{"id":400618,"date":"2009-01-31T23:00:00","date_gmt":"2009-01-31T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400618"},"modified":"2009-01-31T23:00:00","modified_gmt":"2009-01-31T23:00:00","slug":"a-politika-geometriaja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/flex\/a-politika-geometriaja\/","title":{"rendered":"A politika geometri\u00e1ja"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

  <\/p>\r\n

Minimalista m\u0171vek politiz\u00e1lnak a Kunstwerke ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n, pontosabban olyan munk\u00e1kkal tal\u00e1lkozhatunk, melyek formailag a minimalizmus, m\u00edg tartalmilag a politika (annak szoci\u00e1lis, t\u00e1rsadalmi, gazdas\u00e1gi, avagy metafizikai aspektusainak) hat\u00e1r\u00e1n ballansz\u00edroznak. A KW<\/a> a berlini m\u0171v\u00e9szeti szc\u00e9na egyik prominens helysz\u00edne, ahov\u00e1 a nem kifejezetten m\u0171v\u00e9szetk\u00f6zeli emberek is bet\u00e9rnek, mert az „europ\u00e9er” l\u00e9t egyik felt\u00e9tele a t\u00e1j\u00e9kozotts\u00e1g (up to date culture<\/I>). Ez\u00e9rt a kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet is r\u00e9sze a kultur\u00e1lis gyakorlatnak, mondhatni t\u00e1rsadalmi elv\u00e1r\u00e1s egy bizonyos szint\u0171 egzisztencia megl\u00e9te eset\u00e9n.<\/p>\r\n

Teh\u00e1t itt a m\u0171v\u00e9szet aktualit\u00e1sait bemutat\u00f3 v\u00e1logat\u00e1st kell prezent\u00e1lni, de \u00fagy, hogy az \u00e1tlag ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sl\u00e1togat\u00f3 tud\u00e1sk\u00e9szlet\u00e9be is cseppenjen valami (dropping knowledge<\/I>). A szakmai \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s mellett olyan nevekkel kell oper\u00e1lni, akikre harap a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g. Az \u00fan. emerging artists<\/I> (felt\u00f6rekv\u0151, de m\u00e9g nem a k\u00f6z\u00e9ppontban l\u00e9v\u0151 m\u0171v\u00e9szek) mellett teh\u00e1t be kell dobni a peri\u00f3dusos rendszer fajs\u00falyosabb elemeit is. \u00cdgy ker\u00fclhetnek viszonylag ismeretlen alkot\u00f3k egy sorba olyan nevekkel, mint Santiago Sierra<\/I>, Damien Hirst<\/I>, Derek Jarman<\/I>, Felix Gonzales-Torres<\/I>, Mona Hatoum<\/I>, vagy Monica Bonvicini<\/I>.<\/p>\r\n

A szt\u00e1rkultusz a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetben persze egy sokat vitatott probl\u00e9ma, b\u00e1r val\u00f3sz\u00edn\u00fcleg a j\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u0151 int\u00e9zm\u00e9ny z\u00e1loga is egyben. A teljes\u00edtm\u00e9nyorient\u00e1lt kapitalista vonalat \u00e9s a t\u00e1rsadalom nem-szakmabeli, \u00e1m \u00e9rdekl\u0151d\u0151 tagjait itt nem hagyhatj\u00e1k figyelmen k\u00edv\u00fcl. Az ismert k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek pedig m\u00e1r majdnem olyan r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik a mediatiz\u00e1lt eml\u00e9kezetnek, mint a politikusok vagy a filmes h\u00edress\u00e9gek.<\/p>\r\n

A politikai m\u0171v\u00e9szet diskurzusai sokszor vezetnek elitista, elz\u00e1rk\u00f3z\u00f3 hangv\u00e9telhez, vagy \u00e9ppen ellenkez\u0151leg, egy m\u00e1sik v\u00e9gleten tal\u00e1lnak kapaszkod\u00f3t \u00e9s kem\u00e9ny-hangos aktivista agitpropban artikul\u00e1lj\u00e1k vallott n\u00e9zeteiket. A minimalizmus pedig a hatvanas \u00e9vek m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek az el\u0151zm\u00e9nyeket tagad\u00f3, merev \u00e9s szem\u00e9lytelen, \u00f6nmag\u00e1ra a m\u0171v\u00e9szetre reflekt\u00e1l\u00f3, a vil\u00e1got geometrikus form\u00e1kba er\u0151szakol\u00f3, jelent\u00e9sreduk\u00e1l\u00f3 hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s\u00e1t juttatja esz\u00fcnkbe.<\/p>\r\n

A politika (mind filozofikus, mind pragmatikus \u00e9rtelm\u00e9ben) teh\u00e1t, mint a t\u00e1rsadalomszervez\u00e9s (nem csak) gyakorlati szintje \u00e9s a t\u00e1rsadalomt\u00f3l \u00e9s \u00e9lett\u0151l elszak\u00edtott minimalizmus l\u00e1tsz\u00f3lag nem nagyon akar \u00f6sszepasszolni, azonban t\u00f6bb dolog is indokolja a t\u00e9mav\u00e1laszt\u00e1s relevanci\u00e1j\u00e1t. A kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet mostan\u00e1ban a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le izmusok visszhangjain sz\u00f6rf\u00f6zik, folyamatosan \u00fajrakonstru\u00e1lva, mintegy remixelve azokat a posztmodern (vagy poszt-posztmodern) talajon, ahol minden annak f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben d\u0151l el, hogy egy m\u0171alkot\u00e1s mennyire kontextualiz\u00e1lhat\u00f3.<\/p>\r\n

