{"id":400794,"date":"2011-02-07T23:00:00","date_gmt":"2011-02-07T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400794"},"modified":"2011-02-07T23:00:00","modified_gmt":"2011-02-07T23:00:00","slug":"hat-szerep-keres-egy-szerzot","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/hat-szerep-keres-egy-szerzot\/","title":{"rendered":"Hat szerep keres egy szerz\u0151t"},"content":{"rendered":"
\n
\n
All work is collaborative. <\/em>(1)<\/a><\/div>\n <\/blockquote>\n

  <\/p>\n

L\u00e1szl\u00f3 Gergely \u00e9s a Tehnica Schweiz (2)<\/a> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u00e9pp a kett\u0151s c\u00edmad\u00e1s r\u00e9v\u00e9n minimum k\u00e9t, \u00e1m v\u00e9gig \u00f6sszefon\u00f3d\u00f3 sz\u00e1lon fut\u00f3 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st \u00edg\u00e9r. Egyr\u00e9szt azt, hogy a Jad Hanna kibucot, annak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t \u00e9s jelenlegi helyzet\u00e9t ismerheti meg a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s n\u00e9z\u0151je, m\u00e1sr\u00e9szt pedig hogy mindezt A kollekt\u00edv ember<\/I> c\u00edmet visel\u0151 purim-j\u00e1t\u00e9k viszonylat\u00e1ban teheti.\n<\/p>\n

A „viszonylat”-nak itt most k\u00fcl\u00f6n\u00f6s jelent\u0151s\u00e9ge van, mert a kibuc t\u00f6rt\u00e9nete \u00e9s a purim-j\u00e1t\u00e9k t\u00f6bbf\u00e9le m\u00f3don is kapcsol\u00f3dik egym\u00e1shoz. Egyr\u00e9szt a purim meg\u00fcnnepl\u00e9se ciklikusan visszat\u00e9r\u0151 esem\u00e9nye a kibuc \u00e9let\u00e9nek, amely a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sban egy k\u00e9pi dokument\u00e1ci\u00f3 r\u00e9v\u00e9n is hangs\u00falyos helyet kap. M\u00e1sr\u00e9szt a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s keret\u00e9ben l\u00e9trehozott jelenkori el\u0151ad\u00e1s ezekb\u0151l a kor\u00e1bbi j\u00e1t\u00e9kokb\u00f3l inspir\u00e1l\u00f3dva \u00e9p\u00fcl fel.<\/p>\n

Harmadr\u00e9szt pedig ez a mostani el\u0151ad\u00e1s a kibuc kulcsfontoss\u00e1g\u00fa helysz\u00edneit \u00e9s szerepl\u0151it (melyek \u00e9pp\u00fagy lehetnek emberek, mint megszem\u00e9lyes\u00edtett \u00e9p\u00edtm\u00e9nyek) haszn\u00e1lja fel, hogy mag\u00e1nak a kibuc t\u00f6rt\u00e9net\u00e9tnek is egyfajta dramatiz\u00e1lt interpret\u00e1ci\u00f3j\u00e1t hozza l\u00e9tre. Ezt az \u00e9rtelmez\u00e9st t\u00e1masztja al\u00e1, hogy a mai purim-j\u00e1t\u00e9k szerepl\u0151inek nagyobb m\u00e9ret\u0171, m\u0171t\u00e1rgyi m\u00f3don bekeretezett fot\u00f3it nem egy csoportba rendezve teszi el\u00e9nk a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, hanem ezek a k\u00e9pek szinte v\u00e1ratlanul bukkannak fel az egyes termekben.<\/p>\n

Tal\u00e1n ez\u00e9rt sem v\u00e9letlen, hogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si program egyik t\u00e1rlatvezet\u0151je, S\u00e1rdi D\u00f3ra (a Centropa munkat\u00e1rsa) \u00e9pp a sz\u00ednpadot nevezte meg a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st le\u00edr\u00f3 metafor\u00e1nak, melyet az egyes termekre is kiterjesztett. \u00cdgy p\u00e9ld\u00e1ul az I. terem szerinte a dr\u00e1m\u00e1\u00e9, m\u00edg p\u00e9ld\u00e1ul a III., a purimi el\u0151ad\u00e1s sz\u00ednpada a v\u00edgj\u00e1t\u00e9k\u00e9, vagy farce-\u00e9. Minden dr\u00e1ma alapvet\u0151 kell\u00e9kei a szerepl\u0151k, \u00e9s maga S\u00e1rdi is feltette a k\u00e9rd\u00e9st, hogy kir\u0151l is sz\u00f3l ez a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, kinek a t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t mutatja be a n\u00e9z\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n

