{"id":400802,"date":"2011-04-13T22:00:00","date_gmt":"2011-04-13T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400802"},"modified":"2011-04-13T22:00:00","modified_gmt":"2011-04-13T22:00:00","slug":"palimpszeszt","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/flex\/palimpszeszt\/","title":{"rendered":"Palimpszeszt"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

A Soci\u00e9t\u00e9 R\u00e9aliste<\/a>, ez a p\u00e1rizsi sz\u00e9khely\u0171 m\u0171v\u00e9szeti kollekt\u00edva, Gr\u00f3f Ferenc (1972) \u00e9s Jean-Baptiste Naudy (1982) du\u00f3ja, 2011. m\u00e1rcius 1.-t\u0151l m\u00e1jus 8.-ig Empire, State, Building<\/I><\/a> c\u00edmmel a Jeu de Paume<\/a>-ban \u00e1ll\u00edt ki az int\u00e9zm\u00e9ny igazgat\u00f3ja, Marta Gili megh\u00edv\u00e1s\u00e1ra. (1)<\/a><\/p>\r\n\r\n

A csoport nev\u00e9ben a t\u00e1rsadalom \u00e9s a realizmus fogalmai ker\u00fclnek egym\u00e1s mell\u00e9. \u00cdgy a n\u00e9v a t\u00e1rsadalmi val\u00f3s\u00e1g problematik\u00e1j\u00e1ra \u00e9p\u00fcl\u0151 m\u0171v\u00e9szeti terv, egy kapitalizmussal \u00e9s eszt\u00e9tik\u00e1val foglalkoz\u00f3 v\u00e1llalat manifesztum\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik. Gr\u00f3f \u00e9s Naudy kezdeti elhat\u00e1roz\u00e1sa az volt, hogy a kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetet kapcsolatba hozza a szocialista realizmussal. (2)<\/a><\/p>\r\n\r\n

A realizmus<\/I> a Soci\u00e9t\u00e9 R\u00e9aliste eset\u00e9ben olyan m\u0171v\u00e9szeti elj\u00e1r\u00e1s, melynek alapj\u00e1ul a val\u00f3s\u00e1g r\u00e9szletei szolg\u00e1lnak: a politika \u00e9s az ideol\u00f3gia lenyomatai. A t\u00e1rsadalom<\/I> fogalma pedig munk\u00e1jukban annak fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l, k\u00e9pzet\u00e9r\u0151l \u00e9s rendj\u00e9r\u0151l val\u00f3 gondolkoz\u00e1s form\u00e1j\u00e1ban jelenik meg.<\/p>\r\n\r\n

M\u0171v\u00e9szeti gyakorlatuk, az Art & Language-hez hasonl\u00f3an, (3)<\/a> folyamatos elm\u00e9leti praxisra \u00e9p\u00fcl, (4)<\/a> melynek sor\u00e1n a szerz\u0151s\u00e9g kollekt\u00edv entit\u00e1sk\u00e9nt jelenik meg, \u00e9s amelyben a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kultur\u00e1lis megnyilatkoz\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tti hat\u00e1rvonalak elmos\u00f3dnak (legyen sz\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sr\u00f3l, konferenci\u00e1r\u00f3l, elm\u00e9leti munk\u00e1r\u00f3l vagy kur\u00e1tori gyakorlatr\u00f3l), csat\u00e1ba sz\u00e1llva a politikai rendszerbe \u00e1gyazott m\u0171v\u00e9szeti produkci\u00f3val.<\/p>\r\n\r\n

