{"id":400760,"date":"2010-06-22T22:00:00","date_gmt":"2010-06-22T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400760"},"modified":"2010-06-22T22:00:00","modified_gmt":"2010-06-22T22:00:00","slug":"megfagyott-jovokepek","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/megfagyott-jovokepek\/","title":{"rendered":"Megfagyott j\u00f6v\u0151k\u00e9pek"},"content":{"rendered":"
\n\n\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n\n

Ak\u00e1r a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s mott\u00f3j\u00e1nak is megtehetn\u00e9nk az egyik kereskedelmi r\u00e1di\u00f3 tudom\u00e1nyos m\u0171sor\u00e1nak kiss\u00e9 megv\u00e1ltoztatott felvezet\u0151 sz\u00f6veg\u00e9t: „Merre halad az emberis\u00e9g? Hogyan v\u00e1ltoztatja meg a science-fiction a vil\u00e1got?” Somogyi Hajnalka – a LuMu ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak kur\u00e1tora – ugyanis olyan m\u0171veket \u00e1ll\u00edtott ki, melyek valamilyen m\u00f3don reflekt\u00e1lnak az 1945 \u00e9s 1989 k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szak tudom\u00e1nyos-fantasztikus univerzum\u00e1ra, a hidegh\u00e1bor\u00fa \u00e9s az \u0171rverseny, a technol\u00f3giai forradalom \u00e9s a bolyg\u00f3nkat fenyeget\u0151 pusztul\u00e1s akkoriban felvetett k\u00e9rd\u00e9seire \u00e9s probl\u00e9m\u00e1ira, \u00e9s a bel\u0151l\u00fck fakad\u00f3 elk\u00e9pzelhet\u0151, azaz lehets\u00e9ges k\u00f6vetkezm\u00e9nyekre.<\/p>\n\n

„A kell\u0151en fejlett technol\u00f3gia nem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethet\u0151 meg a m\u00e1gi\u00e1t\u00f3l.”<\/I> (Arthur C. Clarke)<\/p>\n\n

A j\u00f3l v\u00e9giggondolt, sz\u00e1mos alternat\u00edv befogad\u00e1si \u00fatvonalat k\u00edn\u00e1l\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sb\u00f3l k\u00e9t m\u0171 azonban kil\u00f3g. Pawel Althamer munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak f\u00e9ny\u00e9ben el\u00e9g gyenge \u00f6tletnek t\u0171nik az az \u00d6narck\u00e9p<\/I>nek nevezett robotv\u00e1z<\/a> (2009), amelyre saj\u00e1t ruh\u00e1it aggatta. A m\u0171 alc\u00edm\u00e9ben jelzett m\u00e1gus-szer\u0171s\u00e9get a b\u00e1b\u00fa testtart\u00e1s\u00e1val, a fej\u00e9re biggyesztett tollal \u00e9s a v\u00e1ll\u00e1ra dobott mobiltelefon-f\u00fcz\u00e9rrel jelzi, tov\u00e1bb\u00e1 azzal, hogy a figura – mintha egy szertart\u00e1s t\u00e1nc\u00e1t j\u00e1rn\u00e1 – lassan \u00f6nmaga k\u00f6r\u00fcl forog. (K\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb neh\u00e9zs\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl az is megfigyelhet\u0151, hogy a mobiloknak ugyanaz a m\u00e1rk\u00e1juk – \u00edgy a projektet ak\u00e1r b\u00fajtatott rekl\u00e1mnak is tekinthetj\u00fck.)<\/p>\n\n

