{"id":400773,"date":"2010-09-30T22:00:00","date_gmt":"2010-09-30T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400773"},"modified":"2022-04-16T23:15:28","modified_gmt":"2022-04-16T22:15:28","slug":"dezorientaljuk-a-csapatokat","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/szabad-kez\/dezorientaljuk-a-csapatokat\/","title":{"rendered":"Dezorient\u00e1ljuk a csapatokat"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n
„Ha bel\u00e1ttuk azt, hogy szabadok vagyunk, \u00e9s az \u00e9let elemeit k\u00e9pesek vagyunk \u00e1trendezni, \u00fajracsoportos\u00edtani, akkor nyomban bel\u00e1tjuk azt is, hogy tulajdonk\u00e9ppen nem is tehet\u00fcnk m\u00e1st, ha \u00e9l\u00fcnk, azaz az adott, megl\u00e9v\u0151 s\u00e9m\u00e1t, kopors\u00f3t sz\u00fcntelen\u00fcl \u00e1t kell t\u00f6rn\u00fcnk.” St.Auby Tam\u00e1s<\/em><\/div>\r\n <\/blockquote>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

A politikai m\u0171v\u00e9szet f\u0151 ellens\u00e9ge az id\u0151szakoss\u00e1g. Olyan m\u00e9rt\u00e9kben meghat\u00e1rozza a korszak, amelyben l\u00e9trej\u00f6tt, hogy egy m\u00e1sik korszak megv\u00e1ltozott politikai, gazdas\u00e1gi, kultur\u00e1lis rendszer\u00e9ben elvesz\u00edti term\u00e9szet\u00e9nek legmeghat\u00e1roz\u00f3bb \u00f6sszetev\u0151j\u00e9t, az elevens\u00e9get. Az auton\u00f3m m\u0171vek rendszer\u00e9ben az ilyen t\u00e1rgyaknak akkor sincs hely\u00fck, ha tartalmuk t\u00e1rsadalmi relevanci\u00e1j\u00fa komponense \u00e9rv\u00e9nytelenn\u00e9 vagy anakronisztikuss\u00e1 v\u00e1lt, mert m\u00e9g magukon viselik a politikai f\u00fcgg\u0151s\u00e9g b\u00e9lyeg\u00e9t. Ez\u00e9rt azt\u00e1n a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet \u00e9s az auton\u00f3m m\u0171v\u00e9szet k\u00f6z\u00f6tti senkif\u00f6ldj\u00e9n tal\u00e1lhatj\u00e1k magukat, eg\u00e9szen addig, am\u00edg a kort\u00e1rsi figyelem valamilyen okb\u00f3l fel\u00e9j\u00fck nem fordul \u00e9s el nem helyezi \u0151ket a m\u0171v\u00e9szet historikus rendszer\u00e9ben, ami m\u00e9g mindig nem j\u00e1r az „archaikus” \u00e1llapotb\u00f3l val\u00f3 kil\u00e9p\u00e9ssel.<\/p>\r\n\r\n

Ez t\u00f6rt\u00e9nik a magyarorsz\u00e1gi neoavantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szet hatvanas-hetvenes \u00e9vekben l\u00e9trej\u00f6tt „ellenm\u0171v\u00e9szet\u00e9nek” ut\u00f3lagos recepci\u00f3ja sor\u00e1n. A kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet sz\u00e1m\u00e1ra a neoavantg\u00e1rd t\u00f6rt\u00e9nelmileg t\u00fals\u00e1gosan k\u00f6t\u00f6tt, ugyanakkor m\u00e9giscsak a k\u00f6zem\u00falt „tartoz\u00e9ka” ahhoz, hogy a vele val\u00f3 foglalkoz\u00e1s legal\u00e1bb h\u00fasz \u00e9ves k\u00e9sleked\u00e9s\u00e9t tiszta lelkiismerettel v\u00e1llalni lehessen (1)<\/a>. A kort\u00e1rsi tudat nagy t\u00e9ved\u00e9se azonban az, hogy \u00e9pp a feldolgozatlans\u00e1gb\u00f3l ad\u00f3d\u00f3an a neoavantg\u00e1rdot az alkot\u00e1sok egyetlen homog\u00e9n t\u00f6meg\u00e9nek tekinti, \u00e9s nem differenci\u00e1l az attit\u0171d\u00f6k kultur\u00e1lis, politikai k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gei szerint (2)<\/a>.<\/p>\r\n\r\n

Ennek legf\u0151bb oka az „ellenm\u0171v\u00e9szet” defin\u00edci\u00f3j\u00e1ban keresend\u0151. A K\u00e1d\u00e1r-korszak hivatalos k\u00e1nonj\u00e1nak val\u00f3 ellentmond\u00e1s sz\u00e9les spektrum\u00fa radikalizmusa elfedi az okokat \u00e9s a k\u00f6vetkezm\u00e9nyeket egyar\u00e1nt, \u00e9s olyan l\u00e1tszatot teremt, mintha a rendszerrel val\u00f3 j\u00e1t\u00e9k (b\u00e1rmilyen komoly j\u00e1t\u00e9k) volna az egyetlen l\u00e9nyeges karakterisztikum. Term\u00e9szetesen nem akarom lekicsinyleni a neoavantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szetnek azt a l\u00e9nyegi aspektus\u00e1t, hogy ugyanis a h\u00e1rom T-b\u0151l m\u00e9giscsak \u0151 viselte legink\u00e1bb a tilt\u00e1s terh\u00e9t, enn\u00e9lfogva – el\u0151bb \u00e9s ut\u00f3bb – az erk\u00f6lcsi t\u0151k\u00e9j\u00e9t is. Mindazon\u00e1ltal a politikai tudatoss\u00e1g elt\u00e9r\u0151 szintjei nem puszt\u00e1n a neoavantg\u00e1rd ellenz\u00e9ki jelleg\u00e9t teszik differenci\u00e1ltabb\u00e1, hanem a m\u0171vek \u00e9s \u00e9letm\u0171vek eszt\u00e9tikai ut\u00f3\u00e9let\u00e9re is kihat\u00e1ssal vannak.<\/p>\r\n\r\n

A magyarorsz\u00e1gi neoavantg\u00e1rd szellemt\u00f6rt\u00e9neti forr\u00e1sait Gy\u00f6rgy P\u00e9ter r\u00f6viden \u00edgy foglalta \u00f6ssze: „Ha a magyarorsz\u00e1gi neoavantg\u00e1rd geneal\u00f3gi\u00e1j\u00e1t n\u00e9zz\u00fck, az Eur\u00f3pai Iskol\u00e1t, ami pedig Kass\u00e1kig ment vissza – akkor vil\u00e1gosan kirajzol\u00f3dik egy szoci\u00e1ldemokrata, antikommunista \u00e9s antikapitalista hagyom\u00e1ny” (3)<\/a>. Ezt a h\u00e1rmas hagyom\u00e1nyt az Eur\u00f3pai Iskola m\u00e9g \u00e9l\u0151 tagjai, B\u00e1lint Endre, Korniss Dezs\u0151, \u00e9s egy ideig az oppoz\u00edci\u00f3, a bolsevizmussal \u00e9s a kapitalizmussal egyar\u00e1nt szemben \u00e1ll\u00f3 illeg\u00e1lis forradalmi szocialista mozgalom tagjaival, Szab\u00f3 Lajossal \u00e9s T\u00e1bor B\u00e9l\u00e1val egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151, az antifasiszta jobboldalr\u00f3l \u00e9rkez\u0151 Hamvas B\u00e9la k\u00f6zvet\u00edtette. Mindez kieg\u00e9sz\u00fclt 1968 szellemi hat\u00e1s\u00e1val: „E gondolatokhoz t\u00e1rsult az 1960-70-es \u00e9vek fordul\u00f3j\u00e1n annak az ut\u00f3pisztikus gondolkod\u00e1snak az \u00e9rezhet\u0151 jelenl\u00e9te, amelyet – a mindent el\u00e1raszt\u00f3 marxizmust\u00f3l val\u00f3 menek\u00fcl\u00e9sk\u00e9nt is – a hozz\u00e1nk is eljut\u00f3 \u00fajbaloldali, di\u00e1kmozgalmi vagy hippi eszm\u00e9k k\u00f6zvet\u00edtettek” (4)<\/a>.<\/p>\r\n\r\n

A neoavantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szek gondolkod\u00e1sm\u00f3dj\u00e1ban ezeknek a hat\u00e1soknak az egy\u00fcttese olyan saj\u00e1tos vil\u00e1gn\u00e9zeti form\u00e1t \u00f6lt\u00f6tt, amelyet misztikus vagy spiritu\u00e1lis \u00fajbaloldali szeml\u00e9letm\u00f3dnak nevezhetn\u00e9nk. Ebb\u0151l az \u00f6sszet\u00e9telb\u0151l a misztikus elem a kor koherens vil\u00e1gk\u00e9p\u00e9nek hi\u00e1ny\u00e1t jel\u00f6li, az elveszett harmonikus eg\u00e9sz ut\u00e1ni v\u00e1gyat, amelynek a kiterjed\u00e9s\u00e9t j\u00f3l mutatja, hogy Pilinszky J\u00e1nost\u00f3l Erd\u00e9ly Mikl\u00f3son kereszt\u00fcl Kondor B\u00e9l\u00e1ig, Kov\u00e1sznai Gy\u00f6rgyig \u00e9s Szentj\u00f3by Tam\u00e1sig a m\u0171v\u00e9szek \u00e9s \u00e9rtelmis\u00e9giek avantg\u00e1rdon k\u00edv\u00fcli \u00e9s bel\u00fcli csoportj\u00e1t egyar\u00e1nt vonzotta (5)<\/a>.<\/p>\r\n\r\n

Ez az elem biztos\u00edtja a nyelvet az avantg\u00e1rd harmadik gener\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak a vil\u00e1gk\u00e9p\u00e9hez, de a tartalom a hivatalos marxizmus fojt\u00f3 retorik\u00e1j\u00e1hoz \u00e9s kultur\u00e1lis gyakorlat\u00e1hoz sehogy sem illeszked\u0151 \u00fajbaloldali eszm\u00e9k, a kritikai marxizmus foszl\u00e1nyos, de m\u00e9gis megterm\u00e9keny\u00edt\u0151 hat\u00e1s\u00e1hoz k\u00f6t\u0151dik. Hamvas B\u00e9la tal\u00e1lkoz\u00e1sa Adorn\u00f3val \u00e9s Marcus\u00e9val. Az avantg\u00e1rd kor\u00e1bbi t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel ellent\u00e9tben a c\u00e9l most nem a baloldali ut\u00f3pi\u00e1k \u00e9letszer\u0171s\u00e9g\u00e9r\u0151l val\u00f3 vita, hanem olyan konstrukci\u00f3k l\u00e9trehoz\u00e1sa, amelyek megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zetik \u00e9s elk\u00fcl\u00f6n\u00edtik magukat az ellopott baloldal szt\u00e1linista nyelv\u00e9t\u0151l \u00e9s kultur\u00e1lis mechanizmus\u00e1t\u00f3l, ugyanakkor m\u00e9giscsak az „\u0151sbaloldal” \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9hez, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a t\u00e1rsadalmi szolidarit\u00e1shoz \u00e9s a m\u0171v\u00e9szeti internacionalizmushoz maradnak h\u0171s\u00e9gesek.<\/p>\r\n\r\n

Az adott, diktat\u00f3rikus \u00e1llam keretei k\u00f6z\u00f6tt ez olyan m\u00f3dszer szerint k\u00e9pzelhet\u0151 el, ahogy Guy Debord fogalmazta meg a kapitalizmus tot\u00e1lis k\u00e9p\u00e9nek az elemz\u00e9s\u00e9t: „A spekt\u00e1kulum elemz\u00e9sekor r\u00e9szben a nyelv\u00e9t besz\u00e9lj\u00fck, amennyiben azon t\u00e1rsadalom m\u00f3dszertan\u00e1val vagyunk k\u00e9nytelenek foglalkozni, amely a spekt\u00e1kulum \u00e1ltal fejezi ki mag\u00e1t” (6)<\/a>.<\/p>\r\n\r\n

Az ilyen konstrukci\u00f3k l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak sz\u00e1nd\u00e9ka sz\u00f3rv\u00e1nyosan jelen van a neoavantg\u00e1rd t\u00f6bb m\u0171v\u00e9sz\u00e9nek \u00e9letm\u0171v\u00e9ben, Major J\u00e1nost\u00f3l T\u00f3t Endr\u00e9ig. Pauer Gyula T\u00fcntet\u0151t\u00e1bla-erd\u0151<\/I>je (1978) is olyan tiltakoz\u00f3 gesztus, amely a rendszert a saj\u00e1t hamiss\u00e1g\u00e1nak t\u00f6v\u00e9n\u00e9l ragadja meg, mert a t\u00fcntet\u00e9s imit\u00e1l\u00e1s\u00e1val a sz\u00f3l\u00e1sszabads\u00e1g \u00e9s a m\u0171v\u00e9szi tev\u00e9kenys\u00e9g korl\u00e1toz\u00e1s\u00e1ra utal vissza a forradalmi eredet\u00e9re b\u00fcszke, hazug diktat\u00far\u00e1ban. M\u00e9gis, kev\u00e9s olyan \u00e9letm\u0171-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ad\u00f3dik, ahol egy\u00e1ltal\u00e1n f\u00f6lm\u00e9rhet\u0151 volna a sz\u00e1nd\u00e9kok koherenci\u00e1ja, k\u00f6vetkezetess\u00e9ge, e n\u00e9lk\u00fcl pedig minden csak imagin\u00e1ci\u00f3, „elk\u00e9pzel\u00e9s-projekt”, igazol\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\r\n\r\n

A karlsruhei Badischer Kunstverein-ben megrendezett<\/a> Existenzminimum Standard Projekt 1984 W<\/I> c\u00edm\u0171 St.Auby-retrospekt\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s els\u0151dleges jelent\u0151s\u00e9ge \u00e9ppen ide kapcsol\u00f3dik. Karlsruh\u00e9ban – \u00e9s sajnos nem Budapesten – nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt, hogy St.Auby Tam\u00e1s 1965-t\u0151l kezd\u0151d\u0151en l\u00e9trehozott „p\u00e1rhuzamos konstrukci\u00f3ja” egy k\u00f6vetkezetesen f\u00f6l\u00e9p\u00edtett alternat\u00edv vil\u00e1grendszer, amely nem puszt\u00e1n az \u00e1llamkapitalizmussal (\u00fan. „szocializmus”) \u00e9s a fokozatosan besziv\u00e1rg\u00f3 nyugati t\u00edpus\u00fa kapitalizmussal szemben k\u00edn\u00e1l m\u00e1sf\u00e9le l\u00e9tm\u00f3dot, hanem \u00fagy alkalmazza ezeknek az els\u0151dlegesen gazdas\u00e1gi rendszereknek az alapelemeit, hogy a sz\u00e9trohadt szerkezet f\u00f6l\u00e9be \u00faj nyelvi strukt\u00fara kialak\u00edt\u00e1s\u00e1val egy praktikusan is \u00e9lhet\u0151, magv\u00e1t tekintve k\u00f6lt\u0151i, politikai ir\u00e1ny\u00e1t tekintve a kritikai baloldalhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 eszt\u00e9tikai rendszert hozott l\u00e9tre.<\/p>\r\n\r\n

Ennek az eszt\u00e9tikai rendszernek a felt\u00e9tele az adorn\u00f3i \u00e9rtelemben vett auton\u00f3mia, vagyis a f\u00fcggetlened\u00e9s a hegem\u00f3ni\u00e1ra t\u00f6rekv\u0151 \u00e1llamappar\u00e1tus m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyrendszer\u00e9t\u0151l (amely k\u00f6z\u00f6s oldalra sodorta a vele szemben elhelyezked\u0151, egym\u00e1st\u00f3l homlokegyenest k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171v\u00e9szi t\u00f6rekv\u00e9seket, a t\u00e1blak\u00e9pnek ellen- \u00e9s a t\u00e1blak\u00e9p mellett \u00e1ll\u00f3kat) \u00e9s realizmus-dokt\u00edn\u00e1j\u00e1t\u00f3l (7)<\/a>, de a m\u0171v\u00e9szet statikus, val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u0151, reflekt\u00e1latlan felfog\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t\u00f3l is (8)<\/a>.<\/p>\r\n\r\n

