{"id":400655,"date":"2009-06-25T22:00:00","date_gmt":"2009-06-25T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400655"},"modified":"2009-06-25T22:00:00","modified_gmt":"2009-06-25T22:00:00","slug":"utopiak-helyett","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/utopiak-helyett\/","title":{"rendered":"Ut\u00f3pi\u00e1k helyett"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

Mindig sz\u00fclettek elk\u00e9pzel\u00e9sek arr\u00f3l, hogyan rendezhetn\u00e9nk be otthonosabban a sz\u00e1munkra adott vil\u00e1got \u00e9s mit tehetn\u00e9nk az egy\u00e9ni \u00e9s t\u00e1rsadalmi igazs\u00e1goss\u00e1g, boldogs\u00e1g el\u00e9r\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben. A k\u00e9rd\u00e9st minden kor a saj\u00e1t k\u00e9p\u00e9re form\u00e1lja, hiszen az err\u0151l val\u00f3 gondolkod\u00e1s keretei t\u00f6rt\u00e9netileg \u00e9s t\u00e1rsadalmilag igencsak meghat\u00e1rozottak, ahogy az elk\u00e9pzelt j\u00f6v\u0151 is mindig a jelen pill\u00e9rein nyugszik.<\/p>\r\n\r\n

A v\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9k sz\u00e1mtalan vari\u00e1ci\u00f3ja k\u00f6z\u00f6tt egyar\u00e1nt megtal\u00e1ljuk a tervez\u00e9s \u00e9s akarat mindenhat\u00f3s\u00e1g\u00e1t felt\u00e9telez\u0151 heroikus l\u00e1tom\u00e1sokat \u00e9s a k\u00f6zvetlen k\u00f6rnyezet alak\u00edt\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl elk\u00e9pzelt csendes, szer\u00e9ny v\u00e1llal\u00e1sokat. A felvil\u00e1gosod\u00e1ssal megsz\u00fclet\u0151 fejl\u0151d\u00e9sbe vetett hit a t\u00e1rsadalmak sz\u00e1m\u00e1ra is kijel\u00f6lte a halad\u00e1s ir\u00e1ny\u00e1t, melyet az ekkor megsz\u00fclet\u0151 ut\u00f3pi\u00e1k is jeleznek. Ezeket a l\u00e1tom\u00e1sokat a modern \u00e9sz klasszifik\u00e1ci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9g\u00e9n alapul\u00f3 rendteremt\u00e9si „elk\u00e9pzel\u00e9sek” sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges megfogalmaz\u00e1sainak tekinthetj\u00fck, ahol a t\u00e1rsadalom tagjai k\u00f6z\u00f6tt megval\u00f3sul\u00f3 egyenl\u0151s\u00e9g \u00e1ll a k\u00f6z\u00e9ppontban.<\/p>\r\n\r\n

Az ut\u00f3pia sz\u00f3t Morus Tam\u00e1s haszn\u00e1lta el\u0151sz\u00f6r – egy 1516-ban megjelentetett k\u00f6nyv c\u00edm\u00e9ben -, „seholsem” vagy „sehol-hely” jelent\u00e9ssel, ugyanakkor ez egybecsengett az eutopia<\/I>, j\u00f3 hely<\/I> kifejez\u00e9ssel is. Az egykori ut\u00f3pi\u00e1k ma m\u00e1r eg\u00e9sz m\u00e1s k\u00e9pet id\u00e9znek fel benn\u00fcnk: az emberek kasztokba oszt\u00e1sa, vagy a nevel\u00e9s\u00fck hat\u00e1rozott ideol\u00f3giai skatuly\u00e1z\u00e1sa sokkal ink\u00e1bb a 20. sz\u00e1zadi diszt\u00f3pi\u00e1k – rossz helyek – fel\u0151l \u00e9rtelmezi \u00fajra ezeket a saj\u00e1t korukban pozit\u00edv j\u00f6v\u0151k\u00e9pek ig\u00e9ny\u00e9vel fell\u00e9p\u0151 elgondol\u00e1sokat. Ami megv\u00e1ltozott a 20. sz\u00e1zadban, az a t\u00e9nyleges totalit\u00e1rius, ideologisztikus rendszereket meg\u00e9lt tudat tapasztalata.<\/p>\r\n\r\n