Ezt pedig nem a m\u0171v\u00e9szek v\u00e9gzik el, hanem a m\u0171v\u00e9szeti infrastrukt\u00fara m\u00e1s szerepl\u0151i, a kur\u00e1torok, az int\u00e9zm\u00e9nyek \u00e9s az \u00e1ltaluk m\u0171k\u00f6dtetett esem\u00e9nyek (mint amilyen a documenta<\/I>, a Manifesta<\/I>, a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le bienn\u00e1l\u00e9k, vend\u00e9gprogramok, vagy az olyan ki\u00e1llit\u00e1sok, mint p\u00e9ld\u00e1ul ez). Teh\u00e1t egy kiz\u00e1r\u00f3lag minimalizmusra koncentr\u00e1l\u00f3, vagy csak politikai hangv\u00e9tel\u0171 munk\u00e1kb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 t\u00e1rlat nem felt\u00e9tlen\u00fcl keltene \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st \u00e9s term\u00e9szet\u00e9b\u0151l ad\u00f3d\u00f3an ink\u00e1bb valamely m\u00fazeum tematikus ki\u00e1llit\u00e1si programjaba illene.<\/p>\r\n

A k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le aspektus formai\/tartalmi viszonyba hozva egym\u00e1ssal azonban m\u00e1r a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet keretrendszer\u00e9be illeszthet\u0151 propoz\u00edci\u00f3, melynek keretein bel\u00fcl az egym\u00e1st\u00f3l m\u00e9goly elt\u00e9r\u0151, \u00f6nmagukban is er\u0151s jelent\u00e9ssel b\u00edr\u00f3 alkot\u00e1sok l\u00e9pnek interakci\u00f3ba a kur\u00e1tori koncepci\u00f3 \u00e1ltal, egyr\u00e9szt egym\u00e1ssal, m\u00e1sr\u00e9szt a befogad\u00f3val. Kijelenthet\u0151, hogy egy alkot\u00e1s nem annak elk\u00e9sz\u00fclt\u00e9vel v\u00e1lik m\u0171v\u00e9, hanem a benne rejl\u0151, immanens k\u00f3dok befogad\u00f3k \u00e1ltali felold\u00e1sa ut\u00e1n lesz azz\u00e1, teh\u00e1t a m\u0171t\u00e1rgy ki\u00e1ll\u00edtva, kommunik\u00e1ci\u00f3s helyzetetben v\u00e1lik teljess\u00e9. A kur\u00e1tor kontextualiz\u00e1l\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9ka pedig \u00fajabb jelent\u00e9st hoz l\u00e9tre az\u00e1ltal, hogy egym\u00e1s mell\u00e9 rendel egym\u00e1st\u00f3l egy\u00e9bk\u00e9nt teljesen elt\u00e9r\u0151 min\u0151s\u00e9geket.<\/p>\r\n

Hogy ez mennyire \u00edgy van, arr\u00f3l nem csak a szelekci\u00f3 ment\u00e9n, hanem a t\u00e9rhaszn\u00e1laton kereszt\u00fcl is k\u00e9pet kaphatunk<\/a>. Az int\u00e9zm\u00e9ny \u00f6sszes ki\u00e1ll\u00edt\u00f3tere \u00e9s szintje k\u00f6z\u00fcl kiz\u00e1r\u00f3lag a f\u00f6ldszinti, t\u00e1gas ter\u00fcletre \u00f6sszpontos\u00edtott\u00e1k a m\u0171veket, melyek azonban t\u00f6bbnyire nem zavarj\u00e1k egym\u00e1s aur\u00e1j\u00e1t. A minim\u00e1lisra reduk\u00e1lt t\u00e9rhaszn\u00e1lat eredm\u00e9nye igazi neutr\u00e1lis \u201cwhite cube\u201d \u00e9rz\u00e9s. Ezen k\u00edv\u00fcl a k\u00f6zel\u00edt\u00e9s-t\u00e1volod\u00e1s befogad\u00f3i met\u00f3dusa is l\u00e9nyeges bizonyos ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171vek eset\u00e9ben, s itt most lehet\u0151s\u00e9g is van a teljes t\u00e9r \u00e1tl\u00e1t\u00e1s\u00e1ra ugyan\u00fagy, mint az egyes m\u0171vekre t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u201ezoomol\u00e1sra\u201d.<\/p>\r\n

A popot \u00e9s a transzcendenci\u00e1t kever\u0151 marketing guru, Damien Hirst m\u0171ve (Har Megiddo<\/I>) els\u0151re egy nagy, fekete, k\u00f6r form\u00e1j\u00fa festm\u00e9nynek t\u0171nik<\/a> a falon. K\u00f6zelebbr\u0151l megvizsg\u00e1lva azonban kider\u00fcl, hogy a munka egy gigantikus l\u00e9gyfog\u00f3 k\u00e9szs\u00e9g<\/a>, melyen milli\u00f3nyi d\u00f6gl\u00e9gy teteme alkot gusztustalanul vastag r\u00e9teget. Hirst hal\u00e1l \u00e9s tetemfetisizmusa k\u00f6zismert, jelen munk\u00e1val egy biblikus pr\u00f3f\u00e9cia parafr\u00e1zis\u00e1t, a v\u00e9g\u00edt\u00e9let k\u00e9p\u00e9t pr\u00f3b\u00e1lta megteremteni.<\/p>\r\n

