{"id":400667,"date":"2009-08-30T22:00:00","date_gmt":"2009-08-30T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400667"},"modified":"2009-08-30T22:00:00","modified_gmt":"2009-08-30T22:00:00","slug":"optikai-steampunk","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/flex\/optikai-steampunk\/","title":{"rendered":"Optikai steampunk"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

  <\/p>\r\n

William Gibson \u00e9s Bruce Sterling 1990-ben \u00edrtak egy alternat\u00edv t\u00f6rt\u00e9nelmi reg\u00e9nyt A g\u00e9pezet<\/I> c\u00edmmel. A t\u00f6rt\u00e9net abb\u00f3l a feltev\u00e9sb\u0151l indul ki, hogy Charles Babbage matematikus a korai 19. sz\u00e1zadban meg tudja \u00e9p\u00edteni az els\u0151, – tervekben akkor m\u00e1r val\u00f3ban l\u00e9tez\u0151 – mechanikus sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pet \u00e9s \u00edgy a Nyugat egy \u00e9vsz\u00e1zaddal hamarabb l\u00e9p be az inform\u00e1ci\u00f3s t\u00e1rsadalom korszak\u00e1ba. Az \u00edr\u00e1s m\u0171faj\u00e1t szok\u00e1s steampunkk\u00e9nt is jellemezni, mivel a reg\u00e9ny tulajdonk\u00e9pp a \u201980-as \u00e9vekben n\u00e9pszer\u0171 cyberpunk irodalom hagyom\u00e1nyait \u00fcltette a viktori\u00e1nus Angli\u00e1ba, a g\u0151zg\u00e9p hoskor\u00e1ba.<\/p>\r\n\r\n

A Pillanatg\u00e9pek<\/I> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son bemutatott kort\u00e1rs m\u0171vek valami hasonl\u00f3ra v\u00e1llalkoznak az optikai m\u00e9diumok vonatkoz\u00e1s\u00e1ban, mint a k\u00e9t eml\u00edtett szerz\u0151. \u00c1m \u0151k Gibsonnal \u00e9s Sterlinggel ellen\u00e9tben nem azt firtatj\u00e1k, hogy hogyan alakult volna a t\u00f6rt\u00e9nelem, ha egy ma uralkod\u00f3 technol\u00f3giai paradigma – a m\u00e9diat\u00f6rt\u00e9net eset\u00e9ben ez a mozg\u00f3k\u00e9p – egy \u00e9vsz\u00e1zaddal hamarabb k\u00f6sz\u00f6nt be. A k\u00e9rd\u00e9snek \u00e9pp az ellenkez\u0151je t\u0171nik fontosnak sz\u00e1mukra: milyen m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s kultur\u00e1lis form\u00e1k \u00e9ln\u00e9nek ma, ha a 20. sz\u00e1zadban nem mer\u00fcltek volna feled\u00e9sbe az olyan prekinematografikus eszk\u00f6z\u00f6k, mint a laterna magica, a sztereoszk\u00f3p, a kukucsk\u00e1l\u00f3doboz vagy a t\u00fck\u00f6rkabinet.<\/p>\r\n\r\n

Ezek az optikai technol\u00f3gi\u00e1k egy mai, retrospekt\u00edv olvasat szerint a mozi el\u0151t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t rajzolj\u00e1k ki, \u00e1m m\u00e9gsem ezt a perspekt\u00edv\u00e1t vette alapul a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, amely tulajdonk\u00e9pp k\u00e9t ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egyben: a mintegy 60, az elm\u00falt negyven \u00e9vben k\u00e9sz\u00fclt kort\u00e1rs m\u0171vet Werner Nekes legend\u00e1s m\u00e9diat\u00f6rt\u00e9neti gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek t\u00f6bb mint 200 t\u00e1rgya eg\u00e9sz\u00edtette ki a 16. \u00e9s kora 20. sz\u00e1zad k\u00f6zti id\u0151szakb\u00f3l. A Nekes-gy\u0171jtem\u00e9ny t\u00e9rbeli elrendez\u00e9se a M\u0171csarnokban, b\u00e1r t\u00f6rekedett a rendszerez\u0151 szeml\u00e9letre, m\u00e9gsem szigor\u00faan kronologikus, a film megjelen\u00e9s\u00e9nek diadalmas pillanat\u00e1ra kihegyezett narrat\u00edv\u00e1t pr\u00f3b\u00e1lt meg rekonstru\u00e1lni. Ezt persze a k\u00f6zeg is indokolta, hisz a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet sz\u00e1m\u00e1ra els\u0151sorban az\u00e9rt \u00e9rdekesek a korai optikai m\u00e9diumok, mert azok saj\u00e1t korukban kih\u00edv\u00e1s el\u00e9 \u00e1ll\u00edtott\u00e1k a renesz\u00e1nsz \u00f3ta uralkod\u00f3 k\u00f6z\u00e9pponti perspekt\u00edva hagyom\u00e1ny\u00e1t.<\/p>\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son \u00edgy a m\u00e9diumok t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek olyan fejezetei is nagy figyelmet kaptak, amelyek a film kifejl\u0151d\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l zs\u00e1kutc\u00e1nak t\u0171nhetnek. Ilyenek t\u00f6bbek k\u00f6zt a m\u00e1r a 16-17. sz\u00e1zadban is ismert k\u00e9tn\u00e9zet\u0171 k\u00e9pek, mint az emberi arcokat rejt\u0151 antropomorf t\u00e1jk\u00e9pek, az egyetlen l\u00e1t\u00f3sz\u00f6gb\u0151l, vagy a megfelel\u0151 geometri\u00e1j\u00fa t\u00fck\u00f6r felsz\u00edn\u00e9n kirajzol\u00f3d\u00f3 anamorfikus k\u00e9pek, illetve a mai „kacsint\u00f3s” (\u00fan. lentikul\u00e1ris) k\u00e9pekhez hasonl\u00f3 lamella- \u00e9s rov\u00e1tkolt k\u00e9pek. Hozz\u00e1juk hasonl\u00f3an a kort\u00e1rs szekci\u00f3ban is sz\u00e1mos m\u0171 fedezi f\u00f6l \u00fajra a multiperspektivikus \u00e1br\u00e1zol\u00e1s lehet\u0151s\u00e9geit, \u00e1m ezek a munk\u00e1k nem el\u00e9gednek meg az optikai tr\u00fckk puszta alkalmaz\u00e1s\u00e1val.<\/p>\r\n\r\n

