{"id":400822,"date":"2011-09-25T22:00:00","date_gmt":"2011-09-25T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400822"},"modified":"2011-09-25T22:00:00","modified_gmt":"2011-09-25T22:00:00","slug":"a-termeszetmuveszetrol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/szabad-kez\/a-termeszetmuveszetrol\/","title":{"rendered":"A term\u00e9szetm\u0171v\u00e9szetr\u0151l"},"content":{"rendered":"
\r\n

A term\u00e9szetm\u0171v\u00e9szet ma m\u00e9g egy \u00e1ltal\u00e1nosan nem elterjedt, jelent\u00e9s\u00e9ben k\u00e9pl\u00e9keny, szakirodalmilag sem egy\u00e9rtelm\u0171 fogalom.<\/p>\r\n

A nature art kifejez\u00e9s a 60-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l m\u00e1r l\u00e9tezik, \u00e9s akkoriban szinte kiz\u00e1r\u00f3lag eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szek vagy kritikusok haszn\u00e1lj\u00e1k. M\u00e9g nem abban az \u00e9rtelemben, mint ahogyan manaps\u00e1g, ink\u00e1bb csak egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s vagy egy m\u0171 c\u00edmek\u00e9nt. Ez ut\u00f3bbit p\u00e9ld\u00e1zza Timm Ulrichs<\/i>, aki 1969-ben egy gal\u00e9ri\u00e1t friss feny\u0151r\u00f6nk\u00f6kkel t\u00f6lt\u00f6tt meg, \u00e9s mag\u00e1t a m\u0171vet h\u00edvta nature artnak.<\/p>\r\n

Klaus Hoffmann<\/i> 1969-ben egy, a m\u0171v\u00e9szet expanzi\u00f3j\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 \u00e9rtekez\u00e9s\u00e9ben \u00fagyszint\u00e9n a term\u00e9szet \u00e9s m\u0171v\u00e9szet polariz\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak taglal\u00e1sakor haszn\u00e1lja a nature art kifejez\u00e9st, mint a term\u00e9szetben rejl\u0151 eszt\u00e9tikai potenci\u00e1lt, amely m\u00e9lt\u00f3 a m\u0171v\u00e9szetbe val\u00f3 beemel\u00e9sre. Heinz Thiel<\/i> a Kunstforumban \u00edrt cikk\u00e9ben m\u00e1r azt boncolgatja, mit is \u00e9rthet\u00fcnk a Natur Kunst fogalm\u00e1n: „Art for and with nature, the site in which this is developped (the context) and the natural material.” [1]<\/a> (Thiel, 1982) Thiel megfogalmaz\u00e1sa az\u00e9rt fontos momentum, mert itt m\u00e1r a land art-t\u00f3l megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetve haszn\u00e1lja ezt a terminol\u00f3gi\u00e1t. A szint\u00e9n n\u00e9met m\u0171kritikus, Sibylle Berger<\/i> a k\u00e9s\u0151bbiekben gy\u0171jt\u0151fogalomk\u00e9nt kezdi alkalmazni a Natur Kunst terminust, bele\u00e9rtve az arte pover\u00e1t \u00e9s az animal artot is.<\/p>\r\n

A nature art megnevez\u00e9s Amerik\u00e1ban az\u00e9rt nem haszn\u00e1latos, mert t\u00fal \u00e1ltal\u00e1nosnak tekintik. A land art sz\u00fcl\u0151haz\u00e1j\u00e1ban val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ragaszkodnak a bel\u0151le kin\u00f6v\u0151 sz\u00e1mtalan ir\u00e1nyzat egzakt megnevez\u00e9s\u00e9hez, mint amilyen az ecoart, az environmental art, az earth art, a ressource art, a primitivist art stb. Az \u00e9szak-amerikai f\u00f6ldr\u00e9szen az ecoart izmosodott meg legink\u00e1bb, maga al\u00e1 gy\u0171rve, bizonyos fokig integr\u00e1lva a t\u00f6bbi kor\u00e1bban jelent\u0151s ir\u00e1nyzatot.<\/p>\r\n

