{"id":400654,"date":"2009-06-21T22:00:00","date_gmt":"2009-06-21T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400654"},"modified":"2009-06-21T22:00:00","modified_gmt":"2009-06-21T22:00:00","slug":"a-jovo-archeologiaja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/szabad-kez\/a-jovo-archeologiaja\/","title":{"rendered":"A j\u00f6v\u0151 archeol\u00f3gi\u00e1ja"},"content":{"rendered":"
\r\n

A sci-fi nem posztmodern zs\u00e1ner, \u00e9s ha nem is vezethet\u0151 vissza Mary Shelley romantikus Frankenstein doktor\u00e1ig, akkor is a huszadik sz\u00e1zad elej\u00e9nek intellektu\u00e1lis term\u00e9ke (\u00e9n eg\u00e9szen pontosan H. G. Wells 1898-as Vil\u00e1gok harc\u00e1<\/i>t tekintem az els\u0151 sci-fi reg\u00e9nynek, amely a modernizmus delel\u0151j\u00e9n sz\u00fcletett). Ennek ellen\u00e9re a sci-fi ponyvairodalom kanoniz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t sokan \u00f6sszekapcsolj\u00e1k a posztmodern irodalom megjelen\u00e9s\u00e9vel, amely nemcsak el\u0151szeretettel mer\u00edtett a popul\u00e1ris m\u0171fajok eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1b\u00f3l, de mark\u00e1nsan el is t\u00f6r\u00f6lte a m\u0171faji \u00e9s stil\u00e1ris hat\u00e1rokat.<\/p>\r\n

Innen n\u00e9zve Eike egy eg\u00e9szen meglep\u0151en egys\u00e9ges \u00e9s konzervat\u00edv vizu\u00e1lis kult\u00fara alapjait \u00e1ssa el\u0151 a tudom\u00e1nyos-fantasztikus filmek \u00e9vsz\u00e1zados k\u00e9pi kult\u00far\u00e1j\u00e1b\u00f3l (1)<\/a>. (M\u00e9li\u00e8s 1902-es holdrak\u00e9t\u00e1ja ugyan nincs itt, de Fritz Lang 1927-es Metropolis<\/i>a jelen van a Pixel Gal\u00e9ria ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n, az egyik utols\u00f3 pont pedig a 2002-es K\u00fcl\u00f6nv\u00e9lem\u00e9ny<\/i> holografikus keres\u0151monitora.)<\/p>\r\n

Eike figyelemrem\u00e9lt\u00f3, szinte enciklop\u00e9dikus ig\u00e9ny\u0171 Gy\u0171jtem\u00e9ny<\/i>e am\u00fagy egy audiovizu\u00e1lis adathalmaz, amely 43, z\u00f6m\u00e9ben amerikai science-fiction film r\u00e9szleteibol \u00e9p\u00fcl fel (nem tudom, hogy mennyire esetleges a 43-as sz\u00e1m, de sz\u00e1momra ez \u00e9ppen eggyel t\u00f6bb Douglas Adams 42-j\u00e9n\u00e9l, ami ugye a vil\u00e1gegyetem \u00e9rtelm\u00e9t, illetve \u00e9rtelmetlens\u00e9g\u00e9t szimboliz\u00e1lja a Galaxis \u00fatikalauz stopposoknak<\/i> c\u00edm\u0171 reg\u00e9nyfolyamban).<\/p>\r\n

Eike grafikai eszk\u00f6z\u00f6kkel manipul\u00e1lt „szkeccsfilmje”, vagy ink\u00e1bb film-koll\u00e1zsa els\u0151 pillant\u00e1sra a j\u00f6v\u0151r\u0151l alkotott popul\u00e1ris, tudom\u00e1nyos-fantasztikus elk\u00e9pzel\u00e9seket hivatott bemutatni egy eg\u00e9szen egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3an modern („magyar”) t\u00e9rben, a Millen\u00e1ris Park „zseb-guggenheimj\u00e9nek” spir\u00e1lj\u00e1ban. A film am\u00fagy m\u00e1r 2005-ben is l\u00e1that\u00f3 volt – a jelenlegit\u0151l elt\u00e9r\u0151en \u00e9s sokkal ink\u00e1bb koll\u00e1zs-szer\u0171en install\u00e1lva – a J\u00f6v\u0151 H\u00e1z\u00e1ban egy sokatmond\u00f3 c\u00edm k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben: Ut\u00f3pia – A j\u00f6v\u0151 m\u00faltja<\/i>.<\/p>\r\n

