{"id":400596,"date":"2008-09-09T22:00:00","date_gmt":"2008-09-09T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400596"},"modified":"2022-06-13T17:53:20","modified_gmt":"2022-06-13T16:53:20","slug":"leckek-szerenysegbol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/nem-tema\/leckek-szerenysegbol\/","title":{"rendered":"Leck\u00e9k szer\u00e9nys\u00e9gb\u0151l"},"content":{"rendered":"
\r\n

Jan Verwoert al\u00e1bb k\u00f6zl\u00e9sre ker\u00fcl\u0151 Leck\u00e9k szer\u00e9nys\u00e9gb\u0151l \u2013 A nyitott akad\u00e9mia modellj\u00e9r\u0151l<\/i> c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1sa 2006-ban jelent meg a hollandiai Metropolis M m\u0171v\u00e9szeti magazinban. (1)<\/a> A sz\u00f6veggel a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetemen megrendez\u00e9sre ker\u00fclt Elk\u00e9pzel\u00e9sek egy Fikt\u00edv Akad\u00e9mi\u00e1r\u00f3l<\/i> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9sekor tal\u00e1lkoztam, \u00e9s az\u00e9rt figyeltem fel r\u00e1, mert a m\u0171v\u00e9szeti oktat\u00e1s helyzet\u00e9vel kapcsolatban olyan k\u00e9rd\u00e9seket feszeget, melyekkel nekem is szembes\u00fcln\u00f6m kellett. Ilyenek, hogy mik\u00e9nt lehet egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s (workshop) kontextus\u00e1ban \u00fagy foglalkozni probl\u00e9m\u00e1kkal, hogy abban a k\u00e9rd\u00e9sfeltev\u00e9snek \u00e9s a lehets\u00e9ges v\u00e1laszok felsorakoztat\u00e1s\u00e1nak egyar\u00e1nt hat\u00e9kony szerepe legyen? Reflekt\u00e1lnak-e a di\u00e1kok arra a helyzetre, amiben vannak, \u00e9s hogyan viszonyul mindez az int\u00e9zm\u00e9ny, \u00e9s az ezen k\u00edv\u00fcli \u00e9let elv\u00e1r\u00e1saihoz? Hogyan tudnak a hallgat\u00f3k a saj\u00e1t maguk sz\u00e1m\u00e1ra (is) inspirat\u00edv diskurzust kialak\u00edtani, melyekben a tan\u00e1rokkal egy\u00fctt gondolkodva r\u00f6videbb-hosszabb t\u00e1v\u00fa megold\u00e1sok sz\u00fclethetnek?<\/p>\r\n

Az elm\u00falt \u00e9vekben teoretikusok, kur\u00e1torok \u00e9s k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek sz\u00e1mos form\u00e1ban foglalkoztak a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let, az int\u00e9zm\u00e9nyek \u00e9s a m\u0171v\u00e9szeti oktat\u00e1s kapcsolat\u00e1val (2)<\/a>: ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok, workshopok, projektek elemezt\u00e9k az akad\u00e9mi\u00e1k jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t \u00e9s szerep\u00e9t. Hogy csak a k\u00e9t legismertebb p\u00e9ld\u00e1t eml\u00edts\u00fck: a 2006-ban meghi\u00fasult Manifesta 6<\/i> az iskolaform\u00e1t v\u00e1lasztotta a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s keret\u00e9\u00fcl, a 2007-ben megval\u00f3sult documenta 12<\/i> kur\u00e1torai pedig grandi\u00f3zus nemzetk\u00f6zi programjuk egyik vez\u00e9rmot\u00edvum\u00e1nak v\u00e1lasztott\u00e1k az oktat\u00e1st. (3)<\/a><\/p>\r\n

A t\u00e9m\u00e1val kapcsolatos elemz\u00e9sek olyan k\u00e9rd\u00e9seket vetnek fel, mint hogy mennyire izol\u00e1lt a jelenlegi oktat\u00e1s a glob\u00e1lis m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s nem utols\u00f3sorban a politikai, gazdas\u00e1gi, t\u00e1rsadalmi folyamatokt\u00f3l \u00e9s probl\u00e9m\u00e1kt\u00f3l? Milyen \u00e9rt\u00e9kteremt\u0151 elvek ment\u00e9n szervez\u0151dik az egyetemi curriculum, mennyire tarthat\u00f3 fenn a klasszikusnak mondhat\u00f3 mesteroszt\u00e1lyi rendszerben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 oktat\u00e1s? Sz\u00fcks\u00e9ges-e, \u00e9s ha igen, milyen m\u00e9rt\u00e9kben, az oktat\u00e1si gyakorlatnak reflekt\u00e1lnia a m\u0171v\u00e9szeti piac v\u00e1ltoz\u00e1saira?<\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyek \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az oktat\u00e1siak \u2013 megv\u00e1ltozott szerep\u00e9vel Verwoert t\u00f6bb \u00edr\u00e1s\u00e1ban is foglalkozik. (4)<\/a> Ezekben az eduk\u00e1ci\u00f3 tradicion\u00e1lis helysz\u00edn\u00e9t a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let egy\u00e9b ter\u00fcleteit\u0151l szimbolikus hat\u00e1rok \u00e1ltal elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt int\u00e9zm\u00e9nyk\u00e9nt jellemzi. Beatrice von Bismarck egyik hasonl\u00f3 t\u00e9m\u00e1j\u00fa tanulm\u00e1ny\u00e1ban Bourdieu mez\u0151elm\u00e9let\u00e9t alkalmazva az akad\u00e9mi\u00e1t a m\u0171v\u00e9szeti rendszeren bel\u00fcl egy olyan almez\u0151nek (sub-field) tekinti, ahol a m\u0171v\u00e9szeti h\u00e1l\u00f3zat egyik tagjak\u00e9nt az int\u00e9zm\u00e9ny maga fejleszti ki saj\u00e1t szab\u00e1lyrendszer\u00e9t, bels\u0151 logik\u00e1j\u00e1t \u00e9s relat\u00edv auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t. (5)<\/a> Ez a viszonylagos izol\u00e1lts\u00e1g egyr\u00e9szt a di\u00e1kok \u00e9s tan\u00e1rok sz\u00e1m\u00e1ra egyar\u00e1nt teremthet egyfajta bizonytalans\u00e1got, melyet a m\u0171v\u00e9szi identit\u00e1s k\u00e9pl\u00e9keny st\u00e1tusza (mikor is v\u00e1lik m\u0171v\u00e9ssz\u00e9 a hallgat\u00f3?) tov\u00e1bb er\u0151s\u00edt, m\u00e1sr\u00e9szt viszont sz\u00e1mtalan kiakn\u00e1zhat\u00f3 lehet\u0151s\u00e9get is mag\u00e1ban hordoz.<\/p>\r\n

