{"id":400769,"date":"2010-08-31T22:00:00","date_gmt":"2010-08-31T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400769"},"modified":"2010-08-31T22:00:00","modified_gmt":"2010-08-31T22:00:00","slug":"a-reciklalt-mediamult","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/a-reciklalt-mediamult\/","title":{"rendered":"A recikl\u00e1lt m\u00e9diam\u00falt"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

M\u00edg Lev Manovich The Language of New Media<\/a><\/I> c. (2001) munk\u00e1j\u00e1nak egyik k\u00f6zponti anal\u00f3gi\u00e1ja az \u00fajm\u00e9dia eszt\u00e9tikai logik\u00e1j\u00e1ra az avantg\u00e1rd film, addig Siegfried Zielinski 1989-es, magyarul tavaly megjelent m\u00e9diaarcheol\u00f3giai k\u00f6tet\u00e9ben, az Audiov\u00edzi\u00f3k<\/I>ban a prekinematografikus technol\u00f3gi\u00e1kig ny\u00fal vissza.\r\n\r\n A n\u00e9met kritikus a „fejlett audiov\u00edzi\u00f3kat”, melyeket a sz\u00f6veg keletkez\u00e9se idej\u00e9n – a ford\u00edt\u00e1s egy 1999-ben fel\u00faj\u00edtott v\u00e1ltozat alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt -, a CD-ROM-ok, a webb\u00f6ng\u00e9sz\u0151k, a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes j\u00e1t\u00e9kok \u00e9s a VR-szimul\u00e1ci\u00f3k k\u00e9pviseltek, olyan eszk\u00f6z\u00f6kkel \u00e1ll\u00edtja p\u00e1rhuzamba, mint a 19. sz\u00e1zadi sztereor\u00e1ma, pleor\u00e1ma vagy fotor\u00e1ma.<\/p>\r\n\r\n

Zielinski jelk\u00e9pes kiindul\u00e1si pontja az 1900-as p\u00e1rizsi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, melyen ugyan jelen volt a vet\u00edtett mozg\u00f3k\u00e9p, illetve kezdetleges form\u00e1j\u00e1ban az elektronikus hang- \u00e9s k\u00e9p\u00e1tvitel is, de az esem\u00e9ny legkiemelked\u0151bb attrakci\u00f3i m\u00e9g az eml\u00edtett mozg\u00f3 panor\u00e1m\u00e1k, m\u00e1s nev\u00fck\u00f6n mechanikus sz\u00ednh\u00e1zak voltak (1)<\/a>.<\/p>\r\n\r\n

Ekkor m\u00e9g nem volt el\u0151re l\u00e1that\u00f3, hogy a bemutatott k\u00e9ptechnik\u00e1k k\u00f6z\u00fcl a film lesz az, amely hegem\u00f3n szerephez fog jutni k\u00f6zel egy \u00e9vsz\u00e1zadon kereszt\u00fcl, mint ahogy az sem, hogy az a mozi, illetve a telev\u00edzi\u00f3 form\u00e1j\u00e1ban fog majd int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fclni a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly \u00e9let\u00e9ben.<\/p>\r\n\r\n

Ennek a hegem\u00f3ni\u00e1nak a megboml\u00e1s\u00e1t Zielinski az 1970-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9re, a videolej\u00e1tsz\u00f3 \u00e9s a szem\u00e9lyi sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p megjelen\u00e9s\u00e9nek idej\u00e9re teszi, \u00e9s az ezredfordul\u00f3t a sz\u00e1z \u00e9vvel kor\u00e1bbi id\u0151szakhoz hasonl\u00edtja. Ak\u00e1rcsak a m\u00falt sz\u00e1zadfordul\u00f3n, a m\u00e9diat\u00f6rt\u00e9net korunkban is egy t\u00f6r\u00e9sponthoz \u00e9rkezett, \u00e9s egyel\u0151re sok tekintetben k\u00e9rd\u00e9ses, hogy mik\u00e9nt fognak \u00e1trajzol\u00f3dni az er\u0151viszonyok.<\/p>\r\n\r\n

A k\u00f6tet nagyobb r\u00e9sze nem az \u00faj technol\u00f3gi\u00e1k \u00e1tfog\u00f3, rendszerez\u0151 elemz\u00e9s\u00e9re v\u00e1llalkozik, hanem a 20. sz\u00e1zadi audiovizu\u00e1lis gyakorlatok kialakul\u00e1s\u00e1nak rekonstrukci\u00f3j\u00e1ra tesz k\u00eds\u00e9rletet, egy, a szerz\u0151 \u00e1ltal „integrat\u00edv m\u00e9diat\u00f6rt\u00e9netnek” nevezett m\u00f3dszerrel. Zielinski ezzel egy olyan perspekt\u00edva mellett k\u00f6telezi el mag\u00e1t, amely a film \u00e9s a telev\u00edzi\u00f3 fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t p\u00e1rhuzamos, id\u0151nk\u00e9nt egym\u00e1sba fon\u00f3d\u00f3 folyamatokk\u00e9nt szeml\u00e9li, s emellett hasonl\u00f3k\u00e9pp \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 rendszerk\u00e9nt vizsg\u00e1lja „a technol\u00f3gia, a kult\u00fara \u00e9s a szubjektum h\u00e1rmas\u00e1t” is.<\/p>\r\n\r\n

