{"id":400798,"date":"2011-03-31T22:00:00","date_gmt":"2011-03-31T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400798"},"modified":"2022-04-09T14:19:43","modified_gmt":"2022-04-09T13:19:43","slug":"muveszet-muveszek-nelkul","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/nem-tema\/muveszet-muveszek-nelkul\/","title":{"rendered":"M\u0171v\u00e9szet m\u0171v\u00e9szek n\u00e9lk\u00fcl?"},"content":{"rendered":"
\r\n

2010 m\u00e1jus\u00e1ban jelent meg Anton Vidokle <\/em>Art Without Artists? c\u00edm\u0171 polemikus \u00edr\u00e1sa az e-flux journal 16. sz\u00e1m\u00e1ban<\/a>, melyben a szerz\u0151 a m\u0171v\u00e9szeti termel\u00e9s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit elemzi, m\u00e9ghozz\u00e1 a m\u0171v\u00e9szek \u00e9s kur\u00e1torok egym\u00e1shoz f\u0171z\u0151d\u0151 viszony\u00e1nak perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1b\u00f3l. Egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3an \u0151szinte \u00e9s szellemes \u00edr\u00e1s\u00e1ban Vidokle kertel\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl fogalmazza meg mindazt, ami \u0151t a kur\u00e1torok tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9vel kapcsolatban b\u00e1ntja, \u00e9s ami szerinte a m\u0171v\u00e9szeti produktumok min\u0151s\u00e9g\u00e9re is kihat\u00e1ssal van. Noha a szerz\u0151 nem minden \u00e9szrev\u00e9tele alkalmazhat\u00f3 hazai kisp\u00e1ly\u00e1nk jellemz\u00e9s\u00e9hez, alapj\u00e1ban v\u00e9ve e sz\u00f6veg el\u00e9g kimer\u00edt\u0151en sorolja fel azokat az \u00e9rveket, amelyek a m\u0171v\u00e9szeti termel\u00e9s viszonyaiban manaps\u00e1g el\u0151fordul\u00f3 anom\u00e1li\u00e1kat b\u00edr\u00e1land\u00f3 a m\u0171v\u00e9szek oldal\u00e1r\u00f3l felhozhat\u00f3k. N\u00e9h\u00e1ny r\u00e9szlet\u00e9t\u0151l eltekintve \u00f6r\u00f6mmel azonosulok teh\u00e1t Vidokle fell\u00e9p\u00e9s\u00e9vel, ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mert ezt a j\u00f3val kimer\u00edt\u0151bb elemz\u00e9st \u00f6sszehasonl\u00edtva k\u00e9t \u00e9ve publik\u00e1lt \u00edr\u00e1sommal (A m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let hierarchi\u00e1ja<\/a>), meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy abban alig tal\u00e1lhat\u00f3 olyan \u00e9rv, melyet az orosz-amerikai m\u0171v\u00e9sz most leford\u00edtott tanulm\u00e1nya ne igazolna. \u00c9s b\u00e1r akadtak akkor is olyan kur\u00e1torok \u00e9s m\u0171v\u00e9szek, akik sok mindenben egyet\u00e9rtettek velem, \u00e9s \u00fagymond \u00fcdv\u00f6z\u00f6lt\u00e9k megsz\u00f3lal\u00e1somat, most itt az alkalom, hogy Vidokle j\u00f3val \u00e9lesebb, sz\u00ednesebb, \u00e9s sok mindenben m\u00e1s hangol\u00e1s\u00fa, de alapj\u00e1ban v\u00e9ve rokon megnyilv\u00e1nul\u00e1s\u00e1t magyarul is b\u00e1rki elolvashassa \u00e9s a helyi k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let viszonylat\u00e1b\u00f3l meg\u00edt\u00e9lje, vagy b\u00e1rmilyen m\u00e1s \u00e1ll\u00e1spontr\u00f3l hozz\u00e1sz\u00f3ljon. Felmer\u00fclt bennem az is, hogy mennyire id\u0151szer\u0171 most az ilyesfajta ked\u00e9lyborzol\u00f3, v\u00e9lem\u00e9nymegoszt\u00f3 cikk magyarul val\u00f3 publik\u00e1l\u00e1sa, mikor a hazai terepen a nagyobb form\u00e1k szintj\u00e9n zajlanak az igazi \u00e1trendez\u0151d\u00e9sek \u00e9s ebb\u0151l \u00e9ppen el\u00e9g megosztotts\u00e1g keletkezik am\u00fagy is. Hi\u00e1nyzik-e m\u00e9g egy frontvonal k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let\u00fcnkben, mely „a gyeng\u00e9k erej\u00e9t tov\u00e1bb gyeng\u00edtheti”? E tekintetben v\u00e9g\u00fcl azt gondolom, hogy a sz\u00f6veg \u00e9rveivel val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s nemhogy terheln\u00e9 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti szc\u00e9n\u00e1nk nyilv\u00e1noss\u00e1g\u00e1t, hanem \u00e9pp ellenkez\u0151leg, nagyon is \u00fcd\u00edt\u0151 \u00e9s tanuls\u00e1gos lehet, amennyiben hajland\u00f3k vagyunk szembes\u00fclni \u0151szint\u00e9n \u00e9s b\u00e1tran fogalmazott gondolataival.<\/em><\/p>\r\n

Szacsva y P\u00e1l<\/p>\r\n<\/div>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n

Egy\u00e9rtelm\u0171, hogy manaps\u00e1g a kur\u00e1tori gyakorlat sokkal t\u00f6bbet jelent a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1srendez\u00e9sn\u00e9l \u00e9s a m\u0171vekkel val\u00f3 t\u00f6r\u0151d\u00e9sn\u00e9l. A kur\u00e1torok enn\u00e9l sokkal t\u00f6bbet tesznek: ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k m\u0171v\u00e9szeti tapasztalatunkat az\u00e1ltal, hogy eld\u00f6ntik, mi lesz „l\u00e1that\u00f3”; elhelyezik a m\u0171v\u00e9sz alkot\u00e1s\u00e1t a nagy sz\u00f6veg\u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben; fel\u00fcgyelik a gy\u00e1rt\u00e1si k\u00f6lts\u00e9gek, honor\u00e1riumok \u00e9s d\u00edjak eloszt\u00e1s\u00e1t, melyek\u00e9rt a m\u0171v\u00e9szek versengenek. A kur\u00e1torok a gy\u0171jt\u0151k, t\u00e1mogat\u00f3k, m\u00fazeumi vezet\u0151k kegyeit keresik, c\u00e9gvezet\u0151ket gard\u00edroznak \u00e9s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dnek a sajt\u00f3val, a politikusokkal valamint a korm\u00e1nyhivatalnokokkal. \u00d6sszefoglalva: \u0151k k\u00f6zvet\u00edtenek a m\u0171v\u00e9szet termel\u0151i \u00e9s t\u00e1rsadalmunk hatalmi strukt\u00far\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\r\n

Egy, a kur\u00e1tori gyakorlat t\u00e9mak\u00f6r\u00e9ben nemr\u00e9g rendezett konferencia (melyen jelen \u00edr\u00e1st eredetileg felolvastam) sajt\u00f3sz\u00f6vege a kur\u00e1tort egy j\u00f3l inform\u00e1lt \u00e9s ny\u00edlt k\u00f6zvet\u00edt\u0151k\u00e9nt (agent) jellemzi, aki kult\u00far\u00e1k \u00e9s tudom\u00e1nyos ter\u00fcletek k\u00f6z\u00f6tt mozog, \u00e9s aki val\u00f3j\u00e1ban egy kultur\u00e1lis termel\u0151. Mi t\u00f6bb, mintha e sz\u00f6veg azt sugalln\u00e1, hogy a m\u0171v\u00e9szet a „kur\u00e1tori” alfaj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt.<\/p>\r\n

