{"id":400606,"date":"2008-11-02T23:00:00","date_gmt":"2008-11-02T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400606"},"modified":"2008-11-02T23:00:00","modified_gmt":"2008-11-02T23:00:00","slug":"corb-szerint-a-vilag","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/corb-szerint-a-vilag\/","title":{"rendered":"Corb szerint a vil\u00e1g"},"content":{"rendered":"
\n\n\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

  <\/p>\n

A kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet gyakorlata \u00e9s elm\u00e9leti diskurzusai meg\u00fajult figyelmet szentelnek a modernit\u00e1s fogalm\u00e1nak, bizony\u00e1ra nem kis m\u00e9rt\u00e9kben annak hat\u00e1s\u00e1ra, hogy ez volt a tavalyi documenta 12 egyik kiemelt t\u00e9m\u00e1ja<\/a>. Az\u00e1ltal, hogy a trendform\u00e1l\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s programja hangs\u00falyt fektetett a modernizmus lok\u00e1lis v\u00e1ltozatainak<\/a> bemutat\u00e1s\u00e1ra, az esem\u00e9ny a modernit\u00e1s \u00e9s a \u201et\u00e9rbeli fordulat\u201d viszony\u00e1t is az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s homlokter\u00e9be emelte. A modernit\u00e1s-modernizmus fogalmait a t\u00e9rbelis\u00e9g ismeretelm\u00e9let\u00e9n kereszt\u00fcl veszi szem\u00fcgyre a Modernizmus halad\u00f3knak alc\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s is, melynek anyaga olyan t\u00e9mak\u00f6r\u00f6ket j\u00e1r k\u00f6r\u00fcl, mint az \u00e9p\u00edt\u00e9szet, a v\u00e1rosfejleszt\u00e9s \u00e9s a geopolitika.<\/p>\n\n

Posztkommunista v\u00e1laszok<\/B><\/p>\n\n

George Bondor rom\u00e1n filoz\u00f3fus a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen \u00edr egy sz\u00f6veg\u00e9ben: \u201eN\u00e9ha azon t\u0171n\u0151d\u00f6m, hogy mennyire siker\u00fclt megszabadulnunk a kommunizmus szellemeit\u0151l \u00e9s vajon h\u00e1nyszor l\u00e1tjuk viszont \u0151ket \u00faj k\u00f6nt\u00f6sben. [A m\u00falt rendszer] mennyire hatja m\u00e9g \u00e1t \u00e9rz\u00e9keinket? [\u2026] Elker\u00fclhetetlen, hogy a modernit\u00e1st a kommunizmus sz\u0171r\u0151j\u00e9n kereszt\u00fcl \u00e9szlelj\u00fck, m\u00e9g ott is ahol ez a legkev\u00e9sb\u00e9 sem egy\u00e9rtelm\u0171. [\u2026] L\u00e9t\u00fcnk kontextusa, mely (m\u00e9g ha id\u0151legesen is), megoszlik a kommunizmus \u00e9s a poszt-kommunizmus k\u00f6z\u00f6tt, arra k\u00e9nyszer\u00edt benn\u00fcnket, hogy jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben t\u00e1maszkodjuk a t\u00f6rt\u00e9nelemre\u201d. [1]<\/a><\/p>\n\n

A M\u0171csarnokban Bondor gondolatai k\u00f6sz\u00f6nnek vissza a cseh Zbynek Baladr\u00e1n egym\u00e1shoz k\u00f6t\u0151d\u0151 m\u0171veiben (Sz\u00f3szedet<\/I> 2007; 157,47m\u02db<\/I>, Ide\u00e1lis lak\u00e1s a lak\u00f3telepen<\/I>, 2006;), melyek hasonl\u00f3 m\u00f3don a t\u00f6rt\u00e9nelem kontinuit\u00e1s\u00e1t teszik vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1suk t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1. A Sz\u00f3szedet<\/I> \u00f3ri\u00e1sm\u00e9ret\u0171 poszter\u00e9n az alkot\u00f3 az \u00e9p\u00edt\u00e9szet metafor\u00e1j\u00e1n kereszt\u00fcl jelen\u00edti meg az elm\u00falt politikai rendszer ut\u00f3pi\u00e1it: a v\u00e1llalkoz\u00e1s megfenekl\u00e9s\u00e9t egy f\u00e9lbehagyott lak\u00f3telep v\u00edzi\u00f3ja k\u00e9pezi le. Ha ennek az \u00e9p\u00fclett\u00f6megnek a romjaib\u00f3l kezd\u00fcnk \u00e9p\u00edtkezni, lehets\u00e9ges egy\u00e1ltal\u00e1n tiszta lappal kezden\u00fcnk? [2]<\/a> Az egyik ideol\u00f3gi\u00e1r\u00f3l pillanatszer\u0171en \u00e1tnyergelhet\u00fcnk egy m\u00e1sikra, olyan gy\u00f6k\u00e9rtelen\u00fcl, ahogy a modernista \u00e9tosz is elutas\u00edtotta a k\u00f6zvetlen m\u00faltat? Ak\u00e1rhogy is tesz\u00fcnk \u2013 sugallja ugyanennek az alkot\u00f3nak egy m\u00e1sik install\u00e1ci\u00f3ja (Pillanat<\/I>, 2007) \u2013, a folyamat szorosan kapcsol\u00f3dik a szubjektumform\u00e1l\u00e1shoz: a t\u00f6rt\u00e9nelem folyamatoss\u00e1g\u00e1nak Foucault-i kritik\u00e1ja szerint tudatunk \u00e1lland\u00f3s\u00e1g\u00e9rzet\u00e9nek fenntart\u00e1sa miatt t\u00f6reksz\u00fcnk arra, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelmet is egybef\u00fcgg\u0151nek l\u00e1ssuk.<\/p>\n\n

