{"id":400646,"date":"2004-05-04T22:00:00","date_gmt":"2004-05-04T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400646"},"modified":"2022-05-31T14:26:32","modified_gmt":"2022-05-31T13:26:32","slug":"a-hianyzo-nev","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/elhallgatott-holocaust\/a-hianyzo-nev","title":{"rendered":"A hi\u00e1nyz\u00f3 n\u00e9v"},"content":{"rendered":"

A M\u0171csarnok Elhallgatott Holocaust<\/i> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 weboldalon a r\u00e9sztvev\u0151 m\u0171v\u00e9szek list\u00e1j\u00e1b\u00f3l hi\u00e1nyzik egy n\u00e9v 1<\/sup><\/a>. E n\u00e9v lehetne azon t\u00f6bb mint f\u00e9lmilli\u00f3 n\u00e9v egyike, amelyek v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen \u00e9s visszavonhatatlanul hi\u00e1nyozni fognak Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l. Ennek a hi\u00e1nynak az oka feltehet\u0151leg mindennapi \u00e9s ban\u00e1lis szerkeszt\u0151i figyelmetlens\u00e9g, el\u00edr\u00e1s, t\u00e9ved\u00e9s, k\u00f6nnyed\u00e9n jav\u00edthat\u00f3, \u00e1m t\u00falmutat \u00f6nmag\u00e1n. Nemcsak az\u00e9rt, mert a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal egyid\u0151ben a P\u00e1va utcai Holokauszt Dokument\u00e1ci\u00f3s K\u00f6zpont megnyit\u00e1sa alkalm\u00e1val \u00e9ppen a nevek fal\u00e1t avatt\u00e1k fel, nem is az\u00e9rt, mert a sz\u00f3ban forg\u00f3 m\u0171v\u00e9sz a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egyik legfontosabb darabj\u00e1nak szerz\u0151je, hanem mert a bemutatott m\u0171v\u00e9szek k\u00f6z\u00f6tt pontosan az \u00e1ltala k\u00e9pviselt attit\u0171d a legink\u00e1bb alulreprezent\u00e1lt. Alkot\u00e1s\u00e1nak korabeli kedvez\u0151tlen fogadtat\u00e1sa kapcs\u00e1n a szerz\u0151 \u00edgy \u00edrt: „M\u0171v\u00e9szi munka nem ir\u00e1nyulhat, \u00e9s nem is ir\u00e1nyulhatott soha egy csoport, nemzet ellen (az ellent\u00e9tek azonoss\u00e1g\u00e1nak elve alapj\u00e1n). Mindig csak azok ellen<\/i>, vagy azok \u00e9rdek\u00e9ben<\/i>, akik sz\u00e1m\u00e1ra rem\u00e9nytelennek l\u00e1tszott, hogy valaha is k\u00e9pesek lesznek egy \u00e1ltal\u00e1nosan ismert t\u00e9nyt (p\u00e9ld\u00e1ul a meztelens\u00e9get) m\u00e1sk\u00e9ppen felfogni<\/i>, mint ahogyan megszokt\u00e1k.” (Kiemel\u00e9sek t\u0151lem<\/i>)<\/p>\r\n

A hi\u00e1nyz\u00f3 n\u00e9v: Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s<\/b>. 1974-ben k\u00e9sz\u00fclt Isten-Isten<\/em> c\u00edm\u0171 install\u00e1ci\u00f3ja konceptu\u00e1lis m\u0171. Erd\u00e9ly hozz\u00e1tartoz\u00f3inak meggyilkol\u00e1s\u00e1\u00e9rt k\u00e1rp\u00f3tl\u00e1sk\u00e9nt kapott teljes p\u00e9nz\u00f6sszeget f\u00fcty\u00fcl\u0151s barackp\u00e1link\u00e1ra ford\u00edtotta, amelyet a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s-l\u00e1togat\u00f3k elfogyaszthattak. A most rekonstru\u00e1lt install\u00e1ci\u00f3 ereje abban rejlik, hogy a holokauszt-\u00e9rtelmez\u00e9sre \u00e9s befogad\u00e1sra kor\u00e1bban