\r\n
A „Kur\u00e1tori kult\u00far\u00e1k” konferencia c\u00e9lja, hogy a kur\u00e1tori munk\u00e1t, mint a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1srendez\u00e9st k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl meghalad\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9get, transzdiszciplin\u00e1ris \u00e9s transzkultur\u00e1lis kontextusba helyezze, valamint az, hogy e gyakorlatot a tapasztalat \u00e9s tud\u00e1s termel\u00e9s\u00e9nek, k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9nek \u00e9s elemz\u0151 \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9nek hiteles m\u00f3dszerek\u00e9nt vizsg\u00e1lja. A m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a tudom\u00e1ny k\u00f6z\u00f6tt saj\u00e1tos gyakorlatok, technik\u00e1k, form\u00e1tumok \u00e9s eszt\u00e9tikai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek alakultak ki, melyek a „filmes”-hez \u00e9s az „irodalmi”-hoz hasonl\u00f3 „kur\u00e1tori” fogalm\u00e1ba s\u0171r\u00edthet\u0151k bele.<\/em> (1)<\/a><\/div>\r\n<\/blockquote>\r\n

A „ki\u00e1ll\u00edt\u00e1srendez\u00e9sen val\u00f3 t\u00fall\u00e9p\u00e9s” sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9ge nem igazolhatja sem a m\u0171v\u00e9sz munk\u00e1j\u00e1nak a kur\u00e1tor\u00e9val val\u00f3 helyettes\u00edt\u00e9s\u00e9t, sem pedig azoknak a szerz\u0151i ig\u00e9nyeknek a meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9t, melyek a m\u0171v\u00e9szeket \u00e9s a m\u0171veket puszt\u00e1n a kur\u00e1tori elk\u00e9pzel\u00e9st illusztr\u00e1l\u00f3 szerepl\u0151kk\u00e9 \u00e9s kell\u00e9kekk\u00e9 min\u0151s\u00edtik. Egy ilyen ir\u00e1ny\u00fa eltol\u00f3d\u00e1s a m\u0171v\u00e9szet m\u0171k\u00f6d\u00e9si ter\u00fclet\u00e9nek besz\u0171k\u00edt\u00e9s\u00e9vel fenyeget az\u00e1ltal, hogy a m\u0171v\u00e9szet termel\u0151inek, azaz a m\u0171v\u00e9szeknek a szerep\u00e9t k\u00e9rd\u0151jelezi meg. (2)<\/a><\/p>\r\n

1. T\u00falterjeszked\u00e9s<\/p>\r\n

A kur\u00e1tori gyakorlat a m\u0171v\u00e9szi termel\u00e9sen alapszik \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben t\u00e1mogat\u00f3 szerepet j\u00e1tszik. M\u00edg a m\u0171v\u00e9sz k\u00e9pes m\u0171v\u00e9szetet termelni a kur\u00e1tor hi\u00e1ny\u00e1ban is, ha m\u0171v\u00e9szi termel\u00e9s nem l\u00e9tezik, akkor a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet kur\u00e1torai munka n\u00e9lk\u00fcl maradnak. Ez\u00e9rt azok a k\u00eds\u00e9rletek, melyek a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sba val\u00f3 beemel\u00e9s puszta fort\u00e9lya \u00e1ltal szeretn\u00e9nek m\u0171v\u00e9szetet vagy m\u0171v\u00e9szt „produk\u00e1lni”, gyakran kur\u00e1tori kudarcba f\u00falnak, mint ahogyan Roger Buergel j\u00e1rt Ferran Adri\u00e0 szt\u00e1r-s\u00e9f Document\u00e1ba val\u00f3 beemel\u00e9s\u00e9vel. (3)<\/a> Lehet, hogy Adri\u00e0 egy szak\u00e1cs-zseni, de sem f\u0151z\u0151tehets\u00e9ge, sem Buergel ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sba emel\u0151 gesztusa nem avatja f\u0151z\u0151tudom\u00e1ny\u00e1t egy \u00faj m\u0171v\u00e9szeti form\u00e1v\u00e1. Kev\u00e9ssel a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1smegnyit\u00f3 el\u0151tt Buergel ekk\u00e9pp fogalmazott:<\/p>\r\n

\r\n
Az\u00e9rt h\u00edvtam meg Ferran Adri\u00e0t, mert neki siker\u00fclt kialak\u00edtania saj\u00e1t eszt\u00e9tikai rendszer\u00e9t, mely nagyon befoly\u00e1soss\u00e1 v\u00e1lt a nemzetk\u00f6zi szc\u00e9n\u00e1ban. Ez az, ami \u00e9rdekel, nem az, hogy \u00e1ltal\u00e1ban az emberek ezt m\u0171v\u00e9szetnek tekintik-e, vagy sem. Fontos elmondani, hogy a m\u0171v\u00e9szi intelligencia nem egy bizonyos m\u0171fajban nyilv\u00e1nul meg. A m\u0171v\u00e9szetet nem egyszer\u0171en az \u00e1ltal\u00e1ban vett f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szettel, szobr\u00e1szattal, fest\u00e9szettel vagy f\u0151z\u00e9ssel kell azonos\u00edtani, azonban ezek bizonyos k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt m\u0171v\u00e9szett\u00e9 v\u00e1lhatnak.<\/em> (4)<\/a><\/div>\r\n<\/blockquote>\r\n

Ez mind igaz egy bizonyos pontig. De hol van ez a pont? Melyek azok a Buergel utal\u00e1s\u00e1ban emlegetett „bizonyos k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek”, melyek hat\u00e1s\u00e1ra a f\u0151z\u00e9s szem\u00fcnkben m\u0171v\u00e9szett\u00e9 avanzs\u00e1lhat? Nos, hogy a Document\u00e1n val\u00f3 f\u0151z\u00e9s nem v\u00e1ltozott m\u0171v\u00e9szett\u00e9, annak oka r\u00e9szben abban kereshet\u0151, hogy Adri\u00e0 szak\u00e1cs-tev\u00e9kenys\u00e9ge kor\u00e1bban nem volt annak az \u00e1rucikkekb\u0151l \u00e9s karrierekb\u0151l alkotott folyamnak r\u00e9sze, melyet r\u00f6viden a m\u0171v\u00e9szet rendszer\u00e9nek nevez\u00fcnk. Itt azonban \u00e9rdekes megjegyezni, hogy Rirkrit Tiravanija elismert m\u0171v\u00e9sz, annak ellen\u00e9re, hogy val\u00f3j\u00e1ban csak egy \u00e1tlagos szak\u00e1cs. (5)<\/a> Az \u0151 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek nem f\u0151z\u0151tudom\u00e1nya k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6z igazi \u00e9rt\u00e9ket, hanem „a m\u0171v\u00e9sz, aki f\u0151z” eset\u00e9nek Tiravanija \u00e1ltali prezent\u00e1ci\u00f3ja. A m\u0171v\u00e9szi d\u00f6nt\u00e9st, miszerint valaki beemel egy tev\u00e9kenys\u00e9get m\u0171v\u00e9szi alkot\u00e1s\u00e1ba, fontos megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetn\u00fcnk att\u00f3l a hatalmi gesztust\u00f3l, mellyel a kur\u00e1tor valamit m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt vagy ahhoz hasonl\u00f3 valamik\u00e9nt jel\u00f6l meg, az\u00e1ltal, hogy bev\u00e1logatja ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ba.<\/p>\r\n

