{"id":400649,"date":"2009-05-12T22:00:00","date_gmt":"2009-05-12T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400649"},"modified":"2009-05-12T22:00:00","modified_gmt":"2009-05-12T22:00:00","slug":"bohemia-lazadoja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/flex\/bohemia-lazadoja\/","title":{"rendered":"Boh\u00e9mia l\u00e1zad\u00f3ja"},"content":{"rendered":"
\n\n\n

 <\/p>\n\n\n

David Cern\u00fd (1967) neve az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 br\u00fcsszeli sz\u00e9khely\u00e9re nemr\u00e9giben k\u00e9sz\u00edtett<\/a> m\u0171v\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en v\u00e1lt sokak sz\u00e1m\u00e1ra ismert\u00e9. Pedig sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban, Pr\u00e1g\u00e1ban m\u00e1r \u00e9vek \u00f3ta jelen van provokat\u00edv k\u00f6zt\u00e9ri szobraival, melyekkel a k\u00f6z\u00e9pkori cseh m\u0171eml\u00e9kekre k\u00edv\u00e1ncsi turist\u00e1k is folyamatosan konfront\u00e1l\u00f3dnak.<\/p>\n

Cern\u00fd a m\u00e9dia hatalm\u00e1t haszn\u00e1lta fel, hogy kit\u00f6rj\u00f6n a n\u00e9vtelen k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szek sor\u00e1b\u00f3l. Tudta, hogy ha a nemzetekre jellemz\u0151 (sokszor s\u00e9rt\u0151) klis\u00e9kkel j\u00e1tszik<\/a>, politikai felh\u00e1borod\u00e1st fog kiv\u00e1ltani, ami m\u00e9diabotr\u00e1nyt gener\u00e1l. Terve siker\u00fclt, az Entropa<\/I> \u00e1ltal a m\u0171v\u00e9szre olyanok is felfigyeltek, akik egy\u00e9bk\u00e9nt nem \u00e9rdekl\u0151dnek a kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet ir\u00e1nt. A k\u00f6vetkez\u0151kben a fenti m\u0171 helyett kev\u00e9sb\u00e9 ismert kor\u00e1bbi akci\u00f3it \u00e9s k\u00f6zt\u00e9ri m\u0171veit szeretn\u00e9m ismertetni.<\/p>\n

M\u00e9g nem volt h\u00fasz \u00e9ves, amikor bar\u00e1taival egy\u00fctt megalak\u00edtotta a The Stunners<\/I> nev\u0171 m\u0171v\u00e9szeti csoportot. C\u00e9ljuk a l\u00e1zad\u00e1s volt, mely a szocialista \u00e9ra elleni reakci\u00f3nak tekinthet\u0151. Olyan akci\u00f3kat hajtottak v\u00e9gre, amit rendzavar\u00e1s miatt sokszor a rend\u0151rs\u00e9g szak\u00edtott f\u00e9lbe.<\/p>\n

Els\u0151 megmozdul\u00e1sk\u00e9nt lend\u00fcletes akci\u00f3festm\u00e9nyeket k\u00e9sz\u00edtettek a K\u00e1roly h\u00eddon<\/a> (1987) elutas\u00edtva a turist\u00e1knak \u00e1rult „m\u0171v\u00e9szetet”. A k\u00f6vetkez\u0151 esem\u00e9ny (1988) egy romos pinc\u00e9ben ker\u00fclt megrendez\u00e9sre, amit a lehet\u0151 legt\u00f6bb m\u00f3don gusztustalann\u00e1, piszkoss\u00e1 tettek.<\/p>\n

A minden \u00e9rz\u00e9ket megmozgat\u00f3 tapasztalat el\u00e9rte a c\u00e9lj\u00e1t, sokan m\u00e1r azel\u0151tt h\u00e1nytak, hogy bel\u00e9ptek volna. Ehhez hasonl\u00f3 az alacsonyabb \u00f6szt\u00f6n\u00f6ket \u00e9letre h\u00edv\u00f3 akci\u00f3juk is (1990), melynek keret\u00e9n bel\u00fcl csak azzal a c\u00e9llal hoztak l\u00e9tre egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st, hogy azt a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e9trombolja. \u00cdgy a falakon l\u00f3g\u00f3 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171alkot\u00e1sok, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt magukr\u00f3l a m\u0171v\u00e9szekr\u0151l k\u00e9sz\u00fclt hatalmas m\u00e9ret\u0171 f\u00e9nyk\u00e9pek, a megnyit\u00f3n n\u00e9h\u00e1ny perc alatt megsemmis\u00fcltek.<\/p>\n

