{"id":400686,"date":"2009-10-23T22:00:00","date_gmt":"2009-10-23T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400686"},"modified":"2009-10-23T22:00:00","modified_gmt":"2009-10-23T22:00:00","slug":"homok-es-tovis","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/flex\/homok-es-tovis\/","title":{"rendered":"Homok \u00e9s t\u00f6vis"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

\u00c9rdemes el\u0151sz\u00f6r e k\u00e9t sz\u00f3t pontosan defini\u00e1lni, hogy elker\u00fclj\u00fck az esetleges \u00e9rtelmez\u00e9si zavarokat. A messi\u00e1s „felkentet vagy seg\u00edt\u0151t” jelent.<\/p>\r\n\r\n

A kereszt\u00e9ny vall\u00e1sban J\u00e9zus a Messi\u00e1s, aki kereszthal\u00e1l\u00e1val megv\u00e1ltotta az emberis\u00e9get eredend\u0151 b\u0171nt\u0151l, szenved\u00e9s\u00e9t \u00e9s hal\u00e1l\u00e1t engesztel\u0151 \u00e1ldozatk\u00e9nt aj\u00e1nlotta fel az emberis\u00e9g b\u0171nei\u00e9rt. A gonoszs\u00e1g hatalm\u00e1t \u00e9s a hal\u00e1lt azonban csak m\u00e1sodik elj\u00f6vetelekor gy\u0151zi le v\u00e9glegesen. Ekkor \u00edt\u00e9lkezni t\u00e9r vissza a felt\u00e1masztott embereken: a j\u00f3k \u00e9s tiszt\u00e1k Isten orsz\u00e1g\u00e1ba ker\u00fclnek, m\u00edg a rosszak \u00f6r\u00f6k t\u0171zben \u00e9gnek el.<\/p>\r\n\r\n

A zsid\u00f3 vall\u00e1sban ezzel szemben a Messi\u00e1s (Isten felkentje) az Id\u0151k v\u00e9g\u00e9n \u00e9rkezik, csak ekkor k\u00f6vetkezik be a megv\u00e1lt\u00e1s. Az \u00edt\u00e9lkez\u00e9s elmarad, hiszen az ember alapvet\u0151en megjavul, megsz\u0171nik az emberi kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s, a h\u00e1bor\u00fa \u00e9s szenved\u00e9s. A h\u00e9ber nyelv ez\u00e9rt nem is t\u00falvil\u00e1gr\u00f3l vagy m\u00e1svil\u00e1gr\u00f3l, hanem j\u00f6vend\u0151 vil\u00e1gr\u00f3l (olam hab\u00e1) besz\u00e9l, amely egyszerre hely \u00e9s id\u0151, a vil\u00e1gszf\u00e9ra \u00e9s az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1g, mert „a k\u00e9t vil\u00e1g voltak\u00e9ppen egy, \u00e9s egynek kell lennie”.<\/p>\r\n\r\n

A debreceni Modem Messi\u00e1sok<\/I> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a kereszt\u00e9ny messi\u00e1s-fogalmat veszi alapul, J\u00e9zust, aki \u00e1ldozat\u00e1val elhozta a megv\u00e1lt\u00e1s rem\u00e9ny\u00e9t, \u00e9s Isten sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9t kiterjesztette az eg\u00e9sz emberis\u00e9gre (ennek ugyan ellentmond Chagall festm\u00e9ny\u00e9nek szerepeltet\u00e9se, ami a zsid\u00f3 messi\u00e1sfogalommal oper\u00e1l, de ennyi kileng\u00e9s megbocs\u00e1that\u00f3). A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00e9pek tematik\u00e1ja megegyezik, de \u00e9rtelmez\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1juk m\u00e9gis m\u00e1s.<\/p>\r\n\r\n

Az eklektikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s alapvet\u0151en jav\u00e1ra v\u00e1lik a t\u00e1rlatnak, hiszen a vil\u00e1gban Ady szavaival \u00e9lve: „Krisztusok j\u00e1rnak, Nagy hadakban \u00e9s nagyran\u0151tt Krisztusok”. A hamis messi\u00e1sok-szekci\u00f3 nagy hadakban j\u00e1r\u00f3 Krisztusai a megv\u00e1lt\u00e1skor leleplez\u0151dnek, m\u00e1r csak egyetlen Krisztus l\u00e9tezik. Dics\u00e9retes, hogy nem kronol\u00f3giai vagy t\u00f6rt\u00e9nelmi szempont vez\u00e9relte a kur\u00e1torokat, s\u0151t a teol\u00f3giai vagy pszichol\u00f3giai n\u00e9z\u0151pontot is messzire elker\u00fclt\u00e9k.<\/p>\r\n\r\n