A legut\u00f3bbi S\u0103o Paulo-i Bienn\u00e1l\u00e9n l\u00e1thattuk egy m\u00e1sik p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t annak, hogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9rben val\u00f3 megjelen\u00e9s f\u00f6l\u00f6tt gyakorolt d\u00f6ntn\u00f6ki jog birtokl\u00e1sa a kur\u00e1tor hatalm\u00e1t mik\u00e9nt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti meg a m\u0171v\u00e9szi szerz\u0151s\u00e9g hatalm\u00e1t\u00f3l. Els\u0151 l\u00e9p\u00e9sben a kur\u00e1torok egy, a bienn\u00e1l\u00e9k kr\u00edzis\u00e9t komment\u00e1l\u00f3 nagy szerz\u0151i gesztussal kijelentett\u00e9k, hogy az eg\u00e9sz bienn\u00e1l\u00e9 m\u0171v\u00e9szetmentes lesz. Ez a koncepci\u00f3 k\u00e9s\u0151bb m\u00f3dosult, feltehet\u0151leg annak a felismer\u00e9snek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, mely szerint e kor\u00e1bbi d\u00f6nt\u00e9s t\u00e1vol tarthatja a szakmai k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get. Az \u0171r csak r\u00e9szben val\u00f3sult meg. Oscar Niemeyer bienn\u00e1l\u00e9 \u00e9p\u00fclet\u00e9nek csak a m\u00e1sodik emelete maradt \u00fcresen, m\u00edg a f\u00f6ldszint egy „piact\u00e9r” lett, mely a g\u00f6r\u00f6g polisz hagyom\u00e1nyos ag\u00f3r\u00e1jak\u00e9nt szolg\u00e1lt lehets\u00e9ges tal\u00e1lkoz\u00e1sok, s\u00farl\u00f3d\u00e1sok \u00e9s \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9sek sz\u00ednhely\u00e9\u00fcl. (6)<\/a> Amikor azonban egy helyi graffiti-m\u0171v\u00e9szekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 csoport \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy beavatkozik \u00e9s k\u00f6rbe-tageli a teret, a kur\u00e1torok int\u00e9zm\u00e9nyes \u00e9s b\u00fcntet\u0151 modorban l\u00e9ptek fel, azzal, hogy letart\u00f3ztattattak k\u00f6z\u00fcl\u00fck egyet \u00e9s ellene vallottak a t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ken. Ez oda vezetett, hogy a v\u00e1dlottat t\u00f6bb mint k\u00e9t h\u00f3napra beb\u00f6rt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k \u00e9s tov\u00e1bbi n\u00e9gy h\u00f3napnyi felf\u00fcggesztett szabads\u00e1gveszt\u00e9sre \u00edt\u00e9lt\u00e9k.<\/p>\r\n

Ez az incidens \u00fajra Tiravanij\u00e1t juttatja az ember esz\u00e9be, aki maga is a meghat\u00e1rozatlan, nyitott tereket r\u00e9szes\u00edtette el\u0151nyben. Egy a 90-es \u00e9vekben rendezett, korai, New York-i ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak megnyit\u00f3j\u00e1n egy ellens\u00e9ges l\u00e1togat\u00f3 felkapott n\u00e9h\u00e1ny Tiravanija \u00e1ltal f\u0151z\u00e9sre sz\u00e1nt nyers toj\u00e1st \u00e9s elkezdte \u0151ket a gal\u00e9ria fal\u00e1hoz csapkodni. Ebben az esetben senkit sem b\u00fcntettek meg, s\u0151t, arra sem k\u00e9rt\u00e9k, hogy fejezze be \u00e9s t\u00e1vozzon. Szabad foly\u00e1st hagytak ennek a negat\u00edv cselekm\u00e9nynek, ugyan\u00fagy, mint minden m\u00e1s tev\u00e9kenys\u00e9gnek, ami a Tiravanija m\u0171v\u00e9nek helyet ad\u00f3 t\u00e9rben folyt. Az illet\u0151 v\u00e9g\u00fcl abbahagyta a dob\u00e1l\u00f3z\u00e1st \u00e9s elhagyta a gal\u00e9ri\u00e1t.<\/p>\r\n

M\u00e9g egy, hasonl\u00f3 tendenci\u00e1t mutat\u00f3 p\u00e9lda a „Curating Degree Zero Archive” c\u00edm\u0171 kur\u00e1tori kutat\u00e1snak sz\u00e1nt, utaz\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, melyet egyfajta m\u0171v\u00e9szi install\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt terveztek meg. Ez a kur\u00e1torok \u00e1ltal elk\u00e9pzelt ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egy f\u0151k\u00e9nt kur\u00e1torok \u00e1ltal adminisztr\u00e1lt m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 h\u00e1l\u00f3zaton bel\u00fcl utazik. A k\u00e9rd\u00e9s nem az, hogy a kur\u00e1toroknak legyen-e arch\u00edvuma, vagy, hogy azt megnyiss\u00e1k-e m\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra, s\u0151t az sem, hogy mindez mennyire \u00e9rdekes. A k\u00e9rd\u00e9s ink\u00e1bb az, hogy olyan szem\u00e9lyek, akiknek ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sszervez\u00e9s a dolga, haszn\u00e1lhatj\u00e1k-e a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra sz\u00e1nt tereket \u00e9s p\u00e9nzeket arra, hogy mint egyfajta m\u0171alkot\u00e1st tegy\u00e9k k\u00f6zz\u00e9 saj\u00e1t olvasm\u00e1nyaik, forr\u00e1saik \u00e9s hivatkoz\u00e1saik list\u00e1it. M\u00e9g viccesebb, ami e kur\u00e1tori projekt honlapj\u00e1n olvashat\u00f3, miszerint a m\u0171v\u00e9szi alkot\u00e1sok m\u00fazeumb\u00f3l val\u00f3 teljes kiszor\u00edt\u00e1s\u00e1t igazoland\u00f3, az \u00f6nmag\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 (auton\u00f3m) m\u0171alkot\u00e1s elt\u0171n\u00e9s\u00e9re hivatkoznak:<\/p>\r\n

\r\n
Az arch\u00edvumok \u00e9p\u00edt\u00e9se egyre megszokottabb gyakorlatt\u00e1 v\u00e1lt a 60-as \u00e9vekt\u0151l kezdve. Egyr\u00e9szt l\u00e9teznek a m\u0171v\u00e9szek \u00e9s gy\u0171jt\u0151k \u00e1ltal alap\u00edtott arch\u00edvumok, m\u00e1sr\u00e9szt, egy frissebb fejlem\u00e9nyk\u00e9nt, megjelentek a kur\u00e1torok \u00e1ltal alap\u00edtottak, hogy anyaggy\u0171jt\u00e9seikbe betekint\u00e9st engedjenek, valamint v\u00e1logat\u00e1si ism\u00e9rveiket publikuss\u00e1 tegy\u00e9k. Ez a v\u00e1gy az \u00f6nmag\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 (self-contained) m\u0171alkot\u00e1s fogalm\u00e1nak elt\u0171n\u00e9se nyom\u00e1n sz\u00fclethetett, melynek hely\u00e9t az esetleges m\u0171t\u00e1rgy foglalta el, egy olyan, mely a kultur\u00e1lis mem\u00f3ria \u00faj form\u00e1j\u00e1t teszi sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9, \u00e9s mindig van benne valami tiltakoz\u00f3 sz\u00ednezet, meg egy j\u00f3 adag a m\u00fazeumi gyakorlat kritik\u00e1j\u00e1b\u00f3l is.<\/em> (7)<\/a><\/div>\r\n<\/blockquote>\r\n