Kritikai \u00e9s klinikai oper\u00e1ci\u00f3ik boncasztal\u00e1ra a nyelv(ezet) \u00e9s a jelrendszerek (napt\u00e1r, tipogr\u00e1fia, kartogr\u00e1fia), az \u00e9rt\u00e9ktermel\u00e9s (az \u00e9remtant\u00f3l a profitorient\u00e1lts\u00e1gig), a t\u00e9rben val\u00f3 \u00e9p\u00edtkez\u00e9s modelljei (a templomt\u00f3l a felh\u0151karcol\u00f3ig, a v\u00e1ros\u00e1llamt\u00f3l a birodalom hat\u00e1rvonal\u00e1ig) \u00e9s az id\u0151beli szerkeszt\u00e9s met\u00f3dusai (a t\u00f6rt\u00e9nelem \u00fajra\u00edr\u00e1s\u00e1t\u00f3l a t\u00e1voli j\u00f6v\u0151 terveinek meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ig) ker\u00fclnek. (5)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Az Empire, State, Building<\/I> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s<\/a> a hatalom \u00e9s az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s r\u00e1cs\u00e1nak cs\u00f6kken\u0151 l\u00e9pt\u00e9kein<\/a> megjelen\u0151 „\u00e9p\u00fclet-templom-logo-eml\u00e9km\u0171” (6)<\/a> m\u00edtosz\u00e1val foglalkozik: a birodalomt\u00f3l az \u00e1llamon kereszt\u00fcl az \u00e9p\u00fcletig.<\/p>\r\n\r\n

A vessz\u0151vel val\u00f3 elv\u00e1laszt\u00e1s az \u00e9p\u00fclet m\u00f6g\u00f6tti ideol\u00f3giai tervre reflekt\u00e1l, miszerint az \u00e9p\u00edt\u00e9szet az \u00e1llamhatalom \u00e9s a politikai hatalom (\u00e9rtsd a kapitalizmus) szimb\u00f3lum\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik. New York az Empire State Buildinggel \u00e9s az \u00faj One<\/I> World Trade Center \u00e9p\u00fcletterv\u00e9vel egy olyan birodalom (7)<\/a> ikonja, mely csak egyetlen vil\u00e1grend l\u00e9t\u00e9t \u00e9s vezet\u00e9si m\u00f3dj\u00e1t felt\u00e9telezi. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s erre a monop\u00f3liumra k\u00e9rdez r\u00e1.<\/p>\r\n\r\n

Fountainhead<\/I> (2010) c\u00edm\u0171 videomunk\u00e1juk King Vidor 1949-es fekete-feh\u00e9r filmj\u00e9nek \u00e1tdolgoz\u00e1sa, melyb\u0151l minden emberi jelenl\u00e9tet elt\u00e1vol\u00edtottak a hanggal egy\u00fctt. A 111 perces adapt\u00e1ci\u00f3 \u00edgy egy tiszta, narrat\u00edv\u00e1t\u00f3l mentes \u00e9p\u00edt\u00e9szeti d\u00edszletet mutat be.<\/p>\r\n\r\n

Sz\u00e1mos, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son szerepl\u0151 m\u00e1s m\u0171 is ehhez hasonl\u00f3an, az impoz\u00e1ns \u00e9p\u00edt\u00e9szetet vizsg\u00e1lva az ideol\u00f3giai diskurzus jelenl\u00e9t\u00e9re mutat r\u00e1. Ilyen az Empire of Soviets<\/I> (2010) c\u00edm\u0171 m\u0171, melynek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban<\/a> a moszkvai Szovjetek Palot\u00e1ja<\/a> \u00e1ll<\/a>. Ez az \u00e9p\u00fclet a New York-i felh\u0151karcol\u00f3 szimbolikus megfelel\u0151je lett volna, ha valaha meg\u00e9p\u00fcl.<\/p>\r\n\r\n

Vagy a Dymaxion Palace<\/I> (2008-2009) c\u00edm\u0171 munk\u00e1juk, amelyben Richard Buckminster Fuller 1946-os m\u0171v\u00e9hez (8)<\/a> hasonl\u00f3 poli\u00e9derre vet\u00edtik ki<\/a> a p\u00e1rizsi Palais de la Porte Dor\u00e9e (\u00e9p\u00fclet, mely egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151en volt el\u0151sz\u00f6r a kol\u00f3ni\u00e1k, majd a tengeren t\u00fali francia ter\u00fcletek, ezut\u00e1n az afrikai \u00e9s \u00f3ce\u00e1niai m\u0171v\u00e9szetek nemzeti m\u00fazeuma, v\u00e9g\u00fcl ma Cit\u00e9 de l\u2019immigration) homlokzat\u00e1nak als\u00f3 reliefj\u00e9t.<\/p>\r\n\r\n

