00f3r\u00f3k, f\u00fclhallgat\u00f3k, illetve fakorongok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel.<\/p>\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s anyagtalans\u00e1ga r\u00e9v\u00e9n figyelm\u00fcnk az \u00e9p\u00edt\u00e9szet fest\u0151is\u00e9g\u00e9re \u00e9s a hegyszoros sz\u00e9l\u00e9r\u0151l a sebes foly\u00f3 f\u00f6l\u00e9 tornyosul\u00f3 er\u0151d l\u00e1tv\u00e1nyos fekv\u00e9s\u00e9re \u00f6sszpontosul. M\u00e1sr\u00e9szr\u0151l a sokszor nehezen hallhat\u00f3 hangz\u00f3 forgat\u00f3k\u00f6nyvek szinte anyagtalanok maradnak. Ahogy egy l\u00e1togat\u00f3 megjegyezte: a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son a leg\u00e9rdekesebb hang a zubog\u00f3 v\u00edz \u00e9s a sz\u00e9l zaja. Az er\u0151d egyik kasz\u00e1rny\u00e1ja moziteremk\u00e9nt funkcion\u00e1l, ahol a kur\u00e1torok intelligens ellenpontk\u00e9nt \u00f6t n\u00e9mafilmet vet\u00edtenek. Saj\u00e1t nyilatkozatuk szerint elk\u00e9pzel\u00e9s\u00fck az volt, hogy megfigyelj\u00fck, \u201emit hallunk, amikor nem musz\u00e1j l\u00e1tnunk, \u00e9s mit l\u00e1tunk, amikor nem musz\u00e1j hallanunk.\u201d<\/p>\r\n

Bolzano iparter\u00fclet\u00e9n az \u00faj-delhii Raqs Media Collective csapata k\u00far\u00e1lta a The Rest of Now<\/i> (A ma marad\u00e9ka<\/i>) c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st. Arra v\u00e1llalkoztak, hogy felfejts\u00e9k az id\u0151 jelent\u00e9s\u00e9t, a modernista sebess\u00e9g\u0151r\u00fcletet, \u00e9s korunk lass\u00edt\u00e1s ir\u00e1nti v\u00e1gy\u00e1t, hogy k\u00f6rbej\u00e1rj\u00e1k az eml\u00e9kezet \u00e9s az amn\u00e9zia probl\u00e9mak\u00f6r\u00e9t, mik\u00f6zben tov\u00e1bbgondolj\u00e1k a maradv\u00e1ny fogalm\u00e1r\u00f3l alkotott elk\u00e9pzel\u00e9seiket: mi marad, miut\u00e1n minden m\u00e1st elt\u00e1vol\u00edtottunk? Kiindul\u00f3pontjuk egy 19. sz\u00e1zadi botanikus tanulm\u00e1nya a R\u00f3mai kolosszeum n\u00f6v\u00e9nyvil\u00e1g\u00e1<\/i>r\u00f3l (Richard Deakin: Flora of the Colosseum of Rome<\/i>, 1855), amely katalogiz\u00e1lta a r\u00f3mai amfite\u00e1trum biodiverzit\u00e1s\u00e1t: a Raqs Media Collective hasonl\u00f3 projektbe kezdett a haszn\u00e1laton k\u00edv\u00fcli alum\u00edniumgy\u00e1r ter\u00fclet\u00e9n.<\/p>\r\n

Jorge Otero-Pailos<\/a> spanyol \u00e9p\u00edt\u00e9sz The Ethics of Dust<\/i> (A por etik\u00e1ja<\/i>) c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1hoz lenyomatokat vett a gy\u00e1r ablakp\u00e1rk\u00e1nyait bor\u00edt\u00f3, eg\u00e9szen a mussolini-korszakig dat\u00e1lhat\u00f3 porr\u00e9tegekr\u0151l. Ez a munka a t\u00f6rt\u00e9nelem elt\u00f6rl\u00e9s\u00e9re h\u00edvja fel a figyelmet, ami a helysz\u00ednek kitakar\u00edt\u00e1sa \u00e9s helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n megy v\u00e9gbe, illetve r\u00e1mutat a meg\u0151rz\u00e9s mint ellenkultur\u00e1lis gyakorlat jelent\u0151s\u00e9g\u00e9re.<\/p>\r\n