Noha a szerz\u0151 a r\u00e1 hat\u00f3 gondolati trad\u00edci\u00f3k k\u00f6zt els\u0151 helyen eml\u00edti a kritikai kult\u00farakutat\u00e1st (cultural studies), melyet els\u0151sorban Raymond Williams munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1val azonos\u00edt, a t\u00e1rsadalmi k\u00e9rd\u00e9sek vonatkoz\u00e1s\u00e1ban id\u0151nk\u00e9nt nagyobb hangs\u00falyt kap n\u00e1la a befogad\u00f3i oldal perspekt\u00edv\u00e1ja, mint a hatalmi viszonyok szervez\u0151d\u00e9se. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a fejlett audiovizu\u00e1lis technol\u00f3gi\u00e1k t\u00e1rgyal\u00e1sakor jut a k\u00f6tetben \u00e9rv\u00e9nyre ez a szeml\u00e9let, melyek alapvet\u0151 t\u00e1rsadalmi kontextus\u00e1t a n\u00e9met kritikus sokkal ink\u00e1bb az egy\u00e9ni, mintsem a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi l\u00e9tben hat\u00e1rozza meg.<\/p>\r\n\r\n

Zielinski a m\u00e9diumokat, azok int\u00e9zm\u00e9nyeit \u00e9s t\u00e1rsadalmi haszn\u00e1latukat egy\u00fcttesen „diszpozit\u00edvoknak” nevezi, amivel Foucault geneal\u00f3giai m\u00f3dszer\u00e9t id\u00e9zi f\u00f6l. \u00c1m a kritikus t\u00f6rt\u00e9nelemszeml\u00e9let\u00e9ben csak id\u0151szakosan, els\u0151sorban a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6zt sejlik f\u00f6l a hatalom kateg\u00f3ri\u00e1ja, ak\u00e1r foucault-i, ak\u00e1r ann\u00e1l k\u00f6zvetlenebb \u00e9rtelemben, p\u00e9ld\u00e1ul a m\u00e9diumok fejleszt\u00e9s\u00e9ben megjelen\u0151 hadipolitikai priorit\u00e1sok form\u00e1j\u00e1ban.<\/p>\r\n\r\n

Ezt a korszakot lesz\u00e1m\u00edtva a kapcsolat \u00e1tt\u00e9telesebb\u00e9, esetlegesebb\u00e9 v\u00e1lik a k\u00f6tet rekonstrukci\u00f3j\u00e1ban: a mozi \u00e9s a telev\u00edzi\u00f3 technol\u00f3gi\u00e1it ugyan a kezdeti, kritikus pillanatokban el\u0151mozd\u00edtott\u00e1k a had\u00e1szati alkalmaz\u00e1sok, de a klasszikus diszpozit\u00edvok kialakul\u00e1s\u00e1nak szerepl\u0151i m\u00e1r sokkal ink\u00e1bb a fogyaszt\u00f3i piacon m\u0171k\u00f6d\u0151 nagyv\u00e1llalatok, illetve azok strat\u00e9giai jelleg\u0171, \u00e1gazati egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si form\u00e1i.<\/p>\r\n\r\n

*<\/p>\r\n\r\n

Zielinski munk\u00e1ja az audiovizu\u00e1lis m\u00e9diumok technikat\u00f6rt\u00e9net\u00e9t rendszerelv\u0171 keretben helyezi el, amelyben a mozi \u00e9s a telev\u00edzi\u00f3 technol\u00f3gi\u00e1i nem elszigetelt innov\u00e1ci\u00f3kk\u00e9nt jelennek meg, hanem \u00f6sszetett, egyszerre t\u00f6bb \u00e1gazaton \u00e1t\u00edvel\u0151 technol\u00f3giai rendszerek r\u00e9szeik\u00e9nt, al\u00e1rendelve egy koevol\u00faci\u00f3s k\u00e9nyszernek. Az els\u0151 fejezetekben \u00edgy kirajzol\u00f3dik egy narrat\u00edva a film- \u00e9s telev\u00edzi\u00f3ipar, illetve a hadvisel\u00e9s technikat\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek konvergens fejl\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l, amelyet egy\u00e9b, nem technol\u00f3giai szinteken is k\u00eds\u00e9rnek a m\u00e9diat\u00f6rt\u00e9net \u00e9s a hadipolitika \u00e1tfed\u00e9sei.<\/p>\r\n\r\n

A szerz\u0151 r\u00e1mutat, hogy a filmszalag szakaszos tov\u00e1bb\u00edt\u00e1s\u00e1hoz haszn\u00e1lt technol\u00f3gia ugyanarra a mechanizmusra \u00e9p\u00fcl, mint amelyen a forg\u00f3t\u00e1ras revolver \u00e9s a mechanikus \u00f3ram\u0171 m\u0171k\u00f6d\u00e9se alapszik. \u00c1m mint kider\u00fcl, a kapcsolat j\u00f3val szorosabb egy puszta m\u0171k\u00f6d\u00e9si elv adapt\u00e1ci\u00f3n\u00e1l, vagy technol\u00f3giai komponensek \u00e1tv\u00e9tel\u00e9n\u00e9l: t\u00f6bb korai, sorozatfot\u00f3k el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra kialak\u00edtott eszk\u00f6zt l\u0151fegyverekb\u0151l fejlesztettek tov\u00e1bb a k\u00e9s\u0151 19. sz\u00e1zadban. Ezek a „fot\u00f3revolverek” \u00e9s „l\u00f6v\u00e9szkamer\u00e1k” m\u00e9g szerkezeti fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00fckben is – markolat, t\u00e1r, \u00e9s az optik\u00e1t hordoz\u00f3 cs\u0151 – megt\u00e9veszt\u0151 pontoss\u00e1ggal id\u00e9zik a hadvisel\u00e9s eszk\u00f6zeit (2)<\/a>.<\/p>\r\n\r\n

