{"id":400688,"date":"2009-10-26T23:00:00","date_gmt":"2009-10-26T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400688"},"modified":"2009-10-26T23:00:00","modified_gmt":"2009-10-26T23:00:00","slug":"felforgato-gyakorlatok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/flex\/felforgato-gyakorlatok\/","title":{"rendered":"Felforgat\u00f3 gyakorlatok"},"content":{"rendered":"
\n\n\n

 <\/p>\n\n

Ezen a ny\u00e1ron a stuttgarti Kunstverein a Felforgat\u00f3 gyakorlatok: M\u0171v\u00e9szet a politikai elnyom\u00e1s alatt D\u00e9l-Amerik\u00e1ban \u00e9s Eur\u00f3p\u00e1ban a 60-as \u00e9vekt\u0151l a 80-as \u00e9vekig<\/I><\/a> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1snak adott otthont. A szervez\u0151k, Iris Dressler \u00e9s Hans D. Chris \u00e1ll\u00edt\u00e1sa szerint a mustra „t\u00f6bbdimenzi\u00f3s t\u00e9rk\u00e9pet” rajzol fel, amely \u00fajra k\u00f6rvonalazza<\/a> a korszakokon \u00e9s t\u00e1jegys\u00e9geken \u00e1t\u00edvel\u0151, gyakran az eltorzult m\u0171v\u00e9szeti diskurzusok perif\u00e9ri\u00e1ir\u00f3l el\u0151ker\u00fcl\u0151 munk\u00e1k tarka sokas\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n

A Felforgat\u00f3 gyakorlatok<\/I> Eur\u00f3pa egyes orsz\u00e1gait d\u00e9l-amerikai t\u00e1rsaikkal p\u00e1ros\u00edt\u00f3 tengely ment\u00e9n f\u0171zte fel a m\u0171v\u00e9szeti gyakorlatokat \u00e9s elm\u00e9leti poz\u00edci\u00f3kat. Jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t nem puszt\u00e1n a huszadik sz\u00e1zad utols\u00f3 n\u00e9gy \u00e9vtized\u00e9b\u0151l mer\u00edtett munk\u00e1k mennyis\u00e9g\u00e9nek, vagy a Kunstverein \u00f3ri\u00e1si befogad\u00f3k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nheti. Sokkal ink\u00e1bb annak, hogy bizony olyan, szellemi er\u0151fesz\u00edt\u00e9st \u00e9s megsz\u00e1llotts\u00e1got t\u00fckr\u00f6z\u0151 m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sokat tudott egybegy\u0171jteni, amelyek szembefordultak a m\u0171v\u00e9szvil\u00e1got hat\u00e1rozottan angolsz\u00e1sz szemsz\u00f6gb\u0151l vizsg\u00e1l\u00f3 kanoniz\u00e1lt n\u00e9z\u0151pontokkal \u00e9s defin\u00edci\u00f3kkal.<\/p>\n

Tizenh\u00e1rom kur\u00e1tor vett r\u00e9szt a kilenc (k\u00f6zt\u00fck kett\u0151 m\u00e1r nem l\u00e9tez\u0151) orsz\u00e1g k\u00f6zel nyolcvan m\u0171v\u00e9sz\u00e9nek t\u00f6bb mint h\u00e1romsz\u00e1z munk\u00e1j\u00e1t felvonultat\u00f3 projektben. Jelen \u00e1ttekint\u00e9s c\u00e9lja nem az egyes munk\u00e1k m\u00e1sokkal szembeni kiemel\u00e9se, hiszen ezzel pont a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t tagadn\u00e1nk. Ink\u00e1bb arra t\u00f6rekszik, hogy kit\u00f6rj\u00f6n a m\u0171t\u00e1rgypiac k\u00f6vetelm\u00e9nyei \u00e1ltal h\u00fazott hat\u00e1rok k\u00f6z\u00f6tt biztons\u00e1gosan lav\u00edroz\u00f3 m\u0171v\u00e9szetkritikai diskurzusok korl\u00e1taib\u00f3l.<\/p>\n