Igaz, \u00e9pp a lehets\u00e9ges kiindul\u00f3pontot ad\u00f3 munka, a brazil Regina Silveira The Saint\u2019s Paradox<\/I> (1994) c. install\u00e1ci\u00f3ja nem sz\u00e1molta f\u00f6l teljesen azt a hemeneutikai csapd\u00e1t, melyet akaratlanul is f\u00f6l\u00e1ll\u00edtott. A m\u0171 egy kism\u00e9ret\u0171 lovasszobor k\u00f6r\u00e9<\/a> szervez\u0151dik, amely l\u00e1tsz\u00f3lag hatalmas festett \u00e1rny\u00e9kot vet a m\u00f6g\u00f6tte \u00f6ssze\u00e9r\u0151 k\u00e9t falra, de a sziluett val\u00f3j\u00e1ban egy m\u00e1sik lovast<\/a> \u00e1br\u00e1zol. M\u00edg az apr\u00f3 fafigura a spanyol hadsereg „v\u00e9d\u0151szentjek\u00e9nt” tisztelt Szent Jakabot reprezent\u00e1lja, a gigantikus pszeudo-\u00e1rny\u00e9k egy 19. sz\u00e1zadi brazil t\u00e1bornok\u00e9, aki a latin-amerikai orsz\u00e1g hadsereg\u00e9nek patr\u00f3nusa. A politikus-katonatiszt 41 m\u00e9teres magass\u00e1gba emelt bronzszobra<\/a>, mely Victor Brecheret modernista szobr\u00e1sz munk\u00e1ja, Sao Paulo k\u00f6zpontj\u00e1ban \u00e1ll.<\/p>\r\n\r\n

Ez a viszonylag sok utal\u00e1s a helyi kontextusra, melyeket a k\u00eds\u00e9r\u0151 komment\u00e1rban olvashatunk, Silveira m\u0171v\u00e9nek m\u00e9ly kultur\u00e1lis be\u00e1gyazotts\u00e1g\u00e1t sugallja, \u00e1m a fentiekn\u00e9l nem kapunk t\u00f6bb t\u00e1mpontot az olvasat teljesebb kibont\u00e1s\u00e1hoz. A sv\u00e1jci Markus Raetz Ny\u00falt\u00fck\u00f6r<\/I> (1988) c. install\u00e1ci\u00f3ja eset\u00e9ben m\u00e1r nyilv\u00e1nval\u00f3 a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti reflexi\u00f3<\/a>. Egy falapon egy dr\u00f3tb\u00f3l form\u00e1lt ny\u00fal \u00e9s vele szemben egy kism\u00e9ret\u0171 ov\u00e1lis t\u00fck\u00f6r l\u00e1that\u00f3, melyben azonban nem az \u00e1llatot pillantjuk meg, hanem egy kalapos f\u00e9rfi profilj\u00e1t. A dr\u00f3tb\u00f3l kirajzol\u00f3d\u00f3 f\u00e9rfialak a jellegzetes ruhadarabbal k\u00f6nnyen azonos\u00edthat\u00f3 Joseph Beuys-szal, akinek m\u0171v\u00e9szi mitol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ban visszat\u00e9r\u0151 mot\u00edvum a ny\u00fal.<\/p>\r\n\r\n

Tim Noble \u00e9s Sue Webster k\u00f6rk\u00f6r\u00f6s mellszobor-\u00f6narck\u00e9peit<\/a> (P\u00f6rg\u0151 fejek<\/I>, 2005) r\u00e9szben a perzisztencia-jelens\u00e9gre alapul\u00f3 j\u00e1t\u00e9kok ihlett\u00e9k. Az ut\u00f3bbiak m\u0171k\u00f6d\u00e9si elve egyszer\u0171: ha egy szimmetrikus t\u00e1rgy, p\u00e9ld\u00e1ul egy v\u00e1za dr\u00f3tb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt f\u00e9lsziluettj\u00e9t megp\u00f6rgetj\u00fck a tengelye k\u00f6r\u00fcl, kirajzol\u00f3dik annak teljes k\u00e9pe. A brit alkot\u00f3p\u00e1ros szobrai azt a pillanatot ragadj\u00e1k meg, amikor a megp\u00f6rgetett arcprofilok horizont\u00e1lis vonalakk\u00e1 mos\u00f3dnak, \u00edgy csak a falra vet\u00fcl\u0151 \u00e1rny\u00e9kukban jelenik meg \u00fajra a felismerhet\u0151, k\u00e9tdimenzi\u00f3s arc\u00e9l. Hasonl\u00f3, \u00e1rny\u00e9kokba rejtett profilokat ugyanabban a teremben a Nekes-gy\u0171jtem\u00e9ny egyes darabjain is l\u00e1thatunk: s\u00e9tap\u00e1lc\u00e1k \u00e9s pecs\u00e9tek g\u00f6mbfoganty\u00fai ismert 18-19. sz\u00e1zadi alakok arcvon\u00e1sait vet\u00edtik a falra. A Noble-Webster du\u00f3 m\u0171ve egyben ironikus gesztus, hisz ugyanezzel a szobr\u00e1szati technik\u00e1val az olasz futurista Renato Bertelli 1933-ban Mussolini portr\u00e9j\u00e1t k\u00e9sz\u00edtette el.<\/p>\r\n\r\n

