{"id":400615,"date":"2008-12-18T23:00:00","date_gmt":"2008-12-18T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400615"},"modified":"2008-12-18T23:00:00","modified_gmt":"2008-12-18T23:00:00","slug":"matek-az-egesz","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/matek-az-egesz\/","title":{"rendered":"Matek az eg\u00e9sz"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

  <\/p>\r\n

M\u00edg Alan Sonfist 1978-ban a New York-i Greenwich Village-ben egy 100 n\u00e9gyzetm\u00e9teres elker\u00edtett ter\u00fcleten a helyi n\u00f6v\u00e9nyvil\u00e1g XVII. sz\u00e1zadi \u00e1llapot\u00e1t rekonstru\u00e1lta, addig Agnes Denes 1982-ben n\u00e9h\u00e1ny kilom\u00e9terrel arr\u00e9bb, Manhattan \u00fczleti negyed\u00e9ben b\u00faza\u00fcltetv\u00e9nyt vetett egy be\u00e9p\u00edt\u00e9sre v\u00e1r\u00f3 partmenti t\u00f6lt\u00e9sen, mely a k\u00f6zeli Vil\u00e1gkereskedelmi K\u00f6zpont \u00e9p\u00edtkez\u00e9si t\u00f6rmel\u00e9k\u00e9b\u0151l keletkezett. B\u00e1r Sonfist h\u00e1zblokknyi vadonja (Time Landscape<\/a>, 1965\/1978) \u00e9s Denes term\u0151f\u00f6ldje (B\u00fazamez\u0151 – Konfront\u00e1ci\u00f3<\/I>) egyar\u00e1nt a term\u00e9szet \u00fajrateremt\u00e9s\u00e9re tettek k\u00eds\u00e9rletet egy er\u0151sen urbaniz\u00e1lt k\u00f6zegben, elt\u00e9r\u0151 szeml\u00e9letek h\u00faz\u00f3dnak m\u00f6g\u00f6tt\u00fck. Az els\u0151 egy v\u00e1rosi z\u00f3na teljes „dekultur\u00e1l\u00e1s\u00e1t” [1]<\/a> t\u0171zte ki c\u00e9lj\u00e1ul, a m\u00e1sodik egy domesztik\u00e1lt term\u00e9szeti k\u00f6rnyezet megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9t.<\/p>\r\n\r\n

Ugyanez a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a k\u00e9t alkot\u00f3 t\u00f6bbi m\u0171v\u00e9ben is nyomon k\u00f6vethet\u0151: m\u00edg Sonfist munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban visszat\u00e9r\u0151 mozzanat a helyi \u00f6korendszerek eredeti form\u00e1jukba val\u00f3 vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, Denes \u00fcltetv\u00e9nyez\u00e9si \u00e9s fatelep\u00edt\u00e9si akci\u00f3i mindig magukon hordozz\u00e1k az ember alkotta k\u00f6rnyezetek jellemz\u0151it. A legl\u00e1tv\u00e1nyosabban ezt tal\u00e1n a Fahegy – \u00c9l\u0151 idokapszula<\/I> (1982-1996) c\u00edm\u0171, egy finnorsz\u00e1gi s\u00f3derb\u00e1nya hely\u00e9re telep\u00edtett „matematikai erd\u0151je” szeml\u00e9lteti. A tizenegyezer feny\u0151b\u0151l \u00e1ll\u00f3 erd\u0151 – az \u00fcltet\u00e9s\u00fckben ugyanennyi \u00f6nk\u00e9ntes vett r\u00e9szt – elrendez\u00e9se el\u0151re gondosan kisz\u00e1m\u00edtott g\u00f6rb\u00e9k \u00e9s spir\u00e1lok vonal\u00e1t k\u00f6veti, melyek mad\u00e1rt\u00e1vlatb\u00f3l tiszt\u00e1n kirajzol\u00f3dnak. A fenyves egy tereprendez\u00e9s \u00fatj\u00e1n l\u00e9trehozott, elliptikus alaprajz\u00fa, hangs\u00falyozottan szab\u00e1lyos alak\u00fa dombra lett telep\u00edtve.<\/p>\r\n\r\n