A horv\u00e1t David Maljkovic munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a \u201960-as \u00e9s \u201970 \u00e9vek keleti blokkj\u00e1nak azok az elt\u00falzott m\u00e9ret\u0171 \u00e9s radik\u00e1lis formavil\u00e1g\u00fa k\u00f6z\u00e9p\u00fcletei \u00e1llnak, melyeket alkot\u00f3ik mintha nem is saj\u00e1t koruknak, hanem egy elk\u00e9pzelt j\u00f6v\u0151nek c\u00edmeztek volna. Az ut\u00f3pisztikus \u00e9p\u00edtm\u00e9nyeket Maljkovic munk\u00e1i ennek a j\u00f6v\u0151nek a perspekt\u00edv\u00e1b\u00f3l jelen\u00edtik meg, amivel nem annyira a lek\u00f6sz\u00f6nt rendszer c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seit helyezi ironikus k\u00f6rnyezetbe, mint ink\u00e1bb a kultur\u00e1lis eml\u00e9kezetr\u0151l, az abban keletkez\u0151 jelent\u00e9s-er\u00f3zi\u00f3r\u00f3l vet fel k\u00e9rd\u00e9seket. Lost Memories from These Days<\/I> (2006-2008) c. install\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak fot\u00f3i<\/a> a Z\u00e1gr\u00e1bi V\u00e1s\u00e1r elhagyott \u00e9p\u00fclet\u00e9t mutatj\u00e1k be egy, a korszakot id\u00e9z\u0151, faszerkezetu parav\u00e1non, kieg\u00e9sz\u00edtve a komplexum f\u00e9nykor\u00e1ra utal\u00f3 \u00fajs\u00e1gkiv\u00e1g\u00e1sokkal. A m\u0171 reflexi\u00f3 a m\u0171v\u00e9szet archeol\u00f3giai szerep\u00e9re is, hisz az arch\u00edv \u00e9s mai felv\u00e9telekb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt – k\u00f6tet form\u00e1j\u00e1ban is kiadott<\/a> – k\u00e9p-sz\u00f6veg koll\u00e1zsok komoly dokumentum\u00e9rt\u00e9kkel is b\u00edrnak.<\/p>\n\n

Kokesch \u00c1d\u00e1m funkcionalista formavil\u00e1g\u00fa, stiliz\u00e1lt eszt\u00e9tik\u00e1j\u00fa<\/a> objektjei ink\u00e1bb a j\u00f6v\u0151b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3, a jelenben azonos\u00edthatatlan rendeltet\u00e9s\u0171 \u201ehaszn\u00e1lati t\u00e1rgyak\u201d hat\u00e1s\u00e1t keltik. A nyilv\u00e1nos l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyek, k\u00f6zterek felszerel\u00e9seit id\u00e9z\u0151 \u201eeszk\u00f6z\u00f6k\u201d Maljkovic install\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak k\u00f6zvetlen k\u00f6zel\u00e9ben arra az asszoci\u00e1ci\u00f3ra cs\u00e1b\u00edtanak, hogy ezek a megjelen\u00e9s\u00fckben j\u00f6v\u0151-orient\u00e1lt berendez\u00e9si t\u00e1rgyak kontextus-n\u00e9lk\u00fclis\u00e9ge a jelen ut\u00f3pi\u00e1kt\u00f3l val\u00f3 mentess\u00e9g\u00e9t fogalmazz\u00e1k meg. A befogad\u00f3 m\u00e1r csak az\u00e9rt is \u00e9rezhet k\u00e9sztet\u00e9st rejtett \u00e9rtelmez\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1k \u201emegtal\u00e1l\u00e1s\u00e1ra\u201d, mert a m\u0171 c\u00edme (C\u00edm n\u00e9lk\u00fcl<\/I>) \u2013 ellent\u00e9tben a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00f6sszes t\u00f6bbi, t\u00f6bbnyire konceptu\u00e1lis ir\u00e1nyt k\u00e9pvisel\u0151, munk\u00e1j\u00e1val \u2013 sem ad semmilyen kapaszkod\u00f3t. <\/p>\n\n

A rendteremt\u00e9s strat\u00e9gi\u00e1i<\/B><\/p>\n\n

A lengyel Ania Molska videoinstall\u00e1ci\u00f3ja (Tanagram<\/I>, 2006-7) saj\u00e1t kelet-eur\u00f3pai gy\u00f6kereib\u0151l indul ki, de k\u00e9s\u0151bb l\u00e1tsz\u00f3lag univerz\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9sek fel\u00e9 fordul. A felv\u00e9telen k\u00e9t fiatal f\u00e9rfi futurisztikus katonai sisakban \u00e9s egy sz\u00e1l goly\u00f3\u00e1ll\u00f3, h\u00e1tul tang\u00e1ban v\u00e9gz\u0151d\u0151 \u00e1gy\u00e9kv\u00e9d\u0151ben geometrikus \u2013 a konstruktivizmust \u00e9s szuprematizmus m\u00e9rtani idomait id\u00e9z\u0151 \u2013 alakzatokat \u00e1ll\u00edt \u00f6ssze<\/a> az ismert k\u00ednai kirak\u00f3j\u00e1t\u00e9k form\u00e1inak kerekeken gurul\u00f3, b\u00fatorszer\u0171 v\u00e1ltozataib\u00f3l. A k\u00e9t izmos, majdnem csupasz test \u00e9s a militarista viselet m\u00e9gis ink\u00e1bb a n\u00e9met nemzetiszocializmus k\u00f6zeg\u00e9t eleven\u00edtik f\u00f6l, \u201emely a politikai fantasztikum\u00e1t [kezdetben] a h\u00edmnem\u0171 \u00e9s homoszoci\u00e1lis szimbolikus reprezent\u00e1ci\u00f3s form\u00e1k k\u00f6r\u00e9 \u00e9p\u00edtette\u201d. [3]<\/a> Ezzel Molska a \u201ereakci\u00f3s modernizmus\u201d politik\u00e1t eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00f3 tendenci\u00e1ira [4]<\/a> eml\u00e9keztet. A vide\u00f3munka v\u00e9g\u00e9n felcsend\u00fcl egy orosz katonai indul\u00f3 \u00e9s az egyik f\u00e9rfi, aki sz\u00e1m\u00e1ra a kirak\u00f3sdi mintha egy beavat\u00e1si szertart\u00e1s lett volna, k\u00f6zli t\u00e1rs\u00e1val: most, hogy feln\u0151tt lett, bevonul a lengyel hadseregbe. Ez Walter Benjamin meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1t juttatja esz\u00fcnkbe, miszerint \u201e[a] politika eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 \u00f6sszes f\u00e1radoz\u00e1s egy pontban cs\u00facsosodik ki. Ez az egyetlen pont a h\u00e1bor\u00fa.\u201d [5]<\/a><\/p>\n\n