jellemz\u0151 pszichol\u00f3giai viszonyt, az \u00e1ldozattal val\u00f3 idiopatikus azonosul\u00e1st az elk\u00f6vet\u0151vel val\u00f3 heteropatikus azonosul\u00e1s 2<\/sup><\/a> komplexit\u00e1s\u00e1ba emeli \u00e1t j\u00f3val kor\u00e1bban, mint az a nemzetk\u00f6zi m\u0171v\u00e9szeti praxisban bek\u00f6vetkezett volna, ez\u00e1ltal a t\u00e9ma megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9nek \u00faj n\u00e9z\u0151pontj\u00e1t vet\u00edti el\u0151re. S b\u00e1r ez a paradigmav\u00e1lt\u00e1s a kort\u00e1rs holokauszt-\u00e1br\u00e1zol\u00e1sok egyik k\u00f6zponti k\u00e9rd\u00e9se, a ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171vek ezzel nagyon kis m\u00e9rt\u00e9kben foglalkoznak.<\/p>\r\n

A M\u0171csarnok nemes \u00e9s sz\u00fcks\u00e9ges feladatra v\u00e1llalkozott, amikor a hatvan \u00e9ves \u00f6sszt\u00e1rsadalmi hallgat\u00e1st megt\u00f6rve e ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s megrendez\u00e9s\u00e9t c\u00e9lul t\u0171zte ki. A bemutatott anyag h\u00e1rmas tagol\u00e1sa (t\u00f6rt\u00e9neti, kort\u00e1rs-t\u00f6rt\u00e9neti, kort\u00e1rs) m\u00e9lt\u00f3 m\u00f3don szolg\u00e1lja a sz\u00e1nd\u00e9kot, \u00e1m a kur\u00e1torok a kort\u00e1rs m\u0171vek induk\u00e1l\u00e1sakor \u00e9s v\u00e1logat\u00e1sakor a re-aktualiz\u00e1l\u00e1s egyszer\u0171bbik m\u00f3dj\u00e1t v\u00e1lasztott\u00e1k azzal, hogy a t\u00e9m\u00e1t nem a m\u0171v\u00e9szi \u00e9s befogad\u00f3i interpret\u00e1ci\u00f3 \u00faj lehet\u0151s\u00e9geinek felkutat\u00e1s\u00e1val, hanem asszociat\u00edv mezej\u00e9nek b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9vel pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k meg rekontextualiz\u00e1lni. Hogy mi teszi sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 \u00faj reprezent\u00e1ci\u00f3s n\u00e9z\u0151pontok keres\u00e9s\u00e9t a m\u00fazeumi gyakorlat, m\u0171v\u00e9szi praxis \u00e9s t\u00e1rsadalmi tapasztalat sz\u00e1m\u00e1ra, az nyomon k\u00f6vethet\u0151 az Enigma foly\u00f3irat 37-38-as tematikus sz\u00e1m\u00e1nak tanulm\u00e1nyaib\u00f3l. A k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6rrel foglalkoz\u00f3 nemzetk\u00f6zi diskurzus \u00e1rnyalts\u00e1gi foka Magyarorsz\u00e1gon megval\u00f3s\u00edthatatlan, mert itt nem zajlott le a t\u00e9ma t\u00e1rsadalmi feldolgoz\u00e1sa. Ennek ellen\u00e9re a hazai m\u0171v\u00e9szeti praxisnak \u00e9s kritik\u00e1nak erre kellene t\u00f6rekednie, ugyanis az elhallgat\u00e1sn\u00e1l is k\u00e1rt\u00e9konyabb, ha e diskurzus a s\u00e9m\u00e1k \u00e9s klis\u00e9k ir\u00e1ny\u00e1ba tol\u00f3dva elfedi azt, amir\u0151l sz\u00f3lnia lehetne \u00e9s kellene. Annak tiszt\u00e1z\u00e1sa is sz\u00fcks\u00e9gesnek t\u0171nik, hogy e diskurzusnak egyidej\u0171leg kell \u00e9s lehet a So\u00e1r\u00f3l \u00e9s annak t\u00f6rt\u00e9neti recepci\u00f3j\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lnie.<\/p>\r\n

