{"id":400621,"date":"2009-02-24T23:00:00","date_gmt":"2009-02-24T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400621"},"modified":"2009-02-24T23:00:00","modified_gmt":"2009-02-24T23:00:00","slug":"kulonos-mobil-teremtmenyek","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/kulonos-mobil-teremtmenyek\/","title":{"rendered":"K\u00fcl\u00f6n\u00f6s mobil teremtm\u00e9nyek"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

  <\/p>\r\n

Mik is azok a mobil teremtm\u00e9nyek? Szobrok? Nem, mert azok statikusak. Azaz statikusak voltak az 1920-as \u00e9vekig, amikor Naum Gabo, Moholy-Nagy L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Alexander Calder elkezdett k\u00eds\u00e9rletezni a szobrok l\u00e1tsz\u00f3lagos vagy val\u00f3s\u00e1gos megmozgat\u00e1s\u00e1val. Ezek a fajta m\u0171vek, amiket a 60-as \u00e9vekt\u0151l nevez\u00fcnk kinetikusnak, az\u00e1ltal kelnek \u00e9letre, hogy a konstrukci\u00f3kat valamilyen m\u00f3don (t\u00f6bbnyire mechanikus, m\u00e1gneses vagy elektronikus \u00faton) mozg\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00edti az alkot\u00f3juk.<\/p>\r\n\r\n

K\u00fcl\u00f6n\u00f6s mobil teremtm\u00e9nyek<\/I> c\u00edmmel a londoni Kinetica M\u00fazeum<\/a> \u00e9s a Nemzetk\u00f6zi Kepes T\u00e1rsas\u00e1g<\/a> egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel l\u00e9trej\u00f6tt egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s az Ak\u00e1cfa utc\u00e1ban. A mozg\u00e1st, mint eszt\u00e9tikai kateg\u00f3ri\u00e1t felhaszn\u00e1l\u00f3 m\u0171vek egyszerre hatnak technikai konstrukci\u00f3k\u00e9nt \u00e9s \u00e9l\u0151 organizmusk\u00e9nt. A term\u00e9szet er\u0151inek v\u00e9letlenszer\u0171 j\u00e1t\u00e9k\u00e1ra hagyatkoz\u00f3 m\u00e1gneses mobilok, az egzakt matematikai sz\u00e1m\u00edt\u00e1sokkal megtervezett mozg\u00e1sf\u00e1zisok, vagy \u00e9ppen a f\u00e9nyeket vet\u00edt\u0151 mozg\u00e1sill\u00fazi\u00f3s g\u00e9pezetek folyamatos l\u00fcktet\u00e9sben vannak, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szerkezet\u00fck miatt elt\u00e9r\u0151 m\u00f3don v\u00e1ltoztatj\u00e1k helyzet\u00fcket. Van, amelyik az emberi test olyan gesztusait ut\u00e1nozza, mint a pislog\u00e1s vagy az ujjmozdulatok, van, ami egy am\u0151ba mozg\u00e1s\u00e1ra eml\u00e9keztet \u00e9s van olyan is, ami b\u00e1r nem imit\u00e1l semmit, m\u00e9gis \u00e9lettel telinek l\u00e1tjuk.<\/p>\r\n\r\n