A Ludwing M\u00fazeumban rendezett Agnes Denes retrospekt\u00edv annak a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1snak a v\u00e1logatott \u00e9s kieg\u00e9sz\u00edtett anyaga, amely 2003 \u00e9s 2005 k\u00f6zt m\u00e1r bej\u00e1rta az Egyes\u00fclt \u00c1llamokat. Nem tudni, hogy a k\u00e9t kontinensen bemutatott visszatekint\u00e9s pontosan mennyiben t\u00e9r el egym\u00e1st\u00f3l, mindenesetre sz\u00e1mottev\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket sejtet a k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 c\u00edm, illetve az, hogy a budapesti v\u00e1ltozat m\u00f6g\u00f6tt \u00f6n\u00e1ll\u00f3 kur\u00e1tori munka \u00e1ll, saj\u00e1t katal\u00f3gussal. B\u00e1r Denes munk\u00e1inak jelent\u0151s r\u00e9sze csak dokument\u00e1ci\u00f3 form\u00e1j\u00e1ban bemutathat\u00f3 k\u00f6rnyezeti install\u00e1ci\u00f3, illetve azok tervezete, m\u00e9gis van n\u00e9h\u00e1ny – itt csak fot\u00f3kon megjelen\u0151 – m\u0171ve, amely mozg\u00f3k\u00e9p-alap\u00fa, vagy egyenesen a hagyom\u00e1nyos m\u0171t\u00e1rgy kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba sorolhat\u00f3. Sajn\u00e1latos, hogy ezeknek legal\u00e1bb egy r\u00e9sz\u00e9t nem l\u00e1thatta eredeti form\u00e1j\u00e1ban a hazai k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g.<\/p>\r\n\r\n

Ugyan az alkot\u00f3 a \u201968-as gener\u00e1ci\u00f3val n\u0151tt f\u00f6l – els\u0151 \u00f6k\u00f6-m\u0171v\u00e9szeti akci\u00f3j\u00e1ra \u00e9pp a di\u00e1kforradalmak \u00e9v\u00e9ben ker\u00fclt sor -, az „establishmenthez” f\u0171z\u0151d\u0151 viszonya m\u00e9gsem olyan elutas\u00edt\u00f3, mint amilyen az \u00e9vtized radik\u00e1lis t\u00e1rsadalmi mozgalmainak, hisz nem kis r\u00e9szben maga is a „tudom\u00e1nyos m\u00f3dszer” elk\u00f6telezettje. Ugyanakkor az \u00f6kofeminizmushoz, \u00f6komarxizmushoz vagy a t\u00e1rsadalmi \u00f6kol\u00f3gi\u00e1hoz hasonl\u00f3an Denes \u00f6kol\u00f3gi\u00e1ja is antropocentrikus vil\u00e1gszeml\u00e9let\u0171, \u00e1m az el\u0151bbiekkel ellent\u00e9tben egy elt\u00e1volodott, antropol\u00f3giai l\u00e9pt\u00e9ku perspekt\u00edv\u00e1b\u00f3l tekint az emberre. \u00c9pp ez\u00e9rt munk\u00e1iban a kult\u00fara \u00e9s a term\u00e9szet hierarchikus viszony\u00e1nak \u00fajragondol\u00e1sa ritk\u00e1n jelenik meg \u00fagy, mint a t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai dominancia felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1nak eszk\u00f6ze. A kiv\u00e9telek egyike a B\u00fazamez\u0151 – Konfront\u00e1ci\u00f3<\/I> b\u00fazat\u00e1bl\u00e1ja, mely a WTC k\u00f6zvetlen k\u00f6zel\u00e9ben a harmadik vil\u00e1g l\u00e9tez\u00e9s\u00e9re \u00e9s \u00e9lelmez\u00e9si probl\u00e9m\u00e1ira is fel k\u00edv\u00e1nta h\u00edvni a glob\u00e1lis kapitalizmus vezet\u0151i elitj\u00e9nek figyelm\u00e9t. [2]<\/a><\/p>\r\n\r\n