Ebben az ut\u00f3pi\u00e1k ut\u00e1ni t\u00e9rben \u00e9s id\u0151ben mozog a Pr\u00f3b\u00e1lj tenni valamit, m\u00e9g ha csek\u00e9lys\u00e9g is!<\/I> c\u00edmmel rendezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s. A kur\u00e1tor, Simon Katalin nem a modernit\u00e1s \u00e9s posztmodern viszony\u00e1t tematiz\u00e1lta, vagy a t\u00e1rsadalmi val\u00f3s\u00e1g felm\u00e9r\u00e9s\u00e9t v\u00e1llalta, hanem olyan m\u0171vekre koncentr\u00e1lt, amelyekben a k\u00f6rnyezet egy apr\u00f3 r\u00e9szlet\u00e9nek elmozd\u00edt\u00e1sa, vagy egyszeruen egy h\u00e9tk\u00f6znapi jelens\u00e9g felmutat\u00e1sa \u00fajra\u00e9rtelmezi az eredeti szitu\u00e1ci\u00f3t.<\/p>\r\n\r\n

Az \u00edgy l\u00e9trej\u00f6v\u0151 re\u00e1lis \u00e9s elk\u00e9pzelt vil\u00e1g tal\u00e1lkoz\u00e1sa ment\u00e9n szervez\u0151dik a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, mik\u00f6zben az egyik p\u00f3luson Ciprian Muresan falra \u00edrt Communism never happened<\/I> (A kommunizmus nem t\u00f6rt\u00e9nt meg<\/I>) mondat\u00e1ban manifeszt\u00e1l\u00f3d\u00f3 letisztult konceptualizmus \u00e1ll, a m\u00e1sik p\u00f3luson pedig Johanna Billing vide\u00f3j\u00e1b\u00f3l \u00e1rad\u00f3 \u00e9nekhang gal\u00e9ri\u00e1t bet\u00f6lt\u0151 \u00e9rz\u00e9kis\u00e9ge.<\/p>\r\n\r\n

Muresan m\u0171v\u00e9vel r\u00f6gt\u00f6n a gal\u00e9ri\u00e1ba l\u00e9pve szembes\u00fcl a l\u00e1togat\u00f3, a l\u00e1t\u00f3teret bet\u00f6lt\u0151 mondat \u00e1rny\u00e9ka m\u00e9g a legegyszer\u0171bbnek tuno m\u0171vek felett is ott lebeg, \u00e9s az eg\u00e9sz modernit\u00e1s kudarc\u00e1t hirdeti. Maga a modernit\u00e1s – Zygmund Bauman szerint1<\/b><\/sup><\/a><\/em> – h\u00e1rom elv tal\u00e1lkoz\u00e1sa ment\u00e9n j\u00f6tt l\u00e9tre: a filoz\u00f3fia t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3i amb\u00edci\u00f3i, az \u00e1llam rendteremt\u0151 hajlama \u00e9s az alkalmazott tudom\u00e1ny rendszerez\u0151 diszpoz\u00edci\u00f3i szoros kapcsolat\u00e1ban sz\u00fcletett meg a gyakorlatba \u00e1t\u00fcltethet\u0151 halad\u00e1s eszm\u00e9nye.<\/p>\r\n\r\n