Mik\u00e9nt lehet a T\u00f6rt\u00e9netr\u0151l az id\u0151n k\u00edv\u00fclr\u0151l sz\u00f3lni, \u00fagy, hogy besz\u00e9l\u0151 \u00e9s besz\u00e9d, esem\u00e9ny \u00e9s megjelen\u00edt\u00e9se, kijelent\u00e9s \u00e9s olvasat ne a narrat\u00edva dr\u00e1mai ter\u00e9ben jelenjen meg, l\u00e9tezhet-e m\u00e1s narrat\u00edva, mint a holokauszt-\u00e9let<\/i>? 3<\/sup><\/a> A kort\u00e1rs ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s-szervez\u0151i gyakorlatban nagy szerepe van a kur\u00e1tori ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s azon form\u00e1j\u00e1nak, amely egy elm\u00e9letileg k\u00f6rvonalazott kur\u00e1tori koncepci\u00f3b\u00f3l<\/i> \u00e9s h\u00edv\u00f3sz\u00f3b\u00f3l<\/i> megalkotott mikrokontextus<\/i> k\u00f6zeg\u00e9be \u00e1gyazza a felk\u00e9rt m\u0171v\u00e9szek munk\u00e1it. A k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet akt\u00edv elm\u00e9leti form\u00e1l\u00e1s\u00e1nak, \u00e9s a kultur\u00e1lis figyelem alak\u00edt\u00e1s\u00e1nak e produkt\u00edv m\u00f3dszer\u00e9vel sz\u00e1mos nagy jelent\u0151s\u00e9g\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s val\u00f3sult \u00e9s val\u00f3sul meg napjainkban. Jelen t\u00e1rlat kapcs\u00e1n azonban megk\u00e9rd\u0151jelezhet\u0151 e gyakorlat, legink\u00e1bb az\u00e9rt, mert a holokauszt-reprezent\u00e1ci\u00f3 k\u00edv\u00fcl esik a gener\u00e1lhat\u00f3 m\u0171v\u00e9szi reakci\u00f3k k\u00f6r\u00e9n, nemcsak az \u00e9rintetts\u00e9g megl\u00e9t\u00e9b\u0151l vagy hi\u00e1ny\u00e1b\u00f3l ad\u00f3d\u00f3 mor\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9sek komplexit\u00e1sa miatt, hanem reprezent\u00e1ci\u00f3 \u00e9s T\u00f6rt\u00e9net specifikus ontol\u00f3giai viszonya folyt\u00e1n is, a probl\u00e9mafelvet\u00e9snek ez esetben \u00f6nmag\u00e1b\u00f3l a m\u0171v\u00e9szi megnyilatkoz\u00e1s szabad akarat\u00e1b\u00f3l kell fakadnia, amik\u00e9nt ezt a t\u00f6rt\u00e9neti kateg\u00f3ri\u00e1ban bemutatott m\u0171vek p\u00e9ld\u00e1zz\u00e1k.<\/p>\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kritikai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9hez, szerte\u00e1gaz\u00f3 \u00e9s komplex k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r\u00e9nek kibont\u00e1s\u00e1hoz e sz\u00f6veg utal\u00e1sainak oly sok ir\u00e1nyba kellene mutatnia, hogy a teljess\u00e9g ig\u00e9nye a terjedelem v\u00e9gtelenn\u00e9 t\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00e1t felt\u00e9telezn\u00e9. Mivel ez lehetetlen, egy j\u00f3val szer\u00e9nyebb c\u00e9lt t\u0171z maga el\u00e9, n\u00e9h\u00e1ny arra vonatkoz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s f\u00f6ltev\u00e9s\u00e9t, hogy m\u0171v\u00e9szi gyakorlat szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l mik\u00e9nt k\u00f6zel\u00edthet\u0151 meg t\u00f6rt\u00e9net \u00e9s kijelent\u00e9s, dokumentum \u00e9s m\u0171v\u00e9szi gesztus, m\u0171t\u00e1rgy \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi tud\u00e1s viszonya.