Kasz\u00e1s Tam\u00e1s install\u00e1ci\u00f3ja (Kollapszista eml\u00e9km\u0171 – M\u00fazeumi pre-konstrukci\u00f3<\/I>, 2010) egy viszonylag ismert jelens\u00e9gre, a rakom\u00e1nykult\u00far\u00e1ra vagy -vall\u00e1sra (cargo cult) t\u00e1maszkodik. Az idegenek, ebben az esetben az amerikaiak \u00e1ltal h\u00e1trahagyott t\u00e1rgyak k\u00f6r\u00e9 fel\u00e9p\u00fclt legismertebb „b\u00e1lv\u00e1nyim\u00e1d\u00e1s”, a John Frum-kultusz p\u00e9ld\u00e1ul m\u00e1ig \u00e9l Vanuatun, s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb neh\u00e9zs\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl tal\u00e1lhatunk olyan kort\u00e1rs m\u0171veket is, melyek ezt a t\u00e9m\u00e1t j\u00e1rj\u00e1k k\u00f6r\u00fcl.<\/p>\n\n

Kasz\u00e1s v\u00edzi\u00f3j\u00e1ban a civiliz\u00e1ci\u00f3nk buk\u00e1sa ut\u00e1n fennmaradt ismeretlen funkci\u00f3j\u00fa t\u00e1rgy (egy „fakutya-bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3kocsi<\/a>„) plexi\u00fcveg m\u00f6g\u00e9 z\u00e1rva jelenik meg, a hozz\u00e1 kapcsol\u00f3d\u00f3 olt\u00e1ron karcolt „barlangrajzok” l\u00e1that\u00f3ak, kieg\u00e9sz\u00fclve m\u0171anyag flakonokba \u00fcltetett n\u00f6v\u00e9nyekkel (melyeket biztosan gondoznak e furcsa kultusz „papjai”, a terem\u0151r\u00f6k). E m\u0171 pandanjak\u00e9nt is felfoghat\u00f3ak Kokesch \u00c1d\u00e1m objektjei, ezek a j\u00f6v\u0151beli, (ak\u00e1r m\u00e1gikus) desifr\u00edroz\u00e1sra v\u00e1rakoz\u00f3, futurisztikusnak t\u0171n\u0151 (\u00fcres) jeleket, „\u00fczeneteket” kibocs\u00e1t\u00f3 „energiacsapd\u00e1k \u00e9s szenzorok<\/a>„.<\/p>\n\n

„A lehet\u0151s\u00e9g hat\u00e1rai egy m\u00f3don der\u00edthet\u0151k ki: ha t\u00fall\u00e9psz rajtuk a lehetetlenbe.”<\/I> (Arthur C. Clark)<\/p>\n\n

Miut\u00e1n az emberis\u00e9g megh\u00f3d\u00edtotta \u00e9s felt\u00e9rk\u00e9pezte a F\u00f6ldet, a hatvanas \u00e9vekben belekezdett az \u0171r gyarmatos\u00edt\u00e1s\u00e1ba. Az ismeretlen megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1ra t\u00f6r\u0151, \u00fajra meg \u00fajra felbukkan\u00f3 atavisztikus \u00f6szt\u00f6n jelenik meg Anna Molska v\u00e9gtelen\u00edtett videoklipj\u00e9ben<\/a> (Perspekt\u00edva<\/I>, 2003). A kiss\u00e9 didaktikus k\u00e9psorokon a pion\u00edr ruh\u00e1zata, a feh\u00e9r overall szkafanderre hasonl\u00edt (a sarkkutat\u00f3 \u00e9s az \u0171rhaj\u00f3s \u00edgy egyetlen entit\u00e1s k\u00e9t megjelen\u00e9si form\u00e1j\u00e1v\u00e1 l\u00e9nyeg\u00fcl \u00e1t), az emberi alak \u00e1ltal vonszolt-h\u00fazott perspekt\u00edva-h\u00e1l\u00f3, a val\u00f3s\u00e1g birtokbav\u00e9tel\u00e9nek eszk\u00f6ze \u00f6sszegubancol\u00f3dik, a felfedez\u0151 pedig v\u00e9g\u00fcl elbukik, hogy azt\u00e1n minden kezd\u0151dhessen el\u00f6lr\u0151l – \u00edgy a befogad\u00f3 az emberi k\u00fczd\u00e9s egyfajta szimb\u00f3lum\u00e1val tal\u00e1lkozhat.<\/p>\n\n