A k\u00e9rd\u00e9s bizonyos szempontb\u00f3l nyilv\u00e1n k\u00f6lt\u0151i, m\u00e1s szempontb\u00f3l azonban a v\u00e1laszad\u00e1si k\u00eds\u00e9rlet nagyon is r\u00e1vil\u00e1g\u00edt a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egyik problematikus pontj\u00e1ra. Mert b\u00e1r a megjelen\u00edteni k\u00edv\u00e1nt dr\u00e1ma (azaz a kibuc saj\u00e1tos t\u00f6rt\u00e9nete) felvonultatott szerepl\u0151inek spektruma mind t\u00f6rt\u00e9nelmi l\u00e9pt\u00e9kben, mind pedig kapcsol\u00f3d\u00e1si pontjaiban meglehet\u0151sen sz\u00e9les (tal\u00e1lunk k\u00f6z\u00f6tt\u00fck kibuc-alap\u00edt\u00f3t \u00e9pp \u00fagy, mint a ma m\u0171k\u00f6d\u0151 kibuc mozgat\u00f3j\u00e1t \u00e9s lelk\u00e9t, id\u0151seket \u00e9s fiatalokat, izraelieket \u00e9s bev\u00e1ndorl\u00f3kat, n\u0151ket \u00e9s f\u00e9rfiakat, stb.) konfliktusait tekintve azonban ez a dr\u00e1ma v\u00e9g\u00fcl is el\u00e9gg\u00e9 szeg\u00e9nyes, \u00e9s \u00e9pp ez\u00e1ltal motiv\u00e1latlan marad. S\u00e1rdi D\u00f3ra felvet\u00e9s\u00e9t leford\u00edtva a „kir\u0151l is sz\u00f3l ez a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s” helyett ink\u00e1bb azt kellene k\u00e9rdezn\u00fcnk, hogy vajon milyen konfliktust (vagy konfliktusokat) is k\u00edv\u00e1n bemutatni.<\/p>\n

Mert a t\u00e9ma felvet\u00e9se \u00e1ltal felk\u00edn\u00e1lt konfliktusokb\u00f3l lenne b\u0151ven. Igaz ez akkor is, ha mag\u00e1t a t\u00e9m\u00e1t sem egy\u00e9rtelm\u0171en lehet defini\u00e1lni. A konfliktusok k\u00f6z\u00fcl persze a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s is utal n\u00e9h\u00e1nyra, de ezek megmaradnak az utal\u00e1s szintj\u00e9n, a terekben ezek k\u00f6z\u00fcl egyik sem ker\u00fcl kiemel\u00e9sre vagy kap k\u00fcl\u00f6n hangs\u00falyt.<\/p>\n

Ennek legnyilv\u00e1nval\u00f3bb magyar\u00e1zata az lehet, hogy a szerz\u0151k megpr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k a lehetetlent \u00e9s a saj\u00e1t, t\u00e9m\u00e1ban val\u00f3 implik\u00e1lts\u00e1gukat a semlegess\u00e9g m\u00f6g\u00e9 rejteni. Ennek sz\u00e1mukra legk\u00e9zenfekvobb m\u00f3dja, hogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sban l\u00e1tsz\u00f3lag nem az \u0151 \u00e9rtelmez\u00e9s\u00fckben ker\u00fcl a l\u00e1togat\u00f3 el\u00e9 az anyag, hanem oly m\u00f3don, mintha lenne az \u00e1ltaluk r\u00f6gz\u00edtett \u00e9s \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt anyagban valami saj\u00e1tos, bels\u0151, \u00f6nt\u00f6rv\u00e9ny\u0171 rend, amit \u0151k a bemutat\u00e1s gesztusa r\u00e9v\u00e9n puszt\u00e1n csak el\u00e9nk t\u00e1rnak.<\/p>\n

Az, hogy a saj\u00e1t maguk „elt\u00fcntet\u00e9s\u00e9nek” k\u00eds\u00e9rlete mennyire v\u00e1lik problematikuss\u00e1, \u00e9pp a purim-j\u00e1t\u00e9k hang-v\u00e1ltozata mutatja meg a legnyilv\u00e1nval\u00f3bban. A l\u00e1tsz\u00f3lagos szerz\u0151i objektivit\u00e1s ugyanis itt \u00e9rtelemszer\u0171en teljesen elt\u0171nik, mivel ez a sz\u00edndarab t\u00e9nylegesen fikt\u00edv, r\u00e1ad\u00e1sul nem abban az \u00e9rtelemben, ahogy egy dokumentum eset\u00e9ben besz\u00e9lhet\u00fcnk err\u0151l a min\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sban azonban ezek a szintek semmilyen m\u00f3don nem k\u00fcl\u00f6n\u00fclnek el, semmilyen utal\u00e1s sincs arra, hogy ezek az egym\u00e1st\u00f3l nagyon k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 min\u0151s\u00e9g\u0171 (3)<\/a> r\u00e9szletek a n\u00e9z\u0151k el\u00e9 t\u00e1rt val\u00f3s\u00e1g mely szintj\u00e9r\u0151l sz\u00e1rmaznak.<\/p>\n

