{"id":400779,"date":"2010-10-20T22:00:00","date_gmt":"2010-10-20T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400779"},"modified":"2022-04-10T09:58:44","modified_gmt":"2022-04-10T08:58:44","slug":"ideologiai-kereszttuzben","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/flex\/ideologiai-kereszttuzben\/","title":{"rendered":"Ideol\u00f3giai keresztt\u0171zben"},"content":{"rendered":"
\r\n

 <\/p>\r\n

\u00c1ll\u00edt\u00f3lag vannak dolgok, amikr\u0151l nem is tudjuk, hogy tudjuk, \u00e9s olyanok is, amikben \u00fagy hisz\u00fcnk, hogy nem is vagyunk tudat\u00e1ban. Felvezet\u00e9snek ez \u00edgy tal\u00e1n kiss\u00e9 titokzatos, sz\u00e1momra m\u00e9gis ez a bizonyos „unknown knowns” kifejez\u00e9s reprezent\u00e1lja legjobban a 2010-es Manifesta<\/a> hozad\u00e9k\u00e1t. A fr\u00e1zisnak m\u00e1r az eredete sem \u00e9rdektelen, mi t\u00f6bb, eg\u00e9szen szimbolikus, ha szabad m\u00e9g egy\u00e1ltal\u00e1n ezt a sz\u00f3t haszn\u00e1lni (k\u00e9s\u0151bb a dolgok mellett a szavakra is visszat\u00e9rek majd).<\/p>\r\n

A Manifesta egyik kur\u00e1tori csoportja, az ACAF (Alexandria Contemporary Arts Forum) vette k\u00f6lcs\u00f6n Terry Eagletont\u00f3l, korunk egyik legjelent\u0151sebb marxista kritikus\u00e1t\u00f3l. (1)<\/a> Maga Eagleton pedig George W. Bush v\u00e9delmi miniszter\u00e9t\u0151l, Donald Rumsfeldt\u0151l szedte a sz\u00f3kapcsolat \u00f6tlet\u00e9t Slavoj Zizek sz\u00edves k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel. (2)<\/a><\/p>\r\n

Rumsfeld ugyanis egy \u00edzben az iraki h\u00e1bor\u00fa kapcs\u00e1n arr\u00f3l besz\u00e9lt, hogy vannak dolgok, amikr\u0151l tudjuk, hogy tudjuk (known knowns), \u00e9s vannak dolgok, amikr\u0151l tudjuk, hogy nem tudjuk (known unknowns), de r\u00e1ad\u00e1sul olyanok is vannak, amikr\u0151l nem tudjuk, hogy nem tudjuk (unknown unknowns). A strat\u00e9giai tervez\u00e9sben – p\u00e9ld\u00e1ul a harc\u00e1szati t\u00f6megpuszt\u00edt\u00f3 fegyverek \u00e9s a terrorizmus kapcs\u00e1n – nyilv\u00e1n ez ut\u00f3bbinak van igaz\u00e1n nagy jelent\u0151s\u00e9ge, \u00e9s persze m\u00e9rhetetlen vesz\u00e9lye is. De nem az\u00e9rt, mert a Feh\u00e9r H\u00e1z v\u00e9c\u00e9j\u00e9ben b\u00e1rmikor a nyakunkba ugorhat k\u00e9t vegyi fegyverrel felszerelt iszl\u00e1m terrorista, hanem az\u00e9rt, mert igen komoly megel\u0151z\u0151 csap\u00e1sokat \u00e9s h\u00e1bor\u00fakat legitim\u00e1lhat, ahogy ez Irak eset\u00e9ben is t\u00f6rt\u00e9nt.<\/p>\r\n

Eagleton ehhez annyit f\u0171z\u00f6tt hozz\u00e1 a 21. sz\u00e1zadi m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9let kapcs\u00e1n, hogy abban meg az a legizgalmasabb, amir\u0151l nem tudjuk, hogy tudjuk. De vajon mire gondolhatott? \u00c9s mire gondolt D\u00e9l-Spanyolorsz\u00e1gban az ACAF<\/a> (vagyis Bassam el Baroni \u00e9s Jeremy Beaudry), amikor ezzel a fogalommal vezette fel az \u00e1ltala \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott szekci\u00f3 meglehet\u0151sen komplex koncepci\u00f3j\u00e1t? \u00c1ll\u00edt\u00f3lag – \u00e9s persze Zizek nyom\u00e1n – azokra a szinte tudatalatti, de legal\u00e1bbis el nem ismert hiedelmekre, felt\u00e9telez\u00e9sekre \u00e9s f\u00e9lelmekre, amelyek nemcsak form\u00e1lj\u00e1k, de meg is hat\u00e1rozz\u00e1k a kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet arculat\u00e1t. De vajon melyek ezek?<\/p>\r\n

Felelet helyett az ACAF titokzatosan a m\u0171vekre mutat, \u00e9s performat\u00edv m\u00f3don mag\u00e1t a kutat\u00e1st \u00e9s a reflexi\u00f3t jel\u00f6li meg c\u00e9lk\u00e9nt. Vagyis annak felismer\u00e9s\u00e9t, hogy Lacan \u00e9s Zizek (tov\u00e1bb\u00e1 Eagleton) ut\u00e1n szabadon a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet is abb\u00f3l profit\u00e1lhat a legt\u00f6bbet, ha a r\u00e9gi k\u00e9rd\u00e9sek felt\u00e9tele helyett a saj\u00e1t tudatalattij\u00e1t kutatja. A k\u00e9rd\u00e9s csak annyi, hogy ez a kutat\u00e1s lesz-e annyira h\u00e1tborzongat\u00f3an l\u00e1tv\u00e1nyos, mint az Abu Ghraib-i fegy\u0151r\u00f6k dicstelen praxisa \u00e9s annak leleplez\u00e9se? (Zizek ugyanis az Abu Ghraib-i k\u00ednz\u00e1sok \u00e9s brutalit\u00e1sok kapcs\u00e1n vezette be az „unknown knowns” fogalm\u00e1t a fegy\u0151r\u00f6k v\u00e1gyai \u00e9s \u00f6szt\u00f6nk\u00e9sztet\u00e9si tekintet\u00e9ben.)<\/p>\r\n

