{"id":400826,"date":"2011-11-06T23:00:00","date_gmt":"2011-11-06T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400826"},"modified":"2011-11-06T23:00:00","modified_gmt":"2011-11-06T23:00:00","slug":"az-egyszemlato-omara-ekszerei","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/flex\/az-egyszemlato-omara-ekszerei\/","title":{"rendered":"Az egyszeml\u00e1t\u00f3 Omara \u00e9kszerei"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

Amikor Omara el\u0151sz\u00f6r tal\u00e1lkozott<\/a> a milliomos Soros Gy\u00f6rggyel az 52. Velencei Bienn\u00e1l\u00e9 Roma Pavilonj\u00e1nak megnyit\u00f3j\u00e1n, 2007-ben, akkor k\u00e9zfog\u00e1skor kivette a m\u0171szem\u00e9t, azt Soros tenyer\u00e9be helyezte, \u00e9s azt mondta: „k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m a t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t, nagyon h\u00e1l\u00e1s vagyok, b\u00e1rcsak mindenemet mag\u00e1nak adhatn\u00e1m”.<\/p>\r\n\r\n

Ez a momentum megv\u00e1ltoztatta azt, ahogyan Omara m\u0171v\u00e9szet\u00e9r\u0151l gondolkodunk, \u00e9s hat\u00e1ssal lesz a roma kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet interpret\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra \u00e9s befogad\u00e1s\u00e1ra a j\u00f6v\u0151ben. Eddig a pontig Omar\u00e1t mint amat\u0151r roma fest\u0151t ismert\u00e9k, de ez az esem\u00e9ny r\u00e1vil\u00e1g\u00edtott arra a probl\u00e9m\u00e1ra, hogy Omara akci\u00f3it, m\u00e9diaszerepl\u00e9seit, performanszait eddig a pontig nem tekintett\u00fck \u00e9s nem \u00e9rtett\u00fck \u00fagy, mint a m\u0171v\u00e9szi oeuvre integr\u00e1ns r\u00e9szeit.<\/p>\r\n\r\n

Tekintve, hogy Omara szerepelt a Velencei Bienn\u00e1l\u00e9n, majd r\u00e9szt vett a 2009-ben megrendezett nemzetk\u00f6zi Gender Check<\/I><\/a> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son, \u00e9s tekintettel arra, hogy alkot\u00e1sai rendszeresen jelennek meg hazai \u00e9s nemzetk\u00f6zi konferenci\u00e1kon, szimp\u00f3ziumokon \u00e9s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon (legut\u00f3bb a sv\u00e9d Cora kultur\u00e1lis magazin c\u00edmlapj\u00e1n), kijelenthetj\u00fck, hogy Omara egy nemzetk\u00f6zileg ismert magyarorsz\u00e1gi n\u0151m\u0171v\u00e9sz, aki roma sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa.<\/p>\r\n\r\n

Omara m\u0171v\u00e9szeti karrierje t\u00f6k\u00e9letesen szeml\u00e9lteti a rom\u00e1kkal szembeni struktur\u00e1lis elnyom\u00e1s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, \u00e9s egyben t\u00f6k\u00e9letes p\u00e9lda arra vonatkoz\u00f3an is, hogy hogyan lehet ez ellen az elnyom\u00e1s ellen l\u00e1zadni, hogyan lehet a t\u00f6bbs\u00e9g dominanci\u00e1j\u00e1t elutas\u00edtva radik\u00e1lisan \u00faj roma identit\u00e1st konstru\u00e1lni.<\/p>\r\n\r\n

