{"id":400690,"date":"2009-10-28T23:00:00","date_gmt":"2009-10-28T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400690"},"modified":"2009-10-28T23:00:00","modified_gmt":"2009-10-28T23:00:00","slug":"hogyan-csinaljunk-vilagot","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/hogyan-csinaljunk-vilagot\/","title":{"rendered":"Hogyan csin\u00e1ljunk vil\u00e1got?"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

Az ma evidenci\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt, hogy a m\u0171v\u00e9szet ink\u00e1bb vil\u00e1gteremt\u00e9s – melynek sz\u00fcks\u00e9ges alapfelt\u00e9tele a kreativit\u00e1s \u00e9s kritikai gondolkod\u00e1s -, mintsem a „val\u00f3s\u00e1g” lek\u00e9pez\u00e9se, luxuscikkek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. Vil\u00e1gteremt\u00e9sben hat\u00e1rozni meg teh\u00e1t egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s koncepci\u00f3j\u00e1t minimum komolytalan. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s c\u00edme ugyanis: Making worlds<\/I> (Vil\u00e1gok teremt\u00e9se<\/I>) – \u00e9s a f\u0151kur\u00e1tori \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1sban Daniel Birnbaum nem is megy tov\u00e1bb lapos \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gokn\u00e1l.<\/p>\r\n\r\n

\u00c9vtizedek \u00f3ta k\u00e9rd\u00e9s, hogy lehet-e egy\u00e1ltal\u00e1n egy hat\u00e1rozott koncepci\u00f3t (ha m\u00e9goly \u00e9rdekes is) ilyen hatalmas ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sban megval\u00f3s\u00edtani. \u00c9vek \u00f3ta tal\u00e1lkozunk k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le kur\u00e1tori elk\u00e9pzel\u00e9sekkel, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban az a benyom\u00e1sunk t\u00e1mad, hogy ha van is j\u00f3l artikul\u00e1lt koncepci\u00f3, az csak t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 val\u00f3sul meg; r\u00e9szben a m\u0171vek elt\u00e9r\u0151 kvalit\u00e1sa, r\u00e9szben nagyfok\u00fa divergenci\u00e1ja miatt (a 11. kasseli Documenta<\/I> tanuls\u00e1ga szerint egy\u00e9bk\u00e9nt lehet – csak h\u00e1t neh\u00e9z).<\/p>\r\n\r\n

Az idei velencei bienn\u00e1l\u00e9val sem az \u00f6nmag\u00e1ban a baj, hogy nem lehet sz\u00e9p, kifejtett koncepci\u00f3t olvasni, hanem az, hogy nem rajzol\u00f3dott ki – a m\u0171vekben, a m\u0171vek \u00e1ltal – semmi, nem volt sodr\u00e1sa a m\u0171vek elrendez\u00e9s\u00e9nek \u00e9s nem volt egy igaz\u00e1n \u00e1t\u00fct\u0151 alkot\u00e1s sem. \u00dagy l\u00e1tszik, m\u00e9gis sz\u00fcks\u00e9g lenne egy jobban kigondolt, k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolt – n\u00e9mileg persze diff\u00faz, vagy el\u00e1gaz\u00f3 – koncepci\u00f3ra; mert ha ez nincs, az a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s min\u0151s\u00e9g\u00e9ben \u00fct vissza.<\/p>\r\n\r\n

E vil\u00e1gteremt\u00e9ses koncepci\u00f3 eredm\u00e9nyek\u00e9ppen a l\u2019art pour l\u2019art gy\u0151zelme l\u00e1tszik megval\u00f3sulni – \u00e9s ett\u0151l tal\u00e1n nem f\u00fcggetlen, hogy a modernizmushoz kapcsolhat\u00f3 m\u0171vek egy csoportja sz\u0151tte keresztbe-kasul a k\u00e9t k\u00f6zponti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st. A kis mon\u00e1szok egy\u00fcttes\u00e9ben bizony, tal\u00e1n t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171en, nincs politikai m\u0171 (illetve akad egy-k\u00e9t felejthet\u0151), t\u00e1rsadalmi felel\u0151ss\u00e9get v\u00e1llal\u00f3 alig, \u00e9s kev\u00e9s az egy\u00e1ltal\u00e1n b\u00e1rmire (a m\u0171v\u00e9szetre mag\u00e1ra is) reflekt\u00e1l\u00f3 munka. Ha \u00e1t\u00fct\u0151 m\u0171vek nem is, de figyelemre m\u00e9lt\u00f3k az\u00e9rt el\u0151fordultak.<\/p>\r\n\r\n

