{"id":400669,"date":"2009-09-13T22:00:00","date_gmt":"2009-09-13T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400669"},"modified":"2009-09-13T22:00:00","modified_gmt":"2009-09-13T22:00:00","slug":"a-soha-veget-nem-ero-operett","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/szabad-kez\/a-soha-veget-nem-ero-operett\/","title":{"rendered":"A (soha v\u00e9get nem \u00e9r\u0151) operett"},"content":{"rendered":"
\r\n

Jack Smith, a legend\u00e1s m\u0171v\u00e9sz \u00e9s filmrendez\u0151 valamikor a 80-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n, amikor – nem sokkal hal\u00e1la el\u0151tt – K\u00e1ntort \u00e9nekelni hallotta a New York-i Tompkins Square parkban, azt j\u00f3solta: „Az a sorsod, hogy operett\u00e9nekes v\u00e1ljon bel\u0151led.” Lehet, hogy nem az operett\u00e9nekl\u00e9s volt K\u00e1ntor legh\u0151bb v\u00e1gya, de a zene munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak mindig is szerves r\u00e9sze volt. T\u00fal azon, hogy a nyolcvanas \u00e9vekt\u0151l kezdve kiadott n\u00e9gy nagylemezt, vide\u00f3munk\u00e1iban is r\u00e9g\u00f3ta k\u00eds\u00e9rletezik k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 zenei form\u00e1kkal. 1987-ben a kasseli Document\u00e1n bemutatott Bagdata<\/i> c. vide\u00f3performansz\u00e1ban sz\u00e1mos dalbet\u00e9t \u00e9s dial\u00f3gus szerepel, az 1998-ban k\u00e9sz\u00fclt a Black Flag<\/i> c. vide\u00f3ja egy zenesz\u00e1mra \u00e9p\u00fcl, ugyan\u00edgy a 2006-os The Blood of Many Filmmakers<\/i> c. vide\u00f3film, a Song and Sex<\/i> c. retrospekt\u00edv vide\u00f3ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n is t\u00f6bbnyire zenei elemekre \u00e9p\u00fcl\u0151 munk\u00e1kat mutatott be.<\/p>\r\n

A (soha v\u00e9get nem \u00e9r\u0151) operett<\/i> K\u00e1ntor Istv\u00e1n narr\u00e1ci\u00f3val kieg\u00e9sz\u00edtett<\/a>, dalban elbesz\u00e9lt<\/a>, \u00e1tt\u00e9teles, f\u00e9lig fikt\u00edv \u00f6n\u00e9letrajza<\/a>. Ironikus neo-brechti\u00e1nus zen\u00e9s kom\u00e9di\u00e1t l\u00e1tunk, mely zajos, poros \u00e9s b\u00fcd\u00f6s ipari k\u00f6rnyezetbe vezet benn\u00fcnket, ahol amint megjelennek a befektet\u0151k<\/a>, azonnal konfliktus bontakozik ki<\/a>. \u00d6sszef\u00fcgg\u0151 t\u00f6rt\u00e9net azonban nincs, a laz\u00e1n \u00f6sszekapcsolt jelentsor nem dr\u00e1mai v\u00e9gkifejletben kulmin\u00e1l, sokkal ink\u00e1bb k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le helyzeteket jellemz\u0151, \u00f6nmagukban is kerek<\/a> \u00e9s teljes jelenetek<\/a> rendel\u0151dnek egym\u00e1s mell\u00e9, a hat\u00e1s elt\u00e9r\u0151 hangulat\u00fa epiz\u00f3dok<\/a> mont\u00e1zs\u00e1b\u00f3l ad\u00f3dik \u00f6ssze [1]<\/a>.<\/p>\r\n

Egy helyi aktivista<\/a> igyekszik meg\u00f3vni<\/a> a gy\u00e1rak uralta k\u00f6rny\u00e9ket a dszentrifik\u00e1ci\u00f3t\u00f3l [2]<\/a>, egy csoport z\u00e1szl\u00f3viv\u0151<\/a> azt a gondolatot propag\u00e1lja, hogy az \u00e1that\u00f3 b\u0171z \u00e9s az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi kock\u00e1zatot jelent\u0151 por t\u00e1voltartja<\/a> a v\u00e1rosfejleszt\u0151k egyre nagyobb t\u00e1bor\u00e1t. Kuty\u00e1t s\u00e9t\u00e1ltat\u00f3 f\u00e9rfi, prostitu\u00e1lt, biciklis, munkan\u00e9lk\u00fcli, leszbikus p\u00e1r, hippi \u00e1lmokat kerget\u0151 fiatal l\u00e1ny menetel a tiltakoz\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\r\n