A magyar \u00e9s k\u00e9s\u0151bb az eur\u00f3pai k\u00e1non alak\u00edt\u00f3 g\u00e9pezet: az akad\u00e9mia, a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek, a szociol\u00f3gusok, a kultur\u00e1lis antropol\u00f3gusok \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ir\u00e1nyelvek mind arra voltak programozva, hogy csak az olajfestm\u00e9nyeit l\u00e1ss\u00e1k, mint a naiv fest\u00e9szeti trad\u00edci\u00f3 \u00fajabb t\u00e1rgyait. Omara m\u0171v\u00e9szet\u00e9t a mai napig kiz\u00e1rja a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zeg (k\u00e1non), abban mint k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3 jelenik meg. \u00cdgy is a rendszer integr\u00e1ns r\u00e9sze, \u00fagy jelentkezik a (m\u0171v\u00e9szeti, politikai, akad\u00e9miai) rendszerben, mint inkoherencia, fenyeget\u00e9s, vagy olyan elem, amely vesz\u00e9lyezteti a rendszer szisztematikus m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t.<\/p>\r\n\r\n

Ol\u00e1h Mara 43 \u00e9ves kor\u00e1ban, \u00e9desanyja hal\u00e1la ut\u00e1n kezdett el festeni. M\u00e1r a legels\u0151 festm\u00e9ny is, „a szemm\u0171t\u00e9tem”, egy nagyon fontos m\u0171v\u00e9szi akci\u00f3hoz k\u00f6thet\u0151: Omara bes\u00e9t\u00e1lt a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ri\u00e1ba, ott k\u00e9rte az igazgat\u00f3t, majd t\u0151le k\u00e9rdezte meg, hogy el\u00e9g kvalit\u00e1sos-e a munk\u00e1ja, \u00e9s hogy folytassa-e a fest\u00e9st. A f\u0151kur\u00e1tor felismerte Mara tehets\u00e9g\u00e9t \u00e9s arra biztatta, hogy folytassa. Ez a m\u0171v\u00e9szeti akci\u00f3 azt mutatja – \u00e9s erre Sug\u00e1r J\u00e1nos h\u00edvta fel a figyelmemet -, hogy Omara m\u00e1r a kezdetekkor is teljes m\u00e9rt\u00e9kben tiszt\u00e1ban volt a (m\u0171v\u00e9szeti) rendszer legitimiz\u00e1ci\u00f3s folyamataival \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel \u00e9s teljesen tudatosan alak\u00edtja az \u0151t k\u00f6r\u00fclvev\u0151 folyamatokat, mint kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9sz.<\/p>\r\n\r\n

Omara m\u0171v\u00e9szete ak\u00f6r\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s k\u00f6r\u00fcl szervez\u0151dik, hogy n\u0151m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt hogyan nyerhet l\u00e1that\u00f3 poz\u00edci\u00f3t, \u00e9s amint meg\u00e9rkezik ebbe a poz\u00edci\u00f3ba, hogyan tudja \u0151 \u00e1t\u00edrni, vagy ink\u00e1bb kialak\u00edtani a domin\u00e1ns diskurzust. Ebben az \u00e9rtelemben Omara feminista m\u0171k\u00f6d\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1kat alkalmaz.<\/p>\r\n\r\n

Amikor a roma kisebbs\u00e9g \u00e9rdekeinek k\u00e9pviselet\u00e9r\u0151l van sz\u00f3, nem hagyatkozik kiz\u00e1r\u00f3lag a vizu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetekre: akci\u00f3kon, hisztiken, botr\u00e1nyokon, demonstr\u00e1ci\u00f3kon, politikai \u00e1ll\u00edt\u00e1sokon kereszt\u00fcl oper\u00e1l \u00e9s n\u00e9zeteit a telev\u00edzi\u00f3ban (mint z Ezo Tv j\u00f3s szt\u00e1rja<\/a>) nyomtatott \u00e9s elektronikus \u00fajs\u00e1gokban is terjeszti. A m\u0171v\u00e9sz ezen \u00e9l\u0151 m\u0171fajokban tett megnyilv\u00e1nul\u00e1sai egyenl\u0151re nem kaptak megfelel\u0151 figyelmet. \u00d6sszegy\u0171jt\u00e9s\u00fck \u00e9s interpret\u00e1ci\u00f3juk elengedhetetlen a teljes m\u0171v\u00e9szi egy\u00e9nis\u00e9g meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\r\n\r\n