Az 1910-es \u00e9vekben jelent\u0151s hajt\u00f3er\u0151t adott a film technikai fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek, hogy az fontos szerepet j\u00e1tszott a mozg\u00e1s, \u00edgy t\u00f6bbek k\u00f6zt a ballisztikus r\u00f6pp\u00e1ly\u00e1k tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ban. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa egyben egy olyan t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9ny volt, amely a film gazdas\u00e1gf\u00f6ldrajz\u00e1t is radik\u00e1lisan \u00e1trajzolta, gyakorlatilag megszil\u00e1rd\u00edtva a 20. sz\u00e1zadi filmipar geopolitikai viszonyait: Franciaorsz\u00e1g elvesztette hegem\u00f3ni\u00e1j\u00e1t a filmgy\u00e1rt\u00e1sban, \u00e9s bel\u00e9pett a hely\u00e9re az Egyes\u00fclt \u00c1llamok, ahol az Edison-tr\u00f6szt monop\u00f3lium\u00e1nak megsz\u0171n\u00e9s\u00e9vel New Yorkb\u00f3l \u00e1tker\u00fclt az \u00e1gazat k\u00f6zpontja a nyugati partvid\u00e9kre. Itt a \u201930-as \u00e9s \u201940-es \u00e9vekre kialakultak a mai st\u00fadi\u00f3rendszer alapjai.<\/p>\r\n\r\n

A k\u00f6vetkez\u0151 h\u00e1bor\u00fas k\u00e9sz\u00fcl\u0151d\u00e9s \u00fajabb \u00f6szt\u00f6nz\u00e9st adott az elektronikus t\u00e1volbal\u00e1t\u00e1s \u00e9s t\u00e1volbahall\u00e1s technol\u00f3gi\u00e1inak t\u00f6k\u00e9letes\u00edt\u00e9s\u00e9hez, amelyek k\u00f6z\u00fcl m\u00e9g csak a m\u00e1sodik volt jelen a fogyaszt\u00f3i piacon, a r\u00e1di\u00f3 form\u00e1j\u00e1ban. A m\u00e9dium kifejleszt\u00e9s\u00e9nek \u00e9s m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9nek \u00e1llami kontrollja N\u00e9metorsz\u00e1gban lehet\u0151s\u00e9get teremtett a n\u00e1ci ideol\u00f3gia n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9re, \u00edgy a r\u00e1di\u00f3 is szerepet j\u00e1tszott a nemzetiszocialist\u00e1k hatalomra jut\u00e1s\u00e1ban \u00e9s a h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\r\n\r\n

A r\u00e1di\u00f3 m\u00e1r kor\u00e1bban is er\u0151s \u00e1llami befoly\u00e1s alatt \u00e1llt az orsz\u00e1gban, \u00edgy a Harmadik Birodalom vezet\u00e9s\u00e9nek nem kellett alapvet\u0151en \u00e1tszerveznie az int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9t, miut\u00e1n \u00e1tvette a hatalmat. S b\u00e1r a filmk\u00e9sz\u00edt\u00e9s is \u00e1llami fel\u00fcgyelet alatt zajlott, Zielinski szerint a mozg\u00f3k\u00e9p nem jutott olyan fontos ideol\u00f3giai funkci\u00f3hoz a h\u00e1bor\u00fa alatt, mint a r\u00e1di\u00f3, amely ekkor az egyed\u00fcli t\u00f6megkommunik\u00e1ci\u00f3s eszk\u00f6z volt a h\u00e1ztart\u00e1sokban. Hasonl\u00f3 szerepet csak a telev\u00edzi\u00f3 t\u00f6lthetett volna be, miut\u00e1n az a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi telev\u00edzi\u00f3szob\u00e1kb\u00f3l bek\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt az otthonokba, de erre csak a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n ker\u00fclt sor.<\/p>\r\n\r\n

*<\/p>\r\n\r\n

A telev\u00edzi\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyrendszer\u00e9nek korai \u00e9veit a nyugati demokr\u00e1ci\u00e1kban a k\u00f6zszolg\u00e1lati \u00e9s a kereskedelmi funkci\u00f3kat k\u00e9pvisel\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyek verseng\u00e9se jellemezte, amely r\u00e9gi\u00f3nk\u00e9nt elt\u00e9r\u0151 modellek megjelen\u00e9s\u00e9hez vezetett: m\u00edg az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban a k\u00e9sz\u00fcl\u00e9kgy\u00e1rt\u00f3k f\u00f6l\u00f6tt nem tudta \u00e9rv\u00e9nyes\u00edteni hatalm\u00e1t az \u00e1llam, a nyugat-eur\u00f3pai orsz\u00e1gokban igen, kiv\u00e9ve Nagy-Britanni\u00e1t, ahol megoszlottak az er\u0151viszonyok a k\u00e9t szf\u00e9ra k\u00f6zt. Mindezt nem Zielinskit\u0151l tudjuk, hanem a m\u00e1r eml\u00edtett Williams-t\u0151l, aki a technol\u00f3gia t\u00e1rsadalmi konstrukci\u00f3ja mellett \u00e9rvel (3)<\/a>.<\/p>\r\n\r\n