St.Auby a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g viszony\u00e1ban radik\u00e1lis v\u00e1ltoz\u00e1st vezet be, amikor nem egyszer\u0171en csak eltolja a hangs\u00falyokat, hanem a val\u00f3s\u00e1g imagin\u00e1rius k\u00e9p\u00e9t helyezi a m\u0171v\u00e9szet f\u00f6l\u00e9be, nem kevesebb sz\u00e1nd\u00e9kkal, mint hogy az \u00faj modell az eg\u00e9sz \u00e9letre kiterjedjen. A val\u00f3s\u00e1g hangs\u00falyoss\u00e1g\u00e1b\u00f3l ad\u00f3d\u00f3an St.Auby nem m\u0171v\u00e9szet-m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek kulcsfogalmai t\u00e1rsadalmi eredet\u0171ek: munka, oszt\u00e1ly, sztr\u00e1jk, k\u00f6zvetlen demokr\u00e1cia, szolidarit\u00e1s, \u00e9s ugyanezen fogalmak biztos\u00edtj\u00e1k m\u0171veinek a hangs\u00falyosan aktu\u00e1lis jelleg\u00e9t. St.Auby ugyanis nem egyszer\u0171en t\u00fal\u00e9lte a rekontextualiz\u00e1l\u00e1ssal j\u00e1r\u00f3 kock\u00e1zatos folyamatot, hanem meger\u0151s\u00f6dve ker\u00fclt ki bel\u0151le, mert az az immanens eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9k, amelynek a l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t a hatvanas-hetvenes \u00e9vek dokumentumai alapj\u00e1n f\u00f6lt\u00e9telezt\u00fck, a korszakot t\u00fal\u00e9lve, most val\u00f3s\u00e1gosan is l\u00e9tez\u0151nek bizonyult. Ez a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sb\u00f3l levonhat\u00f3 egyik legfontosabb k\u00f6vetkeztet\u00e9s.<\/p>\r\n\r\n

Az aktu\u00e1lis, vagyis az id\u0151szer\u0171en eleven, amely nem s\u00fcllyed el a m\u00falt visszamen\u0151leg megv\u00e1ltoztathatatlan strukt\u00far\u00e1j\u00e1ban, szoros kapcsolatban \u00e1ll az im\u00e9nt eml\u00edtett auton\u00f3mi\u00e1val, ez a bels\u0151 biztos\u00edt\u00e9k. A k\u00fcls\u0151 biztos\u00edt\u00e9k azonban a felsorolt fogalmak t\u00e1rsadalmi rendszerekkel val\u00f3 viszony\u00e1b\u00f3l k\u00f6vetkezik, ami bizonyos \u00e9rtelemben bonyolultabb, mint az egyetlen szem\u00e9ly \u00e1ltal konzekvensen f\u00f6l\u00e9p\u00edtett bels\u0151 k\u00f6r.<\/p>\r\n\r\n

Abb\u00f3l kell kiindulni, hogy azok a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek, amelyek a m\u0171veket \u00e9letre h\u00edvt\u00e1k, sz\u00e1mos l\u00e9nyeges ponton tov\u00e1bb\u00e9ltek a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n, \u00e9ppen az\u00e9rt, mert az 1989 el\u0151tti \u00e9s ut\u00e1ni gazdas\u00e1gi-politikai sziszt\u00e9m\u00e1k nem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztek egym\u00e1st\u00f3l olyan m\u00e9rt\u00e9kben, mint ahogyan hinni szeretj\u00fck. Vagy ahogyan ez a l\u00e1tszat f\u00f6nntartja mag\u00e1t. Az \u00fan. szocializmus, helyesen \u00e1llamkapitalizmus \u00e9s a nyugati t\u00edpus\u00fa kapitalizmus mechanizmusainak k\u00f6z\u00f6s eleme \u00e9pp a munka, a b\u00e9rmunka fogalm\u00e1ban \u00f6sszpontosul, abban a k\u00f6z\u00f6s m\u00f3dozatban, ahogy a munk\u00e1s l\u00e1tsz\u00f3lag \u00f6nk\u00e9ntes – szerz\u0151d\u00e9ses alapon – eladja a szabadidej\u00e9t a termel\u0151eszk\u00f6z\u00f6k tulajdonos\u00e1nak. Az elidegened\u00e9shez (9)<\/a> vezet\u0151 tranzakci\u00f3 sor\u00e1n teljesen k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s, hogy az eszk\u00f6z\u00f6k tulajdonosa \u00e1llami vagy mag\u00e1nform\u00e1t \u00f6lt-e, a l\u00e9nyeg a munk\u00e1s \u00e9s a t\u0151ke al\u00e1vetetts\u00e9gi viszony\u00e1ban van.<\/p>\r\n\r\n

„Sokan gondolt\u00e1k, hogy a szocializmus\/kommunizmus l\u00e9nyege, hogy megsz\u00fcnteti a mag\u00e1ntulajdont (illetve a piacot), \u00e9s ezt megtette. Ez\u00e9rt sok mai kommunista (ez a sok persze nem sok) \u00fagy v\u00e9li, hogy az 1917 \u00e9s 1989 k\u00f6z\u00f6tti kommunista (bolsevik, szovjet t\u00edpus\u00fa) k\u00eds\u00e9rlet minden borzalom ellen\u00e9re m\u00e9gis mag\u00e1ban hordozza az emancip\u00e1ci\u00f3 lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t. Ez a t\u00e9ved\u00e9s a \u00bbmag\u00e1ntulajdon\u00ab fogalm\u00e1nak f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9s\u00e9b\u0151l ered. Marxist\u00e1knak tudniuk kellene, hogy \u00bbmag\u00e1ntulajdon\u00ab a t\u0151k\u00e9s rendszerben azt jelenti, hogy a termel\u0151k el vannak v\u00e1lasztva a termel\u0151eszk\u00f6z\u00f6kt\u0151l, amelyek m\u00e1sok tulajdon\u00e1ban vannak, s a termel\u00e9s csak az \u00e9l\u0151munka \u00e9s a termel\u0151er\u0151k szint\u00e9zis\u00e9b\u0151l keletkezhet, s ezt \u00fagy lehet el\u00e9rni, hogy a munk\u00e1sok eladj\u00e1k munkaidej\u00fcket a termel\u0151eszk\u00f6z\u00f6k tulajdonosainak. Ebb\u0151l a szempontb\u00f3l k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s (b\u00e1r m\u00e1s perspekt\u00edv\u00e1b\u00f3l persze kor\u00e1ntsem), hogy a termel\u0151eszk\u00f6z\u00f6k tulajdonosa, teh\u00e1t az \u00e9rt\u00e9kt\u00f6bblet elsaj\u00e1t\u00edt\u00f3ja – ha m\u00e1s, mint a termel\u0151 – mag\u00e1nszem\u00e9ly, r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g, befektet\u00e9si alap, bankholding vagy maga az \u00e1llam. A \u00bbszocialist\u00e1nak\u00ab v\u00e9lt rendszerek, ha r\u00e1juk vet\u00edtj\u00fck a szocializmus\/kommunizmus normat\u00edv krit\u00e9riumait, \u00e1llamkapitalizmusnak bizonyulnak, amint ezt sz\u00e1mos kritikai marxista kielemezte m\u00e1r 1918 \u00f3ta, kiemelve, hogy a szocialista \u00e1tmenet se (\u00e9s \u00e1ll\u00edt\u00f3lagos politikai form\u00e1ja, a legend\u00e1s \u00bbprolet\u00e1rdiktat\u00fara\u00ab se) nem lehets\u00e9ges, ha nem maguk a munk\u00e1sok ellen\u0151rzik (d\u00f6nt\u00e9si, azaz tulajdonjoggal) a gazdas\u00e1gi egys\u00e9gek \u00e9s a n\u00e9pgazdas\u00e1g szintj\u00e9n egyar\u00e1nt a termel\u00e9st, fogyaszt\u00e1st \u00e9s \u00fajraeloszt\u00e1st, a beruh\u00e1z\u00e1sokat bele\u00e9rtve.” (10)<\/a> – foglalja \u00f6ssze Tam\u00e1s G\u00e1sp\u00e1r Mikl\u00f3s. Az \u00e1llamkapitalizmusban nem sz\u0171nt meg a p\u00e9nz, a b\u00e9rmunka, az \u00e1rutermel\u00e9s, az oszt\u00e1lyok, a t\u00e1rsadalmi munkamegoszt\u00e1s, az \u00e1llam, mindaz, ami az eddig meg nem val\u00f3sult szocializmus c\u00e9lja volna.<\/p>\r\n\r\n