De mi\u00e9rt is annyira szimbolikus az ACAF koncepci\u00f3j\u00e1nak fel\u00fct\u00e9se a Manifesta eg\u00e9sz\u00e9re n\u00e9zve? Egyr\u00e9szt az\u00e9rt, mert egy nagyon komoly teoretikus v\u00e9rtezettel felszerelt kritikai bienn\u00e1l\u00e9r\u00f3l van sz\u00f3, m\u00e9gpedig olyan kritikai bienn\u00e1l\u00e9r\u00f3l, amely mindenekel\u0151tt a marxista \u00e9s a posztmarxista kritika fegyvert\u00e1r\u00e1t alkalmazza. M\u00e1sr\u00e9szt pedig az\u00e9rt, mert a legt\u00f6bb kritikai bienn\u00e1l\u00e9hoz hasonl\u00f3an a Manifesta is a t\u00e1rsadalmi \u00e9s a geopolitikai val\u00f3s\u00e1gra akar reflekt\u00e1lni.<\/p>\r\n

Ez a reflexi\u00f3 pedig minden nemes sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1n \u00e9s ideol\u00f3giakritikai t\u00f6ltet\u00e9n t\u00fal mag\u00e1ban hordozza az illusztrativit\u00e1s vesz\u00e9ly\u00e9t. \u00c9s ez m\u00e9g csak a kisebbik vesz\u00e9ly, mert a h\u00e1tt\u00e9rben ott \u00f3l\u00e1lkodik a referencialit\u00e1s vesz\u00e9lye is. Vagyis az, hogy a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a mikrot\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s dics\u0151 hagyom\u00e1nyaihoz h\u00edven a m\u0171vek felfejt\u00e9se t\u00fal sok h\u00e1tt\u00e9rtud\u00e1st ig\u00e9nyel, m\u00e9g akkor is, ha egy m\u0171 transzparens a t\u00e9m\u00e1j\u00e1t illet\u0151en. Ha viszont nem az, akkor kell (j\u00f3 esetben) n\u00e9h\u00e1ny perc, hogy az elt\u00e9r\u0151 kult\u00far\u00e1j\u00fa \u00e9s iskol\u00e1zotts\u00e1g\u00fa n\u00e9z\u0151 egy\u00e1ltal\u00e1n k\u00e9pbe ker\u00fclj\u00f6n. Ha viszont valaki t\u00fals\u00e1gosan n\u00e9z\u0151bar\u00e1t, akkor k\u00f6nnyen \u00e1tcs\u00faszhat a didaktikus \u00e9s\/vagy a l\u00e1tv\u00e1nyos kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba.<\/p>\r\n

A Manifesta \u00f6sszk\u00e9pe alapj\u00e1n elmondhat\u00f3, hogy valami\u00e9rt, ki tudja mi\u00e9rt (m\u0171v\u00e9szek, kur\u00e1torok \u00e9s kritikusok, anal\u00edzisre fel), m\u00e9g mindig mindenki a l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g, a spektakularit\u00e1s v\u00e1dj\u00e1t\u00f3l tart ink\u00e1bb. Mintha a spekt\u00e1kulum Debord-i fogalma automatikusan a kapitalizmus \u00e9s a piaci viszonyok szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1ll\u00edtan\u00e1 a m\u0171v\u00e9szetet. \u00c9s – ami m\u00e9g rosszabb – mintha a spektakularit\u00e1s kritik\u00e1ja legitim\u00e1lhatn\u00e1 egy m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1s vizualit\u00e1s\u00e1nak szeg\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t.<\/p>\r\n

A spekt\u00e1kulum hi\u00e1ny\u00e1n t\u00fal m\u00e9g valami nehez\u00edti a befogad\u00e1st: a t\u00falzott \u00f6nreflexivit\u00e1s, amely szint\u00e9n szimbolikus a Manifest\u00e1ra, de k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen erre az utols\u00f3 Manifest\u00e1ra n\u00e9zv\u00e9st. Nemcsak az ACAF teszi fel ugyanis azt a k\u00e9rd\u00e9st, hogy mi is a kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet feladata \u00e9s lehet\u0151s\u00e9ge korunk gazdas\u00e1gi \u00e9s politikai val\u00f3s\u00e1g\u00e1ban, de ugyanezt firtatja a m\u00e1sik k\u00e9t kur\u00e1torcsoport is, a CPS<\/a> (Chamber of Public Secrets, Khaled Ramadan \u00e9s Alfredo Cramerotti egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9se) \u00e9s a tranzit.org<\/a> (V\u00edt Havr\u00e1nek, Zbynek Baladr\u00e1n, Hegyi D\u00f3ra, Boris Ondreicka \u00e9s Georg Sch\u00f6lhammer k\u00e9pviselet\u00e9ben).<\/p>\r\n

S\u0151t, a tranzit.org m\u00e9g azzal is s\u00falyosb\u00edtja a helyzetet, hogy r\u00e1k\u00e9rdez a kur\u00e1tor feladat\u00e1ra \u00e9s lehet\u0151s\u00e9geire is, mely k\u00e9rd\u00e9s szint\u00e9n igen aktu\u00e1lis napjainkban. A Constitution for Temporary Display<\/i><\/a> (Alkotm\u00e1ny Id\u0151szaki Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz<\/i>) szekci\u00f3 kur\u00e1tori koncepci\u00f3ja a demokratikus jogalkot\u00e1s, a jogfiloz\u00f3fia, \u00e9s az avantg\u00e1rd provokat\u00edv hagyom\u00e1nyai fel\u0151l k\u00f6zel\u00edt a jelenlegi m\u0171v\u00e9szeti praxishoz, \u00e9s azon bel\u00fcl is a kollabor\u00e1ci\u00f3, az egy\u00fcttgondolkod\u00e1s, \u00e9s a k\u00f6z\u00f6s alkot\u00e1s problematik\u00e1j\u00e1hoz.<\/p>\r\n