Ugyancsak a f\u00e9rfiidentit\u00e1s ker\u00fcl el\u0151t\u00e9rbe a palesztin-brit Rosalind Nashabishi Az aggleg\u00e9ny g\u00e9pek, 1. r\u00e9sz<\/I> c. (2007) f\u00e9l\u00f3r\u00e1s filminstall\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban is, melyben egy tehersz\u00e1ll\u00edt\u00f3 haj\u00f3 leg\u00e9nys\u00e9g\u00e9nek mindennapjair\u00f3l, \u00e9s m\u00e9g ink\u00e1bb a haj\u00f3 eszt\u00e9tiz\u00e1lt l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1r\u00f3l<\/a> k\u00f6vetik egym\u00e1s lass\u00fa, meditat\u00edv temp\u00f3j\u00fa felv\u00e9telek. [6]<\/a> A kamera el\u0151tt v\u00e9lhet\u0151en a f\u00e9rfiperspekt\u00edv\u00e1b\u00f3l v\u00e1lik magasztos l\u00e1tv\u00e1nny\u00e1 a f\u00e9mfalakat tagol\u00f3 ablakny\u00edl\u00e1sokon, a kapcsol\u00f3t\u00e1bl\u00e1k gombjain, \u00e9s a reflektorral megvil\u00e1g\u00edtott f\u00e9mpadl\u00f3kon kirajzol\u00f3d\u00f3 szimmetria. A f\u00e9rfiak teszik dolgukat: monitorokr\u00f3l olvasnak le adatokat, r\u00e1di\u00f3-ad\u00f3vev\u0151n besz\u00e9lnek, vagy \u00e9pp ajt\u00f3alkatr\u00e9szt jav\u00edtanak apr\u00f3l\u00e9kos m\u0171gonddal. A f\u00e9mz\u00f6rejek \u00e9s a motorhangok ambiens z\u00fcmm\u00f6g\u00e9s\u00e9ben a term\u00e9szet h\u00e1tt\u00e9rszerepl\u0151 marad. N\u00e9h\u00e1ny apr\u00f3, balj\u00f3s jel sejteti mind\u00f6ssze, hogy az odakint csapdos\u00f3 hull\u00e1mok k\u00e9pesek f\u00f6lforgatni ezt az emberi rendet.<\/p>\n\n

A term\u00e9szet emberi, de legink\u00e1bb maszkulin megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1nak m\u00edtosz\u00e1ba, a technol\u00f3giai moderniz\u00e1ci\u00f3ba vetett korl\u00e1tlan hitet k\u00e9pviseli a 19. sz\u00e1zadv\u00e9gi \u00e9szaki-sarki exped\u00edci\u00f3 h\u0151l\u00e9gballonj\u00e1nak balsorsra jutott leg\u00e9nys\u00e9ge is Joachim Koester fot\u00f3- \u00e9s filminstall\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban (\u00dczenet Andr\u00e9e-t\u0151l<\/I>, 2005). Azonban a d\u00e1n alkot\u00f3t l\u00e1tsz\u00f3lag nem annyira a v\u00e1llalkoz\u00e1s kudarc\u00e1b\u00f3l levonhat\u00f3 tanuls\u00e1g foglalkoztatja, hanem \u2013 Maljkovichoz hasonl\u00f3an \u2013 az esem\u00e9ny t\u00f6rt\u00e9nelmi dokument\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetnek a folyamatban bet\u00f6lthet\u0151 szerepe. A j\u00e9gmez\u0151k\u00f6n odaveszett felfedez\u0151k maradv\u00e1nyait \u00e9s felszerel\u00e9s\u00e9t csak 30 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb tal\u00e1lt\u00e1k meg, k\u00f6zt\u00fck egyik\u00fck napl\u00f3j\u00e1t, valamint \u00e9p fot\u00f3negat\u00edvokat. Az ut\u00f3bbiak k\u00f6zt voltak olyanok, melyeken el\u0151h\u00edv\u00e1s ut\u00e1n csup\u00e1n \u00e9rtelmezhetetlen karcol\u00e1sok \u00e9s foltok jelentek meg. Ezeket a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyt\u00e1k, Koester viszont egy n\u00e9h\u00e1ny perces mozg\u00f3k\u00e9pet szerkesztett az \u00e1ll\u00f3k\u00e9pekb\u0151l: \u201eHa vil\u00e1gunkat a nyelv hat\u00e1rozza meg, akkor a fot\u00f3kon megjelen\u0151 fekete pontokat \u00e9s f\u00e9nynyal\u00e1bokat a l\u00e1that\u00f3 peremek\u00e9nt, vagy az ismeretlen hat\u00e1r\u00e1nak jeleik\u00e9nt \u00e9rtelmezhetj\u00fck. Az elmondhat\u00f3 \u00e9s az elmondhatatlan k\u00f6zti sz\u00fcrk\u00fcleti z\u00f3na, dokumentum \u00e9s hiba.\u201d<\/p>\n\n

Figyelemre m\u00e9lt\u00f3 ugyanakkor, hogy a h\u00e1rom sv\u00e9d felfedez\u0151 motiv\u00e1ci\u00f3ja az \u00c9szaki-sark, mint geopolitikai z\u00f3na szimbolikus koloniz\u00e1ci\u00f3ja volt. T\u00f6bb m\u0171 is foglalkozik a mai \u201evil\u00e1gt\u00e9rk\u00e9p\u201d kialakul\u00e1s\u00e1ban instrument\u00e1lis hatalmi viszonyokkal. Runo Lagomarisno (Politikai t\u00e9rk\u00e9pek \u00e1ttekint\u0151 lapja<\/I>) p\u00e9ld\u00e1ul az orsz\u00e1ghat\u00e1rok rendszer\u00e9t egy geometrikus form\u00e1kk\u00e1 reduk\u00e1lt falrajzk\u00e9nt jelen\u00edt meg, hangs\u00falyoss\u00e1 t\u00e9ve annak szerkesztetts\u00e9g\u00e9t. Nem csak v\u00e1zlatos minimalizmusa, hanem a vonalak perspektivikus torzul\u00e1sa is szembet\u0171n\u0151, mely egy privilegiz\u00e1lt n\u00e9z\u0151pontot el\u0151felt\u00e9telez.<\/p>\n\n