A norv\u00e9g p\u00e1ros, Reinhhard Kropf \u00e9s Siv Helene Stangeland<\/a> ugyancsak a helysz\u00ednspecifikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s mellett d\u00f6nt\u00f6tt: The Naked Garden<\/i> (A csupasz kert<\/i>) c\u00edm\u0171 munk\u00e1jukban a gy\u00e1r falain burj\u00e1nz\u00f3 gomb\u00e1k nyom\u00e1ban lyukakat f\u00fartak a falakba, hogy f\u00e9nnyel \u00e9s nedvess\u00e9ggel t\u00e1pl\u00e1lj\u00e1k \u0151ket, meg\u0151rizve \u00e9l\u0151hely\u00fcket. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son szerepl\u0151 t\u00f6bbi munka k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le f\u00f6ldrajzi \u00e9s konceptu\u00e1lis kontextusokban ragadja meg a maradv\u00e1ny fogalm\u00e1t. Az argent\u00edn Judi Werthein<\/a> Secure Paradise<\/i> (Biztons\u00e1gos \u00c9den<\/i>) c\u00edm\u0171 filmje betekint\u00e9st ny\u00fajt egy Chil\u00e9ben \u00e9l\u0151 z\u00e1rt n\u00e9met kol\u00f3nia vil\u00e1g\u00e1ba, kiemelve tisztas\u00e1gm\u00e1ni\u00e1jukat \u00e9s er\u0151s munkaetik\u00e1jukat.<\/p>\r\n

Az egyik legprovokat\u00edvabb install\u00e1ci\u00f3 a mexik\u00f3i Teresa Margolles<\/a>\u00e9: a Sudor y Miedo<\/i> (Verejt\u00e9k \u00e9s f\u00e9lelem<\/i>) c\u00edm\u0171 munk\u00e1t csak azut\u00e1n tapasztalhatjuk meg, miut\u00e1n bel\u00e9pt\u00fcnk az \u00fcres szob\u00e1ba \u00e9s a szemk\u00f6zti falon elhelyezett c\u00edmk\u00e9r\u0151l \u00e9rtes\u00fclt\u00fcnk r\u00f3la, hogy a szob\u00e1t azzal a mexik\u00f3v\u00e1rosi hullah\u00e1zb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 v\u00edzzel p\u00e1r\u00e1s\u00edtott\u00e1k, amellyel ott boncol\u00e1s el\u0151tt a hull\u00e1kat most\u00e1k. Hab\u00e1r a munk\u00e1k nagy r\u00e9sze a m\u00falttal foglalkozik, a The Rest of Now<\/i> a legink\u00e1bb j\u00f6v\u0151be tekint\u0151, szabads\u00e1ggal \u00e9s \u00e9lettelis\u00e9ggel \u00e1titatott ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s.<\/p>\r\n

A l\u00e1tsz\u00f3lag egyszer\u0171 c\u00edmmel (The Soul<\/i> – A l\u00e9lek<\/i>) \u00e9s te\u00e1tr\u00e1lis alc\u00edmmel (Much Trouble in the Transportation of Souls<\/i> \u2013 Gondok a l\u00e9leksz\u00e1ll\u00edt\u00e1s ter\u00e9n<\/i>) ell\u00e1tott ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, melynek kur\u00e1tora Anselm Franke \u00e9s Hila Peleg, egy trent\u00f3i \u00fcres posta\u00e9p\u00fcletben ker\u00fclt megrendez\u00e9sre. A modernizmus \u00e9s a \u201ewhite cube\u201d \u00fajra\u00e9leszt\u00e9se ir\u00e1nt er\u0151sen elk\u00f6telezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s minden erej\u00e9vel megpr\u00f3b\u00e1l fel\u00fclemelkedni a Palazzo delle Poste \u00e9p\u00fclet\u00e9t alkot\u00f3 sz\u00e1mtalan kis irodahelyis\u00e9g mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151 helyspecifikuss\u00e1g\u00e1n.<\/p>\r\n

Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1suk alapj\u00e1ul azt a 16. sz\u00e1zadi tridenti zsinatot veszik, amelyik elind\u00edtotta az ellenreform\u00e1ci\u00f3t, \u00e9s, hogy az egy\u00e9n legm\u00e9lyebb gondolatai se maradhassanak rejtve, jobban meger\u0151s\u00edtette a gy\u00f3n\u00e1s doktr\u00edn\u00e1j\u00e1t. A kur\u00e1torok azonban meg\u00e1lltak a metafora \u00e9s a metafizika szintj\u00e9n ahelyett, hogy ezt a t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyt napjaink tolakod\u00f3 biopolitik\u00e1j\u00e1nak lehets\u00e9ges el\u0151fut\u00e1rak\u00e9nt vizsg\u00e1lt\u00e1k volna.<\/p>\r\n