2. A munka<\/p>\r\n

A kur\u00e1tori munka egy szakma, \u00e9s akik ezen a ter\u00fcleten dolgoznak, nem szabadon cselekszenek, hanem \u00e1ltal\u00e1ban egy int\u00e9zm\u00e9ny vagy megb\u00edz\u00f3 alkalmazza \u0151ket egy feladat elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9re. Egy megrendelt munk\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lhet\u00fcnk teh\u00e1t, ak\u00e1r egy int\u00e9zm\u00e9nnyel egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151, ak\u00e1r egy \u00fan. f\u00fcggetlen kur\u00e1tor tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9r\u0151l legyen sz\u00f3. Az elv\u00e1llalt munk\u00e1val int\u00e9zm\u00e9nyi hatalom j\u00e1r, bizonyos fok\u00fa biztons\u00e1g, \u00e9s egy meghat\u00e1rozott tev\u00e9kenys\u00e9gi k\u00f6rre vonatkoz\u00f3 megb\u00edz\u00e1s, mely \u00e1llhat t\u00f6bbek k\u00f6zt valamilyen m\u00e9rt\u00e9k\u0171 int\u00e9zm\u00e9nyi szerz\u0151is\u00e9gb\u0151l (institutional authorship), de v\u00e9lem\u00e9nyem szerint hat\u00e1rozottan nem tartalmaz m\u0171v\u00e9szi jogc\u00edmet a m\u0171re vonatkoz\u00f3an, mellyel \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben ez a munka elv\u00e9gz\u00e9sre ker\u00fcl.<\/p>\r\n

Annak ellen\u00e9re, hogy n\u00e9h\u00e1ny m\u0171v\u00e9sz alkalmi jelleggel kur\u00e1torkodik, fontos tudom\u00e1sul venni, hogy a m\u0171v\u00e9szek \u00e9s kur\u00e1torok k\u00f6z\u00f6tti viszony struktur\u00e1lisan valamelyest a „munkaer\u0151” \u00e9s „vezet\u0151s\u00e9g” viszony\u00e1hoz hasonl\u00edt. A munk\u00e1sokhoz hasonl\u00f3an a legt\u00f6bb m\u0171v\u00e9sz azt gyan\u00edtja, hogy „fel\u00fcgyel\u0151ik”, a kur\u00e1torok nem igaz\u00e1n \u00e9rtik a m\u0171v\u00e9szetet, melyet fel\u00fcgyelnek, hogy egocentrikusak, tudatlanok, hogy rosszul vezetik a (m\u0171v\u00e9szeti) gy\u00e1rat \u00e9s rosszul b\u00e1nnak a termel\u0151kkel (olyask\u00e9ppen, mint Godard „Tout va bien” c\u00edm\u0171 filmj\u00e9nek kolb\u00e1szgy\u00e1ri jelenet\u00e9ben). S\u0151t, igazi neheztel\u00e9st lehet tapasztalni ezen a t\u00e9ren, att\u00f3l nem sokban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151t, amit a m\u0171v\u00e9szek a 60-as, 70-es \u00e9vekben a kritikusok ellen t\u00e1pl\u00e1ltak. Sok m\u0171v\u00e9sz – a nagyon befutott\u00f3l a fiatal kezd\u0151ig – \u00fagy \u00e9rzi, hogy a kur\u00e1tori hatalomnak \u00e9s arroganci\u00e1nak semmi sem szab hat\u00e1rt.<\/p>\r\n

Ami a m\u0171v\u00e9szeket illeti, a bizonytalan munkak\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek val\u00f3s\u00e1ga jutott nekik oszt\u00e1lyr\u00e9sz\u00fcl v\u00e9gig a modern \u00e9s kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9nete sor\u00e1n. A m\u0171v\u00e9szeknek nem volt olyan szervezet\u00fck, mint amit sok fordista gy\u00e1ri munk\u00e1snak, vagy m\u00e1s szakszervezetbe t\u00f6m\u00f6r\u00fclt dolgoz\u00f3nak siker\u00fclt megval\u00f3s\u00edtani, \u00e9s akiknek felemelt b\u00e9re, jav\u00edtott munkak\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei kihatottak a t\u00f6bbi, szakszervezet n\u00e9lk\u00fcli munkater\u00fcletre is. A m\u0171v\u00e9szek, m\u0171v\u00e9szi mivoltukban mindig f\u00fcggetlen termel\u0151k\u00e9nt dolgoztak, t\u00f6bbnyire \u00f6szt\u00f6nd\u00edj, fizet\u00e9s, nyugd\u00edj, munkan\u00e9lk\u00fcli seg\u00e9ly vagy szerz\u0151d\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\r\n

Term\u00e9szetesen voltak kiv\u00e9telek, mint p\u00e9ld\u00e1ul a szovjetuni\u00f3beli m\u0171v\u00e9szek egyes\u00fclete. El\u00e9g azonban elolvasni Rodchenko leveleit, hogy r\u00e1\u00e9bredj\u00fcnk, az egyes\u00fclet ink\u00e1bb tehernek sz\u00e1m\u00edtott, mintsem megold\u00e1snak: Egy totalit\u00e1rius rezsim eszk\u00f6ze volt, melynek akkori ideol\u00f3gi\u00e1ja kiz\u00e1rta a Rodchenko produkci\u00f3j\u00e1hoz hasonl\u00f3kat. (8)<\/a> K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen nem kaphatott nyugd\u00edjat \u00e9s \u00edgy szeg\u00e9nys\u00e9gben halt meg. Ezid\u0151ben Mondrian hasonl\u00f3k\u00e9pp szeg\u00e9nyen halt meg New Yorkban. Egyik ideol\u00f3giai berendezked\u00e9s sem tudott biztons\u00e1got ny\u00fajtani m\u00e9g a legkiv\u00e1l\u00f3bb m\u0171v\u00e9szeinek sem.<\/p>\r\n

Miel\u0151tt a kur\u00e1torok a 90-es \u00e9vekt\u0151l egyre n\u00f6vekv\u0151 n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9nek \u00e9s t\u00e1rsadalmi relevanci\u00e1j\u00e1nak ok\u00e1t t\u00e1gabb ideol\u00f3giai, geopolitikai vagy gazdas\u00e1gi v\u00e1ltoz\u00e1soknak tulajdon\u00edtan\u00e1nk, olyanoknak, mint p\u00e9ld\u00e1ul a fordizmusr\u00f3l a poszt-fordizmusra val\u00f3 \u00e1tmenet, vess\u00fcnk m\u00e9g egy pillant\u00e1st a m\u0171v\u00e9szet int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9re. Nekem \u00fagy t\u0171nik, hogy a kur\u00e1tor t\u00e1rsadalmi jelent\u0151s\u00e9g\u00e9nek n\u00f6veked\u00e9se r\u00e9szben a m\u0171v\u00e9szetkritika hanyatl\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, az\u00e1ltal, hogy a kur\u00e1tor a m\u00fazeumban bet\u00f6lt\u00f6tt hatalmi szerepe mellett \u00e1tvette a kritikus k\u00fcldet\u00e9s\u00e9t is.<\/p>\r\n

Azt lehetne mondani, hogy a kritikusok meg\u00e9rdemelt\u00e9k marginaliz\u00e1lt helyzet\u00fcket, amikor egy adott ponton, a 60-as \u00e9vekben t\u00fals\u00e1gosan kiterjesztett\u00e9k hatalmukat. Ekkor nagyobb kultur\u00e1lis jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edrt az, ha egy olyan m\u0171v\u00e9szeti kritikus, mint p\u00e9ld\u00e1ul Clement Greenberg, egy m\u0171alkot\u00e1sr\u00f3l \u00edrt, mint ha a m\u0171vet mag\u00e1t megalkott\u00e1k. De k\u00e9pzelj\u00fck el a m\u0171v\u00e9sz csal\u00f3dotts\u00e1g\u00e1t: amikor \u00e9pp azt hitte, hogy megszabadult a kritikus \u00f6nk\u00e9nyuralm\u00e1t\u00f3l, akkor kellett r\u00e1d\u00f6bbennie az \u00faj helyzetre, melyben k\u00e9t egym\u00e1ssal veteked\u0151, teh\u00e1t egym\u00e1s ellen kij\u00e1tszhat\u00f3 hatalom (kritikus \u00e9s kur\u00e1tor) helyett most egyetlen totaliz\u00e1l\u00f3 figur\u00e1val tal\u00e1lja mag\u00e1t szemben, akit semmik\u00e9pp nem tud megker\u00fclni.<\/p>\r\n