Ha a modernit\u00e1st egyetemes jelens\u00e9gk\u00e9nt fogjuk fel, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s lok\u00e1lis jellemz\u0151knek megfelel\u0151 v\u00e1ltozatok r\u00e9sz\u00e9nek tekinthetj\u00fck a kommunizmust. Ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mert a kommunizmus – f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy mi val\u00f3sult meg – gondos, prec\u00edz tervez\u00e9ssel a modernit\u00e1s k\u00f6z\u00f6sen birtokolt eszm\u00e9ny\u00e9nek a kijav\u00edt\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl akarta t\u00falsz\u00e1rnyalni a Nyugatot, l\u00e9trehozva ezzel a modernit\u00e1s utols\u00f3 \u00e1llom\u00e1s\u00e1t.2<\/b><\/sup><\/a><\/em><\/p>\r\n\r\n

Teh\u00e1t az elm\u00falt 50 \u00e9v t\u00f6rt\u00e9nete sor\u00e1n a t\u00e1rsadalom alak\u00edt\u00e1s\u00e1nak fogalma \u00e9s gondolatrendszere szorosan \u00f6sszefon\u00f3dott a kommunizmussal, ez\u00e9rt a Szovjetuni\u00f3 felboml\u00e1sa kririkusan hat\u00e1rozza meg a racion\u00e1lisan tervezett t\u00e1rsadalom, az ut\u00f3pia megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t is. Ebben az \u00e9rtelemben a Communism never happened<\/I> kijelent\u00e9s nemcsak a kommunizmus, hanem az eg\u00e9sz modernit\u00e1s kudarcak\u00e9nt foghat\u00f3 fel.<\/p>\r\n\r\n

A felirat maga is ezt a heroikus k\u00eds\u00e9rletet id\u00e9zi meg, hiszen a Ceausescu \u00e1ltal 1980-ban elind\u00edtott, az „\u00faj” ipari orsz\u00e1got dics\u0151\u00edt\u0151 Rom\u00e1nia dala<\/I> kamp\u00e1ny hanglemezeib\u0151l kiv\u00e1gott bet\u0171kb\u0151l \u00e9p\u00fcl fel. A kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s itt kett\u0151s term\u00e9szet\u0171 abban az \u00e9rtelemben, hogy egyszerre kapcsol\u00f3dik a posztmodernhez \u00e9s a szovjet modernit\u00e1shoz. Ugyanis a szocialista realizmus nem k\u00fcl\u00f6n\u00edtett el magas \u00e9s alacsony kateg\u00f3ri\u00e1kat – ahogy a n\u00e9met nemzeti szocialista m\u0171v\u00e9szet sem -, s\u0151t, a t\u00f6megkult\u00fara \u00e9s a folkl\u00f3r hagyom\u00e1nyos form\u00e1it haszn\u00e1lta fel.3<\/b><\/sup><\/a><\/em><\/p><\/p>\r\n\r\n

Miut\u00e1n a posztszovjet korban a szovjet kult\u00fara privilegiz\u00e1lt kontextusa elt\u0171nt, az id\u00e9zetek, form\u00e1k \u00f6nmagukban nem tekinthet\u0151ek posztmodern m\u0171v\u00e9szeti strat\u00e9gi\u00e1knak. Muresan m\u0171ve \u00edgy a posztszocialista orsz\u00e1gok m\u00falthoz val\u00f3 felem\u00e1s viszony\u00e1t is jelzi: gondolok arra, hogy sok esetben a jelen folyamatai az el\u0151z\u0151 politikai rendszer idej\u00e9n beidegz\u0151d\u00f6tt mechanizmusok ment\u00e9n \u00e9rtelmez\u0151dnek, \u00e9s a kor\u00e1bbi hatalmi technik\u00e1k fel\u00e9telezett m\u0171k\u00f6d\u00e9se meghat\u00e1rozza a demokr\u00e1ci\u00e1val szembeni k\u00e9ts\u00e9geket, melynek k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt a v\u00e1ltozatlans\u00e1g \u00e9s hi\u00e1baval\u00f3s\u00e1g \u00e9rz\u00e9se a posztszovjet t\u00e1rsadalmi val\u00f3s\u00e1g szerves r\u00e9sze.<\/p>\r\n\r\n