Ahogy az egykori brechti sz\u00ednh\u00e1zban, K\u00e1ntor sem t\u00f6rekszik arra, hogy a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le emberi jellemeket hangs\u00falyoz\u00f3 individualiz\u00e1lt szerepl\u0151ket vonultasson fel, a karaktereket t\u00e1rsadalmi helyzet\u00fck<\/a> hat\u00e1rozza meg<\/a>, \u00e9s legfennebb k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeikkel egy\u00fctt v\u00e1ltoznak maguk is. Az el\u0151ad\u00f3k nem azonosulnak egy el\u0151\u00edrt szereppel, a jellemfejl\u0151d\u00e9sr\u0151l a hangs\u00faly a szerepl\u0151k egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti<\/a> \u00e9s a k\u00f6rnyezet\u00fckh\u00f6z f\u0171z\u0151d\u0151 viszonyaira tev\u0151dik \u00e1t.<\/p>\r\n

A f\u0151szerepben mag\u00e1t K\u00e1ntort l\u00e1tjuk, csal\u00e1dja k\u00f6r\u00e9ben<\/a>, a lak\u00e1s\u00e1ban, a mulat\u00f3ban, a v\u00e1rosban<\/a>, majd a z\u00e1r\u00f3k\u00e9pben l\u00e1nya sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1n a Rentagon emberei kilakoltat\u00e1si felsz\u00f3l\u00edt\u00e1st t\u0171znek ki gar\u00e1zs\u00e1nak ajtaj\u00e1ra. Az Operett<\/i> t\u00f6redezett szerkezete, komplexit\u00e1sa ellen\u00e9re szem\u00e9lyes hangv\u00e9tel\u0171<\/a> t\u00f6rt\u00e9netet mond el, \u00e1m a val\u00f3s\u00e1g ill\u00fazi\u00f3j\u00e1t kelt\u0151 filmekkel ellent\u00e9tben a n\u00e9z\u0151 v\u00e9gig tudat\u00e1ban van annak, hogy filmet n\u00e9z [3]<\/a>.<\/p>\r\n

Ahogy a brechti sz\u00ednh\u00e1zban is, a helysz\u00ednek \u00e9s a zene nem al\u00e1fest\u0151 d\u00edsz\u00edt\u0151elemk\u00e9nt j\u00e1rulnak hozz\u00e1 a tartalomhoz, sokkal ink\u00e1bb a cselekm\u00e9nyt ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 auton\u00f3m eszk\u00f6z\u00f6k. A szovjet indul\u00f3kat id\u00e9z\u0151 zene hangulata ellentmond a szavak jelent\u00e9s\u00e9nek, a dalokhoz illesztett<\/a> sz\u00f6veges feliratok, megsz\u00f3l\u00edt\u00e1sok<\/a> ironikusan ellenpontozz\u00e1k a vid\u00e1m propagandazen\u00e9t. A besz\u00e9lt nyelv is h\u00e9tk\u00f6znapi, a b\u00fcrokratikus zsargon ironikus neologizmusokkal tark\u00edtott par\u00f3di\u00e1ja [4]<\/a>, a konkr\u00e9t k\u00e9pek, sz\u00ednek, form\u00e1k antimetaforikus \u00f6sszegz\u00e9se. Mindez sz\u00f6ges ellent\u00e9tben \u00e1ll a wagneri Gesamtkunstwerk koncepci\u00f3j\u00e1val. Az Operett<\/i> ahelyett, hogy az ill\u00fazi\u00f3 kiteljesed\u00e9s\u00e9t keresn\u00e9, t\u00e1vols\u00e1gtart\u00f3, a kritikus szeml\u00e9l\u0151d\u00e9st seg\u00edti el\u0151, meglep\u0151 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek sor\u00e1t mutatja be.<\/p>\r\n