A francia-magyar Soci\u00e9t\u00e9 R\u00e9aliste csoport Culture States<\/a><\/I> (Kult\u00far\u00e1llamok<\/I>, 2007) c. konceptu\u00e1lis munk\u00e1ja a \u201eNemzet \u00e9s Kult\u00fara kapcsolatrendszer\u00e9nek \u00f6nellentmond\u00e1saira\u201d h\u00edvja f\u00f6l a figyelmet. Tanulm\u00e1nysorozatuk<\/a> egyik felm\u00e9r\u00e9se azt a 47 r\u00f6vid \u00e9let\u0171 eur\u00f3pai \u00e1llamot veszi lajstromba, melyek a m\u00falt sz\u00e1zad sor\u00e1n rendk\u00edv\u00fcl korl\u00e1tozott ideig \u00e1lltak f\u00f6nn, mint p\u00e9ld\u00e1ul az 1921 aug. 14. \u00e9s 25. k\u00f6z\u00f6tt, azaz alig 11 napig l\u00e9tez\u0151 Baranya\u2013Bajai Szerb\u2013Magyar K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g. A csoport \u00e1ltal nagy sz\u00e1mban azonos\u00edtott, \u00e1tmenetileg l\u00e9tez\u0151 \u00e1llamform\u00e1ci\u00f3k azokat a kultur\u00e1lis ellentmond\u00e1sokat hivatottak igazolni, melyek az EU 27 nemzet\u00e1llamb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 \u201epolitikai Eur\u00f3p\u00e1ja\u201d \u00e9p\u00fcl \u00e9s amely m\u00f6g\u00f6tt az alkot\u00f3k egy \u201etipikusan modernista dinamik\u00e1t\u201d l\u00e1tnak \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclni.<\/p>\n\n

Posztkoloni\u00e1lis? Neokoloni\u00e1lis?<\/B><\/p>\n\n

A kur\u00e1tori munka a geopolitikai kiegyenl\u00edtetts\u00e9g ig\u00e9ny\u00e9t t\u00fckr\u00f6zi, ennek ellen\u00e9re a harmadik vil\u00e1g \u00e9s a felt\u00f6rekv\u0151 gazdas\u00e1gok moderniz\u00e1ci\u00f3s \u00e9s modernista tendenci\u00e1i t\u00f6bbnyire euroatlanti perspekt\u00edv\u00e1b\u00f3l \u2013 eur\u00f3pai vagy egyes\u00fclt \u00e1llamokbeli alkot\u00f3k munk\u00e1in kereszt\u00fcl \u2013 ker\u00fclnek bemutat\u00e1sra. A New York-ban \u00e9l\u0151 n\u00e9met Caspar Starcke digit\u00e1lis vide\u00f3ja (Rong Xianong<\/I>, 2008) Le Corbusier Ronchamp-i betonk\u00e1poln\u00e1ja 1994-ben \u00e9p\u00fclt k\u00ednai m\u00e1s\u00e1nak lebont\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l<\/a>, melyet az eredeti \u00e9p\u00fclet tulajdonjogait kezel\u0151 alap\u00edtv\u00e1ny, a Foundation Le Corbusier v\u00edvott ki 2006-ban. Starcke azzal a csavarral toldja meg a t\u00f6rt\u00e9netet, hogy a francia \u00e9p\u00edt\u00e9sz \u00e1ltal kifejlesztett \u201eModulor\u201d ar\u00e1nysz\u00e1m\u00edt\u00e1si elm\u00e9let, melyet a Ronchamp-i k\u00e1polna tervez\u00e9s\u00e9n\u00e9l is alkalmazott, egy\u00e9b forr\u00e1sok mellett a k\u00ednai \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00e9s filoz\u00f3fia egyes trad\u00edci\u00f3ira is visszavezethet\u0151.<\/p>\n\n

Annak ellen\u00e9re, hogy a dokumentumfilm nem foglal \u00e1ll\u00e1st az \u00e9p\u00fclet helyi adapt\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak mik\u00e9ntje \u00e9s az \u00f6nk\u00e9nt v\u00e1llalt kultur\u00e1lis globaliz\u00e1l\u00f3d\u00e1s motiv\u00e1ci\u00f3i kapcs\u00e1n, a m\u0171 K\u00edna-reprezent\u00e1ci\u00f3ja m\u00e9gsem marad mentes a sztereot\u00edpi\u00e1kt\u00f3l. Hisz a t\u00e1vol-keleti orsz\u00e1g rendszeresen r\u00e9szes\u00fcl elmarasztal\u00e1sokban a szellemi tulajdon gyenge v\u00e9delme miatt \u00e9s \u2013 az alkot\u00e1st egy\u00e9bk\u00e9nt ink\u00e1bb jellemz\u0151 kapitalizmus-kritika ellen\u00e9re \u2013 ez\u00fattal sem ker\u00fclheti el a pelleng\u00e9rt. A kanadai sz\u00fclet\u00e9s\u0171 Terence Gower egyik f\u0151 alkot\u00f3i t\u00e9m\u00e1ja Mexik\u00f3v\u00e1ros, ahol a t\u00f6rt\u00e9nelem egyik legnagyobb l\u00e9pt\u00e9k\u0171 modernista v\u00e1rosfejleszt\u00e9si beruh\u00e1z\u00e1sa zajlott le. Politechnikum<\/I> c. videom\u0171ve (2005) a mexik\u00f3i f\u0151v\u00e1ros m\u0171szaki egyeteme Mies van der Rohe lecsupasz\u00edtott vil\u00e1g\u00e1t id\u00e9z\u0151 \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttes\u00e9nek (Reinaldo P\u00e9rez Ray\u00f3n, 1957-1964) \u201950-es \u00e9vekbeli fot\u00f3\u00e1br\u00e1zol\u00e1sain kereszt\u00fcl mutatja be a korszak pozit\u00edv \u00e9s optimista modernizmus-szeml\u00e9let\u00e9t, melynek k\u00e9s\u0151bb a helyi 1968-as esem\u00e9nyek vetettek v\u00e9get. A film egyetlen k\u00f6nyv fekete-feh\u00e9r \u00e1ll\u00f3k\u00e9peib\u0151l \u00fcgyes formai j\u00e1t\u00e9kokkal \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 mozg\u00f3k\u00e9peket kompon\u00e1l, Bart\u00f3k \u00e9s Sosztakovics zen\u00e9j\u00e9re. A k\u00e9pek ut\u00f3pikus der\u0171j\u00e9t az magyar\u00e1zza, hogy Mexik\u00f3 \u201930-as \u00e9vekben megkezd\u0151d\u00f6tt moderniz\u00e1ci\u00f3ja r\u00e9v\u00e9n az orsz\u00e1g val\u00f3ban f\u00f6l\u00fcl tudott emelkedni harmadik vil\u00e1gbeli st\u00e1tusz\u00e1n.<\/p>\n\n