A Ludwig M\u00fazeum t\u00e1rlat\u00e1n ez ut\u00f3bbi azon kev\u00e9s m\u0171vek egyike, melyekhez t\u00e1rgyak is kapcsol\u00f3dnak [3]<\/a>: egy, a fot\u00f3kon l\u00e1that\u00f3 komb\u00e1jnhoz hasonl\u00f3, t\u00f6bb tonn\u00e1s arat\u00f3g\u00e9p \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny zs\u00e1knyi b\u00faza, mely ut\u00f3bbiakat az els\u0151 h\u00e1rom h\u00e9t ut\u00e1n technikai okokb\u00f3l el kellett t\u00e1vol\u00edtani a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sr\u00f3l. Inform\u00e1ci\u00f3im szerint a gabon\u00e1t tartalmaz\u00f3 zs\u00e1kok az\u00e9rt lettek elmozd\u00edtva, mert a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3terek magas p\u00e1ratartalma k\u00f6vetkezt\u00e9ben a b\u00faza rothad\u00e1snak indult.[4]<\/a> [5]<\/a> A zs\u00e1kok hagyta \u0171r val\u00f3sz\u00edn\u0171leg kev\u00e9sb\u00e9 lett volna \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151, ha a befogad\u00f3t t\u00f6bbf\u00e9le \u00e9rz\u00e9kszervi hat\u00e1s \u00e9ri a tov\u00e1bbi m\u0171vek eset\u00e9ben. P\u00e9ld\u00e1ul j\u00f3 lett volna l\u00e1tni a t\u00e1rlaton legal\u00e1bb az alkot\u00f3 k\u00e9t r\u00e9szlegesen mozg\u00f3k\u00e9p-alap\u00fa munk\u00e1j\u00e1nak (Mad\u00e1rprojekt – Mozg\u00f3 rendszerek vizu\u00e1lis vizsg\u00e1lata<\/I>, 1979; Rizs\/Fa\/Term\u00e9s, a Niagara v\u00edzes\u00e9s sz\u00e9l\u00e9r\u0151l<\/I>, 1977-1979) film-, illetve vide\u00f3anyag\u00e1t.<\/p>\r\n\r\n

A B\u00fazamez\u0151 – Konfront\u00e1ci\u00f3<\/I> eset\u00e9ben az a paradoxon \u00e1llt el\u0151, hogy egy olyan m\u0171v\u00e9szi akci\u00f3 bemutat\u00e1s\u00e1ban, melynek c\u00e9lja a term\u00e9szet k\u00e9p\u00e9nek dr\u00e1mai megjelen\u00edt\u00e9se, \u00e9pp a g\u00e9pi komponens kapta a legkiemeltebb szerepet. Nem mentes azonban az ellentmond\u00e1sokt\u00f3l maga az alkot\u00f3i strat\u00e9gia sem, mely a b\u00fazat\u00e1bla \u00e9s a felhokarcol\u00f3k l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1nak \u00fctk\u00f6ztet\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyult. Denes munk\u00e1ja, ahogy maga az alkot\u00f3 is utal r\u00e1, r\u00e9szben a Wall Street sz\u00e1m\u00e1ra l\u00e1thatatlanul l\u00e9tez\u0151 gabonatermeszt\u00e9s gazdas\u00e1gi, t\u0151kepiaci szerep\u00e9t igyekszik hangs\u00falyozni. [6]<\/a> Denes emellett c\u00e9ljai k\u00f6z\u00e9 sorolja a „rosszul megv\u00e1lasztott [t\u00e1rsadalmi] priorit\u00e1sok” \u00e9rz\u00e9keltet\u00e9s\u00e9t is, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ezalatt a nagyv\u00e1rosi l\u00e9tforma term\u00e9szett\u0151l val\u00f3 elt\u00e1volod\u00e1st \u00e9rtve. Ugyanakkor egy t\u00e1voli, a v\u00e1rosi k\u00f6zegt\u0151l eredend\u0151en idegen vid\u00e9ki idill megid\u00e9z\u00e9s\u00e9vel a m\u0171 maga is f\u00f6nntart egy konceptu\u00e1lis r\u00e9st a term\u00e9szet \u00e9s a nagyv\u00e1ros \u00f6kol\u00f3gi\u00e1ja k\u00f6z\u00f6tt, a term\u00e9szetet az eszt\u00e9tiz\u00e1lt, „fogyaszthat\u00f3” l\u00e1tv\u00e1ny szerep\u00e9ben hagyva. Vitathat\u00f3, hogy a term\u00e9szet ilyenfajta „disneyfik\u00e1ci\u00f3ja” v\u00e9gs\u0151 soron nem \u00e9pp azt – a „t\u00e1rsadalom” \u00e9s a „bioszf\u00e9ra” kartezi\u00e1nus szembe\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00fcl\u0151 – szeml\u00e9letet termeli-e \u00fajra, amelyet t\u00e1madni sz\u00e1nd\u00e9kozik.<\/p>\r\n\r\n