A modell illusztr\u00e1ci\u00f3ja \u00e9ppen Haraszti Mikl\u00f3s St.Auby Tam\u00e1snak aj\u00e1nlott k\u00f6nyve, az illeg\u00e1lisan terjesztett, 1972-ben keletkezett Darabb\u00e9r<\/I>. A V\u00f6r\u00f6s Csillag traktorgy\u00e1rban, ahol Haraszti munk\u00e1sk\u00e9nt tapasztalta meg a b\u00e9rmunk\u00e1n alapul\u00f3 rendszer m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, az \u00e1llami t\u0151k\u00e9s kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s ugyanolyan m\u00f3don val\u00f3sul meg, mint a k\u00e9sei kapitalizmus b\u00e1rmely (mai) v\u00e1llalati alegys\u00e9g\u00e9ben: a darabb\u00e9res munk\u00e1s csak az ideje maxim\u00e1lis kihaszn\u00e1l\u00e1sa \u00e9s term\u00e9szetes sz\u00fcks\u00e9gletei h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edt\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n, testi \u00e9ps\u00e9ge vesz\u00e9lyeztet\u00e9s\u00e9vel, versenybe k\u00e9nyszer\u00edtve termelheti meg azt a darabmennyis\u00e9get, amelyb\u0151l m\u00e1r elfogadhat\u00f3 b\u00e9r k\u00f6vetkezik a sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\r\n\r\n

A Kentaur<\/I> (1973-75) felv\u00e9tele a dobozk\u00e9sz\u00edt\u0151 m\u0171helyben dolgoz\u00f3 asszonyokr\u00f3l, akiknek a ritmus\u00e1t \u00e9s mozdulatsor\u00e1t a g\u00e9p \u00e1lland\u00f3, absztrakt m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez kell igaz\u00edtaniuk, a Darabb\u00e9r<\/I> vizu\u00e1lis p\u00e1rhuzama, \u00e9s nagyon hasonl\u00f3 n\u00e9z\u0151pont\u00fa rendszeranal\u00edzis. De ahogy a Darabb\u00e9r<\/I> ideje sem korl\u00e1toz\u00f3dik puszt\u00e1n a K\u00e1d\u00e1r-korszakra, a Kentaur<\/I> is az\u00e9rt olyan eleven a harminc\u00f6t \u00e9ves, restaur\u00e1lt dokumentumk\u00e9peivel, mert a jelenben van aktualit\u00e1sa.<\/p>\r\n\r\n

Maga a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s az eddigi legkomplexebb forma St.Auby \u00e9letm\u0171v\u00e9b\u0151l, amely el\u0151sz\u00f6r helyezi el a Kentaur<\/I>t a L\u00e9tminimum Standard Projekt<\/I> n\u00e9gy f\u00e1zis\u00e1nak a kontextus\u00e1ban, valamint k\u00fcl\u00f6n teremben, kronologikus sorrendben, el\u0151sz\u00f6r l\u00e1that\u00f3k egy\u00fctt a magyar konceptm\u0171v\u00e9szet kezdet\u00e9t jelent\u0151 objektek. Egy r\u00e9sz\u00fcket Andr\u00e9 L\u2019Huillier sv\u00e1jci gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zt\u00e9k.<\/p>\r\n\r\n

St.Auby t\u00f6bb interj\u00faban elmondta, hogyan hagyta abba megoldhatatlan nyelvi probl\u00e9m\u00e1k miatt a vers\u00edr\u00e1st 1966-ban (11)<\/a>, az els\u0151 happening megszervez\u00e9s\u00e9nek \u00e9v\u00e9ben, de m\u00e1r 1965-ben k\u00e9sz\u00fcltek olyan objektek, amelyekb\u0151l Altorjay G\u00e1borral neo-dada ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st rendeztek volna Petri-Galla P\u00e1l lak\u00e1s\u00e1n. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s v\u00e9g\u00fcl nem val\u00f3sult meg, de a H\u0171l\u0151 v\u00edz<\/I> \u00e9s az \u00daj m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9g<\/I> erre a bemutat\u00f3ra k\u00e9sz\u00fclt (12)<\/a>.<\/p>\r\n\r\n

Karlsruh\u00e9ban az els\u0151 teremben l\u00e1that\u00f3k voltak a k\u00f6rbefut\u00f3 p\u00e1rk\u00e1nyzaton<\/a>, ami nagyon szerencs\u00e9s install\u00e1l\u00e1si m\u00f3dnak bizonyult, mert sorban, egym\u00e1s ut\u00e1n, felsorol\u00e1sszer\u0171en, \u00e9s a nyomaszt\u00f3 m\u00fazeumi metodol\u00f3gia (vagy eszk\u00f6z, p\u00e9ld\u00e1ul posztamens) n\u00e9lk\u00fcl lehetett a t\u00e1rgyakat elhelyezni.<\/p>\r\n\r\n

Mindk\u00e9t multiplik\u00e1r\u00f3l sz\u00f3 esik abban a besz\u00e9lget\u00e9sben, amelyet Beke L\u00e1szl\u00f3 r\u00f6gz\u00edtett 1971-ben (13)<\/a>. A patika\u00fcveg \u00e9s a bel\u00e9je z\u00e1rt meleg v\u00edz<\/a> mint k\u00e9tf\u00e9le entit\u00e1s \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben olyan \u00e1ttetsz\u0151, steril objektumot eredm\u00e9nyezett, amelynek a term\u00e9szet\u00e9be val\u00f3 k\u00fcls\u0151 beavatkoz\u00e1s kiz\u00e1rt, mag\u00e1t\u00f3l alakul, mint valamif\u00e9le metafizikus sors-szimbolika. Ez a metafora m\u00e9g er\u0151sen k\u00f6t\u0151dik a metafizikus k\u00f6lt\u00e9szet vil\u00e1g\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9hez, de maga a t\u00e1rgy m\u00e1r az \u00e9let \u00e9s m\u0171v\u00e9szet \u00f6sszekapcsol\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekv\u0151 fluxus term\u00e9ke (14)<\/a>.<\/p>\r\n\r\n

„A puszta l\u00e9tez\u00e9s \u00e1lland\u00f3 presszi\u00f3 alatt van, a val\u00f3s\u00e1g presszi\u00f3ja alatt” – mondja Szentj\u00f3by, majd \u00edgy folytatja: „A H\u0171l\u0151 v\u00edz<\/I> persze – rem\u00e9lem – nemcsak tragikumr\u00f3l val\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3j\u00e1val hat, hanem a puszta automatikus \u00e9s k\u00e9nyszer\u0171 v\u00e1ltoz\u00e1ssal is, mintegy a szeml\u00e9let olyan ir\u00e1nyba ford\u00edt\u00e1sa, amely ir\u00e1ny l\u00e9nyegtelennek l\u00e1tszik a h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9let s\u00falyosabb presszi\u00f3iban, de az\u00e9rt azt hiszem, ez k\u00e9nyszer\u0171 v\u00e1ltoz\u00e1s, ez az, hogy \u00fagy mondjam, al\u00e1bbhagy\u00e1s, azaz intezivit\u00e1s cs\u00f6kken\u00e9s, a h\u0171l\u00e9s eleve tragikus” (15)<\/a>.<\/p>\r\n\r\n

Keletkez\u00e9st\u00f6rt\u00e9net\u00e9t \u00e9s r\u00e9tegzetts\u00e9g\u00e9t tekintve bonyolultabb objekt az \u00daj m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9g<\/I>, ahol az eg\u00e9sz t\u00e1rgyk\u00f6rre vonatkoz\u00f3 egyik l\u00e9nyeges forr\u00e1s, a humor is nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik. R\u00e1ad\u00e1sul mindj\u00e1rt k\u00e9tf\u00e9le, mert az \u00e1ltal\u00e1nos alkot\u00f3i sz\u00e1nd\u00e9kban benne van a humor mint c\u00e9l \u00e9s eszk\u00f6z, de van, amikor ir\u00e1ny\u00edthatatlann\u00e1 v\u00e1lik, mert az interpret\u00e1ci\u00f3s prekoncepci\u00f3val neh\u00e9z mindig sz\u00e1molni. Szentj\u00f3by eredetileg val\u00f3ban olyan (politikailag semleges) t\u00e1rgyat akart l\u00e9trehozni, amely a hagyom\u00e1nyos m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9g, a m\u00e9ter alternat\u00edv\u00e1ja lehetne.<\/p>\r\n\r\n

