Tavaly \u00edrtam egy kritik\u00e1t a Derkovits-\u00f6szt\u00f6nd\u00edjasok ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l, amelyben a m\u0171v\u00e9szek \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g viszony\u00e1t elemeztem. Most k\u00f6vetkezz\u00e9k ennek ford\u00edtottja, a sz\u00edntiszta fikci\u00f3. Vagyis: minden hasonl\u00f3s\u00e1g csak a v\u00e9letlen m\u0171ve.<\/p>\r\n
Egy h\u00f3nappal ezel\u0151tt egy kellemes n\u0151i hang h\u00edvott f\u00f6l, elhadart bemutatkoz\u00e1s ut\u00e1n azt mondta, egy felk\u00e9r\u00e9st tolm\u00e1csolna fel\u00e9m, m\u00e9gpedig nem szokv\u00e1nyosat: Derkovits Gyula egy napra felt\u00e1mad \u00e9s Budapestre \u00e9rkezik, lenn\u00e9k-e a vezet\u0151je. Azt gondoltam, rosszul \u00e9rtettem, de nem volt id\u0151m t\u00f6prengeni, mert a h\u00f6lgy azonnal egy k\u00e9rd\u00e9st szegezett nekem: ismerem-e a Kult\u00fara 1900 programot? Mondtam, hogy csak a Kult\u00fara 2000-r\u0151l hallottam, az egy EU-s p\u00e1ly\u00e1zat. Igen-igen, a Kult\u00fara 1900 is hasonl\u00f3, csak \u00e9ppen kevesen ismerhetik – v\u00e1laszolta -, ez egy nem t\u00fal nyilv\u00e1nos projekt, amelynek l\u00e9nyege, hogy a huszadik sz\u00e1zadban elhunyt m\u0171v\u00e9szek felt\u00e1maszt\u00e1s\u00e1ra lehet p\u00e1ly\u00e1zni, valamilyen \u00e9vfordul\u00f3 vagy egy\u00e9b nagy esem\u00e9ny alkalm\u00e1b\u00f3l, az eg\u00e9szet az \u00c9vfordul\u00f3s Bizotts\u00e1g koordin\u00e1lja. Most sajnos egy kis porszem ker\u00fclt a g\u00e9pezetbe, valaki v\u00e9letlen\u00fcl rossz rovatba \u00edrta be a neveket meg a d\u00e1tumokat, \u00edgy most j\u00f6n Derkovits, pedig nincs is \u00e9vfordul\u00f3ja. R\u00e1ad\u00e1sul a Miniszt\u00e9rium senkit sem tud el\u00e9rni, a Bizotts\u00e1g m\u00e1r csak bennem b\u00edzik, legyek ott az Ernst M\u00fazeumban n\u00e9gy h\u00e9t m\u00falva. Miel\u0151tt k\u00f6zbesz\u00f3lhattam volna, h\u00e1l\u00e1san megk\u00f6sz\u00f6nte \u00e9s letette.<\/p>\r\n
Rejtett sz\u00e1m – visszah\u00edvni nem lehet. Nem nagyon hittem az eg\u00e9szben, mikor azonban k\u00f6zeledett a megjel\u00f6lt nap, egyre t\u00f6bbsz\u00f6r gondoltam r\u00e1, mi van, ha m\u00e9gis igaz, odaj\u00f6n az Ernst M\u00fazeumba a 76 \u00e9ve halott Derkovits, \u00e9s nem v\u00e1rja ott senki. \u00dagyhogy gy\u0151z\u00f6tt a k\u00f6teless\u00e9gtudat, tegnapel\u0151tt d\u00e9lben ott \u00e1lltam a kapuban, \u00e9s v\u00e1rtam, hogy meg\u00e9rkezzen. Az\u00e9rt meglepett, amikor t\u00e9nyleg j\u00f6tt, nagyj\u00e1b\u00f3l \u00fagy, ahogy portr\u00e9ir\u00f3l ismerni lehet, munk\u00e1sruh\u00e1ban, nagy l\u00e9ptekkel, komoly \u00f6ntudattal.<\/p>\r\n