Vagy m\u00e9g ink\u00e1bb az Addendum to the Tour Eiffel<\/I> (2011) c\u00edm\u0171, amelyben az Eiffel torony a demonstrat\u00edv \u00e9p\u00edt\u00e9szet archet\u00edpusak\u00e9nt jelenik meg. Eiffel a Francia Forradalom sz\u00e1zadik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra k\u00e9sz\u00edtette m\u0171v\u00e9t, melyhez 1789 l\u00e9pcs\u0151t tervezett, \u00e1m a l\u00e9pcs\u0151sor ebben a form\u00e1ban technikai okokb\u00f3l v\u00e9g\u00fcl kivitelezhetetlennek bizonyult. A Soci\u00e9t\u00e9 R\u00e9aliste arra v\u00e1llalkozott, hogy a 1789 l\u00e9pcs\u0151fokhoz k\u00e9pzeletben hozz\u00e1tegyen m\u00e9g n\u00e9gyet<\/a> (a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00f6zep\u00e9n csigal\u00e9pcs\u0151 form\u00e1t \u00f6ltve<\/a>) \u00e9s \u00edgy egy m\u00e1sik t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyt helyezzen el\u0151t\u00e9rbe: a francia kir\u00e1ly 1793. janu\u00e1r 21-i lefejez\u00e9s\u00e9t a Jeu de Paume-mal szemben.<\/p>\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s eg\u00e9sz\u00e9nek ritmus\u00e1t, szcenogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1t a Transitioners: Az emberis\u00e9g kultusza<\/I> (Cult of She-manity<\/I>, 2011) c\u00edm\u0171 m\u0171 adja<\/a>, melyben az 1789. okt\u00f3ber 5.-i p\u00e1rizsi \u00e9gbolt t\u00e9rk\u00e9pe (9)<\/a> \u00e1tfed\u00e9sbe ker\u00fclt az 1889. november 14.-\u00e9n \u00e9s 15.-\u00e9n Rio de Janeiro felett l\u00e1that\u00f3 \u00e9gt\u00e9rk\u00e9ppel (10)<\/a> \u00e9s az Auguste Comte \u00e1ltal 1849-ben k\u00f6zz\u00e9tett 13 h\u00f3napos pozitivista napt\u00e1rral (11)<\/a>.<\/p>\r\n\r\n

A Transitioners<\/I> sorozat politikai ir\u00e1nyzat\u00fa irodai sz\u00ednkollekci\u00f3j\u00e1nak \u00faj v\u00e1ltozata, a Bastille Days<\/I> (2007), Le Producteur (2008) \u00e9s a London View<\/I> (2009) ut\u00e1n, ez\u00fattal a sz\u00fcrke – fekete \u00e9s feh\u00e9r k\u00f6z\u00f6tt elhelyezked\u0151 – 2400 f\u00e9le sz\u00edn\u00e1rnyalat\u00e1b\u00f3l \u00e1ll. Minden egyes n\u00fcansz egy csillag poz\u00edci\u00f3j\u00e1hoz \u00e9s egy napt\u00e1rbeli humanista nev\u00e9hez kapcsol\u00f3dik. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s fekete falain ennek, a bej\u00e1ratn\u00e1l \u00e9s az utols\u00f3 teremben megtekinthet\u0151 napt\u00e1r-t\u00e9rk\u00e9pnek a r\u00e9szletei jelennek meg: fekete, feh\u00e9r \u00e9s sz\u00fcrke n\u00e9gysz\u00f6gek form\u00e1j\u00e1ban. Mikro- \u00e9s makrokozmosz, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s tere \u00e9s egy \u00faj vil\u00e1g lek\u00e9pez\u00e9se \u00edgy fon\u00f3dik \u00f6ssze a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9rben.<\/p>\r\n\r\n