Amikor a Kinoki mozgalom tagjak\u00e9nt Dziga Vertov agitvonatokkal v\u00e1rosr\u00f3l v\u00e1rosra j\u00e1rva Kinopravda<\/i> c\u00edmmel k\u00e9sz\u00edtett huszonh\u00e1rom r\u00e9szes h\u00edrad\u00f3sorozatot<\/a>, egyik kort\u00e1rs m\u00e9ltat\u00f3ja, Szokolov megjegyezte, hogy a mont\u00e1zs seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel felbor\u00edtotta a kronologikus sorrendet, megm\u00e1s\u00edtotta a val\u00f3s\u00e1got \u00e9s a r\u00e9szletek felcser\u00e9r\u00e9l\u00e9s\u00e9vel megv\u00e1ltoztatta azok jelent\u00e9s\u00e9t. Ugyan a mont\u00e1zs szervezetts\u00e9ge ritmust, ir\u00e1nyt, koherenci\u00e1t k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6z a filmnek, de szerinte a mont\u00e1zs az oka annak, hogy a kamera egy tudatosan \u00e1tgondolt, idealiz\u00e1lt val\u00f3s\u00e1got mutat be [5]<\/a>.<\/p>\r\n

Sklovszkij viszont egyenesen Vertov szem\u00e9re veti, hogy a h\u00edrad\u00f3kban tetten \u00e9rhet\u0151 a rendez\u0151 jelenl\u00e9te, az eszt\u00e9tikai megfontol\u00e1s \u00e9s az invenci\u00f3. Ennek nev\u00e9ben Szklovszkij Vertov filmjeinek dokumentarista \u00e9rt\u00e9k\u00e9t is k\u00e9ts\u00e9gbe vonja. Szerinte egy h\u00edrad\u00f3 elk\u00e9pzelhetetlen a helysz\u00edn \u00e9s a val\u00f3s id\u0151 bemutat\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl [6]<\/a>.<\/p>\r\n

Ezt a kritik\u00e1t meg is sz\u00edvlelte Vertov, \u00e9s b\u00e1r a H\u00e1rom dal Leninr\u0151l<\/i> (1934) c\u00edm\u0171 \u00fajabb filmj\u00e9ben<\/a> kitartott amellett, hogy a mont\u00e1zs mutatja meg az esem\u00e9nyek igazi term\u00e9szet\u00e9t, de a film minden jelenet\u00e9t felc\u00edmk\u00e9zte, megjel\u00f6lte a helysz\u00ednt \u00e9s az id\u0151pontot, a filmr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 \u00edr\u00e1s\u00e1ban pedig a Kinoki a Kinoki kedv\u00e9\u00e9rt elv\u00e9t a Kinoki a Kinigazs\u00e1g\u00e9rt elvre m\u00f3dos\u00edtotta [7]<\/a>.<\/p>\r\n

A dalokat, narr\u00e1ci\u00f3kat K\u00e1ntor Istv\u00e1n vide\u00f3j\u00e1ban is gyakran k\u00eds\u00e9rik sz\u00f6veges komment\u00e1rok<\/a>. De ezek a feliratok \u00e9s a nonline\u00e1ris v\u00e1g\u00e1stechnika K\u00e1ntor maga alkotta eszt\u00e9t\u00e9tik\u00e1j\u00e1nak szellem\u00e9ben kivezetnek<\/a> a konkr\u00e9t helysz\u00ednb\u0151l \u00e9s az id\u0151b\u0151l, minden val\u00f3s\u00e1got – h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9s ember alkotta, filmes val\u00f3s\u00e1got – egym\u00e1s mell\u00e9 rendelnek<\/a>, \u00e9s mindent egyidej\u0171leg l\u00e1ttatnak. A felhalmoz\u00e1s [8]<\/a> \u00e9s a szinkr\u00f3nia [9]<\/a> \u00e1lland\u00f3 jellemz\u0151je K\u00e1ntor zene-, vide\u00f3m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s elm\u00e9leti munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak [10]<\/a>.<\/p>\r\n

Az Operett<\/i> is sz\u00e1mtalan, l\u00e1tsz\u00f3lag \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9stelen mozg\u00f3k\u00e9pi<\/a> \u00e9s zenei id\u00e9zettel (de)konstru\u00e1lja a film (ellen)sz\u00f6vet\u00e9t. Nem dokumentarista vez\u00e9rfonal vagy egy t\u00f6rt\u00e9net, hanem a zene, a k\u00e9pek \u00e9s a feliratok ritmusa tagolja a hallucin\u00e1ci\u00f3szer\u0171en beemelt kommersz filmr\u00e9szletekb\u0151l, hiperrealisztikus v\u00e1rosk\u00e9p szekvenci\u00e1kb\u00f3l, akci\u00f3kb\u00f3l, po\u00e9tikus elbesz\u00e9l\u00e9sekb\u0151l, dalokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 szegmenesek sor\u00e1t.<\/p>\r\n