A szerz\u0151k h\u00e1tt\u00e9rbe vonul\u00e1sa \u00e9pp azt eredm\u00e9nyezi, hogy a t\u00e9ma \u00e1ltal felmer\u00fcl\u0151 konfliktusok defini\u00e1l\u00e1sa marad el, mert nem biztos, hogy minden n\u00e9z\u0151 tiszt\u00e1ban van Izrael politikai t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9vel, m\u00e1sr\u00e9szt meg \u00e9pp az lenne sz\u00e1m\u00e1ra izgalmas, hogy meg\u00e9rtse, maguk a m\u0171v\u00e9szek – a csal\u00e1di k\u00f6t\u0151d\u00e9sen t\u00fal – mi\u00e9rt tartj\u00e1k a t\u00e9m\u00e1t aktu\u00e1lisnak \u00e9s \u00e9rdekesnek. Mit\u0151l v\u00e1lik sz\u00e1mukra a Jad Hanna-jelens\u00e9g modell-\u00e9rt\u00e9k\u0171v\u00e9, melyek azok a szempontok, ami miatt mindez a „felt\u00e1r\u00e1s” \u00e9s anyaggy\u0171jt\u00e9s t\u00falmegy egyfajta \u00e9rdekes, \u00e1m m\u00e9giscsak egzotikus antropol\u00f3giai megfigyel\u00e9sen.<\/p>\n

Ezt a fajta antropol\u00f3giai \u00e9rtelemben vett steril szempont-rendszert l\u00e1tszik t\u00fckr\u00f6zni a termek elrendez\u00e9s\u00e9nek tematikus feloszt\u00e1sa. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen igaz ez azokra a termekre \u00e9s t\u00e9m\u00e1kra, amelyek els\u0151sorban a vide\u00f3-interj\u00fakra \u00e9p\u00fclnek, ahol a meghat\u00e1roz\u00e1s alapj\u00e1t els\u0151dlegesen a besz\u00e9l\u0151k sz\u00e1rmaz\u00e1sa adja. A l\u00e1tsz\u00f3lagos objektivit\u00e1s itt v\u00e1lik ideologikuss\u00e1, de ahelyett, hogy felt\u00e1ruln\u00e1nak ezek a nyilv\u00e1nval\u00f3 ideol\u00f3gi\u00e1k, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son ink\u00e1bb elfedi \u0151ket az objekt\u00edv megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s ig\u00e9nye.<\/p>\n

Mindezeket figyelembe v\u00e9ve tal\u00e1n nem v\u00e9letlen, hogy ebb\u0151l a rendszerb\u0151l – \u00e9pp tartalma miatt – a telepes n\u0151vel k\u00e9sz\u00fclt interj\u00fa „l\u00f3g ki” legjobban. Nemcsak az\u00e9rt, mert – legal\u00e1bbis sz\u00e1momra egy\u00e1ltal\u00e1n nem nyilv\u00e1nval\u00f3 okokb\u00f3l – a Rosenberg-h\u00e1zasp\u00e1r eml\u00e9km\u0171v\u00e9vel foglalkoz\u00f3 terembe ker\u00fclt, hanem az\u00e9rt is, mert ez az interj\u00fa mintegy \u00f6sszefoglal\u00f3ja lehetne azoknak a ma is aktu\u00e1lis konfliktusoknak, melyek r\u00e9szben a kibuc t\u00f6rt\u00e9net\u00e9re, r\u00e9szben mag\u00e1nak Izraelnek a politikai helyzet\u00e9re, valamint a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ideol\u00f3gi\u00e1k \u00fctk\u00f6z\u00e9s\u00e9b\u0151l ered\u0151 fesz\u00fclts\u00e9gekre vonatkoznak (ebb\u0151l a szempontb\u00f3l m\u00e9g r\u00e9szben ide tartozik a v\u00edz\u0151rrel, illetve a kibucba visszat\u00e9rt fiatal f\u00e9rfival k\u00e9sz\u00fclt interj\u00fa is).<\/p>\n

Ezen konfliktusos ideol\u00f3gi\u00e1k k\u00f6z\u00fcl az egyik legfontosabb – \u00e9s a m\u0171v\u00e9szeti kontextusban egy\u00e9bk\u00e9nt is nagyon aktu\u00e1lis – \u00e9pp a kollektivizmus k\u00e9rd\u00e9se, melynek sz\u00e1mtalan aspektus\u00e1val lenne \u00e9rdemes behat\u00f3an foglalkozni, de \u00e9n itt most k\u00e9t, szorosan \u00f6sszetartoz\u00f3t emeln\u00e9k ki. Az egyik a kibuc t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek egyik sorsford\u00edt\u00f3 \u00e9s egyben legfurcs\u00e1bb momentuma, a m\u00e1sik a hangj\u00e1t\u00e9k. Mindkett\u0151 a kollektivizmus felboml\u00e1s\u00e1nak sarkalatos pontjaival f\u00fcgg \u00f6ssze. A n\u00e9z\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra ugyanis \u00f6nmag\u00e1ban nehezen \u00e9rthet\u0151, hogy annyi n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9s, kik\u00f6z\u00f6s\u00edt\u00e9s \u00e9s a meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00e9rt val\u00f3 szenved\u00e9s ut\u00e1n hogyan hagyhatta mag\u00e1t a kibuc k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge mintegy „elvak\u00edtani” az 1964-es gyilkoss\u00e1gt\u00f3l. Term\u00e9szetesen egy ember hal\u00e1la is rettenetesen megr\u00e1z\u00f3 esem\u00e9ny, de az \u00e9vekig tart\u00f3 kem\u00e9ny sorshoz k\u00e9pest m\u00e9gis neh\u00e9z meg\u00e9rteni a hirtelen ideol\u00f3giai v\u00e1lt\u00e1st.<\/p>\n