Vele szemben Zileinski a telev\u00edzi\u00f3 t\u00e1rsadalmi haszn\u00e1lat\u00e1nak fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t a befogad\u00f3i oldalr\u00f3l vizsg\u00e1lja, \u00e9s azt egy olyan narrat\u00edv\u00e1ra f\u0171zi f\u00f6l, amely – ebb\u0151l a perspekt\u00edv\u00e1b\u00f3l legal\u00e1bbis – a m\u00e9diumot egy bizonyos fok\u00fa teleol\u00f3gi\u00e1val ruh\u00e1zza f\u00f6l. A telev\u00edzi\u00f3 megjelen\u00e9se a csal\u00e1di h\u00e1ztart\u00e1sban ugyanis meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa szerint „politikai rendszerekt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl jutott \u00e9rv\u00e9nyre, \u00e9s nem k\u00f6t\u0151d\u00f6tt a mag\u00e1nszf\u00e9r\u00e1nak a kapitalista orsz\u00e1gokban kialakult saj\u00e1toss\u00e1gaihoz”. <\/p>\r\n\r\n

A k\u00f6tetnek ett\u0151l a szakasz\u00e1t\u00f3l az audiovizu\u00e1lis m\u00e9diumok fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t, \u00e1talakul\u00e1sait, az \u00fajabb diszpozit\u00edvok megjelen\u00e9s\u00e9t motiv\u00e1l\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k k\u00f6zt mintha a h\u00e1tt\u00e9rbe szorultak volna a hatalmi-politikai viszonyok, mintha azok kor\u00e1bbi szerep\u00e9t \u00e1tvette volna a fogyaszt\u00f3i piac.<\/p>\r\n\r\n

*<\/p>\r\n\r\n

A fejlett audiov\u00edzi\u00f3kkal foglalkoz\u00f3 k\u00e9t utols\u00f3 fejezet f\u00f6lhagy a k\u00f6tet els\u0151 k\u00e9tharmad\u00e1t ural\u00f3 innov\u00e1ci\u00f3t\u00f6rt\u00e9neti megk\u00f6zel\u00edt\u00e9ssel, \u00e9s a \u201970-es \u00e9vekt\u0151l megjelent technol\u00f3giai \u00faj\u00edt\u00e1sokat m\u00e1r viszonylag \u00e9rett form\u00e1ban, a t\u00e1rsadalmi int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s korai szakasz\u00e1ban veszi szem\u00fcgyre. A k\u00e9t fejezetben az \u00faj m\u00e9diatechnol\u00f3gi\u00e1k gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezete mellett a kor\u00e1bbiakn\u00e1l nagyobb hangs\u00faly esik a vel\u00fck megjelen\u0151 \u00faj kult\u00farform\u00e1kra, eszt\u00e9tikai t\u00f6rekv\u00e9sekre is.<\/p>\r\n\r\n

Zielinski a k\u00e9s\u0151modern kor megv\u00e1ltozott l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t a mindennapok szervez\u0151d\u00e9si s\u00e9m\u00e1inak \u00e1talakul\u00e1saira vezeti vissza, amelyek k\u00f6vetkezt\u00e9ben t\u00f6bbek k\u00f6zt a csal\u00e1d strukt\u00far\u00e1j\u00e1n bel\u00fcl megjelent az individualiz\u00e1l\u00f3d\u00e1s, \u00e9s el\u0151t\u00e9rbe ker\u00fclt a szubjekt\u00edv id\u0151tudat. Ennek megfelel\u0151en, m\u00edg a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6zt a r\u00e1di\u00f3, a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n pedig a korai telev\u00edzi\u00f3 t\u00e1rsadalmi haszn\u00e1lata a csal\u00e1d k\u00f6r\u00e9 \u00e9p\u00fclt, addig a k\u00e9s\u0151 20. sz\u00e1zadi audiov\u00edzi\u00f3k \u00e1ltal megc\u00e9lzott t\u00e1rsadalmi egys\u00e9g m\u00e1r az egy\u00e9n.<\/p>\r\n\r\n

Ez az \u00faj, szubjekt\u00edv \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g megn\u00f6veli az olyan m\u00e9diumok jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, amelyek a kor\u00e1bbi diszpozit\u00edvokkal ellent\u00e9tben az egyedi, id\u0151ben \u00e9s egyre ink\u00e1bb t\u00e9rben is decentraliz\u00e1lt fogyaszt\u00e1sra \u00e9p\u00fclnek. Egy ilyen befogad\u00f3i attit\u0171d kedvez\u0151 t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezetet teremt a videomagn\u00f3 \u00e9s a szem\u00e9lyi sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p elterjed\u00e9s\u00e9hez, melyek l\u00e9nyeges szabads\u00e1ggal ruh\u00e1zz\u00e1k f\u00f6l a fogyaszt\u00f3t az addigi passz\u00edv, al\u00e1rendelt poz\u00edci\u00f3hoz k\u00e9pest.<\/p>\r\n\r\n