A m\u0171v\u00e9sz az \u0151t \u00e9rt megr\u00e1zk\u00f3dtat\u00e1sokat, a fel\u00e9 ir\u00e1nyul\u00f3 rasszizmust \u00e9s diszkrimin\u00e1ci\u00f3t<\/a> a k\u00e9k sorozatban foglalta<\/a> \u00f6ssze. Az els\u0151 k\u00e9k k\u00e9pek \u00e9letm\u0171v\u00e9ben 1997-ban jelennek meg, a m\u0171v\u00e9sz saj\u00e1t kiad\u00e1s\u00fa \u00e9letrajz k\u00f6tet\u00e9b\u0151l id\u00e9zve: „A l\u00e1nyomnak mindig k\u00e9k volt a sz\u00edne, kiskor\u00e1ban a s\u00f6t\u00e9tk\u00e9k volt a sz\u00e9pruh\u00e1ja, mikor feln\u0151tt, k\u00e9kre kellett festeni a szob\u00e1j\u00e1t, ez volt a kedvence. Az \u00e9letem legboldogabb napja az volt, amikor a l\u00e1nyom n\u00e1lam aludt a bakterh\u00e1zban, f\u00e9nyk\u00e9pezkedt\u00fcnk, \u00e9s a l\u00e1nyommal csin\u00e1lt k\u00e9p k\u00e9k sz\u00edn\u0171 lett. Nem tudtuk mi t\u00f6rt\u00e9nt, biztos a l\u00e1nyom gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 k\u00e9k szeme festette k\u00e9kre a k\u00e9pet is. 1997-ben M\u00e1ria n\u00e9vnapra meg\u00e1lmodtam, hogy k\u00e9kkel tudok festeni a l\u00e1nyomnak aj\u00e1nd\u00e9kba. Alig v\u00e1rtam, hogy hozz\u00e1f\u00e9rjek a fest\u00e9khez \u00e9s a deszk\u00e1hoz. J\u00e9gk\u00e9kem volt \u00e9s feh\u00e9r. \u00c9s mit festettem meg? Azt, hogy a sz\u00edvemre teszem a kezem, \u00e9s m\u00e9lyen meghajlok, megk\u00f6sz\u00f6n\u00f6m Istennek, hogy \u00e1lmomban l\u00e9trehozta bennem ezt. A gyerekem szeretem a legjobban a vil\u00e1gon \u00e9s \u00edgy tudtam teljes\u00edteni a gyermekem v\u00e1gy\u00e1t.”<\/I><\/p>\r\n\r\n

A k\u00e9pek teh\u00e1t, a k\u00e9k sz\u00edn t\u00f3nusaival megjelen\u00edtett sz\u00f6veges magyar\u00e1zatokkal, b\u00f6lcsess\u00e9gekkel kieg\u00e9sz\u00edtett, a m\u0171v\u00e9sz sz\u00e1m\u00e1ra legfontosabb, szem\u00e9lyes \u00e9lm\u00e9nyekr\u0151l<\/a>, a l\u00e1ny\u00e1val val\u00f3 kapcsolat\u00e1r\u00f3l, a roma \u00e9s a n\u0151i kisebbs\u00e9gi l\u00e9t megr\u00e1zk\u00f3dtat\u00e1sair\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 vallom\u00e1sok. A m\u0171v\u00e9sz az \u00e9letrajz \u00edr\u00e1s\u00e1val egy id\u0151ben, kronol\u00f3giai sorrendben festette meg \u00e9lete legnagyobb traum\u00e1it, ter\u00e1pi\u00e1s eszk\u00f6zk\u00e9nt haszn\u00e1lva a m\u0171v\u00e9szetet a megal\u00e1ztat\u00e1s, \u00e9desanyja elveszt\u00e9se ut\u00e1ni gy\u00e1sz, a l\u00e1nya elt\u00e1volod\u00e1sa miatti b\u00e1nat legy\u0151z\u00e9s\u00e9ben \u00e9s feldolgoz\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\r\n\r\n