Els\u0151, egyed\u00fcl l\u00e9trehozott akci\u00f3j\u00e1t Cern\u00fd egy hirtelen \u00f6tlett\u0151l vez\u00e9relve a p\u00e1rizsi Pompidou K\u00f6zpontban val\u00f3s\u00edtotta meg. Egy \u00fcres teremben, a huszadik sz\u00e1zad m\u0171v\u00e9szet\u00e9t bemutat\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son h\u00fasz percen kereszt\u00fcl olyan mozdulatlanul \u00e1llt, mintha \u0151 maga is m\u0171t\u00e1rgy lenne, majd egyszer\u0171en els\u00e9t\u00e1lt (P\u00f3z<\/I>, 1988).<\/p>\n

M\u00e1r a pr\u00e1gai Iparm\u0171v\u00e9szeti Egyetemre j\u00e1rt, amikor elk\u00e9sz\u00edtette az els\u0151 k\u00f6zt\u00e9ri m\u0171v\u00e9t, a Quo vadis?<\/I>-t (1990), ami ma a pr\u00e1gai N\u00e9met Nagyk\u00f6vets\u00e9g udvar\u00e1ban tekinthet\u0151 meg. Egy szabadt\u00e9ri kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra k\u00e9sz\u00fclve kital\u00e1lta, hogy egy Trabantot fog \u00e1talak\u00edtani, \u00fagy, hogy l\u00e1bakat form\u00e1z neki<\/a>, mintha menek\u00fclne. <\/p>\n

A v\u00e1laszt\u00e1s nem volt v\u00e9letlen, mivel a K\u00f6z\u00e9p-Kelet-Eur\u00f3p\u00e1t egykor el\u00e1raszt\u00f3 tipikus NDK aut\u00f3nak volt egy egy\u00e9rtelm\u0171 politikai konnot\u00e1ci\u00f3ja: a k\u00e9t N\u00e9metorsz\u00e1g \u00fajraegyes\u00fcl\u00e9se el\u0151tt, amikor megnyitott\u00e1k a menek\u00fcl\u0151 kelet-n\u00e9metek el\u0151tt a magyar-osztr\u00e1k hat\u00e1rt, azok Trabantjaikat h\u00e1trahagyva, Csehszlov\u00e1ki\u00e1t is \u00e9rintve menek\u00fcltek a nyugati r\u00e9szbe.<\/p>\n

Cern\u00fd egy \u00e9jszaka a pr\u00e1gai \u00d3v\u00e1rosi-t\u00e9rre hajtott a Trabanttal \u00e9s bar\u00e1tai seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a helysz\u00ednen szerelte r\u00e1 az el\u0151re elk\u00e9sz\u00edtett l\u00e1bakat. A k\u00f6vetkez\u0151 reggelen a j\u00e1r\u00f3 Trabant az \u00e1tlagemberekb\u0151l nagyon k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 reakci\u00f3kat v\u00e1ltott ki. Cern\u00fd-t k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az izgatta a t\u00e1rgy kapcs\u00e1n, hogy olyanokat is provok\u00e1lt ez a m\u0171, akik egy\u00e9bk\u00e9nt nem t\u00f6r\u0151dtek a m\u0171v\u00e9szettel.<\/p>\n