Denes munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak m\u00e1sik tengely\u00e9t a nyelvfiloz\u00f3fiai \u00e9s matematikai ihlet\u00e9s\u0171 m\u0171vei adj\u00e1k. Ezek jelent\u0151s r\u00e9szt a kommunik\u00e1ci\u00f3 korl\u00e1tait vizsg\u00e1lj\u00e1k a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171velts\u00e9gi ter\u00fcletek, kult\u00far\u00e1k, \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi korok sokszor \u00e9vezredeken \u00e1t\u00edvel\u0151 p\u00e1rbesz\u00e9d\u00e9ben. Az egyik ide vonatkoz\u00f3 sz\u00f6veg\u00e9ben [7]<\/a> a nyelv term\u00e9szet\u00e9r\u0151l kiindul\u00f3pontk\u00e9nt posztstrukturalista t\u00e9ziseket fogalmaz meg, de v\u00e9g\u00fcl m\u00e9gis egy „univerz\u00e1lis nyelv” sz\u00fcks\u00e9g\u00e9r\u0151l \u00edr, mely k\u00e9pes lenne a szint\u00e9n \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9rv\u00e9ny\u0171 fogalmak kifejez\u00e9s\u00e9re. Ennek lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t egyes matematikai \u00e9s logikai m\u0171veletek absztrakt vizualiz\u00e1ci\u00f3ban l\u00e1tja. Maguk a m\u0171vek azonban, melyeket ezen az elven hoz l\u00e9tre, nem t\u0171nnek sokkal t\u00f6bbnek virtu\u00f3z formai j\u00e1t\u00e9kokn\u00e1l. A piramis-sorozat matematikai algoritmusok alapj\u00e1n kisz\u00e1m\u00edtott, k\u00e9zzel rajzolt organikus alakzatai ugyan a korabeli sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes grafika cs\u00facsteljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9vel egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171ek, de az alkalmank\u00e9nt hozz\u00e1juk rendelt t\u00e1rsadalomfiloz\u00f3fiai „jelent\u00e9s” nem a m\u0171vek m\u00e9rtani eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1b\u00f3l, vagy a h\u00e1tt\u00e9rben h\u00faz\u00f3d\u00f3 matematikai-logikai t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9gekb\u0151l k\u00f6vetkezik. Legal\u00e1bbis err\u0151l nem tudtak meggy\u0151z\u0151 \u00e9rvekkel szolg\u00e1lni a k\u00e9peket k\u00eds\u00e9r\u0151 alkot\u00f3i sz\u00f6vegek.<\/p>\r\n\r\n