Szerencs\u00e9s volt tal\u00e1n az Arsenal\u00e9ban kezdeni, ott ugyanis m\u00e9g nem t\u0171nt fel a koncepci\u00f3 laposs\u00e1ga – ami a Giardini-beli f\u0151pavilonban ord\u00edt\u00f3 volt -, mivel az Arsenale a lezserebb, a divergensebb hely; az els\u0151 benyom\u00e1s ez\u00e9rt hasonl\u00f3 volt a kor\u00e1bbi bienn\u00e1l\u00e9k\u00e9hoz – azaz voltak olyan munk\u00e1k, amik megsz\u00f3l\u00edtottak \u00e9s olyanok, amik nem, s\u0151t ez az ar\u00e1ny nem is volt rossz. Az \u00f6sszk\u00e9pet azonban rontotta az a „v\u00e9letlen egybees\u00e9s”, hogy t\u00f6bb „nagy” nemzeti pavilon is igen unalmas volt.<\/p>\r\n\r\n

V\u00e9letlen, mivel az egyes orsz\u00e1gok ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa nem felt\u00e9tlen\u00fcl kell, hogy \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben legyen a f\u0151kur\u00e1tor \u00e1ltal k\u00e9t helysz\u00ednen rendezett gigantikus ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal. A francia (Claude L\u00e9veque) didaktikus, az angol k\u00f6zhelyes (Steve McQueen egy\u00e9bk\u00e9nt sz\u00e9p, melankolikus vide\u00f3ja az \u00fcres, t\u00e9li Giardinirol bienn\u00e1l\u00e9s kontextusban kicsit kev\u00e9s), a n\u00e9met (Liam Gillick<\/a>) \u00e9s az amerikai (Bruce Nauman<\/a>) unalmas<\/a>. Ezt nem menti, hogy a „legjobb pavilonnak” j\u00e1r\u00f3 Arany Oroszl\u00e1n d\u00edjat id\u00e9n az amerikai kapta – egy retrospekt\u00edv<\/a> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal. Ez \u00edgy visszamen\u0151leg mintha kicsit le is \u00e9rt\u00e9keln\u00e9 a magyar pavilon k\u00e9t \u00e9vvel ezel\u0151tti Arany Oroszl\u00e1n-d\u00edj\u00e1t.<\/p>\r\n\r\n

A modern m\u0171v\u00e9szet kereszt\u00fclsz\u00f6vi a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st – r\u00e9szben formalizmusa r\u00e9v\u00e9n, r\u00e9szben a kreativit\u00e1s, r\u00e9szben a neoavantg\u00e1rd \u00faj\u00edt\u00e1s szellem\u00e9ben. Van olyan m\u0171, ami egyenesen a modernizmus \u00e9s a neoavantg\u00e1rd idej\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmazik, mint p\u00e9ld\u00e1ul John Baldessari: Six Colorful Inside Jobs<\/I>(1)<\/SUP><\/a> (1977) c\u00edm\u0171 vide\u00f3ja – a k\u00f6zponti pavilonban; van olyan m\u0171, melynek alkot\u00f3ja a modernizmus szellemis\u00e9g\u00e9t megszak\u00edt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl folytatta<\/a>, mint Lygia Pape munk\u00e1ja \u00e9s Cildo Meireles Pling pling<\/I>je (6 sz\u00ednes szoba<\/a>, 6 monitor, t\u00e9rinstall\u00e1ci\u00f3, 2009) az Arsen\u00e1l\u00e9ban.<\/p>\r\n\r\n

A k\u00e9s\u0151bbi m\u0171vek a modernizmus \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9vel oper\u00e1lnak: Carsten H\u00f6ller Swinging Curve<\/I>(2)<\/SUP><\/a> c\u00edm\u0171 \u00e9p\u00edt\u00e9szeti ihlet\u00e9s\u0171 h\u00f3feh\u00e9r, spir\u00e1lis folyos\u00f3ja \u00e9s k\u00e9pei<\/a> (2009), Ulla von Brandenburg Singspiel<\/I>(3)<\/SUP><\/a> c\u00edm\u0171 fekete-feh\u00e9r filmje<\/a> – drap\u00e9ri\u00e1kb\u00f3l kialak\u00edtott labirintus\u00e1val egy\u00fctt (2009) -, mely le Corbusier 1928-ban \u00e9p\u00edtett Villa Savoy-\u00e1ban j\u00e1tsz\u00f3dik<\/a>. Sara Ramo Nearly full-nearly empty<\/I>(4)<\/SUP><\/a> k\u00e9tcsatorn\u00e1s vide\u00f3j\u00e1n minim\u00e1l eszk\u00f6z\u00f6kkel \u00e9s mozg\u00e1ssal, egy t\u00e9glaburkolat\u00fa t\u00e9r k\u00e9t sark\u00e1n<\/a> rejt\u00e9lyes alig-esem\u00e9nyek t\u00f6rt\u00e9nnek.<\/p>\r\n\r\n