A sziluettk\u00e9pek t\u00e1rsadalom- \u00e9s kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti kontextus\u00e1t helyezi a k\u00f6z\u00e9ppontba Kara Walker Miss Merrimac and the Monitor<\/I> (2001) c. install\u00e1ci\u00f3ja. Az alkot\u00e1s k\u00f6zponti eleme egy falra vet\u00edtett sz\u00ednes kiv\u00e1g\u00e1s<\/a>. Az amerikai polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fara utal\u00f3 jelenet a 19. sz\u00e1zadi polg\u00e1rs\u00e1g n\u00e9pszer\u0171 sz\u00f3rakoz\u00e1si form\u00e1inak (pl. minstrel show-k) mot\u00edvumaival keveredik, amelyek nem mell\u0151zt\u00e9k a rasszista sztereot\u00edpi\u00e1kat sem. Walker munk\u00e1ja azt nyomat\u00e9kos\u00edtja, hogy az \u00e1ltala anakronisztikusan alkalmazott m\u00e9dium a saj\u00e1t kor\u00e1ban szerves r\u00e9sze volt egy politikai-t\u00e1rsadalmi rend hatalomgyakorl\u00f3 appar\u00e1tus\u00e1nak.<\/p>\r\n\r\n

T\u00f6bb m\u0171ben is f\u00f6lbukkan az objekt\u00edv reprezent\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g probl\u00e9m\u00e1ja \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 "l\u00e1ttat\u00e1si strat\u00e9gi\u00e1kban" rejl\u0151 manipul\u00e1ci\u00f3s eszk\u00f6z\u00f6k k\u00e9rd\u00e9se. Z\u00e1dor Tam\u00e1s k\u00e9t panor\u00e1mafot\u00f3t k\u00e9sz\u00edtett a Tat\u00e1rszentgy\u00f6rgy\u00f6n 2009. m\u00e1rcius\u00e1ban orvul meggyilkolt apa \u00e9s fia temet\u00e9s\u00e9r\u0151l. K\u00e9t, egyenk\u00e9nt szeml\u00e9lve l\u00e1tsz\u00f3lag semleges dokumentarista h\u00edrad\u00e1st l\u00e1tunk egy orsz\u00e1gos jelent\u0151s\u00e9g\u0171v\u00e9 v\u00e1lt esem\u00e9nyr\u0151l. Azonban m\u00edg az egyik fot\u00f3 eg\u00e9szen k\u00f6zelr\u0151l, portr\u00e9szer\u0171 alaposs\u00e1ggal mutatja meg a f\u0151k\u00e9nt rom\u00e1kb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 gy\u00e1szmenet arcait, addig a m\u00e1sodik egy t\u00e1volabbi, kev\u00e9sb\u00e9 empatikus n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l szeml\u00e9li ugyanezt a jelenetet.<\/p>\r\n\r\n

K\u00f6zvetlen\u00fcl Z\u00e1dor munk\u00e1ja mellett Alfons Schilling install\u00e1ci\u00f3ja sematikus eszk\u00f6z\u00f6kkel \u00e9breszti r\u00e1 a n\u00e9z\u0151t azokra az optikai \u00e9s kognit\u00edv r\u00e9tegekre, amelyek be\u00e9kel\u0151dnek a val\u00f3s\u00e1g \u00e9s annak k\u00e9pi \u00e1br\u00e1zol\u00e1sai k\u00f6z\u00e9. Egy sarokban kartondoboz \u00e9s benne \u00f6sszegy\u0171rt pap\u00edrok, els\u0151 r\u00e1n\u00e9z\u00e9sre ak\u00e1r ottfelejtett csomagol\u00f3anyagok is lehetnek. \u00c1m ha egy k\u00f6zeli fa\u00e1llv\u00e1nyon elhelyezett prizma- \u00e9s t\u00fck\u00f6rrendszeren kereszt\u00fcl vessz\u00fck \u0151ket szem\u00fcgyre, t\u00e9rbeli tulajdons\u00e1gaik megv\u00e1ltoznak: a gy\u0171r\u0151d\u00f6tt form\u00e1k domborulatai mintha ink\u00e1bb horpadtak lenn\u00e9nek, a kil\u00f3g\u00f3 r\u00e9szek pedig mintha befel\u00e9 ind\u00edtan\u00e1k el a tekintetet.<\/p>\r\n\r\n

Szegedy-Masz\u00e1k Zolt\u00e1n Vizu\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3<\/I> (2008-2009) c. m\u0171v\u00e9t – ha a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s sz\u0171kebb kontextus\u00e1ban akarjuk \u00e9rtelmezni – olvashatjuk \u00fagy is, mint a "rejtett k\u00e9pek" egy \u00fajabb p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t, mely egyben a digit\u00e1lis \u00e9s a hagyom\u00e1nyos k\u00e9palkot\u00e1s viszony\u00e1t is vizsg\u00e1lja. A szeml\u00e9l\u0151 egy asztal el\u0151tt foglal helyet<\/a>, szemben egy k\u00e9perny\u0151vel \u00e9s egy kamer\u00e1val. Az asztalon A\/4-es m\u00e9ret\u0171 k\u00e1rty\u00e1k, sz\u00e1munkra \u00e9rtelmezhetetlen jelekkel, amelyek a kamer\u00e1t \u00e9s a k\u00e9perny\u0151t \u00f6sszek\u00f6t\u0151 sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f3dokk\u00e9nt olvashat\u00f3k. Ha a lapokat a lencse fel\u00e9 ford\u00edtjuk, a k\u00e9perny\u0151n – mely a saj\u00e1t k\u00e9p\u00fcnket is mutatja val\u00f3s id\u0151ben – h\u00e1romdimenzi\u00f3s sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes grafik\u00e1k jelennek meg.<\/p>\r\n\r\n

