{"id":400832,"date":"2011-12-29T23:00:00","date_gmt":"2011-12-29T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400832"},"modified":"2011-12-29T23:00:00","modified_gmt":"2011-12-29T23:00:00","slug":"vizioepiteszet","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/flex\/vizioepiteszet\/","title":{"rendered":"V\u00edzi\u00f3\u00e9p\u00edt\u00e9szet"},"content":{"rendered":"
\r\n
„A demokr\u00e1cia nem politikai k\u00e9rd\u00e9s, hanem ott kezd\u0151dik, amikor te magad d\u00f6nthetsz arr\u00f3l, hogy milyen \u00e9letet szeretn\u00e9l \u00e9lni. A lak\u00f3k\u00f6rnyezettel kapcsolatban is rendelkezni kell a v\u00e1ltoztat\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9vel, a szab\u00e1lyok \u00e1t\u00edrhat\u00f3s\u00e1g\u00e1val, ez\u00e9rt \u00e9p\u00edt\u00e9szk\u00e9nt nem alkothatsz abszol\u00fat homlokzatokat, vagy k\u00f6t\u00f6tt alaprajzokat.” (1)<\/a><\/em><\/div><\/blockquote>\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

A f\u00f6nti alc\u00edm \u00e9s mott\u00f3 egyar\u00e1nt att\u00f3l a Yona Friedmant\u00f3l sz\u00e1rmazik, aki a h\u00fasz-huszonegyedik sz\u00e1zad \u00e9p\u00edt\u00e9szet\u00e9nek \u00fagy v\u00e1lt meghat\u00e1roz\u00f3 alakj\u00e1v\u00e1, hogy k\u00e9t, munk\u00e1ss\u00e1ga szempontj\u00e1b\u00f3l nem t\u00fal jelent\u0151s \u00e9p\u00edtm\u00e9nyt lesz\u00e1m\u00edtva nincsenek megval\u00f3sult \u00e9p\u00fcletei. Erre a helyzetre utal a LUM\u00da munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t bemutat\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak c\u00edme is: a nem\u00e9p\u00edt\u00e9s gyakorlata<\/a><\/I>.<\/p>\r\n\r\n

Ez a term\u00e9ketlens\u00e9g l\u00e1tsz\u00f3lagos, hiszen publik\u00e1lt eddig nyolc k\u00f6tetet, sz\u00e1mos makettje megtal\u00e1lhat\u00f3 a vil\u00e1g legnevesebb m\u00fazeumaiban, sok \u00e9ve kereszt\u00fcl dolgozott nagyhat\u00e1s\u00fa UNESCO projekteken, \u00e9s nem utols\u00f3 sorban olyan \u00e9p\u00edt\u00e9szek ismerik el v\u00edzi\u00f3inak megterm\u00e9keny\u00edt\u0151 hat\u00e1s\u00e1t, mint Bernard Tchumi vagy Kenzo Tange.<\/p>\r\n\r\n

A nem\u00e9p\u00edt\u00e9s gyakorlata egyr\u00e9szt ink\u00e1bb abb\u00f3l fakad, hogy Friedman egy az elfogadott\u00f3l k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9p\u00edt\u00e9sz-szerepet alak\u00edtott ki, tov\u00e1bb\u00e1 abb\u00f3l a felismer\u00e9s\u00e9b\u0151l is, hogy az \u00e9p\u00edt\u00e9szet l\u00e9nyeg\u00e9ben akad\u00e1lyokat hoz l\u00e9tre. Hogy a v\u00e1rosainkat meghat\u00e1roz\u00f3 urbanisztikai gondolkod\u00e1s k\u00e9ptelen kiszolg\u00e1lni a v\u00e1roslak\u00f3k egyre n\u00f6vekv\u0151 mobiblit\u00e1sig\u00e9ny\u00e9t, olyan v\u00e1ltozatos k\u00f6rnyezeti \u00e9s t\u00e1rsadalmi konfliktusok ir\u00e1ny\u00e1ba tereli a nagyv\u00e1rosi l\u00e9tet, amelynek els\u0151 jeleivel Friedman a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n, sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban, Budapesten szembes\u00fclt.<\/p>\r\n\r\n