E sokszorosan visszaver\u0151d\u0151 \u00e9s egyre m\u00e9lyebbre vezet\u0151 mise en abyme (kritikai-\u00f6nkritikai) helyzetet csak tov\u00e1bb bonyol\u00edtja, hogy a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai illet\u0151s\u00e9g\u0171 kur\u00e1tor-csoport egy olyan bienn\u00e1l\u00e9n reflekt\u00e1lt az avantg\u00e1rd \u00e9s a politikai orient\u00e1ci\u00f3j\u00fa m\u0171v\u00e9szeti aktivizmus m\u00faltj\u00e1ra \u00e9s jelen\u00e9re, amely r\u00e9szben a migr\u00e1ci\u00f3t \u00e1ll\u00edtotta a f\u00f3kusz\u00e1ba, hiszen c\u00edm\u00e9ben is v\u00e1llaltan dial\u00f3gust pr\u00f3b\u00e1lt kezdem\u00e9nyezni \u00c9szak-Afrik\u00e1val, melynek helyzete t\u00f6bb szempontb\u00f3l (orientalizmus, migr\u00e1ci\u00f3, globaliz\u00e1ci\u00f3) is \u00f6sszevethet\u0151 K\u00f6z\u00e9p-Kelet-Eur\u00f3pa k\u00f6zelm\u00faltj\u00e1val.<\/p>\r\n

V\u00e9gezet\u00fcl az Eagleton – Zizek – Rumsfeld „vend\u00e9gsz\u00f6veg” annyiban is szimbolikus, hogy a katal\u00f3gus szerz\u0151i, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok kur\u00e1torai, \u00e9s a t\u00f6bb mint sz\u00e1z m\u0171v\u00e9sz alkot\u00e1sai sz\u00e1mtalan ilyen m\u00e9lys\u00e9g\u0171 gondolati l\u00e1ncot \u00e9s esem\u00e9nyh\u00e1l\u00f3zatot villantanak fel, melyek elemz\u00e9se t\u00f6bb h\u00f3napot venne ig\u00e9nybe. \u00cdgy most, engedve a kur\u00e1tori munk\u00e1t is folyamatosan fenyeget\u0151 szubjektivit\u00e1snak, csak n\u00e9h\u00e1ny m\u0171vet ismertetek, illetve illesztek be a komplex ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s absztrakt lek\u00e9pez\u00e9s\u00e9be.<\/p>\r\n

Az absztrakt n\u00e9z\u0151pont most k\u00e9t szempontb\u00f3l is kifizet\u0151d\u0151nek t\u0171nik. Egyr\u00e9szt seg\u00edthet kikeveredni az ideol\u00f3giakritika, az int\u00e9zm\u00e9nykritika, a t\u00e1rsadalomkritika, az \u00f6nreflexivit\u00e1s \u00e9s az auton\u00f3mia ideol\u00f3giai keresztt\u00fcz\u00e9b\u0151l az\u00e1ltal, hogy a m\u0171vek medialit\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1lja, eg\u00e9szen pontosan azt, hogy mennyire f\u00f3kusz\u00e1lnak a dolgokra, a szavakra \u00e9s a k\u00e9pekre. M\u00e1sr\u00e9szt a t\u00e1rsadalmi relevancia h\u00e1ta m\u00f6g\u00e9 ker\u00fclve egy pillanatra felid\u00e9zheti, hogy mi is volt valaha a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet feladata, \u00e9s annak, m\u00e1rmint a reprezent\u00e1ci\u00f3nak milyen eszk\u00f6z\u00f6kkel tett eleget. Tov\u00e1bb\u00e1 arra is c\u00e9lozhat, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nik akkor, ha a kapitalista spekt\u00e1kulumt\u00f3l szorongva \u00e9s szorongatva a performativit\u00e1s ker\u00fcl el\u0151t\u00e9rbe, ami m\u00e1r nem arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy mit, \u00e9s nem is arr\u00f3l, hogy hogyan, hanem arr\u00f3l, hogy mi c\u00e9lb\u00f3l.<\/p>\r\n

Mik\u00f6zben a legnagyobb k\u00e9rd\u00e9s tov\u00e1bbra is az, hogy kinek? Persze ez a k\u00e9rd\u00e9s, vagyis az egyre ink\u00e1bb akademiz\u00e1l\u00f3d\u00f3 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti enkl\u00e1v\u00e9 probl\u00e9m\u00e1ja sem hagyta \u00e9rintetlen\u00fcl a kur\u00e1tori koncepci\u00f3kat: a CPS a m\u00e9dia fel\u00e9 nyitott, a tranzit.org a politikai fel\u00e9, az ACAF pedig szimpatikusan \u00e9s szemtelen\u00fcl a val\u00f3s\u00e1g fel\u00e9, \u00e9s annak komplexit\u00e1s\u00e1t, illetve lek\u00e9pezhetetlens\u00e9g\u00e9t \u00e1ll\u00edtotta koncepci\u00f3ja centrum\u00e1ba.<\/p>\r\n

Eltekintve att\u00f3l, hogy kibernetik\u00e1t\u00f3l a k\u00e1oszelm\u00e9letig \u00edvel\u0151en olyan r\u00e9gi ez a toposz, mint az Ural, vagy a Velencei-hegys\u00e9g, de legal\u00e1bbis mint a murciai b\u00e1nyavid\u00e9k, m\u00e9giscsak van benne valami: j\u00f3 adag \u00f6nreflexivit\u00e1s, ir\u00f3nia \u00e9s humor. Az ACAF tal\u00e1n ez\u00e9rt is keresztelte a maga szekci\u00f3j\u00e1t Overscore<\/i>-ra, vagyis \u00c1th\u00faz\u00e1s<\/i>ra, abban az \u00e9rtelemben, ahogy egy helytelen, vagy oda nem ill\u0151 sz\u00f3t \u00e1th\u00faz az ember a korrekt\u00faraprogrammal. \u00c1th\u00fazzuk a „r\u00e9gi” kifejez\u00e9st, de k\u00f6zben m\u00e9g l\u00e1tjuk \u00e9s meg\u0151rizz\u00fck azt, \u00e9s ahhoz k\u00e9pest keress\u00fck az \u00fajat. Az is \u00f6rvendetes, hogy az „\u00e1th\u00faz\u00e1s” kapcs\u00e1n nem j\u00f6ttek sem a hegeli dialektik\u00e1val, sem a heidegeggeri hermeneutik\u00e1val, sem pedig a derridai dekonstrukci\u00f3val.<\/p>\r\n