A m\u00e9tern\u00e9l kisebb, \u00fcreges \u00f3lomr\u00fad<\/a> „medit\u00e1ci\u00f3s objektum”, sz\u00e1nd\u00e9koltan zavaros jelent\u00e9sekkel, de anyag\u00e1n\u00e1l \u00e9s asszoci\u00e1ci\u00f3s mezej\u00e9n\u00e9l fogva m\u00e9g a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sban l\u00e1that\u00f3 fekv\u0151 \u00e1llapot\u00e1ban sem tud annyira szel\u00eddnek hatni, hogy ne mer\u00fclj\u00f6n f\u00f6l mindenkiben (Szentj\u00f3byban is) a rend\u0151rs\u00e9gi gumibottal val\u00f3 hasonl\u00f3s\u00e1g gondolata (16)<\/a>. A t\u00e1rgy kics\u00faszik a l\u00e9trehoz\u00f3i sz\u00e1nd\u00e9k ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l, \u00e9s m\u00e1s min\u0151s\u00e9get v\u00e1laszt mag\u00e1nak, hozz\u00e1kapcsol\u00f3dik a korszellem kritikai elv\u00e1r\u00e1s\u00e1hoz, hiszen az alkot\u00f3ja ellen\u00e9ben v\u00e1lik politikai m\u0171v\u00e9, \u00e9s a k\u00e9s\u0151bbiekben minden interpret\u00e1ci\u00f3ban politikai objektk\u00e9nt szerepel.<\/p>\r\n\r\n

Az intenz\u00edvebb t\u00e1rsadalmi tudatoss\u00e1got 1968 hozza el Szentj\u00f3by gener\u00e1ci\u00f3ja sz\u00e1m\u00e1ra. Hatvannyolc nem esem\u00e9nyt jel\u00f6l, hanem korszakot, amelynek az id\u0151beli lokaliz\u00e1l\u00e1sa neh\u00e9z feladat, de Konok P\u00e9ter periodiz\u00e1ci\u00f3ja szerint a korszakhat\u00e1r v\u00e9ge 1972-74-re tehet\u0151. „A vil\u00e1ggazdas\u00e1g \u00e1tstrukt\u00far\u00e1l\u00f3d\u00e1sa, az olaj\u00e1r-robban\u00e1s, a politikailag \u00fajkonzervat\u00edv, gazdas\u00e1gilag neoliber\u00e1lis \u00e1llam els\u00f6pr\u0151 gy\u0151zelme nyugaton (vagy p\u00e9ld\u00e1ul Chil\u00e9ben), a reformok elhal\u00e1sa keleten, az ellenkult\u00fara elhal\u00e1sa-el\u00fczletiesed\u00e9se stb. mind ezt t\u00e1masztja al\u00e1” (17)<\/a>.<\/p>\r\n\r\n

A magyarorsz\u00e1gi neoavantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben nagyj\u00e1b\u00f3l ugyanez a d\u00e1tum jelentette a fordul\u00f3pontot az emigr\u00e1ci\u00f3s hull\u00e1m f\u00f6ler\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9vel, de ez a folyamat j\u00f3val kor\u00e1bban kezd\u0151d\u00f6tt: St. Auby eml\u00edti egy r\u00e1di\u00f3s interj\u00faban, hogy a hatvanas \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben elkezdett \u00edrni egy list\u00e1t a disszidens ismer\u0151s\u00f6kr\u0151l \u00e9s bar\u00e1tokr\u00f3l, de 260 k\u00f6r\u00fcl abbahagyta (18)<\/a>.<\/p>\r\n\r\n

De az 1968-as esem\u00e9nyek leghat\u00e1sosabb vagy legmegr\u00e1z\u00f3bb pillanata Magyarorsz\u00e1gon val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a csehszlov\u00e1kiai megsz\u00e1ll\u00e1s volt. Szentj\u00f3by 1968. augusztus 21-\u00e9n, egy hordozhat\u00f3 r\u00e1di\u00f3n hallotta meg a „bar\u00e1ti, szocialista orsz\u00e1gok” agresszi\u00f3j\u00e1r\u00f3l \u00e9s a megt\u00e1madott cseh \u00e9s szlov\u00e1k emberek „invent\u00edv” reakci\u00f3j\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 h\u00edreket (19)<\/a>. Ahelyett, hogy viszonozt\u00e1k volna a t\u00e1mad\u00e1st, alternat\u00edv m\u00f3dszerekkel igyekeztek elterelni, p\u00e9ld\u00e1ul megv\u00e1ltoztatt\u00e1k az ir\u00e1nyjelz\u0151 t\u00e1bl\u00e1kat, hogy dezorient\u00e1lj\u00e1k a csapatokat. A Csehszlov\u00e1k r\u00e1di\u00f3 1968<\/I> eredeti \u00f6tlete abb\u00f3l a n\u00e9pi invenci\u00f3b\u00f3l sz\u00e1rmazott, hogy a r\u00e1di\u00f3hallgat\u00e1s katonai betilt\u00e1sa ut\u00e1n az emberek \u00fajs\u00e1gpap\u00edrba csomagolt t\u00e9gl\u00e1kat „hallgattak” az utc\u00e1n.<\/p>\r\n\r\n

Amikor Szentj\u00f3by 1969-ben \u00fajs\u00e1gpap\u00edr helyett k\u00e9ncs\u00edkkal k\u00f6rberagasztott t\u00e9glar\u00e1di\u00f3t hozott l\u00e9tre, az eredeti n\u00e9pi multiplika \u00f6tlet\u00e9nek – mint a m\u0171v\u00e9szet demokratikus fordulat\u00e1nak – \u00e9s a hatvannyolcas forradalomnak a k\u00f6z\u00f6s eml\u00e9km\u0171v\u00e9t alkotta meg. A nemm\u0171v\u00e9szet-m\u0171v\u00e9szet gondolat\u00e1nak gy\u00f6kere a Csehszlov\u00e1k r\u00e1di\u00f3 1968<\/I>-ig ny\u00falik vissza.<\/p>\r\n\r\n

„Az avantg\u00e1rd m\u0171k\u00f6d\u00e9sben mindig van egy immanens faktor, ami a m\u0171v\u00e9szet demokratiz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1ra vonatkozik. Teh\u00e1t hogy a mesters\u00e9gbeli tud\u00e1s ne legyen k\u00f6vetelm\u00e9ny, hogy csak az ember, abszol\u00fat puszt\u00e1n, nyilatkozzon meg benne. Teh\u00e1t az avantg\u00e1rd szeml\u00e9let\u0171 ember olyan megmozdul\u00e1sokat tal\u00e1l sz\u00e9pnek, ez m\u00e1r egyenesen \u00e1tmegy eszt\u00e9tikai kateg\u00f3ri\u00e1ba, amit b\u00e1rki meg tudna csin\u00e1lni. Azt tal\u00e1ljuk igaz\u00e1n sz\u00e9pnek. Ez nem \u00e1ltal\u00e1nos, de egy nagyon er\u0151s faktor” (20)<\/a>.<\/p>\r\n\r\n

A H\u00e1romszem\u00e9lyes hordozhat\u00f3 l\u00f6v\u00e9sz\u00e1rok<\/I><\/a> (1969) az Iparterv II. ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n volt l\u00e1that\u00f3 h\u00e1rom napig, am\u00edg be nem tiltott\u00e1k. Am\u00edg ez csoportos cenz\u00fara volt, a Brfk m\u00e1r 1968-ban hat\u00e1rid\u0151s feladatk\u00e9nt jel\u00f6lte meg Szentj\u00f3by akci\u00f3inak a megakad\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1t: „A happening f\u0151bb szervez\u0151it figyelmeztetni kell annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy a j\u00f6v\u0151ben tervezett bemutat\u00f3kt\u00f3l \u00e1lljanak el. K\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel Szentj\u00f3by Tam\u00e1sra, aki a legakt\u00edvabb tev\u00e9kenys\u00e9get fejti ki ezen a t\u00e9ren. Felh\u00edvni Szentj\u00f3by figyelm\u00e9t arra, hogy ha a j\u00f6v\u0151ben nem hajland\u00f3 a happening bemutat\u00f3k szervez\u00e9s\u00e9t\u0151l el\u00e1llni, akkor javaslatot tesz\u00fcnk z\u00e1rt int\u00e9zetben val\u00f3 kezel\u00e9s\u00e9re. Hat\u00e1rid\u0151: 1968. VI. 30. Felel\u0151s: Brfk. Pol. Oszt. III. alo.” (21)<\/a>.<\/p>\r\n\r\n