\r\nE k\u00e9rd\u00e9sfelvet\u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag a kort\u00e1rs m\u0171vek kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1t \u00e9rinti.<\/p>\r\n

T\u00f6rt\u00e9net \u00e9s kijelent\u00e9s<\/i>
\r\nA sokat id\u00e9zett adorn\u00f3i kijelent\u00e9sb\u0151l kiindulva 4<\/sup><\/a> a T\u00f6rt\u00e9netet nem lehet le\u00edrni. Legal\u00e1bbis nem k\u00f6nny\u0171. Nemcsak az\u00e9rt, mert a borzalom olyan p\u00e9lda n\u00e9lk\u00fcli intenzit\u00e1ssal esett meg benne, amely \u00f6r\u00f6kre alkalmatlann\u00e1 tette a szavakat annak kifejt\u00e9s\u00e9re, hanem mert elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9nek ideje csak az abszol\u00fat jelen lehet, \u00e9s b\u00e1rmely narrat\u00edva olyan t\u00f6rt\u00e9neti distanci\u00e1t teremt, amely a kijelent\u00e9s \u00e9s az esem\u00e9ny k\u00f6z\u00f6tti t\u00f6rt\u00e9neti id\u0151 term\u00e9szet\u00e9t csakis sz\u00f6veg\u00e9nek reflekt\u00edv strukt\u00far\u00e1ja \u00e1ltal jelen\u00edtheti meg. Ennek felismer\u00e9se a mim\u00e9zis alkalmatlans\u00e1g\u00e1t \u00e9s cs\u0151dj\u00e9t jelenti, amely kiz\u00e1rja az irodalmi vagy m\u0171v\u00e9szi rekonstrukci\u00f3 es\u00e9ly\u00e9t, egyed\u00fcli lehets\u00e9ges megnyilv\u00e1nul\u00e1sk\u00e9nt a tan\u00fas\u00e1gt\u00e9telt jel\u00f6lve ki. Hogy mik\u00e9nt lehets\u00e9ges m\u00e9gis a besz\u00e9d, arra az irodalomban Kert\u00e9sz Imre Sorstalans\u00e1g\u00e1nak szerkezete kiv\u00e1l\u00f3 p\u00e9lda, amely dokumentum\u00e9rt\u00e9k\u00e9t nemcsak szerz\u0151je tan\u00fas\u00e1gt\u00e9tele ok\u00e1n nyeri, hanem a nyelv \u00e1ltal majdhogynem le\u00edrhatatlan folyamatos jelen modellez\u00e9s\u00e9nek k\u00e9pess\u00e9ge miatt is, a t\u00f6rt\u00e9neti id\u0151t tagol\u00f3 pillanatok diszkr\u00e9t \u00e9s hermetikus egym\u00e1sut\u00e1nis\u00e1ga, a szintaktikus szerkezetbe form\u00e1lt mozdulatlan szinkronicit\u00e1s \u00e1ltal 5<\/sup><\/a>. L\u00e9nyeg\u00e9ben nem t\u00f6rt\u00e9nik semmi<\/i>, mik\u00f6zben minden<\/i> lezajlik, a t\u00f6rt\u00e9net kiszakad a narrat\u00edv id\u0151 linearit\u00e1s\u00e1b\u00f3l. „Ami maga<\/i> fejez\u0151dik ki a nyelvben, azt mi<\/i> nem fejezhetj\u00fck ki a nyelv \u00e1ltal.” 6<\/sup><\/a> A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s n\u00e9h\u00e1ny m\u0171v\u00e9r\u0151l elmondhat\u00f3, hogy e modellez\u0151 magatart\u00e1st v\u00e1llalja fel (St. Auby, Gerber, Lovas) \u00e9s ez\u00e1ltal bizonyos \u00e9rtelemben kronotopikus<\/i> 7<\/sup><\/a> karakter\u0171nek tekinthet\u0151k, amennyiben kijelent\u00e9seik e saj\u00e1tos id\u0151tudat \u00e9s -kezel\u00e9s \u00e1ltal meghat\u00e1rozottak.<\/p>\r\n

Dokumentum \u00e9s m\u0171v\u00e9szi gesztus<\/i>
