{"id":400613,"date":"2008-12-13T23:00:00","date_gmt":"2008-12-13T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400613"},"modified":"2008-12-13T23:00:00","modified_gmt":"2008-12-13T23:00:00","slug":"a-pszeudo-ek","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/interju\/a-pszeudo-ek\/","title":{"rendered":"A pszeudo – \u00e9k"},"content":{"rendered":"
\n\n\n

 <\/p>\n\n

\u00c9pp a z\u00e1r\u00e1sa el\u0151tt volt szerencs\u00e9m megtekinteni a t\u00e1rlatot \u00e9s r\u00f6vid besz\u00e9lget\u00e9st folytatni a lassan \u00f6t \u00e9ve Berlinben \u00e9l\u0151 kur\u00e1torral. A rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 t\u00e9r, a Moholy-Nagy Galerie retrospekt\u00edv m\u00e9ret\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokra nem alkalmas; \u00e9ppen csak arra, hogy felv\u00e1zolja az \u00e9letm\u0171 m\u0171v\u00e9szi koncepci\u00f3j\u00e1t. Azonban ez sem j\u00f6n l\u00e9tre, ha a kur\u00e1tor munk\u00e1ja meg\u00e1ll a m\u0171t\u00e1rgylista \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00e1l \u00e9s a terem berendez\u00e9s\u00e9n\u00e9l.<\/p>\n\n

Kiemelten jelent\u0151s esem\u00e9nyk\u00e9nt v\u00e1rtam ezt a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st, a megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa sor\u00e1n legal\u00e1bbis ehhez szolg\u00e1ltattatok alapot. Most, hogy hamarosan bontani kezditek, azt szeretn\u00e9m k\u00e9rdezni t\u0151led, hogy siker\u00fclt-e \u00e9ket verni abba az akad\u00e1lyba, ami a szocializmus idej\u00e9n l\u00e9trej\u00f6tt magyar m\u0171v\u00e9szetet a jelenlegi nemzetk\u00f6zi k\u00e1nont\u00f3l elrekeszti?<\/I><\/p>\n

Egy pszeudo-\u00e9ket, azt siker\u00fclt beverni; nem a magyar m\u0171v\u00e9szetet kell megismertetni k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n, hanem a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net harcter\u00e9t kell kib\u0151v\u00edteni. A nemzeti kateg\u00f3ri\u00e1k f\u00f6l\u00f6tt a m\u0171v\u00e9szetben r\u00e9g elj\u00e1rt az id\u0151. A k\u00e9ptudom\u00e1ny-kutat\u00e1s, aminek egyik legfontosabb k\u00f6zpontja a berlini Humboldt Universit\u00e4t, (a CHB \u00faj \u00e9p\u00fclet\u00e9nek k\u00f6zvetlen szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban) k\u00f6zel h\u00fasz \u00e9ve az\u00e9rt harcol, hogy a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net vonz\u00e1s- \u00e9s kutat\u00e1sk\u00f6r\u00e9be az eddig abb\u00f3l mell\u0151zott k\u00e9peket is bevonja – p\u00e9ld\u00e1ul a term\u00e9szettudom\u00e1nyok, k\u00e9preg\u00e9nyek, film stb. ter\u00fclet\u00e9r\u0151l.\n<\/p>

\nEzzel a lend\u00fclettel lehet\u0151s\u00e9g ny\u00edlik a kor\u00e1bban az \u00fa.n. „nyugati” m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net-\u00edr\u00e1s \u00e1ltal figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyott ter\u00fcletek bevon\u00e1s\u00e1ra egy sz\u00e9lesebb \u00e9rtelemben vett k\u00e9pt\u00f6rt\u00e9netbe, amely az\u00e1ltal v\u00e1lik \u00e9rdekess\u00e9, hogy egy nagyobb l\u00e1t\u00f3sz\u00f6ggel \u00e9lesebb k\u00e9pet adhat mag\u00e1r\u00f3l a „nyugati” m\u0171v\u00e9szetr\u0151l is. De ami enn\u00e9l fontosabb, hogy a k\u00fclter\u00fcletek \u00e9s a centrum egy\u00fcttes vizsg\u00e1lat\u00e1val az olyan esetlegess\u00e9gek, mint a politikai szitu\u00e1ci\u00f3, m\u0171kereskedelmi trendek, stb., kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6lhet\u0151ek, \u00e9s egy pontosabb, vil\u00e1gosabb v\u00e1laszt kaphatunk arra a d\u00f6nt\u0151 k\u00e9rd\u00e9sre, hogy milyen fesz\u00edt\u0151er\u0151k mozgatt\u00e1k meg \u00e9s robbantott\u00e1k sz\u00e9t a (k\u00e9pz\u0151)m\u0171v\u00e9szet hat\u00e1rait.\n<\/p>