\u00c1zsi\u00e1ban a nature art kifejez\u00e9st nagy magabiztoss\u00e1ggal haszn\u00e1lj\u00e1k, olyannyira, hogy p\u00e9ld\u00e1ul Kore\u00e1ban a fogalom teljesen be\u00e9p\u00fclt a k\u00f6ztudatba. Ebben nagy szerepet j\u00e1tszott a Yatoo csoport<\/a> tev\u00e9kenys\u00e9ge, az \u00e1ltaluk megjelentetett t\u00f6m\u00e9rdek kiadv\u00e1ny, valamint az \u00e1ltaluk gener\u00e1lt sz\u00e1mos m\u00e9dia-megjelen\u00e9s. A kifejez\u00e9s a csoport egyik vezet\u0151j\u00e9t\u0151l<\/a>, Ko Seung Hyun<\/i>t\u00f3l ered, aki 1983 \u00f3ta kezdte el haszn\u00e1lni a csoporton bel\u00fcl. 1988 m\u00e1jus\u00e1ban, a Dong-A Gallery-ben, Daejon v\u00e1ros\u00e1ban rendezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1suk m\u00e1r a Nature Art Indoor<\/i> c\u00edmet viselte.<\/p>\r\n

\u00c9rdemes megfigyelni a nature art fogalm\u00e1nak fejl\u0151d\u00e9si \u00edv\u00e9t is a hatvanas \u00e9vek \u00f3ta megjelent szakk\u00f6nyvek c\u00edm\u00e9nek t\u00fckr\u00e9ben: Land Art – 60-as \u00e9vek; Art in the Land (Alan Sonfist) – 70-es \u00e9vek; Art and Nature (John K. Grande) – 80-as \u00e9vek; Art in Nature (Vittorio Fagone) – 90-es \u00e9vek; Nature Art (Yatoo csoport) – a 90-es \u00e9vekt\u0151l napjainkig.<\/p>\r\n

A nature art angol defin\u00edci\u00f3ja – „art for and with nature” – v\u00e9lem\u00e9nyem szerint t\u00fal reduk\u00e1lt \u00e9s leegyszer\u0171s\u00edt\u0151, ez\u00e9rt felsoroln\u00e9k n\u00e9h\u00e1ny olyan tulajdons\u00e1got, amely a nature art jegy\u00e9ben sz\u00fcletett m\u0171vekre jellemz\u0151. El\u0151sz\u00f6r is: ezek a m\u0171vek az urb\u00e1nus k\u00f6rnyezett\u0151l t\u00e1vol, \u00e1ltal\u00e1ban term\u00e9szeti, esetleg falusi k\u00f6rnyezetben j\u00f6nnek l\u00e9tre. Az \u00edgy l\u00e9trehozott „jel” az adott t\u00e1j specifikum\u00e1t, egyedi jelleg\u00e9t er\u0151s\u00edti, \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1suk megv\u00e1ltoztathatatlan, a m\u0171 nem tud l\u00e9tezni ezen a meghat\u00e1rozott k\u00f6rnyezeti kontextuson k\u00edv\u00fcl.<\/p>\r\n

Az alkot\u00e1s elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9n\u00e9l a m\u0171v\u00e9sz az adott k\u00f6rnyezetben fellelhet\u0151 term\u00e9szetes anyagokat haszn\u00e1lja, melyek \u00e1ltal\u00e1ban m\u00faland\u00f3ak, lebomlanak, \u00edgy maga a m\u0171 is efemer jelleg\u0171. Az id\u0151 konkr\u00e9t form\u00e1ban jelenik meg a m\u0171ben, hiszen m\u00e1r az alkot\u00e1s pillanat\u00e1ban bele van k\u00f3dolva egy bizonyos \u00e9lettartam. Ebben az esetben nem \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl a konvencion\u00e1lis, \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1gnak sz\u00e1nt m\u0171 m\u00edtosza – az alkot\u00e1s a term\u00e9szet ciklikus v\u00e1ltoz\u00e1sainak idej\u00e9ben l\u00e9tezik.<\/p>\r\n

Az anyagmegmunk\u00e1l\u00e1s sor\u00e1n az alkot\u00f3 f\u0151leg a k\u00e9zm\u0171ves technik\u00e1kra szor\u00edtkozik – csapol\u00e1s, fon\u00e1s, ereszt\u00e9s, k\u00f6t\u00f6z\u00e9s, stb. -, \u00e9s ker\u00fcli a g\u00e9pi megmunk\u00e1l\u00e1st. A term\u00e9szetm\u0171v\u00e9sz tiszteli a n\u00e9pm\u0171v\u00e9szetet, a nyugati kult\u00far\u00e1n k\u00edv\u00fcl es\u0151 m\u0171v\u00e9szetet, nem kiemelve azt saj\u00e1t kontextus\u00e1b\u00f3l.<\/p>\r\n

