{"id":400819,"date":"2011-08-29T22:00:00","date_gmt":"2011-08-29T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400819"},"modified":"2011-08-29T22:00:00","modified_gmt":"2011-08-29T22:00:00","slug":"halal-a-bekakra","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/flex\/halal-a-bekakra\/","title":{"rendered":"Hal\u00e1l a b\u00e9k\u00e1kra!"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

H\u00e1rom b\u00e9ka besz\u00e9lget:\r\nAzt mondja az els\u0151: „Brekk.”\r\nMire a m\u00e1sodik: „Brekk-brekk.”\r\nErre az els\u0151 el\u0151vesz egy pisztolyt \u00e9s lel\u00f6vi a m\u00e1sodikat.\r\nErre megk\u00e9rdezi a harmadik: „Ezt most mi\u00e9rt csin\u00e1ltad?”\r\nMire az els\u0151: „T\u00fal sokat tudott!”\r\n<\/em><\/div><\/blockquote>\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

Buta vicc, de az \u00e9let t\u00f6bb ter\u00fclet\u00e9re is vonatkoztathat\u00f3. A tudom\u00e1nyok \u00e9s az egyh\u00e1z vit\u00e1j\u00e1t\u00f3l kezdve az \u00faj\u00edt\u00f3 avant-garde m\u0171v\u00e9szetek elutas\u00edt\u00e1s\u00e1ig mindig voltak b\u00e9k\u00e1k, akik t\u00fal sokat tudtak, \u00e9s volt egy t\u00e1rsuk, akik le akarta puffantani \u0151ket (1)<\/a>. \u00c9bli G\u00e1bor k\u00f6nyve is hasonl\u00f3 indulatokat kavar, le akarjuk puffantani \u00c9blit, ami\u00e9rt \u0151 a sorok k\u00f6z\u00f6tt kimondja, amit nem akarunk hallani.<\/p>\r\n\r\n

Ez a kritikus hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem annak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy \u00c9bli \u00edrt egy k\u00f6nyvnek nevezett telefonk\u00f6nyv-\u00fatik\u00f6nyv-h\u00e1zas\u00edt\u00e1s-szer\u0171, teljesen kitekert nyelvezet\u0171, kritikus szeml\u00e9let\u0171 adatlist\u00e1t, ami egy\u00e9bk\u00e9nt rendk\u00edv\u00fcl hasznos, hogyha az \u00e1ltala eml\u00edtett v\u00e1rosok egyik\u00e9nek m\u0171v\u00e9szeti sz\u00ednter\u00e9t szeretn\u00e9nk felfedezni.<\/p>\r\n\r\n

A negat\u00edv megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg annak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy \u00c9bli valami olyasmit sugall nemzetk\u00f6zi p\u00e9ld\u00e1kon kereszt\u00fcl, amit nehezen siker\u00fcl itt Magyarorsz\u00e1gon elfogadni: m\u00e1rpedig azt, hogy a m\u00fazeumoknak \u00e9s k\u00f6zint\u00e9zm\u00e9nyeknek el kell kezdeni\u00fck akt\u00edvan \u00e9s hossz\u00fa t\u00e1von egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dni a profit-orient\u00e1lt szervezetekkel, ezt nem lehet meg\u00faszni. Az \u00fat r\u00f6g\u00f6s, de ha k\u00f6zint\u00e9zm\u00e9nyeink \u00e9letben akarnak maradni, illetve b\u0151v\u00fclni szeretn\u00e9nek \u00e9s nemzetk\u00f6zileg fontoss\u00e1 akarnak v\u00e1lni, akkor a gazdas\u00e1gi szektor bevon\u00e1sa elker\u00fclhetetlen.<\/p>\r\n\r\n

R\u00e1ad\u00e1sul \u00c9bli nemcsak arra utal, hogy fogadjuk el ezt a helyzetet, hanem a sorok k\u00f6z\u00fcl m\u00e9g az is kihallik, hogy neki ez az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s a nyugati orsz\u00e1gok p\u00e9ld\u00e1i alapj\u00e1n nagyon tetszik! \u00c9rhet\u0151, hogy ez\u00e9rt sz\u00edvesen l\u00e1tn\u00e1nk \u00c9blit a m\u00e1sodik b\u00e9ka poz\u00edci\u00f3j\u00e1ban.<\/p>\r\n\r\n