Ez ut\u00f3bbira j\u00f3 p\u00e9lda Daniel Chadwick T\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s l\u00e9ny<\/I> c\u00edm\u0171 alkot\u00e1sa. Egy fa \u00e1g\u00e1hoz hasonl\u00f3an \u00e9p\u00fcl fel organikus szerkezete<\/a>, azaz egy nagy \u00e1g t\u00f6bbfel\u00e9 oszlik, azt\u00e1n az ebb\u0151l kialakul\u00f3 kisebb \u00e1gak m\u00e9g t\u00f6bb fel\u00e9 \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb. Minden \u00e1gacska v\u00e9g\u00e9n napelemmel m\u0171k\u00f6d\u0151 fekete-feh\u00e9r korongokat helyezett el<\/a> a m\u0171v\u00e9sz. Az er\u0151s reflektorokkal megvil\u00e1g\u00edtott, geometrikus konstrukci\u00f3hoz hasonl\u00f3 objektum alatt t\u00fck\u00f6rfel\u00fclet van, hogy minden oldalr\u00f3l f\u00e9ny \u00e9rje. Ennek hat\u00e1s\u00e1ra a napelemek \u00e1ltal meghajtott motorok elmozd\u00edtj\u00e1k a korongok t\u00f6megk\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1t \u00e9s ekkor a mobil megindul az \u00faj egyens\u00falyi helyzet ir\u00e1ny\u00e1ba. Ez a kibillen\u00e9s finom mozg\u00e1sokat gener\u00e1l egym\u00e1s ut\u00e1n.<\/p>\r\n\r\n

A t\u00e1rlat helysz\u00edne az A22 Gal\u00e9ria, mely egy \u00fcgyv\u00e9di irod\u00e1val k\u00f6z\u00f6s helys\u00e9gben m\u0171k\u00f6dik. Honlapja<\/a> szerint ez az els\u0151 olyan ki\u00e1ll\u00edt\u00f3hely Magyarorsz\u00e1gon, ami a tudom\u00e1ny, technol\u00f3gia \u00e9s m\u0171v\u00e9szet kapcsolat\u00e1nak bemutat\u00e1s\u00e1t t\u0171zte ki c\u00e9lul. A m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a technika k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9v\u0151 hat\u00e1r ebben a m\u0171v\u00e9szeti ir\u00e1nyzatban annyira elmos\u00f3dott az elm\u00falt \u00e9vtizedekben, hogy egyes kinetist\u00e1k a maguk tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t m\u00e1r nem is m\u0171v\u00e9szetnek, hanem „vizu\u00e1lis kutat\u00e1snak” nevezik. Sajn\u00e1latos m\u00f3don a gal\u00e9ria kedvez\u0151tlen adotts\u00e1gai arra predesztin\u00e1lj\u00e1k a l\u00e9trej\u00f6v\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat, hogy a t\u00e9ma meg\u00e9rdemelt kifejt\u00e9se helyett csup\u00e1n \u00edzel\u00edt\u0151k maradjanak.<\/p>\r\n\r\n

A „ki\u00e1ll\u00edt\u00f3termekben” elhelyezett masin\u00e1kb\u00f3l is l\u00e1tszik, milyen neh\u00e9z j\u00f3 kinetikus m\u0171vet l\u00e9trehozni, mert kev\u00e9s az olyan m\u0171v\u00e9sz, akinek fizikai ismeretei el\u00e9rik azt a szintet, amit ezek a fajta m\u0171vek technikailag megk\u00f6vetelnek. Ez a tud\u00e1s t\u00f6bbf\u00e9lek\u00e9ppen is megszerezhet\u0151, iskol\u00e1ban val\u00f3 elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s mellett k\u00eds\u00e9rletez\u00e9s k\u00f6zben, \u00f6szt\u00f6n\u00f6sen is szert lehet r\u00e1 tenni.<\/p>\r\n\r\n