Akad \u00fajmodernista munka (Tomas Saraceno<\/a>), \u00e9s van, ami kis n\u00fcansszal gondolja tov\u00e1bb a modern m\u0171v\u00e9szetet. Ilyen a Thomas Rehberger tervezte techno neo-op k\u00e1v\u00e9z\u00f3<\/a> a f\u0151pavilon megn\u00f6velt \u00e9p\u00fclet\u00e9ben, ahol a t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1st is nehez\u00edt\u0151en vibr\u00e1l a teljes t\u00e9rfest\u00e9s \u00e9s berendez\u00e9s<\/a>. N\u00e9h\u00e1ny alkot\u00e1s – b\u00e1r nyilv\u00e1nval\u00f3 a forr\u00e1sa – kritikai t\u00e1vols\u00e1got tart, vagy ink\u00e1bb ironikus-kritikus olvasatot k\u00edn\u00e1l (mint Sherrie Levine<\/a>-\u00e9 – a f\u0151pavilonban), v\u00e9g\u00fcl olyan is van, ami l\u00e1tsz\u00f3lag nem szakad el forr\u00e1s\u00e1t\u00f3l, m\u00e9gis apr\u00f3 elt\u00e9r\u00e9sek r\u00e9v\u00e9n gy\u00f6keresen \u00faj gondolkod\u00e1st fed fel.<\/p>\r\n\r\n

Anya Zholud Communications<\/I> c\u00edm\u0171 install\u00e1ci\u00f3ja (2009) az Arsenale el\u0151ter\u00e9nek feh\u00e9r mennyezet\u00e9n, majd s\u00f6t\u00e9t, t\u00e9glafal\u00e1nak tetej\u00e9n, m\u00e1sutt feh\u00e9r lapokon<\/a>, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hossz\u00fas\u00e1g\u00fa – meg-megszakad\u00f3 (vagy csak \u00fajb\u00f3l felbukkan\u00f3?) dr\u00f3tk\u00f6tegekb\u0151l \u00e1ll. A m\u0171 a minimalizmust \u00e9s annak „l\u00e1gy” vonal\u00e1t, de a technicizmust is id\u00e9zi, m\u00e9gis (b\u00e1r nem t\u00fal szofisztik\u00e1ltan) a megszak\u00edtotts\u00e1g \u00e1ltal k\u00e9telyeinek ad hangot.<\/p>\r\n\r\n

Egy-egy nagyszab\u00e1s\u00fa, voltak\u00e9pp egyszer\u0171 form\u00e1kb\u00f3l \u00e9s homog\u00e9n anyagb\u00f3l konstru\u00e1lt t\u00e9rinstall\u00e1ci\u00f3 fogadott mind az Arsenal\u00e9ban, mind a K\u00f6zponti Pavilonban: az Arsenale els\u0151 s\u00f6t\u00e9t t\u00e9rhas\u00e1bj\u00e1ban materializ\u00e1l\u00f3dott f\u00e9nysugarakk\u00e9nt<\/a> jelentek meg Lygia Pape (TT\u00c9IA 1 C<\/I>, 2002) reflektorokt\u00f3l megvil\u00e1g\u00edtott, aranyl\u00f3, r\u00e9zhuzalokb\u00f3l fesz\u00edtett karcs\u00fa n\u00e9gyzetes ferde \u00e9s egyenes has\u00e1bjai, melyek sz\u00ednpadiasan szelt\u00e9k \u00e1t a teret. Tomas Saraceno a f\u0151pavilon legnagyobb feh\u00e9r term\u00e9t kit\u00f6ltve, fekete, elasztikus sz\u00e1lak kifesz\u00edt\u00e9s\u00e9vel hozta l\u00e9tre geometrikus, egyenes szakaszokb\u00f3l fel\u00e9p\u00edtett hatalmas g\u00f6mbalakzatait (Galaxy forming along filaments, like droplets along the strands of a spider\u2019s web<\/I>(5)<\/SUP><\/a>, 2008).<\/p>\r\n\r\n