De mi\u00e9rt is f\u00e9l\u00fcnk annyira a profit-orient\u00e1lt szektor bevon\u00e1s\u00e1t\u00f3l, mi\u00e9rt mondta azt M\u00e9lyi J\u00f3zsef t\u00f6bbsz\u00f6r is a k\u00f6nyv bemutat\u00f3j\u00e1n, hogy \u00c9bli „nagyon elfogad\u00f3”. Mi az, amit nem lenne szabad elfogadni a profit \u00e9s a non-profit szektor kapcsolat\u00e1ban? Mi az, amin a szakma felh\u00f6rd\u00fcl, hol a buktat\u00f3 a k\u00e9t ter\u00fclet tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1ban? Ugyan ezekr\u0151l a kritikus pontokr\u00f3l k\u00f6nyveket lehetne \u00edrni, pr\u00f3b\u00e1ljuk meg \u00f6sszefoglalni n\u00e9h\u00e1ny p\u00e9ld\u00e1n kereszt\u00fcl.<\/p>\r\n\r\n

A m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g a profit \u00e9s non-profit szektorok tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1val kapcsolatban \u00e1ltal\u00e1ban olyan h\u00edreken borul ki, mint a n\u00e9met kollektor, Dieter Bock 2005-\u00f6s akci\u00f3ja. A gy\u0171jt\u0151 visszak\u00f6vetelte azt az \u00f6tsz\u00e1z m\u0171alkot\u00e1st a Frankfurti Modern M\u00fazeumt\u00f3l, amiknek megv\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\u00e1t \u0151 t\u00e1mogatta m\u00e9g 15 \u00e9vvel azel\u0151tt egymilli\u00f3 angol fonttal. Ezek ut\u00e1n Bock a m\u0171alkot\u00e1sokat aukci\u00f3ra bocs\u00e1jtotta, a munk\u00e1k \u00f3ri\u00e1si nyeres\u00e9ggel keltek el; h\u00e1rom el\u00e9g volt k\u00f6z\u00fcl\u00fck a befektetett \u00f6sszeg, illetve a k\u00f6lts\u00e9gek megt\u00e9r\u00edt\u00e9s\u00e9re, hiszen a m\u00fazeum az anyag prom\u00f3ci\u00f3j\u00e1val felsr\u00f3folta az \u00e1rakat. (2)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Hal\u00e1l Dieter Bockra, aki \u00fagy t\u0171nik, az \u00e9let m\u00e1s ter\u00fcletein is hasonl\u00f3 etik\u00e1val viselkedett. Ugyanakkor felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s: nem tett-e j\u00f3t a m\u00fazeumnak, hogy 15 \u00e9ven \u00e1t nagyobb tulajdonosi belesz\u00f3l\u00e1sokt\u00f3l mentesen valaki m\u00e1s p\u00e9nz\u00e9b\u0151l vett m\u0171remekek f\u00f6l\u00f6tt rendelkezhetett? Em\u0151d P\u00e9ter szerint nem (3)<\/a>.<\/p>\r\n\r\n

Em\u0151d kifejti, hogy a tulajdonjogi viszonyok eltitkol\u00e1sa miatt a m\u0171v\u00e9szek abban a hitben adt\u00e1k el a munk\u00e1kat a m\u00fazeumnak, hogy azok egy k\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9ny, nem pedig egy mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9ny r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik. Ebben az esetben Bock kiv\u00e9tel\u00e9vel mindenki rosszul j\u00e1rt: a m\u0171v\u00e9szek – p\u00e9ld\u00e1ul Bruce Nauman \u00e9s Luc Tuymans – kedvezm\u00e9nyesen adt\u00e1k el a munk\u00e1ikat egy k\u00e9tes h\u00edrnev\u0171 mag\u00e1ngy\u0171jt\u0151nek, a m\u00fazeum egys\u00e9ges anyaga pedig hi\u00e1nyoss\u00e1 v\u00e1lt.<\/p>\r\n\r\n