A besz\u00e9des „ut\u00f3pia” helyett most „csak” egy – meglep\u0151en modern, s\u0151t modernista – gy\u0171jtem\u00e9nyt kap a n\u00e9z\u0151, amely a kor\u00e1bbit\u00f3l elt\u00e9r\u0151en sokkal ink\u00e1bb az id\u0151ben<\/a>, \u00e9s nem pedig a t\u00e9rben bomlik ki. A gal\u00e9ria felfel\u00e9 \u00edvel\u0151, spir\u00e1lis szalagter\u00e9ben<\/a> 20 plazmak\u00e9perny\u0151n l\u00e1that\u00f3ak a k\u00e1b\u00e9 f\u00e9lperces, sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes grafik\u00e1val interpret\u00e1lt sci-fi filmr\u00e9szletek, amelyek els\u0151sorban a technik\u00e1ra, a designra, \u00e9s az \u00e9p\u00edt\u00e9szetre f\u00f3kusz\u00e1lnak. A szerepl\u0151ket – legyenek azok ak\u00e1r emberek, ak\u00e1r idegenek – a digit\u00e1lis interpret\u00e1ci\u00f3 minden esetben elt\u00fcnteti.<\/p>\r\n

Interpret\u00e1ci\u00f3n itt azt \u00e9rtem, hogy Eike Fekete Bal\u00e1zs \u00e9s V\u00e1rnai Gyula k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel az egyes filmr\u00e9szletek utols\u00f3 kock\u00e1j\u00e1t \u00e1tdolgozta. P\u00e9ld\u00e1ul l\u00e1tjuk Sylvester Stallon\u00e9t, ahogy elhagyja a Dredd b\u00edr\u00f3<\/i>ban a v\u00e1rost, majd a kamera r\u00e1k\u00f6zel\u00edt a v\u00e1ros hatalmas, duzzaszt\u00f3g\u00e1tat id\u00e9z\u0151 fal\u00e1ra<\/a>, \u00e9s a k\u00e9p kimerevedik. V\u00e9gigfut rajta egy cs\u00edk<\/a>, melynek nyom\u00e1n a f\u00f6l\u00f6sleges r\u00e9szletek elt\u0171nnek<\/a>, \u00e9s mag\u00e1t az archetipikus falat l\u00e1tjuk „grisaille” sz\u00fcrk\u00e9ben<\/a>, majd a k\u00e9p kontrasztosabb\u00e1 v\u00e1lik, \u00e9s a fal alapmot\u00edvuma jelenik meg fekete h\u00e1tt\u00e9r el\u0151tt vil\u00e1g\u00edt\u00f3, feh\u00e9r vonalakkal kirajzolva<\/a>.<\/p>\r\n

De a Kapcsolat<\/i> koncentrikus k\u00f6r\u00f6kb\u0151l \u00e1ll\u00f3, forg\u00f3 t\u00e9rid\u0151-kapuj\u00e1nak megjelen\u00edt\u00e9se is emblematikus. Maga a t\u00e9rhajl\u00edt\u00e1s, vagy a hipert\u00e9ri utaz\u00e1s vizu\u00e1lisan szinte feldolgozhatatlan – gondoljunk csak a Csillagok h\u00e1bor\u00faja<\/i> v\u00edzszintes cs\u00edkjaira a hipert\u00e9rben -, \u00edgy Jodi Foster utaz\u00e1s\u00e1ban is a technol\u00f3gia reprezent\u00e1ci\u00f3ja az igaz\u00e1n nagyszab\u00e1s\u00fa. Az\u00e9 a technol\u00f3gi\u00e1\u00e9, amely a val\u00f3s\u00e1gban k\u00f6nnyen lehet, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n nem lesz l\u00e1tv\u00e1nyos, s\u0151t…<\/p>\r\n