Verwoert sz\u00e1m\u00e1ra az ide\u00e1lis megold\u00e1s egy olyan t\u00f6bbfunkci\u00f3s int\u00e9zm\u00e9ny l\u00e9trehoz\u00e1sa, mely nemcsak a m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyrendszer k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcleteit vonja egy kalap al\u00e1 (oktat\u00e1s, laborat\u00f3rium, gal\u00e9ria, ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r, m\u00fazeum), hanem egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 lehet\u0151s\u00e9get, t\u00e1mogat\u00f3 k\u00f6rnyezetet, adott esetben financi\u00e1lis h\u00e1tteret k\u00edn\u00e1l olyan kutat\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra, melyeknek eredm\u00e9nye nem biztos, hogy m\u0171t\u00e1rgy form\u00e1j\u00e1ban realiz\u00e1l\u00f3dik. A hallgat\u00f3kkal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 hat\u00e9kony egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s sor\u00e1n az oktat\u00f3 lehet\u0151s\u00e9get teremthet ahhoz, hogy a t\u00e9mafelvet\u00e9st k\u00f6vet\u0151en a di\u00e1k saj\u00e1t m\u00f3dszerei szerint haladjon, \u00e9s \u00edgy k\u00f6z\u00f6sen tudjanak eredm\u00e9nyre jutni, de legal\u00e1bb a kutat\u00e1s k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9pcs\u0151fok\u00e1ig.<\/p>\r\n

B\u00e1r a szerz\u0151 nem eml\u00edt l\u00e9tez\u0151, \u201eide\u00e1lis\u201d modelleket, ismer\u00fcnk olyan p\u00e9ld\u00e1kat, melyek legink\u00e1bb az akad\u00e9mia kereti k\u00f6z\u00f6tt m\u0171k\u00f6d\u0151 m\u0171v\u00e9szeti projektek, k\u00eds\u00e9rletek. (6)<\/a> Az egyetemi int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s ezek kudarc\u00e1t jelentheti, am\u00edg olyan elv\u00e1r\u00e1sokkal kellene szembes\u00fclni\u00fck mint a k\u00f6t\u00f6tt tanterv, a szab\u00e1lyozott min\u0151s\u00e9gi k\u00f6vetelm\u00e9nyek \u00e9s a k\u00f6telez\u0151 kreditpontok. Ennek ellen\u00e9re inspirat\u00edvak ezek a t\u00f6rekv\u00e9sek, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen, ha a hallgat\u00f3k r\u00e9sz\u00e9r\u0151l is t\u00e1mogat\u00e1st \u00e9lveznek \u00e9s r\u00e9szv\u00e9tel\u00fckkel jelzik a sz\u00e1nd\u00e9k fontoss\u00e1g\u00e1t. Az egyetem keretein bel\u00fcl \u00edgy sz\u00fclethetnek szeml\u00e9letv\u00e1ltoz\u00e1st el\u0151id\u00e9zo platformok. Probl\u00e9ma akkor ad\u00f3dik, amikor az egy\u00e9ni kezdem\u00e9nyez\u00e9sek az int\u00e9zm\u00e9nyi rugalmatlans\u00e1g vagy a hallgat\u00f3i aktivit\u00e1s hi\u00e1ny\u00e1ban izol\u00e1ltt\u00e1 v\u00e1lnak.<\/p>\r\n

Az \u00e9vsz\u00e1zados hagyom\u00e1nyokra \u00e9p\u00fcl\u0151, konzervat\u00edv strukt\u00far\u00e1j\u00fa m\u0171v\u00e9szeti akad\u00e9mi\u00e1k eset\u00e9ben neh\u00e9z a megm\u00e9rettet\u00e9s, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen ha monopolhelyzetben vannak. A versenyt a v\u00e1ltoztat\u00e1sra ir\u00e1nyul\u00f3 bels\u0151 ig\u00e9ny \u00e9s egy t\u00e1gabb, nem felt\u00e9tlen\u00fcl region\u00e1lis szint\u0171 \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s teremtheti meg. Annak felismer\u00e9se is fontos, hogy ak\u00e1r a verseny maga is gener\u00e1lhat diskurzust, \u00edgy nem felt\u00e9tlen\u00fcl kell azt az auton\u00f3mia vesz\u00e9lyeztet\u00e9s\u00e9nek tekinteni.<\/p>\r\n

Ak\u00e1r piacorient\u00e1lt, ak\u00e1r m\u00e1s t\u00edpus\u00fa \u201em\u0171v\u00e9szettermel\u00e9s\u201d folyik egy adott int\u00e9zm\u00e9nyben, mindig szem el\u0151tt kell tartani a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get \u2013 \u00e1ll\u00edtja Bismarck a m\u00e1r id\u00e9zett sz\u00f6veg\u00e9ben \u2013, mivel minden int\u00e9zm\u00e9ny, \u00edgy az akad\u00e9mia is, a m\u0171v\u00e9szeti produkci\u00f3 \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gform\u00e1l\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti l\u00e1ncszem. Ez szabads\u00e1got adhat az int\u00e9zm\u00e9nynek \u00e9s a bel\u0151le kiker\u00fcl\u0151 m\u0171v\u00e9szeknek is abban, hogy a megfelel\u00e9s helyett arra koncentr\u00e1ljanak, hogyan alak\u00edthatj\u00e1k a saj\u00e1t munk\u00e1jukkal szembeni elv\u00e1r\u00e1sokat \u00e9s a befogad\u00f3 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u00edzl\u00e9s\u00e9t. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 gazdas\u00e1gi \u00e9s befogad\u00f3i r\u00e9tegek puszta \u201ekiszolg\u00e1l\u00e1s\u00e1n\u00e1l\u201d ez\u00e9rt figyelemre m\u00e9lt\u00f3bb annak tiszt\u00e1z\u00e1sa, hogy mit, mi\u00e9rt, \u00e9s kinek csin\u00e1l az alkot\u00f3 \u2013 vagyis, hogy ki a c\u00e9lk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g?<\/p>\r\n

De hogyan seg\u00edthet ebben az oktat\u00f3? Verwoert a tan\u00e1r cerem\u00f3niamesteri, moder\u00e1tori szerep\u00e9t hangs\u00falyozza, \u00e9s azt az ide\u00e1lis szitu\u00e1ci\u00f3t \u00edrja le, amikor az oktat\u00f3 a t\u00e9ma felvezet\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en id\u0151szakosan h\u00e1tt\u00e9rbe vonul, figyelve arra, hogy \u00fajabb k\u00e9rd\u00e9sekkel \u00e9s ir\u00e1nymutat\u00e1sokkal b\u00e1rmikor k\u00f6zbe tudjon l\u00e9pni, \u00e9s mindek\u00f6zben a csoport dinamik\u00e1j\u00e1t \u00e9s az egy\u00e9nek kreat\u00edv \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t is fenntartsa.<\/p>\r\n