\r\nDe hogyan \u00e1llunk a k\u00e9pekkel, vajon meg\/fel lehet-e a T\u00f6rt\u00e9netet mutatni,? Wittgenstein nyom\u00e1n igen, hiszen „Amit mutatni lehet<\/i>, azt nem lehet<\/i> mondani.” 8<\/sup><\/a> S b\u00e1r tudvalev\u0151leg az id\u00e9zet a logikai szerkezetk\u00e9nt felfogott nyelv megmutat\u00f3<\/i> k\u00e9pess\u00e9g\u00e9re utal, a k\u00e9pre vonatkoztatott \u00e9rtelmez\u00e9se sem ritka, els\u0151 l\u00e1t\u00e1sra teh\u00e1t a k\u00e9p sokkal alkalmasabb m\u00e9diumnak t\u0171nik e felmutat\u00e1s\u00e1ra, mint a sz\u00f6veg. B\u00e1rmely korabeli k\u00e9p ereje \u00e9s legitimit\u00e1sa dokumentum\u00e9rt\u00e9k\u00e9n t\u00fal abban rejlik, hogy alkalmas a kor\u00e1bban v\u00e1zolt folyamatos jelen id\u0151 megteremt\u00e9s\u00e9re az\u00e1ltal, hogy a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9s, a megmutat\u00e1s \u00e9s a szem\u00e9l\u0151 tekintet most<\/i>ja azonoss\u00e1 v\u00e1lik, esem\u00e9nyhorizontk\u00e9nt merev\u00edti ki a dr\u00e1ma \u00f6sszes jelenet\u00e9t, a t\u00f6rt\u00e9net pillanatainak elszigetelt, \u00e1m m\u00e9gis folyamatos egym\u00e1sut\u00e1nis\u00e1g\u00e1t. Lehet-e k\u00e9p \u00e1ltal enn\u00e9l t\u00f6bbet mutatni, hozz\u00e1tehet\u0151-e egy dokumentumhoz b\u00e1rmi t\u00f6bblet? Lehet-e m\u00e1sk\u00e9nt kezelni korabeli dokumentumk\u00e9pet, mint azt p\u00e9ld\u00e1ul Enyedi Ildik\u00f3 teszi a Holokauszt Eml\u00e9kk\u00f6zpont nyit\u00f3ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n bemutatott vide\u00f3install\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban, a felhaszn\u00e1lt nyersanyag ir\u00e1nti szem\u00e9rmes tisztelettel? Tal\u00e1n igen, \u00e1m kiz\u00e1r\u00f3lag gesztu\u00e1lis \u00e9s nem mimetikus k\u00f6zel\u00edt\u00e9ssel. Amennyiben a dokumentumhaszn\u00e1lat alatt nemcsak k\u00e9pi nyersanyagot \u00e9rt\u00fcnk, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s sz\u00e1mos m\u0171ve tesz k\u00eds\u00e9rletet haszn\u00e1latukra (Antal, Boros, Cs\u00edkv\u00e1ri, Fodor Gyula, Forg\u00e1cs, Hal\u00e1sz , Szegedy-Masz\u00e1k\u2013Fernezelyi, Wiegmann). K\u00f6z\u00fcl\u00fck viszont csak Fodor Gyul\u00e1nak siker\u00fclt \u00e1rnyalnia az e viszonyul\u00e1sra jellemz\u0151 traumatikus realizmust, n\u00e9h\u00e1ny esetben pedig az „interaktivit\u00e1s” \u00e9s a vet\u00edtett elektronikus k\u00e9p term\u00e9szet\u00e9nek teljes f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9se k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben a befogad\u00f3i azonosul\u00e1s komplexit\u00e1s\u00e1nak sematikus banaliz\u00e1l\u00e1sa, a t\u00f6rt\u00e9nelmi viszonyul\u00e1s mor\u00e1lis dimenzi\u00f3inak szentimentaliz\u00e1l\u00e1sa vagy formaliz\u00e1l\u00e1sa ment v\u00e9gbe. amely a dokumentumot ontol\u00f3giai m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1t\u00f3l, a befogad\u00f3t pedig a val\u00f3s etikai \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t\u0151l fosztotta meg a „zsigeri emp\u00e1tia” el\u0151id\u00e9z\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben (Wiegmann). B\u00e1r nem dokumentumok felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val, \u00e1m hasonl\u00f3 \u00e9rz\u00e9ki hat\u00e1sra t\u00f6rekednek Sz\u00f6ll\u0151si beteges prepar\u00e1tumai, amelyek jelenl\u00e9te a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son \u00e9rthetetlen \u00e9s \u00e9rtelmezhetetlen.<\/p>\r\n