Egyik leghat\u00e1sosabb akci\u00f3ja az egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb megval\u00f3s\u00edtott r\u00f3zsasz\u00ednre festett tank<\/a> (1991) volt. Tett\u00e9vel deszakraliz\u00e1lni akarta a szovjet eml\u00e9km\u0171vet, mely d\u00fch\u00edtette \u0151t. Andr\u00e1s Edit szerint: „K\u00f6zvetlen\u00fcl a szocialista rendszer \u00f6sszeoml\u00e1sa ut\u00e1n a r\u00e9gi\u00f3 kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet\u00e9t a szocialista m\u00falthoz val\u00f3 viszony ter\u00e9n az \u00f6rd\u00f6g\u0171z\u00e9s attit\u0171dje jellemezte. Ennek jegy\u00e9ben szel\u00edd\u00edtette meg David Cern\u00fd az egykori f\u00e9lelmetes hatalmi szimb\u00f3lumot, a Pr\u00e1ga k\u00f6zpontj\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 h\u00e1bor\u00fas eml\u00e9km\u0171vet, egy szovjet tankot az\u00e1ltal, hogy r\u00f3zsasz\u00ednre festette, s ezzel lev\u00e1lasztotta r\u00f3la a negat\u00edv asszoci\u00e1ci\u00f3kat.” (1)<\/a><\/p>\n

Akci\u00f3ja hat\u00e1s\u00e1ra a pr\u00e1gai fiatalok t\u00fcntet\u0151leg mind r\u00f3zsasz\u00edn szalagot viseltek \u00e9s pet\u00edci\u00f3kat \u00edrattak al\u00e1 az emberekkel, hogy megv\u00e9dj\u00e9k a tank \u00faj sz\u00edn\u00e9t, de a hadsereg ennek ellen\u00e9re nemsok\u00e1ra visszafestette azt z\u00f6ldre. V\u00e9g\u00fcl a Sz\u00f6vets\u00e9gi Parlament k\u00e9pvisel\u0151ib\u0151l \u00e1ll\u00f3 csoport, v\u00e9detts\u00e9g\u00fcket felhaszn\u00e1lva, Cern\u00fd seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00fajra r\u00f3zsasz\u00ednre festette a tankot. Az eg\u00e9sz \u00fcgy politikai kabar\u00e9v\u00e1 alakult. Ma egy hadt\u00f6rt\u00e9neti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son szerepel az az\u00f3ta is r\u00f3zsasz\u00edn\u0171 objektum.<\/p>\n

Cern\u00fd ezzel a k\u00e9t m\u0171vel felfedezte, mekkora lehet\u0151s\u00e9geket rejt mag\u00e1ban a k\u00f6zt\u00e9ri m\u0171v\u00e9szet. Kommunik\u00e1lhat a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ggel, ki tudja k\u00e9nyszer\u00edteni a reakci\u00f3kat, \u00e9s nem utols\u00f3sorban rengeteg embert el\u00e9rhet a m\u00e9dia (\u00e9s a k\u00f6zfelh\u00e1borod\u00e1s) \u00e1ltal. A legfontosabb sz\u00e1m\u00e1ra, hogy megsz\u00f3l\u00edtsa, provok\u00e1lja azokat az embereket is, akiket egy\u00e9bk\u00e9nt nem \u00e9rdekel a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet. <\/p>\n

A mai napig, azaz az Entropa<\/I> elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9ig, ez az alap\u00e1ll\u00e1sa Cern\u00fd legt\u00f6bb munk\u00e1j\u00e1nak. Az al\u00e1bb bemutatott k\u00f6zt\u00e9ri m\u0171vei szeml\u00e9ltetik az a folyamatot, melynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a hat\u00e1rok folyamatos \u00e1tl\u00e9p\u00e9se miatt ma Cern\u00fdt a cseh kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet fenegyerek\u00e9nek nevezik.<\/p>\n

Miut\u00e1n elv\u00e9gezte az Iparm\u0171v\u00e9szeti Egyetemet, k\u00e9t \u00e9vet New Yorkban t\u00f6lt\u00f6tt \u00f6szt\u00f6nd\u00edjakkal, majd hazat\u00e9r\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en bronzb\u00f3l, vagy m\u00e1s maradand\u00f3 anyagb\u00f3l k\u00e9sz\u00edtette megh\u00f6kkent\u0151 m\u0171veit. A Kil\u00f3gat\u00e1s<\/I> (1996) szoborhoz, mint „\u00f6ngyilkosjel\u00f6lth\u00f6z” t\u00f6bbsz\u00f6r h\u00edvtak m\u00e1r t\u0171zolt\u00f3kat, mivel a Freud von\u00e1sait visel\u0151<\/a>, realisztikus f\u00e9rfiszobor \u00fagy van megform\u00e1zva, hogy csup\u00e1n az egyik kez\u00e9vel kapaszkodik egy vasoszlopba. A m\u0171 t\u00f6bb v\u00e1rosban is megjelent m\u00e1r, egy-egy magas \u00e9p\u00fcletr\u0151l lel\u00f3gatva<\/a>, mint a budapesti V\u00e1rban, a volt Ludwig M\u00fazeum \u00e9p\u00fclet\u00e9n is az After the Wall<\/I> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s alatt.<\/p>\n