Mivel azonban a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s nem kevesebbet t\u0171z\u00f6tt ki c\u00e9lul, minthogy egyszerre mutatja be az eg\u00e9sz emberi \u00e9letet a materi\u00e1lis testt\u0151l a spiritu\u00e1lis megtisztul\u00e1sig, a t\u00f6rt\u00e9nelem sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t \u00e9s hal\u00e1l\u00e1t – sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t a b\u0171nbees\u00e9st\u0151l, hal\u00e1l\u00e1t az \u00c9zsai\u00e1s megj\u00f6vend\u00f6lte megv\u00e1lt\u00e1st\u00f3l sz\u00e1m\u00edtva („S azon a napon Jis\u00e1j gy\u00f6kere lesz az, amely a n\u00e9pek z\u00e1szlaj\u00e1ul emelkedik, hozz\u00e1 nemzetek fordulnak, \u00e9s nyugalma dics\u0151s\u00e9ges lesz.<\/I>” \u00c9zsai\u00e1s K\u00f6nyve, 11.1-10.) – valamint a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 messi\u00e1s- \u00e9s megv\u00e1lt\u00e1s-\u00e9rtelmez\u00e9seket a prof\u00e1nt\u00f3l a szakr\u00e1lisig, az \u00e9szlel\u00e9s homokk\u00e9nt folyik ki kez\u00fcnkb\u0151l.<\/p>\r\n\r\n

Az ismertet\u0151 szerint „aki megn\u00e9zi a Modem ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t, m\u00e1sf\u00e9l-k\u00e9t \u00f3ra alatt egy olyan utat j\u00e1r be, amely al\u00e1mer\u00fcl\u00e9ssel kezd\u0151dik, \u00e9s megtisztul\u00e1ssal v\u00e9gz\u0151dik”. K\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl a testtel indul a t\u00e1rlat \u00e9s a felt\u00e1mad\u00e1ssal fejez\u0151dik be, de megtisztulni m\u00e9gsem lehets\u00e9ges, mert az eklektikus \u00f6sszk\u00e9p \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 messi\u00e1s-\u00e9rtelmez\u00e9sek kioltj\u00e1k egym\u00e1st. Sz\u00e1mtalan jelent\u00e9st villantanak fel, \u00e9rdekes gondolat- \u00e9s k\u00e9rd\u00e9scsoportokat alkotnak, de a konceptu\u00e1lis er\u0151t\u00e9r hat\u00e1rozottan ellent\u00e9tes a megtisztul\u00e1ssal.<\/p>\r\n\r\n