\u00c9pp ezt magyar\u00e1zza n\u00e9mik\u00e9pp a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s leger\u0151sebb pontja, a hangj\u00e1t\u00e9k, mely bemutatja azokat az egym\u00e1ssal kibogozhatatlanul \u00f6sszefon\u00f3d\u00f3 l\u00e9lektani \u00e9s t\u00e1rsadalmi elemeket, melyek egy kollekt\u00edv szervezetts\u00e9gen alapul\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g felboml\u00e1s\u00e1hoz vezetnek, \u00e9s melyhez szinte k\u00e9zenfekv\u0151 „\u00fcr\u00fcgyk\u00e9nt” szolg\u00e1lt az eml\u00edtett gyilkoss\u00e1g. A pszichol\u00f3giai t\u00e9nyez\u0151k k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1ljuk az \u00e9n term\u00e9szetes lelki ig\u00e9ny\u00e9t az egyedis\u00e9gre, mely el\u0151bb-ut\u00f3bb olyan m\u00e9reteket \u00f6lt, amely az adott kollekt\u00edva felboml\u00e1s\u00e1hoz vezet. Ebben az \u00e9rtelemben egy csoportot \u00e9pp az tart \u00f6ssze, hogy milyen k\u00f6z\u00f6s m\u00f3dokon szervezik meg a saj\u00e1t „\u00e9lvezet\u00fcket”. (4)<\/a> A m\u00e1sik, r\u00e9szben lelki, r\u00e9szben t\u00e1rsadalmi t\u00e9nyez\u0151 szint\u00e9n az \u00e9n n\u00e1rcisztikus konstrukci\u00f3j\u00e1ban keresend\u0151, azaz hogy az identit\u00e1s alapj\u00e1t k\u00e9pez\u0151 \u00f6nbecs\u00fcl\u00e9st az individuum a „konzum\u00e1l\u00e1sb\u00f3l” nyeri. (5)<\/a><\/p>\n

Mindk\u00e9t vonulat megjelenik a hangj\u00e1t\u00e9kban \u00e9s r\u00e9szben indirekt m\u00f3don hangs\u00falyoss\u00e1 is v\u00e1lik. Az teh\u00e1t, hogy \u00e9pp a hangj\u00e1t\u00e9k v\u00e1lik ebben a kontextusban kulcsfontoss\u00e1g\u00fav\u00e1, azt a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st t\u00e1masztja al\u00e1, miszerint \u00e9pp az \u00e9rtelmez\u00e9seket \u00e9s a „fikci\u00f3s” m\u00f3dszeren alapul\u00f3 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9seket kellett volna a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sban er\u0151s\u00edteni.<\/p>\n

Fontos lenne ezen \u00edr\u00e1s keretein bel\u00fcl kit\u00e9rni a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sban bemutatott t\u00f6rt\u00e9net olyan momentumaira is, mint az alag\u00fat, a ker\u00edt\u00e9s, a fal, az eml\u00e9km\u0171, a torony, stb. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s megtekint\u00e9se k\u00f6zben v\u00e9gig azon gondolkodtam, hogy vajon azon n\u00e9z\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra, aki nem k\u00f6veti az izraeli politikai helyzet v\u00e1ltoz\u00e1sait, vagy azt csak a magyar sajt\u00f3n kereszt\u00fcl teszi, illetve nem ismeri mindazon kort\u00e1rs izraeli m\u0171v\u00e9szek munk\u00e1it, akik a mai politikai helyzetre reflekt\u00e1lnak m\u0171veikkel, vajon t\u00fall\u00e9p-e a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egy, a magyar viszonyok k\u00f6z\u00f6tt m\u00e9g mindig egzotikusnak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 utaz\u00e1s, vagy egy antropol\u00f3giai kutat\u00e1si dokument\u00e1ci\u00f3 bemutat\u00e1si keretein.<\/p>\n

Vagy ha egy m\u00e1sik k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6rben akarunk mozogni, akkor vajon milyen m\u00f3don ford\u00edthat\u00f3 le ez a t\u00f6rt\u00e9net a mai \u00e9lethelyzet\u00fcnkre \u00e9s mit kezdhet\u00fcnk most mi ezzel, mivel k\u00edv\u00e1nj\u00e1k a n\u00e9z\u0151t ennek a t\u00e1volinak l\u00e1tsz\u00f3 t\u00f6rt\u00e9netnek a r\u00e9v\u00e9n a m\u0171v\u00e9szek szembes\u00edteni. Visszat\u00e9rve a kiindul\u00f3 k\u00e9rd\u00e9shez: mir\u0151l is sz\u00f3l a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s?<\/p>\n