Omara munk\u00e1iban a nyelv k\u00f6zponti szerepet j\u00e1tszik: ez a nyelv pedig \u00f6nmag\u00e1ban produkt\u00edv, konstitu\u00e1l\u00f3 \u00e9s performat\u00edv. Olyan tett, amely meghat\u00e1rozza \u00e9s k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolja azt, hogy Omara szerint mit jelent roma n\u0151nek lenni. Hasonl\u00f3an azokhoz a strat\u00e9gi\u00e1khoz, amelyek Judith Butler, illetve kor\u00e1bban John L. Austin fejt ki a besz\u00e9d-tett te\u00f3ri\u00e1ban: ezek a kijelent\u00e9sek nem t\u00e9nyeket \u00f6sszegeznek, nem igazak, vagy hamisak, Omara ezeken kereszt\u00fcl tetteket hajt v\u00e9gre.<\/p>\r\n\r\n

Ha munk\u00e1it a feminista te\u00f3ri\u00e1kat az eml\u00e9kezet\u00fcnkbe id\u00e9zve tanulm\u00e1nyozzuk, akkor a m\u0171v\u00e9sz gesztusaiban, r\u00edtusaiban \u00e9s akci\u00f3iban is azonos\u00edthatjuk ugyanezt a fajta performativit\u00e1st:\r\n– amikor m\u0171v\u00e9szeti rendezv\u00e9nyre h\u00edvj\u00e1k, feh\u00e9r Mercedes-taxit ig\u00e9nyel;\r\n– amikor a m\u00e9di\u00e1ban szerepel, el\u0151kel\u0151 d\u00edv\u00e1nak \u00f6lt\u00f6zik;\r\n– gyakran bukkan fel azokon a r\u00f3la sz\u00f3l\u00f3 rendezv\u00e9nyeken, amikre nem kapott megh\u00edv\u00f3t, hogy a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt hallgassa ki a szervez\u0151ket, hogy mi\u00e9rt nem;\r\n– de ha kedve van ugyan\u00fagy el\u0151adja az „engem ide nem h\u00edvtak meg”-jelenetet akkor is, ha \u00e9ppen kapott megh\u00edv\u00e1st, hogy kegyetlen – de hagyjuk meg, igaz\u00e1n mulats\u00e1gos – j\u00e1t\u00e9kot j\u00e1tsszon a szervez\u0151kkel \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ggel;\r\n– n\u00e9ha turb\u00e1nban \u00e9s neh\u00e9z arany \u00e9kszerrel jelenik meg a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u0151tt, hogy t\u00falhangs\u00falyozza az „indiai” \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t;\r\n– minden f\u00e9rfit „arany t\u00f6k\u00f6csk\u00e9mnek” nevez, bele\u00e9rtve a K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi Eln\u00f6k\u00f6t<\/a>, el\u0151kel\u0151 akad\u00e9mikusokat, vagy szigor\u00fa m\u00fazeumigazgat\u00f3kat.\r\n<\/p>\r\n\r\n

Ezek nem spont\u00e1n j\u00e1t\u00e9kok, vagy te\u00e1tr\u00e1lis maga-mutogat\u00e1sok, hanem ritualiz\u00e1lt produkci\u00f3k, amelyeket az elnyom\u00e1s alatt \u00e9s annak hat\u00e1s\u00e1ra alak\u00edt \u00e9s ism\u00e9tel, a tilt\u00e1s \u00e9s a tabu hatalm\u00e1t bevetve, \u00e9s a kirekeszt\u00e9s horrorja el\u0151l menek\u00fclve. A par\u00f3dia szubverz\u00edv erej\u00e9t pontosan \u00fagy haszn\u00e1lja, ahogy azt Judith Butler \u00e9rti: hogy visszautas\u00edtsa a konformit\u00e1st, \u00e9s hogy visszautas\u00edtsa \u00e9s \u00e1tform\u00e1lja a t\u00f6rv\u00e9nyeket, hogy azok ellen haszn\u00e1lja \u0151ket, akik azokat l\u00e9trehozt\u00e1k.<\/p>\r\n\r\n

