{"id":400627,"date":"2009-04-02T22:00:00","date_gmt":"2009-04-02T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400627"},"modified":"2022-06-13T19:09:13","modified_gmt":"2022-06-13T18:09:13","slug":"a-modernseg-fokozatai","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/a-modernseg-fokozatai\/","title":{"rendered":"A moderns\u00e9g fokozatai"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

Mostan\u00e1ban megfogalmaz\u00f3dott egy gondolat, miszerint egy \u00faj modernit\u00e1s „nulladik \u00f3r\u00e1j\u00e1t” \u00e9lj\u00fck, amelyben az inform\u00e1ci\u00f3 ter\u00fcleteken \u00e1t\u00edvel\u0151 \u00e9s szimult\u00e1n m\u00f3don hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151. Enn\u00e9lfogva \u00faj \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gek ny\u00edlnak a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetben. Az itt \u00e1ttekintett h\u00e1rom ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s mindegyike a globaliz\u00e1lt m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zegben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 nemzeti \u00f6nreprezent\u00e1ci\u00f3 jelens\u00e9g\u00e9vel foglalkozik. A Sarkvid\u00e9ki hiszt\u00e9ria<\/I> nemzetk\u00f6zi k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek sz\u00e1nt kort\u00e1rs finn m\u0171v\u00e9szeti \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s; a Mi Vida<\/I> egy spanyol gy\u0171jtem\u00e9ny nemzetk\u00f6zi m\u0171alkot\u00e1sokat felvonultat\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa; az Altermodern<\/I> pedig az ugyancsak hat\u00e1rokon \u00e1t\u00edvel\u0151 brit m\u0171v\u00e9szeti trienn\u00e1l\u00e9 2009-es kiad\u00e1sa.<\/p>\r\n

Ez ut\u00f3bbi kur\u00e1tora Nicolas Bourriaud, akinek meglehet\u0151sen ambici\u00f3zus t\u00e1rlata provokat\u00edvan j\u00e1rul hozz\u00e1 a globaliz\u00e1ci\u00f3val \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet benne elfoglalt szerep\u00e9vel kapcsolatos kort\u00e1rs diskurzushoz. Az „altermodern” kifejez\u00e9s nemcsak a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s c\u00edme, de a posztmodernt k\u00f6vet\u0151 peri\u00f3dus le\u00edr\u00e1s\u00e1ra tett k\u00eds\u00e9rlet is. A sz\u00f3 a m\u00e1ss\u00e1g, az egyetlen utat felv\u00e1lt\u00f3 sz\u00e1mtalan lehet\u0151s\u00e9g \u00e9s alternat\u00edva gondolat\u00e1ban gy\u00f6kerezik, \u00e9s a sz\u00e9lesebb k\u00f6rben elfogadott „alterglobaliz\u00e1ci\u00f3” fogalm\u00e1hoz kapcsol\u00f3dik, amely „a globaliz\u00e1ci\u00f3 \u00e1ltal r\u00e1nk k\u00e9nyszer\u00edtett gazdas\u00e1gi szabv\u00e1nyos\u00edt\u00e1s ellen ir\u00e1nyul\u00f3 helyi t\u00f6rekv\u00e9sek \u00f6sszess\u00e9ge”.<\/p>\r\n

Bourriaud szerint a jelen \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek kiindul\u00f3pontja a „posztmodern hal\u00e1la”, amelyhez e korszak k\u00e9t szakasz\u00e1r\u00f3l ny\u00fajt m\u00e9lyrehat\u00f3 elemz\u00e9st. Az els\u0151 szakasz a 80-as \u00e9vek, melyeket a „modernista form\u00e1k v\u00e9get nem \u00e9r\u0151 megford\u00edt\u00e1sa” jellemzett; ezt k\u00f6vette 1989 ut\u00e1n a m\u0171fajjal, etnicit\u00e1ssal, szexu\u00e1lis be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1ggal, illetve a nemzettel azonos\u00edtott „multikultur\u00e1lis eredetm\u00edtosz-teremt\u00e9s”, amely a „honnan j\u00f6tt\u00e9l?” k\u00e9rd\u00e9s \u00e1ltal ker\u00fclt kifejez\u00e9sre. B\u00e1r az „altermodern”-t jellemz\u0151 gondolatok maguk is k\u00e9rd\u00e9sesek, hasznosak lehetnek a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet jelen pillanat\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben, bele\u00e9rtve a k\u00e9t budapesti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e1ltal felvetett probl\u00e9m\u00e1kat is.<\/p>\r\n