A l\u00e9trej\u00f6tt m\u0171vek bizonyos szempontb\u00f3l a mainstream ellen\u00e9ben sz\u00fcletnek, \u00e1ltal\u00e1ban nem sz\u00e1ll\u00edthat\u00f3k, \u00edgy nem is mutathat\u00f3k be a vil\u00e1g emblematikus m\u00fazeumi helysz\u00ednein. Tov\u00e1bb\u00e1 nem koncentr\u00e1lhat\u00f3k, \u00edgy a gy\u0171jt\u0151k \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9n k\u00edv\u00fcl esnek.<\/p>\r\n

Term\u00e9szetm\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zpontok<\/p>\r\n

Eur\u00f3pa k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcletein egym\u00e1st\u00f3l elt\u00e9r\u0151 motiv\u00e1ci\u00f3kkal indulnak a m\u0171v\u00e9szek. Olaszorsz\u00e1gban az arte povera vonzalma a domin\u00e1ns a civiliz\u00e1ci\u00f3t\u00f3l – \u00edgy a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gt\u0151l is – t\u00e1vol es\u0151, primit\u00edv vid\u00e9kek ir\u00e1nt. N\u00e9metorsz\u00e1gban Joseph Beuys aktivizmusa seg\u00edthetett a mozgalom meger\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9ben, m\u00edg Angli\u00e1ban a buddhizmus hat\u00e1sa jutott kifejez\u00e9sre.<\/p>\r\n

A nyolcvanas \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l sorra j\u00f6nnek l\u00e9tre olyan m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zpontok, amelyek a v\u00e1rosokt\u00f3l t\u00e1vol, kis falvak k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n, eldugott kast\u00e9lyok parkj\u00e1ban, tengerparton vagy elhagyott sz\u00e9nb\u00e1ny\u00e1k ter\u00fclet\u00e9n rendezik meg szimp\u00f3ziumaikat, term\u00e9szetm\u0171v\u00e9szeti esem\u00e9nyeiket. Kiemelkedik az 1986-ban az \u00e9szak-olaszorsz\u00e1gi Arte Sell\u00e1ban alap\u00edtott els\u0151 ilyen m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zpont, majd a Centre International d\u2019Art et Sculpture a d\u00e9l-franciaorsz\u00e1gi Cretet-ben, a d\u00e1niai Tranek\u0107r International Art and Nature Center (Tickon), vagy a hangzatos nev\u0171 Europa-Biennale Niederlausitzben, a n\u00e9metorsz\u00e1gi Cottbus k\u00f6zel\u00e9ben. A k\u00f6zpontok rendszeres megh\u00edvottjai k\u00f6z\u00f6tt ott vannak a neves eur\u00f3paiak, p\u00e9ld\u00e1ul Udo Nils<\/a>, Andy Goldsworthy<\/a>, David Nash, Herman Prigmann<\/a>, Giuliano Mauri<\/a>. De gyakran megjelennek itt az Eur\u00f3p\u00e1n k\u00edv\u00fcli fontos alkot\u00f3k is, mint Alan Sonfist<\/a>, Helen \u00e9s Newton Harrison vagy a jap\u00e1n Hiroshi Teshigahara<\/a>.<\/p>\r\n

A fent eml\u00edtett k\u00f6zpontok – a niedrerlausitzi int\u00e9zm\u00e9nyt lesz\u00e1m\u00edtva – a mai napig is m\u0171k\u00f6dnek. Rajtuk k\u00edv\u00fcl sz\u00e1mos \u00faj, hasonl\u00f3 profil\u00fa k\u00f6zpont j\u00f6tt l\u00e9tre szerte Eur\u00f3p\u00e1ban. Az \u00e1lland\u00f3 programmal \u00e9s f\u0151\u00e1ll\u00e1s\u00fa alkalmazottakkal rendelkez\u0151, Cilve Adams \u00e1ltal igazgatott CCANW (Centre for Contemporary Art and Natural World) egy 1400 hekt\u00e1ros erd\u0151ben tal\u00e1lhat\u00f3 Bristol mellett, Angli\u00e1ban, ahol a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon k\u00edv\u00fcl tematikus el\u0151ad\u00e1sok \u00e9s rezidens programok gazdag\u00edtj\u00e1k az \u00e9vi h\u00e1romsz\u00e1zezer l\u00e1togat\u00f3t vonz\u00f3 programot. Az \u2019Arts Nature\u2019-t jeles szak\u00e9rt\u0151k bevon\u00e1s\u00e1val szervezi meg \u00e9vente egy turizmusfejleszt\u0151 iroda K\u00f6z\u00e9p-Franciaorsz\u00e1gban.<\/p>\r\n