Fogalmi fel\u00fcl\u00edr\u00e1st implik\u00e1l Teresa Margolles Burial<\/I> c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja, ami egy durva beton\u00f6ntv\u00e9ny<\/a>, mintha a mennyezet egy lehullott darabja lenne. Annyira semmitmond\u00f3, hogy egy fut\u00f3 pillant\u00e1sn\u00e1l t\u00f6bbet senki sem szentelne r\u00e1, am\u00edg r\u00e1 nem bukkan az \u00e9rtelmez\u00e9si instrukci\u00f3kat tartalmaz\u00f3 t\u00e1bl\u00e1ra az egyik falon. Innen visszat\u00e9rve d\u00f6bbenetes \u00fajraszeml\u00e9lni a t\u00e1rgyat. A m\u0171v\u00e9szn\u0151 ugyanis egy, korasz\u00fcl\u00f6tten elpusztult magzat tetem\u00e9t \u00f6nt\u00f6tte betonba. A sz\u00fcl\u0151k beleegyeztek, k\u00fcl\u00f6nben a test bio hullad\u00e9kk\u00e9nt \u00e9get\u0151kemenc\u00e9be ker\u00fclt volna, \u00edgy azonban s\u00edrhelyet \u00e9s eml\u00e9km\u0171vet is kapott egyben. Ak\u00e1r bl\u00f6ff is lehetne, de mivel a m\u0171 az \u00fajragondol\u00e1son kereszt\u00fcl nyilv\u00e1nul meg, maga a gondolat elegend\u0151, nincs sz\u00fcks\u00e9g az „igazs\u00e1g” mannifeszt\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra.<\/p>\r\n

Izgalmas asszoci\u00e1c\u00f3s j\u00e1t\u00e9kot k\u00edn\u00e1l Mona Hatoum munk\u00e1ja (Cube, 9x9x9<\/I>), ami egy embernagys\u00e1g\u00fa kocka ill\u00fazi\u00f3j\u00e1t kelt\u0151 h\u00e1romdimenzi\u00f3s r\u00e1csh\u00e1l\u00f3 objekt<\/a>, mely ak\u00e1r a ki\u00e1llitas cim\u00e9nek emlekm\u0171vek\u00e9nt is \u00e9rtelmezhet\u0151, a kockaforma a minim\u00e1lra, a beleapplik\u00e1lt sz\u00f6gesdr\u00f3t elemek a politikusra r\u00edmelnek, mellesleg pedig a Kocka<\/I> c\u00edm\u0171 kulthorror c\u00edmad\u00f3 kubus\u00e1t id\u00e9zi, mely egyszerre b\u00f6rt\u00f6n, kiv\u00e9gz\u0151hely \u00e9s logikai feladv\u00e1nyok halmaza.<\/p>\r\n

Az ortodox minimalizmus kedvenc form\u00e1j\u00e1t vette alapul Monica Bonvicini White<\/I> c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1hoz, mely n\u00e9gy egym\u00e1shoz fogatott goly\u00f3\u00e1ll\u00f3 \u00fcveglap<\/a>b\u00f3l \u00e1ll. Azonban a m\u0171v\u00e9sz az \u00fcveglapok \u00f6sszeilleszt\u00e9se el\u0151tt alaposan megdolgozta a fel\u00fclet\u00fcket, melyet mindenf\u00e9le reped\u00e9sek \u00e9s lyukak bizony\u00edtanak. Elt\u00f6rni nem tudta az \u00fcvegeket, de maradand\u00f3 s\u00e9r\u00fcl\u00e9seket, deform\u00e1ci\u00f3kat l\u00e9tre tudott hozni, ami elszak\u00edtja az objektet a r\u00e9gi \u201cizmust\u00f3l\u201d \u00e9s \u00faj eszt\u00e9tik\u00e1val ruh\u00e1zza fel. \u00c9rtelmezhet\u0151 ugyanakkor az \u201cizmussal\u201d lesz\u00e1molni k\u00edv\u00e1n\u00f3 igyekezetk\u00e9nt is.<\/p>\r\n

Mell\u00e9rendelhet\u0151 Hans Haacke m\u0171ve (Condensation Cube<\/I>), mely a klasszikus minimalizmus remeke, egy n\u00e9mi v\u00edzzel felt\u00f6lt\u00f6tt \u00e9s t\u00f6k\u00e9letesen lez\u00e1rt \u00fcvegkocka, melynek bels\u0151 oldalai mindig p\u00e1r\u00e1sak a lecsap\u00f3d\u00f3 v\u00edzt\u0151l<\/a>. K\u00f6rnyezet\u00e9vel k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sban l\u00e9v\u0151 alkot\u00e1s, melynek t\u00e9m\u00e1ja, hogy semmilyen t\u00e1rgy nem lehet f\u00fcggetlen saj\u00e1t k\u00f6rnyezet\u00e9t\u0151l.<\/p>\r\n

K\u00fcl\u00f6n kis teret kapott Edith Dekyndt h\u00e1rom munk\u00e1ja. A Ground Control<\/I> egy h\u00e9liummal t\u00f6lt\u00f6tt labda, mely a l\u00e1togat\u00f3 feje f\u00f6l\u00f6tt lebeg, mint egy k\u00f6v\u00e9r zeppelin \u00e9s ha a mennyezet nem tartana ellent, meg sem \u00e1llna a sztratoszf\u00e9r\u00e1ig. A Voyager II Golden Record<\/I> az 1977-ben \u00fatnak ind\u00edtott leg\u00e9nys\u00e9g n\u00e9lk\u00fcli \u0171rhaj\u00f3n tal\u00e1lhat\u00f3 \u00fczenetek egyik\u00e9nek megid\u00e9z\u00e9se. Az aranylemezre r\u00f6gz\u00edtett hangfelv\u00e9tel kifejezetten idegen civiliz\u00e1ci\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt, emberi fogyaszt\u00e1sra nem kifejezetten alkalmas. A k\u00e9t munka egym\u00e1st eg\u00e9sz\u00edti ki, a f\u00f6ldi ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s tehetetlens\u00e9g\u00e9t tematiz\u00e1lja az \u0171rben sz\u00e1guld\u00f3, t\u00f6k\u00e9letesen ir\u00e1ny\u00edthatatlan f\u00e9mkupac f\u00f6l\u00f6tt, melynek egyetlen rendeltet\u00e9se becsap\u00f3dni valahol az emberis\u00e9g \u00fczeneteivel. M\u00e9g \u00e9rdekesebb azonban a harmadik m\u0171, egy r\u00f6vid videoloop (One second of silence<\/I>), melyen egy \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 m\u0171anyag lobog\u00f3<\/a> leng az \u00e1rb\u00f3con. Kinek fesz\u00fcl a z\u00e1szl\u00f3, kinek sz\u00f3l a csend \u00e9s mit jel\u00f6l a transzparenss\u00e9 tett szimb\u00f3lum? Tal\u00e1n az \u00fcress\u00e9g m\u00edtosz\u00e1nak, de ink\u00e1bb a politika szimb\u00f3lumai alatt elk\u00f6vetett r\u00e9mtetteknek k\u00f6veteli az egyperces csendet.<\/p>\r\n