A Leck\u00e9k szer\u00e9nys\u00e9gb\u0151l<\/i> olvas\u00e1sakor sokszor nem egy\u00e9rtelm\u0171 a szerz\u0151 poz\u00edci\u00f3ja. N\u00e9ha olyan, mintha \u201ebel\u00fclr\u0151l\u201d (tan\u00e1rk\u00e9nt vagy di\u00e1kk\u00e9nt) jellemezn\u00e9 a jelenlegi helyzetet, m\u00e1skor viszont k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3k\u00e9nt besz\u00e9l. Az \u00edr\u00e1s elej\u00e9n \u00e9rezhet\u0151 kiss\u00e9 ki\u00e1br\u00e1ndult, kritikus hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1shoz k\u00e9pest tal\u00e1n meglep\u0151 a meglehet\u0151sen po\u00e9tikus lez\u00e1r\u00e1s, m\u00e9gis ez a fesz\u00fclts\u00e9g adja a sz\u00f6veg dinamik\u00e1j\u00e1t. A szerz\u0151, b\u00e1r j\u00f3l ismeri a realit\u00e1st, az id\u0151szakosan bet\u00f6lt\u00f6tt tan\u00e1ri poz\u00edci\u00f3kb\u00f3l ad\u00f3d\u00f3 viszonylagos k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00e1sa miatt nem konkr\u00e9t esetekben alkalmazhat\u00f3 javaslatokkal, hanem olyan \u00e1ltal\u00e1nosabb, b\u00e1rmely oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9ny \u00e1ltal megval\u00f3s\u00edthat\u00f3 felvet\u00e9sekkel \u00e9l, mint p\u00e9ld\u00e1ul a tan\u00e1r\u2013moder\u00e1tor szerepmodell.<\/p>\r\n

Tan\u00e1csai megfontol\u00e1sra \u00e9rdemesek, \u00e9s k\u00f6vetend\u0151 p\u00e9ld\u00e1t mutatnak ahhoz, hogy a saj\u00e1t identit\u00e1sukkal hadil\u00e1bon \u00e1ll\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti egyetemek, m\u00e9gha kis l\u00e9p\u00e9sekben is, de az id\u0151szer\u0171 v\u00e1ltoztat\u00e1s egyik j\u00e1rhat\u00f3 \u00fatj\u00e1t k\u00f6vess\u00e9k.<\/p>\r\n

L\u00e1z\u00e1r Eszter<\/p>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n

1<\/span><\/a> Jan Verwoert Berlinben \u00e9l\u0151 kur\u00e1tor \u00e9s m\u0171kritikus. A Frieze, a Metropolis M, az Afterall m\u0171v\u00e9szeti foly\u00f3iratok \u00e1lland\u00f3 szerz\u0151je. K\u00f6nyvet \u00edrt t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Bas Jan Aderr\u0151l \u00e9s Wolfgang Tillmasr\u00f3l. Vend\u00e9gprofesszor volt az Ume\u013a Egyetem Contemporary Art and Theory tansz\u00e9k\u00e9n, valamint a londoni Royal College of Art-on. Jelenleg a rotterdami Piet Zwart Int\u00e9zetben tan\u00edt. 2007-ben a tranzit.hu megh\u00edv\u00e1s\u00e1ra Budapesten is j\u00e1rt.<\/span><\/p>\r\n

2<\/a> http:\/\/www.mke.hu\/fiktivakademia\/irasok.php<\/a><\/span><\/p>\r\n

3<\/a> Az akad\u00e9mia sz\u00f3t a m\u0171v\u00e9szeti egyetem szinonim\u00e1jak\u00e9nt alkalmazom a sz\u00f6vegben. B\u00e1r az akad\u00e9mia bizonyos kontextusban m\u00e1s t\u00edpus\u00fa int\u00e9zm\u00e9nyt jel\u00f6l, itt a tradicion\u00e1lis m\u0171v\u00e9szeti egyetemi fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re is utal.<\/span><\/p>\r\n

4<\/a> Jan Verwoert: School\u2019s Out !-?<\/i> in: http:\/\/www.manifesta.org\/docs\/09.pdf<\/a><\/span><\/p>\r\n

5<\/a> Beatrice von Bismarck: Game within the Game: Institution, Institutionalization and Art Education<\/i> http:\/\/roundtable.kein.org\/node\/184<\/a><\/span><\/p>\r\n

6<\/a> Charles Esche Proto Academy<\/i> programja (1998 \u2013 2002), valamint Cl\u00e9mentine Deliss Future Academy<\/i> projektje (2002-t\u0151l) az Edinburgh College of Art t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val m\u0171k\u00f6dik.<\/span><\/p>\r\n<\/div>\r\n

\u00a0<\/div>\r\n
\u00a0<\/div>\r\n
Leck\u00e9k szer\u00e9nys\u00e9gb\u0151l \u2013 A nyitott akad\u00e9mia modellj\u00e9r\u0151l<\/strong><\/em> (1)<\/a><\/div>\r\n
\u00a0<\/div>\r\n
\r\n

Tiszt\u00e1zzunk valamit r\u00f6gt\u00f6n az elej\u00e9n: a m\u0171v\u00e9szeti akad\u00e9mi\u00e1kat legink\u00e1bb az jellemzi, hogy senki sem tudja igaz\u00e1n megmondani, mi is t\u00f6rt\u00e9nik ott. M\u0171v\u00e9szhallgat\u00f3nak lenni mindenekel\u0151tt egy k\u00f6ztes \u00e1llapot folyamatos meg\u00e9l\u00e9s\u00e9t jelenti. Felv\u00e9telt azok nyernek, akik magukban hordozz\u00e1k a m\u0171v\u00e9ssz\u00e9 v\u00e1l\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t. De mivel \u00e9pp ez\u00e9rt vannak ott, ebb\u0151l az k\u00f6vetkezik, hogy jelenleg m\u00e9g nem m\u0171v\u00e9szek. Akkor meg kicsod\u00e1k? T\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 m\u0171v\u00e9szek, akikr\u0151l hossz\u00fa t\u00e1von kider\u00fclhet, hogy m\u0171v\u00e9szet-e az, amit csin\u00e1lnak? Ez a k\u00f6ztes \u00e1llapot k\u00f6zismert m\u00f3don \u00e1lland\u00f3 kr\u00edzist teremt, ami a kreativit\u00e1s v\u00e1ratlan kit\u00f6r\u00e9seit, valamint olyan boh\u00e9m p\u00f3zok elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1nak k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t h\u00edvja el\u0151, amelyek lehet\u0151v\u00e9 teszik a kr\u00edzis \u00e9s a kreativit\u00e1s \u00e9letm\u00f3dd\u00e1 v\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1t.<\/p>\r\n