A munka inspir\u00e1ci\u00f3j\u00e1t Jonathan Swift Gulliverj\u00e9nek laputai utaz\u00e1sa adta, amelyben a kifigur\u00e1zott tud\u00f3sok a nyelvet k\u00f6zvetett, szimbolikus term\u00e9szete miatt alacsonyabb szint\u0171nek tartj\u00e1k, mint az ikonikus jelt\u00edpusokra – p\u00e9ld\u00e1ul szavak helyett f\u00f6lmutatott t\u00e1rgyakra – \u00e9p\u00fcl\u0151 kommunik\u00e1ci\u00f3t. Itt azonban ironikus m\u00f3don a h\u00e1romdimenzi\u00f3s grafik\u00e1k csak egy szimbolikus jelrendszer k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel jelenhetnek meg a k\u00e9perny\u0151n, m\u00edg a h\u00e1tter\u00e9ben l\u00e1that\u00f3 folyamatos \u00e9l\u0151k\u00e9p adja a tulajdonk\u00e9ppeni ikonikus, ha tetszik "anal\u00f3g" r\u00e9teget.<\/p>\r\n\r\n

Szegedy-Masz\u00e1k egy m\u00e1sik, Ferenzelyi M\u00e1rtonnal k\u00f6z\u00f6sen k\u00e9sz\u00edtett install\u00e1ci\u00f3ja (Aura 2.0<\/I>, 2007) a hengeres anamorf\u00f3zis optikai jelens\u00e9g\u00e9t<\/a> helyezi a digit\u00e1lis, interakt\u00edv m\u00e9diumok k\u00f6rnyezet\u00e9be. A m\u0171 f\u0151szerepl\u0151je egy asztalon nyugv\u00f3 f\u00e9mb\u00f6gre, amelynek oldal\u00e1n k\u00f6zeli \u00e9s t\u00e1voli, virtu\u00e1lis t\u00e1rgyak t\u00fck\u00f6rk\u00e9pei rajzol\u00f3dnak ki. Az ut\u00f3bbiak abb\u00f3l a f\u00f6l\u00fclr\u0151l vet\u00edtett, anamorfikus k\u00e9pb\u0151l alakulnak \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 alakzatokk\u00e1 a f\u00e9mfel\u00fcleten, amely egy arasznyi s\u00e1vban vet\u00fcl a b\u00f6gre k\u00f6r\u00e9. Ha az \u00e9rz\u00e9kel\u0151vel ell\u00e1tott iv\u00f3ed\u00e9nyt elmozd\u00edtjuk az asztal fel\u00fclet\u00e9n, k\u00f6veti azt a k\u00e9pi holdudvar is, amely a t\u00e9rbeli helyzet alapj\u00e1n folyamatosan m\u00f3dosul. \u00cdgy, a "visszat\u00fckr\u00f6z\u00f6tt" t\u00e1rgyak n\u00e9zet\u00e9n kereszt\u00fcl, sz\u00e9p lassan a b\u00f6gre teljes virtu\u00e1lis k\u00f6rnyezet\u00e9t felt\u00e9rk\u00e9pezhetj\u00fck.<\/p>\r\n\r\n

Az a felfedez\u0151\u00e9lm\u00e9ny, amellyel az install\u00e1ci\u00f3 a szeml\u00e9l\u0151t is le tudja bilincselni, a filoz\u00f3fiai j\u00e1t\u00e9kok korszak\u00e1nak naiv befogad\u00f3j\u00e1t \u00e9leszti \u00fajra benn\u00fcnk, noha ehhez er\u0151teljesen hozz\u00e1j\u00e1rul az interakt\u00edv k\u00f6rnyezet. T\u00f6bb alkot\u00e1s viszont korabeli m\u00f3don, vagy egy\u00e9b, sz\u00e1nd\u00e9kosan "primit\u00edv" technol\u00f3gi\u00e1kkal pr\u00f3b\u00e1lja meg rekonstru\u00e1lni egy-egy optikai eszk\u00f6z befogad\u00e1si \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t. Ilyen Roland Stratmann Upside Down<\/I> (2008) c. install\u00e1ci\u00f3ja – az \u00dcltetv\u00e9nym\u00e1mork\u00e9nt val\u00f3 magyar ford\u00edt\u00e1s k\u00e9ts\u00e9get hagy maga ut\u00e1n -, mely t\u00f6bb mint egy tucat, zsin\u00f3rokon lel\u00f3gatott, camera obscurak\u00e9nt viselked\u0151<\/a> pap\u00edrdobozb\u00f3l \u00e1ll. A z\u00e1rt dobozok elej\u00e9n egy apr\u00f3 ny\u00edl\u00e1son jut be a f\u00e9ny, amely egy finom, \u00e1ttetsz\u0151 sz\u00f6vetr\u00e9tegre a k\u00fclvil\u00e1g megford\u00edtott k\u00e9p\u00e9t rajzolja ki, mint ahogy a szem belsej\u00e9be jut\u00f3 f\u00e9nysugarak teszik ugyanezt a szemfen\u00e9k receh\u00e1rty\u00e1j\u00e1n.<\/p>\r\n\r\n