M\u00edg a t\u00e9rk\u00e9p a gyarmatos\u00edt\u00e1s id\u0151szak\u00e1ban az emberi ismeret lek\u00e9pez\u00e9s\u00e9n t\u00fal a f\u00f6ld tulajdonba v\u00e9tel\u00e9nek l\u00e9pt\u00e9k\u00e9t t\u00fckr\u00f6zte, addig ma, a leg\u00fajabb ellen\u0151rz\u00e9si technik\u00e1k miatt ugyancsak geopolitikai szerepet t\u00f6lt be. (12)<\/a> Ahogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus bevezet\u0151 sz\u00f6veg\u00e9ben olvassuk: „minden t\u00e9rk\u00e9p az ember vil\u00e1gon val\u00f3 hatalm\u00e1nak jelk\u00e9pe”. (13)<\/a> \u00c1m Az emberis\u00e9g kultusza<\/I> t\u00falmutat ezen az \u00e1ll\u00edt\u00e1son: a t\u00e9rk\u00e9p k\u00e9t dimenzi\u00f3ja az id\u0151s\u00edk bevezet\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en egy harmadikkal gazdagodik, annak leegyszer\u0171s\u00edt\u0151, sematiz\u00e1l\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9t megt\u00f6rve \u00e9s ezzel \u00e1temelve a m\u0171fajt a fikci\u00f3 s\u00edkj\u00e1ra.<\/p>\r\n\r\n

A topogr\u00e1fia \u00e9s a tipogr\u00e1fia – k\u00e9t, a Soci\u00e9t\u00e9 R\u00e9aliste munk\u00e1j\u00e1t meghat\u00e1roz\u00f3 ter\u00fclet – hat\u00e1r\u00e1n helyezkedik el Limes New Roman<\/I> nev\u0171 bet\u0171t\u00edpusuk (2008). A 46 \u00edr\u00e1sjel eset\u00e9ben a m\u0171v\u00e9szek a latin \u00e1b\u00e9c\u00e9 23 bet\u0171j\u00e9t t\u00e1rs\u00edtott\u00e1k 46 mai geopolitikai hat\u00e1rhoz: 23 k\u00f6z\u00fcl\u00fck a mai l\u00e9tez\u0151 hat\u00e1rokat (nagybet\u0171), a t\u00f6bbi a r\u00e9gi\u00f3kon, v\u00e1rosokon, ker\u00fcleteken bel\u00fcli v\u00e1laszt\u00f3vonalakat jel\u00f6li (kisbet\u0171). A bet\u0171t\u00edpus neve, szerkeszt\u00e9si m\u00f3dj\u00e1nak megfelel\u0151en a Times New Roman elnevez\u00e9s \u00e9s a latin „limes” (hat\u00e1r, v\u00e1laszt\u00f3vonal) kifejez\u00e9s \u00f6sszekapcsol\u00e1s\u00e1ra<\/a> \u00e9p\u00fcl.<\/p>\r\n\r\n

Ennek az alig olvashat\u00f3 \u00edr\u00e1sm\u00f3dnak minden karaktere \u00f6sszetett t\u00f6rt\u00e9nelmi h\u00e1tt\u00e9rrel rendelkezik, bizony\u00edtva, hogy a jel mindenf\u00e9lek\u00e9ppen tartalmaz egy megfejtend\u0151 jelent\u00e9st. A jel \u00e1ltal hordozott ideol\u00f3giai jelent\u0151s\u00e9g meghat\u00e1roz\u00f3 Appendix<\/I>, Experanto<\/I>, Futura Fraktur<\/I>, Hexatopia<\/I> (2006-2010) bet\u0171t\u00edpusaik<\/a> eset\u00e9ben is.<\/p>\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00e9t fekete lakkal m\u00e1zolt szobra, az Infinite Dollar<\/I> (2010) \u00e9s a Zero Euro<\/I> (2010) ugyancsak a Soci\u00e9t\u00e9 R\u00e9aliste tipogr\u00e1fiai programj\u00e1nak megfelel\u0151 hibridiz\u00e1ci\u00f3s technik\u00e1t k\u00f6vetik. M\u00edg az els\u0151n\u00e9l a v\u00e9gtelen jele r\u00e9tegz\u0151dik<\/a> a doll\u00e1r\u00e9ra, addig a m\u00e1sodikn\u00e1l a nulla \u00e9s az eur\u00f3 ker\u00fcl fed\u00e9sbe<\/a>.<\/p>\r\n\r\n