Johanna Billing ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171ve is k\u00f6zvetlen\u00fcl kapcsol\u00f3dik a politikai \u00e1trendez\u0151d\u00e9ssel j\u00e1r\u00f3 \u00faj helyzetekhez, elv\u00e1r\u00e1sokhoz. A Magical world<\/I> (M\u00e1gikus vil\u00e1g<\/I>) c\u00edm\u0171 vide\u00f3n egy z\u00e1gr\u00e1bi zeneiskola tanul\u00f3i gyakorolj\u00e1k a Sidney Barnes \u00e1ltal 1968-ban szerzett kompoz\u00edci\u00f3t. A dal eredeti el\u0151ad\u00f3ja a Rotary Connection volt, az els\u0151 olyan amerikai egy\u00fcttes, amit sz\u00ednes \u00e9s feh\u00e9r b\u0151r\u0171 zen\u00e9szek k\u00f6z\u00f6sen alkottak, egy olyan id\u0151szakban, amikor meghat\u00e1roz\u00f3ak \u00e9s akt\u00edvak voltak a kirekeszt\u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 technik\u00e1i.<\/p>\r\n\r\n

Billing a dalt a v\u00e1ltoz\u00e1sok kulcs\u00e1nak tekintett \u00faj gener\u00e1ci\u00f3 sz\u00e1j\u00e1ba adja. Ezek a gyerekek m\u00e1r a jugoszl\u00e1v h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n sz\u00fclettek, az \u00faj kih\u00edv\u00e1sokat elfogadva eredeti, angol nyelven pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k a zenesz\u00e1mot, de maga a k\u00f6rnyezet – az iskola modernista \u00e9p\u00fclete \u00e9s a k\u00fclv\u00e1ros k\u00e9pei – az elm\u00falt rendszer hagyat\u00e9ka. A k\u00fczdelem, a dal elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa \u00e9s a v\u00e9g n\u00e9lk\u00fcliv\u00e9 v\u00e1l\u00f3 gyakorl\u00e1s az egykor egyszer\u0171s\u00e9get, ellentmond\u00e1s-mentess\u00e9get hirdet\u0151 \u00e9p\u00fcletben feloldhatatlan konfliktushelyzet marad.<\/p>\r\n\r\n

A racionaliz\u00e1l\u00e1s programja a kateg\u00f3ri\u00e1k \u00e9s elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9sek rendszer\u00e9hez igazodva a t\u00e1rsadalom k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 funkci\u00f3it sz\u00e9tv\u00e1lasztva hozta l\u00e9tre a b\u00fcrokratikus int\u00e9zm\u00e9nyrendszert, amely olyan alapvet\u0151 mor\u00e1lis cselekedetek hely\u00e9t is kijel\u00f6lte, mint a seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1s, az adakoz\u00e1s. M\u00e9cs Mikl\u00f3s Haszn\u00e1ltruha (Egy k\u00f6z\u00e9p-kelet-eur\u00f3pai Kelet-K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ban)<\/I> c\u00edmmel ki\u00e1ll\u00edtott h\u00e1rom vide\u00f3j\u00e1val ennek a humanit\u00e1rius cselekv\u00e9snek a t\u00e1rsadalmi helyzetk\u00e9nt int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fclt form\u00e1j\u00e1n, a ruhagy\u0171jt\u00e9sen kereszt\u00fcl a t\u00e1rsadalmi felel\u0151ss\u00e9gv\u00e1llal\u00e1st teszi kritika t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1.<\/p>\r\n\r\n