Francis Al\u02d9s Belgiumban sz\u00fcletett, Mexik\u00f3ban \u00e9l \u00e9s a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son bemutatott t\u00e1jm\u0171v\u00e9szeti munk\u00e1j\u00e1t Peruban val\u00f3s\u00edtotta meg. Al\u02d9s Amikor a hit hegyeket mozgat<\/I> (2002) c. projektje sor\u00e1n Lima mellett 500 \u00f6nk\u00e9ntes r\u00e9szvev\u0151 egy z\u00e1rt l\u00e1ncot alkotva<\/a> t\u00edz centim\u00e9terrel arr\u00e9bb lap\u00e1tolta egy homokd\u0171ne felsz\u00edn\u00e9t. Al\u02d9s beavatkoz\u00e1sa folymatk\u00f6zpont\u00fa, s\u0151t, egyenesen a nyelvis\u00e9gre \u00e9p\u00fcl\u0151 konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szeti szeml\u00e9letr\u0151l \u00e1rulkodik. A v\u00e1rosi \u00fatvonalakon s\u00e9t\u00e1lva folytatott akci\u00f3ir\u00f3l (artist\u2019s walks<\/I>) ismert alkot\u00f3 szerint az esem\u00e9ny f\u0151 c\u00e9lja nem annak fizikai megval\u00f3sul\u00e1sa volt, hisz az nem j\u00e1rt l\u00e1tv\u00e1nyos \u00e9s id\u0151t\u00e1ll\u00f3 eredm\u00e9nnyel. Azonban az 500 ember r\u00e9szv\u00e9tele t\u00f6rt\u00e9neteket fog hagyni maga ut\u00e1n, az egy\u00e9ni elbesz\u00e9l\u00e9sekb\u0151l pedig m\u00edtosz fog keletkezni. A m\u0171 teh\u00e1t \u2013 vallja az alkot\u00f3 \u2013 abban a pillanatban tekinthet\u0151 megval\u00f3sultnak, amikor valaki elmes\u00e9li az els\u0151 t\u00f6rt\u00e9netet r\u00f3la.<\/p>\n\n

Hasonl\u00f3an nagyl\u00e9pt\u00e9k\u0171, \u00e1m ez\u00fattal ipari vagy tudom\u00e1nyos c\u00e9l\u00fa k\u00f6rnyezeti \u00e1talak\u00edt\u00e1sok t\u0171nnek f\u00f6l a n\u00e9met Armin Linke m\u00e9retes panor\u00e1mafot\u00f3in, melyeket a vil\u00e1g legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb pontjain k\u00e9sz\u00edtett, term\u00e9szeti \u00e9s nagyv\u00e1rosi k\u00f6rnyezetben egyar\u00e1nt. Az ember apr\u00f3, szinte \u00e9szrevehetetlen figurak\u00e9nt olvad bele az \u00f3ri\u00e1si terekbe, melyek f\u0151szerepl\u0151i ember alkotta, gig\u00e1szi l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyek: a sv\u00e1jci Grand Dixance duzzaszt\u00f3g\u00e1t, egy pakiszt\u00e1ni v\u00edzer\u0151m\u0171 im\u00e1dkoz\u00f3 munk\u00e1sokkal, a pekingi olimpiai stadion \u00e9p\u00edt\u00e9si ter\u00fclete, \u0171rk\u00f6zpont a kazahszt\u00e1ni sivatagban, egy \u00e9szak-koreai lak\u00f3telep monument\u00e1lis t\u00f6mbjei, fedett s\u00edp\u00e1lya Toki\u00f3 mellett \u00e9s egy l\u00e9ghaj\u00f3-\u00e9p\u00edt\u0151 hang\u00e1r<\/a> Berlinben. M\u00e1s fot\u00f3in a moderniz\u00e1ci\u00f3 technikai, t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai hat\u00e1sai szem\u00e9lyesebb szinten is megjelennek, mint p\u00e9ld\u00e1ul egy pakiszt\u00e1ni hegyi szoros, ahol egy felborult teheraut\u00f3 torlaszolja el az utat, emberekkel k\u00f6r\u00fclv\u00e9ve. A technol\u00f3gia felforgat\u00f3 ereje mellett a k\u00e9p j\u00f3l illusztr\u00e1lja a moderniz\u00e1ci\u00f3 lok\u00e1lis tendenci\u00e1it is. Ugyanis Pakiszt\u00e1nban a teheraut\u00f3k \u00e9s t\u00f6megk\u00f6zleked\u00e9si j\u00e1rm\u0171vek \u2013 ahogy a k\u00e9pen is l\u00e1that\u00f3 \u2013 a \u201en\u00e9pm\u0171v\u00e9szet\u201d fontos hordoz\u00f3fel\u00fcletei k\u00f6z\u00e9 tartoznak: az orsz\u00e1g m\u00falt sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n elnyert f\u00fcggetlens\u00e9ge \u00f3ta elterjedt j\u00e1rm\u0171-ornamentik\u00e1ba (truck art<\/I>) a tulajdonosok legend\u00e1san nagy \u00f6sszegeket hajland\u00f3k fektetni. <\/p>\n\n

Fogh\u00edjeszt\u00e9tika<\/B><\/p>\n\n

A kultur\u00e1lis (eszt\u00e9tikai) modernizmus tal\u00e1n ritk\u00e1bban t\u00e1rgyalt k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6rei k\u00f6z\u00e9 tartozik a v\u00e1rosfejleszt\u00e9s, pedig a ter\u00fclet az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt volt, amelyre a modernit\u00e1s l\u00e1tv\u00e1nyos hat\u00e1st gyakorolt \u2013 \u00e9s gyakorol ma is. Tal\u00e1n ez\u00e9rt \u00e9reztem \u00fagy, hogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son a modernit\u00e1s mai vonatkoz\u00e1sait legnagyobb s\u00fallyal \u00e9rz\u00e9keltet\u0151 munk\u00e1k k\u00f6zt vannak Michael Rakowitz alkot\u00e1sai. A tengerent\u00fali alkot\u00f3 A k\u00e9pzelet \u00e9p\u00edt\u00e9szei<\/I> c. (2006-2008) koll\u00e1zs-sorozata<\/a> elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9hez a budapesti VII. \u00e9s VIII. ker\u00fclet utc\u00e1it j\u00e1rva arr\u00f3l k\u00e9rdezte a k\u00f6rny\u00e9k lak\u00f3it, hogy mihez kezden\u00e9nek azokkal az emblematikus \u201efogh\u00edjtelkekkel\u201d, melyek a lak\u00f3hely\u00fck k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n lebontott, sz\u00e1zadel\u0151n \u00e9p\u00fclt b\u00e9rh\u00e1zak hely\u00e9n keletkeztek.<\/p>\n\n