De vannak id\u0151szakonk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151 rendezv\u00e9nyek is, mint az \u00f6t\u00e9venk\u00e9nt, a Documenta ideje alatt szervez\u0151d\u0151 \u2019Natur Kunst Forum\u2019 Licherodeban, Kassel mellett, mely egy a k\u00f6rnyezettudatos gondolkod\u00e1s k\u00f6r\u00e9 szervez\u0151d\u00f6tt telep\u00fcl\u00e9sk\u00f6zi kist\u00e9rs\u00e9gi t\u00e1rsul\u00e1s finansz\u00edroz\u00e1s\u00e1ban m\u0171k\u00f6dik.<\/p>\r\n

T\u00e1vol-Kelet<\/p>\r\n

\u00c1ltal\u00e1noss\u00e1gban elmondhat\u00f3, hogy a keleti ember vil\u00e1gl\u00e1t\u00e1s\u00e1t sokkal jobban meghat\u00e1rozz\u00e1k vall\u00e1si \u00e9s kultur\u00e1lis hagyom\u00e1nyai, mint a nyugati kult\u00fara ember\u00e9\u00e9t. A keleti vall\u00e1sok mindegyike, a hinduizmust\u00f3l a buddhizmuson \u00e9s a shintoizmuson \u00e1t a taoizmusig, k\u00fcl\u00f6nleges, a nyugatit\u00f3l elt\u00e9r\u0151 szeml\u00e9lettel \u00e9s lelkis\u00e9ggel k\u00f6zel\u00edt a term\u00e9szethez, ami alapvet\u0151en meghat\u00e1rozza a keleti m\u0171v\u00e9szek term\u00e9szetm\u0171v\u00e9szeti gyakorlat\u00e1t is.<\/p>\r\n

A mindens\u00e9g eg\u00e9sz\u00e9t, a dolgokat \u00e9s \u00e9l\u0151l\u00e9nyeket \u00e1tj\u00e1r\u00f3, \u00f6r\u00f6k, v\u00e9gtelen, v\u00e1ltozatlan \u00e9s egys\u00e9ges Vil\u00e1gl\u00e9lek a hinduizmusban, a v\u00e9gs\u0151 c\u00e9lt a term\u00e9szettel val\u00f3 \u00f6sszeolvad\u00e1sban l\u00e1t\u00f3 taoizmus, a buddhizmus etikai \u00e9s egy\u00fattal eszt\u00e9tikai hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sa a term\u00e9szethez vagy a term\u00e9szetet kamik\u00e9nt tisztel\u0151 shintoizmus – mind arr\u00f3l tan\u00faskodik, hogy a keleti emberek, k\u00f6zt\u00fck a trad\u00edci\u00f3kkal a nyugati embern\u00e9l sokkal szofisztik\u00e1ltabb viszonyt kialak\u00edt\u00f3 m\u0171v\u00e9szek is, szakr\u00e1lis \u00e9s nem hierarchikus viszonyban \u00e1llnak a term\u00e9szettel. A term\u00e9szetbe val\u00f3 emberi beavatkoz\u00e1s csak a legmagasabb szinten k\u00e9pzelhet\u0151 el sz\u00e1mukra, ez\u00e9rt is tekintik p\u00e9l\u00e1ul a kert\u00e9p\u00edt\u00e9st egyszerre fil\u00f3z\u00f3fi\u00e1nak \u00e9s magas m\u0171v\u00e9szetnek \u00e9vsz\u00e1zadok \u00f3ta.<\/p>\r\n