Legismertebb m\u0171ve a L\u00f3<\/I> (1999), melyet egy posta \u00e9p\u00fclet\u00e9be k\u00e9sz\u00edtett megrendel\u00e9sre, de annak ironikus hangv\u00e9tele miatt ott v\u00e9g\u00fcl nem voltak hajland\u00f3ak ki\u00e1ll\u00edtani. Ugyanis Vencelt, a csehek nemzeti szentj\u00e9t \u00e1br\u00e1zolja egy halott lovon<\/a>. A k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek ellen\u00e9re a lovat m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gteljesen meg\u00fcl\u0151 Vencel alakja teljesen megegyezik az eredeti, pr\u00e1gai Nemzeti M\u00fazeum el\u0151tt \u00e1ll\u00f3<\/a> szoborral. Csak \u00e9ppen Cern\u00fd m\u0171v\u00e9n a l\u00f3 ford\u00edtva van. Miut\u00e1n nem tudt\u00e1k hol ki\u00e1ll\u00edtani, ideiglenesen elhelyezt\u00e9k a Szent Vencel t\u00e9ren, szemben az el\u0151ddel, \u00e1m ezt a pr\u00e1gaiak nem sok\u00e1ig t\u0171rt\u00e9k, ez\u00e9rt v\u00e9g\u00fcl a k\u00f6zeli, mag\u00e1ntulajdonban l\u00e9v\u0151 Lucerna Palace kupol\u00e1j\u00e1ba f\u00fcggesztett\u00e9k fel, ahol a mai napig l\u00e1that\u00f3.<\/p>\n

2000-ben H\u00fas<\/I> c\u00edm\u0171, piros aut\u00f3kat \u00e1br\u00e1zol\u00f3<\/a> szobraival elnyerte a Jindrich Chalupeck\u00fd d\u00edjat. Azonban a nyertesnek j\u00e1r\u00f3 Pr\u00e1gai Nemzeti Gal\u00e9ri\u00e1ban val\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s botr\u00e1nyba fulladt a d\u00edjazott \u00e9s az igazgat\u00f3 k\u00f6zti konfliktus miatt. A d\u00edjkioszt\u00f3 bizotts\u00e1g ez\u00e9rt Brn\u00f3ba tette \u00e1t sz\u00e9khely\u00e9t, Cern\u00fd pedig m\u0171v\u00e9t a Pr\u00e1ga k\u00fclv\u00e1rosi r\u00e9sz\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3, Meet Factory n\u00e9vre hallgat\u00f3 alternat\u00edv m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zpont k\u00fcls\u0151 fal\u00e1ra akasztotta<\/a> fel, ahol egy\u00e9bk\u00e9nt \u0151 a m\u0171v\u00e9szeti vezet\u0151.<\/p>\n

Az els\u0151 hatalmas, arcn\u00e9lk\u00fcli B\u00e9bi<\/I> szobrot m\u00e9g Amerik\u00e1ban, 1995-ben k\u00e9sz\u00edtette el. Akkor egy chicag\u00f3i modern gy\u0171jtem\u00e9ny fal\u00e1ra \u00e1lmodta<\/a> a f\u00e9lelmetes b\u00e9bit, aki „testv\u00e9reivel” egy\u00fctt az\u00f3ta m\u00e1r bej\u00e1rta a f\u00e9l vil\u00e1got, sok m\u00fazeum fal\u00e1t megm\u00e1szt\u00e1k, s\u0151t egy Csehorsz\u00e1got n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151 program keret\u00e9n bel\u00fcl egy ideig Magyarorsz\u00e1gon, az A38 haj\u00f3n is l\u00e1that\u00f3 volt k\u00f6z\u00fcl\u00fck egy.<\/p>\n