A mag\u00e1nszf\u00e9ra nem csak akkor lehet a m\u0171v\u00e9szeti szc\u00e9n\u00e1ra k\u00e1ros hat\u00e1ssal, hogyha a mag\u00e1ngy\u0171jt\u0151 \u00e9s az int\u00e9zm\u00e9ny k\u00f6z\u00f6tti tulajdonviszonyok nem tiszt\u00e1zottak. Probl\u00e9m\u00e1k mer\u00fclnek fel a mag\u00e1nm\u00fazeumok eset\u00e9ben is. A Saatchi M\u00fazeum erre az egyik tipikus p\u00e9lda, melynek eset\u00e9ben a kollekci\u00f3 h\u00edven t\u00fckr\u00f6zi a mag\u00e1ngy\u0171jt\u0151 \u00edzl\u00e9svil\u00e1g\u00e1t, ebben az esetben a szenz\u00e1ci\u00f3-hajh\u00e1sz\u00e1s gyakran min\u0151s\u00e9g rov\u00e1s\u00e1ra megy (4)<\/a>.<\/p>\r\n\r\n

A nemr\u00e9g megny\u00edlt Soumaya M\u00fazeum Mexik\u00f3v\u00e1rosban is heves indulatokat kavart a kritikai f\u00f3rumokon. Az alap\u00edt\u00f3 \u00e9s tulajdonos Carlos Slim Hel\u00fa a vil\u00e1g egyik leggazdagabb (ha nem a leggazdagabb) embere. Soumaya Slim elhal\u00e1lozott feles\u00e9ge, az \u0151 eml\u00e9k\u00e9re \u00e9p\u00fclt a m\u00fazeum, hisz \u0151 inspir\u00e1lta Slimet a gy\u0171jtem\u00e9ny kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\r\n\r\n

Mivel nem szeg\u00e9ny csal\u00e1dr\u00f3l van sz\u00f3, a kollekci\u00f3 66.000 darabja k\u00f6z\u00f6tt \u00f3ri\u00e1si sz\u00e1mban szerepelnek K\u00f6z\u00e9p- \u00e9s D\u00e9l-Amerika kincsei, r\u00e9gi eur\u00f3pai mesterek illetve modernista alkot\u00e1sok. Slim feles\u00e9ge nagy Rodin-rajong\u00f3 volt, ez\u00e9rt az egyik legnagyobb Rodin gy\u0171jtem\u00e9ny p\u00e9ld\u00e1ul a Soumaya M\u00fazeum r\u00e9sze.<\/p>\r\n\r\n

A gy\u0171jtem\u00e9nyt, illetve a m\u00fazeumot – val\u00f3sz\u00edn\u0171leg jogos – szakmai kritika \u00e9ri. El\u0151sz\u00f6r is az\u00e9rt, mert az \u00e9p\u00fcletet Fernando Romero tervezte, aki nem arr\u00f3l h\u00edres\u00fclt el, hogy Rem Koolhaas irod\u00e1j\u00e1ban dolgozott, hanem arr\u00f3l, hogy \u0151 Slim veje. A fiatal \u00e9p\u00edt\u00e9sz a kritik\u00e1k szerint m\u00e9g nem \u00e9rett meg egy ilyen kih\u00edv\u00e1sra, \u00e9s egy olyan, egyszerre futurisztikus \u00e9s posztmodern \u00e9p\u00fcletet tervezett, amit lelkesen \u00f3cs\u00e1rol az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti vil\u00e1g.<\/p>\r\n\r\n

A gy\u0171jtem\u00e9nyt pedig t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az\u00e9rt b\u00edr\u00e1lj\u00e1k, mert nagy mesterek sokadrang\u00fa alkot\u00e1saira \u00e9p\u00fcl. A m\u00fazeum kur\u00e1tori kompetenci\u00e1ja is k\u00e9rd\u00e9ses, hiszen ha er\u0151s szakmai h\u00e1tt\u00e9rr\u0151l lenne sz\u00f3, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem ker\u00fcln\u00e9nek fontosnak be\u00e1ll\u00edtott m\u0171alkot\u00e1sok sem a v\u00e9szkij\u00e1rat, sem a porolt\u00f3 mell\u00e9, \u00e9s a k\u00e9peket is \u00fagy vil\u00e1g\u00edtan\u00e1k meg, hogy azokat legal\u00e1bb l\u00e1tni lehessen (5)<\/a>.<\/p>\r\n\r\n