Mir\u0151l sz\u00f3l ez a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s? Els\u0151sorban arr\u00f3l, hogy van egy fiatal alkot\u00f3, aki m\u00e9g nem k\u00e9pes arra, mert nincsenek meg az eszk\u00f6zei (nem technikai \u00e9rtelemben, mert ami l\u00e9tezik a kort\u00e1rsi technik\u00e1ban, azt mind haszn\u00e1lja), hogy feldolgozza azt, ami a csal\u00e1dj\u00e1val t\u00f6rt\u00e9nt.<\/p>\n

K\u00e9ptelen azonosulni, de nem b\u00edr t\u00e1vols\u00e1got sem tartani. Elidegenedve, \u00e9s valami f\u00e1tyolos meghatotts\u00e1ggal bogozgatja a sz\u00e1m\u00e1ra felt\u00e1rulni nem akar\u00f3 sorsokat, rendezgeti az el\u00e9 ker\u00fcl\u0151 dokumentumokat, a helysz\u00ednen tal\u00e1lt \u00e9s k\u00e9sz\u00edtett anyagokat.<\/p>\n

Ennek eredm\u00e9nye egy olyan valami, amit ki\u00e1ll\u00edt\u00e1snak neveznek, de amelynek a k\u00e9pz\u0151-m\u0171v\u00e9szethez \u00e9pp\u00fagy nincsen k\u00f6ze, mint ahogyan a n\u00e9prajzhoz, a szociol\u00f3gi\u00e1hoz vagy a t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1nyhoz. Mindenb\u0151l kap a n\u00e9z\u0151 egy kicsit, hadd higgye: l\u00e1t \u00e9s „tanul” valamit. De ez a valami itt a nagy semmi.<\/p>\n

Nem tud meg a n\u00e9z\u0151 semmit sem abb\u00f3l, kik \u00e9s mi\u00e9rt voltak a kibucban, akik kommunist\u00e1nak vallott\u00e1k magukat. Arr\u00f3l m\u00e9g kevesebbet – t\u00e9nylegesen teh\u00e1t ism\u00e9t csak semmit – tudhatunk meg, hogy a Slansky-per (a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s n\u00e9z\u0151inek, a Tehnica Schweiz „rajong\u00f3-t\u00e1bor\u00e1nak” nagyobb r\u00e9sze felt\u00e9telez\u00e9sem szerint err\u0151l a perr\u0151l nem \u00e9rtes\u00fclt m\u00e9g, s tiszta szerencse, hogy a sz\u00f6vegb\u0151l megtudhatta: nem a t\u00e1voli hetvenes \u00e9vekben t\u00f6rt\u00e9nt) ut\u00e1n is mi\u00e9rt maradtak meg kommunist\u00e1nak. Nem tudhatnak meg a n\u00e9z\u0151k a nagy eml\u00e9kezetgy\u0171jt\u0151t\u0151l, L\u00e1szl\u00f3 Gergelyt\u0151l olyan apr\u00f3s\u00e1gokat sem, hogy a „felt\u00e1rt m\u00falt\u00fa” nagysz\u00fcl\u0151k hogyan ker\u00fcltek ki Izraelbe. Nem s\u00e9tautaz\u00e1ssal, hanem az Angol Birodalom \u00e9s a Reich \u00fcld\u00f6z\u00e9seinek kit\u00e9ve.<\/p>\n

T\u00e1mogat\u00f3juk, a szabads\u00e1g f\u00e9nyes angyal\u00e1nak elj\u00f6vetel\u00e9t megj\u00f3sl\u00f3 h\u00edrmond\u00f3juk a Szovjetuni\u00f3 \u00e9s a kommunist\u00e1k voltak. M\u00e9g a – k\u00e9ts\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tt megismerni v\u00e9lt \u00e9s elfogadott – szt\u00e1lini terror ellen\u00e9ben is (hiszen a szovjet rendszer zsid\u00f3\u00fcld\u00f6z\u00e9sei, amelyek ugyan folyamatosak voltak, s r\u00e9szben ennek esett \u00e1ldozatul Iszaak Babel vagy Mejerhold is, ink\u00e1bb a negyvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l er\u0151s\u00f6dtek fel, s tartottak Szt\u00e1lin hal\u00e1l\u00e1ig – l\u00e1sd: orvosper vagy a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban nagy szerepet j\u00e1tsz\u00f3 zsid\u00f3 \u00e9rtelmis\u00e9giek likvid\u00e1l\u00e1sa) ezt vallott\u00e1k meggy\u0151z\u0151d\u00e9ssel, mert egyszer\u0171en nem volt m\u00e1s es\u00e9ly. T\u00f6rt\u00e9nelmileg kiz\u00e1rt volt sz\u00e1mukra.<\/p>\n