A felhalmozott k\u00e9psorok \u00f6z\u00f6n\u00e9ben tartalmi ellenpontk\u00e9nt jelenik meg a sz\u00fcnet<\/i> k\u00e9pileg szint\u00e9n \u00f6sszetett jelenete. A Rentagon elleni glob\u00e1lis l\u00e1zad\u00e1s lever\u00e9se ut\u00e1n, a jel birodalm\u00e1ban, az \u00e1lland\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3\u00e1raml\u00e1s, -k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s \u00e9s a tot\u00e1lis ellen\u0151rz\u00e9s kor\u00e1ban az egy\u00e9n egyetlen filmbeli mened\u00e9ke a Break (Sz\u00fcnet)<\/a> nev\u0171 dekadens kabar\u00e9helyis\u00e9g, ahol a m\u00falt, a jelen \u00e9s a j\u00f6v\u0151 forradalm(\u00e1r)ainak szelleme egyszerre k\u00eds\u00e9rt [11]<\/a>, az ott tart\u00f3zkod\u00f3k pedig ezeknek a szellemeknek a megtestes\u00edt\u0151i, felhaszn\u00e1l\u00f3i interf\u00e9szei<\/a>.<\/p>\r\n

K\u00e1ntor a techniciz\u00e1lt t\u00e1rsadalom t\u00e1jk\u00e9p\u00e9be, a dzsentrifik\u00e1ci\u00f3 \u00e1ltal elidegen\u00edtett v\u00e1rosi k\u00f6rnyezetbe illeszti bele a maga \u00e9s az MSAG performanszait<\/a>, a mai technol\u00f3gia, a szexualit\u00e1s, az inform\u00e1ci\u00f3s \u00e9s elidegen\u00edt\u0151 g\u00e9pezet<\/a> \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9ben mutatatva m\u00e9g a test fizikai fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t is [12]<\/a>.<\/p>\r\n

A felhalmoz\u00e1s nem tesz k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get k\u00e9p \u00e9s val\u00f3s\u00e1g, t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s m\u00edtosz, valamint a jelen esem\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt. A Rentagon totalitarizmusa, az 1956-os forradalom<\/a> lever\u00e9se<\/a>, a toront\u00f3i forradalmi menetel\u00e9s<\/a> ugyan\u00fagy r\u00e9sze a kritikus komment\u00e1rokkal k\u00eds\u00e9rt \u00e9let\u00fatnak, mint a MSAG Wilheim Reich orgamuselm\u00e9let\u00e9n [13]<\/a> alapul\u00f3 el\u0151ad\u00e1sa vagy K\u00e1ntor akci\u00f3ja a kanadai Nemzeti Gal\u00e9ri\u00e1ban \u00e9s a berlini Hamburger Bahnhofban [14]<\/a>.<\/p>\r\n

Ugyanakkor az Operett<\/i> er\u0151teljes kritik\u00e1val illeti napjaink egyik legelterjedtebb t\u00e1rsadalmi \u00e9s gazdas\u00e1gi jelens\u00e9g\u00e9t, az ingatlan-boomot, filmnyelvi eszk\u00f6zeivel, v\u00e1g\u00e1stechnik\u00e1j\u00e1val, a k\u00e9p, a hang \u00e9s a sz\u00f6veg mesteri egybej\u00e1tsz\u00e1s\u00e1val pedig egy\u00fattal a kommersz m\u00e9dia \u00fczeneteit, azok form\u00e1it ellenpontozza.<\/p>\r\n

\u00a0<\/p>\r\n

\r\n

[1]<\/a> A Brecht-f\u00e9le epikus sz\u00ednh\u00e1z is hasonl\u00f3 volt: m\u00edg az arisztotel\u00e9szi dr\u00e1m\u00e1t csak eg\u00e9sz\u00e9ben lehetett meg\u00e9rteni, az epikus sz\u00ednh\u00e1z jelenetei \u00f6n\u00e1ll\u00f3an is \u00e9lvezhet\u0151k, ahogy egy-egy reg\u00e9ny fejezeteit olvashatjuk k\u00fcl\u00f6n, vagy ahogy k\u00ednai klasszikus sz\u00ednh\u00e1z hossz\u00fa darabjaib\u00f3l \u00f6n\u00e1ll\u00f3 r\u00e9szleteket is el\u0151adhatnak. Brecht, Bertold: Schriften zum Theater<\/i>, Suhrkamp Verlag, Frankfurt am Main, 1999.<\/p>\r\n