A Test<\/I> szekci\u00f3 olyan munk\u00e1kat tartalmaz, amelyek a sz\u00e9ps\u00e9ggel \u00e9s naturalizmussal (Man Ray: Meztelen n\u0151<\/I>), illetve a test b\u0171n\u00f6ss\u00e9g\u00e9vel (Andr\u00e9 Kert\u00e9sz fot\u00f3in a n\u0151 mint a v\u00e1gy „titokzatos” t\u00e1rgya) foglalkoznak. Szint\u00e9n ide ker\u00fclt Picasso Matador \u00e9s meztelen n\u0151<\/I> c\u00edm\u0171 alkot\u00e1sa, ami a t\u00e1rlat egyik igazi kakukktoj\u00e1sa, m\u00e9g akkor is, ha megpillant\u00e1sakor minden l\u00e1togat\u00f3nak felcsillan a szeme<\/a>. A hagyom\u00e1nyos f\u00e9rfi \u00e9s n\u0151i szerep jelenik meg a k\u00e9pen a test vid\u00e1m, \u00e9letteli szexualit\u00e1s\u00e1val, az \u00e9let\u00f6szt\u00f6n \u00f6r\u00f6m\u00e9vel. A meztelen n\u0151 nem kiszolg\u00e1ltatott, hiszen az er\u0151s f\u00e9rfi \u00e1t\u00f6leli \u00e9s v\u00e9delmezi, sz\u00e9ps\u00e9ge term\u00e9szetes, nincs benne semmilyen titok. Egyik\u00fck sem ismeri a sz\u00e9gyen, a szem\u00e9rem, pl\u00e1ne a b\u0171n fogalm\u00e1t, szem\u00fckben legfeljebb ez a k\u00e9rd\u00e9s t\u00fckr\u00f6z\u0151dik: „dr\u00e1g\u00e1m, mi mit keres\u00fcnk itt?”.<\/p>\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00f6vetkez\u0151, elker\u00edtett term\u00e9ben b\u00e9csi akcionist\u00e1k k\u00ednozz\u00e1k test\u00fcket a megv\u00e1lt\u00e1s rem\u00e9ny\u00e9ben. Hermann Nitsch M\u00e1ria szepl\u0151telen fogantat\u00e1sa<\/I> c\u00edm\u0171 akci\u00f3j\u00e1ban egy meztelen n\u0151t k\u00f6t\u00f6znek keresztre, majd a pap nemz\u0151szervet csatol r\u00e1, mik\u00f6zben az egyik „beavatott” serlegb\u0151l hinti az \u00e1ld\u00e1st. Ezut\u00e1n diszn\u00f3v\u00e9rrel kenik be, a v\u00e9r egyszerre prof\u00e1n („a pog\u00e1ny orgi\u00e1k alapelem\u00e9t k\u00e9pez\u0151 testnedv”) \u00e9s szakr\u00e1lis („J\u00e9zus v\u00e9re, ami megv\u00e1ltotta az emberis\u00e9get b\u0171neit\u0151l”). Nitsch a megv\u00e1lt\u00e1st nagyon materialisztikusan fogja fel. A l\u00e9lek nem kap szerepet. A megv\u00e1lt\u00e1s puszt\u00e1n testi aktus<\/a>. Itt a szimb\u00f3lum a dogma megk\u00e9rd\u0151jelez\u00e9se, de egyben a trad\u00edci\u00f3 kiolt\u00e1sa is, az \u00e1tl\u00e9nyeg\u00fcl\u00e9s elt\u0171nik.<\/p>\r\n\r\n

Marina Abramovic szerb body art m\u0171v\u00e9sz has\u00e1ra \u00e9les k\u00e9ssel \u00f6t\u00e1g\u00fa csillagot v\u00e9s<\/a>, a m\u00e1gikus pentagramma jel\u00e9t. A jel az emberi testet jel\u00f6li az \u00f6t \u0151selem \u00e9s az \u00f6t \u00e9rz\u00e9k kapcsolatak\u00e9nt. Ugyan\u00fagy lehet a S\u00e1t\u00e1n \u00e9s a fekete m\u00e1gia jelk\u00e9pe, mint Krisztus\u00e9, a hajnalcsillag\u00e9 vagy a betlehemi csillag\u00e9. A m\u00e1gia mindig akarat, m\u00edg a megv\u00e1lt\u00e1s m\u00e1r t\u00fal van j\u00f3n \u00e9s rosszon, ez\u00e9rt m\u00e1gikus aktussal lehetetlen kiker\u00fclni a b\u0171nbees\u00e9s l\u00e1ncolat\u00e1b\u00f3l.<\/p>\r\n\r\n

A b\u0171nbees\u00e9s mindig szorosan \u00f6sszef\u00fcgg a hal\u00e1l \u00e9lm\u00e9ny\u00e9vel \u00e9s tudat\u00e1val, valamint a hal\u00e1llal, mint a megv\u00e1lt\u00e1s aktus\u00e1val, hiszen a materi\u00e1lis gondolkod\u00e1s szerint a fizikai megsemmis\u00fcl\u00e9s maga ut\u00e1n vonja a lelkit is vagy – mivel a \u2019l\u00e9lek\u2019 sz\u00f3 nem szerepel a materializmus sz\u00f3t\u00e1r\u00e1ban – az \u00c9n-tudatot, az eg\u00f3t.<\/p>\r\n\r\n