Az \u00fcress\u00e9g a t\u00e9m\u00e1ja Felix Gonzales-Torres munk\u00e1j\u00e1nak is (Passport<\/I>). A m\u0171 t\u0151le megszokott m\u00f3don (szerialit\u00e1s) ez alkalommal egy nagy rak\u00e1s feh\u00e9r pap\u00edrlap<\/a>ot k\u00edn\u00e1l ingyen elvitelre, mellyel egy\u00fattal \u00e9rtelmez\u00e9si gyakorlatra is invit\u00e1l. Az \u00fatlev\u00e9l-parafr\u00e1zis a tot\u00e1lis \u00fcress\u00e9gen kereszt\u00fcl \u00e9ri el hat\u00e1s\u00e1t, az \u00fcres lapok \u00fatlev\u00e9lk\u00e9nt felfogva arra jogos\u00edtanak fel, amire mi szeretn\u00e9nk, \u00edgy megsz\u00fcntetve a hat\u00e1rok \u00e9s a szem\u00e9lyis\u00e9g olyan k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le kateg\u00f3ri\u00e1kba sorol\u00e1s\u00e1nak aktus\u00e1t, mint nem, kor, szexu\u00e1lis be\u00e1ll\u00edtots\u00e1g, politikai n\u00e9zet, vagy b\u0151rsz\u00edn.<\/p>\r\n

Egy sz\u00ednnel, a feket\u00e9vel oper\u00e1lt Seth Price (Untitled multiple<\/I>), valamint Taryn Simon (Black Square<\/I>). \u00c9rdekes m\u00f3don nemcsak a sz\u00edn az, ami \u00f6sszef\u0171zi a k\u00e9t alkot\u00e1st, az alapkoncepci\u00f3 is hasonlatos. Price 50 darab fekete cd-t (az a fajta lemez, ahol az olvas\u00f3 fel\u00fclet is sz\u00ednes) rakott egym\u00e1sra, melyek egy vitrinben vannak elhelyezve. A korongokon muszlim sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesek kiv\u00e9gz\u00e9s\u00e9t tartalmaz\u00f3 vide\u00f3k vannak, melyeket a m\u0171v\u00e9sz a h\u00e1l\u00f3r\u00f3l t\u00f6lt\u00f6tt le. \u00c1m m\u00edg a felv\u00e9telek a neten b\u00e1rki sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9rhet\u0151ek, a vitrinbe z\u00e1rt lemezek tartalma csak hit\u00fcnk sz\u00e1m\u00e1ra lehet val\u00f3s, ezzel egy\u00fctt feler\u0151s\u00edtve a tiltott \u00e9s v\u00e1gyott \u00e9rz\u00e9seit a szeml\u00e9l\u0151ben.<\/p>\r\n

Simon egy fekete h\u00e1tt\u00e9r el\u0151tt fot\u00f3zta le a posztmodern kapitalizmus egyik self-made ikonj\u00e1t, Bill Gates-t. A malevich-i gesztus szinte csak sejtet, \u00e1m a koncentr\u00e1lt \u00e9s \u00e9ber tekintet v\u00e9g\u00fcl kiemeli az alakot a s\u00f6t\u00e9tb\u0151l. Az alapvet\u0151en fot\u00f3s m\u0171v\u00e9sz itt nem a Microsoft alap\u00edt\u00f3jak\u00e9nt k\u00edv\u00e1nta meg\u00f6r\u00f6k\u00edteni az \u00fczletembert, hanem a vil\u00e1g egyik legnagyobb internetes fot\u00f3\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek, a Corbis-nak tulajdonosak\u00e9nt. Tudom\u00e1som szerint Gates \u00fcgyn\u00f6ks\u00e9ge t\u00f6bb, mint sz\u00e1zmilli\u00f3 k\u00e9p f\u00f6l\u00f6tt rendelkezik, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt olyanokkal is, melyek a cikk elej\u00e9n eml\u00edtett mediatiz\u00e1lt (k\u00f6zvet\u00edtett \u00e9s nem val\u00f3san \u00e1t\u00e9lt) kollekt\u00edv eml\u00e9kezet\u00fcnk r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi, modhatni ikonikus er\u0151vel b\u00edrnak. A k\u00e9t m\u0171v\u00e9szben teh\u00e1t ez a k\u00f6z\u00f6s nevez\u0151, hogy a gy\u0171jtem\u00e9nyt \u00e9s a gy\u0171jt\u00e9st, valamint az ezzel j\u00e1r\u00f3 val\u00f3s, vagy metafizikai hatalmat mutatj\u00e1k be. <\/p>\r\n