Helyette viszont felv\u00e1zolt\u00e1k az Alkalmazott Enigmatika Elm\u00e9let\u00e9<\/i>t, mely megk\u00eds\u00e9rel ellenszeg\u00fclni a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet kollekt\u00edv tudatalattij\u00e1nak, megvizsg\u00e1lja az int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fclt humanizmus \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t, szeme el\u0151tt tartja a komplexit\u00e1s fogalm\u00e1t, \u00e9s p\u00e9ld\u00e1k helyett b\u00e1tran enigm\u00e1kat, rejt\u00e9lyeket, rejtv\u00e9nyeket haszn\u00e1l. Ez \u00edgy mind sz\u00e9p is, a k\u00e9rd\u00e9s m\u00e1r csak maga a „display”. Vagyis az, hogy mit tudtak kezdeni az alkot\u00f3k a kur\u00e1tori koncepci\u00f3k \u00e9s a geopolitika „\u00f6szt\u00f6nk\u00e9sztet\u00e9seivel”.<\/p>\r\n

Dolgok<\/p>\r\n

Az ACAF m\u00e9g egy igen j\u00f3 dolgot leny\u00falt Zizekt\u0151l (\u00e9s persze Hitchcockt\u00f3l): a „MacGuffint”. (3)<\/a> Azt k\u00e9rt\u00e9k ugyanis a m\u0171v\u00e9szekt\u0151l, hogy a katal\u00f3gus „illusztrat\u00edv” szekci\u00f3j\u00e1ba, ahol a m\u0171veket vagy a m\u0171v\u00e9szeket szokt\u00e1k reprezent\u00e1lni, k\u00fcldjenek egy MacGuffint a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet sztorij\u00e1hoz. A MacGuffin olyan elem egy film t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, amely titokzatos volta ellen\u00e9re igen nagy fontoss\u00e1ggal b\u00edr, \u00e9s an\u00e9lk\u00fcl viszi el\u0151re a cselekm\u00e9nyt, hogy a n\u00e9z\u0151k tudn\u00e1k, hogy pontosan mit is tartalmaz a dosszi\u00e9 vagy a b\u0151r\u00f6nd (Zizek am\u00fagy a t\u00f6megpuszt\u00edt\u00f3 fegyvereket nevezte az iraki h\u00e1bor\u00fa MacGuffinj\u00e1nak).<\/p>\r\n

\u00c9s a manifest\u00e1s MacGuffinok sk\u00e1l\u00e1ja sz\u00e9p sz\u00e9les lett. Kezdve onnan, hogy Ann Veronica Janssens egyetlen sz\u00f3t k\u00fcld\u00f6tt: „imperfection”, Simon Fujiwara meg egy h\u00fcvelykujjat dugott ki Magritte nevezetes pip\u00e1j\u00e1b\u00f3l, eg\u00e9szen Willy Doherty sz\u00fcrre\u00e1lis murciai t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ig a dob\u00f3kock\u00e1s p\u00e1v\u00e1val, \u00e9s N\u00e1stio Mosquito antifasiszta \u00e9s antiinstitucionalista ki\u00e1ltv\u00e1ny\u00e1ig.<\/p>\r\n

A k\u00e9rd\u00e9s csak az, hogy ezek a kis t\u00f6rt\u00e9netek val\u00f3ban el\u0151reviszik-e a m\u0171v\u00e9szet nagy sztorij\u00e1t. Profit\u00e1lunk-e p\u00e9ld\u00e1ul abb\u00f3l, vagy legal\u00e1bb fenntartja-e az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00fcnket az, ha egy m\u0171v\u00e9sz a m\u0171v\u00e9szet mivolt\u00e1t firtat\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sre azt v\u00e1laszolja, hogy „l\u00e9gyszi ne bassz ki velem”, \u00e9s mindezt egy hom\u00e1lyos Hitler portr\u00e9 felett teszi.<\/p>\r\n

Ha m\u00e1r itt tartunk, a kibasz\u00e1sn\u00e1l \u00e9s az \u00e1tver\u00e9sn\u00e9l, akkor Simon Fujiwara projektje igen sokoldal\u00faan reflekt\u00e1lt a Manifesta eg\u00e9sz\u00e9re, \u00e9s az ACAF koncepci\u00f3j\u00e1ra. A m\u0171 c\u00edme Phallusies<\/i> (2010), \u00e9s egy 5 m\u00e9teres k\u0151 fallosz<\/a> „megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1nak” t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t mes\u00e9li el, ami persze egy fikt\u00edv archeol\u00f3giai sztori. A helysz\u00ednen is l\u00e1that\u00f3, igen „\u00e9leth\u0171” k\u0151szobrot ugyanis a m\u0171v\u00e9sz k\u00e9sz\u00edttette el habszivacsb\u00f3l, \u00e9s konstru\u00e1lt hozz\u00e1 egy sztorit, ami mind a hely-specifikus t\u00f6rt\u00e9nelem, mind pedig a kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet tudatalattija szempontj\u00e1b\u00f3l izgalmas. Egyr\u00e9szt teh\u00e1t fikt\u00edv archeol\u00f3gi\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3, m\u00e1sr\u00e9szt arr\u00f3l, hogy mivel lehet felkelteni a n\u00e9z\u0151 \u00e9s a kritikus \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t: a fallosz pedig Freud \u00e9s Lacan ut\u00e1n „\u00e9vsz\u00e1zadokkal” m\u00e9g mindig ilyen cucc.<\/p>\r\n