A Soci\u00e9t\u00e9 R\u00e9aliste asszociat\u00edv gyakorlata legink\u00e1bb a Georges Didi-Huberman \u00e1ltal meghat\u00e1rozott „montage” fogalm\u00e1nak logik\u00e1j\u00e1ra hasonl\u00edt (14)<\/a>: munkafolyamatuk a lebont\u00e1ssal \u00e9s az \u00e9p\u00edt\u0151elemek vizsg\u00e1lat\u00e1val kezd\u0151dik, hogy ut\u00e1na azokat \u00faj form\u00e1ba \u00f6nts\u00e9k. Dekonstrukci\u00f3s elven m\u0171k\u00f6d\u0151 kritikai appar\u00e1tus, ami p\u00e1rhuzamosan \u00faj megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sba helyezi a kort\u00e1rs vil\u00e1got.<\/p>\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

\r\n

(1)<\/a> A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s m\u00e1sodik r\u00e9sze a budapesti Ludwig M\u00fazeumban ker\u00fcl majd bemutat\u00e1sra 2012. febru\u00e1r 12-t\u0151l.<\/p>\r\n

(2)<\/a> Cserba J\u00falia, H\u00e1romsz\u00f6glet\u0171 paranoia, in Balkon<\/I>, 2008\/3, Budapest, 2008, p. 3.<\/p>\r\n

(3)<\/a> Az Art & Language egy, a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet vonal\u00e1n mozg\u00f3 angol kollekt\u00edva, melynek saj\u00e1tos munkam\u00f3dszere a heurisztika (olyan rendszer, mely saj\u00e1t szab\u00e1lyait vizsg\u00e1lja). Art & Language, Homes for Homes II<\/I>, JRP-Ringier, Z\u00fcrich, 2006.<\/p>\r\n

(4)<\/a> Munk\u00e1juk egy \u00e9ve monografikus ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok t\u00e1rgy\u00e1t k\u00e9pezi: Akbank Sanat Art Center (Istanbul, 2011), Skuc Gallery (Ljubjana, 2010), Platform3 (M\u00fcnchen, 2010), Kisterem (Budapest, 2010). A Jeu de Paume-beli ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal p\u00e1rhuzamosan a 15. Tallinn-i Bienn\u00e1l\u00e9n, a Center of Art, Design and Visual Culture-ben (Baltimore), az Internationale Surplace-ben (Hamburg), az Akbank Sanat Art Center-ben (Istanbul) \u00e9s a The Institute of Social Hypocrisy-ben (P\u00e1rizs) \u00e1ll\u00edtanak ki.<\/p>\r\n

(5)<\/a> Soci\u00e9t\u00e9 R\u00e9aliste, Empire, State, Building<\/I>, Dossier de presse, p. 9.<\/p>\r\n

(6)<\/a> Soci\u00e9t\u00e9 R\u00e9aliste, Empire, State, Building. Des vampires, de la Stasi et du roi Mausole<\/I>, ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus, Editions Amsterdam, Jeu de Paume, Ludwig M\u00fazeum, P\u00e1rizs\/Budapest, 2011, p. 8.<\/p>\r\n