Alfredo Jaar a dolgok fon\u00e1kj\u00e1t jelen\u00edti meg, mivel a rwandai m\u00e9sz\u00e1rl\u00e1sokr\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett di\u00e1kat tartalmaz\u00f3 n\u00e9gy lightboxot k\u00e9pes fel\u00fckkel a fal fel\u00e9<\/a> ford\u00edtotta (Unseen<\/I>). Saj\u00e1t komment\u00e1rja szerint az \u00e1ltala k\u00e9sz\u00edtett k\u00e9psorozat nem volt k\u00e9pes t\u00fckr\u00f6zni a val\u00f3s\u00e1got, ez\u00e9rt d\u00f6nt\u00f6tt a ford\u00edtott szitu\u00e1ci\u00f3n. Csak sejtet, de nem mutat. Elk\u00e9pzelj\u00fck, hogy mi lehet a k\u00e9peken, m\u00e9gsem ker\u00fcl\u00fcnk kapcsolatba vel\u00fck, mint ahogy a m\u0171v\u00e9sznek sem siker\u00fclt az esem\u00e9nyek teljes \u00e9rt\u00e9k\u0171 k\u00f6zvet\u00edt\u00e9se, ilyet\u00e9n m\u00f3don csakis az intu\u00edci\u00f3ra hagyatkozhatunk mindannyian.<\/p>\r\n

Kitty Kraus c\u00edm n\u00e9lk\u00fcli ruhafoszl\u00e1nyai, Adel Abdessemed katonai sz\u00f6gesdr\u00f3tb\u00f3l hajl\u00edtott \u00e9s falra applik\u00e1lt karik\u00e1i (Spheres 2<\/I>), Klara Liden egym\u00e1sra ragasztott plak\u00e1tr\u00e9tegei<\/a> (Poster Painting<\/I>), valamint Helen Mirra k\u00e9k \u00e9s z\u00f6ld sz\u00edn\u0171 katonai gyapj\u00fatakar\u00f3i<\/a> (Coastline<\/I>) nem t\u0171nnek t\u00f6bbnek puszta formai j\u00e1t\u00e9kn\u00e1l, \u00fcres, l\u00e9lektelen benyom\u00e1st keltenek. Tal\u00e1n az \u0151ket k\u00f6rbe\u00f6lel\u0151 er\u0151sebb alkot\u00e1sok t\u00f6megvonz\u00e1sa sz\u00edvja ki az energi\u00e1t bel\u0151l\u00fck, na meg a csoportos ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok nagy h\u00e1tr\u00e1nya, hogy az ember akaratlanul is m\u00e9rlegelni kezd.<\/p>\r\n

Ann\u00e1l er\u0151sebben hat Sarah Ortmeyer Die allierten sowjetunion grossbritannien frankreich usa<\/I> c\u00edm\u0171 m\u0171ve. Az orosz er\u0151k N\u00e9metorsz\u00e1gb\u00f3l val\u00f3 kivonul\u00e1sa ut\u00e1n a c\u00edmben eml\u00edtett orsz\u00e1gok z\u00e1szl\u00f3ib\u00f3l kiv\u00e1gta a v\u00f6r\u00f6set, \u00f6sszehajtogatta \u00e9s egym\u00e1sra fektette<\/a> \u0151ket. Ezzel a gesztussal felismerhetetlenn\u00e9 tette ugyan a szimb\u00f3lumokat, viszont feler\u0151s\u00edtett egy m\u00e1sik jelent\u00e9st, a kommunizmus\u00e9t, mely minden eml\u00edtett orsz\u00e1g \u00e9let\u00e9ben komoly szerepet j\u00e1tszott.<\/p>\r\n

A politikai minimalizmus gender frontj\u00e1t k\u00e9pviseli Rosemarie Trockel, aki azt tematiz\u00e1lja szint\u00e9n c\u00edm n\u00e9lk\u00fcli munk\u00e1j\u00e1val, hogy manaps\u00e1g (kur\u00e1tori id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1s szerinti manaps\u00e1g, hiszen a m\u0171t\u00e1rgy majd k\u00e9t \u00e9vtizeddel ezel\u0151tt k\u00e9sz\u00fclt) a n\u0151k t\u00f6bbs\u00e9ge m\u00e9g mindig a konyh\u00e1ban t\u00f6lti a legt\u00f6bb id\u0151t. A minimalista (f\u00e9rfi)mesterek munk\u00e1inak l\u00e9pt\u00e9k\u00e9ben legy\u00e1rtott, lakkozott f\u00e9mlapokba \u00e1gyazott villanyt\u0171zhely fejek<\/a> tal\u00e1n jobban mutatn\u00e1nak egy high end konyhabolt mur\u00e1li\u00e1jak\u00e9nt. Pontosabban a sz\u00e9pen diz\u00e1jnolt pszeudo-t\u0171zhelyek \u00e9s a vaskos, kiss\u00e9 av\u00edtt, k\u00f6zhelyes sz\u00f6veges komment\u00e1r k\u00f6z\u00f6tt nem l\u00e1tni az \u00f6szef\u00fcgg\u00e9st. Tal\u00e1n kevesebb magyar\u00e1zattal nagyobb hat\u00e1st lehetne el\u00e9rni, b\u00e1r k\u00e9ts\u00e9gtelen er\u00e9nye a m\u0171nek a fent eml\u00edtett formai all\u00fazi\u00f3.<\/p>\r\n