Fujiwara r\u00e1ad\u00e1sul nemcsak a „megtal\u00e1l\u00e1st” dokument\u00e1lja igen gondosan, de l\u00e9trehozza az archeol\u00f3gusok m\u0171hely\u00e9t is ac\u00e9lszekr\u00e9nyekkel, fest\u00e9kes gaty\u00e1val, p\u00e9nisz-foganty\u00fas b\u00f6gr\u00e9vel, virslit s\u00fct\u00f6get\u0151 cover girl-\u00f6s napt\u00e1rral \u00e9s homoerotikus r\u00f6mik\u00e1rty\u00e1val, vagyis sz\u00e1mtalan apr\u00f3 \u00f6tlettel, amelyek nemcsak a projektre \u00e9s a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si szitu\u00e1ci\u00f3ra, de a fallikus eur\u00f3pai kult\u00fart\u00f6rt\u00e9netre is reflekt\u00e1lnak.<\/p>\r\n

J\u00f3val helyspecifikusabb \u00e9s enn\u00e9l fogva a Manifesta 8-ra n\u00e9zv\u00e9st is tipikusabb Stefanos Tsivopoulos Amnesialand<\/i> c\u00edm\u0171 filminstall\u00e1ci\u00f3ja<\/a> (2010) a cartagenai kaszin\u00f3ban. A csillog\u00f3an eleg\u00e1ns hellyel szembe\u00e1ll\u00edtva a filmen a Murcia k\u00f6rny\u00e9ki b\u00e1nyavid\u00e9k marsb\u00e9li t\u00e1j\u00e1nak k\u00e9pei peregnek. A kaszin\u00f3hoz k\u00e9pest egy m\u00e1sik, ha tetszik antikapitalista spekt\u00e1kulum k\u00e9pei, melyek a k\u00f6rnyezet puszt\u00edt\u00e1s\u00e1ra, a profitorient\u00e1lt rombol\u00e1sra ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k a figyelmet, mik\u00f6zben a k\u00eds\u00e9r\u0151 narr\u00e1ci\u00f3 a mitikus fikci\u00f3t \u00e9s a szociogr\u00e1fiai dokumentarizmust vegy\u00edti. Tsivopoulus r\u00e1ad\u00e1sul a fantasztikus t\u00e1j leny\u0171g\u00f6z\u0151 k\u00e9peivel szemben a b\u00e1ny\u00e1szok etnogr\u00e1fiai ig\u00e9ny\u0171 diafelv\u00e9teleit is a falra vet\u00edti, \u00edgy a fant\u00e1zi\u00e1kat \u00e9s a fantasztikus k\u00e9peket m\u00e9g ink\u00e1bb konfront\u00e1lja a r\u00f6gval\u00f3s\u00e1ggal.<\/p>\r\n

A manifest\u00e1s projektek j\u00f3 r\u00e9sze – ebben a szellemben – ha nem is helyspecifikus, illet\u0151leg az \u00faj trendi kifejez\u00e9ssel \u00e9lve: „glok\u00e1lis”, akkor is kifejezetten a Manifesta sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt. A geopolitikai reflexi\u00f3t hangs\u00falyozz\u00e1k a kur\u00e1torok \u00e1ltal v\u00e1lasztott helysz\u00ednek is.<\/p>\r\n

Laurent Grasso p\u00e9ld\u00e1ul Cartagena r\u00e9gi k\u00f3rbonctani pavilonj\u00e1ban \u00e1ll\u00edtotta ki filmj\u00e9t, a The Batteria Project<\/i>et (2010), amely a Cartagen\u00e1t (egy id\u0151ben Spanyolorsz\u00e1g legnagyobb hadikik\u00f6t\u0151je volt) \u00f6vez\u0151 hatalmas er\u0151drendszerr\u0151l mutat igen l\u00e1tv\u00e1nyos k\u00e9peket<\/a>, hol k\u00edv\u00fclr\u0151l, hol pedig bel\u00fclr\u0151l, v\u00e1ltogatva ez\u00e1ltal a grandi\u00f3zus \u00e9s a klausztrof\u00f3b felv\u00e9teleket, amelyekkel a nagyhatalmi ill\u00fazi\u00f3k \u00e9s a harct\u00e9ri szorong\u00e1sok vil\u00e1g\u00e1ba egyar\u00e1nt bevezet. \u00c9s mindezt egy panoptikumot id\u00e9z\u0151 centr\u00e1lis t\u00e9rben teszi, ahol a t\u00f6rt\u00e9nelem test\u00e9t \u00e9s a mem\u00f3ria lelk\u00e9t egyar\u00e1nt k\u00e9s al\u00e1 helyezi.<\/p>\r\n

Egy m\u00e1sik tipikus helysz\u00edn a cartagenai b\u00f6rt\u00f6n (ha eddig nem der\u00fclt volna ki, akkor Marx \u00e9s Freud mellett Foucault is ott k\u00eds\u00e9rtett a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok j\u00f3 r\u00e9sz\u00e9n), de rendeztek ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat a helyi modern m\u0171v\u00e9szeti m\u00fazeumokban (CPS), a murciai r\u00e9gi v\u00edzimalomban (CPS), a r\u00e9gi f\u0151posta \u00e9p\u00fclet\u00e9ben (ACAF), \u00e9s a t\u00fcz\u00e9rs\u00e9gi barakkokban (tranzit.org) is.<\/p>\r\n

Kifejezetten a barakk ter\u00e9re \u00e9p\u00edtett p\u00e9ld\u00e1ul Carla Filipe install\u00e1ci\u00f3ja, a Desterrado<\/i> (2010), amely egy lepusztult mosd\u00f3 padl\u00f3j\u00e1n \u00f6nt\u00f6tte finom betonba<\/a> a murciai utc\u00e1kon tal\u00e1lt, elhagyott ruhadarabokat<\/a>, eml\u00e9km\u0171vet \u00e1ll\u00edtva ezzel az otthontalans\u00e1gnak \u00e9s a migr\u00e1ci\u00f3nak.<\/p>\r\n