„Eln\u00e9z\u00e9st, Derkovits \u00far?” „Igen, igen, az vagyok, maga lesz a vezet\u0151m?” – k\u00e9rdezte, \u00e9s szinte meg sem v\u00e1rva bemutatkoz\u00e1somat, r\u00f6gt\u00f6n \u00e1tvette a kezdem\u00e9nyez\u00e9st. „A t\u00f6bbiek, akik m\u00e1r visszaj\u00f6ttek ebben a sz\u00e1z\u00e9ves programban, mes\u00e9lt\u00e9k, milyen neh\u00e9z megtal\u00e1lni a k\u00f6z\u00f6s hangot a vezet\u0151vel, \u00fagyhogy arra gondoltam, hogy – b\u00e1r \u00e9n vagyok a fiatalabb (enyhe f\u00e9lmosoly futott \u00e1t k\u00fcl\u00f6nben komor arc\u00e1n) – azt javaslom, tegez\u0151dj\u00fcnk. \u00c9s menj\u00fcnk is be r\u00f6gt\u00f6n, az \u00f6szt\u00f6nd\u00edjasaim ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9p\u00edtik, m\u0171v\u00e9szetet akarok l\u00e1tni, \u00e9l\u0151ben.”<\/p>\r\n
M\u00e1r nyomta is a cseng\u0151t, a hangsz\u00f3r\u00f3b\u00f3l j\u00f6v\u0151 k\u00e9rd\u00e9sre bemondta, hogy Derkovits, ezzel be is jutottunk. A l\u00e9pcs\u0151n felfel\u00e9 musz\u00e1j volt megk\u00e9rdeznem, hogyhogy ilyen t\u00e1j\u00e9kozott, ennyi \u00e9v ut\u00e1n meg sem lepi, hogy r\u00f3la nevezt\u00e9k el az \u00f6szt\u00f6nd\u00edjat. „Tudod, \u00e9des fiam, az \u00fajonnan \u00e9rkez\u0151k mindig elmondj\u00e1k, mi van itt lenn, \u00fagyhogy el\u00e9g t\u00e1j\u00e9kozottak vagyunk.” „De az\u00e9rt mes\u00e9lhetn\u00e9l err\u0151l az \u00f6szt\u00f6nd\u00edjr\u00f3l, mert legut\u00f3bb Lossonczy Tam\u00e1sb\u00f3l sem tudtam t\u00f6bbet kiszedni, csak annyit, hogy van.”<\/p>\r\n
„Igen, van, harmincan kapj\u00e1k, minden \u00e9vben tizenegy h\u00f3napig.” „Tizenegy? – k\u00e9rdezte, mik\u00f6zben m\u00e1r a nagyterem k\u00f6zep\u00e9n j\u00e1rtunk – mi\u00e9rt nem tizenkett\u0151?” „Nincs r\u00e1 p\u00e9nz, v\u00e1ls\u00e1g van” – mondtam, de Derkovits nem el\u00e9gedett meg a sablonv\u00e1lasszal. „V\u00e1ls\u00e1g? \u00c9des fiam, te nem tudod, mi az a v\u00e1ls\u00e1g!” K\u00f6zben egy ablakhoz \u00e1lltunk, hogy ne zavarjuk az \u00e9p\u00edtkez\u0151 m\u0171v\u00e9szeket. Jobb is volt \u00edgy, mert kider\u00fclt, Derkovitsot t\u00e9nyleg minden \u00e9rdekli, ami a finansz\u00edroz\u00e1ssal kapcsolatos, felt\u00e9tlen\u00fcl tudni akarta, hogyan lehetne m\u00e9gis kip\u00f3tolni a v\u00e1ls\u00e1g k\u00f6zepette elt\u0171nt tizenkettedik h\u00f3napot, sz\u00e1m\u00edt\u00e1sa szerint maximum 3 milli\u00f3 forintot.<\/p>\r\n