Tov\u00e1bb\u00e1, biztosak vagyunk-e abban, hogy ez a kur\u00e1tori t\u00e9rnyer\u00e9s nem hozza mag\u00e1val a m\u0171v\u00e9sz ennek megfelel\u0151 m\u00e9rt\u00e9k\u0171 st\u00e1tuszbeli le\u00e9rt\u00e9kel\u0151d\u00e9s\u00e9t? A m\u0171v\u00e9szek r\u00e9m\u00e1lombeli forgat\u00f3k\u00f6nyve az, hogy a „m\u0171vezet\u0151k” a munk\u00e1sokat megker\u00fclve maguk kezdenek m\u0171v\u00e9szetet termelni, vagy automatiz\u00e1lj\u00e1k a m\u0171v\u00e9szeti termel\u00e9st, hogy feleslegess\u00e9 tegy\u00e9k a m\u0171v\u00e9szeket. A kultur\u00e1lis ipar tulajdonosainak megfelelne, ha a m\u0171v\u00e9szek legend\u00e1san sz\u00f3fogadatlan csoportj\u00e1t lecser\u00e9lhetn\u00e9k egy tekint\u00e9lytisztel\u0151, fegyelmezett csapatra \u00e9s a munkaer\u0151 l\u00e9nyeges le\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel visszafoghatn\u00e1k az el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1si k\u00f6lts\u00e9geket. Egy, a saj\u00e1t produktuma f\u00f6l\u00f6tti jog\u00e1t fenntart\u00f3 csoportnak fizetett alkalmazottakra val\u00f3 lev\u00e1lt\u00e1s\u00e1val j\u00e1r\u00f3 szcen\u00e1ri\u00f3 \u00f3ri\u00e1si gazdas\u00e1gi nyeres\u00e9get eredm\u00e9nyezne.<\/p>\r\n

3. A kur\u00e1tor mint termel\u0151<\/p>\r\n

M\u00falt \u00e9vben Philadelphi\u00e1ba h\u00edvtak, hogy a „kur\u00e1tori aktivizmusr\u00f3l” besz\u00e9ljek egy konferenci\u00e1n. Egyik r\u00e9sztvev\u0151 saj\u00e1t, New York-i m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyben bet\u00f6lt\u00f6tt, fizetett igazgat\u00f3i munk\u00e1j\u00e1r\u00f3l \u00fagy besz\u00e9lt, mint aktivista gyakorlatr\u00f3l. Mikor kijelentettem, hogy a fizetett t\u00fcntet\u0151 nem aktivista, hanem l\u00e9nyeg\u00e9ben zsoldos, a hallgat\u00f3s\u00e1g szeml\u00e1tom\u00e1st k\u00ednosan kezdte \u00e9rezni mag\u00e1t. De a felvet\u00e9sem nem annyira a p\u00e9nzr\u0151l sz\u00f3lt, mint ink\u00e1bb arr\u00f3l, hogy mi\u00e9rt nem el\u00e9g manaps\u00e1g, ha az ember elv\u00e1llal egy kih\u00edv\u00e1ssal teli munk\u00e1t, amit j\u00f3l csin\u00e1l, igazi odaad\u00e1ssal \u00e9s elk\u00f6telezetts\u00e9ggel, \u00e9s amire b\u00fcszke, an\u00e9lk\u00fcl, hogy st\u00e1tusz\u00e1t megpr\u00f3b\u00e1ln\u00e1 felmin\u0151s\u00edteni az\u00e1ltal, hogy aktivizmusk\u00e9nt, kultur\u00e1lis vagy m\u0171v\u00e9szi termel\u00e9sk\u00e9nt adn\u00e1 el\u0151.<\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9szi termel\u00e9s \u00e9s kur\u00e1tori gyakorlat k\u00f6zti hat\u00e1rokr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 vit\u00e1t tulajdonk\u00e9ppen a kur\u00e1torok maguk k\u00f6z\u00f6tt folytatj\u00e1k, amint ezt Michelle White is megmagyar\u00e1zza kur\u00e1tor koll\u00e9g\u00e1j\u00e1val, Nato Thompsonnal nemr\u00e9giben folytatott besz\u00e9lget\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\r\n

\r\n
Eltekintve korunk saj\u00e1tos k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit\u0151l, azt hiszem, a „kultur\u00e1lis termel\u0151” (cultural producer) kifejez\u00e9s eg\u00e9szs\u00e9gesebben \u00e9s tisztess\u00e9gesebben jel\u00f6li meg napjaink kur\u00e1tor\u00e1nak szerep\u00e9t. Nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 teszi a szervezend\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz, vagy v\u00e9ghezviend\u0151 projekthez sz\u00fcks\u00e9ges egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s \u00f6sszetetts\u00e9g\u00e9t, melyek, ahogy mondtad, a p\u00e9nz\u00fcgyi \u00e9s fizikai logisztik\u00e1nak egy j\u00f3val \u00f6sszetettebb h\u00e1l\u00f3j\u00e1t felt\u00e9telezik, a gy\u0171jt\u0151k, t\u00e1mogat\u00f3k, vezet\u0151 gr\u00e9miumok kapcsolatrendszer\u00e9t\u0151l a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9ri lehet\u0151s\u00e9gekig. Ez bizony\u00e1ra t\u00falterjed a szimpla kur\u00e1tor\/m\u0171v\u00e9sz dichot\u00f3mi\u00e1n. Ugyanakkor, \u00e9l\u0151 m\u0171v\u00e9szekkel helyspecifikus projekteken vagy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon dolgozva, ahol az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s a jelent\u00e9salkot\u00e1s l\u00e9nyeges felt\u00e9tele, egyszer csak arra \u00e9bredtem, hogy a koncepcion\u00e1lis \u00e9s eszt\u00e9tikai produkci\u00f3ban val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9telem hat\u00e1raira k\u00e9rdezek r\u00e1. Teh\u00e1t felteszem a k\u00e9rd\u00e9st, hogy megkock\u00e1ztathat\u00f3-e ennek a sokkal egalit\u00e1riusabb szerepk\u00f6rnek a magamra v\u00e1llal\u00e1sa, amit termel\u0151nek (producer) nevez\u00fcnk?<\/em> (9)<\/a><\/div>\r\n<\/blockquote>\r\n