A l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g \u00e9s a monumentalit\u00e1s bizony a modernizmus jellemz\u0151i, \u00e9s a sok sz\u00e9p p\u00e9lda k\u00f6z\u00fcl term\u00e9szetesen Frank Lloyd Wright k\u00edv\u00e1nkozik ide a New York-i Guggenheim M\u00fazeum 1959-es spir\u00e1lj\u00e1val<\/a>. No, meg az\u00e9rt is, mert Wright hozta divatba az organikus \u00e9p\u00edt\u00e9szet fogalm\u00e1t, ami persze az 1930-as \u00e9vek technikai sz\u00ednvonal\u00e1n a nevezetes v\u00edzes\u00e9s h\u00e1zzal<\/a> eg\u00e9szen m\u00e1st jelentett, mint manaps\u00e1g Philippe Starck futurisztikus, am\u0151ba-h\u00e1z\u00e1val<\/a>.<\/p>\r\n

Ez a bizonyos am\u0151ba-h\u00e1z a maga organikus st\u00edlus\u00e1val \u00e9s jellegtelen form\u00e1ival egy\u00e1ltal\u00e1n nem l\u00e1tv\u00e1nyos, \u00e9pp\u00fagy, ahogy Bruce Willis futurisztikus lak\u00f3kabinja sem az, Eike \u00edgy az \u00d6t\u00f6dik elem<\/i>b\u0151l is k\u00fclt\u00e9ri felv\u00e9teleket v\u00e1laszt a h\u00e1rom dimenzi\u00f3ban ny\u00fczsg\u0151 metropolis forgatag\u00e1val. \u00c9s persze okosan \u00e9s \u00fcgyesen a film-koll\u00e1zsban megjelennek az el\u0151zm\u00e9nyek is, a Sz\u00e1rnyas fejvad\u00e1sz<\/i> megacityje \u00e9s Fritz Lang Metropolis<\/i>a, ami eg\u00e9szen nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 teszi, hogy a l\u00e1tv\u00e1ny r\u00e9szleteinek kidolgoz\u00e1s\u00e1n t\u00fal 70 \u00e9v alatt nem sokat fejl\u0151d\u00f6tt a vizu\u00e1lis kult\u00fara, de legal\u00e1bbis annak geometrikus form\u00e1kkal oper\u00e1l\u00f3 modernista \u00e1ga.<\/p>\r\n

Eike ut\u00f3pia-gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben nincs Philippe Starck, nincsenek v\u00e1ltoz\u00f3 form\u00e1k \u00e9s nincsenek organikus strukt\u00far\u00e1k, de persze – ahogy mondani szok\u00e1s – err\u0151l nem \u0151 tehet, hanem ink\u00e1bb a hollywoodi k\u00e9pzeletgy\u00e1r, ahol szinte az \u00f6sszes sci-fi k\u00e9sz\u00fcl.<\/p>\r\n

A hollywoodi ut\u00f3pia pedig nemcsak l\u00e1tv\u00e1nyos, de geometrikus \u00e9s racion\u00e1lis is. Kock\u00e1kkal, g\u00fal\u00e1kkal, g\u00f6mb\u00f6kkel \u00e9s forg\u00e1stestekkel dolgozik, amelyek alapvet\u0151en szab\u00e1lyosak. A rend \u00e9s a r\u00e1ci\u00f3, \u00e9s persze a modern funkcionalizmus hatja \u00e1t ezeket a vizu\u00e1lis ut\u00f3pi\u00e1kat, legyenek azok ak\u00e1r v\u00e1rosok, ak\u00e1r \u0171rhaj\u00f3k.<\/p>\r\n

Persze nem \u00e9rdemes ebb\u0151l messzemen\u0151 k\u00f6vetkeztet\u00e9seket levonni, \u00e9s \u0151r\u00fcletes \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s-elm\u00e9letekbe bonyol\u00f3dni, mindez eg\u00e9sz egyszer\u0171en a term\u00e9szettudom\u00e1nyb\u00f3l, a laborat\u00f3riumi kult\u00far\u00e1b\u00f3l j\u00f6n. \u00c9s persze a nyolcvanas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9ig a filmes d\u00edszlet- \u00e9s l\u00e1tv\u00e1nytervez\u00e9s fizikai korl\u00e1tai se voltak elhanyagolhat\u00f3ak. M\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s, hogy ebbe az\u00e9rt m\u00e9g az is belef\u00e9rt, hogy a Nyolcadik utas a hal\u00e1l<\/i> idegen \u0171rhaj\u00f3j\u00e1t H. R. Giger elk\u00e9pzel\u00e9seinek megfelel\u0151en „organikus”-ra makettezz\u00e9k j\u00f3val a digit\u00e1lis forradalom el\u0151tt. \u00cdgy elker\u00fclhetetlen\u00fcl ad\u00f3dik a k\u00f6vetkeztet\u00e9s, hogy a modernista, funkcion\u00e1lis design az esetek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben a k\u00e9pzelet szeg\u00e9nys\u00e9g\u00e9nek tulajdon\u00edthat\u00f3.<\/p>\r\n