Tov\u00e1bb\u00e1 az\u00e9rt is, mert a meglehet\u0151sen saj\u00e1tosan \u00e1t\u00e9rtelmezett kommunista ideol\u00f3gia – amelyr\u0151l, noha meghat\u00e1roz\u00f3 volt a kibuc mint kommuna (!) \u00e9let\u00e9ben, ugyan\u00fagy semmit sem tudhatunk meg – k\u00edn\u00e1lta azt a lehet\u0151s\u00e9get, amit m\u00e1s nem: az egyenl\u0151s\u00e9get, a polg\u00e1ri tulajdonb\u00f3l fakad\u00f3 el\u0151ny\u00f6k \u00e9s h\u00e1tr\u00e1nyok kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6l\u00e9s\u00e9t, a tisztess\u00e9ges emberi l\u00e9t rem\u00e9ny\u00e9t.<\/p>\n

\u00cdgy lehetett elt\u00e1volodni a h\u00faszas \u00e9vek numerus clausus\u00e1t\u00f3l \u00e9s a Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1got (mindm\u00e1ig) a zsid\u00f3knak tulajdon\u00edt\u00f3, zsid\u00f3ellenes Magyarorsz\u00e1g\u00e1t\u00f3l. Elmenek\u00fclni egy darabig m\u00e9g volt es\u00e9ly Amerik\u00e1ba, kevesebb ideig Eur\u00f3pa \u00fan. kult\u00farorsz\u00e1gaiba, de csak mintegy m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtizedig.<\/p>\n

A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa szovjet r\u00e9szr\u0151l gy\u0151zelem volt (nem mi nyert\u00fck meg, b\u00e1r sokan \u00fagy gondolj\u00e1k \u00fajra, hogy m\u00e9giscsak gy\u0151ztesek voltunk, hiszen a j\u00f3 oldalon, a bolsevikiek ellen harcoltunk), s ez egyet jelentett a kommunista elk\u00f6telez\u0151d\u00e9s er\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9vel. Olaszorsz\u00e1gban \u00e9s Franciaorsz\u00e1gban, e kult\u00farorsz\u00e1gokban a kommunista p\u00e1rtok korm\u00e1nyp\u00e1rtokk\u00e1 v\u00e1ltak, Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ban pedig uralkod\u00f3kk\u00e1.<\/p>\n

Ilyen t\u00f6rt\u00e9nelmi helyzetben, ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt voltak a kibucok kommunist\u00e1k (m\u00e1r amelyik, persze), egy olyan orsz\u00e1gban, amelynek lakosai maguk is er\u0151sen r\u00e9tegzettek voltak politikailag (pl. a Menahem Begin-f\u00e9le terrorista sz\u00e9ls\u0151jobbt\u00f3l a kommunist\u00e1kig), \u00e9s bev\u00e1ndorl\u00e1si ter\u00fcleti elhelyezked\u00e9s\u00fck, valamint sz\u00e1rmaz\u00e1suk szerint is (a n\u00e9met professzor \u00e9s a jemeni, rep\u00fcl\u0151t sohasem l\u00e1tott fekete egy\u00fctt \u00e9p\u00edtette az orsz\u00e1got).<\/p>\n

Minderr\u0151l a magyar nyelven besz\u00e9l\u0151knek sem kell sokat kutatgatniuk, ezer k\u00f6nyvet elolvasni: Kardos G. Gy\u00f6rgy reg\u00e9ny-tril\u00f3gi\u00e1ja remek k\u00e9pet ad err\u0151l a korszakr\u00f3l, az emberekr\u0151l, a hitekr\u0151l, a rem\u00e9nyekr\u0151l, a k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 csat\u00e1kr\u00f3l. K\u00e1r, hogy L\u00e1szl\u00f3 Gergely\u00e9k err\u0151l a kontextus-lehet\u0151s\u00e9gr\u0151l sem vettek tudom\u00e1st.<\/p>\n

Ezekr\u0151l teh\u00e1t nem sz\u00f3l a „ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s”, pedig ez az a t\u00f6rt\u00e9net, amit fel kellene \u00e9s fel lehetett volna dolgozni. Mert ez az igazi t\u00f6rt\u00e9net, ez az igazi nagy dr\u00e1ma. De L\u00e1szl\u00f3 csak meg\u00e9rinti, m\u00e9rhetetlen t\u00e1volr\u00f3l, mintha rizst csipegetne fap\u00e1lcik\u00e1ival egy k\u00ednai \u00e9tteremben a t\u00e1ny\u00e9rk\u00e1j\u00e1r\u00f3l: a kifejezetten primit\u00edvnek t\u0171n\u0151 hangj\u00e1t\u00e9k\u00e1ban.<\/p>\n