Dressler \u00e9s Chris szerint olyan munk\u00e1k ezek, amelyekben a „test, a nyelv \u00e9s a nyilv\u00e1nos t\u00e9r az – egyar\u00e1nt szimbolikus \u00e9s performat\u00edv – ellen\u00e1ll\u00e1s alapvet\u0151 eszk\u00f6zei”. Ez t\u00e1g ter\u00fcletet foglal mag\u00e1ban, t\u00fal a szovjet st\u00edlus\u00fa stagn\u00e1l\u00f3 szocializmuson \u00e9s annak \u00f6nk\u00e9nyuralmi v\u00e1ltozatain: az elnyom\u00e1s olyan form\u00e1i alatt l\u00e9tez\u0151 t\u00e1rsadalmi k\u00f6zegeket, amelyekben a legapr\u00f3bb devi\u00e1ci\u00f3 rend\u0151ri vagy katonai beavatkoz\u00e1st v\u00e1lthat ki.<\/p>\n

\u00cdgy h\u00e1t a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s az \u00f6nk\u00e9nyuralom k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 form\u00e1i alatt megjelen\u0151 „hatalmi viszonyok” artikul\u00e1ci\u00f3it \u00e9s topogr\u00e1fiai k\u00f6rvonalait mutatta be. Foucault-val sz\u00f3lva ezek „minden ellen t\u00e1mad\u00e1st int\u00e9znek, ami elszigeteli az egy\u00e9nt, elszak\u00edtja k\u00f6tel\u00e9keit, sz\u00e9tszabdalja k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9let\u00e9t, \u00f6nn\u00f6n mag\u00e1ba k\u00e9nyszer\u00edti, \u00e9s saj\u00e1t identit\u00e1s\u00e1hoz k\u00f6t\u00f6zi”. K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen az „ellen\u00e1ll\u00e1s” itt az egy\u00e9ni v\u00e1gyakat \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9letet egyar\u00e1nt elhom\u00e1lyos\u00edt\u00f3 t\u00e1rsadalmi k\u00f6dben az identit\u00e1studat fenntart\u00e1s\u00e1ra, valamint a kapcsolatok \u00fajra ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re, illetve meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 konceptu\u00e1lis strat\u00e9gi\u00e1k k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le form\u00e1it testes\u00edti meg.<\/p>\n

Cristina Freire brazil kur\u00e1tor elmond\u00e1sa szerint „azokban az id\u0151kben a postaszolg\u00e1lat volt e a kiterjesztett h\u00e1l\u00f3zat f\u0151 kommunik\u00e1ci\u00f3s eszk\u00f6ze; nem volt tudom\u00e1suk a m\u0171t\u00e1rgypiacr\u00f3l \u00e9s a monopolhelyzetben lev\u0151 m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zpontok \u00e9rdekelts\u00e9geir\u0151l”. Ez a h\u00e1l\u00f3zat k\u00f6t\u00f6tte \u00f6ssze a brazil m\u0171v\u00e9szeket<\/a> a kelet-eur\u00f3paiakkal<\/a>, akik „a diktat\u00f3rikus rezsim cenz\u00far\u00e1j\u00e1t megker\u00fcl\u0151 strat\u00e9gi\u00e1k ut\u00e1n kutattak”. Ez a strat\u00e9gia nemcsak a Braz\u00edlia – Kelet-Eur\u00f3pa postai h\u00e1l\u00f3zatot \u00e9rintette, de nyilv\u00e1nos intervenci\u00f3kat, diszkr\u00e9t konceptu\u00e1lis akci\u00f3kat<\/a> \u00e9s efemer esem\u00e9nyeket is<\/a> mag\u00e1ban foglalt. Egy adott munka vagy projekt l\u00e9tez\u00e9s\u00e9r\u0151l gyakran csup\u00e1n f\u00e9nyk\u00e9pek<\/a> vagy m\u00e1s kapcsol\u00f3d\u00f3 dokumentumok tan\u00faskodnak.<\/p>\n