Mintha t\u00e9nyleg az \u0151 \u00f6szt\u00f6nd\u00edja lenne, t\u00f6vir\u0151l-hegyire kik\u00e9rdezett a fiatal m\u0171v\u00e9szek meg\u00e9lhet\u00e9s\u00e9r\u0151l, az NKA-r\u00f3l, \u00e9s nagyon csod\u00e1lkozott, amikor a miniszteri keretr\u0151l besz\u00e9ltem. „\u00c9s \u00e9des fiam, mit t\u00e1mogat a miniszter abb\u00f3l a nagy keret\u00e9b\u0151l?” „Mostan\u00e1ban f\u0151leg filmeket, egy halhatatlan p\u00e9csi tud\u00f3sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 t\u00e9v\u00e9film a m\u00falt h\u00f3napban kapott negyvenmilli\u00f3t. Az \u00f6r\u00f6k\u00f6s tags\u00e1g – halhatatlanok g\u00e1lam\u0171sor meg h\u00faszmilli\u00f3t.”<\/p>\r\n
„K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti halhatatlanok nincsenek?” – kapta fel a fej\u00e9t Derkovits. „A k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetet ritk\u00e1bban t\u00e1mogatja, de nemr\u00e9g adott majdnem k\u00e9tmilli\u00f3t B\u00e1lint Istv\u00e1n katal\u00f3gus\u00e1ra.” „L\u00e1tod, \u00e9des fiam, t\u0151le nem sajn\u00e1lom. A B\u00e1lint Pisti a Hal\u00e1sz P\u00e9terrel egy\u00fctt nagyon tehets\u00e9ges gyerek volt, h\u00e1rom \u00e9ve k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt \u00e1t hozz\u00e1nk, az apja, a B\u00e1lint Bandi is kiv\u00e1l\u00f3 m\u0171v\u00e9sz, t\u00fcd\u0151bajos volt, mint \u00e9n, de a nagyapja, az volt az igazi remek ember, B\u00e1lint Alad\u00e1r, \u0151 \u00edrta r\u00f3lam az els\u0151 komoly kritik\u00e1t”.<\/p>\r\n
Musz\u00e1j volt k\u00f6zbesz\u00f3lnom: „Igen, el\u0151sz\u00f6r \u00e9n is \u00edgy gondoltam, hogy r\u00f3la van sz\u00f3, de ez nem az a B\u00e1lint Istv\u00e1n, hanem egy ma is \u00e9l\u0151 soroks\u00e1ri fest\u0151”. „Akkor ez valami politikai \u00fcgy lesz” – mondta keser\u0171en Derkovits. „\u00c9des fiam, ma sincs ez m\u00e1sk\u00e9nt, mint amikor m\u00e9g \u00e9ltem. Na, de n\u00e9zz\u00fck a m\u0171v\u00e9szetet, mert lej\u00e1r az id\u0151m!”<\/p>\r\n
T\u00f6bbsz\u00f6r k\u00f6rbej\u00e1rtunk, Derkovits kicsit csod\u00e1lkozott, mennyi n\u0151 van a m\u0171v\u00e9szek k\u00f6z\u00f6tt. Horv\u00e1th Tibor rajzain\u00e1l meg is \u00e1llt, azt k\u00e9rdezte, felismerhet\u0151ek-e legal\u00e1bb sz\u00e1momra a karikat\u00far\u00e1kb\u00f3l a m\u0171v\u00e9szn\u0151k? „T\u00f6bbnyire igen” – mondtam, erre csak b\u00f3lintott. A leghosszabban Esterh\u00e1zy Marcell munk\u00e1in\u00e1l id\u0151z\u00f6tt, M\u00e9sz\u00f6ly Mikl\u00f3s mai meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9r\u0151l k\u00e9rdezgetett; ez az igazi v\u00e1ls\u00e1gm\u0171, mondta az \u00e9thord\u00f3kra n\u00e9zve.<\/p>\r\n