A halott ember<\/I> szekci\u00f3 a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ismertet\u0151je szerint az individu\u00e1lis megv\u00e1lt\u00e1st mutatja be, ami kiz\u00e1r\u00f3lag testi \u00e9s szekulariz\u00e1lt lehet. Itt nyilv\u00e1n felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n besz\u00e9lhet\u00fcnk-e individu\u00e1lis megv\u00e1lt\u00e1sr\u00f3l. Nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel nem. Az individu\u00e1lis megv\u00e1lt\u00e1s mer\u0151 pszichol\u00f3gia \u00e9s \u00fcdvtan. Az aszketizmus vagy \u00e9ppen \u00f6nsanyargat\u00e1s nem a megv\u00e1lt\u00e1shoz – \u00e9s a k\u00f6z\u00e9pkor \u00f3ta nem is az imitatio Christihez – kapcsol\u00f3dik, hanem a megvil\u00e1gosod\u00e1shoz. Nem felt\u00e9tlen\u00fcl a megvil\u00e1gosod\u00e1s buddhista \u00e9rtelm\u00e9ben, hanem annak kit\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00e1ban. Az \u00e9letr\u0151l \u00e9s testr\u0151l val\u00f3 lemond\u00e1s a spiritu\u00e1lis tartalmak el\u0151t\u00e9rbe helyez\u00e9s\u00e9t t\u0171zi ki c\u00e9lul, a szellemi szf\u00e9r\u00e1k evil\u00e1gi el\u00e9r\u00e9s\u00e9t. Az individu\u00e1lis eur\u00f3pai \u00fatkeres\u00e9s\/\u00fatveszt\u0151 mindig azt az \u00e9rzetet kelti, hogy az illet\u0151 valahogy lemaradt az \u00fcdv\u00f6ss\u00e9gr\u0151l. Az individu\u00e1lis megv\u00e1lt\u00e1s mindig valaminek a r\u00e9sze.<\/p>\r\n\r\n

Egyszer kisfi\u00fa kor\u00e1ban Martin Buber modern vall\u00e1sfiloz\u00f3fus nagyapj\u00e1n\u00e1l, Slomo Buber lembergi tud\u00f3sn\u00e1l vend\u00e9geskedett. Slomo a Messi\u00e1sr\u00f3l besz\u00e9lt neki.
\r\n-Kire v\u00e1r a messi\u00e1s, hogy elj\u00f6jj\u00f6n v\u00e9gre? – k\u00e9rdezte \u00e9rtetlen\u00fcl a fi\u00fa. Mire a nagyapa a gyerekre mutatott:
\r\n-R\u00e1d! A messi\u00e1s mindny\u00e1junkra v\u00e1r, \u00e9s egyre v\u00e1r…
\r\nA t\u00f6rt\u00e9net tanuls\u00e1ga, hogy a kollekt\u00edv megv\u00e1lt\u00e1s nem v\u00e1laszthat\u00f3 el az egy\u00e9nit\u0151l.<\/p>\r\n\r\n

A szekci\u00f3 nagyj\u00e1b\u00f3l fel\u00f6leli az eg\u00e9sz eur\u00f3pai kult\u00far\u00e1t, a v\u00e1logat\u00e1s teljesen ad hoc jelleg\u0171, hiszen Mona Lisa mosolya szint\u00e9n a muland\u00f3s\u00e1gban rejl\u0151 \u00f6r\u00f6k\u00f6t \u00e9s az \u00f6r\u00f6kben rejl\u0151 muland\u00f3s\u00e1got jelk\u00e9pezi, Yves Tanguy g\u00e9pei a vaskorszak emberis\u00e9g\u00e9nek megv\u00e1lt\u00e1s\u00e1t hordozz\u00e1k, a robotok eredend\u0151 b\u0171n n\u00e9lk\u00fclis\u00e9g\u00e9t \u00e9s b\u0171ntelen \u00fcress\u00e9g\u00e9t, ahogy Josef Albers Tisztelet a n\u00e9gyzetnek<\/I> c\u00edm\u0171 konstruktivista k\u00e9pe is a megv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1ni geometrikus t\u00f6k\u00e9letess\u00e9get hirdeti. Csak, hogy megmaradjunk az ad hoc jellegn\u00e9l.<\/p>\r\n\r\n

Andres Serrano katolikus neveltet\u00e9s\u0171 fot\u00f3m\u0171v\u00e9sz a test roml\u00e1s\u00e1t, a h\u00fas sz\u00e9tm\u00e1ll\u00e1s\u00e1t kapja lencsev\u00e9gre hullah\u00e1zas sorozat\u00e1ban, Marlene Dumas (H\u00f3feh\u00e9rke \u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151 gener\u00e1ci\u00f3<\/I>) a hal\u00e1lt a test \u00e9s a sz\u00e9ps\u00e9g elm\u00fal\u00e1sak\u00e9nt, a vil\u00e1gb\u00f3l val\u00f3 kisz\u00e1ll\u00e1sk\u00e9nt<\/a> \u00e1br\u00e1zolja, m\u00edg Wim Delvoye vitrailen (sz\u00ednes templomi ablak\u00fcvegen) \u00e1tt\u0171n\u0151 csontv\u00e1zai<\/a> mintegy r\u00f6ntgenfelv\u00e9telen pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k elkapni az elm\u00fal\u00e1s pillanat\u00e1t, az \u00e9let \u00e9s hal\u00e1l k\u00f6ztes l\u00e9t\u00e9t, a csontv\u00e1zon kereszt\u00fcl felsejl\u0151 lelket.<\/p>\r\n\r\n