A n\u00e9met kritikus az audiovizu\u00e1lis kult\u00fara paradigmav\u00e1lt\u00e1s\u00e1nak jellemz\u0151i k\u00f6z\u00fcl els\u0151sorban a kultur\u00e1lis termel\u00e9s anyagi eszk\u00f6zei \u00e9s a k\u00f6zvetlen befogad\u00f3i tapasztalat ter\u00fcletein bek\u00f6vetkez\u0151 \u00e1talakul\u00e1sokat veszi sz\u00e1mba. Az egyik oldalon „a filmes tartalom el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak elektroniz\u00e1l\u00e1sa, komputeriz\u00e1l\u00e1sa” \u00e1ll, mely – egy kult\u00farpesszimista olvasat szerint – h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edthatja a m\u0171v\u00e9sz szerep\u00e9t az adatb\u00e1zisokb\u00f3l dolgoz\u00f3, el\u0151re gy\u00e1rtott elemeket manipul\u00e1l\u00f3 programoz\u00f3\u00e9val szemben. A fogyaszt\u00f3i oldalon ezt ellens\u00falyozni l\u00e1tszik, hogy az interaktivit\u00e1s technol\u00f3gi\u00e1inak megjelen\u00e9s\u00e9vel lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik a befogad\u00f3 tev\u00e9keny r\u00e9szv\u00e9tele a m\u0171 l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\r\n\r\n

M\u00e1s technol\u00f3giai \u00faj\u00edt\u00e1sok ugyanakkor, k\u00f6zt\u00fck els\u0151sorban a k\u00e9perny\u0151m\u00e9ret megn\u00f6veked\u00e9se, kev\u00e9sb\u00e9 szolg\u00e1lj\u00e1k a befogad\u00f3i auton\u00f3mi\u00e1t. A „nagyfelbont\u00e1s\u00fa elektronikus v\u00edzi\u00f3” legl\u00e9nyegesebb tulajdons\u00e1gai k\u00f6z\u00e9 tartozik, hogy – szemben „a priv\u00e1t mobilit\u00e1s \u00faj m\u00e9diumaival” – helyhez k\u00f6ti a n\u00e9z\u0151t, el\u0151nyben r\u00e9szes\u00edti a csoportos befogad\u00e1st, \u00e9s olyan vizu\u00e1lis tartalmaknak kedvez, amelyek szembehelyezkednek a h\u00e9tk\u00f6znapi val\u00f3s\u00e1ggal.<\/p>\r\n\r\n

Williams olvasat\u00e1ban a nagyfelbont\u00e1s\u00fa telev\u00edz\u00f3k\u00e9perny\u0151 m\u00e9g egyenesen a kor\u00e1bbi t\u00e1rsadalmi \u00e9s gazdas\u00e1gi viszonyokat er\u0151s\u00edtette, \u00e9s sz\u00e1m\u00e1ra az igazi f\u00f6lforgat\u00f3 er\u0151t a – Zielinskin\u00e9l k\u00fcl\u00f6n nem t\u00e1rgyalt – k\u00e1beles \u00e9s m\u0171holdas m\u0171sorterjeszt\u00e9s jelentette, amelyek \u00e9rdekk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gbe sorolj\u00e1k a region\u00e1lis \u00e9s nemzetk\u00f6zi ad\u00f3kat a nemzeti m\u00e9di\u00e1val szemben, \u00faj ideol\u00f3giai r\u00e9tegeket rendelve a m\u00e9diaszabads\u00e1g diskurzusaihoz.<\/p>\r\n\r\n

Az ut\u00f3bbi diskurzus a vide\u00f3, \u00e9s a t\u00f6bbi „civil” kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1sra is alkalmas m\u00e9diatechnol\u00f3gia kapcs\u00e1n jelenik meg az Audiov\u00edzi\u00f3k<\/I> utols\u00f3 szakasz\u00e1ban. N\u00e9mileg leegyszer\u0171s\u00edtettnek t\u0171nhet az a t\u00f6rt\u00e9net, hogy ezek a technol\u00f3gi\u00e1k nemk\u00edv\u00e1natos vend\u00e9gek voltak a keleti blokk orsz\u00e1gaiban, ahonnan gyakorlatilag sz\u00e1m\u0171zt\u00e9k \u0151ket, majd „a nyolcvanas \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9nek t\u00e1rsadalmi \u00e9s gazdas\u00e1gi \u00e1talakul\u00e1sai” automatikusan f\u00f6loldott\u00e1k ezt a helyzetet. Annak a k\u00e9rd\u00e9snek az \u00e1tfog\u00f3bb elemz\u00e9se t\u00falmutat a k\u00f6tet c\u00e9lkit\u0171z\u00e9sein, hogy a hidegh\u00e1bor\u00fa \u00e9vtizedeiben \u00e9s a politikai \u00e1talakul\u00e1sok idej\u00e9n milyen funkci\u00f3t t\u00f6lt\u00f6ttek be a korabeli m\u00e9diumok a hatalmi diskurzusok, illetve k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 gy\u00f6ker\u0171 ellendiskurzusaik form\u00e1l\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\r\n\r\n