A keleti ember vil\u00e1gl\u00e1t\u00e1sa nemcsak a term\u00e9szethez, hanem az \u00e1ltala k\u00e9sz\u00edtett t\u00e1rgyakhoz f\u0171z\u0151d\u0151 viszony\u00e1t is meghat\u00e1rozza. A nyugati ember sz\u00e1m\u00e1ra szinte \u00e9rtelmezhetetlen eszt\u00e9tik\u00e1j\u00fa vabi-szabi, a k\u00fcls\u0151 k\u00f6rnyezet harm\u00f3ni\u00e1j\u00e1nak megteremt\u00e9s\u00e9t c\u00e9lz\u00f3 fheng-shui, ak\u00e1rcsak koreai v\u00e1ltozata, a sen, vagy az indiai k\u00e9zm\u0171vess\u00e9g term\u00e9kei a term\u00e9szetet, annak t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9geit, dinamik\u00e1j\u00e1t, er\u0151it k\u00f6vetik. A keleti ember legf\u0151bb c\u00e9lja teh\u00e1t, ami a term\u00e9szetm\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sokban is nyilv\u00e1nval\u00f3an kimutathat\u00f3, a term\u00e9szettel val\u00f3 „kreat\u00edv eggy\u00e9 olvad\u00e1s”. A keleti term\u00e9szetm\u0171v\u00e9szet teh\u00e1t sosem volt agressz\u00edv, h\u00f3d\u00edt\u00f3 vagy ak\u00e1r \u00e1talak\u00edt\u00f3 karakter\u0171. Sokkal ink\u00e1bb jellemzi a term\u00e9szet bels\u0151 dinamik\u00e1j\u00e1t k\u00f6vet\u0151, szel\u00edd „jel-hagy\u00e1s” intenci\u00f3ja.<\/p>\r\n

Ez a szeml\u00e9let \u00e9rhet\u0151 tetten azokban a term\u00e9szetm\u0171v\u00e9szeti megnyilv\u00e1nul\u00e1sokban is, amelyek a 70-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n a Yatoo sz\u00ednrel\u00e9p\u00e9s\u00e9vel jelentek meg az \u00e1zsiai r\u00e9gi\u00f3ban, \u00e9s amelyek az\u00f3ta egyre nagyobb teret nyertek maguknak. B\u00e1r a Yatoo term\u00e9szetbe val\u00f3 kivonul\u00e1s\u00e1ban val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edthet\u0151en a land art megjelen\u00e9se is szerepet j\u00e1tszhatott, de ami azut\u00e1n a term\u00e9szetm\u0171v\u00e9szet ter\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nt, az egy auton\u00f3m fejl\u0151d\u00e9si folyamat eredm\u00e9nye, ami, v\u00e9lem\u00e9nyem szerint teljesen f\u00fcggetlen a nyugati k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti szc\u00e9n\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9ntekt\u0151l.<\/p>\r\n

A term\u00e9szetm\u0171v\u00e9szet \u00e1zsiai „sikere” minden bizonnyal nagyban k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 a befogad\u00f3i oldal, valamint a kult\u00farpolitika nyitotts\u00e1g\u00e1nak. Ez ut\u00f3bbi nem pr\u00f3b\u00e1l r\u00e1telepedni a jelens\u00e9gre, kihaszn\u00e1lni azt, hanem – ellent\u00e9tben a nyugatival, ahol maga a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyrendszer bels\u0151 logik\u00e1ja induk\u00e1lja ezt a magatart\u00e1st – val\u00f3di t\u00e1mogat\u00e1st biztos\u00edt az egyre nagyobb sz\u00e1mban jelentkez\u0151 esem\u00e9nyeknek.<\/p>\r\n

Kelet-Eur\u00f3pa<\/p>\r\n

A 70-es \u00e9vek elej\u00e9n egy fontos, tipikusan kelet-eur\u00f3pai elemmel gazdagodott a term\u00e9szetm\u0171v\u00e9szet kifejez\u00e9si t\u00e1rh\u00e1za. Ekkor a neoavantg\u00e1rd st\u00edlusir\u00e1nyzatok \u00e9s az expanzionista formabont\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9sek m\u00e9g tal\u00e1lkoztak az \u00e9l\u0151 folkl\u00f3r hagyom\u00e1nyaival(Novotny, 1989).<\/p>\r\n