Ide sorolhat\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ul a Pascal t\u00f6k\u00e9letes piramisa \u00e9s az emberparadoxon – A besorol\u00e1s<\/I> (1980) Pascal-h\u00e1romsz\u00f6g\u00e9nek v\u00edzszintesen elny\u00fajtott form\u00e1j\u00e1t ut\u00e1nz\u00f3 piramisa, mely tizenhatezer egyenk\u00e9nt megrajzolt, apr\u00f3 elt\u00e9r\u00e9seket mutat\u00f3 emberfigur\u00e1b\u00f3l \u00e9p\u00fcl f\u00f6l. Az alkot\u00f3 szerint a strukt\u00fara „egy olyan \u00e1llapotot \u00edr le, amelyben az egy\u00e9nek v\u00e9dett elszigetelts\u00e9gben \u00e9lnek, egyed\u00fcl, de az egyed\u00fcll\u00e9t lehet\u0151s\u00e9ge n\u00e9lk\u00fcl. Nem tudnak kiszabadulni az \u00e9p\u00edtm\u00e9nyb\u0151l, m\u00e9gis szabadnak hiszik magukat. […] A piramis, amit alkotnak, a k\u00e9pi matematika t\u00e1rsadalma, amelyben \u0151k csak alakzatok \u00e9s folyamatok, sz\u00e1mkomponensek egy matematikai rendszerben, akik azt k\u00e9pzelik, hogy egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 entit\u00e1sok”. Persze ett\u0151l m\u00e9g k\u00e9rd\u00e9ses marad, hogy a gondolatmenet k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9hez mi\u00e9rt k\u00edn\u00e1lkozik k\u00e9zenfekv\u0151bbnek a Pascal-f\u00e9le sz\u00e1mpiramis b\u00e1rmilyen m\u00e1s geometriai alakzatn\u00e1l [8]<\/a>, vagy hogy az \u00e9rvel\u00e9snek ez a vizualiz\u00e1lt form\u00e1ja felruh\u00e1zhat\u00f3-e univerz\u00e1lis jelent\u00e9ssel.<\/p>\r\n\r\n

A filoz\u00f3fiai rajzok meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t megnehez\u00edtett\u00e9k, s\u0151t, id\u0151nk\u00e9nt lehetetlenn\u00e9 is tett\u00e9k az alkot\u00f3 egy\u00e9bk\u00e9nt hangzatos sz\u00f6veges magyar\u00e1zatainak a fentihez hasonl\u00f3 tartalmi \u00e9s logikai hi\u00e1nyoss\u00e1gai. Az Emberi argumentum<\/I> (n.\u00e9.) eset\u00e9ben p\u00e9ld\u00e1ul annyit tudtunk meg a m\u0171r\u0151l bizonyoss\u00e1ggal, hogy egy piramis alak\u00fa, f\u00f6l- \u00e9s lefel\u00e9 mutat\u00f3 h\u00e1romsz\u00f6gekbol f\u00f6l\u00e9p\u00fclo t\u00e1bl\u00e1zatban a muv\u00e9sz egyes nem r\u00e9szletezett, a szimbolikus logika nyelv\u00e9re leford\u00edtott \u00e1ll\u00edt\u00e1sokat csoportos\u00edtott azok igazs\u00e1gtartalma alapj\u00e1n. „Kialakul egy Igazs\u00e1g- \u00e9s Hazugs\u00e1gt\u00e1bl\u00e1zat. A Hazugs\u00e1gt\u00e1bl\u00e1zat (val\u00f3tlan vagy hazugs\u00e1g) nem egyszer\u0171en a megford\u00edtott \u00bbigazs\u00e1g\u00ab, hanem k\u00eds\u00e9rlet a \u00bbvisszafel\u00e9\u00ab t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e9rvel\u00e9sre, a tud\u00e1st\u00f3l a tudatlans\u00e1gig, a szofisztik\u00e1t\u00f3l az \u00e1rtatlans\u00e1gig. Mag\u00e1ra a logik\u00e1ra alkalmazva a t\u00e1bl\u00e1zatot, a logika sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en \u00bbillogikus\u00ab lesz” – sz\u00f3l a tov\u00e1bbi magyar\u00e1zat. A h\u00e1romsz\u00f6gekben szerepl\u0151 logikai jelekr\u0151l \u00e9s az \u00e1ltaluk megjelen\u00edtett \u00e9rvel\u00e9sekr\u0151l azonban sem a le\u00edr\u00e1sb\u00f3l, sem a tervillusztr\u00e1ci\u00f3b\u00f3l nem tudunk meg k\u00f6zelebbit. \u00cdgy az eml\u00edtett „visszafel\u00e9 t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e9rvel\u00e9s” sejtelmesen hangz\u00f3 koncepci\u00f3ja is kibontatlan marad, mint ahogy a m\u0171 fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben t\u00f6bb szinten is megjelen\u0151 h\u00e1romsz\u00f6g-alakzat jelent\u00e9sstruktur\u00e1l\u00f3 szerepe sem nyer kifejt\u00e9st.<\/p>\r\n\r\n