M\u0171t\u00e1rgy \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi tud\u00e1s<\/i>
\r\nA bemutatott munk\u00e1k sor\u00e1ban install\u00e1ci\u00f3s m\u00f3dj\u00e1n\u00e1l fogva kit\u00fcntetett helyet foglal el Sug\u00e1r beavatkoz\u00e1sa, amely azon pozit\u00edvuma ellen\u00e9re, hogy konceptu\u00e1lis attit\u0171dj\u00e9vel k\u00e9pes a n\u00e9z\u0151i holokauszt\u00e9rtelmez\u00e9s sematizmus\u00e1nak pajzs\u00e1n \u00e1tt\u00f6rni, att\u00f3l v\u00e1lik problematikuss\u00e1, hogy gesztus\u00e1val nemcsak az identit\u00e1s m\u00e9ly\u00e9n rejl\u0151 azonosul\u00e1si preferencia kett\u0151ss\u00e9g\u00e9t tudatos\u00edtja, hanem a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s fizikai, s ez\u00e1ltal narrat\u00edv ter\u00e9t is kett\u00e9osztja. B\u00e1r a l\u00e1togat\u00f3t fogad\u00f3 k\u00e9t felirat (kisebbs\u00e9gi, illetve t\u00f6bbs\u00e9gi bej\u00e1rat) egy\u00e9rtelm\u0171en a befogad\u00f3i viszonyul\u00e1s pszichol\u00f3giai dimenzi\u00f3it c\u00e9lozza meg, a kett\u00e9osztott bej\u00e1ratot folytat\u00f3 fal azonban nemcsak a n\u00e9z\u0151i azonosul\u00e1st, hanem – a kur\u00e1tori koncepci\u00f3ban is v\u00e1llalt m\u00f3don – a ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171veket is poz\u00edcion\u00e1lja. E zavarba ejt\u0151 hat\u00e1st sem a k\u00e9t teret egym\u00e1sba nyit\u00f3 ajt\u00f3, sem a rajta szerepl\u0151 Lenin id\u00e9zet, sem pedig a Sug\u00e1r m\u0171v\u00e9vel szimbi\u00f3zisban megjelen\u0151 \u2013 egy\u00e9bk\u00e9nt frapp\u00e1ns \u2013 Fodor J\u00e1nos m\u0171 nem oldja fel, amennyiben Sug\u00e1r gesztus\u00e1nak felt\u00e9telezett sz\u00e1nd\u00e9ka, hogy e kezdeti fel\u00fct\u00e9ssel a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s eg\u00e9sz\u00e9nek befogad\u00e1s\u00e1ra prediszpon\u00e1lja az \u00f6ncsal\u00f3 tudatot. E hat\u00e1snak viszont a bel\u00e9p\u00e9s pillanat\u00e1ban, nem pedig a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s m\u00fazeumi olvasata sor\u00e1n kell megval\u00f3sulnia, ugyanis az, hogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egyed\u00fcli lehets\u00e9ges narrat\u00edv kezd\u0151pontj\u00e1nak a t\u00f6rt\u00e9neti dokumentumv\u00e1logat\u00e1s termeibe kell helyez\u0151dnie, nem lehet k\u00e9rd\u00e9ses.<\/p>\r\n

Ezzel egy\u00fctt Sug\u00e1r m\u0171ve a Menesi-Rauch, M\u00e9cs, Reischl, valamint V\u00e1rnagy-Balogh-Orsos munk\u00e1ival egy\u00fctt, egyike azon viszonyul\u00e1soknak, amelyek k\u00e9pesek a holokauszt-reprezent\u00e1ci\u00f3 kort\u00e1rs diskurzus\u00e1t megterm\u00e9keny\u00edt\u0151 m\u00f3don befoly\u00e1solni, azzal a szabads\u00e1ggal \u00e9s el\u0151remutat\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9kkal, amely indirekt m\u00f3don, a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet specifikus eszk\u00f6zeivel \u00e9lve fogalmaz meg \u00faj n\u00e9z\u0151pontokat. \u00dagy seg\u00edt a tov\u00e1bbgondolkod\u00e1sban, hogy k\u00f6zben felfoghat\u00f3 Erd\u00e9ly szavainak \u00e9rtelme is: „\u2026 a j\u00f3v\u00e1tehetetlent meg kell hagyni a maga totalit\u00e1s\u00e1ban, k\u00fcl\u00f6nben a j\u00f3v\u00e1t\u00e9telb\u0151l m\u00e9g rosszabb\u00e1 t\u00e9tel v\u00e1lik”.<\/p>\r\n