Ahogy a negyvenes, \u00f6tvenes \u00e9vekben az absztrakt m\u0171v\u00e9szet min\u0151s\u00fclt rendszerellenes tev\u00e9kenys\u00e9gnek, \u00fagy a hatvanas \u00e9vekben a happening \u00e9s az akcionizmus v\u00e1lt azz\u00e1. Szentj\u00f3by L\u00e9gy tilos!<\/I> \u00e9letprogramj\u00e1nak (1970-75) prim\u00e9r mondanival\u00f3ja nyilv\u00e1nval\u00f3an \u00e9s logikusan k\u00f6vetkezik a cenz\u00far\u00e1zotts\u00e1g \u00e1llapot\u00e1b\u00f3l, vagyis abb\u00f3l, ahogy mag\u00e1ra veszi a r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edtett illegalit\u00e1s szerepk\u00f6r\u00e9t. Az aktu\u00e1lpolitikai vonatkoz\u00e1s azonban nem kiz\u00e1r\u00f3lagos, s\u0151t, f\u00e9lrevezet\u0151 lehet, mert St.Auby ellenz\u00e9kis\u00e9ge kiterjesztett, \u00fagysz\u00f3lv\u00e1n glob\u00e1lis ellenz\u00e9kis\u00e9g, amely nem sz\u0171k\u00edthet\u0151 le a h\u00e1rom T idej\u00e9re \u00e9s tilalmass\u00e1g\u00e1ra.<\/p>\r\n\r\n

„A tiloss\u00e1g t\u00e1gasabb, mint a h\u00e1rom T.” – mondja. „A L\u00e9gy tilos!<\/I> eszt\u00e9tikai javaslat, \u00e9letrendet form\u00e1l\u00f3 javaslat, jogi, gazdas\u00e1gi \u00e9s kultur\u00e1lis tilalmakat semmibe vev\u0151 javaslat” (22)<\/a>. Ez\u00e9rt nevezhet\u0151 a tiloss\u00e1g mint l\u00e9t\u00e1llapot \u00e9lettervnek<\/a>, vagyis f\u00fcggetlennek a vil\u00e1grendszerek term\u00e9szet\u00e9nek bel\u00e1thatatlan alakul\u00e1s\u00e1t\u00f3l, mert a szabads\u00e1g megteremt\u00e9s\u00e9nek felt\u00e9tele az \u00e1lland\u00f3sult k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g, a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a t\u00e1rsadalom alattomos vagy \u00e9ppen agressz\u00edv konvenci\u00f3inak a folyamatos, sz\u00edv\u00f3s visszaver\u00e9se, erod\u00e1l\u00e1sa, szenved\u00e9lyesen d\u00fch\u00f6dt p\u00fcf\u00f6l\u00e9se. A L\u00e9gy tilos<\/I> az \u00f6r\u00f6k ellenz\u00e9kis\u00e9g pesszimisztikus, \u00e1m realista programja, amelyet a szellemi \u00e9s egzisztenci\u00e1lis szabads\u00e1g ig\u00e9nye k\u00f6vetel meg. „Vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt a hierarchikus elitkult\u00fara h\u00edresztel\u00e9s\u00e9vel ellent\u00e9tben, hogy szabad vagyok, ha szabads\u00e1gomat demonstr\u00e1lom. azaz \u00e9pp azt kell tennem, amit a tradicion\u00e1lis jelek: – \u00bbTILOS!\u00ab – elfednek: – \u00bbSZABAD!\u00ab” (23)<\/a>.<\/p>\r\n\r\n

Az \u00e1llamhatalom egzisztenci\u00e1lis viszonylat\u00e1ban e tiloss\u00e1g azonban megszakadt. Szentj\u00f3by Tam\u00e1st el\u0151sz\u00f6r a Darabb\u00e9r<\/I> k\u00f6r\u00fcli Haraszti-perben hallgatt\u00e1k ki tan\u00fak\u00e9nt, majd nem sokkal k\u00e9s\u0151bb, 1974. okt\u00f3ber 18-\u00e1n a rend\u0151rs\u00e9g h\u00e1zkutat\u00e1s sor\u00e1n lefoglalta a lak\u00e1s\u00e1n Az \u00e9rtelmis\u00e9g \u00fatja az oszt\u00e1lyhatalomhoz<\/I> c\u00edm\u0171 Konr\u00e1d-Szel\u00e9nyi m\u0171 k\u00e9zirat\u00e1t, amelyr\u0151l a sokszoros\u00edt\u00e1s lehetetlens\u00e9ge miatt fot\u00f3k\u00f3pi\u00e1t k\u00e9sz\u00edtett volna. A v\u00e9gkimenetel ismeretes: Szel\u00e9nyi \u00e9s Szentj\u00f3by „elfogadta” a felk\u00edn\u00e1lt kiv\u00e1ndorl\u00e1si lehet\u0151s\u00e9get. Vet\u0151 J\u00e1nos 1975-\u00f6s fot\u00f3ja a rep\u00fcl\u0151t\u00e9ri indul\u00e1skor k\u00e9sz\u00fclt (24)<\/a>, \u00e9s az emigr\u00e1ns kisp\u00e1rn\u00e1ja mell\u00e9 helyezve<\/a> a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sban szimbolikusan lez\u00e1rja a magyarorsz\u00e1gi neoavantg\u00e1rd korszak\u00e1t.<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

(Folyt. k\u00f6v.)<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

\r\n

(1)<\/a> A „feldolgozatlans\u00e1g” egyre ink\u00e1bb a „meg\u00edratlans\u00e1got” helyettes\u00edti, mert a forr\u00e1sok rendelkez\u00e9sre \u00e1llnak, az Artpool arch\u00edvum\u00e1t\u00f3l a Hordozhat\u00f3 Intelligencia Fokoz\u00f3 M\u00fazeumig.<\/p>\r\n

(2)<\/a> Sasv\u00e1ri Edit meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa szerint a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet bels\u0151 r\u00e9tegzetts\u00e9ge ugyanakkor \u00e9pp a kontroll n\u00e9lk\u00fcli k\u00f6zegben, Balatonbogl\u00e1ron v\u00e1lt l\u00e1that\u00f3v\u00e1 1972-t\u0151l. Ugyanerr\u0151l sz\u00f3l St.Auby Tam\u00e1s szitu\u00e1ci\u00f3s metafor\u00e1ja: „Az emberek tudva-tudatlanul, k\u00e9t csoportra oszlanak mindenkor, minden\u00fctt: a hierarchikus k\u00e9pim\u00e1d\u00f3kra \u00e9s az anarchikus\/heterarchikus k\u00e9prombol\u00f3kra. A m\u0171v\u00e9szek \u00e9s a Tiltott m\u0171v\u00e9szek sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen ugyan\u00edgy. A boszork\u00e1ny\u00fcld\u00f6z\u0151 represszi\u00f3 \u00f6sszepr\u00e9selt mindent \u00e9s mindenkit s \u00edgy – b\u00e1r d\u00f6nt\u0151 jogi\/gazdas\u00e1gi\/kultur\u00e1lis n\u00e9zetelt\u00e9r\u00e9sek voltak k\u00f6z\u00f6tt\u00fck -, ebben a boszork\u00e1ny\u00fcld\u00f6z\u00e9sben egy\u00fctt fortyogtak a k\u00f6z\u00f6s elnyom\u00f3jukkal szemben. A szolidarit\u00e1s valamelyest – persze csak emocion\u00e1lisan – m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, de csak addig, am\u00edg az 1989-es puccs ut\u00e1n le nem emelt\u00e9k az \u00fcstr\u0151l a fed\u0151t, ekkor az \u00f6sszepr\u00e9selt k\u00edgy\u00f3k-b\u00e9k\u00e1k mind szerteugr\u00e1ltak, s ma m\u00e1r annyira sem \u00e1llnak sz\u00f3ba egym\u00e1ssal, mint azel\u0151tt.” – K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtelen t\u00f6red\u00e9kek. Lev\u00e9linterj\u00fa St.Auby Tam\u00e1ssal<\/I>. Krusovszky D\u00e9nes, Szab\u00f3 Marcell \u00e9s Urfi P\u00e9ter interj\u00faja. Puskin Utca, 2008\/4. 19. http:\/\/puskinutca.files.wordpress.com\/2009\/10\/puskin-utca-04-vegleges.pdf<\/a><\/p>\r\n