Szavak<\/p>\r\n

Az Alkotm\u00e1ny Id\u0151szaki Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz<\/i> koncepci\u00f3ja minden heroikus \u00e9s \u00f6nironikus sz\u00e1nd\u00e9ka ellen\u00e9re is els\u0151sorban a szavakr\u00f3l sz\u00f3l, \u00e9s szinte t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171en megmaradt a szavak szintj\u00e9n. Az alkotm\u00e1ny ugyanis nem j\u00f6tt l\u00e9tre a m\u0171v\u00e9szek akt\u00edv k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek hi\u00e1nya (illetve kanaliz\u00e1lhatatlans\u00e1ga) miatt, illetve nem \u00fagy j\u00f6tt l\u00e9tre, ahogy elk\u00e9pzelt\u00e9k: kijelent\u00e9sek \u00e9s \u00e1ll\u00edt\u00e1sok helyett f\u0151leg k\u00e9rd\u00e9seket tartalmaz. A tranzit.org szekci\u00f3ja maga enn\u00e9l sokkal komplexebb, mag\u00e1ba foglalja nemcsak a Manifesta k\u00e9rd\u00e9seit, de a k\u00f6z\u00e9p-kelet-eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szet avantg\u00e1rd hagyom\u00e1nyait is.<\/p>\r\n

P\u00e9ld\u00e1nak ok\u00e1\u00e9rt Cristina David Time Machine<\/i> (2010) c\u00edm\u0171 m\u0171ve egy rom\u00e1n r\u00e9szecskefizikus szavain kereszt\u00fcl szembes\u00edti a n\u00e9z\u0151t a h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9s a kvantumfizikai val\u00f3s\u00e1g diszkrepanci\u00e1j\u00e1val. A k\u00e9pek azonban nem sokat tesznek hozz\u00e1<\/a> a szavakhoz. Term\u00e9szetesen nem illusztrat\u00edvak, de „komplexit\u00e1suk” az \u00e9n absztrakci\u00f3m korl\u00e1tait speciel meghaladta.<\/p>\r\n

Hasonl\u00f3an a szavak voltak igaz\u00e1n \u00fct\u0151k\u00e9pesek Ne\u00efl Beloufa (\u00e9letkora igen jellemz\u0151 a Manifesta antiistitucionalista szellemis\u00e9g\u00e9re: 25 \u00e9ves, \u00e9s a m\u0171v\u00e9szek j\u00f3 r\u00e9sze 40 alatti) Malin forgatott filmj\u00e9ben (Kempinski<\/i>, 2010) is, amely szint\u00e9n igen szimpatikus \u00f6tletre \u00e9p\u00fclt. Az alkot\u00f3 a helyi p\u00e1sztorokat faggatta (tudjuk ugye: glok\u00e1lis) arr\u00f3l, hogy milyennek k\u00e9pzelik a j\u00f6v\u0151t, ami a posztkolonializmus \u00f6sszes sztereot\u00edpi\u00e1j\u00e1n t\u00fal is igen b\u00e1jos sz\u00f6vegeket produk\u00e1lt, sz\u00fcrre\u00e1lis k\u00e9pek<\/a> \u00e9s egy konstruktivista ihlet\u00e9s\u0171 install\u00e1ci\u00f3<\/a> keretein bel\u00fcl.<\/p>\r\n

A k\u00e9pi megfogalmaz\u00e1s<\/a> az Otolith Group Drexciya Mythos<\/i> (2010) c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben sem \u00e9rte el a sz\u00f6vegek, illetve a futurisztikus, progressz\u00edv, elektronikus zene komplexit\u00e1s\u00e1t. Pedig az \u00f6tlet \u00e9s a sztori igen er\u0151s: az \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n tengerbe veszett emigr\u00e1nsok valamilyen \u00faton-m\u00f3don egy alternat\u00edv civiliz\u00e1ci\u00f3t hoztak l\u00e9tre a tengerek \u00e9s az \u00f3ce\u00e1nok m\u00e9ly\u00e9n.<\/p>\r\n

Az eg\u00e9sz Manifesta egyik legreflex\u00edvebb m\u0171ve, a Common Culture The New El Dorado in Murcia<\/i> (2010) c\u00edm\u0171 filmje is a szavakra \u00e9p\u00edtett, illetve a besz\u00e9dhelyzetek \u00e9s a n\u00e9z\u0151pontok komplexit\u00e1s\u00e1ra. Meglehet\u0151sen humorosan, a nyolcvanas \u00e9vek diszk\u00f3vil\u00e1g\u00e1t id\u00e9zve szcen\u00edrozt\u00e1k \u00fajra a 19. sz\u00e1zadi grand tour eszmeis\u00e9g\u00e9t h\u00e1romszerepl\u0151s „sitcom”-jukban<\/a>. Az angol turist\u00e1k p\u00e1rbesz\u00e9dei els\u0151sorban a jelenlegi bienn\u00e1l\u00e9-turizmust tett\u00e9k nevets\u00e9gess\u00e9, m\u00e1sodsorban meg az akad\u00e9mikus elm\u00e9leti nyelvet, amely m\u00e1st se tesz, minthogy legitim\u00e1lja az \u00faj intellektu\u00e1lis „burzso\u00e1zia” utazgat\u00e1sait, partijait, \u00e9s k\u00f6ld\u00f6kn\u00e9z\u0151 eszmefuttat\u00e1sait. De nemcsak azt, hanem a fogyaszt\u00e1s kultusz\u00e1t, \u00e9s az ut\u00f3pikus t\u00e1rsadalomkritikai intenci\u00f3kat is, melyeket lehetetlen komolyan venni a komikus figur\u00e1k tolm\u00e1csol\u00e1s\u00e1ban<\/a>, akik rik\u00edt\u00f3 ruh\u00e1kban, zsel\u00e9zett par\u00f3k\u00e1ban, nevets\u00e9ges t\u00e1ncl\u00e9p\u00e9sekkel f\u0171szerezve tolm\u00e1csolj\u00e1k a n\u00e9z\u0151 fel\u00e9 a legnemesebb elm\u00e9leti diskurzusokat.<\/p>\r\n