Az \u00e9l\u0151 folkl\u00f3r jelenl\u00e9te a kelet-eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szetben – ami ak\u00e1r a falusi \u00e9let mindennapi t\u00e1rgyainak, kell\u00e9keinek a m\u0171alkot\u00e1s anyag\u00e1v\u00e1 avanzs\u00e1l\u00e1s\u00e1val, ak\u00e1r a rur\u00e1lis t\u00e9r „magas m\u0171v\u00e9szeti” min\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9vel – nem minden\u00fctt \u00e9s orsz\u00e1gonk\u00e9nt elt\u00e9r\u0151 m\u00f3don van jelen. A n\u00e9pi vall\u00e1soss\u00e1gb\u00f3l eredeztethet\u0151k Wladyslaw Hasior<\/i> k\u00f6rmeneti z\u00e1szl\u00f3kra, szents\u00e9gtart\u00f3kra, ereklyetart\u00f3kra eml\u00e9keztet\u0151 alkot\u00e1sai.<\/p>\r\n

Rom\u00e1ni\u00e1ban az urbaniz\u00e1ci\u00f3 lass\u00fas\u00e1ga, az ipari fejl\u0151d\u00e9s viszonylagos elmaradotts\u00e1ga, az orsz\u00e1g z\u00e1rts\u00e1ga \u00e9s az utaz\u00e1si korl\u00e1tok fenn\u00e1ll\u00e1sa miatt az emberek nagy r\u00e9sze \u00e9l\u0151 n\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti k\u00f6rnyezetben \u00e9lt. Egy \u00e9rdekes fejlem\u00e9ny is megfigyelhet\u0151 ebben az id\u0151szakban: a modern \u00e9rt\u00e9krendt\u0151l val\u00f3 f\u00e9lelm\u00e9ben a hivatalos politika is felkarolta a n\u00e9pm\u0171v\u00e9szetet. Ennek ellen\u00e9re, paradox m\u00f3don, ugyanezen politikai vezet\u00e9s a n\u00e9pm\u0171v\u00e9szet meleg\u00e1gy\u00e1t, a falusi \u00e9letform\u00e1t sz\u00e1nd\u00e9kozott megsz\u00fcntetni falurombol\u00e1si terv\u00e9vel.<\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9szek a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb strat\u00e9gi\u00e1kkal \u00e9lt\u00e9k t\u00fal a diktat\u00fara kem\u00e9ny \u00e9vtizedeit. A m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zpontokban v\u00e9gzett alkot\u00f3k k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bben is visszamenek\u00fcltek sz\u00fcl\u0151hely\u00fckre, adott esetben az apr\u00f3 falvakba, ahol sokukban szinte spont\u00e1n sz\u00fcletett meg a tiszta forr\u00e1s sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9nek bart\u00f3ki felismer\u00e9se – a vizu\u00e1lis nyelvre vonatkoztatva. Rom\u00e1ni\u00e1ban ennek a nem k\u00f6nny\u0171 alkot\u00f3i praxisnak az \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9se t\u00f6bbf\u00e9lek\u00e9ppen t\u00f6rt\u00e9nt. Egyesek a rur\u00e1lis t\u00e9r adta kontextu\u00e1lis lehet\u0151s\u00e9geiket haszn\u00e1lt\u00e1k ki munk\u00e1ss\u00e1gukban (MAM\u00dc csoport, Vizeshalmok<\/a><\/i>, 1982, Ana Lupas: Nedves install\u00e1ci\u00f3<\/a><\/i>, 1970), [2]<\/a> m\u00e1sok a folkl\u00f3r mitikus vall\u00e1sos elemeit, mez\u0151gazdas\u00e1gi eszk\u00f6zeit kutatt\u00e1k fel, \u00e9s ready made-k\u00e9nt \u00e9rtelmezve deklar\u00e1lt\u00e1k \u0151ket m\u0171alkot\u00e1snak (Novotny, 1989) (Ana Lupas, Solemn Process<\/a><\/i>. 1964-1974). [3]<\/a><\/p>\r\n

Magyarorsz\u00e1g<\/p>\r\n

A nature art magyar megfelel\u0151j\u00e9vel, a term\u00e9szetm\u0171v\u00e9szet kifejez\u00e9ssel els\u0151 \u00edzben az Ernst M\u00fazeumban megrendezett Term\u00e9szetesen<\/i> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s katal\u00f3gus\u00e1nak el\u0151szav\u00e1ban tal\u00e1lkozhatunk, Keser\u00fc Katalin<\/i> toll\u00e1b\u00f3l (1994. 20. o.). Ugyanebben a katal\u00f3gusban Sturcz J\u00e1nos<\/i> \u00edgy \u00edr a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s koncepci\u00f3j\u00e1r\u00f3l:<\/p>\r\n