A sz\u00edntani lecke, \u00fagy l\u00e1tszik valami\u00e9rt fontos volt: John Baldessari vide\u00f3j\u00e1n (1977) egy kis z\u00e1rt szob\u00e1t minden nap a sziv\u00e1rv\u00e1ny m\u00e1sik sz\u00edn\u00e9re fest \u00e1t (pirost\u00f3l az iboly\u00e1ig<\/a>) az akkor – a v\u00e1g\u00e1sokt\u00f3l – gyorsan perg\u0151 k\u00e9psorok m\u00e9g ma is humorosan hatnak. Cildo Meireles v\u00f6r\u00f6s fal\u00fat\u00f3l az ibolya sz\u00edn\u0171ig terjed\u0151, egym\u00e1sba ny\u00edl\u00f3 boxai<\/a> \u00e9s a benn\u00fck elhelyezett komplementer sz\u00ednev\u00e1lt\u00f3s monitorok kellemes hat\u00e1s\u00faak ugyan, de egy 15 \u00e9ves tanul\u00f3 sz\u00edntan\u00f3rai demonstr\u00e1ci\u00f3j\u00e1n<\/a> nem mutat t\u00fal.<\/p>\r\n\r\n

Iv\u00e1n Navarro Chile k\u00e9pviselet\u00e9ben ki\u00e1ll\u00edtott Death Row<\/I>-ja(6)<\/SUP><\/a> 13 alum\u00ednium f\u00fclk\u00e9b\u0151l \u00e1ll<\/a>, melyeket – ugyancsak sz\u00ednes neoncs\u00f6vek szeg\u00e9lyeznek, v\u00f6r\u00f6st\u0151l az iboly\u00e1ig<\/a>, \u00edgy k\u00eds\u00e9rtetiesen eml\u00e9keztetve – c\u00edme r\u00e9v\u00e9n ellenben kifigur\u00e1zva – az el\u0151bbi sz\u00edntanleck\u00e9ket. Sherrie Levine monokr\u00f3m t\u00e1blak\u00e9pei: Melt down (After Yves Klein<\/I>(7)<\/SUP><\/a>, 1991) m\u00e1s sz\u00edn\u0171ek ugyan<\/a>, mint az el\u0151z\u0151k, \u00e1m a nagy f\u00e9rfim\u0171v\u00e9sz m\u00f3dszer\u00e9t kisaj\u00e1t\u00edtva ironiz\u00e1l e fajta v\u00e9gletes redukci\u00f3n – is.<\/p>\r\n\r\n

A modernizmus \u00fajra\u00e9rtelmez\u00e9seire m\u00e1s nemzeti pavilonokban is tal\u00e1lunk kit\u0171n\u0151 p\u00e9ld\u00e1kat. Az egyik – nekem szimpatikus – \u00f6r\u00f6ks\u00e9ggel, a m\u0171v\u00e9szi \u00f6kon\u00f3mi\u00e1val \u00e9lnek latin-amerikai m\u0171v\u00e9szek. A guatemalai Dario Escobar Kukulkan<\/I> c\u00edm\u0171 m\u0171ve (2009) hossz\u00e1ban elv\u00e1gott, felf\u00fcggesztett \u00e9s egym\u00e1shoz kapcsolt<\/a> bicikligumikb\u00f3l \u00e1llt, azok mint megannyi k\u00edgy\u00f3 tekeregtek<\/a> – \u00f6k\u00f6n\u00f3mia, \u00fajrahasznos\u00edt\u00e1s egyik oldalon – \u00e9s e „minim\u00e1lis” beavatkoz\u00e1ssal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e1tlelkes\u00edt\u00e9s a m\u00e1sikon.<\/p>\r\n\r\n

A kubai Carlos Garacoia Bend City<\/I>-je(8)<\/SUP><\/a> (2008) raszteres rendben \u00e1ll\u00f3<\/a>, piros \u00e9s feh\u00e9r kartonokb\u00f3l – egyenes vonalak ment\u00e9n<\/a> \u00e9s t\u00f6bbnyire der\u00e9ksz\u00f6gekben hajl\u00edtott<\/a> – „h\u00e1zakb\u00f3l” \u00e1ll: szellemes, modernista egyszer\u0171s\u00e9g, prec\u00edz m\u00e9rn\u00f6ki munka egyfel\u0151l, m\u00e1sfel\u0151l pedig a makettm\u00e9ret<\/a>, a hatalmas mennyis\u00e9g, a t\u00e1rsadalmi jelent\u00e9s\u0171 sz\u00ednk\u00f3d \u00e9s a c\u00edm egy\u00fctt ironikus kritikai felhangokkal gazdag\u00edtja, \u00e9rtelmezi \u00e1t az els\u0151re „iskol\u00e1san” egyszer\u0171nek t\u0171n\u0151 munk\u00e1t.<\/p>\r\n\r\n