(7)<\/a> A birodalom fogalm\u00e1r\u00f3l, mint a kapitalizmus v\u00e9gs\u0151 form\u00e1ja l\u00e1sd Michael Hardt \u00e9s Antonio Negri, Empire<\/I>, Harvard University Press, Cambrige Massachusettes, London England, 2000.<\/p>\r\n

(8)<\/a> Dymaxion Map<\/I>, 1946.<\/p>\r\n

(9)<\/a> A p\u00e1rizsi n\u0151k az \u00e9j leple alatt elfogt\u00e1k a kir\u00e1lyi p\u00e1rt Versailles-ban \u00e9s a Ch\u00e2teau des Tuileries-be hurcolt\u00e1k oket. A Soci\u00e9t\u00e9 R\u00e9aliste szerint, ha l\u00e9tezik forradalmi p\u00e9lda, akkor a p\u00e1rizsi n\u0151k\u00e9 mindenk\u00e9ppen az. In: portr\u00e9film: http:\/\/lemagazine.jeudepaume.org\/2011\/03\/societe-realiste\/<\/a><\/p>\r\n

(10)<\/a> 1889. november 15. a brazil k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g kik\u00e1lt\u00e1s\u00e1nak d\u00e1tuma<\/p>\r\n

(11)<\/a> Comte \u00e9let\u00e9nek utols\u00f3 t\u00edz \u00e9v\u00e9ben megk\u00eds\u00e9relte elk\u00e9pzel\u00e9seit egyetlen m\u0171ben \u00f6sszefoglalni, melynek Az emberis\u00e9g temploma<\/I> (L\u2019Eglise de l\u2019Humanit\u00e9<\/I>) c\u00edmet adta \u00e9s amelyet az 1846-ban elhunyt szeret\u0151j\u00e9nek, Clothilde de Vaux-nak aj\u00e1nlott. Comte gondolatait eg\u00e9szen a templom k\u00e9pzeletbeli alaprajz\u00e1ig t\u00e1g\u00edtja, amely a hal\u00e1la ut\u00e1n p\u00e1r \u00e9vvel a Rio de Janeiro-i fiatalok egy k\u00f6r\u00e9nek, a k\u00e9s\u0151bbi Pozitivista Brazil T\u00e1rsas\u00e1g (Raimund Teixeira Mendes \u00e9s t\u00e1rsai) kez\u00e9be ker\u00fclt.<\/p>\r\n

(12)<\/a> John Pickles, A history of spaces: cartographic reason, mapping, and the geo-coded world<\/I>, Routledge, London, 2004.<\/p>\r\n

(13)<\/a> Giorgio Manganit id\u00e9zi a katal\u00f3gus. Soci\u00e9t\u00e9 R\u00e9aliste, Empire, State, Building. Des vampires, de la Stasi et du roi Niausole<\/I>, op. cit., p. 10.<\/p>\r\n

(14)<\/a> Remont\u00e9e, remontage (du temps)<\/I>, Georges Didi-Huberman, 2007. november, in: http:\/\/etincelle.ircam.fr\/730.html<\/a><\/p>\r\n\r\n\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    A Soci\u00e9t\u00e9 R\u00e9aliste, ez a p\u00e1rizsi sz\u00e9khely\u0171 m\u0171v\u00e9szeti kollekt\u00edva, Gr\u00f3f Ferenc (1972) \u00e9s Jean-Baptiste Naudy (1982) du\u00f3ja, 2011. m\u00e1rcius 1.-t\u0151l m\u00e1jus 8.-ig Empire, State, Building c\u00edmmel a Jeu de Paume-ban \u00e1ll\u00edt ki az int\u00e9zm\u00e9ny igazgat\u00f3ja, Marta Gili megh\u00edv\u00e1s\u00e1ra. (1) A csoport nev\u00e9ben a t\u00e1rsadalom \u00e9s a realizmus fogalmai ker\u00fclnek egym\u00e1s mell\u00e9. \u00cdgy a […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630749,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-400802","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400802","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400802"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400802\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630749"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400802"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400802"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400802"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}