Tulajdonk\u00e9ppen nem nagyon volt k\u00edv\u00e1ncsi a v\u00e9lem\u00e9nyemre, el\u00e9g volt neki n\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3 a m\u0171v\u00e9szek el\u0151\u00e9let\u00e9r\u0151l, \u00e9rdekelte, mennyire vehet\u0151 komolyan, amit most ki\u00e1ll\u00edtanak. Miut\u00e1n j\u00f3l kicsod\u00e1lkozta mag\u00e1t a sosem l\u00e1tott technik\u00e1n, Foll\u00e1rd Barbara vide\u00f3j\u00e1t ebb\u0151l a szempontb\u00f3l k\u00e9tszer is v\u00e9gign\u00e9zte, azt\u00e1n szinte csak mag\u00e1ban azon morfond\u00edrozott, ilyenek-e a mai lak\u00e1sok, \u00e9s ilyenek-e a mai n\u0151k? Erre nem tudtam mit mondani, de a megnyugtat\u00e1shoz el\u00e9g volt megn\u00e9znie Tarr Hajnalka \u00e1tsz\u00ednezett fot\u00f3it.<\/p>\r\n
„Ha nem tudn\u00e1m, mi t\u00f6rt\u00e9nt itt az elm\u00falt h\u00fasz \u00e9vben, azt mondan\u00e1m, hogy ez a Kis R\u00f3ka Csaba biztosan megj\u00e1rta a h\u00e1bor\u00fat. Ilyen sz\u00f6rny\u0171s\u00e9geket m\u00e9g az Otto Dix sem festett, pedig \u0151 azt\u00e1n megj\u00e1rta.” F\u00fcl\u00f6p G\u00e1bor lyukacsos faszobra l\u00e1tt\u00e1n a k\u00eds\u00e9rletez\u0151 kedvet dics\u00e9rte, meg hogy m\u00e9giscsak megmaradt a k\u00e9zm\u0171ves tud\u00e1s a sok konceptualit\u00e1s – vagy hogy is mondj\u00e1k mostan\u00e1ban – mellett is. Mikor Cs\u00e1k\u00e1ny Istv\u00e1n verand\u00e1j\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t mes\u00e9ltem neki, csak annyit mondott, l\u00e1tszik, hogy \u00e9rt az \u00e1cs- meg asztalosmunk\u00e1khoz is, abb\u00f3l is meg\u00e9lhetne. „Neki felt\u00e9tlen\u00fcl a monumentalit\u00e1s fel\u00e9 kellene mozdulnia, \u00e1ll\u00edthatna eml\u00e9km\u0171veket” – f\u0171zte hozz\u00e1.<\/p>\r\n
\u00c9rdekes volt l\u00e1tni, hogy a fest\u0151k nem \u00e9rdekelt\u00e9k annyira. Hath\u00e1zi sokoldal\u00fas\u00e1ga az\u00e9rt tetszett neki, de nem b\u00edrta mag\u00e1ban tartani: „Nincsenek igazi sz\u00ednek, mindenki tomp\u00edt, persze \u00e9n is efel\u00e9 mentem az utols\u00f3 id\u0151kben. A fest\u0151k k\u00f6z\u00f6tt van itt n\u00e9h\u00e1ny b\u00e9kany\u00e1las.” – mondta somm\u00e1san, mint r\u00e9gen Vajda a Gresham-k\u00f6rr\u0151l.<\/p>\r\n
Albert \u00c1d\u00e1m m\u00e1rv\u00e1nyt\u00e1bl\u00e1in, Koralevics Rita fot\u00f3in elt\u00f6prengve azt k\u00e9rdezte: „\u00c9s eladnak ezek a m\u0171v\u00e9szek?” N\u00e9h\u00e1nyan igen, mondtam, a fest\u0151k k\u00f6z\u00f6tt van egy-kett\u0151. Erre elmes\u00e9lte, amikor az \u00e9hhal\u00e1l sz\u00e9l\u00e9n j\u00e1rt, hogyan vette meg t\u0151le az egyik k\u00e9p\u00e9t Ernst Lajos, \u00e9s amikor \u00fajra p\u00e9nzhez jutott, hogyan v\u00e1s\u00e1rolta vissza. „B\u00e1lint Bandi mondja mindig, mennyire neh\u00e9z a m\u0171v\u00e9szet megseg\u00edt\u00e9s\u00e9t int\u00e9zm\u00e9nyesen megoldani. Neh\u00e9z volt a harmincas \u00e9vekben, az volt a hatvanas \u00e9vekben, \u00e9s \u00fagy l\u00e1tszik, most is az.”<\/p>\r\n