\nPauer Gyula pszeudo-koncepci\u00f3ja, ami egy speci\u00e1lis \u00e9s univerz\u00e1lis m\u0171v\u00e9szeti felfog\u00e1s egyben, ennek a folyamatnak bemutat\u00e1s\u00e1ra \u00e9s bizony\u00edt\u00e1s\u00e1ra t\u00f6k\u00e9letesen alkalmas – szemmagass\u00e1gban a nemzetk\u00f6zi koncept m\u0171v\u00e9szet nagy alakjaival. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9pp ez\u00e9rt koncentr\u00e1ltan a pszeudo megjelen\u00e9s\u00e9nek pillanat\u00e1t (a hetvenes \u00e9vek) mutatta be, amelynek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a Nagy Pszeudo Has\u00e1b<\/I> (1971) \u00e9s az Els\u0151 Pszeudo Festm\u00e9ny<\/I> (1969-1970) mellett hatalmas k\u00fclt\u00e9ri install\u00e1ci\u00f3kk\u00e9nt a Vill\u00e1nyi Pszeudorelief<\/I>, a T\u00fcntet\u0151t\u00e1blaerd\u0151<\/I><\/a> \u00e9s a Timpanon<\/I> mutatt\u00e1k meg, hogy milyen hordereje van annak a kb. 25\u00d725 centim\u00e9teres els\u0151 kubusnak.\n<\/p>\n

Mi volt a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00f6zege? Most nem arra gondolok, hogy Pauer Gyula egykor szabadt\u00e9ren l\u00e9trej\u00f6tt m\u0171vei kivonultak az utc\u00e1ra<\/a>, a berliniek \u00e9s a turist\u00e1k \u00e9l\u00e9nk \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t megnyerve – hanem a v\u00e1ros \u00e1ltal ny\u00fajtott k\u00f6zegre.<\/I><\/p>\n

Berlinben jelenleg hivatalosan hatsz\u00e1z (!) gal\u00e9ria m\u0171k\u00f6dik; a Pauer-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s alatt ny\u00edlt meg Berlin els\u0151 (\u00e9s egyenl\u0151re ideiglenes) M\u0171csarnoka, az Artforum nemzetk\u00f6zi m\u0171v\u00e9szeti v\u00e1s\u00e1r mellett h\u00e1rom m\u00e1sik nagy v\u00e1s\u00e1r zajlott p\u00e1rhuzamosan, a lek\u00f6sz\u00f6n\u0151 Klaus-Peter Schuster (a Staatliche Museen f\u0151igazgat\u00f3ja) \u00e1ltal szervezett, nagyszab\u00e1s\u00fa, t\u00edz r\u00e9szb\u0151l \u00e1ll\u00f3, „A m\u0171v\u00e9sz kultusza” c\u00edmet visel\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssorozat r\u00e9szek\u00e9nt egy nagy Jeff Koons \u00e9s egy rendk\u00edv\u00fcl gazdag Paul Klee ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ny\u00edlt – a kor\u00e1bban ny\u00edlt, hatalmas Beuys-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s mellett. Volt konkurencia.<\/p>\n

El lehet-e \u00e9rni egy\u00e1ltal\u00e1n egy ilyen k\u00f6zegben, hogy fontosabb recenzi\u00f3k jelenjenek meg?<\/I><\/p>\n