Ez a k\u00e9t eset int\u0151 p\u00e9ldak\u00e9nt lebeghet m\u00e1s int\u00e9zm\u00e9nyek szeme el\u0151tt, mondv\u00e1n, hogy \u00edgy j\u00e1r az, aki a mag\u00e1nszf\u00e9r\u00e1val k\u00f6z\u00f6sk\u00f6dik, hisz az mindig a szakmai dilettantizmus lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t hordozza mag\u00e1ban. \u00c9bli azonban felh\u00edvja a figyelmet arra, hogy nem szabad azonnal el\u00edt\u00e9lni \u00e9s elutas\u00edtani minden egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st. A k\u00e9t szf\u00e9ra kapcsolata igenis lehet gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6z\u0151, erre az egyik p\u00e9lda a Hamburger Bahnhof esete.<\/p>\r\n\r\n

Ugyan Em\u0151d a Hamburger Bahnhofot, mely szint\u00e9n priv\u00e1t kollekci\u00f3k ki\u00e1ll\u00edt\u00f3h\u00e1za, csak a mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9nyek „h\u00e1zmesterek\u00e9nt” eml\u00edti, \u00c9bli felh\u00edvja a figyelmet arra, hogy minden felmer\u00fcl\u0151 probl\u00e9ma ellen\u00e9re (6)<\/a> a mag\u00e1nygy\u0171jtem\u00e9nyek intenz\u00edv bevon\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl ma Berlin – az egykori szeg\u00e9ny v\u00e1ros, illetve lerobbant szocialista f\u0151v\u00e1ros – kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti \u00e9lete sehol sem lenne a vil\u00e1g m\u0171v\u00e9szeti t\u00e9rk\u00e9p\u00e9n. A Hamburger Bahnhof \u00e9kes p\u00e9lda „egy t\u00e9nylegesen m\u0171k\u00f6d\u0151 public private partnership”-re.<\/p>\r\n\r\n

J\u00f3 p\u00e9lda a kreat\u00edv egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sre az Albertina esete is. \u00c9bli kiemeli a Batliner-gy\u0171jtem\u00e9ny szerep\u00e9t az int\u00e9zm\u00e9ny \u00faj im\u00e1zs\u00e1nak kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban. A Batliner Alap\u00edtv\u00e1ny let\u00e9tbe adta a lichtensteini p\u00e1r gazdag \u00e9s els\u0151rang\u00fa gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t az Albertin\u00e1nak ac\u00e9lb\u00f3l, hogy promot\u00e1lja \u00e9s \u0151rizze meg a kollekci\u00f3 egys\u00e9g\u00e9t.<\/p>\r\n\r\n

A gy\u0171jtem\u00e9ny profi, a 20. sz\u00e1zad fest\u00e9szet\u00e9b\u0151l nagy nevek j\u00f3 munk\u00e1inak tucatjaival tal\u00e1lkozunk. L\u00e1tszik, hogy Batliner\u00e9k nem a nappalijukat akart\u00e1k kidekor\u00e1lni az esetenk\u00e9nt 2 x 4 m-es v\u00e1sznakkal, hanem professzion\u00e1lis gy\u0171jtem\u00e9nyt terveztek.<\/p>\r\n\r\n

Az Albertina, mely \u00faj arculat\u00e1val megv\u00e1ltoztatta B\u00e9cs m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g\u00e1t, megtelik l\u00e1togat\u00f3kkal, akik nemcsak az \u00e1lland\u00f3 t\u00e1rlatra, hanem a hasonl\u00f3k\u00e9pp szenz\u00e1ci\u00f3-kelt\u0151 sz\u00e1nd\u00e9kkal szervezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokra is j\u00f6nnek (Gerhardt Richter, Georg Baselitz).<\/p>\r\n\r\n