„Sokkal hamarabb kezdtem mozg\u00f3 szerkezeteket konstru\u00e1lni, mint ahogy a m\u0171v\u00e9szet sz\u00f3t megismertem.” – eml\u00edti monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1ban [1]<\/a> Harasztÿ Istv\u00e1n, aki g\u00e9plakatosi iskol\u00e1zotts\u00e1ga fel\u0151l jutott el a m\u0171v\u00e9szethez, s m\u00e1r 40 \u00e9ve \u00e9p\u00edti j\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u0151 f\u00e9mszobrait. H\u00e1rom m\u0171vet is l\u00e1thatunk t\u0151le, melyek k\u00f6z\u00fcl az egyik interakt\u00edv, oly m\u00f3don, hogy k\u00f6z\u00e9ppontja k\u00f6r\u00fcl forgathat\u00f3, a m\u00e1sik kett\u0151 pedig a m\u00e1gnesess\u00e9g elv\u00e9t felhaszn\u00e1lva k\u00f6r alak\u00fa k\u00e9nyszeredett<\/a> p\u00e1ly\u00e1kon mozgat apr\u00f3 f\u00e9mgoly\u00f3kat.<\/p>\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r pincer\u00e9sz\u00e9ben egy igaz\u00e1n k\u00fcl\u00f6n\u00f6s szerkezetet figyelhet\u00fcnk meg. Bolyg\u00f3 B\u00e1lint konstrukci\u00f3ja egy h\u00e1romdimenzi\u00f3s form\u00e1t tapogat le<\/a> \u00e9s azt egyidej\u0171leg k\u00e9t dimenzi\u00f3ban lerajzolja, mintegy matematikai diagramm\u00e1 alak\u00edtva \u00e1t egy csak mechanikusan m\u0171k\u00f6d\u0151 szerkezet seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. A saj\u00e1t tengelye k\u00f6r\u00fcl forg\u00f3 gipszfejet egy azonos sebess\u00e9ggel forg\u00f3 t\u00e1rcs\u00e1n l\u00e9v\u0151 lapra rajzolja a g\u00e9p<\/a> \u00e1ltal tartott ceruza, \u00fagy, mintha fel\u00fcln\u00e9zetb\u0151l \u00e1br\u00e1zoln\u00e1 a fejform\u00e1t.<\/p>\r\n\r\n

A Londonban \u00e9l\u0151 fiatal m\u0171v\u00e9sz m\u00e1s szobrai is m\u0171v\u00e9szeti tev\u00e9kenys\u00e9get v\u00e9geznek, mik\u00f6zben mozognak, azaz alkot\u00e1sai alkotnak, an\u00e9lk\u00fcl, hogy maga a m\u0171v\u00e9sz jelen lenne. A hasonl\u00f3 elgondol\u00e1s alapj\u00e1n l\u00e9trej\u00f6tt M\u00e9ta-Matics kinetikus rajzol\u00f3g\u00e9p sorozatot pontosan 50 \u00e9vvel ezel\u0151tt k\u00e9sz\u00edtette Jean Tinguely, akinek a hat\u00e1sa \u00e9rezhet\u0151 Bolyg\u00f3 m\u0171vein.<\/p>\r\n\r\n

A kinetikus m\u0171v\u00e9szet eredet\u00e9t t\u00f6bb k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti ir\u00e1nyzatra is visszavezethetj\u00fck, melyekre a ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171vek is reflekt\u00e1lnak. A konstrukt\u00edv m\u0171v\u00e9szet hagyom\u00e1nyaihoz val\u00f3 kapcsol\u00f3d\u00e1s, mely a kinetikus szobr\u00e1szatban legink\u00e1bb Nicholas Sch\u00f6ffer v\u00e9djegye, Daniel Chadwick m\u00e1r eml\u00edtett m\u0171v\u00e9ben is felfedezhet\u0151. A cseh Vratislav Karel Nov\u00e1k Boxol\u00f3 Ring<\/I> c\u00edmet visel\u0151 alkot\u00e1sa a dadaizmus id\u0151szak\u00e1ban k\u00e9sz\u00fclt j\u00e1t\u00e9kos vasszobrokra eml\u00e9keztet, ahogyan a kis f\u00e9mszerkezet k\u00e9t nejlonzacsk\u00f3t forgat a szobor k\u00f6z\u00e9ppontja k\u00f6r\u00fcl. Az op art hat\u00e1sa figyelhet\u0151 meg a szlov\u00e1k Viktor Hulik Ge\u00f3-mozg\u00f3in. A MADI (Mobilit\u00e1s, Absztrakci\u00f3, Dimenzi\u00f3, Invenci\u00f3) csoport tagja k\u00e9t sz\u00ednb\u0151l \u00e1ll\u00f3, falra akaszthat\u00f3, k\u00f6z\u00e9pen egy ponton r\u00f6gz\u00edtett k\u00e9p-objektjeit a l\u00e1togat\u00f3 kedve szerint forgathatja, melynek hat\u00e1s\u00e1ra k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 geometriai form\u00e1k elevenednek meg. Az op art mark\u00e1ns jellegzetess\u00e9g\u00e9re, az ill\u00fazi\u00f3kelt\u00e9sre utalnak Vyacheslav Koleycsuk, orosz szobr\u00e1sz holografikus t\u00e1rgyai. Az ac\u00e9llemezek fel\u00fclet\u00e9t apr\u00f3 marat\u00e1snyomokkal l\u00e1tta el a m\u0171v\u00e9sz, \u00fagy, hogy amikor a f\u00e9ny megt\u00f6rik a lemezen, hologram t\u00e1rgyak jelennek meg el\u0151tt\u00fcnk.<\/p>\r\n\r\n