Egy magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa, vil\u00e1gh\u00edr\u0171 \u00e9p\u00edt\u00e9szr\u0151l van teh\u00e1t sz\u00f3, akinek hazai ismerts\u00e9g\u00e9t az aktu\u00e1lis ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s rem\u00e9lhet\u0151leg sokban jav\u00edtja majd, bemutat\u00e1sa m\u00e9gsem emiatt fontos (2)<\/a>, hanem a kor\u00e1bban eml\u00edtett \u00e9p\u00edt\u00e9sz-szerepk\u00f6r, valamint az \u00e9p\u00edt\u00e9szet funkci\u00f3j\u00e1nak \u00fajrafogalmaz\u00e1sa miatt. Ez ut\u00f3bbir\u00f3l p\u00e9ld\u00e1ul \u00fagy gondolja m\u00e1r a hatvanas \u00e9vek \u00f3ta, hogy nyitottnak, r\u00e9szv\u00e9telinek \u00e9s determin\u00e1latlannak kellene lennie.<\/p>\r\n\r\n

Csal\u00f3dni fog, aki a Ludwig termeiben a kort\u00e1rs \u00e9p\u00edt\u00e9szet f\u0151sodr\u00e1ra jellemz\u0151 hat\u00e1sos \u00e9s l\u00e1tv\u00e1nyos ac\u00e9l-\u00fcveg objektumokat bemutat\u00f3 vizualit\u00e1sra sz\u00e1m\u00edt, a legegyszer\u0171bb anyagokb\u00f3l k\u00f6nnyed lazas\u00e1ggal f\u00f6l\u00e9p\u00edtett makettek<\/a> l\u00e9nyeg\u00e9ben az \u00e9p\u00edt\u00e9szet alapprobl\u00e9m\u00e1inak \u00fajrafogalmaz\u00e1sai, amelyek kapcs\u00e1n gyakran eml\u00edtik Bernard Rudofsky 1964-es \u00c9p\u00edt\u00e9szet, \u00e9p\u00edt\u00e9szek n\u00e9lk\u00fcl<\/I> k\u00f6tet\u00e9t. Friedman, aki meghat\u00e1roz\u00f3 gondolatait enn\u00e9l kor\u00e1bban publik\u00e1lta, radik\u00e1lis alap\u00e1ll\u00e1sa ellen\u00e9re igenis hisz az \u00e9p\u00edt\u00e9sz szerep\u00e9ben, mik\u00f6zben r\u00e9g\u00f3ta meggy\u0151z\u0151d\u00e9se, hogy t\u00fal dr\u00e1g\u00e1n \u00e9s t\u00fal sokat \u00e9p\u00edt\u00fcnk, urbanisztikai v\u00edzi\u00f3i teh\u00e1t ink\u00e1bb az \u00e9p\u00edt\u00e9szek, \u00e9p\u00fcletek n\u00e9lk\u00fcl<\/I> elv\u00e9re \u00e9p\u00edtenek.<\/p>\r\n\r\n