A l\u00e9nyeg\u00e9ben nemzeti karakter\u0171 Sarkvid\u00e9ki hiszt\u00e9ria<\/I> olyan probl\u00e9m\u00e1kat \u00e9rint, amelyek a Bourriaud \u00e1ltal a „globaliz\u00e1ci\u00f3 kor\u00e1ra jellemz\u0151, az eredet ir\u00e1nti [posztmodern] neurotikus \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s”-nek nevezett jelens\u00e9ghez kapcsol\u00f3dnak. A finn ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, egy nagyobb f\u00f6ldrajzi egys\u00e9g – a sarkvid\u00e9k – \u00e1lc\u00e1ja m\u00f6g\u00e9 b\u00fajva (amely csup\u00e1n az orsz\u00e1g egy keskeny, \u00e9szaki s\u00e1vj\u00e1t fedi) a nemzeti klis\u00e9k vizsg\u00e1lat\u00e1t veszi kiindul\u00f3pontul. Ez \u00f6nmag\u00e1ban bizonyos m\u00e9rt\u00e9kig maga is sablonosnak sz\u00e1m\u00edt az \u00e1ttekint\u0151 nemzeti t\u00e1rlatok kur\u00e1tori megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sei k\u00f6z\u00f6tt, \u00e1m a Sarkvid\u00e9ki hiszt\u00e9ria<\/I> t\u00falmutat ezen a viszony\u00edt\u00e1si rendszeren: klis\u00e9it a v\u00e9gletekig fesz\u00edti annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy felkeltse a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s eredeti c\u00e9lk\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge, a New York-i P.S.1 l\u00e1togat\u00f3inak \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t.<\/p>\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s legink\u00e1bb visszhangot kelt\u0151 munk\u00e1i azok, amelyek glob\u00e1lisan felismerhet\u0151 probl\u00e9m\u00e1kra reflekt\u00e1lnak. Ilyen Ilkka Halso sorozata<\/a>, a Museum of Nature<\/I>, amely az anyaterm\u00e9szet t\u00e1jainak „elm\u00fazeumos\u00edtott<\/a>” l\u00e1tk\u00e9p\u00e9t t\u00e1rja el\u00e9nk. Mika Taanila filmje olyan futurista lak\u00f3kapszul\u00e1k<\/a>r\u00f3l sz\u00f3l, amelyek m\u00e1r a 70-es \u00e9vekben a modernista technol\u00f3giai k\u00e9pzel\u0151er\u0151 hat\u00e1rait feszegett\u00e9k. Tellervo Kalleinen \u00e9s Oliver Kochta-Kalleinen panaszk\u00f3rus-projektje<\/a>, a Complaints Choir<\/I> maga egy nemzetk\u00f6zi munka, amelynek n\u00e9pszer\u0171v\u00e9 v\u00e1lt receptj\u00e9t Budapestt\u0151l Szingap\u00farig dalba \u00f6nt\u00f6tt\u00e9k m\u00e1r.<\/p>\r\n

Budapesten a Sarkvid\u00e9ki hiszt\u00e9ria<\/I> \u00e1ltal kiv\u00e1ltott \u00e1ltal\u00e1nos reakci\u00f3 az volt, hogy „vajon milyen lenne a magyar m\u0171v\u00e9szet, ha hasonl\u00f3 b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dban r\u00e9szes\u00fclne”, \u00e9s ez esetben mely nemzeti sztereot\u00edpi\u00e1k v\u00e1ln\u00e1nak a kur\u00e1torok \u00fajracsomagol\u00e1si strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1nak c\u00e9lpontj\u00e1ul? Ez azonban a poszt-modernizmus csapd\u00e1ja, hiszen beh\u00f3dol\u00e1st jelent a nemzetk\u00f6zi m\u0171v\u00e9szeti szc\u00e9na homogeniz\u00e1l\u00f3 szabv\u00e1nyainak. Ebb\u0151l a szempontb\u00f3l a Sarkvid\u00e9ki hiszt\u00e9ria<\/I> egy fokkal kev\u00e9sb\u00e9 kort\u00e1rs, mint az Altermodern<\/I>, amely \u00e9ppen a lok\u00e1lis k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9geket \u00e9s a globaliz\u00e1lt m\u0171v\u00e9szet modellj\u00e9vel val\u00f3 szemben\u00e1ll\u00e1st r\u00e9szes\u00edti el\u0151nyben.<\/p>\r\n