E munk\u00e1k befogad\u00e1sa \u00e1ltal ny\u00edlhat es\u00e9ly t\u00f6rt\u00e9neti tud\u00e1sunk \u00e9s diszkurz\u00edv fogalmaink \u00e1rnyalt gyarapod\u00e1s\u00e1ra ellen\u00fcnk<\/i> \u00e9s \u00e9rdek\u00fcnkben<\/i>.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

1.<\/span><\/a> A n\u00e9vhi\u00e1ny a megjelen\u00e9s napj\u00e1n, a megnyit\u00f3 ut\u00e1n t\u00f6bb mint m\u00e1sf\u00e9l h\u00f3nappal m\u00e9g mindig konstat\u00e1lhat\u00f3 volt >> (http:\/\/www.mucsarnok.hu\/kiallitasok\/0406_00.html<\/a>)<\/span>
\r\n2.<\/a> Ernst von Alphen Szerepj\u00e1t\u00e9kok \u00e9s j\u00e1t\u00e9kszerek<\/i> c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1ban r\u00e9szletesen elemzi r\u00e9szint a j\u00e1t\u00e9keszk\u00f6z-m\u0171v\u00e9szet, r\u00e9szint pedig a holokauszt t\u00e9m\u00e1j\u00fa m\u0171alkot\u00e1sok t\u00e1gabb csoportj\u00e1nak holokauszt-pedag\u00f3giai k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit Ram Katzir (A te kifest\u0151k\u00f6nyved), Roee Rosen (\u00c9lj \u00e9s halj meg \u00fagy, mint Eva Braun<\/i>) \u00e9s Zbigniew Libera (Lego koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1bor<\/i>) munk\u00e1ival kapcsolatban, amelynek konkl\u00fazi\u00f3jak\u00e9nt a k\u00f6vetkez\u0151ket \u00edrja: „Eset\u00fcnkben elmondhat\u00f3, hogy az \u00e1ldozatokkal val\u00f3 azonosul\u00e1s seg\u00edt ugyan megismerni szenved\u00e9s\u00fcket, de a l\u00e1togat\u00f3kat tal\u00e1n t\u00falzottan is meger\u0151s\u00edti l\u00e9nyegi \u00e1rtatlans\u00e1gukban. \u00c9lesen \u00fagy fogalmazhatn\u00e1nk, hogy ez a meger\u0151s\u00edt\u00e9s alaptalan \u00e9s nem seg\u00edti el\u0151 a holokauszt-oktat\u00e1s v\u00e9gs\u0151 c\u00e9lj\u00e1nak el\u00e9r\u00e9s\u00e9t (\u2026). Ezzel szemben az elk\u00f6vet\u0151kkel val\u00f3 r\u00e9szleges \u00e9s \u00e1tmeneti azonosul\u00e1s r\u00e1\u00e9breszt benn\u00fcnket arra, hogy milyen k\u00f6nnyen b\u0171nr\u00e9szess\u00e9 v\u00e1lhat az ember.” Enigma 37-38, 52. old. Az idiopatikus \u00e9s heteropatikus eml\u00e9kezet term\u00e9szet\u00e9t \u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit Marianne Hirsch is r\u00e9szeltesen t\u00e1rgyalja a Kivet\u00edtett eml\u00e9kezet\u2026 c. tanulm\u00e1ny\u00e1ban, uo. 120. old.<\/span>
\r\n3.<\/a> „A holokauszt-\u00e9let<\/i> annyiban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a m\u00e1s narrat\u00edvakt\u00f3l, (\u00e9s ez a megmagyar\u00e1zhatatlan t\u00f6rt\u00e9nelmi vagy teol\u00f3giai jelens\u00e9g egyik megfoghat\u00f3 tulajdons\u00e1ga), hogy nem torkollik „megold\u00e1sba”, valamilyen befejez\u00e9sbe.” K\u0151b\u00e1nyai J\u00e1nos: A holokauszt mint narrat\u00edva<\/i>, \u00c9S XLVIII. \u00c9vf, 16 sz\u00e1m<\/span>