Artur Barrio install\u00e1ci\u00f3i \u00e9s performanszai Rio de Janeiro nyilv\u00e1nos tereiben zajlottak majd t\u0171ntek el sz\u00e9p lassan. Hozz\u00e1 hasonl\u00f3an Magyarorsz\u00e1gon Pauer Gyula 1970-es T\u00fcntet\u0151t\u00e1bla-erd\u0151<\/I> c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja vet\u00edti el\u0151re<\/a> a nyugaton k\u00e9s\u0151bb megjelen\u0151 k\u00f6zt\u00e9ri intervenci\u00f3kat. A 400 n\u00e9gyzetm\u00e9tert elfoglal\u00f3 m\u0171 alig egy napig l\u00e9tezett, a hat\u00f3s\u00e1gok megsemmis\u00edtett\u00e9k, miel\u0151tt b\u00e1rki l\u00e1thatta volna. Nyoma csak Pauer f\u00e9nyk\u00e9pein maradt<\/a>.<\/p>\n

A Brezsnyev-\u00e9ra hajnal\u00e1n, 1976-ban a Szovjetuni\u00f3ban indult orosz Kollekt\u00edv Akci\u00f3<\/I> csoport performanszai hasonl\u00f3 strat\u00e9gi\u00e1val kerestek<\/a> „alternat\u00edv kommunik\u00e1ci\u00f3s teret<\/a> a k\u00e9sei kommunizmus orosz-szovjet kult\u00far\u00e1j\u00e1ban”, tudjuk meg e szekci\u00f3 kur\u00e1tor\u00e1t\u00f3l<\/a>, Sabine H\u00e4nsgent\u0151l. A magyarorsz\u00e1gi INDIGO csoporthoz hasonl\u00f3an a Kollekt\u00edv Akci\u00f3<\/I> csoport tov\u00e1bb\u00e9l, \u00e9s eredeti strat\u00e9gi\u00e1it „napjaink globaliz\u00e1ci\u00f3s folyamatainak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9re” alkalmazza.<\/p>\n

A fentiekkel rokon taktik\u00e1k jelentek meg az NDK-ban is, ahol a m\u0171v\u00e9szek, szemben\u00e9zve a s\u00falyos k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel, agyaf\u00fartan „folytatt\u00e1k m\u0171v\u00e9szeti tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcket, \u00e9s ravaszul sz\u0151tt\u00e9k bele<\/a> enigmatikus, ironikus rendszerkritikai utal\u00e1saikat”, \u00edrja le Anne Thurmann-Jajes. Ezekben az esetekben a f\u0171 alatt<\/a> szervezett partik vagy happeningek nem csup\u00e1n performanszok, hanem meger\u0151s\u00edt\u00e9st ad\u00f3 esem\u00e9nyek voltak. Ugyan\u00edgy az elhagyatott vagy \u00fcres k\u00f6zterek \u00e9s kirakatok kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa a norm\u00e1lis csatorn\u00e1kon k\u00edv\u00fcl es\u0151<\/a> ki\u00e1ll\u00edt\u00f3helyeket teremtett.<\/p>\n

A hivatalos csatorn\u00e1k ilyet\u00e9n megker\u00fcl\u00e9s\u00e9nek b\u00e1tor p\u00e9ld\u00e1ja az 1984 nyar\u00e1n megrendezett „Els\u0151 Lipcsei \u0150szi Szalon”. Az esem\u00e9nyr\u0151l k\u00e9sz\u00fclt feljegyz\u00e9seiben Lutz Damm elmes\u00e9li, ahogyan egy csapat fest\u0151, szobr\u00e1sz \u00e9s filmes „b\u00e1tor partiz\u00e1ntaktik\u00e1val elfoglalta Lipcse belv\u00e1ros\u00e1ban a v\u00e1s\u00e1rk\u00f6zpont egyik \u00e9p\u00fclet\u00e9t, ahol t\u00f6bb mint ezer n\u00e9gyzetm\u00e9teren megrendezt\u00e9k saj\u00e1t csoportos ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sukat”.<\/p>\n