A konzervat\u00edv (\u00e9rtsd: modern design \u00e9s modernista \u00e9p\u00edt\u00e9szet) vizualit\u00e1s k\u00f6vetkez\u0151 oka maga a kem\u00e9ny SF – azaz a komoly tudom\u00e1nyos-fantasztikus irodalom – vil\u00e1ga, amelyet nem \u00e9rintett meg sem a hetvenes \u00e9vek szocialista \u00e9s feminista \u00fajhull\u00e1ma, sem pedig a nyolcvanas \u00e9vel cyberpunk forradalma a maga glob\u00e1lis, kapitalista diszt\u00f3pi\u00e1ival. Hollywood nagyon is \u00f6sszeforrott a technotudom\u00e1nyos hadiipari komplexummal, \u00edgy a f\u0151 ellens\u00e9g itt – a Vil\u00e1gok harc\u00e1<\/i>t\u00f3l a F\u00fcggetlens\u00e9g napj\u00e1<\/i>ig – mindig idegen, nem pedig maga a glob\u00e1lis kapitalizmus.<\/p>\r\n

Ritka kiv\u00e9telek persze vannak, de ezek egy r\u00e9sze hi\u00e1nyzik a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sr\u00f3l. Ilyen mondjuk az 1978-es Nyolcadik utas a hal\u00e1l<\/i> a maga lelketlen, profithajh\u00e1sz csillagk\u00f6zi konszernj\u00e9vel, vagy a h\u00e1tborzongat\u00f3 Csillagk\u00f6zi inv\u00e1zi\u00f3<\/i> a fasiszta (\u00e9s persze kapitalista) glob\u00e1lis f\u00f6ldi korm\u00e1nyzattal. Az antikapitalista diszt\u00f3pi\u00e1k k\u00f6z\u00fcl j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny (pl. a Sz\u00e1rnyas fejvad\u00e1sz<\/i>, vagy \u00e9ppen az Eml\u00e9km\u00e1s<\/i>) persze l\u00e1that\u00f3, de az alternat\u00edv j\u00f6v\u0151k mindig gig\u00e1szi felh\u0151karcol\u00f3kban cs\u00facsosodnak ki. Hol vannak viszont a replik\u00e1nsok \u00e9s a mut\u00e1nsok?<\/p>\r\n

Eike koll\u00e1zs\u00e1ban nemcsak a modernizmus alapvet\u0151 vizu\u00e1lis szeg\u00e9nyess\u00e9ge, de a grafikai makettek „l\u00e9lektelens\u00e9ge” is sokkol\u00f3. \u00c9s ha a hum\u00e1numot hi\u00e1nyoljuk, akkor csak egy ugr\u00e1s a cyberpunk, illetve annak hi\u00e1nya az alapvet\u0151en kalandfilmk\u00e9nt install\u00e1lt hollywoodi sci-fi-b\u0151l.<\/p>\r\n

Persze nem v\u00e9letlen, hogy a cyberpunk igaz\u00e1n vizion\u00e1rius \u00e9s kritikus, kultikus opuszait, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Neurom\u00e1nc<\/i>ot, vagy a Snow Crash<\/i>t nem tudj\u00e1k, vagy ink\u00e1bb nem akarj\u00e1k megfilmes\u00edteni, hiszen ezek nem els\u0151sorban vizu\u00e1lisan, hanem ink\u00e1bb kult\u00farakritikak\u00e9nt \u00fct\u0151sek. Hollywood azonban sokkal jobban kedveli a j\u00f6v\u0151 hipermodern v\u00e1ros\u00e1t, mint a cyberpunk diszt\u00f3pi\u00e1k romhalmaz\u00e1t.<\/p>\r\n