*<\/p>\r\n\r\n

A k\u00f6tet egyik k\u00f6zponti \u00e9rvel\u00e9se szerint a fejlett audiov\u00edzi\u00f3kat a film \u00e9s a telev\u00edzi\u00f3 klasszikus diszpozit\u00edvjai k\u00f6zti hat\u00e1rvonalak leboml\u00e1sa, \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9lek\u00e9pp \u00e1tkonfigur\u00e1lt m\u00e9diumok p\u00e1rhuzamos egy\u00fctt\u00e9l\u00e9se jellemzi majd. Az 1999-es angol nyelv\u0171 kiad\u00e1shoz \u00edrt z\u00e1r\u00f3fejezet a kort\u00e1rs m\u00e9diam\u0171v\u00e9szetekben k\u00eds\u00e9rli meg v\u00e9gigk\u00f6vetni az olyan kifejez\u00e9sform\u00e1k megjelen\u00e9s\u00e9t, amelyekben elmos\u00f3dnak a hagyom\u00e1nyos \u00e9s az \u00faj m\u00e9diumok hat\u00e1rvonalai \u00e9s hierarchi\u00e1i. A bemutatott m\u0171vek k\u00f6zt egyar\u00e1nt szerepelnek elektronikus v\u00e1g\u00f3- \u00e9s kever\u00e9si technik\u00e1kat alkalmaz\u00f3 videomunk\u00e1k, hibrid \u00f6sszet\u00e9tel\u0171, r\u00e9gi \u00e9s \u00faj m\u00e9diumokat f\u00f6lvonultat\u00f3 install\u00e1ci\u00f3k, tov\u00e1bb\u00e1 olyan m\u00e9diak\u00f6rnyezetek, amelyekben a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g egyszerre veszi f\u00f6l a megfigyel\u0151 \u00e9s a k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u0151 szerep\u00e9t.<\/p>\r\n\r\n

Zbigniew Rybczynski L\u00e9pcs\u0151k<\/I> c. munk\u00e1ja (1987) p\u00e9ld\u00e1ul Ejzenstein Patyomkin p\u00e1nc\u00e9los<\/I>\u00e1nak h\u00edres l\u00e9pcs\u0151jelenet\u00e9t eg\u00e9sz\u00edti ki \u00faj szerepl\u0151kkel; Klaus Gasteier Dumb Angel<\/I>-je (1996) egy zenei hangadatb\u00e1zis, mely lehet\u0151v\u00e9 teszi a felhaszn\u00e1l\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra, hogy \u00fajrakeverje a Beach Boys kiadatlan, 1967-es Smile<\/I> c. album\u00e1nak anyag\u00e1t; Achim Mohn\u00e9 index:\/love<\/I> install\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban pedig a l\u00e1togat\u00f3 egy p\u00e9nzbedob\u00f3s videof\u00fclk\u00e9ben porn\u00f3film-mont\u00e1zsokat n\u00e9zhet \u00e9s szerkeszthet \u00fajra egy v\u00e1g\u00f3g\u00e9ppel. K\u00f6zben mozdulatait megfigyel\u0151kamer\u00e1k k\u00f6vetik, \u00e9s egyenes ad\u00e1sban k\u00f6zvet\u00edtik egy k\u00e9perny\u0151re a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r egy m\u00e1sik helyis\u00e9g\u00e9ben.<\/p>\r\n\r\n

B\u00e1r egyes munk\u00e1kban olyan j\u00f6v\u0151bemutat\u00f3 technol\u00f3gi\u00e1k is el\u0151ker\u00fclnek, mint a haptikus interf\u00e9szek (Stahl Stenslie\/Kirk Woolford: CyberSM Project<\/I>, 1993-1994), vagy az agyhull\u00e1mokkal ir\u00e1ny\u00edtott robotrajok (Ulrike Gabriel: Terrain<\/I>, 1993), Zielinski az \u00faj m\u00e9diumok j\u00f6v\u0151j\u00e9t nem a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p hegem\u00f3ni\u00e1j\u00e1ban vizion\u00e1lja, hanem a r\u00e9gi \u00e9s az \u00faj m\u00e9diadiszpozit\u00edvok folyamatosan meg\u00fajul\u00f3, term\u00e9keny k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s\u00e1ban. Tal\u00e1n ennek az el\u0151jele – sugallja a sz\u00f6veg -, hogy a m\u00e9diam\u0171v\u00e9szetek a \u201990-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9re elfordultak az olyan install\u00e1ci\u00f3kt\u00f3l, amelyek el\u0151t\u00e9rbe helyezik a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes appar\u00e1tust, \u00e9s a videofesztiv\u00e1lok prefer\u00e1lt bemutat\u00e1si form\u00e1ja egyre ink\u00e1bb a nagym\u00e9ret\u0171 vet\u00edt\u0151v\u00e1szon.<\/p>\r\n\r\n

\u00cdgy ezek az esem\u00e9nyek a filmfesztiv\u00e1lokhoz v\u00e1lnak hasonlatoss\u00e1, mint ahogy h\u00e1ztart\u00e1sok \u00f3ri\u00e1sk\u00e9perny\u0151i is r\u00e9szlegesen magukra \u00f6ltik a moziv\u00e1szon funkci\u00f3j\u00e1t, mik\u00f6zben a multiplex-fellegv\u00e1rak \u00e9lm\u00e9nyk\u00edn\u00e1lata kezd hasonl\u00edtani a mozit megel\u0151z\u0151 audiov\u00edzi\u00f3k korszak\u00e1ra. Zielinski szerint az ut\u00f3bbi helysz\u00edneken „a panor\u00e1mal\u00e1tv\u00e1ny \u00e9s a cirkuszi esem\u00e9ny, a v\u00e1s\u00e1ri jelleg\u0171 \u00e9s hangulat\u00fa mozg\u00e1sill\u00fazi\u00f3, az \u00e1lland\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nny\u00e9 v\u00e1lt kommerci\u00e1lis szabadid\u0151-kult\u00fara \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek lehet\u00fcnk tan\u00fai”.<\/p>\r\n\r\n