K\u00f6z\u00e9p-Kelet Eur\u00f3p\u00e1n t\u00fal, Katal\u00f3ni\u00e1ban, Franco t\u00e1bornok diktat\u00far\u00e1j\u00e1nak utols\u00f3 \u00e9veiben t\u00f6rt \u00fajra felsz\u00ednre az elfojtott kultur\u00e1lis identit\u00e1s, \u00e9s olyan csoportok jelentek meg, mint a tizenkilenc tag\u00fa Grup de Trebal<\/I>. „Elt\u00e1volodtak a konvencion\u00e1lis m\u0171v\u00e9szeti gyakorlatt\u00f3l, hogy csatlakozzanak<\/a> ahhoz a a kritikai \u00e1ramlathoz, amelyben a m\u0171v\u00e9szet t\u00e1rsadalmi funkci\u00f3t t\u00f6lt\u00f6tt be.” Megjelentek az alternat\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00f3helyek, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a COAC (Katal\u00e1n \u00c9p\u00edt\u00e9szek Egyes\u00fclete) \u00e9s a Sala Vin\u00e7on, amelyek el\u0151ad\u00e1soknak \u00e9s tal\u00e1lkoz\u00f3knak adtak helyet. Az 1975-ben kihirdetett sz\u00fcks\u00e9g\u00e1llapot ellen\u00e9re a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb m\u0171v\u00e9szeti \u00e1gak k\u00e9pvisel\u0151i, k\u00f6zt\u00fck Pere Portabella \u00e9s Antoni Muntadas, megker\u00fclt\u00e9k a korl\u00e1tokat<\/a> \u00e9s \u00faj kifejez\u00e9sm\u00f3dokat dolgoztak ki. \u00cdgy az er\u0151sen szab\u00e1lyozott kultur\u00e1lis l\u00e9gk\u00f6rben a t\u0171rt \u00e9s tiltott hat\u00e1rain kialakul\u00f3 \u00faj t\u00e1rsadalmi nyilv\u00e1noss\u00e1g<\/a> olyan tev\u00e9kenys\u00e9gek meleg\u00e1gya volt, amelyek \u00e9vek m\u00falt\u00e1n forrtak ki.<\/p>\n

Magyarorsz\u00e1gon is ez volt a helyzet. A magyar kur\u00e1torok, Sz\u0151ke Annam\u00e1ria \u00e9s Petern\u00e1k Mikl\u00f3s felid\u00e9zik, ahogy a hatvanas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n „a hivatalos m\u0171v\u00e9szet \u2019els\u0151\u2019 nyilv\u00e1noss\u00e1g\u00e1val szemben elkezdett form\u00e1t \u00f6lteni a \u2019m\u00e1sodik nyilv\u00e1noss\u00e1g\u2019.” Ez a fajta r\u00e9tegz\u0151d\u00e9s, ami a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son k\u00e9pviselt orsz\u00e1gok mindegyik\u00e9n\u00e9l valamilyen form\u00e1ban jelen volt, a „hivatalos” kult\u00fara \u00e9s annak kijel\u00f6lt csatorn\u00e1i<\/a>, valamint a t\u00e1rsadalmilag be\u00e1gyazottabb kultur\u00e1lis aktivit\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt fesz\u00fcl\u0151 ellent\u00e9tet<\/a> tipiz\u00e1lja. Ez ut\u00f3bbi pedig egyszerre csatlakozik a megel\u0151z\u0151 \u00e1ramlatokhoz \u00e9s a kort\u00e1rs val\u00f3s\u00e1gokhoz, illetve t\u00f6rekv\u00e9sekhez.<\/p>\n

A m\u00e1sodik nyilv\u00e1noss\u00e1gban m\u0171k\u00f6d\u0151 INDIGO csoport Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s<\/a> kurzusaib\u00f3l n\u0151tte ki mag\u00e1t. Nemcsak a pedag\u00f3gia hat\u00e1rait feszegette, de az interdiszciplin\u00e1ris<\/a> gyakorlat term\u00e9szet\u00e9t<\/a> is. A m\u0171v\u00e9sz t\u00e1rsadalmi felel\u0151ss\u00e9g\u00e9nek vizsg\u00e1lata sok sz\u00e1lon fut, \u00e9s v\u00e9gigvonul nemcsak az INDIGO csoport munk\u00e1j\u00e1n, de az eg\u00e9sz ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son is. Nem egyetlen ideol\u00f3giai ir\u00e1nyr\u00f3l van sz\u00f3; sokkal ink\u00e1bb az egyes t\u00e1rsadalmak saj\u00e1tos megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1saira adott k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le v\u00e1laszokr\u00f3l.<\/p>\n