Stratmann munk\u00e1ja eredetileg szabadt\u00e9ri m\u0171k\u00e9nt lett bemutatva egy isztambuli egyetem kampusz\u00e1n, ahol a dobozok egy fa \u00e1gair\u00f3l l\u00f3gtak le, utalva a camera obsura korai le\u00edr\u00e1saira. Az optikai jelens\u00e9get Eur\u00f3p\u00e1ban els\u0151k\u00e9nt Arisztotel\u00e9sz jegyezte le, amikor egy r\u00e9szleges napfogyatkoz\u00e1s alkalm\u00e1val megfigyelte, hogy egy lombos fa alatt apr\u00f3 napsarl\u00f3k jelennek meg a talajon [1]<\/a>. A m\u0171vet siker\u00fclt \u00fagy adapt\u00e1lni a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r falai k\u00f6z\u00e9, hogy ne szakadjon ki teljesen eredeti kontextus\u00e1b\u00f3l: a M\u0171csarnok term\u00e9szetes f\u00e9nyben leggazdagabb, az \u00e9p\u00fclet bal sz\u00e1rny\u00e1nak ablakos-\u00fcvegtet\u0151s term\u00e9ben kapott helyet, melyet a V\u00e1rosliget f\u00e1i szeg\u00e9lyeznek. \u00cdgy a dobozok k\u00e9mlel\u0151ny\u00edl\u00e1s\u00e1t \u00f6nk\u00e9ntelen\u00fcl is a kinti k\u00f6rnyezet fel\u00e9 ir\u00e1ny\u00edtottuk.<\/p>\r\n\r\n

William Kentridge A m\u00e9r\u00e9s tank\u00f6nyve<\/I> (2007) c\u00edm\u0171 install\u00e1ci\u00f3ja nem csak a binokul\u00e1ris \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s, \u00e9s az arra \u00e9p\u00fcl\u0151 sztereoszk\u00f3p elv\u00e9t illusztr\u00e1lja meglehet\u0151s tudom\u00e1nyos-technikai pontoss\u00e1ggal, hanem arra is r\u00e1mutat, hogy a k\u00f6zponti perspekt\u00edva szerepe milyen \u00e1talakul\u00e1sokon esett kereszt\u00fcl a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 korszakaiban. Az install\u00e1ci\u00f3ban h\u00e1rom sztereoszkopikus n\u00e9z\u0151szerkezetet sorakozik egy asztalon, rajtuk k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 lencs\u00e9k bal \u00e9s jobb szem\u00fcnknek. A lencs\u00e9k alatt, lentebb egy-egy fotogarv\u0171r-p\u00e1r l\u00e1that\u00f3, melyek enyh\u00e9n elt\u00e9r\u0151 n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l \u00e1br\u00e1zolnak egy kompoz\u00edci\u00f3t. B\u00e1r a szemeink k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n m\u00e9lys\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl \u00e9rz\u00e9kelik a k\u00e9t k\u00e9pet, agyunk l\u00e1t\u00f3k\u00f6zpontj\u00e1ban er\u0151sen t\u00e9rhat\u00e1s\u00fa l\u00e1tv\u00e1ny keletkezik bel\u0151l\u00fck. Maguk a jelenetek b\u0151velkednek m\u00e9dia- \u00e9s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti id\u00e9zetekben, melyek alapvet\u0151en a centr\u00e1lperspekt\u00edva paradigm\u00e1j\u00e1t \u00fctk\u00f6ztetik a t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s n\u00e9z\u0151pontok alternat\u00edv\u00e1ival.<\/p>\r\n\r\n

Mindegyik be\u00e1ll\u00edt\u00e1s alapj\u00e1t egy kukucsk\u00e1l\u00f3doboz sz\u00ednpadszer\u0171 d\u00edszlete adja. A peep box, ak\u00e1r csak a sztereoszk\u00f3p, a t\u00e9rbeli m\u00e9lys\u00e9g ill\u00fazi\u00f3j\u00e1t teremti meg egy sz\u0171k mez\u0151ben, de az ut\u00f3bbit\u00f3l elt\u00e9r\u0151 m\u00f3don, a perspektivikus \u00e1br\u00e1zol\u00e1s t\u00falhangs\u00falyoz\u00e1s\u00e1val. A k\u00e9t percepci\u00f3s modellt \u00fctk\u00f6zteti az egyik k\u00e9pen D\u00fchrer Aktrajzol\u00f3<\/I>j\u00e1nak (1525) parafr\u00e1zisa, melyben a r\u00e1csh\u00e1l\u00f3n kereszt\u00fcl szeml\u00e9l\u0151d\u0151 alkot\u00f3 voyeurk\u00e9nt jelenik meg, \u00e1m a h\u00e1l\u00f3 m\u00e1sik oldal\u00e1r\u00f3l Picasso "sz\u00e9trobbant" perspekt\u00edv\u00e1j\u00fa aktja n\u00e9z vissza r\u00e1. Hasonl\u00f3 kritik\u00e1t fogalmaznak meg a centr\u00e1lis perspekt\u00edva s\u00e9m\u00e1j\u00e1val szemben Giulio Paolini grafik\u00e1i \u00e9s koll\u00e1zsai is, aki egyes munk\u00e1i kapcs\u00e1n Ernst Mach \u00e9s Maurice Merleau-Ponty fenomenol\u00f3giai elm\u00e9leteire hivatkozik.<\/p>\r\n\r\n

Thomas Ruff sztereoszkopikus t\u00e1jk\u00e9peit nem 19. sz\u00e1zadi "kukucsk\u00e1l\u00f3s" szerkezetekben, hanem t\u00fckr\u00f6kkel kett\u00e9osztott, vitrinszer\u0171 fadobozokban tekinthetj\u00fck meg. A munk\u00e1k purit\u00e1n t\u00e1lal\u00e1sa mell\u0151zi a technol\u00f3giai appar\u00e1tus-jelleget, m\u00edg maguk a fot\u00f3k a korai m\u00e9diatechnol\u00f3gi\u00e1k t\u00e1rsadalmi dimenzi\u00f3j\u00e1ra ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k a figyelmet. A v\u00e1s\u00e1rokon k\u00edn\u00e1lt sz\u00f3rakoztat\u00f3 l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1goknak ugyanis szint\u00e9n kedvelt t\u00e9m\u00e1ja volt a t\u00e1voli orsz\u00e1gok \u00e9s t\u00e1jak l\u00e1tv\u00e1nya. Ez az ismeretterjeszt\u0151 szerep tulajdonk\u00e9pp ma is kedvelt alkalmaz\u00e1si ter\u00fclete egyes \u00faj m\u00e9diumoknak. Ilyen a 19. sz\u00e1zadi geor\u00e1ma elv\u00e9n m\u0171k\u00f6d\u0151 VR-panor\u00e1ma – a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son csak az el\u0151bbir\u0151l l\u00e1thatunk egy illusztr\u00e1ci\u00f3t -, amelynek klasszikus darabja a belga Tito Dupret nev\u00e9hez f\u0171z\u0151d\u0151, az UNESCO vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9gi list\u00e1j\u00e1nak helysz\u00edneit dokument\u00e1l\u00f3 online projekt<\/a>.<\/p>\r\n\r\n