Az inform\u00e1ci\u00f3s elemek tekintet\u00e9ben szint\u00e9n nem t\u0171nt szerencs\u00e9s v\u00e1laszt\u00e1snak Mark Daniel Cohen \u00e9letm\u0171-elemz\u00e9se a katal\u00f3gusban. [9]<\/a> B\u00e1r tagadhatatlan, hogy a szerz\u0151 r\u00e9szleteiben ismeri Denes munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t, de helyenk\u00e9nt meg sem pr\u00f3b\u00e1lja elkend\u0151zni a szem\u00e9lyes elfogults\u00e1g\u00e1t [10]<\/a>, t\u00f6bb helyen pedig a sz\u00f6veg sek\u00e9lyes interpret\u00e1ci\u00f3kban vagy \u00e1ltudom\u00e1nyos futamokban feneklik meg. A kiadv\u00e1nyb\u00f3l kev\u00e9s bemutatott m\u0171 maradt ki, de \u00e9pp ezek k\u00f6zt akad n\u00e9h\u00e1ny, melyeket neh\u00e9z kontextualiz\u00e1lni az \u00e9letm\u0171ben. K\u00e9rd\u00e9ses marad p\u00e9ld\u00e1ul a lerombolt WTC hely\u00e9t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 fot\u00f3essz\u00e9 relevanci\u00e1ja a t\u00f6bbi munk\u00e1hoz – m\u00e9g akkor is, ha a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9rben a szomsz\u00e9dos falon a m\u00e9g \u00e1ll\u00f3 ikertornyok a B\u00fazamez\u0151 – Konfront\u00e1ci\u00f3<\/I> b\u00fazat\u00e1bl\u00e1j\u00e1nak kontrasztj\u00e1ban l\u00e1that\u00f3k. Sz\u00e1momra ugyan\u00edgy kil\u00f3gott az anyagb\u00f3l Denesnek a koreai h\u00e1bor\u00fahoz kapcsol\u00f3d\u00f3 eml\u00e9km\u0171-terve is, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az egy teremmel arr\u00e9bb l\u00e1that\u00f3 B\u00e9kepark, USA<\/I> (1989) tervezet\u00e9nek t\u00fckr\u00e9ben.<\/p>\r\n\r\n

  <\/p>\r\n

\r\n

[1]<\/a> Szikra Ren\u00e1ta: \u201e\u00d6kokatedr\u00e1lis \u2013 n\u00f6v\u00e9nyszent\u00e9ly\u201d, Balkon 2006\/3. URL:\r\nhttp:\/\/balkon.c3.hu\/2006\/2006_3\/01szikra.html<\/a><\/p>\r\n

[2]<\/a> Ugyanakkor m\u00edg az \u00e9szak-amerikai \u0151slakosok f\u00f6ldjogai mellett sz\u00f3l\u00f3 \u00e9rvel\u00e9sek gyakran \u00f6kol\u00f3giai retorik\u00e1t is alkalmaztak, Denes t\u00e1vols\u00e1gtart\u00f3 maradt ezekkel a diskurzusokkal. Egy 1977-es \u00f6ko-m\u0171v\u00e9szeti akci\u00f3ja (Rizs\/Fa\/Term\u00e9s<\/I>) sor\u00e1n az alkot\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ul egy kor\u00e1bbi „indi\u00e1n erd\u0151” f\u00e1it l\u00e1ncolta \u00f6ssze egym\u00e1ssal, de a helysz\u00edn el\u0151t\u00f6rt\u00e9net\u00e9re kapcsol\u00f3d\u00f3 sz\u00f6vegeiben ink\u00e1bb \u00e9rdekes r\u00e9szletk\u00e9nt, mintsem konceptu\u00e1lisan fontos elemk\u00e9nt utalt. Ezzel szemben az \u00f6kol\u00f3giai m\u0171v\u00e9szetek egyes korai m\u0171vel\u0151i, pl. a m\u00e1r eml\u00edtett Alan Sonfist vagy Joseph Beuys (I Like America and America Likes Me<\/I>, 1974) akci\u00f3ikban id\u0151nk\u00e9nt k\u00f6zponti figyelmet szenteltek a kontinens prekoloni\u00e1lis m\u00faltj\u00e1nak.<\/p>\r\n