2001-ben felk\u00e9r\u00e9st kapott a Zizkovi torony \u00e9p\u00edt\u0151j\u00e9t\u0151l, hogy \u00e1lland\u00f3 install\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt<\/a> \u00e1ll\u00edtsa ki a toronyra a 10 darabos \u00f3ri\u00e1sb\u00e9bi sorozatot. A ma m\u00e1r Pr\u00e1ga jelk\u00e9p\u00e9nek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 futurisztikus t\u00e9v\u00e9tornyon<\/a> val\u00f3 „m\u00e1szk\u00e1l\u00e1s” meghozta a m\u0171 sz\u00e1m\u00e1ra a val\u00f3di ismerts\u00e9get, hiszen a t\u00f6bb mint k\u00e9t \u00e9s f\u00e9l m\u00e9teres alakok Pr\u00e1ga b\u00e1rmelyik r\u00e9sz\u00e9r\u0151l l\u00e1that\u00f3ak.<\/p>\n

N\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb a reprezentat\u00edv Pr\u00e1gai Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z oldal\u00e1ra tervezett egy hatalmas m\u00e9ret\u0171 aranysz\u00edn\u0171 maszturb\u00e1l\u00f3 figur\u00e1t<\/a> (2003), amib\u0151l v\u00edzsug\u00e1r folyt volna. Cern\u00fd a m\u0171vet Csehorsz\u00e1g Eur\u00f3pai Uni\u00f3hoz val\u00f3 csatlakoz\u00e1sa el\u0151tt szerette volna a sz\u00ednh\u00e1z oldal\u00e1ra install\u00e1lni. Azonban a Sz\u00ednh\u00e1z Bizotts\u00e1ga v\u00e9g\u00fcl visszavonta az enged\u00e9lyt.<\/p>\n

Az egy \u00e9vre r\u00e1 megval\u00f3s\u00edtott Piss<\/I> (2004) c\u00edm\u0171 szobr\u00e1t tal\u00e1n kor\u00e1bbi terv\u00e9nek finom\u00edtott v\u00e1ltozatak\u00e9nt<\/a> \u00e9rt\u00e9kelhetj\u00fck. A Pr\u00e1ga egyik k\u00f6zponti ter\u00e9re alkotott sz\u00f6k\u0151k\u00fat ugyanis k\u00e9t f\u00e9rfialakot \u00e1br\u00e1zol, amint cs\u00edp\u0151j\u00fcket forgatva egy Csehorsz\u00e1g sziluettj\u00e9t form\u00e1z\u00f3 medenc\u00e9be vizelnek. Persze a felh\u00e1borod\u00e1s itt sem maradt el. <\/p>\n

Legfrissebb pr\u00e1gai m\u0171v\u00e9t pedig egy kisebb, hagyom\u00e1nyos pr\u00e1gai sz\u00ednh\u00e1z, a Divadlo Na z\u00e1bradl\u00ed sark\u00e1n (2009) fedezhetj\u00fck fel. Cern\u00fd a sz\u00ednh\u00e1z \u00f6tvenedik sz\u00fclet\u00e9snapja alkalm\u00e1b\u00f3l a lefoly\u00f3cs\u0151be \u00fcltetett<\/a> egy nappal undor\u00edt\u00f3, \u00e9jszaka vil\u00e1g\u00edt\u00f3<\/a> hatalmas embri\u00f3t.<\/p>\n

\u00c9rdekes \u00f6sszevetni az eml\u00edtett m\u0171veket a budapesti k\u00f6zt\u00e9ri szobrokkal. Magyarorsz\u00e1gon nincs olyan szobr\u00e1sz, aki alkot\u00e1saival az utca ember\u00e9t megh\u00f6kkenten\u00e9 vagy elgondolkodtatn\u00e1. A mi k\u00f6zt\u00e9ri szobraink t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t \u00e1llami p\u00e9nzen, az \u00e1llam enged\u00e9ly\u00e9vel emelt\u00e9k \u00e9s \u00e1llami reprezent\u00e1ci\u00f3s c\u00e9lokat szolg\u00e1lnak. Ezek a magas posztamensre k\u00e9sz\u00fclt m\u0171vek nem kommunik\u00e1l(hat)nak az emberekkel.<\/p>\n