A Werner Nekes gy\u0171jtem\u00e9ny v\u00e9g\u00e1llom\u00e1s\u00e1t t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rtelemben a Lumi\u010dre-testv\u00e9rek kinematogr\u00e1fja jelenti. M\u00edg ez a szerkezet \u00e9s m\u00e1s korai mozg\u00f3k\u00e9pes eszk\u00f6z\u00f6k a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si t\u00e9r egy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 szegmens\u00e9ben l\u00e1that\u00f3k, a mozg\u00f3k\u00e9p term\u00e9szet\u00e9t vizsg\u00e1l\u00f3 kort\u00e1rs m\u0171vek z\u00f6mmel nem itt, hanem sz\u00e9tsz\u00f3rtan t\u0171ntek f\u00f6l. Ennek egyik nyilv\u00e1nval\u00f3 oka az, hogy ezek az alkot\u00e1sok nem egyszer \u00e1tl\u00e9pik a m\u00e9diumok k\u00f6zti hat\u00e1rokat. Rachel Khedoori 102nd Street<\/I> (1997) c. 120 perces, 16 mm-es filmszalagra r\u00f6gz\u00edtett munk\u00e1ja a kaliforniai Inglewood v\u00e1ros egy utc\u00e1j\u00e1t p\u00e1szt\u00e1zza v\u00e9gig, \u00edgy a mozg\u00f3k\u00e9pes m\u0171 a panor\u00e1mafot\u00f3 hagyom\u00e1nyait is \u00fajra\u00e9rtelmezi. Az anal\u00f3gia k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nyilv\u00e1nval\u00f3 Ed Ruscha n\u00e9h\u00e1ny teremmel arr\u00e9bb l\u00e1that\u00f3, a hollywoodi Sunset Strip-r\u0151l k\u00e9sz\u00fclt, sz\u00e9thajtogathat\u00f3 fot\u00f3k\u00f6nyve (Every Building on the Sunset Strip<\/I>, 1965) t\u00fckr\u00e9ben. Khedoori install\u00e1ci\u00f3ja emellett egy harmadik m\u00e9diumot is mozg\u00f3s\u00edt: a felv\u00e9telt a vet\u00edt\u0151 egy "f\u00e9nydoboz" bels\u0151, ferde t\u00fck\u00f6rfel\u00fclet\u00e9re vet\u00edti, \u00e9s a visszaver\u0151d\u0151 k\u00e9p a l\u00e1da \u00e1ttetsz\u0151 oldal\u00e1n<\/a> jelenik meg.<\/p>\r\n\r\n

A kor\u00e1bban m\u00e1r eml\u00edtett William Kentridge Az elj\u00f6vend\u0151 (m\u00e1r elj\u00f6tt)<\/I> c. munk\u00e1ja (2007) egy hengeres anamorf\u00f3zis form\u00e1tumban elk\u00e9sz\u00edtett anim\u00e1ci\u00f3s film Eti\u00f3pia 1935-\u00f6s olasz lerohan\u00e1s\u00e1r\u00f3l. A szerz\u0151 m\u00e9diumv\u00e1laszt\u00e1sa ez\u00fattal alapvet\u0151en nem m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti probl\u00e9m\u00e1t vet f\u00f6l, hanem sokkal ink\u00e1bb metaforikusan utas\u00edtja el a k\u00f6zponti perspekt\u00edv\u00e1t, mint a kolonializmus \u00e9s a politikai dominancia jelk\u00e9p\u00e9t.<\/p>\r\n\r\n

Dennis Adams \u00e9s Miguel Rotschild a p\u00f6rget\u0151s k\u00e9zimozik hagyom\u00e1nyait eleven\u00edtik f\u00f6l m\u0171veikben, meglehet\u0151sen elt\u00e9r\u0151 m\u00f3don \u00e9s ind\u00edttat\u00e1sokkal. Adams 1998-ban egy 17 m\u00e1sodperces filmr\u00e9szlet felnagy\u00edtott kock\u00e1it osztogatta sz\u00e9t berlini j\u00e1r\u00f3kel\u0151k k\u00f6zt, amit egy karj\u00e1ra szerelt kamer\u00e1val dokument\u00e1lt. A t\u00f6bb mint k\u00e9t\u00f3r\u00e1s felv\u00e9tel az alkot\u00f3 kez\u00e9b\u0151l lassan fogy\u00f3 k\u00e9pekre koncentr\u00e1l<\/a>, melyekb\u0151l csigalass\u00fas\u00e1ggal egy \u00fcld\u00f6z\u00e9si jelenet mozzanatai k\u00f6rvonalaz\u00f3dnak.<\/p>\r\n\r\n