Az adakoz\u00e1snak ez a form\u00e1ja a napi rutin r\u00e9sze, a t\u00faltermel\u00e9s \u00e9s t\u00falfogyaszt\u00e1s mechanizmusaiba j\u00f3l illeszthet\u0151 jelens\u00e9g. M\u00e9cs k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 helysz\u00edneken egy ruhagy\u0171jt\u0151 kont\u00e9nerhez s\u00e9t\u00e1l, majd egyenk\u00e9nt leveszi ruh\u00e1it \u00e9s bedob\u00e1lja a gy\u0171jt\u0151be, v\u00e9g\u00fcl meztelen\u00fcl t\u00e1vozik a helysz\u00ednr\u0151l. A teljes lemeztelened\u00e9s sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges gesztusa reflekt\u00e1l arra a hi\u00e1nyra, ami abb\u00f3l ad\u00f3dik, hogy az int\u00e9zm\u00e9ny kiiktatja a szem\u00e9lyes kapcsolatot adakoz\u00f3 \u00e9s elfogad\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt, melynek k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt olyan \u00e9rzelmeket z\u00e1r ki a folyamatb\u00f3l, mint az emp\u00e1tia, egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9s vagy a h\u00e1la. Az \u00e9rzelmi kapcsolat hi\u00e1ny\u00e1ban az adom\u00e1nyoz\u00e1s hi\u00e1baval\u00f3, \u00f6nmag\u00e1\u00e9rt val\u00f3 cselekedett\u00e9 v\u00e1lik.<\/p>\r\n\r\n

\u00c9ppen az emberi kapcsolatok n\u00e9lk\u00fcli jelenl\u00e9t az, ami Daniel Knorr Awake \/ Asleep<\/I> (\u00c9bren \/ alva<\/I>) install\u00e1ci\u00f3j\u00e1b\u00f3l is \u00e1rad. A m\u0171v\u00e9sz t\u00f6bb kor\u00e1bbi munk\u00e1j\u00e1hoz hasonl\u00f3an a minim\u00e1lis beavatkoz\u00e1s eszk\u00f6z\u00e9vel \u00e9lt, mikor a Muresan \u00e1ltal haszn\u00e1lt fal m\u00e1sik oldal\u00e1ra egyetlen LED \u00e9g\u0151t helyezett el, amit sms-ben aktiv\u00e1l. A l\u00e1mpa \u00edgy mindig azokban az id\u0151szakokban vil\u00e1g\u00edt, mikor Knorr \u00e9bren van. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kontextus\u00e1ban a puszta jelenl\u00e9t az, ami tematiz\u00e1l\u00f3dik: \u00f6nmag\u00e1ban v\u00e1ltoztat a k\u00f6rnyezeten, ugyanakkor ennek m\u00e9rt\u00e9ke, ir\u00e1nya az \u00e9rtelmez\u0151n m\u00falik.<\/p>\r\n\r\n

A ki\u00e1br\u00e1ndults\u00e1g mindig j\u00f3 terepe a nosztalgi\u00e1nak, a m\u00falt k\u00e9pzeletbeli megkonstru\u00e1l\u00e1sa \u00e9s idealiz\u00e1l\u00e1sa sor\u00e1n el\u0151szeretettel gondoljuk el a tradicion\u00e1lis t\u00e1rsadalmakat a „k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g” helyek\u00e9nt. A k\u00f6zvetlen, szem\u00e9lyes kapcsolatok \u00e9s az egy\u00fcttl\u00e9t \u00e9lm\u00e9nye ir\u00e1nti v\u00e1gy jelenik meg egyre t\u00f6bb t\u00e1rsadalmi mozgalomban, \u00e9s nem egy m\u0171v\u00e9szeti projekt alapul azon a szervez\u0151 munk\u00e1n \u00e9s r\u00e9szv\u00e9telen, amely valamely k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi helyzetet gener\u00e1l vagy teremt.<\/p>\r\n\r\n

Arthur Kleinjan ki\u00e1ll\u00edtott vide\u00f3j\u00e1ban nem egy\u00e9rtelm\u0171en eld\u00f6nthet\u0151, hogy egy tal\u00e1lt jelenetet dokument\u00e1lt, vagy \u00fajraj\u00e1tszatott a r\u00e9sztvev\u0151kkel, de a vide\u00f3n szerepl\u0151k k\u00f6z\u00f6tt megval\u00f3sul\u00f3 emp\u00e1tia, egy ugr\u00e1l\u00f3k\u00f6telez\u0151 kisl\u00e1ny \u00e9s az \u0151t k\u00eds\u00e9r\u0151, vele ugr\u00e1l\u00f3 apuka k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl mag\u00e1val ragadja a n\u00e9z\u0151t.<\/p>\r\n\r\n