Ugyan az Albertina p\u00e9ld\u00e1ja ak\u00e1r k\u00f6vetend\u0151 recept is lehetne, \u00c9bli m\u00e9gsem annyira elfogad\u00f3, mint amennyire ezzel megv\u00e1doljuk, hanem kritikusan r\u00e1k\u00e9rdez, hogy vajon mennyire kult\u00fara-form\u00e1l\u00f3 ez az int\u00e9zm\u00e9ny, illetve mennyire akar csak sikerki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok t\u00e1rh\u00e1za lenni.<\/p>\r\n\r\n

Term\u00e9szetesen minden int\u00e9zm\u00e9nyt \u00e9rhet kritika, azt viszont neh\u00e9z bel\u00e1tni, hogy mi\u00e9rt lenne rossz b\u00e1rkinek, legf\u0151k\u00e9pp az Albertin\u00e1nak az, hogy befogadta a Batliner-gy\u0171jtem\u00e9nyt. En\u00e9lk\u00fcl nehezen tudta volna megv\u00e1ltoztatni eredeti, grafik\u00e1kra koncentr\u00e1l\u00f3 arculat\u00e1t. M\u00e9g akkor is, ha a kollekci\u00f3 darabjai csillagos \u00e1ron mennek el k\u00e9s\u0151bb a piacon, – \u00e9s err\u0151l az Albertin\u00e1t id\u0151ben t\u00e1j\u00e9koztatj\u00e1k – az int\u00e9zm\u00e9ny eddig sokadrang\u00fa m\u0171v\u00e9szeti befoly\u00e1s\u00e1t gy\u00f6keresen megv\u00e1ltoztatta.<\/p>\r\n\r\n

Tov\u00e1bb\u00e1 nem egy mag\u00e1ngy\u0171jt\u0151 (vagy ink\u00e1bb csak v\u00e1s\u00e1rl\u00f3) felel\u0151s az int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9rt, hanem Klaus Albrecht Schr\u00f6der, akire sok mindent lehet mondani, de azt nem, hogy dilett\u00e1ns. Hogyha teh\u00e1t mag\u00e1n \u00e9s k\u00f6z megalapozottan, tiszt\u00e1n \u00e9s egyel\u0151 partnerekk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik egy\u00fctt, akkor az Albertina, – vagy \u00c9bli szerint a Hamburger Bahnhof – p\u00e9ld\u00e1ja alapj\u00e1n gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6z\u0151 tud lenni a viszonyuk.<\/p>\r\n\r\n

A feladat teh\u00e1t megtanulni azt, hogy hogyan lehet egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dnie a mag\u00e1nt\u0151k\u00e9nek \u00e9s a k\u00f6zint\u00e9zm\u00e9nyeknek \u00fagy, hogy az mindkett\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra kifizet\u0151d\u0151 legyen. Ugyan a k\u00fcldet\u00e9s neh\u00e9z, rengeteg buktat\u00f3 lehet, de az eml\u00edtett p\u00e9ld\u00e1k bizony\u00edtj\u00e1k, hogy nem lehetetlen.<\/p>\r\n\r\n

Hogyha ezeket a gondolatokat \u00c9bli illusztr\u00e1ci\u00f3kkal, kevesebb adatmennyis\u00e9ggel \u00e9s ilyen mondatok n\u00e9lk\u00fcl \u00edrja meg, mint: „Az inszcen\u00e1l\u00e1s eszk\u00f6zeit az\u00e9rt sem \u00e9rdemes megsz\u00f3lni, mert a huszadik sz\u00e1zad derek\u00e1n szinte monop\u00f3liumot \u00e9lvez\u0151 egykori ‘white cube’-modell, vagy a nemr\u00e9giben, posztmodern hat\u00e1sra \u00fajrafelfedezett, tizenkilencedik sz\u00e1zadi ‘period room’ (korszakok szerinti enterri\u0151rrendez\u00e9s) is egyfajta sz\u00ednpadra helyez\u00e9st jelentett”, \u00e9s nem k\u00e9nyszer\u00edti az olvas\u00f3t arra, hogy nagysz\u00f3t\u00e1rral \u00e9s az interneten b\u00f6ng\u00e9szett illusztr\u00e1ci\u00f3k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel pr\u00f3b\u00e1lja meg felfogni az eml\u00edtett int\u00e9zm\u00e9nyek mibenl\u00e9t\u00e9t \u00e9s viszonyrendszereit, akkor egy nagyon fontos, rendk\u00edv\u00fcl informat\u00edv \u00e9s elgondolkodtat\u00f3 olvasm\u00e1nyt \u00edrt volna.<\/p>\r\n\r\n