A kiv\u00e1gott r\u00e9szlet egy 1994-ig betiltott n\u00e9met t\u00e9v\u00e9filmb\u0151l sz\u00e1rmazik, melynek a forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00e9t a RAF radik\u00e1lis baloldali terroristacsoport egyik tagja \u00edrta. A m\u0171v\u00e9szi akci\u00f3ra n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel a film els\u0151 telev\u00edzi\u00f3s sug\u00e1rz\u00e1sa ut\u00e1n ker\u00fclt sor, \u00edgy a m\u0171 a t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s kultur\u00e1lis eml\u00e9kezet int\u00e9zm\u00e9nyeir\u0151l, a hatalom \u00e9s a m\u00e9dia viszony\u00e1r\u00f3l vet f\u00f6l k\u00e9rd\u00e9seket.<\/p>\r\n\r\n

Rotschild mintegy 60 f\u00fczetb\u0151l \u00e1ll\u00f3, t\u00e9rinstall\u00e1ci\u00f3ba \u00e1gyazott zsebmozi-folyama<\/a> (A Minta-csal\u00e1d – az egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 m\u0171v\u00e9sz traum\u00e1ja<\/I>, 2001\/03) egy melodramatikus t\u00f6rt\u00e9net k\u00f6r\u00e9 \u00e9p\u00fcl, kiss\u00e9 szabv\u00e1nyos g\u00fanyrajzot adva a fogyaszt\u00f3i t\u00e1rsadalomr\u00f3l. A t\u00f6rt\u00e9net dramaturgi\u00e1ja a telev\u00edzi\u00f3s sorozatokat id\u00e9zi, de a gegbe torkoll\u00f3 v\u00e9gkifejlet a korai film hagyom\u00e1nyaihoz t\u00e9r vissza. Az elbesz\u00e9l\u00e9s a t\u00e9rbelis\u00e9get is j\u00e1t\u00e9kosan bevonja a narrat\u00edv\u00e1ba, a fikt\u00edv helysz\u00ednek kicsiben f\u00f6l\u00e9p\u00edtett, sematikus modellj\u00e9n fizikailag is v\u00e9gigkalauzolva<\/a> a befogad\u00f3t.<\/p>\r\n\r\n

A mozg\u00f3k\u00e9p el\u0151t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek fontos \u00e1llom\u00e1s\u00e1t jelentett\u00e9k Eadweard Muybridge, Etienne-Jules Marey \u00e9s t\u00e1rsaik kronofotogr\u00e1fi\u00e1i, melyek a testek mozg\u00e1s\u00e1t f\u00e1zisokra bontva \u00e1br\u00e1zolt\u00e1k. Innen viszont nem az "ez\u00fcstv\u00e1szon" az egyetlen lehets\u00e9ges tov\u00e1bbl\u00e9p\u00e9si ir\u00e1ny: a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s t\u00f6bb m\u0171ve k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 alternat\u00edv\u00e1kat mutat f\u00f6l az id\u0151 \u00e9s mozg\u00e1s lek\u00e9pez\u00e9s\u00e9re. Lendvai \u00c1d\u00e1m Id\u0151nyomat<\/I>a (2007) egy filmfelv\u00e9telt pillanatk\u00e9pekre bontott \u00e9s azokat a digit\u00e1lis t\u00e9rben egym\u00e1sra r\u00e9tegezte. Ezt a t\u00e9rbeli alakzatot a k\u00e9pr\u00e9tegekre mer\u0151legesen kett\u00e9szelte<\/a>, s \u00edgy a felv\u00e9telen eltelt id\u0151r\u0151l kapott lenyomatot. A v\u00e9geredm\u00e9ny hasonl\u00f3 azokhoz a k\u00e9pekhez, amelyeket a sportversenyeken c\u00e9lfot\u00f3z\u00e1shoz haszn\u00e1lt r\u00e9skamer\u00e1k r\u00f6gz\u00edtenek. Ezekben az eszk\u00f6z\u00f6kben a film egy eg\u00e9szen keskeny, r\u00e9s alak\u00fa objekt\u00edv el\u0151tt halad el folyamatosan, \u00e9s azt r\u00f6gz\u00edti, amit a c\u00e9lvonal "l\u00e1t".<\/p>\r\n\r\n

Cs\u00e1sz\u00e1ri G\u00e1bor a c\u00e9lfot\u00f3-kamer\u00e1k alternat\u00edv haszn\u00e1lat\u00e1val k\u00eds\u00e9rletezik: 1993-ban egy ilyen felvev\u0151vel Budapesten lefilmezte a 19-es villamos teljes vonal\u00e1t. Az \u00edgy keletkezett panor\u00e1mafot\u00f3 (Id\u0151ben folyamatos k\u00e9p a 19-es villamos \u00fatvonal\u00e1r\u00f3l<\/I>) nem egyszer\u0171 \u00e1ll\u00f3k\u00e9p, hanem a kamera \u00e9s a filmezett t\u00e1rgyak mozg\u00e1s\u00e1nak dinamik\u00e1j\u00e1t is r\u00f6gz\u00edti, egy hosszanti tengely ment\u00e9n hol \u00f6sszes\u0171r\u00edtve, hol megny\u00fajtva a l\u00e1tv\u00e1nyt (id\u00e9n Kardos S\u00e1ndor k\u00e9sz\u00edtett k\u00eds\u00e9rleti j\u00e1t\u00e9kfilmet<\/a> ugyanezzel a c\u00e9lfot\u00f3-technol\u00f3gi\u00e1val).<\/p>\r\n\r\n

Cs\u00f6rg\u0151 Attila Fot\u00f3torony<\/I> (2008) c. install\u00e1ci\u00f3ja h\u00e1romdimenzi\u00f3s form\u00e1ba merev\u00edti az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1t. Az alkot\u00f3 egyidej\u0171leg hat l\u00e1t\u00f3sz\u00f6gb\u0151l k\u00e9sz\u00edtett fot\u00f3sorozatokat egy dob\u00f3kocka r\u00f6pp\u00e1ly\u00e1j\u00e1r\u00f3l<\/a>, majd a fot\u00f3k alapj\u00e1n rekonstru\u00e1lta a kocka t\u00e9rbeli mozg\u00e1s\u00e1t \u00e9s hatn\u00e9zet\u0171 printet k\u00e9sz\u00edtett r\u00f3la.<\/p>\r\n\r\n