A Mi Vida<\/I> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1stervez\u00e9si szempontb\u00f3l jobban lett kivitelezve, mint sok m\u00e1s kor\u00e1bbi bemutat\u00f3 a M\u0171csarnokban. Siker\u00fclt felt\u00f6rdelni a t\u00e1tong\u00f3 teret az\u00e1ltal, hogy megsz\u00fcntett\u00e9k az oldalsz\u00e1rnyak k\u00f6zti \u00e1tj\u00e1r\u00e1st, valamint hogy v\u00e9gre ellen\u00e1lltak a k\u00eds\u00e9rt\u00e9snek, \u00e9s nem t\u00f6mt\u00e9k tele a falakat indokolatlanul \u00f3ri\u00e1si m\u00e9ret\u0171 vide\u00f3kkal. Els\u00f6t\u00e9t\u00edtett \u00e1tj\u00e1r\u00f3kon juthatunk a n\u00e9gy kisebb vet\u00edt\u0151szob\u00e1ba, melyek megfelel\u0151 atmoszf\u00e9r\u00e1t teremtenek olyan intim alkot\u00e1sok kell\u0151 \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9hez, mint Kimsooja po\u00e9tikus filmje<\/a>, A Laundry Woman-Yamuna River, India<\/I> vagy Jesper Just er\u0151s \u00e9rzelmi t\u00f6ltet\u0171 vide\u00f3munk\u00e1ja<\/a>,a No Man is an Island<\/I>, b\u00e1r a koroms\u00f6t\u00e9tben lehetetlen kibogar\u00e1szni a c\u00edmk\u00e9ket. Candice Breitz Mother<\/I> c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja, ami sokaknak ismer\u0151s lehet a 2005-\u00f6s Velencei Bienn\u00e1l\u00e9r\u00f3l, m\u00e9g mindig az anya-l\u00e1nya kapcsolat mozg\u00f3k\u00e9pes tr\u00f3pusainak<\/a> hib\u00e1tlan, poszt-freudi\u00e1nus megid\u00e9z\u00e9se, \u00e9s kiv\u00e1l\u00f3 ellenpont Jesper Just eml\u00edtett munk\u00e1j\u00e1hoz.<\/p>\r\n

A Mi Vida<\/I> legf\u0151bb h\u00e1tr\u00e1nya \u00e9pp eredet\u00e9b\u0151l fakad: a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a „Jelen M\u00fazeum\u00e1nak” gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l v\u00e1logat. Amikor a kort\u00e1rs munk\u00e1kat kiszak\u00edtj\u00e1k eredeti k\u00f6rnyezet\u00fckb\u0151l \u00e9s a puszta t\u00e1rgyis\u00e1g \u00e1llapot\u00e1ba ker\u00fclnek, ahol anyagi \u00e9rt\u00e9k\u00fck az egyetlen fontos kontextus, gyakran elvesz\u00edtik kommunik\u00e1ci\u00f3s, illetve azon k\u00e9pess\u00e9g\u00fck egy r\u00e9sz\u00e9t, hogy k\u00f6zvetlen hat\u00e1st gyakoroljanak a n\u00e9z\u0151re. Bourriaud az Altermodern<\/I>hez \u00edrt sz\u00f6veg\u00e9ben meggy\u0151z\u0151en \u00e9rvel a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet t\u00falpiacosod\u00e1s\u00e1r\u00f3l, amikor \u00f3va int att\u00f3l, nehogy a m\u0171v\u00e9szet „m\u00e1sodlagos t\u00edpus\u00fa \u00e1rucikk\u00e9 v\u00e1ljon egy olyan \u00e9rt\u00e9krendszerben, amely teljes m\u00e9rt\u00e9kben a p\u00e9nz, eme \u2019\u00e1ltal\u00e1nos \u00e9s absztrakt egyen\u00e9rt\u00e9k\u2019 fel\u00e9 orient\u00e1l\u00f3dik”.<\/p>\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s sz\u00e1mos, a h\u00e1bor\u00fa borzalmait feldolgoz\u00f3 munk\u00e1ja voyeurisztikusnak \u00e9s kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00f3nak hat az\u00e1ltal, hogy tiszt\u00e1n vizu\u00e1lis \u00e9s eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00f3 kontextusban jelenik meg. Ebben a t\u00e1rgyias\u00edtott helyzetben Marina Abramovic Balkan Erotic Epic<\/I> c\u00edm\u0171 m\u0171ve is a nyugat tekintete sz\u00e1m\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00f6ngyarmatos\u00edt\u00e1s attrakci\u00f3ja<\/a>k\u00e9nt hat a d\u00e9lszl\u00e1v n\u00e9pi hagyom\u00e1nyok szenz\u00e1ci\u00f3hajh\u00e1sz \u00fajra\u00e9rtelmez\u00e9se r\u00e9v\u00e9n.<\/p>\r\n