Az elm\u00falt k\u00e9t-h\u00e1rom \u00e9vben Omara munk\u00e1iban visszat\u00e9r\u0151 t\u00e9ma a gadzso (a nem roma) t\u00e1rgyias\u00edt\u00e1sa. Egy nemr\u00e9giben befejezett festm\u00e9nycsoport egyik darabj\u00e1n a trappista sajt\u00e9rt a szupermarket el\u0151tt vereked\u0151 – „mert a sajt csak 550 Ft” – magyar embereket \u00e1br\u00e1zolja. Egy m\u00e1sik festm\u00e9ny\u00e9n a monoki polg\u00e1rmesternek \u00fczen, aki korl\u00e1tozta, hogy Monok lak\u00f3i ne vehessenek k\u00e1v\u00e9t \u00e9s cigarett\u00e1t a seg\u00e9ly\u00fckb\u0151l: „Monok Polg\u00e1rmestere, \u00e9n ezt csin\u00e1lom 28000 Ft-b\u00f3l” – olvashat\u00f3 a k\u00e9pen (amelyen a m\u0171v\u00e9sz csirk\u00e9i is doh\u00e1nyoznak).<\/p>\r\n\r\n

De folytathatn\u00e1nk a v\u00e9gtelens\u00e9gig azoknak az Omara munk\u00e1knak a le\u00edr\u00e1s\u00e1t, amely az embereket hasonl\u00f3 helyzetekben \u00e1br\u00e1zolj\u00e1k. \u00dagy t\u0171nik hogy a feh\u00e9r ember ezen reprezent\u00e1ci\u00f3i pontosan \u00fagy m\u0171k\u00f6dnek Omara „nem-rom\u00e1kr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 etnogr\u00e1fiai gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben”, mint a „cig\u00e1ny” megsz\u00e1ml\u00e1lhatatlan inkarn\u00e1ci\u00f3ja az eur\u00f3pai fotogr\u00e1fiai \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti hagyom\u00e1nyban.<\/p>\r\n\r\n

M\u0171v\u00e9szet\u00e9nek legnagyobb \u00e9rdeme az, hogy leleplezi a feh\u00e9rs\u00e9g jel\u00f6letlen jel\u00f6l\u0151-st\u00e1tusz\u00e1t, hogy kisz\u00ednezze a l\u00e1tszatra \u00e1ttetsz\u0151 feh\u00e9r poz\u00edci\u00f3kat. M\u0171v\u00e9szet\u00e9vel r\u00e1mutat arra, hogy ha a sok „romol\u00f3gia, romak\u00e9rd\u00e9s, romastrat\u00e9gia, romaprojekt” mellett a feh\u00e9rs\u00e9get vizsg\u00e1latlanul hagyjuk, akkor ugyanazt az asszimetri\u00e1t perpetu\u00e1ljuk, amely a faji form\u00e1ci\u00f3k \u00e9s a kultur\u00e1lis gyakorlatok kritikai anal\u00edzis\u00e9t is megrong\u00e1lta, amelyekben a feh\u00e9rs\u00e9g felt\u00e1ratlan, esszenci\u00e1lis, min\u0151s\u00edtetlen, homog\u00e9n, l\u00e1that\u00f3an \u00f6nt\u00f6rv\u00e9ny\u0171 marad, \u00e9s sem a t\u00f6rt\u00e9nelem, sem a tapasztalat nem hagy rajta nyomot.<\/p>\r\n\r\n

Az egyszeml\u00e1t\u00f3 Omara \u00e9kszerei kis m\u00e9ret\u0171 – ahogy a m\u0171v\u00e9sz \u00edrja, csak nagy\u00edt\u00f3val n\u00e9zhet\u0151 – kompoz\u00edci\u00f3kat mutat be. A ki\u00e1ll\u00edtott darabok tematikusan, technikailag \u00e9s k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00fck idej\u00e9t tekintve is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151ek, vannak k\u00f6z\u00f6tt\u00fck dekorat\u00edv darabok, eml\u00e9kk\u00e9pek, narrat\u00edv festm\u00e9nyek \u00e9s illusztr\u00e1ci\u00f3k. Nem lehet \u0151ket skatuly\u00e1kba<\/a> er\u0151ltetni. A sokoldal\u00fa anyag azt sugallja, hogy a roma kult\u00fara \u00e9s a roma identit\u00e1s \u00e9pp\u00fagy diverz, polariz\u00e1lt \u00e9s sokf\u00e9le, mint a t\u00f6bbs\u00e9gi kult\u00far\u00e1k.<\/p>\r\n\r\n