A chilei szekci\u00f3 az olyan helyzetek \u00f6sszetetts\u00e9g\u00e9r\u0151l ad sz\u00e1mot, amelyekben a kultur\u00e1lis gyakorlat f\u00f6ldalatti csatorn\u00e1kba k\u00e9nyszer\u00fcl. Ram\u00f3n Castillo \u00e9s Paulina Vara elmes\u00e9lik, hogyan „v\u00e1ltozott a m\u0171v\u00e9szet nyelve n\u00e9ma – eln\u00e9m\u00edtott – csatat\u00e9rr\u00e9”. 1979-ben, \u00f6t \u00e9vvel a katonai puccs ut\u00e1n, a CADA – Colectivo de Acciones de Arte<\/I> olyan akci\u00f3kat kezdem\u00e9nyezett, amelyek az emberi sz\u00fcks\u00e9gletekkel foglalkoztak, \u00e9s „eln\u00e9m\u00edtott” m\u0171v\u00e9szeknek adtak hangot<\/a>. Hogyan ne haljon \u00e9hen a m\u0171v\u00e9sz<\/I> c\u00edm\u0171 projektj\u00fckben f\u00e9lliteres zacsk\u00f3s tejeket osztottak sz\u00e9t Sanitago de Chile egyik ker\u00fclet\u00e9ben, majd a tejeszacsk\u00f3kat m\u00e1s projektekben hasznos\u00edtott\u00e1k \u00fajra. T\u0151l\u00fck sz\u00e1rmazott a NO+ szlogen<\/a> is, ami v\u00e1rosszerte felt\u0171nt a falakon. A szlogen a diktat\u00far\u00e1val szembeni ellen\u00e1ll\u00e1s jelk\u00e9p\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt.<\/p>\n

Peruban az 1980 \u00e9s 82 k\u00f6z\u00f6tt m\u0171k\u00f6d\u0151 Taller E.P.S. Huayco<\/I> csoport nyolc tagja „tal\u00e1lt t\u00e1rgyakkal” \u00e9s k\u00f6zismert k\u00e9pekkel dolgozott. A M\u0171v\u00e9szet \u00fatk\u00f6zben<\/I> c\u00edm\u0171 projektben egy gyors\u00e9ttermekben kaphat\u00f3 n\u00e9pszer\u0171 helyi egyt\u00e1l\u00e9tel k\u00e9pm\u00e1s\u00e1b\u00f3l form\u00e1ltak \u00f3ri\u00e1si Pop Art st\u00edlus\u00fa „sz\u0151nyeget”. A k\u00e9ppontokat festett konzervdobozok alkott\u00e1k. K\u00f6vetkez\u0151 hasonl\u00f3 projektj\u00fckben Sarita Colonia, a perui t\u00e1rsadalom perif\u00e9ri\u00e1j\u00e1n \u00e9l\u0151, t\u00f6megek \u00e1ltal im\u00e1dott nem hivatalos<\/I> szent k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t alkott\u00e1k meg. A hatalmas ikont a forgalmas p\u00e1namerikai orsz\u00e1g\u00fat mellett h\u00faz\u00f3d\u00f3 domboldalon<\/a> \u00e9p\u00edtett\u00e9k fel.<\/p>\n