„V\u00e1logat\u00e1sunkban azokra a m\u0171vekre \u00f6sszpontos\u00edtottunk, melyek: 1. a term\u00e9szettel val\u00f3 harm\u00f3nia \u00fajrateremt\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekszenek; 2. a term\u00e9szeti anyagokat, t\u00e1rgyakat, energi\u00e1kat, helysz\u00edneket k\u00f6zvetlen\u00fcl alkalmazz\u00e1k az alkot\u00e1sban, azaz a term\u00e9szettel val\u00f3 k\u00f6zvetlen fizikai kapcsolatteremt\u00e9sen alapulnak. A term\u00e9szet teh\u00e1t alapvet\u0151en nem \u00e1br\u00e1zol\u00e1si t\u00e9m\u00e1t, hanem ink\u00e1bb attit\u0171d\u00f6t jelez, amely nem kapcsolhat\u00f3 kiz\u00e1r\u00f3lagosan egyetlen ir\u00e1nyzathoz (pl. resource, ecological, green, primitivist, ritual, earth, land etc. art), hanem mindezen szeml\u00e9letm\u00f3dok metsz\u00e9spontj\u00e1ban, illetve azok egym\u00e1srahat\u00e1s\u00e1b\u00f3l j\u00f6n l\u00e9tre.” (1994. 9. o.)<\/p>\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s fenti koncepci\u00f3j\u00e1t – ha kiss\u00e9 \u00f6nk\u00e9nyesen is – a term\u00e9szetm\u0171v\u00e9szet defin\u00edci\u00f3j\u00e1nak tekinthetj\u00fck. A felsorolt ir\u00e1nyzatokat tal\u00e1n m\u00e9g a k\u00f6rnyezeti \u00e9s a testm\u0171v\u00e9szet, valamint a t\u00e1jakci\u00f3 fogalmaival eg\u00e9sz\u00edthetn\u00e9nk ki. \u00d6rvendetes m\u00f3don a kifejez\u00e9s meggy\u00f6kerezni l\u00e1tszik a hazai szakmai nyelvben, de \u00e9rdekes m\u00f3don a hat\u00e1ron t\u00fali k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti szc\u00e9n\u00e1ban is egyre magabiztosabban haszn\u00e1lj\u00e1k.<\/p>\r\n

Egerben a 2011-es \u00e9vt\u0151l meghirdet\u00e9sre ker\u00fclt egy term\u00e9szetm\u0171v\u00e9szeti szak. [5]<\/a> Felmer\u00fclhet a k\u00e9rd\u00e9s, hogy milyen kompetenci\u00e1val b\u00edrnak v\u00e9gz\u00e9s ut\u00e1n az ide felv\u00e9telt nyert di\u00e1kok, illetve mihez kezdhetnek az itt megszerzett papirossal?<\/p>\r\n

A term\u00e9szetm\u0171v\u00e9sz egy olyan magatart\u00e1s k\u00f6r\u00fcl\u00edr\u00e1sa lehet, amely m\u00e9g csak most van kialakul\u00f3ban, nem krist\u00e1lyosodott t\u00f6k\u00e9letes fogalomm\u00e1, \u00e1m egyesekn\u00e9l m\u00e1r szeml\u00e9lett\u00e9, s\u0151t cselekv\u00e9ss\u00e9 v\u00e1lt. A term\u00e9szetm\u0171v\u00e9sz alkot\u00f3i magatart\u00e1s\u00e1nak megfigyel\u00e9sekor azt a k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t fontos vizsg\u00e1lnunk, hogy mik\u00e9nt hagy harmonikus, m\u00f6g\u00f6ttes tartalommal rendelkez\u0151 jelet a term\u00e9szetben.<\/p>\r\n

A term\u00e9szet \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet kapcsolat\u00e1nak ter\u00fclet\u00e9n szerzett tapasztalat seg\u00edtheti a term\u00e9szeti k\u00f6rnyezettel kapcsolatos \u00e9let\u00e9rz\u00e9s form\u00e1ba \u00f6nt\u00e9s\u00e9t, az \u00f6kol\u00f3giai aggodalmak sokr\u00e9t\u0171 m\u0171v\u00e9szi megfogalmaz\u00e1s\u00e1t. Ez\u00e1ltal elindulhat a m\u0171v\u00e9sz t\u00e1rsadalmi pozici\u00f3j\u00e1nak \u00fajra\u00e9rt\u00e9kel\u00e9se, kidomborulhat felel\u0151ss\u00e9g\u00e9nek, akt\u00edv r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9nek fontoss\u00e1ga.<\/p>\r\n