A k\u00ednai Quiu Zhijie Domin\u00f3<\/I>ja fa\u00e1gszer\u0171en elrendezett, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zo m\u00e9ret\u0171 falapokb\u00f3l \u00e1ll, melyek sorban eld\u0151ltek, a legnagyobb kiv\u00e9tel\u00e9vel – ez a lap vagy a d\u0151l\u00e9s hat\u00e1r\u00e1n van \u00e9pp, vagy a m\u0171 alc\u00edm\u00e9vel (The small Knocking down the Big Wood<\/I> (9)<\/SUP><\/a>) ellentmond\u00e1sban – ellen\u00e1ll. A m\u0171 nem is „tartalm\u00e1n\u00e1l”, mint ink\u00e1bb nagyvonal\u00fas\u00e1g\u00e1val hat: 30 x 20 m\u00e9teren ter\u00fcl sz\u00e9t a f\u00fcv\u00f6n<\/a>.<\/p>\r\n\r\n

Kis sz\u00ednes monokr\u00f3m (s\u00e1rga, piros, k\u00e9k, z\u00f6ld, feh\u00e9r) d\u00edszes, de kommersz keretekbe foglalt olajfestm\u00e9nyekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 falnyi install\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban He Sen The world of Taiji<\/I>(10)<\/SUP><\/a> (2009) egyszerre reflekt\u00e1l<\/a> a k\u00ednai fest\u00e9szetre \u00e9s az eur\u00f3pai modernista hagyom\u00e1nyokra, amennyiben a k\u00e9pek homog\u00e9n fel\u00fclet\u00e9t alig l\u00e1that\u00f3an<\/a> kalligrafikus vonalak sz\u00e1ntj\u00e1k, melyek hagyom\u00e1nyos k\u00ednai festm\u00e9nyek ind\u00e1it, n\u00f6v\u00e9nyeit id\u00e9zik.<\/p>\r\n\r\n

A rossz \u00f6sszbenyom\u00e1st az olasz \u00e9s a Velence-pavilonban bemutatott produkci\u00f3 tet\u0151zte be azzal, hogy giccsek halmaz\u00e1t vonultatta fel – a levit\u00e9zlett transzavantg\u00e1rd st\u00edlus\u00e1ban l\u00e9trehozott festm\u00e9nyekt\u0151l, a kort\u00e1rs nyelvet ismer\u0151 vide\u00f3kon \u00e1t objektekig (olasz pavilon); a „letisztult” modernizmus lapos k\u00f6zhelyeit\u0151l (Velence pavilon – bel\u00fcl) a sz\u00ednpomp\u00e1s \u00fcvegt\u00fcnem\u00e9nyekig (k\u00edv\u00fcl).<\/p>\r\n\r\n

Hogy a ny\u00edlt kereskedelmi szeml\u00e9let-e az oka, azt nem firtatn\u00e1m,(11)<\/SUP><\/a> mivel legal\u00e1bb Baxandall \u00f3ta az is evidencia – \u00e9s szemforgat\u00e1s elleni \u00f3vint\u00e9zked\u00e9sk\u00e9nt lesz\u00f6gezend\u0151 -, hogy m\u0171v\u00e9szet (csak) ott van, ahol p\u00e9nz is van; az is sz\u00fcks\u00e9ges, de nem elegend\u0151 (soha nem elegend\u0151 – \u00e9lcel\u0151dhetn\u00e9k) felt\u00e9tel.<\/p>\r\n\r\n

Enn\u00e9l fogva nem lehet alapja a m\u0171v\u00e9szeti kritik\u00e1nak az, hogy fell\u00e9pnek-e gazdag v\u00e1s\u00e1rl\u00f3k vagy nem, kik azok, akik er\u0151b\u0151l (p\u00e9nzb\u0151l) hoznak m\u0171v\u00e9szetet. Ugyanis nem k\u00f6zvetlen\u00fcl, hanem egy bonyolult, hossz\u00fa id\u0151n \u00e1t tart\u00f3, v\u00e1ltoz\u00f3 viszonyrendszereken \u00e1tsz\u0171r\u0151d\u0151, mindig m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s k\u00e9pet eredm\u00e9nyez\u0151 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s \u00e1ll fenn p\u00e9nz \u00e9s m\u0171v\u00e9szi produkci\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt. Ez persze nem jelenti azt, hogy ez a viszony elemz\u00e9s t\u00e1rgya ne lehetne, s\u0151t!<\/p>\r\n\r\n