A humor mellett a f\u00e9lig natur\u00e1lis, f\u00e9lig sz\u00fcrre\u00e1lis k\u00e9pi vil\u00e1g a legnagyobb er\u0151ss\u00e9ge Igor \u00e9s Ivan Buharov Korm\u00e1nyelt\u00f6r\u00e9sben<\/i> c\u00edm\u0171 „avantg\u00e1rd” Super-8-as n\u00e9mafilmj\u00e9nek<\/a> (2010) is, amelyet Domonkos Istv\u00e1n 1971-es Korm\u00e1nyelt\u00f6r\u00e9sben c\u00edm\u0171 k\u00f6ltem\u00e9nye<\/a> inspir\u00e1lt. Az igen er\u0151s sz\u00f6veg el\u00e9 helyezett mozg\u00f3k\u00e9p r\u00e1ad\u00e1sul egy fura utaz\u00e1son kereszt\u00fcl meglep\u0151en pontos \u00e9s s\u0171r\u0171 k\u00e9pet fest a szocialista val\u00f3s\u00e1g abszurdit\u00e1s\u00e1r\u00f3l, \u00e9s arr\u00f3l, hogy mit jelent egy kult\u00far\u00e1ba \u00e9s egy nyelvbe z\u00e1rva sodr\u00f3dni a t\u00f6rt\u00e9nelemmel<\/a> \u00e9s az ideol\u00f3gi\u00e1kkal, amelyek mindig v\u00e1ratlanul „v\u00e1gj\u00e1k nyakon” az embert, no nem az\u00e9rt, hogy szembe tudjon n\u00e9zni a korl\u00e1taival, hanem az\u00e9rt, hogy nagyon gyorsan t\u00e9rjen vissza a val\u00f3s\u00e1gba.<\/p>\r\n

K\u00e9pek<\/p>\r\n

A CPS „mediatiz\u00e1lt” (vagyis a m\u00e9dia technol\u00f3gi\u00e1ira koncentr\u00e1l\u00f3, \u00e9s azokkal dial\u00f3gust keres\u0151) koncepci\u00f3ja a The Rest is History?<\/i> (Ami H\u00e1tramarad, az T\u00f6rt\u00e9nelem?<\/i>) c\u00edmet kapta. A t\u00f6rt\u00e9nelem mint konstrukci\u00f3 \u00f6r\u00f6kz\u00f6ld t\u00e9ma, az inform\u00e1ci\u00f3\u00e1tad\u00e1s medialit\u00e1sa szint\u00e9n. A CPS hozz\u00e1adott \u00e9rt\u00e9ke tal\u00e1n az „eszt\u00e9tikai zsurnalizmus” kifejez\u00e9s lehet, melyet persze nem pejorat\u00edvan kellene \u00e9rteni, de ez ugye nem k\u00f6nny\u0171.<\/p>\r\n

A koncepci\u00f3 \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben arra t\u00f6rekszik, hogy kombin\u00e1lja a t\u00e9nyfelt\u00e1r\u00f3 \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1s m\u00e9lys\u00e9get az elm\u00e9leti k\u00e9rd\u00e9sek \u00e9rthet\u0151, „m\u00e9diak\u00e9pes” t\u00e1lal\u00e1s\u00e1val. A Ny\u00edlt Titkok Kamr\u00e1ja \u00e1ltal\u00e1ban akkor funkcion\u00e1lt j\u00f3l, amikor kell\u0151en spektakul\u00e1ris lett, mint Grasso \u00e9s Tsivopoulos eset\u00e9ben, vagy p\u00e9ld\u00e1ul a 2004-es madridi, al-Kaida terroristaakci\u00f3 (11-M) k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti szcen\u00edroz\u00e1sakor, vagy az afganiszt\u00e1ni h\u00e1bor\u00fa k\u00e9peinek felid\u00e9z\u00e9s\u00e9kor. Mik\u00f6zben az ut\u00f3bbiak nagyon mark\u00e1nsan megjelen\u00edtett\u00e9k az illusztrativit\u00e1s vesz\u00e9ly\u00e9t is. A humor \u00e9s az ir\u00f3nia viszont esetenk\u00e9nt – m\u00e1r ha a t\u00e9ma engedte – ezen a probl\u00e9m\u00e1n is enyh\u00edtett.<\/p>\r\n

Az ACAF-os Pablo Bronstein p\u00e9ld\u00e1ul l\u00e1tv\u00e1nyosan \u00e9s \u00f6tletesen konfront\u00e1lta fantasztikus „\u00f6szv\u00e9r-\u00e9p\u00fcleteiben” a spanyol \u00e9s az iszl\u00e1m kult\u00far\u00e1t (Islamic Culture in Southern Spain – 1000 Years of Celebration<\/i>, 2010). A Giovanni Battista Piranesi \u00e9s a politikai karikat\u00far\u00e1k szellemis\u00e9g\u00e9t kombin\u00e1l\u00f3 akvarellek grafikuss\u00e1ga<\/a> r\u00e1ad\u00e1sul igen \u00fcd\u00edt\u0151en hatott a t\u00falnyom\u00f3an mozg\u00f3k\u00e9pekre \u00e9p\u00fcl\u0151 kritikai bienn\u00e1l\u00e9n, amely lassan m\u00e1r filmfesztiv\u00e1lnak is elmenne, pl\u00e1ne ha egy picivel t\u00f6bb k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz-szt\u00e1rt h\u00edvn\u00e1nak meg r\u00e1, mert kur\u00e1torok azt\u00e1n voltak ott rendesen.<\/p>\r\n