Dal\u00ed \u00f6narck\u00e9p-fot\u00f3ja<\/a> a keresztre fesz\u00edtett csontv\u00e1zzal nemcsak J\u00e9zus isteni mivolt\u00e1ra \u00e9s a megv\u00e1lt\u00e1s t\u00e9ny\u00e9re k\u00e9rdez r\u00e1, hanem a megv\u00e1lt\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9re \u00e9s a t\u00falvil\u00e1gra is. A csontv\u00e1zr\u00f3l lerohadt a test, ennyi maradt az emberb\u0151l. Ecce homo. A hal\u00e1lt ugyanolyan lehetetlen \u00e1br\u00e1zolni, mint a megv\u00e1lt\u00e1st, csak a f\u00e9lelmet \u00e9s a szorong\u00e1st tudjuk megragadni.<\/p>\r\n\r\n

Edvard Munch m\u0171v\u00e9ben (A halottas\u00e1gyn\u00e1l<\/I>) a hal\u00e1lt a gy\u00e1sz \u00e9s az emberi vesztes\u00e9g szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l<\/a> mutatja be, de ebben a szorong\u00e1sokkal teli Munch-vil\u00e1gban nincs helye a megv\u00e1lt\u00e1snak. A hal\u00e1l fojtogat\u00f3 szil\u00e1rd masszak\u00e9nt veszi k\u00f6r\u00fcl az embereket, kit\u00f6rni bel\u0151le k\u00e9ptelens\u00e9g. <\/p>\r\n\r\n

Cs\u00f3k<\/I> c\u00edm\u0171 k\u00e9pe a testi szerelmet \u00e1br\u00e1zolja, ami Munchn\u00e1l szint\u00e9n nem mentes a szorong\u00e1st\u00f3l \u00e9s a f\u00e9lelemt\u0151l, de a k\u00e9t ember \u00f6sszeolvad\u00e1sa \u00e1ltal m\u00e9gis legy\u0151zi a hal\u00e1lt, kil\u00e9p az id\u0151b\u0151l. A szerelem csak pillanatokra hozza el ugyan a megv\u00e1lt\u00e1st, de nem puszt\u00e1n testi, sem individu\u00e1lis, ugyan\u00fagy a val\u00f3di megv\u00e1lt\u00e1s rem\u00e9ny\u00e9t villantja fel, mint a kereszthal\u00e1l.<\/p>\r\n\r\n

A t\u00f6rt\u00e9nelem \u00edg\u00e9rete<\/I> szekci\u00f3 a t\u00f6rt\u00e9nelmi vez\u00e9rek, megv\u00e1lt\u00e1st \u00edg\u00e9r\u0151 eszm\u00e9k, politikai ideol\u00f3gi\u00e1k (f\u0151leg a kommunizmus \u00e9s fasizmus k\u00f6r\u00e9b\u0151l vett p\u00e9ld\u00e1k), a hamis messi\u00e1sok bugyr\u00e1t j\u00e1rja k\u00f6r\u00fcl, a leghangs\u00falyosabb alkot\u00e1s<\/a> m\u00e9gis Szerv\u00e1tiusz Tibor T\u00fczes tr\u00f3non<\/I> c\u00edm\u0171 szobra. D\u00f3zsa azonban nem \u00edg\u00e9rt megv\u00e1lt\u00e1st, csak fell\u00e1zadt az elnyom\u00e1s ellen, \u00e9s szem\u00e9lye a k\u00e9s\u0151bbi korokban az elnyom\u00f3 hatalom elleni harc jelk\u00e9p\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. Nem akart messi\u00e1s lenni, sem dikt\u00e1tor. Ha a hamis messi\u00e1sok fogalm\u00e1t ennyire kiterjesztj\u00fck, mindannyian k\u00f6nnyen azz\u00e1 v\u00e1lhatunk, ha egyszer\u0171en azt mondjuk valamire, el\u00e9g. Vajon Marx volt a hamis messi\u00e1s, mert meg\u00e1lmodott valamit, vagy Lenin \u00e9s Szt\u00e1lin, aki megval\u00f3s\u00edtotta?<\/p>\r\n\r\n