Ha ez a „szerepl\u0151k” egyszer\u0171s\u00e9g\u00e9nek \u00e9s f\u00f6ldh\u00f6zragadts\u00e1g\u00e1nak meg\u00e9rz\u00e9k\u00edt\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1lt volna, akkor, \u00fagy hiszem, rossz eszk\u00f6zt v\u00e1lasztott az alkot\u00f3. A primitivit\u00e1st primitivit\u00e1ssal megjelen\u00edteni ugyanis a null\u00e1val egyenl\u0151 \u00e9rt\u00e9k\u0171. A sz\u00f6veg \u00e9s az el\u0151ad\u00e1s nem realista, de nem is nem-realista. \u00d3vod\u00e1snak t\u0171nnek benne a feln\u0151tt, sorsukr\u00f3l d\u00f6nt\u0151 vagy d\u00f6nteni nehezen k\u00e9pes emberek, akik hib\u00e1t hib\u00e1ra halmoznak. \u00c9retlen gyermekek vitatkoznak a s\u0171r\u0171 s\u00f6t\u00e9t v\u00e1szon hangf\u00fcgg\u00f6ny\u00e9be burkolva. Elemelkedni egy kicsit ett\u0151l a nem realista, de nem is nem-realista \u00e1llapott\u00f3l \u00e9s bemutat\u00e1st\u00f3l, hogy hatni tudjon a zsenge sz\u00f6veg – ez lett volna a megfelel\u0151 m\u00f3d. \u00cdgy azonban valamif\u00e9le k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1s „dokumentum-dr\u00e1ma” az, amit kapunk, az \u00c9let nagy dr\u00e1m\u00e1ja helyett. A megmarad\u00e1s \u00e9s a fennmarad\u00e1s, az (\u00f6n)k\u00f6rbe-z\u00e1rts\u00e1g trag\u00e9di\u00e1ja meg nem \u00e9rthet\u0151en kisszer\u0171v\u00e9 v\u00e1lik.<\/p>\n

Adott v\u00e9g\u00fcl a nagy t\u00f6rt\u00e9net helyett egy meghasonl\u00e1s-t\u00f6rt\u00e9netet (ez is fontos), meg egy leg\u00fajabb kori „v\u00f6r\u00f6s farkat” (tudja a T. Olvas\u00f3, mi az?) a globaliz\u00e1ci\u00f3 bemutat\u00e1s\u00e1val. Csod\u00e1lkozhatunk h\u00e1t: minden elm\u00falik \u00e9s j\u00f6n az \u00f6nk\u00e9ntes munkaer\u0151 helyett a vil\u00e1gb\u00f3l be\u00f6z\u00f6nl\u0151 olcs\u00f3 emberanyag, amelynek semmi k\u00f6ze ahhoz, mi is volt ott valaha. Sic transit gloria mundi – enn\u00e9l L\u00e1szl\u00f3 Gergely, illetve a Tehnica Schweiz sem jutott tov\u00e1bb.<\/p>\n

Ahogy L\u00e1szl\u00f3 csal\u00e1dj\u00e1nak minden \u00e9rtelemben vett m\u00faltja feldolgozatlan maradt, \u00fagy maradt feldolgozatlan a beilleszked\u00e9s\u00fck az \u00faj t\u00e1rsadalomba, hely\u00fck keres\u00e9se, megtal\u00e1l\u00e1sa-elveszt\u00e9se, az ide\u00e1lok le\u00e9p\u00fcl\u00e9se. Sem t\u00f6rt\u00e9nelmi, sem ideol\u00f3giai, sem l\u00e9lektani elemz\u00e9st nem kaptunk.<\/p>\n

Az alkot\u00f3k, mik\u00e9nt azt mostan\u00e1ban szokt\u00e1k, megsp\u00f3rolva a saj\u00e1t tudatos tudati munk\u00e1jukat: r\u00e1nk b\u00edzt\u00e1k, hogy csin\u00e1ljunk az el\u00e9nk \u00f6nt\u00f6tt, struktur\u00e1latlan anyaggal, amit akarunk. \u00c9n nem tudtam mit kezdeni az el\u00e9m \u00f6nt\u00f6tt mat\u00e9ri\u00e1val. \u00dagy d\u00f6nt\u00f6ttem, L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s alkot\u00f3t\u00e1rsai helyett nem vagyok hajland\u00f3 sem kutatni, sem a megfelel\u0151 irodalmat elolvasni, sem az anyagot rendszerezni \u00e9s annak megfelel\u0151en bemutatni. Nem \u00e9n vagyok az alkot\u00f3m\u0171v\u00e9sz. \u00c9n a t\u00e1rlatra \u00f3vatlanul bet\u00e9vedt \u00e9s ijedten t\u00e1voz\u00f3 n\u00e9z\u0151 vagyok.<\/p>\n