A YBA k\u00f6r\u00e9be tartoz\u00f3 Jane \u00e9s Louise Wilson a vil\u00e1g\u0171r megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1nak els\u0151 pillanatait, a Bajkonurb\u00f3l fell\u0151tt \u0171rrak\u00e9t\u00e1val kapcsolatos arch\u00edv felv\u00e9teleket haszn\u00e1lja fel (Dream Time<\/I>, 2001) A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 esem\u00e9nyeket bemutat\u00f3 lass\u00edtott felv\u00e9telek n\u00e9gy k\u00e9ps\u00edkon peregnek. Az akkoriban fens\u00e9gesnek \u00e9s modernnek v\u00e9lt h\u0151skor gesztusai, a k\u00fcldet\u00e9shez felh\u00fazott \u00e9p\u00fcltetek m\u00e1ra szomor\u00faan elavultnak \u00e9s kisszer\u0171nek tunnek, amit csak meger\u0151s\u00edt a felv\u00e9telek szemcs\u00e9s, hom\u00e1lyos jellege<\/a> – a saj\u00e1t idej\u00e9be beledermedt, megval\u00f3sult sci-fi mindezek ellen\u00e9re (vagy pont ez\u00e9rt) leny\u0171g\u00f6z\u0151 l\u00e1tv\u00e1ny. Az \u0171rkutat\u00e1s fejleszt\u00e9se szorosan \u00f6sszefon\u00f3dott a hidegh\u00e1bor\u00fas fegyverkez\u00e9si versennyel.<\/p>\n\n

Deimantas Nerkivicius egy k\u00f6zepes hat\u00f3t\u00e1vols\u00e1g\u00fa ballisztikus rak\u00e9t\u00e1k kil\u00f6v\u00e9s\u00e9re alkalmas<\/a> litv\u00e1niai katonai t\u00e1maszponton k\u00e9sz\u00edtette el – voltak\u00e9ppen k\u00e9t r\u00e9szre sz\u00e9tes\u0151 – filmj\u00e9t (The Dud Effect<\/I> \/ Bes\u00fcl\u00e9s<\/I>, 2008). A vide\u00f3 egyik fele aff\u00e9le fikci\u00f3s dokumentum – a katonai t\u00e1bor egyik parancsnoka j\u00e1tssza el, hogy mit kellett volna tennie \u00e9les h\u00e1bor\u00fas helyzetben -, a m\u00e1sikban a kamera a b\u00e1zis mai \u00e1llapot\u00e1t veszi sz\u00e1mba. A pusztul\u00f3 rak\u00e9tasil\u00f3k, sz\u00e9thordott \u00e9p\u00edt\u0151anyagok k\u00e9psoraib\u00f3l pedig k\u00f6nnyen kik\u00f6vetkeztethetj\u00fck, hogy Magyarorsz\u00e1g is r\u00e9sze volt a rendszernek, hogy pl. a Cs\u00e1sz\u00e1r k\u00f6zs\u00e9g melletti volt szovjet, m\u00e1ra teljesen elhagyatott katonai b\u00e1zis milyen c\u00e9lokat is szolg\u00e1lt valaha.<\/p>\n\n

\u00dcd\u00edt\u0151en k\u00f6nnyednek, demokratikusnak \u00e9s hum\u00e1nusnak t\u0171nik az az alternat\u00edv \u0171rprogram, melyet Saso Sedlacek mutat be (Origami \u0170rverseny<\/I>, 2009). A h\u0151l\u00e9gballonnal magasba juttatott, majd onnan egy mobilh\u00edv\u00e1ssal elind\u00edtott hajtogatott rep\u00fcl\u0151k<\/a> egy olyan lehets\u00e9ges \u00faj vil\u00e1got \u00edg\u00e9rnek, melyben nem a verseng\u00e9s, hanem az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s az alapvet\u0151 etikai norma – m\u00e9g ha ez pillanatnyilag ut\u00f3pi\u00e1nak t\u0171nik is.<\/p>\n\n