A Giardiniben ezzel szemben \u00fcd\u00edt\u0151 volt a holland pavilonban Fiona Tan szerepl\u00e9se \u00e9s j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny kelet-eur\u00f3pai munka. Fiona Tant – mint mindig – az ermberi sors \u00e9rdekli. (Neh\u00e9z le\u00edrni:) k\u00f6lt\u0151i \u00e9s sz\u00e9p vide\u00f3in egy kibontakoz\u00f3 \u00e9s egy m\u00e1r lefel\u00e9 tart\u00f3 n\u0151i \u00e9let<\/a>; menek\u00fcltek vil\u00e1ga t\u00e1rult fel; fekete-feh\u00e9r \u00e1ll\u00f3k\u00e9pekb\u0151l loopolt digit\u00e1lis k\u00e9psorain pedig az \u00e9let mikrot\u00f6rt\u00e9n\u00e9sei<\/a> villantak meg.<\/p>\r\n\r\n

A cseh \u00e9s szlov\u00e1k pavilont Roman Ondak Loop<\/I> c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1val alak\u00edtotta \u00e1t: az ajt\u00f3kat elt\u00e1vol\u00edtva<\/a> \u00e9s a Giardini veget\u00e1ci\u00f3j\u00e1t \u00fcltetve bel\u00fclre<\/a> – szellemesen relativiz\u00e1lva kint \u00e9s bent<\/a> viszony\u00e1t. A szerb Zoran Todorovic Warmth<\/I>(12)<\/SUP><\/a> c\u00edm\u0171 install\u00e1ci\u00f3j\u00e1t meleg takar\u00f3b\u00e1l\u00e1k alkott\u00e1k, a takar\u00f3kat – a mellette perg\u0151 videok\u00e9pekb\u0151l tudhat\u00f3an – fodr\u00e1szatb\u00f3l \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt hajakb\u00f3l nemezelt\u00e9k.<\/p>\r\n\r\n

A rom\u00e1n Stefan Constantinescu Troleibuzul 92<\/I>(13)<\/SUP><\/a> c\u00edm\u0171 vide\u00f3ja v\u00e9rfagyaszt\u00f3 kis – am\u00fagy realista – abszurd: egy f\u00e9lt\u00e9keny, lesz\u00e1mol\u00e1sra k\u00e9sz\u00fcl\u0151d\u0151 f\u00e9rfi mobiltelefonos „monol\u00f3gj\u00e1t” halljuk egy Bukarest utc\u00e1in k\u00f6zleked\u0151 trolib\u00f3l<\/a>. A t\u00f6rt\u00e9nelemre \u00e9rz\u00e9keny munka volt a t\u00f6r\u00f6k pavilonban (Arsenale) Ahmet \u00d6g\u00fct \u00e9s Banu Cennetoglu Exploded City<\/I>(14)<\/SUP><\/a>-je, ami sz\u00f6veges, k\u00e9pes kutat\u00e1si dokument\u00e1ci\u00f3b\u00f3l \u00e9s egy nagyobb v\u00e1rosmakettb\u0151l \u00e1llt, melyet felrobbantott \u00e9p\u00fcletek makettjeib\u0151l mont\u00edroztak \u00f6ssze.<\/p>\r\n\r\n

A f\u0151 pavilonban \u00d6yvind Fahlstr\u00f6m Dr.Schweitzer\u2018s Last Mission<\/I>(15)<\/SUP><\/a> (1964-66) c\u00edm\u0171, pop artb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3, gazdag, j\u00e1t\u00e9kos, humoros<\/a> install\u00e1ci\u00f3ja mutatkozott inspir\u00e1l\u00f3nak, valamint Gordon Matta-Clark \u00e9rz\u00e9ki konceptu\u00e1lis vide\u00f3ja \u00e9s rajzai a Trees<\/I>(16)<\/SUP><\/a> sorozatb\u00f3l (1970-74). Mintha ez el\u0151bbire rezon\u00e1lna Jan Hafstr\u00f6m The Eternal Return<\/I>(17)<\/SUP><\/a>-je (2003) az Arsenal\u00e9ban: Form\u00e1ra v\u00e1gott MDF-lapokra festett kultur\u00e1lis ikonjainkat keverte vil\u00e1gszerte ismert (m\u0171v\u00e9sz)nevekkel, h\u00e9tk\u00f6znapjaink sajt\u00f3j\u00e1b\u00f3l kiemelt k\u00e9pekkel. H\u00e1rom falnyi humoros<\/a> install\u00e1ci\u00f3ja sz\u00e1mos asszoci\u00e1ci\u00f3t, \u00e1tj\u00e1r\u00e1st ny\u00fajt magas \u00e9s popul\u00e1ris kult\u00fara, jelen \u00e9s m\u00falt k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\r\n\r\n