\u00cdgy h\u00e1t maradnak tov\u00e1bbra is a rep\u00fcl\u0151 cs\u00e9szealjak, a monument\u00e1lis \u00e9p\u00fcletek \u00e9s a funkcion\u00e1lis bels\u0151 terek, valamint a vr-k\u00fcty\u00fck \u00e9s a k\u00e9perny\u0151k, melyeket – tal\u00e1n az \u00f6nreflexivit\u00e1s \u00e9s a vide\u00f3-m\u0171v\u00e9szet ig\u00e9zet\u00e9ben – Eike gyakran emel ki filmekb\u0151l. Tipikus eset a M\u00e1trix<\/i> m\u00e1sodik r\u00e9sze, ahol az \u00e9p\u00edt\u00e9sz-szoftver avat\u00e1rja jelenik meg egy k\u00e9perny\u0151kkel bor\u00edtott kupolateremben, pedig a M\u00e1trix<\/i> els\u0151 r\u00e9sz\u00e9ben volt egy-k\u00e9t izgalmasabb jelenet is, mint p\u00e9ld\u00e1ul az, ahogy a cseppfoly\u00f3ss\u00e1 v\u00e1l\u00f3 t\u00fck\u00f6r higanyszer\u0171 anyaga fokozatosan bebor\u00edtja Ne\u00f3t.<\/p>\r\n

\u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben \u00e9s statisztikusan persze pontos Eike l\u00e1tlelete a j\u00f6v\u0151 m\u00faltj\u00e1r\u00f3l, a vizu\u00e1lis ut\u00f3pi\u00e1k archeol\u00f3gi\u00e1j\u00e1r\u00f3l. A biol\u00f3gia forradalma nehezen veszi be a hollywoodi \u00e1lomgy\u00e1r kapuit, de az organikus sci-fi ennek ellen\u00e9re se ritka mad\u00e1r (2)<\/a>. Ott van p\u00e9ld\u00e1ul a Borg a Star Trek<\/i>ben, vagy az \u00e9l\u0151, ragadoz\u00f3 \u0171rhaj\u00f3 a kev\u00e9ss\u00e9 ismert Lexx<\/i> c\u00edm\u0171 sci-fi par\u00f3di\u00e1ban, valamint annak ismertebb \u00e9s j\u00f3val szel\u00eddebb m\u00e1sa<\/a> a Csillagk\u00f6zi sz\u00f6kev\u00e9nyek<\/i>ben (Farscape<\/i>).<\/p>\r\n

Hollywood persze m\u00e9g mindig az \u0171rhaj\u00f3z\u00e1s l\u00e1z\u00e1lm\u00e1t hajtja, \u00e9s a modernizmus k\u00e9pzelete is a makrokozmosz k\u00fcls\u0151 dimenzi\u00f3ira fog\u00e9kony, mik\u00f6zben az id\u0151 el\u0151rehaladt\u00e1val egyre nyilv\u00e1nval\u00f3bb\u00e1 v\u00e1lik, hogy az emberi faj mind\u00f6r\u00f6kre a F\u00f6ld bolyg\u00f3 foglya marad. Ennek egyik folyom\u00e1nya az is, hogy a t\u0151ke egyre kevesebbet \u00e1ldoz a csillagokra \u00e9s egyre t\u00f6bbet a sejtekre, ami ha lassan is, de biztosan \u00e1talak\u00edtja a vizualit\u00e1s birodalm\u00e1t, \u00e9s egyszer majd – sok-sok \u00e9vtizedes k\u00e9s\u00e9ssel – megsz\u00fcletik a posztmodern, vagy ink\u00e1bb poszthum\u00e1n sci-fi a filmm\u0171v\u00e9szetben is, amely tal\u00e1n t\u00fals\u00e1gosan is foglya m\u00e9g a glob\u00e1lis kapitalizmus l\u00e1tv\u00e1nyt\u00e1rsadalm\u00e1nak (3)<\/a>.<\/p>\r\n

\u00c9s ez a k\u00e9nyszeres \u00e9s k\u00e9nyszer\u0171 fogs\u00e1g gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en bomlik ki t\u00e9rben \u00e9s id\u0151ben Eike Gy\u0171jtem\u00e9ny<\/i>\u00e9ben, amely m\u00e9lt\u00e1n p\u00e1ly\u00e1zhat arra az egyel\u0151re m\u00e9g sajnos ink\u00e1bb virtu\u00e1lis, mint val\u00f3s poz\u00edci\u00f3ra, melyet a j\u00f6v\u0151 konyh\u00e1j\u00e1ban egy plazmak\u00e9perny\u0151n megjeleno DVD-m\u0171t\u00e1rgy bet\u00f6lthet majd (4)<\/a>.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