A megv\u00e1lt\u00e1s keresztje<\/I> szekci\u00f3hoz s\u00f6t\u00e9t folyos\u00f3 vezet. Kicsiny Bal\u00e1zs: Iv\u00f3csarnok<\/I> install\u00e1ci\u00f3ja ebben a k\u00f6rnyezetben m\u00e1s \u00e9rtelmet nyer<\/a>, a megv\u00e1lt\u00e1s \u00edg\u00e9ret\u00e9t. A tizenk\u00e9t t\u00e9rdepl\u0151 gumicsizm\u00e1s, pizsam\u00e1s, b\u00fav\u00e1rsisakos figura mintha a Gr\u00e1l-serleget \u00fcr\u00edten\u00e9 ki. Hi\u00e1ba vagyunk a v\u00edz alatt, a kegyelemt\u0151l elz\u00e1rva, a megv\u00e1lt\u00e1s m\u00e9gis lehets\u00e9ges. Ez a m\u0171 itt amellett tesz tan\u00fabizonys\u00e1got, hogy az individu\u00e1lis \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi megv\u00e1lt\u00e1s k\u00fcl\u00f6n \u00e9s egyszerre is l\u00e9trej\u00f6het. Az \u00f6sszetartoz\u00e1s nem sz\u00e1molja fel az egy\u00e9neket, nem olvasztja k\u00f6z\u00f6s t\u00e9gelybe \u0151ket, a fesz\u00fclts\u00e9g m\u00e9gis megmarad az egy\u00e9n \u00e9s a kollekt\u00edva k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\r\n\r\n

A megv\u00e1lt\u00e1s term\u00e9ben a klasszikus<\/a> tabl\u00f3kt\u00f3l (George Rouault: Keresztre fesz\u00edt\u00e9s<\/I> vagy Odilon Redon: Krisztus a kereszten<\/I>) a pop-art fel\u00e9 haladva megannyi \u00e9rtelmez\u00e9si s\u00edk cs\u00faszik egym\u00e1sra, hit \u00e9s blaszf\u00e9mia, megv\u00e1lt\u00e1s \u00e9s annak k\u00e9ts\u00e9gbevon\u00e1sa, m\u0171v\u00e9szet \u00e9s giccs.<\/p>\r\n\r\n

Egy-egy k\u00e9p \u00f6nmag\u00e1ban meg\u00e9rne egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st, olyan h\u00fasbav\u00e1g\u00f3 k\u00e9rd\u00e9seket \u00e9rint: B\u00e1lint Endre Szerb k\u00e1lv\u00e1ri\u00e1ja<\/I> vagy Czig\u00e1ny Dezs\u0151 Gyermektemet\u00e9s<\/I>e egyszerre er\u0151s hitvall\u00e1s \u00e9s a megv\u00e1lt\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek megk\u00e9rd\u0151jelez\u00e9se. Mintha csak ezt ki\u00e1ltan\u00e1k a kopors\u00f3t cipel\u0151 sz\u00fcl\u0151k: Gyermek\u00fcnk meghalt, hogy Hozz\u00e1d hasonl\u00f3an megv\u00e1lt\u00f3 legyen, \u00e9s megv\u00e1ltasson, de vajon Te megv\u00e1lt\u00f3 vagy-e, ha engeded, hogy gyermek\u00fcnk meghaljon?<\/I><\/p>\r\n\r\n

Keith Haring Sz\u00e1rnyas olt\u00e1r<\/I>a fantasztikus \u00e9letigenl\u00e9sr\u0151l \u00e1rulkodik, szembehelyezkedve a kereszt\u00e9ny t\u00falvil\u00e1gkultusszal, a hangs\u00falyt a f\u00f6ldi id\u0151re teszi. Nem blaszf\u00e9mikus, de a hagyom\u00e1nyos megv\u00e1lt\u00e1s-teoretik\u00e1val mindenk\u00e9ppen ellent\u00e9tes.<\/p>\r\n\r\n