A v\u00e9gzett di\u00e1kok a k\u00e9s\u0151bbiekben tan\u00e1ri diplom\u00e1t szerezhetnek, visszaker\u00fclve adott esetben sz\u00fcl\u0151falujukba, tan\u00e1rk\u00e9nt \u00e9s term\u00e9szetm\u0171v\u00e9szk\u00e9nt hatv\u00e1nyozottabban tudj\u00e1k kifejteni tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcket, egy kissebb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g szem\u00e9letm\u00f3dj\u00e1nak v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t j\u00e1t\u00e9kosan – \u00e9s ami fontosabb – gyorsabban tudj\u00e1k el\u00e9rni, mint b\u00e1rmilyen media \u00e1ltal terjesztett propaganda.<\/p>\r\n

Er\u0151s\u00edthetik a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g k\u00f6rnyezettudatos magatart\u00e1s\u00e1t, k\u00f6rnyezet\u00e9rt felel\u0151s \u00e9letvitelre sarkallhatj\u00e1k \u0151ket, egy\u00fattal a m\u0171v\u00e9szet ir\u00e1nti fog\u00e9konys\u00e1gukat is er\u0151s\u00edthetik, kibontakoztathatj\u00e1k a k\u00e9pzeletet, seg\u00edtenek az \u00f6r\u00f6mteli r\u00e1csod\u00e1lkoz\u00e1sban, r\u00e1v\u00e9zetik a gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u00e9sre, a sz\u00e9ps\u00e9g \u00e9lvezet\u00e9re. Ide\u00e1lis esetben cselekv\u00e9sre tudj\u00e1k b\u00edrni a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagjait, bevonni \u0151ket az alkot\u00f3i folyamatba, ak\u00e1r a m\u0171v\u00e9szet, ak\u00e1r a term\u00e9szet aprop\u00f3j\u00e1n, ami az am\u00fagy felbonl\u00f3f\u00e9lben l\u00e9v\u0151 falusi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g egybentart\u00e1s\u00e1ra lehet pozit\u00edv hat\u00e1ssal.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\u00a0<\/p>\r\n

\r\n

[1]<\/a> M\u0171v\u00e9szet a term\u00e9szet\u00e9rt, a term\u00e9szettel, a term\u00e9szetben, term\u00e9szetes anyagokb\u00f3l. (Anke Mellin sz\u00edves k\u00f6zl\u00e9se alapj\u00e1n, szabad ford\u00edt\u00e1sban)<\/p>\r\n

[2]<\/a> In: C\u00e2rneci, 1997. 235. o.<\/p>\r\n

[3]<\/a> Ibid 228-229. o.<\/p>\r\n

[4]<\/a> B\u0151vebben l\u00e1sd: www.prmf.de<\/a><\/p>\r\n

[5]<\/a> l\u00e1sd: http:\/\/vizmuv.ektf.hu\/<\/a><\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A term\u00e9szetm\u0171v\u00e9szet ma m\u00e9g egy \u00e1ltal\u00e1nosan nem elterjedt, jelent\u00e9s\u00e9ben k\u00e9pl\u00e9keny, szakirodalmilag sem egy\u00e9rtelm\u0171 fogalom. A nature art kifejez\u00e9s a 60-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l m\u00e1r l\u00e9tezik, \u00e9s akkoriban szinte kiz\u00e1r\u00f3lag eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szek vagy kritikusok haszn\u00e1lj\u00e1k. M\u00e9g nem abban az \u00e9rtelemben, mint ahogyan manaps\u00e1g, ink\u00e1bb csak egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s vagy egy m\u0171 c\u00edmek\u00e9nt. Ez ut\u00f3bbit p\u00e9ld\u00e1zza Timm Ulrichs, aki […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630769,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[],"class_list":["post-400822","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szabad-kez"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400822","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400822"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400822\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2022752,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400822\/revisions\/2022752"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630769"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400822"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400822"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400822"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}