A professzorokba vetett bizalom sem jelent t\u00fal nagy biztons\u00e1got. Ha a hallgat\u00f3knak van olyan szerencs\u00e9j\u00fck, hogy tan\u00e1ruk nyitott gondolkod\u00e1s\u00fa, aki \u00e9letk\u00e9pes kritikai m\u0171v\u00e9szeti gyakorlatot k\u00e9pvisel, ez m\u00e9g csak annyit jelent, hogy tehets\u00e9ge van radik\u00e1lis m\u00f3don r\u00e1k\u00e9rdezni a m\u0171v\u00e9szet-csin\u00e1l\u00e1s jelent\u00e9s\u00e9re. M\u00e9g ha egy k\u00f6vethet\u0151 gyakorlatot \u00e1ll\u00edt is a hallgat\u00f3k el\u00e9, megt\u00f6rt\u00e9nhet, hogy ugyanabb\u00f3l a kr\u00edzisb\u0151l \u00e9s szkepszisb\u0151l t\u00e1pl\u00e1lkozik, amellyel azok is k\u00fczdenek.<\/p>\r\n

Ha kev\u00e9sb\u00e9 szerencs\u00e9sek, \u00fagy tan\u00e1ruk barokkosabb szem\u00e9lyis\u00e9ggel \u00e9s m\u0171v\u00e9szi p\u00e1ly\u00e1val rendelkezik, \u00e9s vagy az\u00e9rt dolgozik az akad\u00e9mi\u00e1n, mert m\u0171v\u00e9szi karrierje m\u00e9lyrep\u00fcl\u00e9sben van, \u00edgy ki\u00e1br\u00e1ndults\u00e1g\u00e1n \u00e9s cinizmus\u00e1n k\u00edv\u00fcl nemigen van mit megosztania; vagy az\u00e9rt, mert j\u00f3l megy neki a szek\u00e9r \u2013 ekkor poz\u00edci\u00f3ja \u00e9pp\u00fagy neki sz\u00f3l\u00f3 elismer\u00e9s, mint az int\u00e9zm\u00e9nynek \u2013, ami azonban azzal a rizik\u00f3val j\u00e1rhat, hogy karrierje f\u00e9nyes\u00edt\u00e9se nemigen hagy id\u0151t m\u00e1sra. (2)<\/a> \u00cdgy lehet, hogy az akad\u00e9mi\u00e1kon mind a di\u00e1kok, mint a tan\u00e1rok m\u0171v\u00e9szi identit\u00e1s\u00e1t \u00e1ltal\u00e1ban a bizonytalans\u00e1g, ha nem egyenesen a zavarts\u00e1g jellemzi. \u00c9ppen ez\u00e9rt v\u00e1lhatnak a gondnokok k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen n\u00e9pszer\u0171 figur\u00e1kk\u00e1, hiszen \u0151k legal\u00e1bb tudj\u00e1k, mi\u00e9rt vannak ott \u2013 ha ez nem is jelent m\u00e1st, mint a telefonk\u00f6zpontot, vagy m\u00e1s hasonl\u00f3t kezelni naphosszat, amivel meg\u00fassz\u00e1k a ki\u00e9gett izz\u00f3 cser\u00e9j\u00e9t az emeleti f\u00e9rfi-mosd\u00f3ban.<\/p>\r\n

Ugyanakkor a m\u0171v\u00e9szi identit\u00e1s k\u00f6r\u00fcli bizonytalans\u00e1g megteremt\u00e9s\u00e9nek k\u00e9pess\u00e9ge az akad\u00e9mia legfontosabb t\u0151k\u00e9j\u00e9v\u00e9 v\u00e1lhat. A m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g azon norm\u00e1i ugyanis, amelyek annak cselekv\u0151it \u00e9s cselekv\u00e9seit meghat\u00e1rozz\u00e1k, itt nem alkalmazhat\u00f3ak teljes m\u00e9rt\u00e9kben. Ezen int\u00e9zm\u00e9nyi z\u00e1rts\u00e1gban alkalmank\u00e9nt olyan k\u00eds\u00e9rleti m\u0171vek j\u00f6hetnek l\u00e9tre, melyeknek k\u00edv\u00fcle semmi es\u00e9ly\u00fck sem lenne. Azt mindannyian tudjuk, hogy egy bizonyos m\u0171v\u00e9szeti identit\u00e1s \u00e9s poz\u00edci\u00f3 elfoglal\u00e1s\u00e1nak ig\u00e9ny\u00e9t r\u00e9szben a kompetit\u00edv m\u0171v\u00e9szeti piac nyom\u00e1sa motiv\u00e1lja. Az \u00e9rettnek tartott m\u0171v\u00e9szeti munka gyakran egyszer\u0171en a gal\u00e9ri\u00e1k gazdas\u00e1gi ig\u00e9nye \u00e1ltal el\u0151csalt, azok gyarapod\u00e1s\u00e1t lehet\u0151v\u00e9 tev\u0151, el\u0151re meghat\u00e1rozott, j\u00f3l felismerhet\u0151, ez\u00e1ltal hat\u00e9konyan piacos\u00edthat\u00f3 s\u00e9m\u00e1kba illeszkedik. Mivel az akad\u00e9mi\u00e1kon a \u201ek\u00e9sz\u201d m\u0171vek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak ig\u00e9nye legal\u00e1bb r\u00e9szben felf\u00fcggeszthet\u0151, ez hat\u00e9konyan seg\u00edti az \u00faj, garanci\u00e1k n\u00e9lk\u00fcli m\u0171v\u00e9szeti form\u00e1kkal val\u00f3 k\u00eds\u00e9rletez\u00e9st.<\/p>\r\n