A t\u00f6r\u00f6k aktivista csoport, az xurban_collective h\u00e1rom rozsd\u00e1s kont\u00e9nert helyezett el a t\u00e9rben, a tankokban egykor valakik olajat csemp\u00e9sztek Irakb\u00f3l T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gba. Az egy\u00e9bk\u00e9nt \u00fatsz\u00e9len rozsd\u00e1sod\u00f3 t\u00e1rgyak itt (The containment contained<\/I>) bizony\u00edt\u00e9kk\u00e9nt funkcion\u00e1lnak, saj\u00e1t t\u00f6rt\u00e9net\u00fcket vonj\u00e1k be a hihet\u0151s\u00e9g aur\u00e1j\u00e1val. Egy kognit\u00edv narr\u00e1ci\u00f3 l\u00e9p m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe teh\u00e1t, ahol a t\u00e1rgyak sors\u00e1n merengve jutunk k\u00f6zel mag\u00e1hoz a h\u00fas-v\u00e9r val\u00f3s\u00e1ghoz, ami jelen esetben a meg\u00e9lhet\u00e9si b\u0171n\u00f6z\u00e9st jelenti.<\/p>\r\n

A szerialit\u00e1s optikai l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1val oper\u00e1lt Corey McCorkle. K\u00e9t hatalmas t\u00fckr\u00f6t helyezett egym\u00e1ssal szemben, melyek egyik v\u00e9g\u00fck fel\u00e9 \u00f6sszetart\u00f3ak, a v\u00e9gpontba egy neoncs\u00f6vet helyezett (Phalanx<\/I>). Az \u00edgy kialakult, egyre sz\u0171k\u00fcl\u0151 t\u00e9rben a l\u00e1togat\u00f3 k\u00f6rben megsokszorozva l\u00e1tja viszont \u00f6nmag\u00e1t. Ezt ahhoz tudn\u00e1m hasonl\u00edtani, mikor a M\u00e1trix v\u00e9gkifejlet\u00e9ben milli\u00f3nyi Smith \u00fcgyn\u00f6k k\u00fczd az egy Neo ellen. Ahogy haladunk befel\u00e9 \u00fagy sz\u0171k\u00fcl a foly\u00f3s\u00f3, id\u0151szakosan megv\u00e1ltoztatva a t\u00e9rr\u0151l \u00e9s \u00f6nmagunkr\u00f3l alkotott n\u00e9z\u0151pontunkat, de valami\u00e9rt a gyerekkor elvar\u00e1zsolt kast\u00e9ly\u00e1nak borzong\u00e1sait id\u00e9zi, a torz\u00edtot t\u00fckr\u00f6kkel, meg s\u00fcpped\u0151s padl\u00f3kkal.<\/p>\r\n

Muchen and Shao Yinong East wind west wind<\/I> c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja a kelet \u00e9s nyugat \u00f6r\u00f6k kultur\u00e1lis \u00e9s gazdas\u00e1gi ellent\u00e9teit jelen\u00edti meg egy keretre fesz\u00edtett kasm\u00edr takar\u00f3<\/a>val. A c\u00edmad\u00f3 szentencia m\u00e9g Mao sz\u00e1j\u00e1b\u00f3l hangzott el, a h\u0151s \u00e1llamalap\u00edt\u00f3 a vil\u00e1got im\u00edgyen osztotta k\u00e9t r\u00e9szre saj\u00e1tos filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1val. A nyugatr\u00f3l K\u00edn\u00e1ba export\u00e1lt k\u00e9pkeret \u00e9s az onnan ide import\u00e1lt m\u0171alkot\u00e1s felfedi a globalista vil\u00e1gpiac mozg\u00e1sait, a term\u00e9k eszt\u00e9tik\u00e1ja haszn\u00e1lhatatlans\u00e1g\u00e1ban rejlik (a k\u00ednai m\u0171v\u00e9szek nem keretezik k\u00e9peiket, a kasm\u00edr takar\u00f3 pedig alapvet\u0151en takar\u00f3z\u00e1sra megfelel\u0151).<\/p>\r\n

A termel\u00e9si viszonyok ellentmond\u00e1saira h\u00edvja fel a figyelmet Santiago Sierra k\u00e9t nagy\u00edt\u00e1sa, melyek egy akci\u00f3 dokumentumai. A m\u0171v\u00e9sz h\u00e1romezer lyukat \u00e1satott<\/a> egy marokk\u00f3i helysz\u00ednen, fizetett munk\u00e1sokkal, akik egy h\u00f3nap alatt fejezt\u00e9k be a m\u0171veletet. Jelent\u0151s land art munka, h\u00e1romezer ember temet\u00e9s\u00e9re alkalmas sz\u00ednhely<\/a>, melynek k\u00e9sz\u00edt\u00e9se sor\u00e1n a munk\u00e1sokat j\u00f3l megfizett\u00e9k<\/a>, a m\u0171v\u00e9szet a r\u00e9sztvev\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra \u00e1tmeneti meg\u00e9lhet\u00e9st biztos\u00edtott (3000 holes<\/I>).<\/p>\r\n

Az 51. Velencei Bienn\u00e1l\u00e9n ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 Gregor Schneider eredetileg a mekkai k\u00e1ba k\u0151 s\u00e1tr\u00e1t k\u00edv\u00e1nta l\u00e9trehozni a Szt. M\u00e1rk t\u00e9ren, ami technikailag kivitelezhet\u0151 lett volna ugyan, de a szervez\u0151k biztons\u00e1gi okokb\u00f3l m\u00e9gis lef\u00fajt\u00e1k a szobor\u00e1ll\u00edt\u00e1si cerem\u00f3ni\u00e1t. \u00cdgy itt csak az eredeti elk\u00e9pzel\u00e9s v\u00e1zlat\u00e1t<\/a> l\u00e1thatjuk fot\u00f3 form\u00e1j\u00e1ban (Cube Venice<\/I>). Ezen kereszt\u00fcl pedig olyan gondolatok sz\u0171r\u0151dnek \u00e1t, hogy m\u00e9g egy m\u0171v\u00e9sznek sem \u00e1ll m\u00f3dj\u00e1ban \u00e1th\u00e1gni \u00e9vsz\u00e1zados kultur\u00e1lis beidegz\u0151d\u00e9seket \u00e9s hogy a nemzetbiztons\u00e1g t\u00e9nye a m\u0171v\u00e9szet felett \u00e1ll, megk\u00e9rd\u0151jelezve annak szabads\u00e1g\u00e1t \u00e9s komolys\u00e1g\u00e1t.<\/p>\r\n