Szemben azokkal a csoportokkal \u00e9s kollekt\u00edv\u00e1kkal, akiknek \u00faj\u00edt\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9ge elpuszt\u00edthatatlanul fenntartotta a nem hivatalos kult\u00far\u00e1t, az er\u0151teljes egy\u00e9ni hangok tov\u00e1bbra is a hivatalos kult\u00fara \u00e1ltal enged\u00e9lyezett nyelvet tagad\u00f3 kifejez\u00e9si form\u00e1kat hat\u00e1roztak meg. A chilei Guillermo Deisler a sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sb\u0151l a lev\u00e9lm\u0171v\u00e9szet eszk\u00f6z\u00e9vel tartotta sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00e9vel a kapcsolatot, az otthon maradottak k\u00f6z\u00f6tt pedig Carlos Leppe saj\u00e1t test\u00e9t haszn\u00e1lta az elnyomott nemzet metafor\u00e1jak\u00e9nt<\/a>. Peruban, m\u00e1s strat\u00e9gi\u00e1t alkalmazva, \u00e9s a katonai korm\u00e1ny t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val, Jes\u00fas Ruiz Durand \u00e9szak-amerikai popst\u00edlusokat alak\u00edtott \u00e1t<\/a>, hogy az \u00faj ipari- \u00e9s agr\u00e1rpolitik\u00e1t n\u00e9pszer\u0171s\u00edtse \u00e1ltaluk. Francesco Mariotti intervenci\u00f3ja, a M\u0171mosd\u00f3 saj\u00e1t haszn\u00e1latra<\/I> a limai Banco Continental gal\u00e9ria mosd\u00f3j\u00e1ban lett volna ki\u00e1ll\u00edtva 1975-ben. A m\u0171 sohasem ker\u00fclt tervezett hely\u00e9re; megsemmis\u00edtett\u00e9k, miel\u0151tt a nyilv\u00e1noss\u00e1g l\u00e1thatta volna. A stuttgarti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son a munka \u00fajabb v\u00e1ltozata<\/a> volt megtekinthet\u0151.<\/p>\n

Braz\u00edli\u00e1ban, Peruban \u00e9s Rom\u00e1ni\u00e1ban a m\u0171v\u00e9sz teste nemcsak \u00e9l\u0151 v\u00e1szon<\/a>, de a vizsg\u00e1lat t\u00e1rgya is volt. Az „\u00f6narck\u00e9p” \u00e9s a „szem\u00e9lyazonos\u00edt\u00f3” dokumentumok tr\u00f3pusait alkalmaz\u00f3 install\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban Teresa Burga Arcdiagn\u00f3zis<\/I>, Sz\u00edvdiagn\u00f3zis<\/I>, \u00e9s V\u00e9rdiagn\u00f3zis<\/I> c\u00edmmel jelen\u00edtette meg az egy nap sor\u00e1n saj\u00e1t mag\u00e1r\u00f3l \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt<\/a> m\u00e9r\u00e9si adatokat. Let\u00edcia Parente tizenegy perces filmj\u00e9ben a m\u0171v\u00e9sz a „Made in Brazil” feliratot varrja saj\u00e1t talp\u00e1ra<\/a>. Az eg\u00e9szen k\u00f6zelr\u0151l mutatott „c\u00edmerez\u00e9s” egyar\u00e1nt utal a m\u0171v\u00e9sz st\u00e1tusz\u00e1ra \u00e9s a t\u00e1gabb t\u00e1rsadalmi val\u00f3s\u00e1gra.<\/p>\n