A k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9p\u00e9s az volt, hogy a javaslatok alapj\u00e1n vizu\u00e1lis terveket k\u00e9sz\u00edtett a t\u0171zfalakkal szeg\u00e9lyezett terek hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Az egyik helybeli aj\u00e1nlata<\/a> \u00edgy sz\u00f3l: \u201eAnnak az eml\u00e9km\u0171ve, hogy hogyan tekintenek r\u00e1nk. [\u2026] Olyanra rajzold, mintha egy kurva nagy meteor tal\u00e1lta volna el az \u00e9p\u00fcletet. A hat\u00f3s\u00e1gok ki\u00e1rus\u00edtj\u00e1k a telkeket a befektet\u0151knek, meg nem k\u00e9rdezve a lakoss\u00e1got, \u00fagysz\u00f3lv\u00e1n d\u00f6nt\u00e9st hoznak a fej\u00fcnk f\u00f6l\u00f6tt, der\u00fclt \u00e9gb\u0151l, egyenest a fej\u00fcnkre.\u201d A legt\u00f6bb terv m\u00f6g\u00f6tt felsejl\u0151 gangosh\u00e1z-romantika a r\u00e9gi lak\u00f3negyedek karakter\u00e9nek meg\u0151rz\u00e9s\u00e9\u00e9rt k\u00fczd\u0151 urbanista, Jane Jacobs modernizmus-kritik\u00e1j\u00e1t id\u00e9zi, mely els\u0151sorban Robert Moses New York-i \u201emester\u00e9p\u00edt\u00e9sz\u201d tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9re ir\u00e1nyult, aki megsz\u00e1llott \u00fat\u00e9p\u00edt\u00e9si t\u00e9nyked\u00e9seivel dr\u00e1mai m\u00e9rt\u00e9kben hagyta ott a keze nyom\u00e1t a nagyv\u00e1roson.<\/p>\n\n

Rakowitz egy m\u00e1sok alkot\u00e1sa (Tompa zaj<\/I>, 2007) maga is c\u00e9lba veszi Mosest, akinek t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a belv\u00e1rosi Pennsylvania Station klasszicista \u00e9p\u00fclet\u00e9nek 1963-as lebont\u00e1sa \u00edrhat\u00f3 a sz\u00e1ml\u00e1j\u00e1ra. A k\u00e9preg\u00e9ny Moses mellett a \u201emagas modernizmus\u201d k\u00f6rnyezetkult\u00far\u00e1j\u00e1nak olyan meghat\u00e1roz\u00f3 alakjait is el\u0151veszi, mint, Minoru Yamazaki, Henry Dreyfuss vagy Lous Khan.<\/p>\n\n

Rakowitz budapesti projektje arra a t\u00e9nyre nem reflekt\u00e1l, hogy az \u00e1ltala vizsg\u00e1lt v\u00e1rosr\u00e9szek helyenk\u00e9nt maguk is az elm\u00falt sz\u00e1zadfordul\u00f3 modernista v\u00e1rostervez\u00e9s\u00e9nek \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t hordozz\u00e1k. L\u00e1sd p\u00e9ld\u00e1ul a K\u00fcls\u0151-Erzs\u00e9betv\u00e1ros utc\u00e1inak r\u00e1csszerkezet\u00e9t, melyeket ak\u00e1r a kora 19. sz\u00e1zadi New York v\u00e1rosaty\u00e1i vagy Le Corbusier is tervezhettek volna. Azonban az a k\u00e9rd\u00e9s, hogy n\u00e9h\u00e1ny ilyen fogh\u00edj k\u00f6zter\u00fclett\u00e9 (parkk\u00e1, j\u00e1tsz\u00f3t\u00e9rr\u00e9, stb.) alak\u00edt\u00e1sa \u2013 ahogy t\u00f6bb lakoss\u00e1gi terv is javasolja \u2013 ki tudna-e mozd\u00edtani egy lak\u00f3negyedet az \u00e9vsz\u00e1zados v\u00e1rosszerkezeti paradigm\u00e1b\u00f3l, elt\u00f6rp\u00fclni l\u00e1tszik ahhoz k\u00e9pest, hogy azok a helyi szociokultur\u00e1lis saj\u00e1toss\u00e1gokb\u00f3l fakad\u00f3an nem \u00e9pp a k\u00f6rny\u00e9k tov\u00e1bbi gett\u00f3sod\u00e1s\u00e1t seg\u00edten\u00e9k-e el\u0151. Elk\u00e9pzelhet\u0151-e ilyen rendk\u00edv\u00fcl heterog\u00e9n, r\u00e9tegzett t\u00e1rsadalmi \u00f6sszet\u00e9tel\u0171, \u00e9s kisebbfajta t\u00e1rsadalmi v\u00e1ls\u00e1ggal k\u00fczd\u0151 v\u00e1rosr\u00e9szek rehabilit\u00e1ci\u00f3ja \u00fagy \u2013 persze az als\u00f3bb r\u00e9tegek kiszor\u00edt\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl \u2013, hogy az els\u0151sorban a privilegiz\u00e1lt k\u00f6z\u00e9p- \u00e9s fels\u0151 k\u00f6z\u00e9pr\u00e9teg szempontjait juttassa \u00e9rv\u00e9nyre?<\/p>\n\n