A n\u00e9met nyelvter\u00fclet egyik legfontosabb napilapj\u00e1ban, a Frankfurter Allgemeine Zeitungban eg\u00e9szoldalas, k\u00e9pekkel kieg\u00e9sz\u00edtett cikk jelent meg a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s fel\u00fct\u00e9sek\u00e9nt megval\u00f3s\u00edtott chemnitzi Pauer-akci\u00f3r\u00f3l. (FAZ, 2008.szeptember 4.). A Pszeudo-eml\u00e9km\u0171 \/ Two in One<\/I> c\u00edmmel megval\u00f3s\u00edtott akci\u00f3 Pauer 1971-es Lenin-Marx munk\u00e1j\u00e1b\u00f3l indult ki, amit hatalmas projekci\u00f3k\u00e9nt val\u00f3s\u00edtott meg: a chemnitzi monument\u00e1lis Marx-szobrot linzi m\u0171v\u00e9szeti akad\u00e9mi\u00e1s hallgat\u00f3k egy feh\u00e9r kubusba rejtett\u00e9k<\/a> – elt\u00fcntett\u00e9k – ennek a fel\u00fclet\u00e9re vet\u00edtett<\/a>. Pauer ezzel v\u00e1laszt adott arra a rejt\u00e9lyre, ami a Lew Kerbel szobor elk\u00e9sz\u00fclte \u00f3ta tal\u00e1lgat\u00e1sok t\u00e1rgya volt – hogy ki rejt\u0151zik a hatalmas Marx-fej von\u00e1saiban. Az FAZ egy p\u00e1r h\u00e9ttel kor\u00e1bban megjelent cikke „Lenin? Bismarck? Schr\u00f6der?” c\u00edmmel tal\u00e1lgatta az eml\u00e9km\u0171 t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9nek mibenl\u00e9t\u00e9t, mire Can Togay, a CHB igazgat\u00f3ja megkereste az FAZ \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3j\u00e1t, hogy bemutassa neki a v\u00e1laszt: Pauer, a szobr\u00e1sz, m\u00e1r 1971-ben egy \u00fajs\u00e1gfot\u00f3 alapj\u00e1n „megl\u00e1tta” Marxban a Lenin sziluettet. Ezt az \u00e1tmenetet Marxb\u00f3l Leninbe \u00e9s vissza vet\u00edtette ki a chemnitz v\u00e9djegyek\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 Marx h\u0171lt hely\u00e9re.\n<\/p>

\nA m\u00e1sik fontos megjelen\u00e9s egy, a pszeudo-koncepci\u00f3t nemzetk\u00f6zi \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe helyez\u0151 \u00f6sszefoglal\u00f3 essz\u00e9, melyet Wolf G\u00fcnter Thiel, a Flash Art International \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3ja, \u00e9s egy \u00faj lap, a Fair – Zeitung f\u00fcr Kunst und \u00c4sthetik<\/a> kiad\u00f3ja \u00edrt, amely a Fair-ben Gyula Pauer – Das Pseudokonzept<\/I> c\u00edmmel meg is jelent.<\/p>\n

Milyen inform\u00e1ci\u00f3k alapj\u00e1n j\u00f6tt l\u00e9tre ez a sz\u00f6veg?<\/I><\/p>\n

Thielnek a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st megel\u0151z\u0151en ismeretlen volt mind Pauer munk\u00e1ss\u00e1ga, mind a k\u00f6z\u00e9p-kelet eur\u00f3pai koncept m\u0171v\u00e9szet \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sei. A munk\u00e1kat l\u00e1tva \u00fagymond meggy\u0151zte \u0151t a pszeudo, \u00e9s ebbol a startpoz\u00edci\u00f3b\u00f3l v\u00e1llalkozott arra, hogy csak minim\u00e1lis h\u00e1tt\u00e9rinform\u00e1ci\u00f3val, egyed\u00fcl a munk\u00e1kb\u00f3l kiindulva gondolkozzon el Pauer hely\u00e9n \u00e9s kapcsol\u00f3d\u00e1si pontjain. Ezeket a pontokat Balzac „Az ismeretlen mesterm\u0171”, Magritte, Duchamp, Broodthaers, Baudrillard ill. Isa Genzken a velencei bienn\u00e1l\u00e9ra k\u00e9sz\u00fclt munk\u00e1j\u00e1val hat\u00e1rozza meg a Thiel-tanulm\u00e1ny.<\/p>\n