A modernit\u00e1s fogalmai szerint ez a h\u00edres nemzetk\u00f6zi gy\u0171jtem\u00e9nyb\u0151l szemezget\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s j\u00f3l p\u00e9ld\u00e1zza a M\u0171csarnok aktu\u00e1lis elk\u00f6telez\u0151d\u00e9s\u00e9t a m\u0171t\u00e1rgypiac t\u00f6rv\u00e9nyei ir\u00e1nt. Ez megnyilv\u00e1nul abban is, hogy az int\u00e9zm\u00e9ny nagy hangs\u00falyt fektet a Budapest Art Fair-re, amely sor\u00e1n eg\u00e9sz ter\u00e9t mag\u00e1ngy\u0171jt\u0151knek aj\u00e1nlja fel, de legszembet\u0171n\u0151bb a VIP megnyit\u00f3k \u00fajonnan bevezetett gyakorlat\u00e1ban. Az\u00e1ltal, hogy a glob\u00e1lis piaci strukt\u00far\u00e1k alkalmaz\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekszik az olyan jeles helyi m\u0171v\u00e9szeti hagyom\u00e1nyok rov\u00e1s\u00e1ra, mint amilyenek a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s-megnyit\u00f3k demokratikus szab\u00e1lyai, az int\u00e9zm\u00e9ny kev\u00e9sb\u00e9 el\u0151kel\u0151 poz\u00edci\u00f3t foglal el a moderns\u00e9g sk\u00e1l\u00e1j\u00e1n, hiszen nem k\u00e9rd\u0151jelezi meg a m\u0171t\u00e1rgypiac felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcli uralm\u00e1t.<\/p>\r\n

Az Altermodern<\/I> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sk\u00e9nt csal\u00f3d\u00e1st okozott azoknak, akik a Saatchi-korszak l\u00e1tv\u00e1nyos csillog\u00e1s\u00e1n n\u0151ttek fel. Bourriaud \u00e1ltal\u00e1ban nem m\u0171v\u00e9sz-celebrit\u00e1sokat keresett, hanem ink\u00e1bb „alter-celebrit\u00e1sokat”, mint p\u00e9ld\u00e1ul Gustav Metzger<\/a>. Subodh Gupta alum\u00edniuml\u00e1basokb\u00f3l<\/a> \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott \u00f3ri\u00e1s gombafelh\u0151je<\/a> (Line of Control<\/I>) \u00e9s Ruth Ewan \u00f3ri\u00e1s tang\u00f3harmonik\u00e1ja (Squeezebox Jukebox<\/I>) bizonyos \u00e9rtelemben t\u00falfesz\u00edti a brit m\u0171v\u00e9szet klis\u00e9it. Walead Beshty a f\u00f6ldgoly\u00f3t gyorspost\u00e1val k\u00f6rbej\u00e1rt \u00fcvegkock\u00e1k<\/a>b\u00f3l \u00e1ll\u00f3 install\u00e1ci\u00f3ja (Fedex Sculptures<\/I>) a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet t\u00faltermel\u00e9s\u00e9nek \u00e9s t\u00falforgalmaz\u00e1s\u00e1nak kritik\u00e1j\u00e1t veti fel. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s legimpoz\u00e1nsabb munk\u00e1ja Nathaniel Mellors Giantbum<\/I> c\u00edm\u0171 install\u00e1ci\u00f3ja, amely koprofil utaz\u00e1sra<\/a> viszi a n\u00e9z\u0151t a modernista megsz\u00e1llotts\u00e1g hermetikus alvil\u00e1g\u00e1ba.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Ford\u00edtotta: Sipos D\u00e1niel<\/p>\r\n\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  Mostan\u00e1ban megfogalmaz\u00f3dott egy gondolat, miszerint egy \u00faj modernit\u00e1s „nulladik \u00f3r\u00e1j\u00e1t” \u00e9lj\u00fck, amelyben az inform\u00e1ci\u00f3 ter\u00fcleteken \u00e1t\u00edvel\u0151 \u00e9s szimult\u00e1n m\u00f3don hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151. Enn\u00e9lfogva \u00faj \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gek ny\u00edlnak a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetben. Az itt \u00e1ttekintett h\u00e1rom ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s mindegyike a globaliz\u00e1lt m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zegben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 nemzeti \u00f6nreprezent\u00e1ci\u00f3 jelens\u00e9g\u00e9vel foglalkozik. A Sarkvid\u00e9ki hiszt\u00e9ria nemzetk\u00f6zi k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek sz\u00e1nt kort\u00e1rs finn m\u0171v\u00e9szeti \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s; a […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630574,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400627","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400627","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400627"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400627\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2023687,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400627\/revisions\/2023687"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630574"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400627"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400627"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400627"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}