1<\/a> Eike: Gy\u0171jtem\u00e9ny<\/i>, Millen\u00e1ris Pixel Gal\u00e9ria, 2009. m\u00e1jus 22. – augusztus 20.<\/p>\r\n

2<\/a> A biol\u00f3gia forradalm\u00e1hoz l\u00e1sd: Donna Haraway: Kiborg ki\u00e1ltv\u00e1ny: tudom\u00e1ny, technika \u00e9s szocialista feminizmus az 1980-as \u00e9vekben<\/i>. (1985) Ford.: Kov\u00e1cs \u00c1gnes. Replika, 51-52, 107-139. A neten: http:\/\/www.replika.hu\/archivum\/51\/5<\/a><\/p>\r\n

3<\/a> Az ut\u00f3pi\u00e1k, \u00e9s az ut\u00f3pi\u00e1k elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9nek t\u00e1rsadalmi korl\u00e1tair\u00f3l, illetve az ut\u00f3pi\u00e1k rejtett realizmus\u00e1r\u00f3l l\u00e1sd: Fredric Jameson: Archaeologies of the Future: The Desire Called Utopia and Other Science Fictions<\/i>. Verso, New York, 2005.<\/p>\r\n

4<\/a> Eike: „El kell felejteni, hogy a t\u00e9v\u00e9n n\u00e9z\u00fcnk egy vide\u00f3t. Kell hozz\u00e1 egy k\u00fcl\u00f6n monitor, lehet\u0151leg plazmamonitor a falon. Ez luxusnak hangzik, de egy festm\u00e9ny ugyanannyiba ker\u00fcl, mint egy plazmat\u00e9v\u00e9 vagy m\u00e9g t\u00f6bbe. \u00c9s ha m\u00e1r megvan, t\u00f6bb munk\u00e1t is bemutathatunk rajta, teh\u00e1t m\u00e1ris sp\u00f3roltunk egy \u00fajabb festm\u00e9ny v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\u00e1hoz k\u00e9pest. Ezeket a m\u0171v\u00e9szvide\u00f3kat nem kell az elej\u00e9t\u0151l a v\u00e9g\u00e9ig megn\u00e9zni, m\u00e1s az \u00e9rdekes vel\u00fck kapcsolatban: a sz\u00ednek, a mozg\u00e1s stb. \u00c9lvezheted r\u00f6vid ideig is, hosszabb ideig is, sot, ott is hagyhatod. Teh\u00e1t m\u00e1shogy kell n\u00e9zni, \u00e9s m\u00e1shogy kell bemutatni.” – A vide\u00f3muv\u00e9szet \u00f6r\u00f6me. Ivacs \u00c1gnes besz\u00e9lget Eik\u00e9vel<\/i>. Balkon, 2007\/7-8. A neten: http:\/\/www.eike.hu\/time07hu.html<\/a><\/p>\r\n

\r\n

A szerz\u0151 a tanulm\u00e1ny meg\u00edr\u00e1s\u00e1nak idej\u00e9n Bolyai J\u00e1nos Kutat\u00e1si \u00d6szt\u00f6nd\u00edjban r\u00e9szes\u00fclt.<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A sci-fi nem posztmodern zs\u00e1ner, \u00e9s ha nem is vezethet\u0151 vissza Mary Shelley romantikus Frankenstein doktor\u00e1ig, akkor is a huszadik sz\u00e1zad elej\u00e9nek intellektu\u00e1lis term\u00e9ke (\u00e9n eg\u00e9szen pontosan H. G. Wells 1898-as Vil\u00e1gok harc\u00e1t tekintem az els\u0151 sci-fi reg\u00e9nynek, amely a modernizmus delel\u0151j\u00e9n sz\u00fcletett). Ennek ellen\u00e9re a sci-fi ponyvairodalom kanoniz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t sokan \u00f6sszekapcsolj\u00e1k a posztmodern irodalom megjelen\u00e9s\u00e9vel, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630601,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[],"class_list":["post-400654","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szabad-kez"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400654","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400654"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400654\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2022759,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400654\/revisions\/2022759"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630601"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400654"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400654"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400654"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}