Katarina Seda pedig There is Nothing There<\/I> (Semmi sincs ott<\/I>) c\u00edmmel megval\u00f3s\u00edtott munk\u00e1j\u00e1ban k\u00f6zvet\u00edt\u0151k\u00e9nt, egy esem\u00e9ny szervez\u0151jek\u00e9nt l\u00e9p fel. Seda egy cseh faluban k\u00e9rd\u0151\u00edvek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel felm\u00e9rte, hogy a helyiek milyen tev\u00e9kenys\u00e9geket v\u00e9geznek \u00e9s ennek alapj\u00e1n elk\u00e9sz\u00edtett egy napirendet, amihez igazodva a falusiak egyszerre, egy id\u0151ben v\u00e9gezt\u00e9k el megszokott teend\u0151iket.<\/p>\r\n\r\n

A projekt helysz\u00edne abb\u00f3l a szempontb\u00f3l meghat\u00e1roz\u00f3, hogy l\u00e1that\u00f3lag nem rendelkezik egyedi, lok\u00e1lis sz\u00ednekkel, hanem egy uniformiz\u00e1lt, kockah\u00e1zakb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 telep\u00fcl\u00e9s. Ez az \u00e9p\u00fclett\u00edpus a nyolcvanas \u00e9vekben a j\u00f3l\u00e9t \u00e9s gazdags\u00e1g jelk\u00e9pe volt, ma pedig egy olyan t\u00f6rt\u00e9nelmi korszakot jelez, amelyben az egyenl\u0151s\u00e9g elve nem emberi jogi, hanem gazdas\u00e1gi k\u00e9rd\u00e9sk\u00e9nt fogalmaz\u00f3dott meg.<\/p>\r\n\r\n

Seda \u00e9rdeme – \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a projekt legnehezebb r\u00e9sze volt – a p\u00e1rbesz\u00e9d kialak\u00edt\u00e1sa, amelyben a r\u00e9sztvev\u0151k kulcsfogalmai elt\u00e9r\u0151 tartalmakkal tel\u00edtettek. A k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai falvakban \u00e9l\u0151k ugyanis nem felt\u00e9tlen\u00fcl nosztalgi\u00e1val gondolnak a „k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gre”, hiszen a t\u00e9eszes\u00edt\u00e9s sor\u00e1n \u00e9ppen a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9rdekeire hivatkozva sz\u00e1molt\u00e1k fel a falvak hagyom\u00e1nyos gazdas\u00e1gi form\u00e1it, t\u00e1rsadalmi berendezked\u00e9s\u00e9t \u00e9s k\u00f6zvetve t\u00e1rsas\u00e1gi esem\u00e9nyeit.<\/p>\r\n\r\n

A m\u0171v\u00e9sz \u00e1ltal kezdem\u00e9nyezett szitu\u00e1ci\u00f3 mag\u00e1ban rejti az azonoss\u00e1gok egy\u00fcttes felfedez\u00e9s\u00e9nek \u00e9s egy lok\u00e1lisan meghat\u00e1rozott k\u00f6z\u00f6s \u00e9lm\u00e9nyvil\u00e1ggal, tapasztalatokkal rendelkez\u0151 csoport mag\u00e1ra ismer\u00e9s\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, ami az egy\u00e9ni \u00e9s kollekt\u00edv identit\u00e1s megteremt\u00e9s\u00e9nek az eszk\u00f6ze is lehet.<\/p>\r\n\r\n