Amennyiben Cs\u00f6rg\u0151 a mozg\u00e1s szobr\u00e1t k\u00e9sz\u00edtette el, \u00fagy Kolozsv\u00e1ri Csenge install\u00e1ci\u00f3ja (Holonok<\/I>, 2008) a hanggal teszi ugyanezt. Egy s\u00f6t\u00e9t t\u00e9rben k\u00f6zel k\u00e9ttucatnyi alum\u00edniumg\u00f6mb l\u00f3g a mennyezetr\u0151l, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 magass\u00e1gokban. Ha meg\u00e9rintj\u00fck valamelyiket, r\u00f6vid id\u0151re f\u00e9ny gyullad a belsej\u00e9ben<\/a>, egy n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1sodpercig kitartott \u00e9nekhang k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben. Minden g\u00f6mbh\u00f6z m\u00e1s hang tartozik, \u00e9s annak magass\u00e1g\u00e1t a f\u00e9mfel\u00fcletet bor\u00edt\u00f3 v\u00edzszintes r\u00e9sek mint\u00e1zata, illetve a m\u00e9rtani testek t\u00e9rbeli poz\u00edci\u00f3ja jelzi. A m\u0171 multiszenzorikus, az \u00e9rz\u00e9kek klasszikus hierarchi\u00e1j\u00e1t megk\u00e9rd\u0151jelez\u0151 term\u00e9szet\u00e9vel elt\u00e9r a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s legt\u00f6bb kort\u00e1rs munk\u00e1j\u00e1t\u00f3l. Ugyanakkor azokhoz hasonl\u00f3an kritikusan viszonyul a kit\u00fcntetett perspekt\u00edva fogalm\u00e1hoz \u00e9s helyette t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s n\u00e9z\u0151pontokat, egy\u00e9ni befogad\u00e1si \u00fatvonalakat k\u00edn\u00e1l.<\/p>\r\n\r\n

Tulajdonk\u00e9pp ez a decentraliz\u00e1l\u00f3 szeml\u00e9let kisebb-nagyobb m\u00e9rt\u00e9kben a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s t\u00e9rszervez\u00e9si logik\u00e1j\u00e1ban is visszak\u00f6sz\u00f6nt. Ebben az \u00e9rtelemben a kiemelt n\u00e9z\u0151pont kritik\u00e1ja a m\u00e9diat\u00f6rt\u00e9netnek arra az olvasat\u00e1ra vonatkozik, amely a mozg\u00f3k\u00e9p szempontj\u00e1b\u00f3l, visszamen\u0151legesen alkot meg egy – t\u00e9rben is kifejezhet\u0151 – narrat\u00edv\u00e1t a m\u00e9diumok fejl\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l. A gy\u0171jtem\u00e9nyi darabok \u00e9s a kort\u00e1rs m\u0171vek prezent\u00e1l\u00e1sa t\u00f6bbnyire egy m\u00e9diumspecifikus oszt\u00e1lyoz\u00e1si rendszert k\u00f6vetett. \u00c1m ezt a rendet id\u0151nk\u00e9nt megbontott\u00e1k a kisebb \u00e1thall\u00e1sok, kereszthivatkoz\u00e1sok, amelyeket r\u00e9szben az intermedi\u00e1lis m\u0171vek jelenl\u00e9te \u00f6szt\u00f6nz\u00f6tt, r\u00e9szben pedig a t\u00e9r k\u00edn\u00e1lta lehet\u0151s\u00e9gek. A kur\u00e1tori munka \u00edgy, ak\u00e1rcsak a m\u0171vek nagy r\u00e9sze, alapvet\u0151en nem arra tett k\u00eds\u00e9rletet, hogy m\u00falt sz\u00e1m\u00e1ra a jelen sz\u0171r\u0151j\u00e9n kereszt\u00fcl keressen defin\u00edci\u00f3t, hanem ink\u00e1bb ford\u00edtva: hogy r\u00e9szlegesen f\u00f6lszabad\u00edtsa a m\u00faltat a jelen kateg\u00f3ri\u00e1i al\u00f3l. <\/p>\r\n\r\n

  <\/p>\r\n

Fot\u00f3k: Be\u00f6thy Bal\u00e1zs, Dr\u00e9gely Imre<\/p>\r\n

  <\/p>\r\n

\r\n

[1]<\/a> B\u00e4tzner, Nike: Pillanatg\u00e9pek \u00e9s tekintetporlaszt\u00f3k<\/I>, In: K\u00e9kesi Zolt\u00e1n \u00e9s Petern\u00e1k Mikl\u00f3s (szerk.): Pillanatg\u00e9pek. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus. Budapest, 2009, C3 – M\u0171csarnok. 11-20. o. <\/p>\r\n\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

      William Gibson \u00e9s Bruce Sterling 1990-ben \u00edrtak egy alternat\u00edv t\u00f6rt\u00e9nelmi reg\u00e9nyt A g\u00e9pezet c\u00edmmel. A t\u00f6rt\u00e9net abb\u00f3l a feltev\u00e9sb\u0151l indul ki, hogy Charles Babbage matematikus a korai 19. sz\u00e1zadban meg tudja \u00e9p\u00edteni az els\u0151, – tervekben akkor m\u00e1r val\u00f3ban l\u00e9tez\u0151 – mechanikus sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pet \u00e9s \u00edgy a Nyugat egy \u00e9vsz\u00e1zaddal hamarabb l\u00e9p be […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630614,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-400667","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400667","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400667"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400667\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630614"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400667"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400667"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400667"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}