Erre a k\u00e9rd\u00e9sre v\u00e1laszolva azt kell mondanom, hogy kock\u00e1zat igenis l\u00e9tezik, m\u00e1rmint a m\u0171v\u00e9szre n\u00e9zve. M\u0171v\u00e9szk\u00e9nt hogyan mondan\u00e1l nemet a kur\u00e1tornak, aki megh\u00edvott ki\u00e1ll\u00edtani, de k\u00f6zben \u00fagy t\u0171nik, k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u0151nek vagy t\u00e1rsszerz\u0151nek szeretn\u00e9 mag\u00e1t felt\u00fcntetni, mikor ezzel azt kock\u00e1ztatod, hogy legk\u00f6zelebb meg sem h\u00edv? B\u00e1r politikailag \u00e9s t\u00e1rsadalmilag j\u00f3indulat\u00fanak min\u0151s\u00fclhet, \u00e1m ez a hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s mag\u00e1ban rejti annak vesz\u00e9ly\u00e9t, hogy a kur\u00e1tor \u00e1ltal megrendelt m\u0171re t\u00e1rsszerz\u0151i ig\u00e9nyt lehessen tartani. Na most \u00e9n t\u00e9nyleg nem gondolom, hogy sok m\u0171v\u00e9sz \u00fagy \u00e9rezn\u00e9, a jelent\u00e9salkot\u00e1s l\u00e9nyeges felt\u00e9tele egy kur\u00e1torral val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s lenne. Egy ilyen fell\u00e9p\u00e9s sz\u00e1momra f\u00f6l\u00f6tt\u00e9bb illet\u00e9ktelen \u00e9s tolakod\u00f3 volna, f\u0151leg, ha figyelembe vessz\u00fck, hogy a szerz\u0151s\u00e9gben r\u00e9szt k\u00e9r\u0151 szerepl\u0151 nem egy alulfizetett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e9p\u00edt\u0151 munk\u00e1s vagy \u00f6nk\u00e9ntes kutat\u00f3, hanem olyasvalaki, akinek megrendel\u0151i \u00e9s szelekt\u00e1l\u00f3i hatalma van a m\u0171alkot\u00e1sok f\u00f6l\u00f6tt.<\/p>\r\n

Hasonl\u00f3k\u00e9ppen oda kellene figyelni annak elker\u00fcl\u00e9s\u00e9re, hogy b\u00e1rmilyen meta-m\u0171v\u00e9szi min\u0151s\u00e9ggel ruh\u00e1zzuk fel a kur\u00e1tori tev\u00e9kenys\u00e9get. Az ezir\u00e1nyba tett l\u00e9p\u00e9sek gyakran j\u00f3indulattal t\u00f6rt\u00e9ntek, a „kultur\u00e1lis gyakorlat”-nak egy \u00e1ltal\u00e1nosabb kateg\u00f3ri\u00e1v\u00e1 b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9t id\u00e9zve el\u0151. Ugyanakkor e l\u00e9p\u00e9sek azzal a vesz\u00e9llyel j\u00e1rnak, hogy a m\u0171v\u00e9szi gyakorlatnak az akad\u00e9mia \u00e9s a kultur\u00e1lis menedzserek \u00faj oszt\u00e1lya \u00e1ltali potenci\u00e1lis gyarmatos\u00edt\u00e1s\u00e1hoz k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6znek hiteless\u00e9get. Amikor a m\u0171v\u00e9szt\u0151l elv\u00e1ratik, hogy szoci\u00e1lis, gazdas\u00e1gi, kultur\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9seket feszegessen, mik\u00f6zben a kur\u00e1tor meghaladja a m\u0171v\u00e9szt t\u00e1rsadalomkritikusi min\u0151s\u00e9g\u00e9ben, akkor ezzel feladjuk a m\u0171v\u00e9sz szerepe \u00e1ltal megtestes\u00edtett kritikai funkci\u00f3t, azaz visszafaragjuk a m\u0171v\u00e9sz illet\u00e9kess\u00e9g\u00e9t.<\/p>\r\n

Ha azt akarjuk, hogy kritikus m\u0171v\u00e9szet l\u00e9tezzen, a m\u0171v\u00e9szt meg kell \u0151rizni szuver\u00e9n k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u0151i szerep\u00e9ben. A szuverenit\u00e1s alatt bizonyos munkak\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket \u00e9rtek, melyek k\u00f6z\u00f6tt a m\u0171v\u00e9szek meghat\u00e1rozhatj\u00e1k tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck ir\u00e1ny\u00e1t, t\u00e9m\u00e1j\u00e1t, form\u00e1j\u00e1t \u00e9s m\u00f3dszertan\u00e1t, ahelyett, hogy mindezeket az int\u00e9zm\u00e9nyek, kritikusok, kur\u00e1torok, akad\u00e9mikusok, gy\u0171jt\u0151k, keresked\u0151k vagy a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g dikt\u00e1ln\u00e1 nekik. M\u00edg manaps\u00e1g ezt norm\u00e1lisnak tal\u00e1lhatjuk, val\u00f3j\u00e1ban a t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n a m\u0171v\u00e9szi \u00f6nrendelkez\u00e9s\u00e9rt sz\u00f3 szerint harcolni kellett \u00e9s ki kellett azt v\u00edvni az egyh\u00e1zzal, az arisztokr\u00e1ci\u00e1val, a k\u00f6z\u00edzl\u00e9ssel meg egyebekkel szemben. Ez a f\u00fcggetlens\u00e9g szerintem k\u00f6zponti eleme annak, amit manaps\u00e1g m\u0171v\u00e9szetnek nevez\u00fcnk, egy irreduktibilis elem, melyet „a m\u0171v\u00e9szet szabads\u00e1gak\u00e9nt” t\u00e9telez\u00fcnk.<\/p>\r\n

Az a gyan\u00fam, nem v\u00e9letlen, hogy a „f\u00fcggetlen kur\u00e1tor” felemelked\u00e9se az elm\u00falt n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizedben egyre er\u0151teljesebb\u00e9 v\u00e1l\u00f3 kultur\u00e1lis privatiz\u00e1ci\u00f3 mint\u00e1zata ment\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nt meg. Kur\u00e1torok \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyek, akik \u00e9s amelyek r\u00e9szben a k\u00f6z\u00e9rdek k\u00e9pviselete jog\u00e1n nyerik hatalmukat \u00e9s a k\u00f6znek tartoznak elsz\u00e1mol\u00e1ssal, egyre ink\u00e1bb saj\u00e1t \u00f6n\u00f6s \u00e9rdek\u00fck \u00e1ltal vez\u00e9relt mag\u00e1n-cselekv\u0151kk\u00e9 v\u00e1lnak. \u00c9ppen ez\u00e9rt kezdtek el \u00e1tv\u00e1llalni valami szerz\u0151inek l\u00e1tsz\u00f3 von\u00e1st, megtartva egyszersmind az objektivit\u00e1sra hajl\u00f3 ig\u00e9nyt a m\u0171v\u00e9szet meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9nek tekintet\u00e9ben – hogy eleget tegyenek a k\u00f6z ir\u00e1nti elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00fcknek is.<\/p>\r\n

Nemr\u00e9g felh\u00edvt\u00e1k figyelmemet arra, hogy a m\u0171v\u00e9szeti termel\u00e9s egyre kevesebb felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9get, szak\u00e9rtelmet k\u00edv\u00e1n – k\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen kev\u00e9sb\u00e9 azonos\u00edthat\u00f3 m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u00e1ltal, amikor kiker\u00fcl a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si k\u00f6rnyezetb\u0151l – maguk a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok sz\u00e1m\u00edtanak az egyetlen olyan k\u00f6zegnek, ahol a m\u0171v\u00e9szetet „mint” m\u0171v\u00e9szetet lehet bemutatni. Ez \u00f6nmag\u00e1ban seg\u00edt meg\u00e9rteni, mi\u00e9rt gondolj\u00e1k ma annyian, hogy ink\u00e1bb a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sba val\u00f3 bev\u00e1logat\u00e1s termeli a m\u0171v\u00e9szetet \u00e9s nem a m\u0171v\u00e9szek maguk. De szerintem ez t\u00f6k\u00e9letesen hib\u00e1s megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s. Most a legs\u00fcrg\u0151sebb teend\u0151 a m\u0171v\u00e9szi t\u00e9r tov\u00e1bbi expanzi\u00f3ja lenne – oktat\u00e1s, publik\u00e1l\u00e1s, terjeszt\u00e9s stb. \u00e1ltal -, egy \u00faj cirkul\u00e1ci\u00f3s h\u00e1l\u00f3 ki\u00e9p\u00edt\u00e9se, melyen kereszt\u00fcl a m\u0171v\u00e9szet tal\u00e1lkozhat publikum\u00e1val. Aj\u00e1nlom mindezt ahelyett, hogy a megl\u00e9v\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyeket \u00e9s megb\u00edzottaikat a m\u0171v\u00e9szek illet\u00e9kess\u00e9g\u00e9nek visszafog\u00e1sa \u00e1r\u00e1n \u00e1lland\u00f3s\u00edtsuk, \u00e9s k\u00f6zben halhatatlann\u00e1 tegy\u00fck a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st, mint a m\u0171v\u00e9szet egyetlen \u00e9s alapvet\u0151 rendeltet\u00e9si hely\u00e9t.<\/p>\r\n