Szint\u00e9n nem v\u00e9letlen, hogy sok olyan m\u0171v\u00e9sz, akiknek munk\u00e1i efemer jelleg\u0171ek, t\u00e1rsadalmi k\u00e9rd\u00e9sekkel foglalkoznak vagy kutat\u00e1sokon alapulnak, az akad\u00e9mi\u00e1kon tal\u00e1l poz\u00edci\u00f3t mag\u00e1nak. Mivel munk\u00e1ik piaci \u00e9rt\u00e9ke eleny\u00e9sz\u0151 (hiszen nem sok mindent lehet bel\u0151l\u00fck eladni), a tan\u00edt\u00e1s mindenekel\u0151tt \u00f6nfenntart\u00e1suk m\u00f3dja. Mindazon\u00e1ltal az akad\u00e9mi\u00e1k \u00e9s az ilyen elj\u00e1r\u00e1sok k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s vonz\u00e1s\u00e1nak m\u00e9lyebb gy\u00f6kerei vannak. A k\u00eds\u00e9rleti m\u0171v\u00e9szeti gyakorlatok t\u00f6bbnyire a szimp\u00f3ziumok, workshopok \u00e9s szemin\u00e1riumok kontextus\u00e1ban tal\u00e1lnak befogad\u00e1sra, vagy produkci\u00f3s k\u00f6rnyezetre. Az experiment\u00e1lis filmet \u00e9s videom\u0171v\u00e9szetet p\u00e9ld\u00e1ul kezdett\u0151l fogva vet\u00edtett\u00e9k, terjesztett\u00e9k \u00e9s gy\u0171jt\u00f6tt\u00e9k az akad\u00e9mi\u00e1kon. Hasonl\u00f3k\u00e9ppen, a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet kiteljesed\u00e9se \u00e9s tov\u00e1bb\u00e9l\u00e9se r\u00e9szben annak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy ez a fajta m\u0171v\u00e9szet nem csak intellektu\u00e1lisabb befogad\u00f3r\u00e9teget ragadott meg, de diskurzust provok\u00e1lva c\u00e9lba is vette k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9t, amikor a m\u0171v\u00e9szet teoretikus lehet\u0151s\u00e9geire \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi korl\u00e1taira reflekt\u00e1lt kritikailag. E k\u00f6t\u0151d\u00e9st az akad\u00e9mi\u00e1hoz m\u00e9g szorosabbra f\u0171zi, hogy sz\u00e1mos kort\u00e1rs kutat\u00e1s-alap\u00fa \u00e9s t\u00e1rsadalmilag elk\u00f6telezett projekt j\u00f6n l\u00e9tre az int\u00e9zm\u00e9ny kontextus\u00e1ban. Az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sen alapul\u00f3 produkci\u00f3s folyamatok ugyanis gyakran a kutat\u00e1si k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9sekre vagy a hallgat\u00f3k bevon\u00e1s\u00e1ra t\u00e1maszkodnak. Az ilyen projekteknek \u00e9s gyakorlatoknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en az akad\u00e9mi\u00e1k t\u00f6bb\u00e9 nem csup\u00e1n a m\u0171v\u00e9szeti oktat\u00e1sra szakosodott int\u00e9zm\u00e9nyek, de a bemutat\u00e1s, a produkci\u00f3, a befogad\u00e1s \u00e9s a gy\u0171jt\u00e9s els\u0151dleges helysz\u00ednei is. Sz\u00e1mos, a piact\u00f3l kev\u00e9sb\u00e9 f\u00fcgg\u0151 kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9sz sz\u00e1m\u00e1ra a szemin\u00e1riumi terem legal\u00e1bb olyan meghat\u00e1roz\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt, mint a gal\u00e9ri\u00e1k.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\u00daj m\u0171v\u00e9szeti munkamegoszt\u00e1s fel\u00e9<\/p>\r\n

Hosszabb t\u00e1von e fejl\u0151d\u00e9s egyar\u00e1nt tekinthet\u0151 a m\u0171v\u00e9szeti munkamegoszt\u00e1sban bek\u00f6vetkezett v\u00e1ltoz\u00e1sok visszat\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00e9s\u00e9nek \u00e9s hat\u00e1s\u00e1nak. A m\u0171v\u00e9szeti szf\u00e9ra strukt\u00far\u00e1j\u00e1nak megfelel\u0151en minden int\u00e9zm\u00e9nyt\u00edpushoz m\u00e1s-m\u00e1s funkci\u00f3 k\u00f6thet\u0151, eszerint az akad\u00e9mi\u00e1k a k\u00e9pz\u00e9s, a m\u0171terem a l\u00e9trehoz\u00e1s, a gal\u00e9ri\u00e1k a bemutat\u00e1s, a foly\u00f3iratok a terjeszt\u00e9s, a m\u00fazeumok pedig a gy\u0171jt\u00e9s helyei lenn\u00e9nek. A kort\u00e1rs akad\u00e9mi\u00e1k az\u00e1ltal, hogy lehet\u0151s\u00e9g\u00fck van e kor\u00e1bban elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt funkci\u00f3kat alternat\u00edv m\u00f3dszerekkel k\u00f6z\u00f6s tet\u0151 al\u00e1 vonni, kiindul\u00f3pontjaiv\u00e1 v\u00e1lhatnak a m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g \u00fajrastruktur\u00e1l\u00e1s\u00e1nak. Ez a folyamat tulajdonk\u00e9ppen m\u00e1r akkor megkezd\u0151d\u00f6tt, amikor a kilencvenes \u00e9vekben olyan ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok \u00e9s bienn\u00e1l\u00e9k szervez\u0151dtek, amelyek az akad\u00e9mi\u00e1k modellj\u00e9t k\u00f6vett\u00e9k annyiban, hogy magukat a tud\u00e1s termel\u0151ik\u00e9nt \u00e9s terjeszt\u0151ik\u00e9nt mutatt\u00e1k be. Mivel e ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok \u00e9s bienn\u00e1l\u00e9k gyakran megker\u00fclik a gal\u00e9riagazdas\u00e1g norm\u00e1it \u00e9s szerepl\u0151it (ak\u00e1r a kiv\u00e1lasztott m\u0171v\u00e9szek, ak\u00e1r a t\u00e1mogatott munk\u00e1k vonatkoz\u00e1s\u00e1ban), a nyitott akad\u00e9mia elv\u00e9t k\u00f6vet\u0151 kur\u00e1tori munka tulajdonk\u00e9ppen egy, a gal\u00e9ri\u00e1s vil\u00e1ggal p\u00e1rhuzamosan muk\u00f6d\u0151 gazdas\u00e1got teremtett, amely sz\u00e1mos m\u0171v\u00e9sznek \u00e9s \u00edr\u00f3nak jelent megtart\u00f3 k\u00f6zeget.<\/p>\r\n

Mik\u00f6zben hiszem, hogy ezek a v\u00e1ltoz\u00e1sok \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151ek, hozz\u00e1tenn\u00e9m, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 gazdas\u00e1gi \u00e9s befogad\u00f3i r\u00e9tegek egy\u00e9rtelm\u0171 sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00e1sa \u2013 amelyhez az im\u00e9nt magam is folyamodtam \u2013 t\u00fals\u00e1gosan is leegyszer\u0171s\u00edt\u0151nek t\u0171nhet, mivel ezek j\u00f3val komplexebb m\u00f3don fon\u00f3dnak \u00f6ssze. L\u00e9tezik a diszkurz\u00edv bienn\u00e1l\u00e9-m\u0171v\u00e9szetet befogad\u00f3 gal\u00e9riak\u00f6r, amik\u00e9nt a kiterjesztett akad\u00e9miai vil\u00e1gban is vannak el\u0151re meghat\u00e1rozott karrierutak. Ezenfel\u00fcl a piac m\u00e1r betette a l\u00e1b\u00e1t az akad\u00e9mi\u00e1k ajt\u00f3r\u00e9seibe, m\u00e9g ha csak a vizsgabemutat\u00f3kra felvonul\u00f3, tehets\u00e9gek ut\u00e1n szagl\u00e1sz\u00f3 gal\u00e9ri\u00e1sok \u00e9s kur\u00e1torok k\u00e9p\u00e9ben is. K\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy az olyan, a piac \u00e1ltal ink\u00e1bb meghat\u00e1rozott m\u0171v\u00e9szeti iskol\u00e1k, mint amilyenek az USA-ban m\u0171k\u00f6dnek, szint\u00e9n egyre ink\u00e1bb a piaci karrierre val\u00f3 felk\u00e9sz\u00edt\u00e9s eszk\u00f6zek\u00e9nt bocs\u00e1tj\u00e1k \u00e1ruba az oktat\u00e1st. Ennek f\u00e9ny\u00e9ben, a bolognai folyamat r\u00e9szek\u00e9nt az angolsz\u00e1sz BA\/MA rendszer bevezet\u00e9se Eur\u00f3p\u00e1ba szint\u00e9n nem az instabil identit\u00e1sokat felkarol\u00f3 nyitott akad\u00e9mi\u00e1k megterem\u00e9se fel\u00e9 mutat, sokkal ink\u00e1bb a m\u0171v\u00e9szetoktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyek konszolid\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t szolg\u00e1lja egy meglehet\u0151sen szab\u00e1lyozott \u00fctemterv szerint. M\u00e9gis, f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy ezek az \u00fcgyek milyen z\u0171r\u00f6s \u00e9s \u00e1tl\u00e1thatatlan m\u00f3don alakulnak, jelenleg politikai szempontb\u00f3l sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171nek t\u0171nik hat\u00e1rozott poz\u00edci\u00f3t felv\u00e1llalva a sokfunkci\u00f3s akad\u00e9mi\u00e1k mellett ki\u00e1llni.<\/p>\r\n