Mindk\u00e9t korszak m\u00e9diumainak egyik f\u0151 saj\u00e1toss\u00e1ga, hogy a n\u00e9z\u0151 nem k\u00e9nyszer\u00fcl a mozi diszpozit\u00edvj\u00e1ra jellemz\u0151 mozdulatlan, testileg passz\u00edv szeml\u00e9l\u0151i poz\u00edci\u00f3ba, hanem a befogad\u00e1s folyamata akt\u00edv, fizikai r\u00e9szv\u00e9tell\u00e9 v\u00e1lik. L\u00e9nyeges k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g azonban, hogy m\u00edg a prekinematografikus m\u00e9diumok eset\u00e9ben a tartalmak r\u00f6gz\u00edtettek voltak, a digit\u00e1lis m\u00e9dia felhaszn\u00e1l\u00f3i „tev\u00e9keny rendez\u0151iv\u00e9 v\u00e1lnak azoknak az elbesz\u00e9l\u00e9sv\u00e1ltozatoknak, amelyek k\u00f6z\u00fcl v\u00e1laszthatnak maguknak”, \u00e9s „az egyszeri l\u00e9trehoz\u00e1sa […] \u00e1truh\u00e1z\u00f3dik a r\u00e9sztvev\u0151kre”. <\/p>\r\n\r\n

Ez a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s egy olyan probl\u00e9mak\u00f6rt vet\u00edtett el\u0151re, amely az\u00f3ta egyre n\u00f6vekv\u0151 figyelmet kap az \u00fajm\u00e9dia-m\u0171v\u00e9szetek kritikai diskurzusaiban: a \u201990-es \u00e9vek v\u00e9ge \u00f3ta a ter\u00fclet elm\u00e9leti t\u00f6rekv\u00e9sei meg\u00e9l\u00e9nk\u00fclt \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st mutatnak a befogad\u00f3i szubjektum, annak els\u0151sorban \u00e9szlel\u00e9selm\u00e9leti k\u00e9rd\u00e9sei ir\u00e1nt. A percepci\u00f3 mint testileg meg\u00e9lt, fenomenol\u00f3giai val\u00f3s\u00e1gtapasztalat fontos vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1si ter\u00fclett\u00e9 v\u00e1lt olyan m\u0171v\u00e9szet- \u00e9s kult\u00farkritikusok, vagy olykor ak\u00e1r kur\u00e1torok munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban is, mint Mark Hansen, Katherine Hayles, Caroline Jones, Laura Marks, Anna Munster vagy Brian Massumi.<\/p>\r\n\r\n

Ez a perspekt\u00edva Zielinski k\u00e9sobbi munk\u00e1iban is megjelenik. Azonban az Audiov\u00edzi\u00f3k<\/I>hoz hasonl\u00f3an ezekben sem korl\u00e1tozza figyelm\u00e9t a kort\u00e1rs kult\u00fara jelens\u00e9geire, hanem arra v\u00e1llalkozik benn\u00fck, hogy tov\u00e1bb sz\u00e9les\u00edtse a m\u00e9diaarcheol\u00f3gia id\u0151sk\u00e1l\u00e1j\u00e1t. A 2006-ban angolul is megjelent Deep Time of the Media: Toward an Archaeology of Hearing and Seeing by Technical Means<\/I> c. k\u00f6tete (2002) az elm\u00falt k\u00e9tezer \u00e9v m\u00e9diat\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek kev\u00e9sb\u00e9 ismert, feled\u00e9sbe mer\u00fclt fejezeteit eleven\u00edti f\u00f6l, az \u00faj audiovizu\u00e1lis eszk\u00f6z\u00f6k el\u0151k\u00e9peit l\u00e1tva az archaikus m\u00e9diumokban (4)<\/a>.<\/p>\r\n\r\n

*<\/p>\r\n\r\n

Ha az alapj\u00e1n pr\u00f3b\u00e1lunk egyenleget vonni az Audiov\u00edzi\u00f3k<\/I>r\u00f3l, hogy a k\u00f6tet milyen k\u00f6vetkezetess\u00e9ggel t\u00e1rja f\u00f6l „a technol\u00f3gia, a kult\u00fara \u00e9s a szubjektum h\u00e1rmas\u00e1nak” \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seit, hi\u00e1nyoss\u00e1gk\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151, hogy a technikat\u00f6rt\u00e9neti dimenzi\u00f3 ar\u00e1nyai – mind terjedelem, mind kidolgozotts\u00e1g tekintet\u00e9ben – meghaladj\u00e1k a t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s szubjektumelm\u00e9leti r\u00e9szek\u00e9t. \u00c1m a munk\u00e1ban \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt, a hagyom\u00e1nyos m\u00e9diat\u00f6rt\u00e9netek l\u00e1t\u00f3ter\u00e9b\u0151l eddig kimaradt t\u00e9nyanyag \u00e9rt\u00e9kes alapot szolg\u00e1ltathat a teoretikusabb ir\u00e1nyults\u00e1g\u00fa \u00fajm\u00e9dia-diskurzusok sz\u00e1m\u00e1ra is.<\/p>\r\n\r\n