Andres Serrano munk\u00e1ja, a Piss Christ<\/I> egyfel\u0151l Krisztus \u00fajkori beszennyez\u00e9s\u00e9re mutat<\/a> r\u00e1, ugyanakkor \u00e9ppen ezzel a gesztussal szennyezi be. Az ellentmond\u00e1sos, rendk\u00edv\u00fcl hat\u00e1svad\u00e1sz \u00e9s m\u00e1r-m\u00e1r bugyut\u00e1n didaktikus m\u0171 nem hiszem, hogy a megv\u00e1lt\u00e1sr\u00f3l b\u00e1rmit is mondana, legfeljebb az emberi hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sr\u00f3l mes\u00e9l.<\/p>\r\n\r\n

A terem legkev\u00e9sb\u00e9 illeszked\u0151 m\u0171ve Craigie Aitchison R\u00f3zsasz\u00edn keresztre fesz\u00edt\u00e9s<\/I>e, ahol J\u00e9zus r\u00f3zsasz\u00edn h\u00e1tt\u00e9r el\u0151tt f\u00fcgg egy p\u00e1lcikakereszten, tekintete ink\u00e1bb \u00fcres, mint elk\u00ednzott, unottan v\u00e1rja a hal\u00e1lt \u00e9s a felt\u00e1mad\u00e1st, valamint M\u00e1trai Erik Felh\u0151vide\u00f3<\/I>ja, ahol az \u00e9g kaleidoszk\u00f3pszer\u0171en \u00e1ll \u00f6ssze keresztt\u00e9, a giccs zavarba ejt\u0151 hat\u00e1soss\u00e1g\u00e1t aktiviz\u00e1lva.<\/p>\r\n\r\n

M\u00e1r csak az argentin Alfredo Cramajo Cuti\u00e9rres 1937-es J\u00e9zus-triptichon<\/I>ja hi\u00e1nyzik, amelyen Krisztust piros szalagokkal k\u00f6t\u00f6zt\u00e9k keresztre, \u00e9s t\u00f6viskoszor\u00faja al\u00f3l v\u00e9res patakban omlik le raszt\u00e1s haja. A megv\u00e1lt\u00e1st nem lehet r\u00f3zsasz\u00ednn\u00e9 var\u00e1zsolni, hiszen az \u00e9pp a szenved\u00e9s \u00e1ltal t\u00f6rt\u00e9nik meg.<\/p>\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9rdekess\u00e9g\u00e9t a t\u00e1rlat gerinc\u00e9t alkot\u00f3 munk\u00e1k adj\u00e1k, amelyeken kereszt\u00fcl bepillant\u00e1st nyerhet\u00fcnk a XX. sz\u00e1zad k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 megv\u00e1lt\u00e1s-\u00e9rtelmez\u00e9seibe. Itthon ritk\u00e1n lehet ilyen nagyszab\u00e1s\u00fa \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1st l\u00e1tni. Kifel\u00e9 menet m\u00e9gis azon t\u0171n\u0151dtem: mi\u00e9rt van a fejekben \u00e9s a falakon ekkora z\u0171rzavar? A soksz\u00edn\u0171s\u00e9g m\u00e9g nem hozza el az \u00edg\u00e9rt megtisztul\u00e1st.<\/p>\r\n\r\n

A felhalmozott k\u00e9pek csak eltakarj\u00e1k az \u00fcres falakat. A hal\u00e1lt.<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    \u00c9rdemes el\u0151sz\u00f6r e k\u00e9t sz\u00f3t pontosan defini\u00e1lni, hogy elker\u00fclj\u00fck az esetleges \u00e9rtelmez\u00e9si zavarokat. A messi\u00e1s „felkentet vagy seg\u00edt\u0151t” jelent. A kereszt\u00e9ny vall\u00e1sban J\u00e9zus a Messi\u00e1s, aki kereszthal\u00e1l\u00e1val megv\u00e1ltotta az emberis\u00e9get eredend\u0151 b\u0171nt\u0151l, szenved\u00e9s\u00e9t \u00e9s hal\u00e1l\u00e1t engesztel\u0151 \u00e1ldozatk\u00e9nt aj\u00e1nlotta fel az emberis\u00e9g b\u0171nei\u00e9rt. A gonoszs\u00e1g hatalm\u00e1t \u00e9s a hal\u00e1lt azonban csak m\u00e1sodik elj\u00f6vetelekor gy\u0151zi […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630633,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-400686","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400686","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400686"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400686\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630633"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400686"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400686"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400686"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}