(3)<\/a> Krusovszky D\u00e9nes – Urfi P\u00e9ter: Egy sz\u0171k terem. Interj\u00fa Gy\u00f6rgy P\u00e9terrel<\/I>. Puskin Utca, 2008. 4. sz. 25-28. http:\/\/puskinutca.files.wordpress.com\/2009\/10\/puskin-utca-04-vegleges.pdf<\/a><\/p>\r\n

(4)<\/a> Beke L\u00e1szl\u00f3: A magyar konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet szubjekt\u00edv t\u00f6rt\u00e9nete. in Der\u00e9ky P\u00e1l – M\u00fcllner Andr\u00e1s (szerk.): N\u00e9\/ma?\r\nTanulm\u00e1nyok a magyar neoavantg\u00e1rd k\u00f6r\u00e9b\u0151l<\/I>, Tank\u00f6nyt\u00e1r, Budapest, 2004. http:\/\/www.tankonyvtar.hu\/muveszet\/ne-ma-15-fejezet-laszlo-080905#ftn.d4e4192<\/a><\/p>\r\n

(5)<\/a> A forr\u00e1sok ugyanakkor nem minden esetben azonosak: Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s miszticizmusa p\u00e9ld\u00e1ul a zsid\u00f3 misztikus irodalomhoz kapcsol\u00f3dik.<\/p>\r\n

(6)<\/a> Guy Debord: A spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalma<\/I>. Ford. Erhardt Mikl\u00f3s, Balassi kiad\u00f3 – BAE Tart\u00f3shull\u00e1m, Budapest, 2006. 11-12.<\/p>\r\n

(7)<\/a> Err\u0151l St.Auby egyik mestere, Hamvas B\u00e9la \u00edgy \u00edr: „Realizmus az\u00f3ta van, ami\u00f3ta az ember a val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l oly m\u00e9rt\u00e9kben szenved, hogy azt m\u0171v\u00e9szet n\u00e9lk\u00fcl m\u00e1r nem b\u00edrja ki. Ez a m\u0171v\u00e9szet a realizmus. A realizmus nem egy\u00e9b, mint az az \u00e9letst\u00edlus \u00e9s \u00e9letrend, amelynek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l val\u00f3 intenz\u00edv szenved\u00e9s \u00e1ll. Ez a szenved\u00e9s volt az, amely, mint m\u0171v\u00e9szeti mell\u00e9kterm\u00e9ket, a szocializmust is megteremtette. A szocializmus nem egy\u00e9b, mint a val\u00f3s\u00e1gon val\u00f3 bossz\u00fa egy neme.” Hamvas B\u00e9la: Karnev\u00e1l<\/I>. III. k\u00f6t. Medio kiad\u00f3, 1999. 91-92.<\/p>\r\n

(8)<\/a> „N\u00e9gyfrontos a m\u0171velet teh\u00e1t: egyfel\u0151l megsz\u00fcntetve meg\u0151rizni a \u00bbtiszt\u00e1n eszt\u00e9tikait\u00ab, m\u00e1sfel\u0151l eleget tenni a \u00bbtiszt\u00e1n eszt\u00e9tikai \u00faj\u00edt\u00e1s\u00ab, a \u00bbburzsuj ar\u00e1nyok meg\u00faj\u00edt\u00e1sa k\u00f6vetelm\u00e9ny\u00e9nek\u00ab, harmadfel\u0151l megnyilv\u00e1nulni a pop-aktualit\u00e1sban, negyedfel\u0151l t\u00e9rdre k\u00e9nyszer\u00edteni a status qu\u00f3t.” – K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtelen t\u00f6red\u00e9kek. Lev\u00e9linterj\u00fa St.Auby Tam\u00e1ssal<\/I>. Krusovszky D\u00e9nes, Szab\u00f3 Marcell \u00e9s Urfi P\u00e9ter interj\u00faja. Puskin Utca, 2008\/4. http:\/\/puskinutca.files.wordpress.com\/2009\/10\/puskin-utca-04-vegleges.pdf<\/a><\/p>\r\n

(9)<\/a> „A mai ipari munk\u00e1s egy \u00f3ri\u00e1si mechanizmus egyik kereke. Munk\u00e1ja k\u00f6zben elvesztette alak\u00edt\u00f3 szerep\u00e9t. Az eldologiasod\u00e1snak ez a folyamata akkor kezd\u0151d\u00f6tt, mikor az els\u0151 sz\u00f6v\u0151sz\u00e9ket \u00fczembe \u00e1ll\u00edtott\u00e1k, a kapitalista termel\u00e9si form\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt ma is tart, s az embert, aki a g\u00e9pet konstru\u00e1lta: a g\u00e9p rabszolg\u00e1j\u00e1v\u00e1 tette. […] A v\u00e1rosi prolet\u00e1r gyereke munk\u00e1s apj\u00e1t\u00f3l a csal\u00e1di \u00e9let keretei k\u00f6z\u00f6tt nem a munka tisztelet\u00e9r\u0151l \u00e9s a megmunk\u00e1lt anyag ir\u00e1nti szeretetr\u0151l hall besz\u00e9lni, hanem \u00e9ppen arr\u00f3l az ellent\u00e9tr\u0151l, ami a b\u00e9rmunk\u00e1s emberi v\u00e1gyai \u00e9s napi robotja k\u00f6z\u00f6tt fenn\u00e1ll. Az ifj\u00fa prolet\u00e1r ezzel az attit\u0171ddel megy bele az \u00e9letbe. Nem szereti a m\u00faltj\u00e1t, gy\u00f6k\u00e9rtelennek \u00e9rzi mag\u00e1t a jelenben, \u00e9s nem ismeri a j\u00f6vend\u0151t.” – \u00edrja Kass\u00e1k Lajos „\u0150stehets\u00e9gek” c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1s\u00e1ban, 1934-ben. In: Kass\u00e1k Lajos: \u00c9lj\u00fcnk a mi id\u0151nkben<\/I>. Magvet\u0151 K\u00f6nyvkiad\u00f3, Budapest, 1978. 167.<\/p>\r\n

(10)<\/a> Tam\u00e1s G\u00e1sp\u00e1r Mikl\u00f3s: A j\u00f3l\u00e9ti \u00e1llam k\u00eds\u00e9rtete. In: Eszm\u00e9let\/77<\/I>. 106-107.<\/p>\r\n

(11)<\/a> A „misztikus k\u00f6lt\u00e9szettel” val\u00f3 szak\u00edt\u00e1s nem a vers\u00edr\u00e1s v\u00e9g\u00e9t jelenti. St.Auby nyelvi kompetenci\u00e1ja egyr\u00e9szt nagyon l\u00e9nyeges \u00f6sszetev\u0151je a k\u00e9s\u0151bbi, neo-dada jelleg\u0171, akcionista k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9nek (mint a L\u00e9gysz\u00edves<\/I> ciklus, amely az \u0151 meghat\u00e1roz\u00e1sa szerint akci\u00f3ra val\u00f3 instrukci\u00f3k sora), de a Kentaur<\/I>nak is. A k\u00f6lt\u00e9szet nem is mindig nyelvi alakban jelentkezik, hanem eszt\u00e9tikai sz\u00fcks\u00e9glet-dimenzi\u00f3k\u00e9nt, mindig megemelve a m\u0171vet. <\/p>\r\n

(12)<\/a> Ugyanebb\u0151l az \u00e9vb\u0151l, 1965-b\u0151l szerepel m\u00e9g a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son a 7dkg \u0151r\u00f6lt objekt\u00edv<\/I><\/a>, az Illatos m\u00e1gnes<\/I><\/a> \u00e9s a Lopott t\u00e1rgy<\/I><\/a>.<\/p>\r\n

(13)<\/a> Besz\u00e9lget\u00e9s Szentj\u00f3by Tam\u00e1ssal. Hangszalagra vette Beke L\u00e1szl\u00f3 1971. m\u00e1rcius 11-\u00e9n. K\u00f6z\u00f6lve In: Jelenl\u00e9t. Sz\u00f3gett\u00f3<\/I>. Az ELTE BTK irodalmi-m\u0171v\u00e9szeti foly\u00f3irata, 1989\/1-2. (14-15). 255-262.<\/p>\r\n