A n\u00f6v\u00e9nyi k\u00f6rnyezettel, f\u00e1kkal, vir\u00e1gokkal \u00e9s veget\u00e1ci\u00f3val kapcsolatos m\u0171vek az Arsenal\u00e9ban \u00e9s a bienn\u00e1l\u00e9 sz\u00e1m\u00e1ra \u00faj\u00f3lag \u00e1tadott kertj\u00e9ben enyh\u00e9n sz\u00fcrre\u00e1lisak, mint William Forsythe The Fact of Matter<\/I>(18)<\/SUP><\/a> c\u00edm\u0171 torna-gy\u0171r\u0171kb\u0151l \u00e1ll\u00f3<\/a> install\u00e1ci\u00f3ja. A most megnyitott kerti h\u00e1zba helyezett – haszn\u00e1lhat\u00f3<\/a> – j\u00e1t\u00e9kszerek ebben az egy\u00fctt\u00e1ll\u00e1sban meglep\u0151ek, \u00edgy hangs\u00falyoss\u00e1 v\u00e1l\u00f3 mesters\u00e9ges mivoltuk \u00e9s a kerti h\u00e1z romantik\u00e1j\u00e1nak kontrasztja hatott.<\/p>\r\n\r\n

Ahogy itt a k\u00f6rnyezet aur\u00e1j\u00e1val egy\u00fctt v\u00e1lt var\u00e1zslatoss\u00e1 a tornaeszk\u00f6z\u00f6k halmaza, \u00fagy rontotta le a nem megfelel\u0151 elhelyez\u00e9s Sheela Gowda Behold<\/I>(19)<\/SUP><\/a> c\u00edm\u0171 hatalmas install\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, melyben t\u00f6bb m\u00e9ternyi, ritu\u00e1lisan lev\u00e1gott fekete hajb\u00f3l font k\u00f6teleken ac\u00e9l l\u00f6kh\u00e1r\u00edt\u00f3k l\u00f3gtak<\/a>. Ez ugyanis egy igazi, white cube-ba val\u00f3 munka, melynek csak a k\u00f6rnyezett\u0151l val\u00f3 vizu\u00e1lis elvonatkoztatotts\u00e1g\u00e1ban j\u00f6nn\u00e9nek el\u0151 \u00e9rt\u00e9kei, \u00e1m az Arsenale vizu\u00e1lisan er\u0151s tere elnyomta – m\u00e9gha feh\u00e9rre festett fal-szakaszra f\u00fcggesztett\u00e9k is.<\/p>\r\n\r\n

A kultur\u00e1lis identit\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s\u00e9vel csup\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny m\u0171 foglalkozott, \u00edgy a kameruni sz\u00fclet\u00e9s\u0171 Pascale Marthine Tayou Human being<\/I>(20)<\/SUP><\/a> c\u00edm\u0171 teremnyi, vide\u00f3kkal, objektekkel \u00e9s szobrokkal d\u00fas\u00edtott install\u00e1ci\u00f3ja, mely egy afrikai falut id\u00e9zett c\u00f6l\u00f6ph\u00e1zaival<\/a>, r\u00e9gi \u00e9s \u00faj r\u00edtusaival. Jorge Otero-Pailos The Ethics of Dust<\/I>(21)<\/SUP><\/a> c\u00edm\u0171 munk\u00e1iban az \u00e9p\u00fcletekre teleped\u0151 port<\/a> a restaur\u00e1l\u00e1sb\u00f3l ismert m\u00f3dszerrel v\u00e1lasztja le. Ez esetben – helyspcifikusan – a D\u00f3zse Palota homlokzatr\u00e9szlet\u00e9t rajzolta ki a latexre \u00e1temelt por.<\/p>\r\n\r\n

Humoros reflexi\u00f3 Chen Yun Constellation No.3<\/I> c\u00edm\u0171 install\u00e1ci\u00f3ja: egy s\u00f6t\u00e9t terem padl\u00f3j\u00e1ra helyezett rengeteg h\u00e1ztart\u00e1si \u00e9s szem\u00e9lyi elektronikus eszk\u00f6z ledjei az \u00e9jszakai \u00e9gbolt csillagainak technicista, f\u00f6ldi t\u00fck\u00f6rk\u00e9pei. A munka elhelyez\u00e9se is kisz\u00e1m\u00edtott volt: az el\u0151z\u0151, vil\u00e1gos teremb\u0151l \u00e9rkez\u0151 n\u00e9z\u0151 el\u0151sz\u00f6r csak a csillagk\u00e9pet l\u00e1tta<\/a>, a t\u00f6bbi csak akkor v\u00e1lt l\u00e1that\u00f3v\u00e1, amikor a l\u00e1togat\u00f3 szeme \u00e1t\u00e1llt a s\u00f6t\u00e9tre.<\/p>\r\n\r\n