A m\u0171v\u00e9szek teremtm\u00e9nyeikkel pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k \u00e9rtelmezni az \u00e9lettelen anyagok \u00e9s az \u00e9letet sug\u00e1rz\u00f3 kinetikus t\u00e1rgyak k\u00f6z\u00f6tt fesz\u00fcl\u0151 ellent\u00e9tet, mely \u00e1ltal t\u00fckr\u00f6t tartanak el\u00e9nk is. Minden ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171nek van valamifajta \u00e9letereje, ami kiz\u00e1r\u00f3lag m\u0171k\u00f6d\u00e9s k\u00f6zben \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151. Ez\u00e9rt van az, hogy mobilokr\u00f3l szinte k\u00e9ptelens\u00e9g \u00edrni, hiszen ezek mozg\u00e1s\u00e1t szem\u00e9lyesen \u00e1t kell \u00e9lni, „j\u00e1tszani” kell a szobrokkal.<\/p>\r\n\r\n

Csak ek\u00f6zben hathat r\u00e1nk az a felismer\u00e9s, amit a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son tapasztalunk, azaz, hogy a mindennapi k\u00f6rnyezet\u00fcnkben tal\u00e1lhat\u00f3 g\u00e9pek, melyek mindink\u00e1bb elt\u00e1vol\u00edtanak minket a term\u00e9szetes l\u00e9tt\u0151l, \u00e9les ellent\u00e9tben \u00e1llnak a kinetikus m\u0171v\u00e9szetben megjelen\u0151 vitaliz\u00e1l\u00f3 tendenci\u00e1kkal, melyek alternat\u00edv ir\u00e1nyt jel\u00f6lnek ki a term\u00e9szet \u00e9s a tudom\u00e1ny \u00fajb\u00f3li tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\r\n\r\n

  <\/p>\r\n

\r\n

[1]<\/a> Frank J\u00e1nos: Harasztÿ Istv\u00e1n<\/I>. \u00daj M\u0171v\u00e9szet K\u00f6nyvek 4., \u00daj M\u0171v\u00e9szet Alap\u00edtv\u00e1ny, Budapest, 1993. 11.<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

      Mik is azok a mobil teremtm\u00e9nyek? Szobrok? Nem, mert azok statikusak. Azaz statikusak voltak az 1920-as \u00e9vekig, amikor Naum Gabo, Moholy-Nagy L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Alexander Calder elkezdett k\u00eds\u00e9rletezni a szobrok l\u00e1tsz\u00f3lagos vagy val\u00f3s\u00e1gos megmozgat\u00e1s\u00e1val. Ezek a fajta m\u0171vek, amiket a 60-as \u00e9vekt\u0151l nevez\u00fcnk kinetikusnak, az\u00e1ltal kelnek \u00e9letre, hogy a konstrukci\u00f3kat valamilyen m\u00f3don (t\u00f6bbnyire […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630568,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400621","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400621","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400621"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400621\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630568"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400621"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400621"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400621"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}