Term\u00e9szetesen t\u00f6bb alkalommal, \u00f3r\u00e1kon \u00e1t n\u00e9zegett\u00fck egy\u00fctt a – sajnos csak magyarul megjelent – Pauer-monogr\u00e1fi\u00e1t. Sz\u00e1mos alkalommal tal\u00e1lkoztunk, \u00e9s megpr\u00f3b\u00e1ltam a felmer\u00fcl\u0151 k\u00e9rd\u00e9sekre v\u00e1laszt adv\u00e1n seg\u00edteni a munk\u00e1j\u00e1t. Perneczky G\u00e9z\u00e1nak pont a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s alatt jelent meg H\u00e9j \u00e9s lepel<\/I> c\u00edm\u0171, h\u00e1romnyelv\u0171 Pauer-k\u00f6nyve, ami alapvet\u0151 t\u00e1mpontot ny\u00fajtott. Nagy seg\u00edts\u00e9g\u00fcnkre volt mind az Artpool, mind a C3 anyaga, f\u0151leg Petern\u00e1k Mikl\u00f3s A konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet hat\u00e1sa Magyarorsz\u00e1gon<\/I><\/a> c\u00edm\u0171, angolul is hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 \u00edr\u00e1sa, ill. K\u00f6rner \u00c9va a Studio Internationalben 1974-ben megjelent \u00f6sszefoglal\u00f3 tanulm\u00e1nya (\u00fajrak\u00f6z\u00f6lve magyarul: K\u00f6rner Eva: Avantg\u00e1rd – izmusokkal \u00e9s izmusok n\u00e9lk\u00fcl<\/I>, szerk. Aknai Katalin \u00e9s Hornyik S\u00e1ndor, Budapest, 2005, 397-408.old.), mely – az akkor 33 \u00e9ves – Pauerrel kezdi a fiatal magyar avantg\u00e1rd t\u00e9rk\u00e9p\u00e9nek felrajzol\u00e1s\u00e1t. Ez a tanulm\u00e1ny alapvet\u0151 forr\u00e1s, mert a 68-as gener\u00e1ci\u00f3t „\u0151sap\u00e1inak” \u00e9s a nemzetk\u00f6zi m\u0171v\u00e9szeti sodr\u00e1snak kett\u0151s perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1b\u00f3l vizsg\u00e1lja. Hogy a Pauer-jelens\u00e9get a Thiel-cikk mellett m\u00e9g pontosabban k\u00f6r\u00fcl\u00edrjuk, az eml\u00edtett lapban \u00fajrak\u00f6z\u00f6lt\u00fck a K\u00f6rner-tanulm\u00e1nyt. Ezzel a Fairben elind\u00edtottunk egy sorozatot, melynek c\u00e9lja, hogy elfelejtett, elrejtett vagy nehezen hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151, de alapvet\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171 sz\u00f6vegeket (els\u0151sorban a kelet-k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai r\u00e9gi\u00f3b\u00f3l) a szakmai k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tegy\u00fcnk, \u00e9s ezzel lehet\u0151s\u00e9get ny\u00fajtsunk ezek bevon\u00e1s\u00e1ra \u00e9s haszn\u00e1lat\u00e1ra a „nyugati” m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00fajragondol\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  \u00c9pp a z\u00e1r\u00e1sa el\u0151tt volt szerencs\u00e9m megtekinteni a t\u00e1rlatot \u00e9s r\u00f6vid besz\u00e9lget\u00e9st folytatni a lassan \u00f6t \u00e9ve Berlinben \u00e9l\u0151 kur\u00e1torral. A rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 t\u00e9r, a Moholy-Nagy Galerie retrospekt\u00edv m\u00e9ret\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokra nem alkalmas; \u00e9ppen csak arra, hogy felv\u00e1zolja az \u00e9letm\u0171 m\u0171v\u00e9szi koncepci\u00f3j\u00e1t. Azonban ez sem j\u00f6n l\u00e9tre, ha a kur\u00e1tor munk\u00e1ja meg\u00e1ll a m\u0171t\u00e1rgylista \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00e1l […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630560,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[5],"tags":[],"class_list":["post-400613","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-interju"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400613","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400613"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400613\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630560"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400613"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400613"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400613"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}