A m\u00e9diaarcheol\u00f3gia szeml\u00e9lete, melynek megalapoz\u00e1s\u00e1ban \u00fatt\u00f6r\u0151 szerepet j\u00e1tszott Zielinski, m\u00e1ra teret nyert a kort\u00e1rs nemzetk\u00f6zi m\u00e9diaelm\u00e9letekben. A magyar nyelven el\u00e9rhet\u0151, ide kapcsol\u00f3d\u00f3 szakirodalmak ter\u00fclet\u00e9n tov\u00e1bbra is f\u00f6nn\u00e1ll egy jelent\u0151s hi\u00e1ny, \u00edgy az Audiov\u00edzi\u00f3k<\/I> hasznos kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9s az elm\u00falt \u00e9vekben megjelent, r\u00e9szben ide sorolhat\u00f3 munk\u00e1khoz, mint p\u00e9ld\u00e1ul Friedrich Kittler Optikai m\u00e9diumok<\/I> c. k\u00f6tete.<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

\r\n

(1)<\/a> P\u00e9ld\u00e1ul k\u00f6nny\u0171 f\u00f6lfedezn\u00fcnk a mai rep\u00fcl\u0151szimul\u00e1torok el\u0151dj\u00e9t a vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son bemutatott mozg\u00f3 panor\u00e1m\u00e1kban. Ilyen volt t\u00f6bbek k\u00f6zt a Mareorama nev\u0171 szerkezet, amely k\u00e9t v\u00e1szonra festett, v\u00edzszintesen tov\u00e1bb\u00edtott \u00f3ri\u00e1spanor\u00e1ma-tekercsb\u0151l, \u00e9s egy \u00e9letnagys\u00e1g\u00fa, hidraulika seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel ringatott g\u0151zhaj\u00f3-modellb\u0151l \u00e1llt.<\/p>\r\n

(2)<\/a> Zielinski azt is hangs\u00falyozza, hogy a film m\u0171k\u00f6d\u00e9si logik\u00e1ja ugyanarra a mechanikus, standardiz\u00e1lt id\u0151felfog\u00e1sra \u00e9p\u00fcl, amelyet az \u00f3raszerkezet jelk\u00e9pez: „A l\u00e1tv\u00e1ny sz\u00e9tbont\u00e1s\u00e1ra \u00e9s \u00fajb\u00f3li \u00f6sszerak\u00e1s\u00e1ra tervezett eszk\u00f6z\u00f6k tov\u00e1bbi t\u00e1rgyiasul\u00e1sai voltak annak a folyamatnak, melynek sor\u00e1n a homog\u00e9n id\u0151tudatot felv\u00e1ltotta a line\u00e1ris id\u0151tudat a maga term\u00e9szett\u0151l idegen, \u00e9rz\u00e9ketlen, monoton taktusaival \u00e9s ritmusaival.” Ez\u00e9rt a szerz\u0151 szerint nem v\u00e9letlen, hogy a film m\u00e9diuma el\u0151sz\u00f6r \u00e9pp a gy\u00e1rt\u00f3sorok mellett dolgoz\u00f3 munk\u00e1soszt\u00e1lyt h\u00f3d\u00edtotta meg, akik „a gy\u00e1ri kult\u00far\u00e1n k\u00edv\u00fcl semmif\u00e9le saj\u00e1t kultur\u00e1lis identit\u00e1ssal nem rendelkeztek”. A m\u00e9dium k\u00e9s\u0151bbi elpolg\u00e1riasod\u00e1s\u00e1nak egyik el\u0151felt\u00e9tele a k\u00e9pmin\u0151s\u00e9g javul\u00e1sa volt, melyet azonban csak a tudom\u00e1nyos \u00e9s hadiipari c\u00e9lokat szolg\u00e1l\u00f3 fejleszt\u00e9sek tettek lehet\u0151v\u00e9.<\/p>\r\n

(3)<\/a> V.\u00f6.: Raymond Williams: A telev\u00edzi\u00f3 – technika \u00e9s kultur\u00e1lis forma<\/I>, ford. Veres J\u00falia, T\u00f6megkommunik\u00e1ci\u00f3s Kutat\u00f3k\u00f6zpont, Budapest, 1976<\/p>\r\n

(4)<\/a> Az ut\u00f3bbi h\u00fasz \u00e9vben n\u00e9pszer\u0171v\u00e9 v\u00e1lt m\u00e9diaarcheol\u00f3gia, mely az \u00faj m\u00e9diumokat a m\u00e9diat\u00f6rt\u00e9nelem r\u00e9gebbi, zs\u00e1kutc\u00e1knak t\u0171n\u0151 fejezeteinek f\u00f6lt\u00e1r\u00e1sa seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel pr\u00f3b\u00e1lja meg konceptualiz\u00e1lni, Zielinski mellett els\u0151sorban olyan eur\u00f3pai teoretikusok neveihez f\u0171zodik, mint Thomas Elsaesser, Wolfgang Ernst \u00e9s Erkki Huhtamo.<\/p>\r\n\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    M\u00edg Lev Manovich The Language of New Media c. (2001) munk\u00e1j\u00e1nak egyik k\u00f6zponti anal\u00f3gi\u00e1ja az \u00fajm\u00e9dia eszt\u00e9tikai logik\u00e1j\u00e1ra az avantg\u00e1rd film, addig Siegfried Zielinski 1989-es, magyarul tavaly megjelent m\u00e9diaarcheol\u00f3giai k\u00f6tet\u00e9ben, az Audiov\u00edzi\u00f3kban a prekinematografikus technol\u00f3gi\u00e1kig ny\u00fal vissza. A n\u00e9met kritikus a „fejlett audiov\u00edzi\u00f3kat”, melyeket a sz\u00f6veg keletkez\u00e9se idej\u00e9n – a ford\u00edt\u00e1s egy 1999-ben […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630716,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400769","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400769","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400769"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400769\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630716"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400769"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400769"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400769"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}