Nem meglep\u0151 m\u00f3don a szigor\u00fa kultur\u00e1lis szab\u00e1lyoz\u00e1s alatt \u00e1ll\u00f3 k\u00f6zegekben a test jelenik meg a m\u0171v\u00e9szeti tev\u00e9kenys\u00e9g f\u00f3kusz\u00e1ban. \u00cdgy t\u00f6rt\u00e9nt Rom\u00e1ni\u00e1ban is, ahol „sz\u00e1mos m\u0171v\u00e9sz k\u00eds\u00e9relt meg ir\u00f3ni\u00e1val, t\u00e1rsadalomkritik\u00e1val \u00e1titatott, jellemz\u0151en tiszavir\u00e1g \u00e9let\u0171 \u2019t\u00fal\u00e9l\u00e9si\u2019 technik\u00e1kat kialak\u00edtani. Kihaszn\u00e1ltak minden lehets\u00e9ges helyet \u00e9s m\u00e9diumot, hogy szembesz\u00e1lljanak a cenz\u00far\u00e1val”, tudjuk meg Ileana Pintilie Teleag\u00e1t\u00f3l. Idev\u00e1g Ion Grigorescu, akinek „vizu\u00e1lis kutat\u00e1sai<\/a>” a m\u0171v\u00e9sz priv\u00e1t ter\u00e9b\u0151l<\/a> \u00e9s bels\u0151 monol\u00f3gjaib\u00f3l<\/a> sarjadnak. Ezek a filmre vett<\/a> „poszt-happeningek” a performanszm\u0171v\u00e9szet t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 nyilv\u00e1nos helysz\u00edneken megjelenni k\u00e9pes form\u00e1ival p\u00e1rhuzamosan<\/a>, illetve azok el\u0151deik\u00e9nt jelennek meg<\/a>. Mint a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son l\u00e1that\u00f3 munk\u00e1k nagy r\u00e9sz\u00e9n\u00e9l, l\u00e9tez\u00e9s\u00fckr\u0151l csak a sok esetben e munk\u00e1k szerves r\u00e9sz\u00e9t<\/a> k\u00e9pez\u0151 dokument\u00e1ci\u00f3k k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 form\u00e1i tan\u00faskodnak.<\/p>\n

Ebben a kontextusban, illetve a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s diskurzus\u00e1ban, a felforgat\u00f3 gyakorlat nem puszt\u00e1n szab\u00e1lyokat \u00e1th\u00e1g\u00f3, k\u00eds\u00e9rleti jelleg\u0171 alkot\u00e1s vagy aktus; sokkal ink\u00e1bb a hat\u00f3s\u00e1ggal \u00e9s a politikai hatalommal val\u00f3 szembesz\u00e1ll\u00e1s. \u00cdgy az itt l\u00e1that\u00f3 m\u0171v\u00e9szi kifejez\u00e9sm\u00f3dok a t\u00fal\u00e9l\u00e9s k\u00e9nyszer\u00e9nek egy\u00e9b velej\u00e1r\u00f3ihoz hasonl\u00f3an legink\u00e1bb az egy\u00e9ni sz\u00fcks\u00e9g manifeszt\u00e1ci\u00f3i. M\u00e9gis, sz\u00fclessenek b\u00e1r egy\u00e9ni vagy csoportos kezdem\u00e9nyez\u00e9sb\u0151l, a pillanat reprezent\u00e1ci\u00f3i ezek, a pillanatot t\u00e9rbeli \u00e9s id\u0151beli val\u00f3s\u00e1ggal felruh\u00e1z\u00f3 kultur\u00e1lis er\u0151k visszat\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00e9sei.<\/p>\n

Legink\u00e1bb az a szembe\u00f6tl\u0151 teh\u00e1t, ahogyan ezek a t\u00f6rekv\u00e9sek megker\u00fclt\u00e9k a hagyom\u00e1nyos hat\u00e1rokat \u00e9s olyan interdiszciplin\u00e1ris kapcsolatokhoz folyamodtak, amelyeket a r\u00e1er\u0151szakolt formalizmus al\u00f3l felszabadult nyelvhaszn\u00e1lat, illetve a kooperat\u00edv\u00e1k tagjai hat\u00e1roztak meg. Ezeken a kereteken bel\u00fcl a konceptualizmus, nem csup\u00e1n „konceptu\u00e1lis dologis\u00e1g\u00e1ban” gy\u00f6kerez\u0151 m\u0171nek vagy projektnek, hanem sokkal \u00e1tfog\u00f3bb m\u00f3dszertannak tekinthet\u0151. Sokkal ink\u00e1bb egy olyan konceptu\u00e1lis p\u00e1ly\u00e1b\u00f3l vagy tev\u00e9kenys\u00e9gi k\u00f6rb\u0151l sarjad, ami egyszerre keresztezi \u00e9s hasznos\u00edtja az eszm\u00e9j\u00e9b\u0151l kialakul\u00f3 multidiszciplin\u00e1ris ir\u00e1nyvonalakat \u00e9s a k\u00f6zeg\u00e9\u00fcl szolg\u00e1l\u00f3 t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai val\u00f3s\u00e1gokat.<\/p>\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00edgy tal\u00e1n egy k\u00f6zhelyet is meger\u0151s\u00edt: a hivatalos enyh\u00edt\u00e9s\u00fcl szolg\u00e1l\u00f3 hamisan f\u00e9nyl\u0151 szocialista realizmuson vagy a semleges\u00edtett \u00e9s politikamentes\u00edtett „modernizmuson” t\u00fal a kultur\u00e1lis tev\u00e9kenys\u00e9g egy\u00e9b form\u00e1i m\u00e9g a legkaton\u00e1sabb k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt is mindig ott kavarogtak a felsz\u00edn alatt, \u00e9s utat kerestek, hogy felt\u00f6rjenek.<\/p>\n