4. A m\u0171v\u00e9sz mint kur\u00e1tor<\/p>\r\n

Mindemellett m\u00e1r eg\u00e9sz kis t\u00f6rt\u00e9nelme van azoknak a m\u0171v\u00e9szeknek, akik gyakorlatukban felhaszn\u00e1lt\u00e1k a szervez\u00e9si \u00e9s kur\u00e1tori munka bizonyos elemeit, kur\u00e1tori szerepet \u00f6ltve magukra. Ez bizonyos id\u0151szakokban az int\u00e9zm\u00e9nyek nem megfelel\u0151 volt\u00e1ra, m\u0171v\u00e9sz-elleness\u00e9g\u00e9re vagy teljes hi\u00e1ny\u00e1ra adott v\u00e1laszk\u00e9nt val\u00f3sult meg, l\u00e9trehozva a 70-es \u00e9vek m\u0171v\u00e9szek \u00e1ltal m\u0171k\u00f6dtetett gal\u00e9ri\u00e1it, vagy adott v\u00e9szhelyzetekre reag\u00e1l\u00f3 projekteket, mint az „ACT UP” \u00e9s a „Gran Fury”. Mint ahogy a Group Material, Martha Rosler \u00e9s m\u00e1s 80-as \u00e9vekbeli m\u0171v\u00e9szek bebizony\u00edtott\u00e1k, a kur\u00e1torkod\u00e1s a m\u0171v\u00e9szi tev\u00e9kenys\u00e9g r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lhat, \u00e9pp\u00fagy, mint m\u00e1s t\u00e1rsadalmi cselekv\u00e9sform\u00e1k. P\u00e9ld\u00e1ul Martha Rosler „If You Lived Here” („Ha itt \u00e9ln\u00e9l”) c\u00edm\u0171 m\u0171ve az int\u00e9zm\u00e9nyi t\u00e1mogat\u00e1s hi\u00e1ny\u00e1ra adott k\u00f6zvetlen v\u00e1laszk\u00e9nt sz\u00fcletett, amikor megh\u00edvt\u00e1k ki\u00e1ll\u00edtani a Dia Center for the Arts-ba. Rosler \u00fagy \u00edt\u00e9lte, akkor lesz a legcselekv\u0151k\u00e9pesebb, ha kur\u00e1tork\u00e9nt\/szervez\u0151k\u00e9nt \u00e1ll\u00edtja be mag\u00e1t, amolyan egyszem\u00e9lyes int\u00e9zm\u00e9nyk\u00e9nt, mintsem hogy egy\u00e9ni m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt l\u00e9pjen fel. Ez egy olyan, a lak\u00e1sk\u00e9rd\u00e9sr\u0151l \u00e9s hajl\u00e9ktalans\u00e1gr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3, t\u00f6bb ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sb\u00f3l \u00e1ll\u00f3, sz\u00e1mos m\u0171v\u00e9szt, \u00e9p\u00edt\u00e9szt, aktivist\u00e1t \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi csoportot foglalkoztat\u00f3 projektet eredm\u00e9nyezett, ami hat\u00e1ssal volt t\u00f6bb k\u00e9s\u0151bbi m\u0171v\u00e9szgener\u00e1ci\u00f3ra, t\u00f6bbek k\u00f6zt olyan m\u0171v\u00e9szekre, mint Rirkrit Tiravanija, Ren\u00e9e Green, Liam Gillick, Jeanne van Heeswijk, Marion von Osten, \u00e9s sokan m\u00e1sok.<\/p>\r\n

Hasonl\u00f3k\u00e9ppen, Paul Chan „Waiting for Godot in New Orleans” („Godotra v\u00e1rva New Orleansban”) c\u00edm\u0171 produkci\u00f3j\u00e1ban alig volt \u00e9szrevehet\u0151, hogyan pozicion\u00e1lta a m\u0171v\u00e9sz m\u0171v\u00e9hez val\u00f3 viszony\u00e1t: nem \u0151 \u00edrta meg a darabot, nem \u0151 rendezte \u00e9s nem is j\u00e1tszott benne. D\u00edszletk\u00e9nt alapvet\u0151en egy v\u00e1rosi utca szolg\u00e1lt. Chan m\u0171v\u00e9szi r\u00e9szv\u00e9tele abb\u00f3l \u00e1llt, hogy hossz\u00fa h\u00f3napokon \u00e1t \u00f6nk\u00e9ntesk\u00e9nt tan\u00edtott egy helyi f\u0151iskol\u00e1n, k\u00f6zeli kapcsolatot alak\u00edtva ki a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekkel \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szervezetekkel. \u00cdgy teremtette meg a darab elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9nek \u00e9s befogad\u00e1s\u00e1nak sz\u00fcks\u00e9ges k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit, mik\u00f6zben gondja volt arra is, hogy a projektre gy\u0171jt\u00f6tt t\u00e1mogat\u00e1s egy r\u00e9sze nem-kultur\u00e1lis jelleg\u0171, helyi sz\u00fcks\u00e9gletekre legyen elk\u00f6ltve.<\/p>\r\n

\u00dagy gondolom, hogy m\u00edg a m\u0171v\u00e9szek bizonyos, a m\u0171v\u00e9szet nyelv\u00e9n k\u00edv\u00fcl es\u0151 t\u00e1rsadalmi form\u00e1k \u00e9s gyakorlatok ir\u00e1ny\u00e1ba val\u00f3 elk\u00f6telezetts\u00e9ge t\u00e1g\u00edtja a m\u0171v\u00e9szet illet\u00e9kess\u00e9g\u00e9nek ter\u00fclet\u00e9t, a kur\u00e1tori vagy int\u00e9zm\u00e9nyes t\u00f6rekv\u00e9sek, melyek saj\u00e1t tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcket m\u0171v\u00e9szi tev\u00e9kenys\u00e9gk\u00e9nt pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k be\u00e1ll\u00edtani – vagy a m\u0171v\u00e9szetet egy kultur\u00e1lis termel\u00e9si form\u00e1v\u00e1 \u00e1ltal\u00e1nos\u00edtani – ellenkez\u0151 eredm\u00e9nnyel j\u00e1rnak: besz\u0171k\u00edtik a m\u0171v\u00e9szet ter\u00e9t \u00e9s visszafaragj\u00e1k a m\u0171v\u00e9sz illet\u00e9kess\u00e9g\u00e9t.<\/p>\r\n