Mint ahogy az is megv\u00e1laszolatlan k\u00e9rd\u00e9s, hogy ezeknek a t\u00e1rsadalmi-kultur\u00e1lis k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeknek a kialakul\u00e1sa \u00e9s tart\u00f3s fennmarad\u00e1sa meddig a pontig vezethet\u0151 vissza a k\u00f6rnyezeti determin\u00e1ci\u00f3ra. A modernista \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00e9s v\u00e1rostervez\u00e9s \u00e9vsz\u00e1zados kudarc\u00e1nak tartott, 1972-ben lebontott Pruitt-Igoe lak\u00f3telep (St.Louis, Missouri) ma is gyakori \u00e1br\u00e1zol\u00e1sai id\u0151nk\u00e9nt kevesebb s\u00falyt tulajdon\u00edtanak a saj\u00e1tos t\u00e1rsadalom- \u00e9s szab\u00e1lyoz\u00e1spolitikai k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeknek, mint a k\u00f6zvetlen k\u00f6rnyezeti t\u00e9nyez\u0151knek. A t\u00f6rt\u00e9netet maga Rakowitz is \u00fajrames\u00e9li a Tompa zaj<\/I>ban. Miut\u00e1n megeml\u00edti, hogy az \u00faj negyedet eredetileg 1\/3-2\/3 ar\u00e1nyban akart\u00e1k megosztani a feh\u00e9r \u00e9s a fekete lakoss\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt, de a feh\u00e9rek t\u00e1vol maradtak, a lak\u00f3telep kudarc\u00e1nak k\u00f6zvetlenebb okair\u00f3l ennyit tudunk meg: \u201eA kezdeti terv mag\u00e1ban foglalta Le Corbusier \u00abh\u00e1rom alapvet\u0151 urbaniz\u00e1ci\u00f3s \u00f6r\u00f6mforr\u00e1s\u00e1t: a napot, a tereket \u00e9s a z\u00f6ldet\u00bb. De a forr\u00e1shi\u00e1ny arra k\u00e9nyszer\u00edtette Yamazakit, hogy jelent\u0151sen egyszer\u0171s\u00edtsen az eredeti terven, ami az olyan k\u00f6zl\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyek \u00e1llapot\u00e1nak leroml\u00e1s\u00e1t, majd azok elt\u0171n\u00e9s\u00e9t jelentette, mint a j\u00e1tsz\u00f3terek, a tornatermek \u00e9s a parkok. A tereket gyakran \u00e9rte vandalizmus \u00e9s a k\u00f6zm\u0171veket nem jav\u00edtott\u00e1k.\u201d <\/p>\n\n

Ez a sz\u0171kszav\u00fa \u00f6sszefoglal\u00f3 azonban kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9sre szorul. B\u00e1r Rakowitz is utal r\u00e1, hogy a Pruitt-Igoe negyed az 1949-es b\u00e9rlak\u00e1st\u00f6rv\u00e9ny (Housing Act) \u00e9rtelm\u00e9ben j\u00f6tt l\u00e9tre, arra nem t\u00e9r ki, hogy ez a j\u00f6vedelemmel rendelkez\u0151kre tervezett jogszab\u00e1ly k\u00e9s\u0151bb mik\u00e9nt \u00edt\u00e9lte kudarcra a programot. T\u00e9ny ugyan, hogy az eredeti \u00e9p\u00edt\u00e9szeti terv a k\u00f6lts\u00e9ghat\u00e9konys\u00e1g jegy\u00e9ben egyszer\u0171s\u00f6d\u00f6tt, de a nagyl\u00e9pt\u00e9k\u0171 \u00e1llapotroml\u00e1s csak a lak\u00f3negyed t\u00edz\u00e9ves fenn\u00e1ll\u00e1sa ut\u00e1n, 1965-t\u0151l jelentkezett, amikor a sz\u00f6vets\u00e9gi b\u00e9rlak\u00e1s-program\u00e9rt felel\u0151s korm\u00e1nyszerv strat\u00e9gi\u00e1t v\u00e1ltott \u00e9s a munk\u00e1soszt\u00e1ly alacsonyabb j\u00f6vedelm\u0171 r\u00e9tegei, a seg\u00e9lyb\u0151l \u00e9l\u0151 csal\u00e1dok el\u0151tt is megnyitotta a Pruitt-Igoe kapuit, hogy bet\u00f6lts\u00e9k az elmaradt feh\u00e9rek hely\u00e9t. Ez a r\u00e9teg azonban nem tudta fizetni a lakb\u00e9rt: 1969-ben, amikor a csal\u00e1dok egynegyede j\u00f6vedelm\u00e9nek t\u00f6bb mint fel\u00e9t k\u00f6lt\u00f6tte a b\u00e9rleti d\u00edjakra, az Egyes\u00fclt \u00c1llamok t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek addigi legnagyobb, kilenc h\u00f3napig tart\u00f3 fizet\u00e9si sztr\u00e1jkja vette kezdet\u00e9t. Mivel a t\u00f6rv\u00e9ny kik\u00f6t\u00f6tte, hogy a lak\u00f3k fizetnek a k\u00f6zm\u0171vek karbantart\u00e1s\u00e1\u00e9rt, hamarosan megsz\u0171nt a k\u00f6zvil\u00e1g\u00edt\u00e1s \u00e9s a k\u00f6ztisztas\u00e1g fenntart\u00e1sa a negyedben, majd a nem m\u0171k\u00f6do liftek \u00e9s bet\u00f6rt ablakok is meghat\u00e1roz\u00f3 jellemez\u0151i lettek a helysz\u00ednnek. T\u00e9len a f\u0171tetlen lak\u00e1sokban befagytak \u00e9s elrepedtek a v\u00edzvezet\u00e9kek, 1970-re a t\u00f6mb\u00f6knek m\u00e1r t\u00f6bb mint fele lakatlan volt. [7]<\/a> A le\u00e9p\u00fcl\u00e9st kiv\u00e1lt\u00f3 ok teh\u00e1t nem egyszer\u0171en a t\u00falracionaliz\u00e1lt \u00e9p\u00edt\u00e9szeti strukt\u00fara volt, hanem a szakpolitika elhib\u00e1zott, a t\u00e1rsadalmi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek f\u00f6l\u00f6tt eltekint\u0151 d\u00f6nt\u00e9sei is meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet j\u00e1tszottak.<\/p>\n\n

Az \u00e9p\u00fcletek 1972-es pr\u00f3barobbant\u00e1sa m\u00e9diaesem\u00e9ny volt az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban \u00e9s az \u00f6sszeoml\u00f3 beton\u00e9p\u00fcletek k\u00e9p\u00e9t a kult\u00fart\u00f6rt\u00e9net \u2013 Charles Jencks \u00e9p\u00edt\u00e9szkritikus h\u00edres meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl \u2013 \u00fagy kanoniz\u00e1lta, mint a modernista \u00e9p\u00edt\u00e9szet v\u00e9g\u00e9t \u00e9s a posztmodern szimbolikus kezdet\u00e9t. Rakowitz is ebben a kontextusban jelen\u00edti meg az ismert k\u00e9pet, a gyakran elhangz\u00f3 Jencks-id\u00e9zet t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban. Ironikus m\u00f3don maga is a posztmodern strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1t k\u00f6veti az\u00e1ltal, hogy olyan t\u00f6rt\u00e9netet (re)konstru\u00e1l, amely egy, a t\u00e9r \u00e9s a t\u00e9rbelis\u00e9g fogalmaira \u00e9p\u00fcl\u0151 ismeretelm\u00e9let els\u0151bbs\u00e9g\u00e9t el\u0151felt\u00e9telezi.<\/p>\n\n