„Van k\u00f6z\u00f6tt\u00fck valamilyen szocialista?” – k\u00e9rdezte m\u00e9g. Mikor csod\u00e1lkozva n\u00e9ztem, hozz\u00e1tette: a r\u00e9gi \u00e9rtelemben. Mondtam, hogy vannak egy p\u00e1ran, egyet m\u00e9g nem l\u00e1tni, csak a katal\u00f3gusban, M\u00e9cs Mikl\u00f3st, mert \u0151 mindig csak a v\u00e9g\u00e9n biggyeszti oda a munk\u00e1j\u00e1t. Derkovits \u00e1tlapozta a f\u00fczetet<\/a>, \u00e9s azt mondta: „\u00dcdv\u00f6zl\u00f6m, de mondd meg neki, ha tal\u00e1lkoztok, hogy k\u00f6nyvet nem \u00e9get\u00fcnk.” Azt\u00e1n hirtelen k\u00f6z\u00f6lte, hogy mennie kell, de miel\u0151tt visszaindul szeretne egy kicsit k\u00f6r\u00fcln\u00e9zni, egyed\u00fcl a v\u00e1rosban, milyenek a kirakatok meg az eleven emberek.<\/p>\r\n Milyen a m\u0171v\u00e9szek t\u00falvil\u00e1ga? – k\u00e9rdeztem, miel\u0151tt a kapu el\u0151tt elv\u00e1ltunk volna. „Neh\u00e9z elmagyar\u00e1zni, f\u00e9lig menny, f\u00e9lig pokol.” – v\u00e1laszolta \u00e9s nagy l\u00e9pteivel elindult a Nagyk\u00f6r\u00fat fel\u00e9.<\/p>\r\n <\/p>\r\n (Elhangzott az Ernst M\u00fazeumban, 2009. m\u00e1rcius 27.-\u00e9n)<\/small><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Tavaly \u00edrtam egy kritik\u00e1t a Derkovits-\u00f6szt\u00f6nd\u00edjasok ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l, amelyben a m\u0171v\u00e9szek \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g viszony\u00e1t elemeztem. Most k\u00f6vetkezz\u00e9k ennek ford\u00edtottja, a sz\u00edntiszta fikci\u00f3. Vagyis: minden hasonl\u00f3s\u00e1g csak a v\u00e9letlen m\u0171ve. Egy h\u00f3nappal ezel\u0151tt egy kellemes n\u0151i hang h\u00edvott f\u00f6l, elhadart bemutatkoz\u00e1s ut\u00e1n azt mondta, egy felk\u00e9r\u00e9st tolm\u00e1csolna fel\u00e9m, m\u00e9gpedig nem szokv\u00e1nyosat: Derkovits Gyula egy napra felt\u00e1mad […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630693,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[],"class_list":["post-400746","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szabad-kez"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400746","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400746"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400746\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2022753,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400746\/revisions\/2022753"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630693"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400746"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400746"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400746"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}