E sokszer\u0171s\u00e9g meghat\u00e1roz\u00e1sa elengedhetetlen. En\u00e9lk\u00fcl az akad\u00e9mi\u00e1k t\u00e1mogat\u00f3i azt kock\u00e1ztatj\u00e1k, hogy akaratlanul is nosztalgikus eszm\u00e9nyt szil\u00e1rd\u00edtanak meg: az olyan egyetemes m\u0171v\u00e9szeti iskol\u00e1\u00e9t, amely azel\u0151tt l\u00e9tezett, hogy a modernit\u00e1s t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1sai sor\u00e1n a m\u0171v\u00e9szeti szf\u00e9ra \u00f6nmag\u00e1n bel\u00fcl k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9geket \u00e9s gazdas\u00e1gi ir\u00e1nyokat k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetett volna meg. \u00c9ppen ezen pre-modern gy\u00f6kerei miatt \u00e1ll az akad\u00e9mia olykor hadil\u00e1bon a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u00e9s a gazdas\u00e1gi szempontok differenci\u00e1l\u00e1s\u00e1nak modern elgondol\u00e1s\u00e1val. Nem az int\u00e9zm\u00e9nyek modernit\u00e1s el\u0151tti autorit\u00e1s\u00e1nak helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l, hanem az akad\u00e9mi\u00e1r\u00f3l mint rekviz\u00edtumr\u00f3l, a modernit\u00e1s hat\u00e1r\u00e1n \u00e1ll\u00f3 furcsa helyr\u0151l van itt sz\u00f3, amelyr\u0151l kiindulva \u00fajragondolhat\u00f3 a m\u0171v\u00e9szeti szf\u00e9ra differenci\u00e1l\u00f3d\u00e1sa \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 gyakorlatok t\u00falszab\u00e1lyoz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli egyeztet\u00e9s\u00e9vel egy alternat\u00edv modernit\u00e1s-modell dolgozhat\u00f3 ki.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

A kritikai oktat\u00e1s dilemm\u00e1i<\/p>\r\n

Az ilyesfajta politikai megfontol\u00e1sok ellen\u00e9re meglehet\u0151sen bonyolult feladat a di\u00e1kokat abban seg\u00edteni, hogy munk\u00e1ikat el tudj\u00e1k helyezni a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 gazdas\u00e1gi megfontol\u00e1sok \u00e9s k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gr\u00e9tegek k\u00f6z\u00f6tt. Nem sok \u00e9rtelme van egy olyan m\u0171v\u00e9szeti gyakorlat mellett ki\u00e1llni, amely a m\u0171v\u00e9szi identit\u00e1s hat\u00e1rozott kont\u00farjainak dekonstrukci\u00f3j\u00e1val j\u00e1r \u00e9s a lehet\u0151s\u00e9gek nyitotts\u00e1g\u00e1t hirdeti, ugyanakkor azon dolgozni, hogy a di\u00e1kokat kivezess\u00fck a kr\u00edzishelyzetb\u0151l. A m\u0171v\u00e9szet-csin\u00e1l\u00e1s \u00f6r\u00f6me bizonyos m\u00e9rt\u00e9kben a magabiztoss\u00e1g \u00e9rz\u00e9s\u00e9n m\u00falik, a kr\u00edzis-mentess\u00e9gen, a nyugalmon, ami lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy t\u00e9nylegesen azt tegy\u00fck, amit tenni szeretn\u00e9nk. Ha valakinek seg\u00e9dkezet ny\u00fajtunk egy munka befejez\u00e9s\u00e9ben, gyakran j\u00e1rhat azzal, hogy sz\u00e1nd\u00e9kolatlanul is \u00e9ppen ahhoz a meghat\u00e1rozott \u00e9s felismerhet\u0151 form\u00e1hoz juttatjuk k\u00f6zelebb a m\u0171vet, amely egyben a piacon poz\u00edcion\u00e1lja \u00e9s egyszer\u0171en eladhat\u00f3bb\u00e1 teszi. A m\u0171v\u00e9szet-oktat\u00e1s legnagyobb dilemm\u00e1ja teh\u00e1t az, hogy vajon akkor vagyunk-e hasznosabbak, ha seg\u00edtj\u00fck a di\u00e1kokat m\u0171v\u00fck \u201eletiszt\u00e1z\u00e1s\u00e1ban\u201d, vagy ha arra biztatjuk \u0151ket, hogy munk\u00e1ik megoldatlan konfliktusait tekints\u00e9k egy sokkal kaotikusabb kritikai gyakorlat kulcs\u00e1nak. M\u00edg az egyik lehet\u0151s\u00e9g a gal\u00e9ri\u00e1s elv\u00e1r\u00e1sok sz\u00f3sz\u00f3l\u00f3j\u00e1nak t\u0171nhet, addig a m\u00e1sik (ti. a kr\u00edzisalap\u00fa) olyan patthelyzetbe k\u00e9nyszer\u00edtheti a di\u00e1kokat \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az \u00e9lesebb szem\u0171eket \u00e9s kritikusabbakat \u2013, amelyben azok k\u00e9nytelenek maguk navig\u00e1lni.<\/p>\r\n