A k\u00f6rnyezet form\u00e1l\u00e1s\u00e1nak nagyon fontos, egyre ink\u00e1bb el\u0151t\u00e9rbe ker\u00fcl\u0151 aspektus\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3, mivel az \u00e9p\u00edt\u00e9szet az a ter\u00fclet – tartja a modernizmus t\u00f6rt\u00e9nete – amely k\u00e9pes a mindennapi \u00e9let val\u00f3s\u00e1g\u00e1nak \u00e1t\u00edr\u00e1s\u00e1ra, m\u00f3dos\u00edt\u00e1s\u00e1ra, r\u00e1ad\u00e1sul az urbaniz\u00e1ci\u00f3 temp\u00f3ja dr\u00e1maian n\u00f6vekszik (n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ve a vil\u00e1g lakoss\u00e1g\u00e1nak t\u00f6bb mint fele m\u00e1r v\u00e1roslak\u00f3, n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtized m\u00falva pedig az el\u0151rejelz\u00e9sek szerint el\u00e9ri a hetven sz\u00e1zal\u00e9kot).<\/p>\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si anyag szeml\u00e9letesen tagolt<\/a>, a bels\u0151\u00e9p\u00edt\u00e9szeti tervet a Philippe Rizotti tervez\u0151iroda<\/a> k\u00e9sz\u00edtette, \u00e9s olyan kulcsfogalmak k\u00f6r\u00e9 szervezi a bemutatott anyagot, amelyekb\u0151l kirajzol\u00f3dnak Friedman tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek azon fontosabb tematik\u00e1i, amelyek ma egyt\u0151l egyig a v\u00e1rosi l\u00e9t fontos k\u00e9rd\u00e9seit vetik f\u00f6l, illetve vetett\u00e9k f\u00f6l m\u00e1r akkor, amikor azok kev\u00e9sb\u00e9, vagy egy\u00e1ltal\u00e1n nem voltak l\u00e1that\u00f3ak: lak\u00f3hely, t\u00fal\u00e9l\u00e9s \/ mobilit\u00e1s \/ v\u00e1rosi mez\u0151gazdas\u00e1g \/ \u00f6sszetett rend \/ h\u00edd-v\u00e1rosok, \/ h\u00e1lozatv\u00e1ros, kontinensv\u00e1ros \/ szab\u00e1lytalan strukt\u00far\u00e1k \/ t\u00e9rv\u00e1ros \/ megastrukt\u00far\u00e1k.<\/p>\r\n\r\n

A t\u00e9m\u00e1k mindegyik\u00e9hez rajzok, v\u00e1zlatok, makettek vagy install\u00e1ci\u00f3k<\/a>, valamint kiv\u00e1l\u00f3an szerkesztett, inform\u00e1ci\u00f3gazdag \u00e9p\u00edt\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s kontextusteremt\u0151, falon olvashat\u00f3 sz\u00f6vegek kapcsol\u00f3dnak (Szemerey Samu). Ezek \u00f6sszess\u00e9g\u00e9b\u0151l – kell\u0151 t\u00fcrelem \u00e9s id\u0151 seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel – meg\u00e9rthet\u0151 Friedmannak a modern urbanisztikai gondolkod\u00e1sra gyakorolt t\u00f6rt\u00e9neti jelent\u0151s\u00e9ge.<\/p>\r\n\r\n

Ez pedig nem m\u00e1s, mint a modernista \u00e9p\u00edt\u00e9szeti gondolkod\u00e1s, a funkcionalista modernizmus konstrukt\u00edv kritik\u00e1ja, „a technokrata modernizmus teleol\u00f3gi\u00e1i al\u00f3l val\u00f3 felszabadul\u00e1s” (3)<\/a> alternat\u00edv\u00e1ja, a trial and error<\/I> (pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s \u00e9s hiba) \u00e9p\u00edt\u00e9szeti filoz\u00f3fi\u00e1ja. Egyik legnagyobb hat\u00e1s\u00fa gondolata a ville spatiale<\/I> (4)<\/a>, a h\u00e1rom dimenzi\u00f3s v\u00e1rosi terjeszked\u00e9sre alkalmas t\u00e9rben lebeg\u0151, r\u00e1csszer\u0171 szerkezet, amely egy infrastruktur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3t biztos\u00edt a mobilisan szervezhet\u0151, egy\u00e9nileg tervezhet\u0151, adott esetben b\u00fatork\u00e9nt mozgathat\u00f3 lak\u00f3terek kialak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\r\n\r\n

B\u00e1r a felvet\u00e9st az 1958-as T\u00edz ir\u00e1nyelv egy \u00fajfajta v\u00e1rosrendez\u00e9shez<\/I> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ltv\u00e1ny\u00e1nak megjelen\u00e9s\u00e9hez k\u00f6tik, mag\u00e1t a gondolatot Friedman a modern \u00e9p\u00edt\u00e9szetet t\u00f6bb mint h\u00e1rom \u00e9vtizeden kereszt\u00fcl meghat\u00e1roz\u00f3 nagy hat\u00e1s\u00fa szervezet, a CIAM (5)<\/a> utols\u00f3 el\u0151tti, 1956-os dubrovniki konferenci\u00e1j\u00e1n m\u00e1r ismertette.<\/p>\r\n\r\n