[2]<\/a> http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Gentrification<\/a><\/p>\r\n

[3]<\/a> A brechti sz\u00ednh\u00e1zban ehhez hasonl\u00f3 jelens\u00e9g volt a tudatosan fel\u00e9p\u00edtett Verfremdungseffekt.<\/p>\r\n

[4]<\/a> K\u00e1ntor Istv\u00e1n sz\u00e1mos angol \u00e9s magyar \u00faj sz\u00f3t alkotott. A magyar nyelvbe is be\u00e9p\u00fclt t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a „Cs\u0151!” k\u00f6sz\u00f6nt\u00e9s, emellett ismert p\u00e9ld\u00e1ul a „robotariat” (robotari\u00e1tus) sz\u00f3, \u00e9s ilyen neologizmus a filmben haszn\u00e1lt kifejez\u00e9sek k\u00f6z\u00fcl a „Rentagon” is.<\/p>\r\n

[5]<\/a> Kino-Front 2<\/i>, 1927. Angolul Youngblood, Denise J.: Soviet Cinema in the Silent Era<\/i>, University of Austin Press, Austin, 1991, pp. 140-141.<\/p>\r\n

[6]<\/a> Shklovsky, Viktor: Kinoki i nadpisi<\/i>, in Kino 30, 1926. okt\u00f3ber, p. 3. Angolul Taylor, Richard – Ian Christie (eds.): The Film Factory. Russian and Soviet Cinema in Documents 1896-1939<\/i>, Routledge – Kegan Paul, London, 1988, pp.153-154.<\/p>\r\n

[7]<\/a> Vertov, Dziga: Kinoki, pererovot<\/i>, in, S Drobaschenko, szerk. Dziga Vertov. Stat i, dnevniki, zamysli<\/i>, Moszkva 1955. N\u00e9met\u00fcl Vertov, Dziga, Aufs\u00e4tze, Tageb\u00fccher, Skizzen<\/i>, edited by Sergej Drobaschenko, Berlin, 1967.<\/p>\r\n

[8]<\/a> Angolul accumulation<\/i>, a t\u00e1rgyak, ide\u00e1k, \u00e9s az esem\u00e9nyek felhalmoz\u00e1s\u00e1ra egyar\u00e1nt vonatkozik az inform\u00e1ci\u00f3 kor\u00e1ban. A megaf\u00f3ni\u00e1ban (megaphony), az irodab\u00fator-zen\u00e9ben, a vide\u00f3filmek koll\u00e1zstechnik\u00e1j\u00e1ban \u00e9rhet\u0151 tetten. ld. Monty Canstin: Made in Italy<\/i>, Parise Adriano editore, Verona, 2002, pp. 17-27.<\/p>\r\n

[9]<\/a> A „mindig hat \u00f3ra van” a legismeretebb neoista szlogenek egyike. Ld.: http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Neoism<\/a>, az anti-neoista felfog\u00e1s szerint mindig egy \u00f3ra van, ld. http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Anti-Neoism<\/a>.<\/p>\r\n

[10]<\/a> K\u00e1ntor Istv\u00e1n 1976-ban alap\u00edtotta meg a neoista mozgalmat, \u00e9s David Zack tan\u00e1cs\u00e1ra \u0151 kezdem\u00e9nyezte a Monty Cantsin t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s n\u00e9v projektet, mely nemcsak a 80-as \u00e9vek m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let\u00e9ben, hanem k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le v\u00e1ltozatai r\u00e9v\u00e9n (Karen Eliot \u00e9s Luther Blisset) a 90-es \u00e9vek inform\u00e1ci\u00f3-gerilla mozgalmaiban is jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszott. Ld. Home Stewart: The Assault On Culture: Utopian currents from lettrisme to class war<\/i>, Aporia Press, London, 1988; Home, Stewart: Neoist Manifestos. Art Strike Papers<\/i>, AK Press, Edinburgh 1991, tov\u00e1bb\u00e1 a The Seven by Nine Squares<\/a> webhelyet \u00e9s K\u00e1ntor Istv\u00e1n weboldal\u00e1n a The Poetical Plunderground of Neoism?!<\/a> c. \u00edr\u00e1st.<\/p>\r\n