A mai m\u0171v\u00e9sznek megadatik, hogy bizonyos f\u00fcggetlens\u00e9gre t\u00f6rekedjen, \u00e1m a f\u00fcggetlens\u00e9g felt\u00e9tele, hogy a m\u0171v\u00e9szet el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa mellett az alkot\u00e1s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit, s\u0151t, bemutat\u00e1s\u00e1nak csatorn\u00e1it is megalkossa. N\u00e9ha ezeknek a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeknek a megteremt\u00e9se a m\u0171 l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak szempontj\u00e1b\u00f3l annyira alapvet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik, hogy mag\u00e1nak a m\u0171nek a form\u00e1j\u00e1t \u00f6lti mag\u00e1ra. Ezt nem kellene \u00f6sszet\u00e9veszteni a kur\u00e1tor munkak\u00f6r\u00e9vel \u00e9s az \u00e1ltala v\u00e9gzett munk\u00e1val. M\u0171v\u00e9szk\u00e9nt \u00e9n nem k\u00edv\u00e1nok megold\u00e1st javasolni a kur\u00e1toroknak. Nekik kell kialak\u00edtani azokat a gondolkod\u00e1sm\u00f3dokat \u00e9s kital\u00e1lni olyan munkam\u00f3dszereket, melyek nem \u00e1ss\u00e1k al\u00e1 a m\u0171v\u00e9sz \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1t.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Ford\u00edtotta: Szacsva y P\u00e1l<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

A Vidokle \u00edr\u00e1s\u00e1val polemiz\u00e1l\u00f3 szerz\u0151k (z\u00f6m\u00e9ben kur\u00e1torok) az e-flux journal<\/i> 18. sz\u00e1m\u00e1ban megjelent \u00edr\u00e1sait l\u00e1sd: http:\/\/e-flux.com\/journal\/view\/172<\/a><\/p>\r\n

\r\n

(1)<\/a> „Cultures of the Curatorial” („Kulturen des Kuratorischen”), Lipcsei Vizu\u00e1lis Akad\u00e9mia, 2010. janu\u00e1r 22-24.<\/p>\r\n

(2)<\/a> M\u00edg elvileg egyet\u00e9rtek a „kur\u00e1tori” fogalm\u00e1nak le\u00edr\u00e1s\u00e1val, \u00fagy ahogyan Irit Rogoff megfogalmazta \u00e9s ahogyan a Maria Lindhez hasonl\u00f3 kur\u00e1torok alkalmazt\u00e1k – amennyiben ez a kur\u00e1tori m\u00f3dszertan \u00e9s tud\u00e1s nem szor\u00edtkozik a puszta ki\u00e1ll\u00edt\u00e1srendez\u00e9sre, hanem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tov\u00e1bbi tev\u00e9kenys\u00e9gekre alkalmazhat\u00f3, a k\u00f6nyvkiad\u00e1st\u00f3l a tan\u00edt\u00e1sig – nekem alapvet\u0151en az elm\u00e9let \u00e9s a konkr\u00e9t hatalmi viszonyok k\u00f6zti h\u00e9zaggal van bajom, mely a kultur\u00e1lis ipar ter\u00fclet\u00e9n \u00e9rhet\u0151 tetten, \u00e9s ami egyre n\u00f6vekszik a f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9sek miatt.<\/p>\r\n

(3)<\/a> Mint Manuel Borja-Villel megjegyezte: „Adri\u00e0 egy csod\u00e1latos szak\u00e1cs \u00e9s ez\u00e9rt minden elismer\u00e9sem \u00f6v\u00e9, de azt gondolom, Adri\u00e0 a m\u0171v\u00e9szeti igazgat\u00f3 [Roger M. Buergel] dilett\u00e1ns extravaganci\u00e1j\u00e1t el\u00e9g\u00edti ki, aki azt hiszi, hogy a politikai t\u00e9rbe mind\u00f6ssze az \u00fcnnep\u00e9lyes \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi f\u00e9r bele. Jennifer Allen, „MACBA Director Takes On Culture and Cooking” Artforum<\/i> http:\/\/artforum.com\/new.php?pn=news&week=200646<\/a><\/p>\r\n

(4)<\/a> Documenta 12 sajt\u00f3k\u00f6zlem\u00e9ny<\/a>, 2007. j\u00fanius 13.<\/p>\r\n

(5)<\/a> \u00c9rdekes hozz\u00e1tenni, hogy \u00fagy t\u0171nik, tulajdonk\u00e9ppen Adri\u00e0 valahogyan meg\u00e9rtette ezt, m\u00edg Buergel nem. Adri\u00e0 a k\u00f6vetkez\u0151ket mondta a Guardian-nak: „Betolakod\u00f3nak \u00e9rzem magam. A m\u0171v\u00e9szek minden\u00fctt egy \u00e9leten \u00e1t harcolnak az\u00e9rt, hogy m\u0171veikkel megh\u00edvj\u00e1k \u0151ket a Document\u00e1ra, \u00e9s akkor most engem, a szak\u00e1csot, megh\u00edvnak oda! Sz\u00f3val agg\u00f3dom. Nem vacsoraf\u0151z\u00e9s lesz majd a dolgom, \u00e9s noha van egy-k\u00e9t \u00f6tletem, nem nagyon tudom m\u00e9g, hogy mit fogok csin\u00e1lni. Tal\u00e1lkoztam Roger Buergellel, aki azt hiszi, kital\u00e1lni egy \u00faj f\u0151z\u00e9si technik\u00e1t ugyanolyan bonyolult \u00e9s kih\u00edv\u00f3, mint megfesteni egy nagyszer\u0171 festm\u00e9nyt. Azt mondja, a mi munk\u00e1nkat egy \u00faj m\u0171v\u00e9szeti \u00e1gnak tekinti. Szerinte a mi munk\u00e1nk azt demonstr\u00e1lja, hogy a f\u0151z\u00e9s a m\u0171v\u00e9szet egy \u00faj \u00e1ga kell, hogy legyen. Borzongat\u00f3 \u00e9s megtisztel\u0151 \u00e9rz\u00e9s sz\u00e1momra, hogy ezzel a kih\u00edv\u00e1ssal szemben\u00e9zhetek.”<\/p>\r\n

(6)<\/a> L\u00e1sd a sajt\u00f3k\u00f6zlem\u00e9nyt itt<\/a>.<\/p>\r\n

(7)<\/a> http:\/\/www.curatingdegreezero.org\/archive.html<\/a>.<\/p>\r\n

(8)<\/a> L\u00e1sd Aleksandr Rodchenko: Experiments for the Future: Diaries, Essays, Letters, and Other Writings<\/i>, szerk. Ed. Alexander Levrentiev \u00e9s Jamey Gambrell, ford. John E. Bowlt (New York: Museum of Modern Art, 2005).<\/p>\r\n

(9)<\/a> Michelle White \u00e9s Nato Thompson, Curator as Producer, Art Lies<\/i>, 59 sz. (2008 \u0151sz), http:\/\/www.artlies.org\/article.php?id=1659<\/a>.<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

2010 m\u00e1jus\u00e1ban jelent meg Anton Vidokle Art Without Artists? c\u00edm\u0171 polemikus \u00edr\u00e1sa az e-flux journal 16. sz\u00e1m\u00e1ban, melyben a szerz\u0151 a m\u0171v\u00e9szeti termel\u00e9s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit elemzi, m\u00e9ghozz\u00e1 a m\u0171v\u00e9szek \u00e9s kur\u00e1torok egym\u00e1shoz f\u0171z\u0151d\u0151 viszony\u00e1nak perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1b\u00f3l. Egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3an \u0151szinte \u00e9s szellemes \u00edr\u00e1s\u00e1ban Vidokle kertel\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl fogalmazza meg mindazt, ami \u0151t a kur\u00e1torok tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9vel kapcsolatban b\u00e1ntja, \u00e9s ami szerinte […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":2021981,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-400798","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-nem-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400798","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400798"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400798\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2021980,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400798\/revisions\/2021980"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2021981"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400798"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400798"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400798"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}