B\u00e1r az elm\u00falt \u00e9vekben elindult egy lass\u00fa folyamat az V. ker\u00fcletben, azonban a Kuty\u00e1s l\u00e1ny<\/a> \u00e9s Rend\u0151r<\/a> szobrok csup\u00e1n a turist\u00e1k ig\u00e9nyeit szolg\u00e1lj\u00e1k ki, giccs-gyan\u00fas megform\u00e1l\u00e1suk miatt sokan gondolkod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl, azonnal megszeretik a szobrokat. A Rollerez\u0151<\/a> szobor formailag m\u00e1r izgalmasabb, azonban ez m\u00e9g mindig nem el\u00e9g. \u00cdgy csak Pozsonyhoz „z\u00e1rk\u00f3zunk fel”, ahol a Kandi<\/a>, Paparazzi<\/a>, Andy Warhol<\/a>, Nap\u00f3leon<\/a> \u00e9s a G\u00f6rdeszk\u00e1z\u00f3 l\u00e1nyok<\/a> szobrok hasonl\u00f3 m\u00f3don turistabar\u00e1t c\u00e9lra k\u00e9sz\u00fcltek, arra cs\u00e1b\u00edtanak, hogy f\u00e9nyk\u00e9pet k\u00e9sz\u00edts\u00fcnk vel\u00fck, csak\u00fagy, mint a budapestiek, de ugyan\u00fagy passz\u00edvak maradnak. Nincs m\u00f6g\u00f6tt\u00fck semmilyen revelat\u00edv gondolat.<\/p>\n

Cern\u00fd m\u0171vei ezzel szemben megsz\u00f3lalnak. Vel\u00fck kapcsolatban a giccs v\u00e1dja nem mer\u00fcl fel, annak ellen\u00e9re, hogy sokszor olyan panelekkel dolgozik, amit mindenki azonnal meg\u00e9rt, anyaghaszn\u00e1lata is hagyom\u00e1nyos, \u00e1m a provokat\u00edv t\u00e9mav\u00e1laszt\u00e1s, a szokatlan megjelen\u00e9s nem hagyja nyugodni a n\u00e9z\u0151t. A folyamatosan felmer\u00fcl\u0151 k\u00e9rd\u00e9sek \u00e9s a megnyugtat\u00f3 v\u00e1lasz helyetti tal\u00e1lgat\u00e1sok pedig „\u00e9letben tartj\u00e1k” a m\u0171veket.<\/p>\n

<\/p>\n

<\/p>\n

<\/p>\n

<\/p>\n\n

  <\/p>\n

\n

1<\/a> Andr\u00e1s Edit: Kultur\u00e1lis \u00e1t\u00f6lt\u00f6z\u00e9s. M\u0171v\u00e9szet a szocializmus romjain.<\/I> Bp., Argumentum Kiad\u00f3. 2009. 170. p.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  David Cern\u00fd (1967) neve az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 br\u00fcsszeli sz\u00e9khely\u00e9re nemr\u00e9giben k\u00e9sz\u00edtett m\u0171v\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en v\u00e1lt sokak sz\u00e1m\u00e1ra ismert\u00e9. Pedig sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban, Pr\u00e1g\u00e1ban m\u00e1r \u00e9vek \u00f3ta jelen van provokat\u00edv k\u00f6zt\u00e9ri szobraival, melyekkel a k\u00f6z\u00e9pkori cseh m\u0171eml\u00e9kekre k\u00edv\u00e1ncsi turist\u00e1k is folyamatosan konfront\u00e1l\u00f3dnak. Cern\u00fd a m\u00e9dia hatalm\u00e1t haszn\u00e1lta fel, hogy kit\u00f6rj\u00f6n a n\u00e9vtelen k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szek sor\u00e1b\u00f3l. Tudta, hogy ha […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630596,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-400649","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400649","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400649"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400649\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630596"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400649"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400649"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400649"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}