A nemzetbiztons\u00e1g \u00e9s k\u00fclpolitikai szitu\u00e1ci\u00f3, valamint a terrorizmus k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6re ihlette Tom Burr m\u0171v\u00e9t is (Howl<\/I>). A c\u00edm Allen Ginsberg azonos c\u00edm\u0171 vers\u00e9re utal, formailag a guantanamoi amerikai b\u00e1zis ketreceire hasonl\u00edt, melyekbe a rendszer \u00e1ltal terroristak\u00e9nt fogva tartott embereket z\u00e1rj\u00e1k. Ez az egyetlen alkot\u00e1s, mely a h\u00e1zon k\u00edv\u00fcl kapott helyet a bej\u00e1ratn\u00e1l, ezzel transzform\u00e1lva a jelent\u00e9st \u00e1llativ\u00e1. Az ily m\u00f3don val\u00f3 fogva tart\u00e1s, mint b\u00fcntet\u00e9s az emberi pszich\u00e9 legs\u00f6t\u00e9tebb zugait id\u00e9zi, a szabad emberekben pedig a maxim\u00e1lis kontrollt \u00e9s az att\u00f3l val\u00f3 retteg\u00e9st.<\/p>\r\n

Az alapvet\u0151en t\u00e1ncos-koreogr\u00e1fus Tino Seghal munk\u00e1ja kakukktoj\u00e1s ugyan, m\u00e9gis tal\u00e1n a legszuggesszt\u00edvebb m\u0171 a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son. T\u00e1ncosokat v\u00e1ltoztatott \u00e9l\u0151 szobrokk\u00e1, egy szuperlass\u00fa mozg\u00e1ssorozatba k\u00e9nyszer\u00edtve \u0151ket \u00fagy, hogy fogalmunk sem lehet a gesztusok \u00f6sszess\u00e9g\u00e9r\u0151l. Csak nagyon lass\u00fa, hosszadalmas mozg\u00e1sfolyamatot l\u00e1ttat, ahol egyetlen k\u00e9zmozd\u00edt\u00e1s is percekig tart. A mozg\u00e1s ilyet\u00e9n val\u00f3 lelass\u00edt\u00e1sa ismer\u0151s lehet olyan m\u0171v\u00e9szekt\u0151l, mint Malcolm Mclaren, Bill Viola, Bruce Nauman, vagy zen\u00e9szekt\u0151l, mint John Cage, Karlheinz Stockhausen \u00e9s Miles Davis. Azonban ugyanabban a t\u00e9rben l\u00e9tezni ezekkel a koreograf\u00e1lt, kib\u00e9relt testekkel eg\u00e9szen meditat\u00edv \u00e9lm\u00e9ny. A l\u00e1tsz\u00f3lag energiatakar\u00e9kos mozg\u00e1sok m\u00f6g\u00f6tt felsejlik a fesz\u00fclts\u00e9g, a mozdulat megtart\u00e1s\u00e1nak, koordin\u00e1l\u00e1s\u00e1nak izom\u00e9get\u0151 f\u00e1jdalma, mintha egy test ellen pr\u00f3b\u00e1lna szeg\u00fclni az univerzumban neki kiszabott sebess\u00e9gnek, mintha saj\u00e1t l\u00e9t\u00e9t tagadn\u00e1.<\/p>\r\n

Francis Allÿs r\u00f6vid super 8-as felv\u00e9telein mag\u00e1t a m\u0171v\u00e9szt l\u00e1thatjuk<\/a>, amint Mexik\u00f3v\u00e1roson tol kereszt\u00fcl egy hatalmas j\u00e9gt\u00f6mb\u00f6t<\/a> (Paradox of praxis<\/I>). A j\u00e9gt\u00f6mb egyre keskenyedik<\/a>, olvad a napon, kis kock\u00e1v\u00e1 zsugorodik<\/a>, a v\u00e9g\u00e9n nem hagyva maga ut\u00e1n m\u00e1st, csak egy piszkos t\u00f3cs\u00e1t<\/a>. Ezzel a m\u0171v\u00e9sz lerombolja a kem\u00e9ny munka \u00e9s a munka gy\u00fcm\u00f6lcs\u00e9nek m\u00edtosz\u00e1t, megid\u00e9zve a k\u00f6vet g\u00f6rget\u0151 Sziszifoszt \u00e9s kijelenti, hogy csin\u00e1lni valamit n\u00e9ha bizony nem vezet semmire sem (sic!). \u00c1m v\u00e9geredm\u00e9nyben a j\u00e9gkocka elolvadt, teh\u00e1t a munka c\u00e9lja m\u00e9gis megval\u00f3sult. <\/p>\r\n