Azt az\u00e9rt nem \u00e1ll\u00edtan\u00e1m, hogy minden meggy\u0151z\u0151nek t\u0171n\u0151 formai megold\u00e1s sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en a k\u00f6nnyen em\u00e9szthet\u0151s\u00e9g fel\u00e9 tolja a m\u0171veket. Egy sikeres munka inherens politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi jelent\u0151s\u00e9g\u00e9nek meg\u00edt\u00e9l\u00e9se v\u00e9g\u00fcl is bizonyos m\u00e9rt\u00e9kben mindig hom\u00e1lyos marad. \u00c9s mivel az ellen\u00e1ll\u00e1st tan\u00edtani nem lehet, \u00fagy t\u0171nik, a legjobb, ha tiszt\u00e1zzuk, hogy az elfogad\u00e1s csup\u00e1n egy a lehet\u0151s\u00e9gek k\u00f6z\u00fcl, s nem a v\u00e9gzet maga. M\u00e9gis, a tan\u00edt\u00e1s k\u00f6zben felmer\u00fcl\u0151 k\u00e9rd\u00e9sek jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t az adja, hogy a m\u0171v\u00e9szeti gyakorlat etik\u00e1j\u00e1nak fontos ism\u00e9rvei ekkor v\u00e1lnak besz\u00e9dt\u00e9m\u00e1v\u00e1. (Etika alatt nem mor\u00e1lt \u00e9rtek, hanem azt a szellemis\u00e9get, amelyben a m\u0171v\u00e9szet fogan, azt a attit\u0171d\u00f6t \u00e9s \u00e9thoszt, amely a csin\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz tartozik.) V\u00e9gs\u0151 soron azokhoz a k\u00e9rd\u00e9sekhez \u00e9rkez\u00fcnk el, hogy \u201emit akarunk a m\u0171v\u00e9szett\u0151l?\u201d; \u201eolyan m\u0171v\u00e9szetet akarunk, amely saj\u00e1t probl\u00e9m\u00e1inkat, t\u00fcneteinket \u00e9s zavarunkat ragadja meg?\u201d; vagy \u201eolyan m\u0171v\u00e9szetet akarunk, amely seg\u00edt tiszt\u00e1zni ezeket?\u201d.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Hogyan vez\u00e9nyelj\u00fcnk le egy pedag\u00f3giai cerem\u00f3ni\u00e1t?<\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9szeti gyakorlat etik\u00e1j\u00e1t \u00e9rint\u0151 k\u00e9rd\u00e9sek a tan\u00edt\u00e1s \u00e9s minden m\u00e1s, tud\u00e1st termel\u0151 vagy azt \u00e1tad\u00f3 munka szempontj\u00e1b\u00f3l is fontosak. Hogyan lenne jogunk ahhoz, hogy m\u00e1sok arra figyeljenek, amire mi azt gondoljuk, hogy tudniuk \u00e9rdemes? Ezzel a dologgal a dokumentumfilmesnek vagy a kutat\u00e1s alap\u00fa, vagy politikailag elk\u00f6telezett m\u0171v\u00e9szet k\u00e9pvisel\u0151inek \u00e9pp\u00fagy szembes\u00fclni\u00fck kell, mint egy m\u0171v\u00e9szeti iskol\u00e1ban tan\u00edt\u00f3 tan\u00e1rnak. Mit lehet kezdeni az autorit\u00e1s azon poz\u00edci\u00f3j\u00e1val, amelyet r\u00f6gt\u00f6n elfoglalunk, mihelyst m\u00e1soknak besz\u00e9lni kezd\u00fcnk? Vagy nem is mindig m\u0171k\u00f6dik ez az autorit\u00e1s \u00e9s egyszer\u0171en imposztorr\u00e1 lesz, aki erre \u00e9p\u00edt? A Lacan \u00e1ltal g\u00fanyosan a \u201etud\u00e1s benyom\u00e1s\u00e1t kelt\u0151\u201d-nek nevezett szubjektum poz\u00edci\u00f3j\u00e1b\u00f3l besz\u00e9lni vajon nem azt jelenti-e, hogy mindig \u00fajra belekevered\u00fcnk a kier\u0151ltetett lojalit\u00e1s \u00e9s a feln\u0151tt l\u00e1zad\u00e1s f\u00e1raszt\u00f3 \u00f6dipi\u00e1lis hatalmi j\u00e1tszm\u00e1j\u00e1ba? Ez lenne a tud\u00e1stermel\u00e9s \u00e9s \u00e1tad\u00e1s egyetlen \u00fatja?<\/p>\r\n

Annak kapcs\u00e1n, hogy mik\u00e9nt k\u00e9pzelhet\u0151 el egy m\u00e1sfajta cserekapcsolat a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s az oktat\u00e1s \u00e1ltal kezdem\u00e9nyezett diskurzusban, Irit Rogoff amellett \u00e9rvel, hogy az autorit\u00e1s hierarchikus szerkezeteit azok \u00f6sszefog\u00e1sa er\u0151tlen\u00edtheti el, akik egy\u00fctt \u00e9lik meg egy bizonyos helyzet kih\u00edv\u00e1sait (3)<\/a> \u2013 legyen az m\u0171v\u00e9szeti projekt vagy szemin\u00e1rium. Az autorit\u00e1s csod\u00e1ja szertefoszlik, mihelyst a tan\u00e1r vagy az elk\u00f6telezett m\u0171v\u00e9sz felismeri, hogy e probl\u00e9m\u00e1val szembes\u00fclve \u0151 maga \u00e9pp oly keveset tud, mint b\u00e1rki m\u00e1s, \u00e9s hogy az els\u0151 kihagyhatatlan l\u00e9p\u00e9s annak felismer\u00e9se, hogy a r\u00e9sztvev\u0151k maguk mit tehetnek a megold\u00e1s megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1nak \u00e9rdek\u00e9ben. Hierarchikus leoszt\u00e1s helyett egy ilyen helyzet \u201epillanatnyi k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9geket\u201d teremt, melyek \u201eakkor j\u00f6nnek l\u00e9tre egy kis id\u0151re, amikor egy\u00fctt tal\u00e1lkozunk egy probl\u00e9m\u00e1val, \u00e1llapottal, megfogalmaz\u00e1sbeli vagy kultur\u00e1lis kih\u00edv\u00e1ssal.\u201d (4)<\/a> Rogoff a \u201emegjelen\u00e9s helye\u201d Hannah Ardent-i gondolat\u00e1ra alapozza mindezt, miszerint a politikai forrong\u00e1s pillanataiban azok az emberek, akiket az elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00fck k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9be vetett hit hoz \u00f6ssze, olyan r\u00f6gt\u00f6nz\u00f6tt helyzeteket teremtenek, amelyek lehet\u0151s\u00e9get adnak ezen elk\u00f6telez\u0151d\u00e9sek megmutatkoz\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\r\n