A m\u0171alkot\u00e1s – m\u00e9g az olyan kevert technik\u00e1j\u00fa \u00e9s egy t\u00e9rben tagoltan megjelen\u0151, t\u00f6bb id\u0151beli s\u00edkot \u00e9s szem\u00e9lyi st\u00e1ci\u00f3t egym\u00e1s mellett bemutatni akar\u00f3 is – akkor felel meg a m\u0171-alkot\u00e1s m\u00e1ra meglehet\u0151sen kit\u00e1gult \u00e9s kereteit is vesztett krit\u00e9riumainak, ha struktur\u00e1lt, form\u00e1ja van. A forma nem egyenl\u0151 a strukt\u00far\u00e1val, de azonos a konstrukci\u00f3val, m\u00e9gpedig nem az egyes r\u00e9szek\u00e9vel, hanem az eg\u00e9sz\u00e9vel. S \u00e9ppen ez hi\u00e1nyzik bel\u0151le. Tehetek \u00e9n egym\u00e1s mell\u00e9 iglukat \u00e9s n\u00f6v\u00e9nyeket, m\u00e9gsem lesz a m\u0171vemb\u0151l Mario Merz alkot\u00e1sa. Elsz\u00f3rhatok egym\u00e1s mellett m\u00edvesen megmunk\u00e1lt (forma!) t\u00e1rgyakat, alkot\u00e1sokat, ha az egy\u00fcttes, ami itt a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s maga, mint t\u00e9rberendez\u00e9s, nincsen megform\u00e1lva. Nincsen. Annak, amit l\u00e1ttam, nem volt form\u00e1ja, igaz – maradjunk a r\u00e9gi, j\u00f3l bev\u00e1lt (?) dialektikus kett\u0151sn\u00e9l – tartalma sem.<\/p>\n\n

 <\/p>\n

\n

1<\/a> A Collective Creativity<\/I> (Kunsthalle Fridericianum, Kassel, 2005) katal\u00f3gus mott\u00f3j\u00e1t k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zve. A mott\u00f3 nemcsak a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s elk\u00e9sz\u00fclt\u00e9re, valamint a feldolgozni k\u00edv\u00e1nt t\u00e9m\u00e1ra, azaz a kibucok t\u00f6rt\u00e9net\u00e9re \u00e9rthet\u0151, hanem mag\u00e1ra az itt olvashat\u00f3 \u00edr\u00e1sra is, mely k\u00eds\u00e9rlet egy olyan sz\u00f6veg l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra, ahol a k\u00e9t szerz\u0151 bizonyos k\u00e9rd\u00e9sekben egyet\u00e9rt, m\u00edg m\u00e1sokban ellent\u00e9tes \u00e1ll\u00e1sponton van. Ez ut\u00f3bbira – ahogy azt az olvas\u00f3 is l\u00e1tja majd – a hangj\u00e1t\u00e9k a legjobb p\u00e9lda. A k\u00f6z\u00f6s szerz\u0151s\u00e9g nem a k\u00e9t v\u00e9lem\u00e9ny uniformit\u00e1s\u00e1t jelenti, hanem t\u00fckr\u00f6zi a szerz\u0151k meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00e9t a dialogikus kult\u00fara fontoss\u00e1g\u00e1r\u00f3l, ahol a hangs\u00faly \u00e9pp az elt\u00e9r\u00e9sekre \u00e9s a lehets\u00e9ges vit\u00e1kra helyez\u0151dik.<\/p>\n

2<\/a> A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st technikai \u00e9rtelemben a Tehnica Schweiz jegyzi, tartalmi \u00e9s tematikus \u00e9rtelemben v\u00e9ve azonban L\u00e1szl\u00f3 Gergely munk\u00e1ja. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st k\u00eds\u00e9r\u0151 f\u00fczet<\/a> L\u00e1szl\u00f3 Gergely \u00e1ltal \u00edrt sz\u00f6veg\u00e9ben haszn\u00e1lt egyes sz\u00e1m els\u0151 szem\u00e9ly is ezt t\u00e1masztja al\u00e1. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kur\u00e1tor\u00e1nak, P\u00e1ldi L\u00edvi\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy mag\u00e1ban a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sban egy\u00e1ltal\u00e1n megjelent n\u00e9h\u00e1ny kontextualiz\u00e1l\u00f3 elem, falfelirat, \u00e1bra, \u00e9s sz\u00f6veg.<\/p>\n

3<\/a> A min\u0151s\u00e9get itt ontol\u00f3giai \u00e9s nem \u00e9rt\u00e9k-szempontb\u00f3l \u00e9rtem.<\/p>\n

4<\/a> Lacan-i terminusban jouissance. L\u00e1sd: Liljana Filipovic:Breakdown of the Collective, in: Collective Creativity<\/I>, p. 107.<\/p>\n

5<\/a> Ezt Filipovic Enrique Carpintero, argentin pszichoanalitikus alapj\u00e1n \u00e1ll\u00edtja, p. 107.<\/p>\n\n\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

All work is collaborative. (1)   L\u00e1szl\u00f3 Gergely \u00e9s a Tehnica Schweiz (2) ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u00e9pp a kett\u0151s c\u00edmad\u00e1s r\u00e9v\u00e9n minimum k\u00e9t, \u00e1m v\u00e9gig \u00f6sszefon\u00f3d\u00f3 sz\u00e1lon fut\u00f3 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st \u00edg\u00e9r. Egyr\u00e9szt azt, hogy a Jad Hanna kibucot, annak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t \u00e9s jelenlegi helyzet\u00e9t ismerheti meg a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s n\u00e9z\u0151je, m\u00e1sr\u00e9szt pedig hogy mindezt A kollekt\u00edv ember c\u00edmet visel\u0151 purim-j\u00e1t\u00e9k […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630741,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400794","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400794","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400794"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400794\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630741"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400794"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400794"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400794"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}