[11]<\/a> A forradalom k\u00eds\u00e9rtete visszat\u00e9r\u0151 mot\u00edvum K\u00e1ntor vide\u00f3iban (nem utols\u00f3sorban Marx \u00e9s Engels szavaira utalva), \u00dcbergespenst<\/i>\/Superspectre<\/i> (2004) c\u00edmmel vide\u00f3filmet is k\u00e9sz\u00edtett. A Kommunista P\u00e1rt Ki\u00e1ltv\u00e1ny\u00e1nak els\u0151 mondata „K\u00eds\u00e9rtet j\u00e1rja be Eur\u00f3p\u00e1t…”<\/p>\r\n

[12]<\/a> Az MSAG – Machine Sex Action Group – 1998 \u00f3ta K\u00e1ntor \u00e1lland\u00f3 performanszcsoportja. El\u0151ad\u00e1sukban a testet \u00e1thatja a technol\u00f3gia, ez\u00e1ltal felfokoz\u00f3dik az emberi \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s, megv\u00e1ltoznak a test dimenzi\u00f3i \u00e9s a test robot-entit\u00e1ss\u00e1 alakul. Az elektronikus prot\u00e9zisek kiterjesztik a g\u00e9ptesteket \u00e9s egy kommunik\u00e1ci\u00f3s h\u00e1l\u00f3zatba illesztett oper\u00e1ci\u00f3s rendszer r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 teszik.<\/p>\r\n

[13]<\/a> Wilheim Reich a szexualit\u00e1st az \u00e9let minden ter\u00fclet\u00e9nek k\u00f6zpontjak\u00e9nt \u00e9rtelmezte. A f\u00e9rfi orgazmust n\u00e9gy f\u00e1zis\u00e1t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zette meg mechanikai fesz\u00fclts\u00e9g – elektromos felt\u00f6lt\u0151d\u00e9s -elektromos kis\u00fcl\u00e9s – ellazul\u00e1s. Ezek az MSAG el\u0151ad\u00e1s\u00e1nak struktur\u00e1lis elemei is. Ld. Sharaf, Myron: Fury on Earth: A Biography of Wilhelm Reich<\/i>, St Martin’s Press, New York, 1983.<\/p>\r\n

[14]<\/a> K\u00e1ntor harminc \u00e9ve tart\u00f3 v\u00e9rkamp\u00e1ny\u00e1nak egyik visszat\u00e9r\u0151 \u00e1llom\u00e1sa a berlini Hamburger Bahnhof kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti m\u00fazeum: 2004-ben a h\u00edrhedt Christian Flick gy\u0171jtem\u00e9ny ki\u00e1l\u00edt\u00e1son Paul McCarthy Michael Jackson<\/i> c. aranyszobra mell\u00e9 akart v\u00e9rfestm\u00e9nyt illeszteni, 2008-ban Joseph Beuys ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s Die Revolution sind wir<\/i> felirata mell\u00e9 akarta helyezni az „und wir auch<\/i>” kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9st, ld. http:\/\/www.youtube.com\/watch?v=7RGEvv8e4uQ<\/a>. A kanadai Nemzeti Gal\u00e9ri\u00e1b\u00f3l 1991-ben v\u00e9rakci\u00f3ja miatt \u00f6r\u00f6kre kitiltott\u00e1k, kiv\u00e9telt csak akkor tettek, amikor K\u00e1ntor 2003-ban ott vette \u00e1t a Govenor General d\u00edjat.<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Jack Smith, a legend\u00e1s m\u0171v\u00e9sz \u00e9s filmrendez\u0151 valamikor a 80-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n, amikor – nem sokkal hal\u00e1la el\u0151tt – K\u00e1ntort \u00e9nekelni hallotta a New York-i Tompkins Square parkban, azt j\u00f3solta: „Az a sorsod, hogy operett\u00e9nekes v\u00e1ljon bel\u0151led.” Lehet, hogy nem az operett\u00e9nekl\u00e9s volt K\u00e1ntor legh\u0151bb v\u00e1gya, de a zene munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak mindig is szerves r\u00e9sze volt. […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630616,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[],"class_list":["post-400669","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szabad-kez"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400669","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400669"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400669\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2022758,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400669\/revisions\/2022758"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630616"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400669"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400669"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400669"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}