Derek Jarman Blue<\/I> c\u00edm\u0171 filmje ugyan nem kifejezetten minimalista alkot\u00e1s, mivel az igen er\u0151s k\u00e9pi redukci\u00f3<\/a> mellett egy nagyon tel\u00edtett hangi narr\u00e1ci\u00f3 is jelen van. A vet\u00edtett k\u00e9p a film teljes hossz\u00e1n csak egy m\u00e9lyk\u00e9k fel\u00fclet (mely nagyban hasonlit Yves Klein k\u00e9kj\u00e9hez), mik\u00f6zben a hangokb\u00f3l, p\u00e1rbesz\u00e9dekb\u0151l \u00e9s zen\u00e9b\u0151l \u00f6ssze\u00e1ll a film val\u00f3s cselekm\u00e9nye. A m\u0171v\u00e9sz AIDS betegs\u00e9ge miatt egy id\u0151 ut\u00e1n elvesztette l\u00e1t\u00e1s\u00e1t, ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t a filmrendez\u00e9sre is. Ezt a traum\u00e1t dolgozza fel, visszaeml\u00e9kezve \u00e9let\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seire m\u00edg v\u00e9g\u00fcl tudtunkra adja, val\u00f3j\u00e1ban azel\u0151tt volt vak, hogy vakk\u00e1 lett \u00e9s k\u00e9szen \u00e1ll az egyetlen igaz \u00e9lm\u00e9ny befogad\u00e1s\u00e1ra, azaz meghalni.<\/p>\r\n

Ism\u00e9t egy sz\u00e9p keresztmetszetet ny\u00fajt\u00f3, k\u00f6nnyen fogyaszthat\u00f3 rendez\u00e9s, ami megmutatja, hogyan lehet egym\u00e1s mell\u00e9 rendelni m\u0171v\u00e9szgener\u00e1ci\u00f3kat egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son bel\u00fcl A politika meglehet\u0151sen t\u00e1g \u00e9rtelmez\u00e9se nagyvonal\u00faan kezelhet\u0151v\u00e9 teszi a szitu\u00e1ci\u00f3t, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben er\u0151teljes \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1sok nincsenek a helysz\u00ednen, politikailag korrekt \u00e9s viszonylag l\u00e1tv\u00e1nyos a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s.<\/p>\r\n

Csak a m\u0171v\u00e9szek kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1nak m\u00f3dja kelt n\u00e9mi hi\u00e1ny\u00e9rzetet. A legt\u00f6bb r\u00e9sztvev\u0151 ugyanis nyugat-eur\u00f3pai, vagy amerikai. Ez a hozz\u00e1adott \u00e9rt\u00e9kb\u0151l ugyan nem vesz el, m\u00e9gis \u00e9rezni, hogy a kur\u00e1tor (1)<\/a> jelen pillanatban a New York-i int\u00e9zm\u00e9nyekben (2004 \u00f3ta a MoMa vezet\u0151 kur\u00e1tora) \u00e9s a vel\u00fck kooperat\u00edv viszonyban \u00e1ll\u00f3 gal\u00e9ri\u00e1kban mozog otthonosan.<\/p>\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s szelekci\u00f3ja annak a jelen pillanatban k\u00f6zkedvelt gyakorlatnak a r\u00e9sze, ahol a kur\u00e1torok nem kort\u00e1rs m\u00fazeumokat, szervezeteket, vagy magukat a m\u0171v\u00e9szeket keresik fel, hanem gal\u00e9ri\u00e1kt\u00f3l v\u00e1lasztanak. Ez egyr\u00e9szt k\u00e9nyelmes megold\u00e1s is, m\u00e1sr\u00e9szt sz\u00e1m\u00edthatnak a m\u0171v\u00e9szt k\u00e9pvisel\u0151 galerista (ak\u00e1r anyagi) t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra is, akinek ez szint\u00e9n fontos, hiszen az ilyen ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel n\u00f6veli a m\u0171vek (\u00e9s persze a m\u0171v\u00e9sz, mint brand) \u00e9rt\u00e9k\u00e9t.<\/p>\r\n

Mindezek ellen\u00e9re \u00e9rdekes lehetett volna a k\u00f6zelm\u00falt kelet- \u00e9s k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai, valamint k\u00f6zel-keleti politikai t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seit (d\u00e9lszl\u00e1v v\u00e1ls\u00e1g, muszlimok helyzete Eur\u00f3p\u00e1ban, a szocializmusb\u00f3l \u00e9pp kil\u00e1bal\u00f3, majd az EU tags\u00e1got elnyer\u0151 orsz\u00e1gok v\u00e1ltoz\u00e1sa, Izrael \u00e9s a palesztinok k\u00f6zt fesz\u00fcl\u0151 ellent\u00e9tek, stb) minimalizmusban s\u0171r\u00edt\u0151 m\u0171v\u00e9szi attit\u0171d\u00f6kkel tal\u00e1lkozni. Tal\u00e1n naivit\u00e1s ezt sz\u00e1mon k\u00e9rni egy ilyen int\u00e9zm\u00e9nyt\u0151l, pedig izgalmas felvet\u00e9snek t\u0171nne.<\/p>\r\n

  <\/p>\r\n

\r\n

  <\/p>\r\n

(1)<\/a> Klaus Biesenbach<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  Minimalista m\u0171vek politiz\u00e1lnak a Kunstwerke ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n, pontosabban olyan munk\u00e1kkal tal\u00e1lkozhatunk, melyek formailag a minimalizmus, m\u00edg tartalmilag a politika (annak szoci\u00e1lis, t\u00e1rsadalmi, gazdas\u00e1gi, avagy metafizikai aspektusainak) hat\u00e1r\u00e1n ballansz\u00edroznak. A KW a berlini m\u0171v\u00e9szeti szc\u00e9na egyik prominens helysz\u00edne, ahov\u00e1 a nem kifejezetten m\u0171v\u00e9szetk\u00f6zeli emberek is bet\u00e9rnek, mert az „europ\u00e9er” l\u00e9t egyik felt\u00e9tele a t\u00e1j\u00e9kozotts\u00e1g (up to […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630565,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-400618","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400618","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400618"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400618\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630565"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400618"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400618"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400618"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}