Az egyetlen m\u0171, amelyik explicit m\u00f3don foglalkozik a l\u00e9lek biopolitikai dimenzi\u00f3j\u00e1val, Maria Thereza Alves<\/a>, Jimmie Durham<\/a> \u00e9s az antropol\u00f3gus Michael Taussig<\/a> Museum of European Normality<\/i> (Az eur\u00f3pai normalit\u00e1s m\u00fazeuma<\/i>) c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja, amelynek r\u00e9sze egy \u201enem-vend\u00e9gk\u00f6nyv\u201d, ami az Olaszorsz\u00e1g fel\u00e9 \u00faszva tengerbe fulladt n\u00e9vtelen mened\u00e9kkeres\u0151k puszta sz\u00e1madatait tartalmazza, \u00e9s felh\u00edvja a figyelmet azokra, akik k\u00edv\u00fcl esnek az eur\u00f3pai ide\u00e1lon.<\/p>\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st jobban jellemzi Joachim Koester<\/a> Tarantism<\/i> (Tarantizmus<\/i>) c\u00edm\u0171 fekete-feh\u00e9r vide\u00f3install\u00e1ci\u00f3ja, amely a del\u00edrium (bele\u00e9rtve a tarantella-cs\u00edp\u00e9st is) t\u00e1nccal val\u00f3 gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1nak k\u00f6z\u00e9pkori szok\u00e1s\u00e1t id\u00e9zi, \u00e9s amelyben az \u0151rj\u00f6ng\u0151 t\u00e1nc a test titkainak felfedez\u00e9sek\u00e9nt jelenik meg; vagy Ria Pacqu\u00e9e<\/a> Entre Nous Quelque Chose Se Passe<\/i> (Valami t\u00f6rt\u00e9nt k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk<\/i>) c\u00edm\u0171 filmje, melyben eur\u00f3paiak t\u00e1volkeleti l\u00e9gz\u00e9s- \u00e9s mozg\u00e1stechnik\u00e1kat gyakorolnak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 parkokban, ritmikus kommunik\u00e1ci\u00f3t alak\u00edtva ki rokon lelkeik k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\r\n

Rovereto az utols\u00f3 helysz\u00edn, ahol a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s tov\u00e1bbi k\u00e9t iparter\u00fclet, egy r\u00e9gi kaka\u00f3gy\u00e1r \u00e9s egy doh\u00e1nygy\u00e1r k\u00f6z\u00f6tt oszlik el. Adam Budak szekci\u00f3ja, a Principle Hope<\/i> (Rem\u00e9ny-elv<\/i>), elm\u00e9leti utal\u00e1sok sz\u00ednes sk\u00e1l\u00e1j\u00e1ra alapoz, Ernst Bloch \u201erem\u00e9ny-elv\u00e9t\u0151l\u201d eg\u00e9szen Kenneth Frampton kritikai regionalizmus\u00e1ig. A t\u00e1gas Manifattura Tabacchi ter\u00fclet\u00e9n elhelyezett m\u0171vek sz\u00e9pen beleilleszkednek a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s t\u00e1g gondolatk\u00f6r\u00e9be, amelyben megf\u00e9rnek egym\u00e1s mellett a h\u00e9tk\u00f6znapi t\u00e1rgyakat a posztindusztri\u00e1lis eszt\u00e9tika kontextus\u00e1ba helyezend\u0151 elektrotermikusan felbubor\u00e9kos\u00edtott fazekak \u00e9s serpeny\u0151k, illetve a modernista ut\u00f3pi\u00e1k hanyatl\u00e1s\u00e1t hirdet\u0151 hatalmas fekete l\u00e9gg\u00f6mb\u00f6k az udvar felett, de akad hely \u00fajrafogalmazni a futurizmus helyi \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t is szeg\u00e9nyes anyagokb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt pap\u00edrmaszkokkal \u00e9s szobrokkal.<\/p>\r\n

Az egyik legszebb munka Guido van der Werve<\/a> filmje, a Nummer Acht. Everything is Going to be Alright<\/i> (A nyolcadik. Minden rendben lesz<\/i>), amelyben a Finnorsz\u00e1g partjain\u00e1l egy j\u00e9gt\u00f6r\u0151 haj\u00f3 el\u0151tt n\u00e9h\u00e1ny l\u00e9p\u00e9ssel s\u00e9t\u00e1l\u00f3 m\u0171v\u00e9szt \u00e1br\u00e1zol\u00f3 megbabon\u00e1z\u00f3 k\u00e9psorok a rem\u00e9ny t\u00f6r\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t sugallj\u00e1k.<\/p>\r\n