Magyarorsz\u00e1gon azonban a roma m\u0171v\u00e9szet eddig nem volt reprezent\u00e1lhat\u00f3 – struktur\u00e1lis, int\u00e9zm\u00e9nyi \u00e9s infrastruktur\u00e1lis okok miatt – ilyen sokf\u00e9lek\u00e9ppen \u00e9s ennyi v\u00e1ltozatban, ez\u00e9rt k\u00e9nyszer\u00fclt monolitikus m\u00f3don bemutatkozni, \u00fagy, ahogy a t\u00f6bbs\u00e9g gondol arra, milyen a „cig\u00e1ny m\u0171v\u00e9szet”. A „cig\u00e1ny kult\u00fara” nem m\u00e1s, mint egy politikai groteszk. Ebb\u0151l a konceptu\u00e1lis gett\u00f3b\u00f3l a kivezet\u0151 \u00fat nem a naiv m\u0171v\u00e9szet magyarorsz\u00e1gi t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa, vagy a roma alkot\u00e1sok ikonogr\u00e1fiai anal\u00edzise, nem is kiz\u00e1r\u00f3lag a roma kultur\u00e1lis mozgalom m\u0171v\u00e9szeti aktivizmusa a magyar m\u0171v\u00e9szeti k\u00e1nonba val\u00f3 bet\u00f6r\u00e9s\u00e9rt, hanem a kort\u00e1rs roma kult\u00fara, amelyben minden jelent\u00e9s kontextu\u00e1lis, \u00e9s amely direkt kapcsolatban \u00e1ll a jelenkori identit\u00e1s-politik\u00e1kkal. Ez nem csak a roma k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rt\u00e9kes, hanem a kultur\u00e1lis m\u00e1ss\u00e1gb\u00f3l fakad\u00f3 etnikai \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9sek felold\u00e1s\u00e1nak kulcs\u00e1t is mag\u00e1ban hordozza.<\/p>\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n\r\n

Inspir\u00e1ci\u00f3:<\/p>\r\n

Judith Butler: A nemis\u00e9g performativit\u00e1sa, jelent\u0151s testek<\/I>, Ford\u00edtotta Bar\u00e1t Erzs\u00e9bet \u00e9s S\u00e1ndor Bea, \u00daj Mand\u00e1tum, 2005.<\/p>\r\n

Ian Hancock: The Pariah Syndrome: An account of Gypsy slavery and persecution<\/I>, Karoma Publishers, Inc., Ann Arbor, Michigan, 1987.<\/p>\r\n

OMara fest\u0151m\u0171v\u00e9sz<\/I>. szerz\u0151i kiad\u00e1s, Szolnok, Repro St\u00fadi\u00f3, 1997.<\/p>\r\n

Salman Rushdie: „The New Empire Within Britain” in New Society<\/I>, vol. 62, no. 1047, 1982.<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    Amikor Omara el\u0151sz\u00f6r tal\u00e1lkozott a milliomos Soros Gy\u00f6rggyel az 52. Velencei Bienn\u00e1l\u00e9 Roma Pavilonj\u00e1nak megnyit\u00f3j\u00e1n, 2007-ben, akkor k\u00e9zfog\u00e1skor kivette a m\u0171szem\u00e9t, azt Soros tenyer\u00e9be helyezte, \u00e9s azt mondta: „k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m a t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t, nagyon h\u00e1l\u00e1s vagyok, b\u00e1rcsak mindenemet mag\u00e1nak adhatn\u00e1m”. Ez a momentum megv\u00e1ltoztatta azt, ahogyan Omara m\u0171v\u00e9szet\u00e9r\u0151l gondolkodunk, \u00e9s hat\u00e1ssal lesz a roma kort\u00e1rs […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630773,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-400826","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400826","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400826"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400826\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630773"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400826"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400826"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400826"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}