Velenc\u00e9be az\u00e9rt \u00e9rdemes volt elutazni, a v\u00e1rosban ny\u00e1ron t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Rebecca Horn (Fata Morgana<\/I>, Palazzo Bevilaqua La Masa), Mona Hatoum (Fondazione Querini Stampalia), Peter Greeneway (San Giorgio Maggiore kolostora) ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa volt l\u00e1that\u00f3. Mindenesetre az is elgondolkodtat\u00f3, hogy egy mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9nyt bemutat\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s (Francois Pinault-\u00e9 a Palazzo Grassiban \u00e9s a Punta della Doganaban Mapping the Studio<\/I>(22)<\/SUP><\/a> c\u00edmmel), koherensebb, fesz\u00fclts\u00e9ggel telibb, mint maga a Bienn\u00e1l\u00e9.<\/p>\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

\r\n

(1)<\/a> Hat sz\u00ednes belt\u00e9ri munka<\/p>\r\n

(2)<\/a> M\u00f3dos\u00edt\u00f3 kanyar<\/p>\r\n

(3)<\/a> Dalj\u00e1t\u00e9k<\/p>\r\n

(4)<\/a> Csaknem tele-csaknem \u00fcres<\/p>\r\n

(5)<\/a> V\u00e9kony sz\u00e1lak ment\u00e9n form\u00e1l\u00f3d\u00f3 Galaxis, mint cseppek a p\u00f3kh\u00e1l\u00f3n<\/p>\r\n

(6)<\/a> Hal\u00e1l sor<\/p>\r\n

(7)<\/a> Beolvasztva (Yves Klein ut\u00e1n)<\/p>\r\n

(8)<\/a> Hajtogat\u00f3s v\u00e1ros<\/p>\r\n

(9)<\/a> A kicsi fell\u00f6ki a nagy f\u00e1t<\/p>\r\n

(10)<\/a> Taiji vil\u00e1ga<\/p>\r\n

(11)<\/a> Ahogy azt a M\u0171\u00e9rt\u0151 2009. j\u00falius-augusztusi sz\u00e1m\u00e1ban t\u00f6bb szerz\u0151 is v\u00e9li: Andr\u00e1s Edit, Andr\u00e1si G\u00e1bor, B\u00e1n Zs\u00f3fia.<\/p>\r\n

(12)<\/a> Melegs\u00e9g<\/p>\r\n

(13)<\/a> 92-es troli<\/p>\r\n

(14)<\/a> Felrobbantott v\u00e1ros<\/p>\r\n

(15)<\/a> Dr. Schweitzer utols\u00f3 k\u00fcldet\u00e9se<\/p>\r\n

(16)<\/a> F\u00e1k<\/p>\r\n

(17)<\/a> \u00d6r\u00f6k visszat\u00e9r\u00e9s<\/p>\r\n

(18)<\/a> Sz\u00f3j\u00e1t\u00e9k. A Matter of Fact (val\u00f3j\u00e1ban, t\u00e9nyszer\u0171en) kifejez\u00e9s m\u00f3dos\u00edt\u00e1sa<\/p>\r\n

(19)<\/a> Figyelj<\/p>\r\n

(20)<\/a> Emberi l\u00e9ny<\/p>\r\n

(21)<\/a> A por etik\u00e1ja<\/p>\r\n

(22)<\/a> A m\u0171terem felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se<\/p>\r\n\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  Az ma evidenci\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt, hogy a m\u0171v\u00e9szet ink\u00e1bb vil\u00e1gteremt\u00e9s – melynek sz\u00fcks\u00e9ges alapfelt\u00e9tele a kreativit\u00e1s \u00e9s kritikai gondolkod\u00e1s -, mintsem a „val\u00f3s\u00e1g” lek\u00e9pez\u00e9se, luxuscikkek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. Vil\u00e1gteremt\u00e9sben hat\u00e1rozni meg teh\u00e1t egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s koncepci\u00f3j\u00e1t minimum komolytalan. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s c\u00edme ugyanis: Making worlds (Vil\u00e1gok teremt\u00e9se) – \u00e9s a f\u0151kur\u00e1tori \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1sban Daniel Birnbaum nem is megy tov\u00e1bb lapos […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630637,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400690","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400690","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400690"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400690\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630637"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400690"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400690"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400690"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}