\r\n4.<\/a> Adorno felvet\u00e9s\u00e9nek, („Auschwitz ut\u00e1n verset \u00edrni barb\u00e1rs\u00e1g”) id\u00e9z\u00e9seinek \u00e9s f\u00e9lreid\u00e9z\u00e9seinek kritikai vizsg\u00e1lat\u00e1t l\u00e1sd: ” Michael Rothberg: Adorno ut\u00e1n<\/i>, Enigma 37-38<\/span>
\r\n5.<\/a> „Auschwitz \u00f3ta semmi sem t\u00f6rt\u00e9nt, ami Auschwitzot visszavonta, ami Auschwitzot megc\u00e1folta volna. A Holocaust az \u00e9n \u00edr\u00e1saimban sosem tudott m\u00falt id\u0151ben megjelenni.” Kert\u00e9sz Imre: Heur\u00e9ka, A Nobel-d\u00edjat \u00e1tvev\u0151 besz\u00e9d<\/i>, 2002 december 7.<\/span>
\r\n6.<\/a> Tractatus\u2026 4.121<\/span>
\r\n7.<\/a> „Bahtyin szerint a kronotoposz a kultur\u00e1lis aktivit\u00e1s t\u00e9rbeli \u00e9s id\u0151beli aspektusainak \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1s\u00e1t ragadja meg: a kronotoposzok kialakul\u00e1sakor „az id\u0151 mintegy \u00f6sszes\u0171r\u0171s\u00f6dik, testet \u00f6lt, a m\u0171v\u00e9szi alkot\u00e1sban l\u00e1that\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik: a t\u00e9r viszont jelent\u00e9ssel tel\u00edt\u0151dik, \u00e9s \u00e9rz\u00e9kenny\u00e9 v\u00e1lik az id\u0151, a cselekm\u00e9ny \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9net mozzanataira”. Michael Rothberg: Adorno ut\u00e1n<\/i>, Enigma 37-38, 61. old.<\/span>
\r\n8.<\/a> Tractatus\u2026 4.1212<\/span><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A M\u0171csarnok Elhallgatott Holocaust c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 weboldalon a r\u00e9sztvev\u0151 m\u0171v\u00e9szek list\u00e1j\u00e1b\u00f3l hi\u00e1nyzik egy n\u00e9v 1. E n\u00e9v lehetne azon t\u00f6bb mint f\u00e9lmilli\u00f3 n\u00e9v egyike, amelyek v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen \u00e9s visszavonhatatlanul hi\u00e1nyozni fognak Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l. Ennek a hi\u00e1nynak az oka feltehet\u0151leg mindennapi \u00e9s ban\u00e1lis szerkeszt\u0151i figyelmetlens\u00e9g, el\u00edr\u00e1s, t\u00e9ved\u00e9s, k\u00f6nnyed\u00e9n jav\u00edthat\u00f3, \u00e1m t\u00falmutat \u00f6nmag\u00e1n. Nemcsak az\u00e9rt, mert a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630593,"parent":400243,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[],"class_list":["post-400646","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szabad-kez"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400646","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400646"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400646\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2023347,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400646\/revisions\/2023347"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400243"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630593"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400646"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400646"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400646"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}