Yeondoo Jung alkot\u00f3i strat\u00e9gi\u00e1ja, Sed\u00e1hoz hasonl\u00f3an a kapcsolat\u00e9p\u00edt\u00e9sen alapszik \u00e9s az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sre helyezi a hangs\u00falyt. Jung a vil\u00e1g minden t\u00e1j\u00e1n a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bbnek t\u0171n\u0151 embereket k\u00e9rdez meg \u00e1lmaikr\u00f3l, majd egy fot\u00f3 erej\u00e9ig megpr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k megval\u00f3s\u00edtani ezeket. A munka a benne r\u00e9sztvev\u0151k identit\u00e1s-konstru\u00e1l\u00e1si folyamat\u00e1nak r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik, mind a m\u0171v\u00e9sz, mind a m\u00e1sik f\u00e9l eset\u00e9ben. Jung f\u00f6ldr\u00e9szeken \u00e1t\u00edvel\u0151 utaz\u00e1sai k\u00f6z\u00f6tt ezek a tal\u00e1lkoz\u00e1sok teremtik meg a folytonoss\u00e1g \u00e9rzet\u00e9t, m\u00edg a „modellek” k\u00e9nytelenek aktu\u00e1lis \u00e9lethelyzet\u00fck \u00e9s \u00e1lmaik f\u00e9ny\u00e9ben saj\u00e1t t\u00f6rt\u00e9net\u00fcket fel\u00e9p\u00edteni.<\/p>\r\n\r\n

A modernit\u00e1s kitermelte ut\u00f3pi\u00e1k – Morust\u00f3l Marxig – kollekt\u00edv l\u00e1tom\u00e1sok voltak. A posztmodern ut\u00f3pia a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s f\u00e9ny\u00e9ben egy\u00e9ni, amely a mindennapok sor\u00e1n valahogy \u00fagy hangzik: ha nem tudod megv\u00e1ltoztatni a vil\u00e1got, v\u00e1ltoztasd meg \u00f6nmagad. Tal\u00e1n emiatt, sokkal ink\u00e1bb a v\u00e1gyainkban ismer\u00fcnk magunkra, mint t\u00e1rsadalmi k\u00f6tel\u00e9keinkben.<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

1<\/b><\/a> Bauman, Zygmunt: Turist\u00e1k \u00e9s vagabundok – A posztmodern kor h\u0151sei \u00e9s \u00e1ldozatai<\/I>. Magyar Lettre, 1999\/35.<\/p>\r\n

2<\/b><\/a> Johann P. Arnason: Kommunizmus \u00e9s modernit\u00e1s<\/I>. In: Sokf\u00e9le modernit\u00e1s sz. Niederm\u00fcller P\u00e9ter-Horv\u00e1th Kata-Oblath M\u00e1rton-Zombory M\u00e1t\u00e9. L\u2019Harmattan, Budapest, 2008.<\/p>\r\n

3<\/b><\/a> Boris Groys: A posztszovjet posztmodern<\/I>. Magyar Lettre, 1997\/3.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n\r\n\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  Mindig sz\u00fclettek elk\u00e9pzel\u00e9sek arr\u00f3l, hogyan rendezhetn\u00e9nk be otthonosabban a sz\u00e1munkra adott vil\u00e1got \u00e9s mit tehetn\u00e9nk az egy\u00e9ni \u00e9s t\u00e1rsadalmi igazs\u00e1goss\u00e1g, boldogs\u00e1g el\u00e9r\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben. A k\u00e9rd\u00e9st minden kor a saj\u00e1t k\u00e9p\u00e9re form\u00e1lja, hiszen az err\u0151l val\u00f3 gondolkod\u00e1s keretei t\u00f6rt\u00e9netileg \u00e9s t\u00e1rsadalmilag igencsak meghat\u00e1rozottak, ahogy az elk\u00e9pzelt j\u00f6v\u0151 is mindig a jelen pill\u00e9rein nyugszik. A v\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1ra […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630602,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400655","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400655","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400655"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400655\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630602"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400655"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400655"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400655"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}