[3]<\/a> A B\u00fazamez\u0151 – Konfront\u00e1ci\u00f3<\/I> mellett egyed\u00fcl a Fahegy – \u00c9l\u0151 id\u0151kapszula<\/I> dokument\u00e1ci\u00f3j\u00e1hoz kapcsol\u00f3dott objekt, az ut\u00f3bbi eset\u00e9ben egy t\u00e1jmodell.<\/p>\r\n

[4]<\/a> Ezek az el\u0151re nem l\u00e1tott fejlem\u00e9nyek term\u00e9szetes folyamatokban gy\u00f6kereztek, ami akaratlanul is \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151v\u00e9 tette a m\u00fazeumi k\u00f6rnyezet „mesters\u00e9ges \u00f6kol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t”, egy paradoxon el\u00e9 \u00e1ll\u00edtva benn\u00fcnket. A gabona t\u00e1rol\u00e1sa \u00e9s cs\u00edr\u00e1ztat\u00e1sa (l\u00e1sd lentebb) ugyanis nyilv\u00e1n csak egy \u00fajabb mesters\u00e9ges mikrokl\u00edma l\u00e9trehoz\u00e1sa mellett t\u00f6rt\u00e9nhetett volna meg, de ez esetben l\u00e1thatatlanok maradtak volna azok az infrastrukt\u00faraig\u00e9nyes, az int\u00e9zm\u00e9ny „karbonl\u00e1bnyom\u00e1t” v\u00e9lhet\u0151en n\u00f6vel\u0151 folyamatok, amelyeket egy ilyen pszeudo-term\u00e9szet f\u00f6nntart\u00e1sa ig\u00e9nyel. Egy hasonl\u00f3an technologiz\u00e1lt, \u00e1m a m\u00f6g\u00f6ttes \u00f6kol\u00f3giai folyamatok l\u00e1that\u00f3v\u00e1 t\u00e9tel\u00e9t kiker\u00fcl\u0151 szeml\u00e9let gyakorlati szinten k\u00f6sz\u00f6n vissza az alkot\u00f3 egyik – a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son csak fot\u00f3k \u00e9s le\u00edr\u00e1s form\u00e1j\u00e1ban bemutatott – install\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban (Forr\u00f3\/hideg f\u00f6ldhaj\u00f3 sz\u00edvdobog\u00e1ssal<\/I>, 1992), mik\u00f6zben Denes t\u00f6bb \u00edr\u00e1s\u00e1ban hangs\u00falyozza, hogy munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak egyik k\u00f6zponti eleme a l\u00e1thatatlan folyamatok megjelen\u00edt\u00e9se.<\/p>\r\n

[5]<\/a> Ezenk\u00edv\u00fcl Denes eredeti tervei k\u00f6zt szerepelt az is, hogy b\u00faz\u00e1t cs\u00edr\u00e1ztat a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son, de ez nem tudott megval\u00f3sulni, amit a LuM\u00fa a m\u00fazeumi t\u00e9r saj\u00e1tos adotts\u00e1gaival – „a kev\u00e9s f\u00e9ny, a szell\u0151z\u0151rendszer, illetve a r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3k \u00e9s a molyok megjelen\u00e9s\u00e9nek vesz\u00e9lye” – magyar\u00e1zott. Az int\u00e9zm\u00e9nyt\u0151l \u00fagy tudjuk, hogy a retrospekt\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kor\u00e1bbi ki\u00e1ll\u00edt\u00f3helysz\u00ednein a b\u00faza nem jelent meg a ki\u00e1ll\u00edtott t\u00e1rgyak k\u00f6zt, ami r\u00e9szben \u00e9rthet\u0151v\u00e9 teszi, hogy Budapesten mi\u00e9rt j\u00e1rhatott nem v\u00e1rt eredm\u00e9nyekkel a pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s. Ugyanakkor ismeretes, hogy az \u00e9l\u0151 term\u00e9szetb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 „mint\u00e1k” m\u00fazeumi bemutat\u00e1sa minimum egyid\u0151s az \u00f6ko-m\u0171v\u00e9szetekkel: pl. Hans Haacke egy 1969-es install\u00e1ci\u00f3ja (Grass Grows<\/I><\/a>) keret\u00e9ben f\u00fcvet n\u00f6vesztett a Cornell University (Ithaca, New York) m\u00fazeum\u00e1ban – b\u00e1r a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyi param\u00e9terek ma is indokoltt\u00e1 tehetik az elt\u00e9r\u0151 strat\u00e9gi\u00e1kat.<\/p>\r\n