„A legjobb \u00fat a j\u00f6v\u0151 megj\u00f3sol\u00e1s\u00e1hoz annak l\u00e9trehoz\u00e1sa.”<\/I> (Peter Drucke)<\/p>\n\n

Egy m\u00e1sik l\u00e9gballonos m\u0171 egy fikt\u00edv (b\u00e1r lehets\u00e9ges<\/a>) j\u00f6v\u0151k\u00e9pet, a „Spekt\u00e1kulum kor\u00e1nak alkony\u00e1t” \u00e1ll\u00edtja el\u00e9nk (Marie Hugonnier: Az utols\u00f3 k\u00f6rutaz\u00e1s<\/I>, 2004), azt a pillanatot, amikor mi, a „konkviszt\u00e1dorok” ut\u00f3dai bolyg\u00f3nk szennyez\u0151d\u00e9se miatt k\u00e9nytelenek vagyunk (megford\u00edtva a szok\u00e1sos folyamatot) feh\u00e9r foltokat l\u00e9trehozni, kihas\u00edtani a term\u00e9szetb\u0151l olyan ter\u00fcleteket, amelyekbe ember soha t\u00f6bb\u00e9 nem teheti be a l\u00e1b\u00e1t. A leg\u00fajabban 2013-ra j\u00f3solt Armageddon elj\u00f6vetelekor \u00fagyis csak azok maradnak talpon, akik elvannak a civiliz\u00e1ci\u00f3s v\u00edvm\u00e1nyok n\u00e9lk\u00fcl, \u00e9s kiismerik magukat a term\u00e9szetben. Sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges esetben ak\u00e1r od\u00e1ig is eljuthatunk, hogy \u00e9letm\u00f3dunkban visszaes\u00fcnk az \u0151skori szintre: f\u00f6ld al\u00e1 b\u00fajunk, mint a vakondok, s fak\u00e9reg kab\u00e1tunkkal beleolvadunk a term\u00e9szetbe (Daniel Roth install\u00e1ci\u00f3ja).<\/p>\n\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s tal\u00e1n legjobb munk\u00e1ja, Cs\u00e1k\u00e1ny Istv\u00e1n helyspecifikus install\u00e1ci\u00f3ja (Borosty\u00e1nszoba<\/I>, 2010) m\u00e1r azt az \u00e1llapotot mutatja, amikor az emberis\u00e9g v\u00e9gk\u00e9pp elt\u0171nt a F\u00f6ldr\u0151l. A kiz\u00e1r\u00f3lag f\u00e1b\u00f3l kifaragott t\u00e1rgyakb\u00f3l (mosogat\u00f3, gumicsizma, konnektor, fogasra akasztott kab\u00e1t, kisr\u00e1di\u00f3, szekr\u00e9nyajt\u00f3 meztelen n\u0151s poszterrel, radi\u00e1tor) \u00f6ssze\u00e1ll\u00f3, val\u00f3s\u00e1gos m\u00e9ret\u0171 bark\u00e1csm\u0171hely<\/a> (avagy sufni) aff\u00e9le megk\u00f6v\u00fclt archeol\u00f3giai leletnek t\u0171nik, melyet \u00fcveg m\u00f6g\u00fcl csod\u00e1lhatnak meg a j\u00f6v\u0151 – ki tudja mif\u00e9le – l\u00e1togat\u00f3i.<\/p>\n\n