A m\u00e1sik helysz\u00edn, az Ex-Peterlini, Erhardt Mikl\u00f3s \u00e9s a Kis Vars\u00f3<\/a> La Nave dei Folli<\/i> (Bolondok haj\u00f3ja<\/i><\/a>) c\u00edm\u0171 vide\u00f3munk\u00e1j\u00e1nak ad otthont, meglehet\u0151sen mostoha<\/a> k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, ugyanis a vide\u00f3 hangj\u00e1t elnyomja<\/a> egy m\u00e1sik ki\u00e1ll\u00edtott film. Kit\u0171n\u0151en kivitelezett<\/a> munk\u00e1juk a befogad\u00f3 \u00e9p\u00fclet k\u00f6zelm\u00faltj\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l mer\u00edt, ugyanis a helysz\u00edn fel\u00faj\u00edt\u00e1sa el\u0151tt foglalt h\u00e1z volt, helyi anarchist\u00e1k lakt\u00e1k. A m\u0171v\u00e9szek r\u00f6gz\u00edtett\u00e9k elbesz\u00e9l\u00e9seiket, \u00e9s, nehogy ellen\u00e1ll\u00e1suk gyakorl\u00e1s\u00e1b\u00f3l l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g<\/a> v\u00e1lj\u00e9k, magyar aktivist\u00e1kkal<\/a>, magyar helysz\u00ednen rendezt\u00e9k \u00fajra a t\u00f6rt\u00e9netet.<\/p>\r\n

Egy m\u00e1sik \u00e9rdekesen kapcsol\u00f3d\u00f3 munka Claire Fontaine neonfelirata, We are with you in the Night<\/i><\/a> (Veletek vagyunk az \u00e9jszak\u00e1ban<\/i>), amely az 1970-es \u00e9vekben elterjedt grafittit ism\u00e9tli, mely az olasz politikai foglyok ir\u00e1nti szolidarit\u00e1st volt hivatott kifejezni (b\u00e1r az alatta olvashat\u00f3 c\u00edmke sz\u00edvesebben illeti e mondatot a \u201ek\u00e9t\u00e9rtelm\u0171\u201d \u00e9s \u201ebizonytalan\u201d jelz\u0151kkel).<\/p>\r\n

Bizonyos m\u00e9rt\u00e9kig \u00fagy t\u0171nik, hogy a Manifesta 7 a k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171s\u00e9g, a t\u00f6bbf\u00e9le olvasat \u00e9s a poszt-politikum talaj\u00e1n k\u00edv\u00e1n utat t\u00f6rni, konstans hivatkoz\u00e1si pontk\u00e9nt a modernizmust \u00e9s a r\u00e9gi\u00f3specifikus futurizmust v\u00e9ve ahelyett, hogy a r\u00e9gi\u00f3, illetve Eur\u00f3pa mai kritikus \u00e1llapot\u00e1val n\u00e9zne szembe. Vajon az\u00e9rt van ez, mert a Manifesta 6 t\u00falpolitiz\u00e1lt t\u00f6rekv\u00e9sei olyan katasztrof\u00e1lis eredm\u00e9nnyel z\u00e1rultak, vagy pedig egyszer\u0171en az idei Manifesta c\u00e9lkit\u0171z\u00e9se, hogy t\u00e1gasabb trendeket k\u00f6vessen?<\/p>\r\n

Ford\u00edtotta: Sipos D\u00e1niel<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  \u201eMost megt\u00f6rt\u00e9nik\u201d \u2013 ezzel az \u00edg\u00e9retes mott\u00f3val nyitotta meg kapuit id\u00e9n j\u00faliusban Trentino \u00e9s D\u00e9l-Tirol hegyvid\u00e9ki t\u00e1jain mer\u00e9szen a Manifesta 7. Az eur\u00f3pai bienn\u00e1l\u00e9 eddigi legsz\u00e9tsz\u00f3rtabb esem\u00e9ny-k\u00edn\u00e1lat\u00e1t n\u00e9gy helysz\u00ednen l\u00e1thatjuk, melyek egym\u00e1st\u00f3l t\u00f6bb mint 100 km-re, az \u00f3kori r\u00f3mai, illetve germ\u00e1n birodalmakat \u00f6sszek\u00f6t\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00fatvonal ment\u00e9n helyezkednek el. Az Alpokban tal\u00e1lhat\u00f3 hatalmas er\u0151d, a […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630536,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400589","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400589","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400589"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400589\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2029575,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400589\/revisions\/2029575"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630536"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400589"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400589"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400589"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}