[6]<\/a> Denes m\u0171veiben a rizs \u00e9s a b\u00faza nem csak a term\u00e9szetet, hanem a kereskedelmet is jelk\u00e9pezik.<\/p>\r\n

[7]<\/a> Denes, Agnes: „Notes on a Visual Philosophy” In: Hyperion, Vol. 1. No. 3., Oct 2006. 1-8. o. URL:\r\nhttp:\/\/www.nietzschecircle.com\/Visual_Philosophy_Denes.pdf<\/a><\/p>\r\n

[8]<\/a> Az alkot\u00f3 munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban k\u00f6zponti elem a piramis-mot\u00edvum, de sz\u00f6vegei nem a t\u00e1rsadalmi hierarchi\u00e1k kritik\u00e1j\u00e1t fogalmazz\u00e1k meg vele kapcsolatban. Denest h\u00e1romsz\u00f6g-alakzat els\u0151sorban mint m\u00e1s idomokra nem reduk\u00e1lhat\u00f3 „t\u00f6k\u00e9letes forma”, \u00e9s mint egy matematikai alap\u00fa szimb\u00f3lumrendszer lehets\u00e9ges alapegys\u00e9ge \u00e9rdekli.<\/p>\r\n

[9]<\/a> Az egyes\u00fclt \u00e1llamokbeli Agnes Denes: Projects for Public Spaces<\/I> c. ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s katal\u00f3gus\u00e1ba Eleanor Heartney \u00edrt tanulm\u00e1nyt.<\/p>\r\n

[10]<\/a> Pl.: „[…] Agnes Denes m\u0171v\u00e9szete a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet t\u00e1jk\u00e9pe felett dereng. Nagy r\u00e9sze annak, amit a mai m\u0171v\u00e9szet p\u00e9lda\u00e9rt\u00e9k\u0171 munk\u00e1inak tartunk, nem sz\u00fclethetett volna meg az \u0151 \u00faj\u00edt\u00e1sai n\u00e9lk\u00fcl; k\u00e9pzelet\u00e9nek hat\u00e9kony \u00e9s \u00e1t\u00fct\u0151 izz\u00e1sa vil\u00e1g\u00edtja meg azokat.” (Cohen, Mark Daniel. „Az \u00f6ko-logika paradoxona: Agnes Denes m\u0171v\u00e9szete.” In Kopecky R\u00f3na et.al. [szerk.]: Agnes Denes. A harmadik \u00e9vezred m\u0171v\u00e9szete – egy \u00faj vil\u00e1gk\u00e9p teremt\u00e9se<\/I>. Budapest, 2008, Ludwig M\u00fazeum – Kort\u00e1rs M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum. 10-47.o.)<\/p>\r\n\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

      M\u00edg Alan Sonfist 1978-ban a New York-i Greenwich Village-ben egy 100 n\u00e9gyzetm\u00e9teres elker\u00edtett ter\u00fcleten a helyi n\u00f6v\u00e9nyvil\u00e1g XVII. sz\u00e1zadi \u00e1llapot\u00e1t rekonstru\u00e1lta, addig Agnes Denes 1982-ben n\u00e9h\u00e1ny kilom\u00e9terrel arr\u00e9bb, Manhattan \u00fczleti negyed\u00e9ben b\u00faza\u00fcltetv\u00e9nyt vetett egy be\u00e9p\u00edt\u00e9sre v\u00e1r\u00f3 partmenti t\u00f6lt\u00e9sen, mely a k\u00f6zeli Vil\u00e1gkereskedelmi K\u00f6zpont \u00e9p\u00edtkez\u00e9si t\u00f6rmel\u00e9k\u00e9b\u0151l keletkezett. B\u00e1r Sonfist h\u00e1zblokknyi vadonja (Time Landscape, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630562,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400615","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400615","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400615"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400615\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630562"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400615"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400615"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400615"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}