A n\u00e9h\u00e1ny kisebb szt\u00e1r k\u00f6z\u00fcl felt\u00e9tlen\u00fcl ki kell emelni Willy Dohertyt, aki val\u00f3ban egy h\u00edr\u00e9hez (k\u00e9tszer jel\u00f6lt\u00e9k Turner Prize-ra) m\u00e9lt\u00f3 m\u0171vet \u00e1ll\u00edtott ki. A Segura<\/i> (2010) c\u00edm\u0171 videoinstall\u00e1ci\u00f3 gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 k\u00e9peket vet\u00edtett Murcia foly\u00f3j\u00e1nak, a Segur\u00e1nak partjair\u00f3l \u00e9s h\u00eddjai al\u00f3l<\/a> az ACAF szekci\u00f3j\u00e1ban. HD-min\u0151s\u00e9g, kiv\u00e1l\u00f3 be\u00e1ll\u00edt\u00e1sok, szemet gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dtet\u0151 sz\u00ednek, modernista ipari geometria, melyet id\u0151r\u0151l id\u0151re „elrond\u00edt” a szem\u00e9t, \u00e9s annak termel\u0151je: a murciai hajl\u00e9ktalan.<\/p>\r\n

Cartag\u00e9n\u00e1ban pedig – szint\u00e9n ACAF – az ARQUA (a tengeralatti archeol\u00f3gia m\u00fazeuma) spanyol n\u00edv\u00f3d\u00edjas \u00e9p\u00fclet\u00e9ben a 27 \u00e9ves Mariusz Tarkawian \u00e1lmodott egy nagyot filctollal a falra<\/a>. \u00dagy 20 n\u00e9gyzetm\u00e9teren, j\u00f3 n\u00e9gy m\u00e9ter magas h\u00e1romsz\u00f6gbe kompon\u00e1lva – remek h\u00e1bor\u00fas r\u00e9szletekkel f\u0171szerezve – a v\u00e1ros, Cartagena t\u00f6rt\u00e9nelmi alleg\u00f3ri\u00e1j\u00e1t rajzolta meg (History of Cartagena<\/i>, 2010). Murci\u00e1ban pedig igaz\u00e1n kit\u0171n\u0151, kicsi ceruzarajzokon<\/a> teremtette meg az eg\u00e9sz Manifesta alleg\u00f3ri\u00e1j\u00e1t: Looking for Art \/ Anticipation in Art<\/em> (2010). Tarkawian a r\u00e9gi f\u0151posta lepusztult \u00e9p\u00fclet\u00e9ben t\u00f6bb mint sz\u00e1z szellemes karikat\u00far\u00e1t szentelt annak, hogy „reproduk\u00e1lja” alkot\u00f3t\u00e1rsai kor\u00e1bbi, jelenlegi \u00e9s j\u00f6v\u0151beli (!) manifest\u00e1s m\u0171veit.<\/p>\r\n

Mik\u00f6zben Doherty vagy Grasso a spekt\u00e1kulummal kac\u00e9rkodva m\u00e9g kritiz\u00e1lni is k\u00e9pes volt, addig Tarkawian \u00e9s a Common Culture sikeres p\u00e9ld\u00e1i alapj\u00e1n m\u00e9giscsak \u00fagy t\u0171nik, hogy – a t\u00e1rsadalomkritikai intenci\u00f3kon t\u00fal, \u00e9s a val\u00f3s t\u00e1rsadalmi szerepv\u00e1llal\u00e1son innen – a kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet legink\u00e1bb ahhoz \u00e9rt, hogy \u00f6nmag\u00e1t analiz\u00e1lja.<\/p>\r\n

Ez azonban csak akkor lesz l\u00e1tv\u00e1nyos, ha a n\u00e9z\u0151 ismeri az akad\u00e9mikus diskurzust, \u00e9s v\u00e9gigr\u00e1gta mag\u00e1t a Manifesta \u00f6sszes m\u0171v\u00e9n, ami az ideol\u00f3gi\u00e1k \u00e9s a mikrot\u00f6rt\u00e9netek keresztt\u00fcz\u00e9ben nem egyszer\u0171 feladat, de legal\u00e1bb k\u00f6zben kap n\u00e9ha egy kis tapaszt vagy tortill\u00e1t, m\u00e1r ha olyan szerencs\u00e9s, hogy kritikusnak, kur\u00e1tornak, vagy ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 m\u0171v\u00e9sznek mondhatja mag\u00e1t.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

(1)<\/a> Terry Eagleton: Faith and Belief<\/i> c\u00edm\u0171 el\u0151ad\u00e1sa a Stedelijk M\u00fazeumban a Now is the Time. Art and Theory in the 21th Century<\/i> c\u00edm\u0171 el\u0151ad\u00e1ssorozat keret\u00e9ben, 2009. janu\u00e1r 15.<\/p>\r\n

(2)<\/a> Slavoj Zizek: What Rumsfeld Doesn’t Know That He Knows About Abu Ghraib<\/i>. (2004) http:\/\/www.lacan.com\/zizekrumsfeld.htm<\/a><\/p>\r\n

(3)<\/a> Slavoj Zizek: The Iraqi MacGuffin<\/i>. (2003) http:\/\/www.lacan.com\/iraq1.htm<\/a><\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  \u00c1ll\u00edt\u00f3lag vannak dolgok, amikr\u0151l nem is tudjuk, hogy tudjuk, \u00e9s olyanok is, amikben \u00fagy hisz\u00fcnk, hogy nem is vagyunk tudat\u00e1ban. Felvezet\u00e9snek ez \u00edgy tal\u00e1n kiss\u00e9 titokzatos, sz\u00e1momra m\u00e9gis ez a bizonyos „unknown knowns” kifejez\u00e9s reprezent\u00e1lja legjobban a 2010-es Manifesta hozad\u00e9k\u00e1t. A fr\u00e1zisnak m\u00e1r az eredete sem \u00e9rdektelen, mi t\u00f6bb, eg\u00e9szen szimbolikus, ha szabad m\u00e9g […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630726,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-400779","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400779","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400779"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400779\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2022000,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400779\/revisions\/2022000"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630726"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400779"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400779"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400779"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}