„Semmi sem foghat\u00f3 az \u00e1lomhoz, hogy l\u00e9trehozzuk a j\u00f6v\u0151t.”<\/I> (Victor Hugo)<\/p>\n\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kiindul\u00f3pontja k\u00e9t korabeli m\u0171, Panamarenko bumfordi \u00e9s egyszem\u00e9lyes helikoptere (Portable Air Transport<\/I> \/ Hordozhat\u00f3 l\u00e9gi sz\u00e1ll\u00edt\u00f3<\/I>, 1969) \u00e9s Chris Marker kultikus filmje, a La Jet\u00e9e<\/I> \/ A kil\u00e1t\u00f3terasz<\/I> (1962). A fekete-feh\u00e9r fot\u00f3novella<\/a> nemcsak ma is \u00e9lvezetes, hanem sz\u00e1mos k\u00e9s\u0151bbi sci-fi inspir\u00e1ci\u00f3s forr\u00e1s\u00e1ul is szolg\u00e1lt (Tizenk\u00e9t majom, Termin\u00e1tor, M\u00e1trix).<\/p>\n\n

M\u00edg e film meghat\u00e1rozta a elj\u00f6vend\u0151 filmek j\u00f6v\u0151j\u00e9t, Gerard Byrne \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1sa (1984 and Beyond<\/I>, 2005-2007) arra ad v\u00e1laszt, hogy mik\u00e9ppen l\u00e1tt\u00e1k 1963-ban az ismert sci-fi \u00edr\u00f3k a F\u00f6ld sors\u00e1t. A Playboy-interj\u00fak nyom\u00e1n dramatiz\u00e1lt jelenetekben<\/a> az \u00edr\u00f3k (Asimov, Arthur C. Clark, Theodore Sturgeon) megszem\u00e9lyes\u00edt\u0151i olyan k\u00e9rd\u00e9sekr\u0151l besz\u00e9lgetnek, mint hogy mik\u00e9nt n\u00e9pes\u00edtik be az emberek a Holdat, hogyan m\u0171k\u00f6dnek majd a h\u00e1ztart\u00e1si g\u00e9pek, lesz-e fizikai halhatatlans\u00e1g, megmarad-e az Amerika \u00e9s a Szovjetuni\u00f3 k\u00f6z\u00f6tti fegyverkez\u00e9si verseny, vagy hogy mik\u00e9ppen fog kin\u00e9zni egy aggleg\u00e9ny napja.<\/p>\n\n

A m\u00e1b\u00f3l visszatekintve ezek a v\u00edzi\u00f3k egyszerre t\u0171nnek sz\u00f6rnyen avittnak, teljesen t\u00falz\u00f3nak vagy \u00e9ppen tot\u00e1lisan pontosnak, s legal\u00e1bb annyira sz\u00f3lnak az akkori helyzetr\u0151l, mint kidolgoz\u00f3ik szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9r\u0151l. A tanuls\u00e1g pedig az, hogy minden j\u00f6v\u0151k\u00e9p saj\u00e1t jelen\u00e9nek foglya, de az igaz\u00e1n kreat\u00edvak meg is el\u0151legezik a lehets\u00e9ges utakat. B\u00e1r hogy pontosan merre halad majd az emberis\u00e9g, azt csak a j\u00f3isten tudja.<\/p>\n\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    Ak\u00e1r a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s mott\u00f3j\u00e1nak is megtehetn\u00e9nk az egyik kereskedelmi r\u00e1di\u00f3 tudom\u00e1nyos m\u0171sor\u00e1nak kiss\u00e9 megv\u00e1ltoztatott felvezet\u0151 sz\u00f6veg\u00e9t: „Merre halad az emberis\u00e9g? Hogyan v\u00e1ltoztatja meg a science-fiction a vil\u00e1got?” Somogyi Hajnalka – a LuMu ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak kur\u00e1tora – ugyanis olyan m\u0171veket \u00e1ll\u00edtott ki, melyek valamilyen m\u00f3don reflekt\u00e1lnak az 1945 \u00e9s 1989 k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szak tudom\u00e1nyos-fantasztikus univerzum\u00e1ra, a […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630707,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400760","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400760","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400760"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400760\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630707"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400760"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400760"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400760"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}