M\u00e9gsem eg\u00e9szen \u00edgy van ez \u2013 nincs sze\u00e1nsz m\u00e9dium \u00e9s cerem\u00f3niamester n\u00e9lk\u00fcl. A diskurzusoknak \u00e9s projekteknek \u00e1ltal\u00e1ban sz\u00fcks\u00e9g\u00fck van valakire, aki megragadja az els\u0151 sz\u00f3, a r\u00e1k\u00e9rdez\u00e9s autorit\u00e1s\u00e1t, r\u00e1mutat a probl\u00e9m\u00e1ra \u00e9s megteremti a sz\u00f3ban forg\u00f3 dolog t\u00e9tj\u00e9nek felismer\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges fesz\u00fclts\u00e9get. Sokf\u00e9lek\u00e9ppen h\u00edvhatjuk ezt: \u201efesz\u00fclts\u00e9g-gener\u00e1tor\u201d lenne a menedzser-terminol\u00f3gia szerint, agit\u00e1tornak, felbujt\u00f3nak, ring-mesternek mondan\u00e1 a politikai. Az autorit\u00e1s k\u00e9rd\u00e9se teh\u00e1t egyre \u00e9get\u0151bb\u00e9 v\u00e1lik. Hogyan k\u00e9pes egy m\u0171v\u00e9sz, tan\u00e1r, \u00edr\u00f3 vagy kur\u00e1tor l\u00e9treh\u00edvni \u00e9s korm\u00e1nyozni egy helyzetet, ahol a k\u00f6z\u00f6s \u00fcgyek artikul\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban mindenki egyenl\u0151k\u00e9nt vesz r\u00e9szt, an\u00e9lk\u00fcl hogy akarat\u00e1n k\u00edv\u00fcl elfogadn\u00e1 a cerem\u00f3niamester auratikus poz\u00edci\u00f3j\u00e1t? A pragmatikus v\u00e1lasz szerint annyira kell a hatalm\u00e1t a maga sz\u00e1m\u00e1ra is korl\u00e1toznia, hogy \u00e9pp csak beind\u00edtsa a folyamatot, amelyet azt\u00e1n a t\u00f6bbiek visznek tov\u00e1bb. A pedag\u00f3gia ide\u00e1lis form\u00e1ja teh\u00e1t az autorit\u00e1s operat\u00edv term\u00e9szet\u00e9nek kibont\u00e1sa volna, a dolgok beind\u00edt\u00e1s\u00e1ban bet\u00f6lt\u00f6tt ideiglenes szerep. De lehet-e b\u00e1rki el\u00e9g pragmatikus akkor, amikor a dolgok felkavar\u00e1s\u00e1nak m\u00e1gikus k\u00e9pess\u00e9g\u00e9r\u0151l van sz\u00f3?<\/p>\r\n

A pedag\u00f3gi\u00e1ba val\u00f3 bevezet\u00e9s alapm\u0171v\u00e9ben, Plat\u00f3n Lakom\u00e1j\u00e1ban egyik szerelmese Sz\u00f3krat\u00e9sz, az archetipikus tan\u00edt\u00f3 k\u00e9szs\u00e9geit a szat\u00edrok tudom\u00e1ny\u00e1n kereszt\u00fcl mutatja be, akik puszt\u00e1n furuly\u00e1juk hangj\u00e1nak hatalm\u00e1val tudj\u00e1k elb\u0171v\u00f6lni \u00e9s \u00f6sszehozni az embereket. E hang maga a szerelem adom\u00e1nya, amelyet Sz\u00f3krat\u00e9sz birtokol, de csak arra haszn\u00e1lja, hogy megmutassa bar\u00e1tainak, hogy a szerelem \u00f6nmag\u00e1ban m\u00e9g semmi, csup\u00e1n az emberek, a tud\u00e1s \u00e9s a sz\u00e9ps\u00e9g kapcsolat\u00e1ban \u00e9s az\u00e1ltal l\u00e9tezik. A szokratikus pedag\u00f3gia teh\u00e1t egyszerre felt\u00e9telezi \u00e9s elveti az autorit\u00e1st, mivel a tud\u00e1sra \u00e9s a sz\u00e9ps\u00e9gre ir\u00e1nyul\u00f3 v\u00e1gyat (eroszt) aj\u00e1nd\u00e9kozza a tan\u00edtv\u00e1nynak, aki ez\u00e1ltal ismeri fel, hogy ez a v\u00e1gy a (lakoma alkalm\u00e1val t\u00f6rt\u00e9n\u0151) diskurzusban \u00e9pp\u00fagy megvan, mint saj\u00e1t \u00e9let\u00e9ben \u00e9s munk\u00e1j\u00e1ban.<\/p>\r\n

Legyen b\u00e1r ez az antik \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge, m\u00e9gis a pedag\u00f3gia ir\u00e1nti szenved\u00e9ly egyik leger\u0151sebb felh\u00edv\u00f3 erej\u0171 \u00e1ll\u00edt\u00e1sa marad.<\/p>\r\n

\u00a0<\/p>\r\n

\u00a0<\/p>\r\n

Ford\u00edtotta: Er\u0151ss Nikolett<\/p>\r\n

\r\n

1<\/a> A ford\u00edt\u00e1s az al\u00e1bbi sz\u00f6veg alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt: Jan Verwoert: Lessons in Modesty<\/i>. in: Metropolis M, No. 5, 2006.<\/span><\/p>\r\n

2<\/a> Term\u00e9sztesen ez legink\u00e1bb \u2013 ha nem kiz\u00e1r\u00f3lag \u2013 az olyan akad\u00e9mi\u00e1kon fordul el\u0151, amelyek a m\u0171v\u00e9sztan\u00e1rok vezette oszt\u00e1ly-strukt\u00fara trad\u00edci\u00f3j\u00e1t k\u00f6vetik, ahol a tan\u00e1rok nincsenek arra k\u00f6telezve, hogy egy bizonyos \u00f3rasz\u00e1mot di\u00e1kjaikkal t\u00f6ltsenek.<\/span><\/p>\r\n

3<\/a> Irit Rogoff, \u2018Looking Away\u2019, in Gavin Butt (szerk.), After Criticism<\/i>, Blackwell publishing. Malden USA, Oxford UK and Victoria Australia 2005, p.117-134.<\/span><\/p>\r\n

4<\/a> Ibid., p.123.<\/span><\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Jan Verwoert al\u00e1bb k\u00f6zl\u00e9sre ker\u00fcl\u0151 Leck\u00e9k szer\u00e9nys\u00e9gb\u0151l \u2013 A nyitott akad\u00e9mia modellj\u00e9r\u0151l c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1sa 2006-ban jelent meg a hollandiai Metropolis M m\u0171v\u00e9szeti magazinban. (1) A sz\u00f6veggel a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetemen megrendez\u00e9sre ker\u00fclt Elk\u00e9pzel\u00e9sek egy Fikt\u00edv Akad\u00e9mi\u00e1r\u00f3l ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9sekor tal\u00e1lkoztam, \u00e9s az\u00e9rt figyeltem fel r\u00e1, mert a m\u0171v\u00e9szeti oktat\u00e1s helyzet\u00e9vel kapcsolatban olyan k\u00e9rd\u00e9seket feszeget, melyekkel nekem […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630543,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-400596","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-nem-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400596","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400596"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400596\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2023655,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400596\/revisions\/2023655"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630543"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400596"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400596"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400596"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}