\u00c9bli G\u00e1bor: Hogyan alap\u00edtsunk m\u00fazeumot? Tanulm\u00e1nyok a m\u0171v\u00e9szet nemzetk\u00f6zi int\u00e9zm\u00e9nyrendszer\u00e9r\u0151l<\/I>. Vince Kiad\u00f3, Budapest, 2011.<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

\r\n

(1)<\/a> Gondolhatunk itt az impresszionizmus kritikus fogadtat\u00e1s\u00e1ra, a Duchampot \u00e9rt kritik\u00e1kra m\u00e9g karrierje elej\u00e9n, az 1913-as Armory Show kapcs\u00e1n. A h\u00edres Avignon-i kisasszonyok<\/I> (1907) visszhangja m\u00e1ra klasszikus p\u00e9lda, a festm\u00e9ny miatt Picassot nemcsak az akad\u00e9mia kritiz\u00e1lta, hanem kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szt\u00e1rsai is felh\u00e1borodtak (http:\/\/www.pbs.org\/wgbh\/cultureshock\/flashpoints\/visualarts\/picasso_a.html<\/a>).<\/p>\r\n

(2)<\/a> Gillard, M. 2010. Dieter Bock obituary. (http:\/\/www.guardian.co.uk\/business\/2010\/jun\/09\/dieter-bock-obituary<\/a>)<\/p>\r\n

(3)<\/a> Em\u0151d P\u00e9ter: K\u00f6zint\u00e9zm\u00e9nyek kontra mag\u00e1nkollekci\u00f3k, M\u0171\u00e9rt\u0151<\/I> 2006\/4. (http:\/\/hvg.hu\/hvgmuerto\/muerto0604emodpeter<\/a>)<\/p>\r\n

(4)<\/a> Thompson, D. 2008. The $12 million stuffed shark. The curious economics of contemporary art and auction houses<\/I>. London: Aurum<\/p>\r\n

(5)<\/a> Knight, C. 2011. The culture monster. (http:\/\/latimesblogs.latimes.com\/culturemonster\/2011\/04\/critics-notebook-mexico-citys-soumaya-museum-disappoints.html<\/a>)<\/p>\r\n

(6)<\/a> A Flick-gy\u0171jtem\u00e9ny meghat\u00e1roz\u00f3 st\u00e1tusza \u00e9s m\u00faltja a hitleri id\u0151kh\u00f6z val\u00f3 kapcsolata miatt rossz sz\u00e1j\u00edzt kelt, Erich Marx is b\u00e1rmikor visszavonhatja let\u00e9tj\u00e9t. Tov\u00e1bb\u00e1 \u00e9rthetetlen, hogy mi\u00e9rt az ad\u00f3fizet\u0151k p\u00e9nz\u00e9t k\u00f6ltik a m\u00fazeum k\u00f6lts\u00e9geinek fedez\u00e9s\u00e9re, ha az mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9nyeket \u00f6lel fel. <\/p>\r\n\r\n\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  H\u00e1rom b\u00e9ka besz\u00e9lget: Azt mondja az els\u0151: „Brekk.” Mire a m\u00e1sodik: „Brekk-brekk.” Erre az els\u0151 el\u0151vesz egy pisztolyt \u00e9s lel\u00f6vi a m\u00e1sodikat. Erre megk\u00e9rdezi a harmadik: „Ezt most mi\u00e9rt csin\u00e1ltad?” Mire az els\u0151: „T\u00fal sokat tudott!”   Buta vicc, de az \u00e9let t\u00f6bb ter\u00fclet\u00e9re is vonatkoztathat\u00f3. A tudom\u00e1nyok \u00e9s az egyh\u00e1z vit\u00e1j\u00e1t\u00f3l kezdve az […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630766,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-400819","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400819","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400819"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400819\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630766"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400819"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400819"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400819"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}