A t\u00e9rfogalom el\u0151t\u00e9rbe ker\u00fcl\u00e9se az ut\u00f3bbi \u00e9vtizedekben t\u00f6bbsz\u00f6r a felsz\u00ednre hozta azt a k\u00e9rd\u00e9st, hogy a moderniz\u00e1ci\u00f3 term\u00e9szete megv\u00e1ltozott-e olyan jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben, hogy az \u00e1ltala kiv\u00e1ltott kultur\u00e1lis v\u00e1laszokat \u00faj hagyom\u00e1nyk\u00e9nt kezelj\u00fck. Azonban ha k\u00f6vetkezetesek akarunk maradni a \u201et\u00e9rbeli fordulat\u201d logik\u00e1j\u00e1hoz, egy eg\u00e9sz m\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s is hasonl\u00f3an fontoss\u00e1 v\u00e1lik. Az a k\u00e9rd\u00e9s, amelyhez sz\u00e1nd\u00e9kai szerint ez a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s is elvezet benn\u00fcnket: besz\u00e9lhet\u00fcnk-e egy\u00e1ltal\u00e1n egys\u00e9ges modernit\u00e1s-fogalomr\u00f3l?<\/p>\n\n

  <\/p>\n

\n

[1]<\/a> Bondor, George. \u201eThe Masks of Modernity and the Double Game of History.\u201d Ford. Cristian Nae. In: Documenta Magazines<\/I>, [Eredeti megj.: Vector – arta si cultura in context<\/I>. 2, 2006, p. 66 – 77] http:\/\/magazines.documenta.de\/frontend\/article.php?IdLanguage=1&NrArticle=549<\/a><\/p>\n

[2]<\/a> \u201eMi t\u00f6rt\u00e9nt? Az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek n\u00e9lk\u00fcli rendszerv\u00e1lt\u00e1s m\u00edtosza. Az \u00faj berendezked\u00e9s fel\u00e9 vezet\u0151 \u00faton a fokozatos v\u00e1ltoz\u00e1s \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s \u00e1talakul\u00e1si elm\u00e9lete kezdett \u00e9rv\u00e9nyre jutni. Ez nem jelenti azt, hogy egyszer s mindenkorra v\u00e9get \u00e9rt volna az \u00c9p\u00edt\u0151 Sz\u00e1nd\u00e9k elv\u00e9nek uralma. [\u2026] Tabula rasa helyett a kommunizmus romjain val\u00f3 \u00e9p\u00edtkez\u00e9s. [\u2026] Lepuszt\u00edtott szervezetek \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyek \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9se, egy\u00fctt a kommunizmus romjaival\u201d. (r\u00e9szlet a m\u0171b\u0151l)<\/p>\n

[3]<\/a> Bathrick, David: \u201eInscribing History, Prohibiting and Producing Desire: Fassbinder\u2019s Lili Marleen.\u201d, New German Critique<\/I>, No. 63, (Autumn, 1994), pp. 34-53<\/p>\n

[4]<\/a> Harvey, David: The Condition of Postmodernity. An Enquiry into the Origins of Cultural Change<\/I>. Cambridge-Oxford, 1996, Blackwell. (1990.) 33-35. o.<\/p>\n

[5]<\/a> Benjamin, Walter. \u201eA m\u0171alkot\u00e1s a technikai sokszoros\u00edthat\u00f3s\u00e1g korszak\u00e1ban\u201d Ford. Kurucz Andrea. In AURA. A technikai reproduk\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g korszaka ut\u00e1n<\/I>. (katal\u00f3gus) Budapest, 2003, C3. http:\/\/aura.c3.hu\/walter_benjamin.html<\/a><\/p>\n

[6]<\/a> Az \u201eaggleg\u00e9ny g\u00e9p\u201d kifejez\u00e9s Duchamp Nagy \u00fcveg, A menyasszonyt aggleg\u00e9nyei vetk\u0151ztetik, s\u0151t<\/I> c. (1915\u201323) assemblage-\u00e1nak mechanikus figur\u00e1ira utal. A kifejez\u00e9st Michel Carrouges-\u00e9n kereszt\u00fcl k\u00e9s\u0151bb t\u00f6bb kritikus is \u00e1tvette \u2013 k\u00f6zt\u00fck Deleuze \u00e9s Guattari, Lyotard, de Certeau \u00e9s Arturo Schwarz \u2013 R.L. Rutsky szerint egy olyan \u201eauton\u00f3m technol\u00f3gi\u00e1t\u201d \u00e9rtve alatta, mely \u201enem felel meg a racion\u00e1lis \u00e9s instrument\u00e1lis standardoknak\u201d. (Rutsky, R.L.: High Techne: Art and Technology from the Machine Aesthetic to the Posthuman<\/I>. Minneapolis-London, 1999, University of Minnesota Press, 38.o.)<\/p>\n

[7]<\/a> Hall, Peter. Cities of Tomorrow. An Intellectual History of Urban Planning and Design int he Twentieth Century<\/I>. Malden, MA, 2003, Blackwell. 256-260.o. <\/p>\n\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

      A kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet gyakorlata \u00e9s elm\u00e9leti diskurzusai meg\u00fajult figyelmet szentelnek a modernit\u00e1s fogalm\u00e1nak, bizony\u00e1ra nem kis m\u00e9rt\u00e9kben annak hat\u00e1s\u00e1ra, hogy ez volt a tavalyi documenta 12 egyik kiemelt t\u00e9m\u00e1ja. Az\u00e1ltal, hogy a trendform\u00e1l\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s programja hangs\u00falyt fektetett a modernizmus lok\u00e1lis v\u00e1ltozatainak bemutat\u00e1s\u00e1ra, az esem\u00e9ny a modernit\u00e1s \u00e9s a \u201et\u00e9rbeli fordulat\u201d viszony\u00e1t is […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630553,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400606","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400606","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400606"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400606\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630553"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400606"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400606"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400606"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}