(14)<\/a> A fluxus\u00e9 \u00e9s a „Zeitgeist”-\u00e9. A neoavantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szek, sz\u0171k\u00edts\u00fck itt most a k\u00f6rt Szentj\u00f3by Tam\u00e1sra, Erd\u00e9ly Mikl\u00f3sra \u00e9s Konkoly Gyul\u00e1ra, intu\u00edci\u00f3ja k\u00f6zvetlen tapasztalat vagy tud\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl tal\u00e1lt r\u00e1 a nyugati kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti tendenci\u00e1kra, amelyekkel k\u00e9s\u0151bb – mint p\u00e9ld\u00e1ul a fluxussal – kapcsolatba is ker\u00fclt. „1969 elej\u00e9n – id\u00e9zi fel a korszakot Konkoly Gyula – csin\u00e1ltam egy \u00f3ri\u00e1si ecsetet meg egy kicsit, egy \u00f3ri\u00e1s telefont \u00e9s a ny\u00e1ron, a m\u00e1sodik Armory-show-n (az 1969-es Iparterv-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son) t\u00f6k\u00f6l\u0151dve kital\u00e1ltam az art conceptuelt. \u00c9s St.Auby is kital\u00e1lta. Benne voltunk a vil\u00e1gid\u0151ben \u00e9s azonos okok azonos k\u00f6vetkeztet\u00e9sei egyidej\u0171leg jelentkeztek. J\u00f3 r\u00e9g nem fordult ilyesmi el\u0151 a sz\u00e9kesf\u0151v\u00e1rosban.” Konkolyt id\u00e9zi Hajdu Istv\u00e1n: Ki\u00e1raml\u00e1s \u00e9s delej. 1968 hat\u00e1sa a kort\u00e1rs magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetre. Balkon<\/I>, 2008\/9. 16. St.Auby ugyanakkor 1971-ben m\u00e9g „Pop-objektnek” nevezi ezeket a m\u0171veket.<\/p>\r\n

(15)<\/a> Besz\u00e9lget\u00e9s Szentj\u00f3by Tam\u00e1ssal. Hangszalagra vette Beke L\u00e1szl\u00f3 1971. m\u00e1rcius 11-\u00e9n. K\u00f6z\u00f6lve In: Jelenl\u00e9t. Sz\u00f3gett\u00f3<\/I>. Az ELTE BTK irodalmi-m\u0171v\u00e9szeti foly\u00f3irata, 1989\/1-2. (14-15). 260.<\/p>\r\n

(16)<\/a> „\u00c9s akkor r\u00e9m\u00fcltem meg, hogy te \u00daristen, lehet, hogy nem is fogom ki\u00e1ll\u00edtani, hogy annyira meg fogok ijedni t\u0151le, hogy \u00daristen \u00e9n most egy gumibotot vagy egy \u00f3lombotot \u00e1ll\u00edtottam ki \u00e9s r\u00e1ad\u00e1sul mint egy \u00faj m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9get? A rend\u0151rs\u00e9gi gumibot mint \u00faj m\u00e9rt\u00e9kad\u00f3? De azt\u00e1n gondoltam, hogy ez nem lesz annyira nyilv\u00e1nval\u00f3 a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra, de amikor a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son mindenki ezzel j\u00f6tt, hogy na mi van, iz\u00e9? Gumibot? Akkor nagyon f\u00f6lideges\u00edtett ez, \u00e9s \u00e9n ezt sajn\u00e1lom, tudniilik engem, legal\u00e1bbis akkor, sokkal ink\u00e1bb foglalkoztatott, nem foglalkoztatott, sokkal ink\u00e1bb \u00e9rintett az, hogy a m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9g maga \u00faj, mint az, hogy utal\u00e1s az \u00f3lombotra.” I.m. 261<\/p>\r\n

(17)<\/a> Konok P\u00e9ter: A lehetetlent k\u00f6vetelve… A szituacionist\u00e1k szerepe a hatvanas \u00e9vek radik\u00e1lis mozgalmaiban. Eszm\u00e9let 2001 \/ 50. http:\/\/www.freeweb.hu\/eszmelet\/50\/konok50.html<\/a><\/p>\r\n

(18)<\/a> Szellemj\u00e1r\u00e1s. Magyar avantg\u00e1rd a 70-es \u00e9vekben<\/I>, N\u00e9meth G\u00e1bor m\u0171sora. R\u00e9szvev\u0151k: Sasv\u00e1ri Edit, Haraszti Mikl\u00f3s, St.Auby Tam\u00e1s, Klaniczay G\u00e1bor. http:\/\/www.artpool.hu\/boglar\/radio\/szellemjaras.html<\/a><\/p>\r\n

(19)<\/a> Szentj\u00f3by elbesz\u00e9l\u00e9se a 68-as esem\u00e9nyek szem\u00e9lyes vonatkoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l, a Csehszlov\u00e1k r\u00e1di\u00f3 1968<\/I> \u00e9s a H\u00e1romszem\u00e9lyes hordozhat\u00f3 l\u00f6v\u00e9sz\u00e1rok<\/I> keletkez\u00e9s\u00e9r\u0151l Maja \u00e9s Reuben Fowkes interj\u00faj\u00e1ban olvashat\u00f3: http:\/\/www.translocal.org\/revolutioniloveyou\/stauby.html<\/a><\/p>\r\n

(20)<\/a> Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s Kondor B\u00e9l\u00e1r\u00f3l: http:\/\/www.artpool.hu\/Erdely\/Kondor.html<\/a><\/p>\r\n

(21)<\/a> http:\/\/www.c3.hu\/collection\/tilos\/110.html<\/a><\/p>\r\n

(22)<\/a> Szellemj\u00e1r\u00e1s. Magyar avantg\u00e1rd a 70-es \u00e9vekben<\/I>, N\u00e9meth G\u00e1bor m\u0171sora. R\u00e9szvev\u0151k: Sasv\u00e1ri Edit, Haraszti Mikl\u00f3s, St.Auby Tam\u00e1s, Klaniczay G\u00e1bor. http:\/\/www.artpool.hu\/boglar\/radio\/szellemjaras.html<\/a><\/p>\r\n

(23)<\/a> Szentj\u00f3by Tam\u00e1s: „autocenz\u00fara = kompromisszum = \u00e9deskev\u00e9s” In: Jelenl\u00e9t. Sz\u00f3gett\u00f3<\/I>. Az ELTE BTK irodalmi-m\u0171v\u00e9szeti foly\u00f3irata, 1989\/1-2. (14-15). 270.<\/p>\r\n

(24)<\/a> „A TNPU els\u0151 diszp\u00e9cser\u00e9t a hat\u00f3s\u00e1gok az orsz\u00e1gb\u00f3l kiutas\u00edtj\u00e1k – nadr\u00e1gj\u00e1ba p\u00e1rn\u00e1t rejtve l\u00e9pi \u00e1t a hat\u00e1rt 1975. december 5.-\u00e9n.” Fot\u00f3: Vet\u0151 J\u00e1nos<\/p>\r\n\r\n\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  „Ha bel\u00e1ttuk azt, hogy szabadok vagyunk, \u00e9s az \u00e9let elemeit k\u00e9pesek vagyunk \u00e1trendezni, \u00fajracsoportos\u00edtani, akkor nyomban bel\u00e1tjuk azt is, hogy tulajdonk\u00e9ppen nem is tehet\u00fcnk m\u00e1st, ha \u00e9l\u00fcnk, azaz az adott, megl\u00e9v\u0151 s\u00e9m\u00e1t, kopors\u00f3t sz\u00fcntelen\u00fcl \u00e1t kell t\u00f6rn\u00fcnk.” St.Auby Tam\u00e1s   A politikai m\u0171v\u00e9szet f\u0151 ellens\u00e9ge az id\u0151szakoss\u00e1g. Olyan m\u00e9rt\u00e9kben meghat\u00e1rozza a korszak, amelyben l\u00e9trej\u00f6tt, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630720,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[],"class_list":["post-400773","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szabad-kez"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400773","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400773"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400773\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2022305,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400773\/revisions\/2022305"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630720"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400773"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400773"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400773"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}