Ak\u00e1rhogy is, egy\u00e9rtelm\u0171en kit\u0171nnek a Lucy Lippard \u00e1ltal hirdetett diskurzusfajt\u00e1k hamis terminusai \u00e9s egydimenzi\u00f3s kett\u0151ss\u00e9gei, amikor egy a „mainstream” m\u0171v\u00e9szett\u0151l k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, illetve azzal szemben\u00e1ll\u00f3 „aktivista m\u0171v\u00e9szetr\u0151l” \u00e9rtekezik. Az ilyen k\u00e9pletszer\u0171 le\u00edr\u00e1sok olyan k\u00f6zegben sz\u00fcletnek, ahol a kultur\u00e1lis tev\u00e9kenys\u00e9g a magasan fejlett m\u0171t\u00e1rgypiac keretein bel\u00fcl t\u00f6rt\u00e9nik. C\u00edmk\u00e9ik nem mondanak t\u00f6bbet, mint hogy melyik standhoz \u00e9rkezt\u00fcnk. Mindez olyan k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le kifejez\u00e9sm\u00f3dok lehet\u0151s\u00e9geinek tov\u00e1bbi vizsg\u00e1lat\u00e1\u00e9rt ki\u00e1lt, amelyek szak\u00edtanak az elpiacosodott, tompa formalizmussal, \u00e9s amelyek bizonyos \u00e9rtelemben demisztifik\u00e1lj\u00e1k az er\u0151sen elpiacosodott fejlett kapitalista t\u00e1rsadalmak kultur\u00e1lis er\u0151it. E diskurzus, vagy ink\u00e1bb e diskurzus korl\u00e1tainak egyik ismertet\u0151jele, hogy tudatlans\u00e1gb\u00f3l vagy \u00e9rdektelens\u00e9gb\u0151l figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyja a jelen ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son l\u00e1that\u00f3 munk\u00e1k eg\u00e9sz korpusz\u00e1t.<\/p>\n\n

  <\/p>\n

Ford\u00edtotta: Sipos D\u00e1niel<\/p>\n

\n

Angolul az ARTMargins<\/a> foly\u00f3iratban jelent meg.<\/p>\n\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  Ezen a ny\u00e1ron a stuttgarti Kunstverein a Felforgat\u00f3 gyakorlatok: M\u0171v\u00e9szet a politikai elnyom\u00e1s alatt D\u00e9l-Amerik\u00e1ban \u00e9s Eur\u00f3p\u00e1ban a 60-as \u00e9vekt\u0151l a 80-as \u00e9vekig c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1snak adott otthont. A szervez\u0151k, Iris Dressler \u00e9s Hans D. Chris \u00e1ll\u00edt\u00e1sa szerint a mustra „t\u00f6bbdimenzi\u00f3s t\u00e9rk\u00e9pet” rajzol fel, amely \u00fajra k\u00f6rvonalazza a korszakokon \u00e9s t\u00e1jegys\u00e9geken \u00e1t\u00edvel\u0151, gyakran az eltorzult […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630635,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-400688","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400688","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400688"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400688\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630635"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400688"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400688"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400688"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}