A jap\u00e1n metabolist\u00e1kkal gyakran kapcsolatba hozott t\u00e9rv\u00e1ros<\/I> koncepci\u00f3j\u00e1nak ismertet\u00e9sekor a leveg\u0151ben volt m\u00e1r teh\u00e1t az \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00e9s urbanizmus modernista strat\u00e9gi\u00e1inak \u00e1talak\u00edt\u00e1sra \u00e9s meg\u00faj\u00edt\u00e1sra val\u00f3 v\u00e1gy. A huszas \u00e9vekben Le Corbusier \u00e1ltal \u00e9letre h\u00edvott f\u00f3rum \u00f6nfelsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1t h\u00e1rom \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb a Team 10<\/a> csoport kezdem\u00e9nyezte, amely azut\u00e1n m\u00e1s m\u0171k\u00f6d\u00e9si form\u00e1ban a modernizmus hagyom\u00e1nyainak tov\u00e1bbvitel\u00e9t \u00e9s doktr\u00edn\u00e1inak \u00fajrafogalmaz\u00e1s\u00e1t v\u00e1llalta fel. Friedman e csoportnak nem volt tagja, hanem v\u00e1laszk\u00e9nt megalak\u00edtotta saj\u00e1tj\u00e1t GEAM n\u00e9ven (6)<\/a> \u00e9s b\u00e1r urbanisztikai koncepci\u00f3ik t\u00f6bb ponton \u00e1tfed\u00e9sben voltak, a ville spatiale<\/I> karakteresen egyedi perspekt\u00edv\u00e1t ny\u00fajtott.<\/p>\r\n\r\n

Ami megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti \u00e9s ma k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontoss\u00e1 teszi, az egy olyan v\u00e1roslak\u00f3 felt\u00e9telez\u00e9se, akinek nem a j\u00f3l\u00e9ti, dinamikusan fejl\u0151d\u0151 \u00e1llam biztos\u00edtja individu\u00e1lis boldogul\u00e1s\u00e1t \u00e9s t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezet\u00e9t. Ilyen \u00e9rtelemben a ville spatiale<\/I> ink\u00e1bb Constant ut\u00f3pisztikus \u00e9s antikapitalista \u00daj Babilon<\/I>j\u00e1val (7)<\/a> mutat rokons\u00e1got, amely az eg\u00e9sz v\u00e1rost egy nagy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi h\u00e1z<\/I>nak tekintette. Az \u00e9p\u00fcletv\u00e1ros<\/I> megastrukt\u00farak\u00e9nt emlegetett, hatvanas \u00e9vekben megjelent gondolata pedig er\u0151teljesen rezon\u00e1l a jelenkori t\u00e1rsadalmi mozgalmak egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sen alapul\u00f3 jelleg\u00e9vel.<\/p>\r\n\r\n

R\u00f6viden: Friedman modernizmussal kapcsolatos, hatvanas \u00e9vekben megfogalmazott urbanisztikai gondolatai ma aktu\u00e1lisabbak egy\u00e9b, a modernizmus hagyom\u00e1nyaira alapoz\u00f3 v\u00e1ros\u00e9p\u00edt\u00e9szeti koncepci\u00f3kn\u00e1l, ugyanis k\u00f6zvetve vagy k\u00f6zvetlen\u00fcl magukba foglalj\u00e1k a t\u00e1rsadalmi igazs\u00e1goss\u00e1g, a fenntarthat\u00f3s\u00e1g, k\u00f6zvetlen demokr\u00e1cia \u00e9s auton\u00f3mia fogalmait az individum perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1b\u00f3l megk\u00f6zel\u00edtve (hajl\u00e9k, lak\u00e1s-\u00edr\u00f3g\u00e9p), mik\u00f6zben nem mondanak le a nagyobb, adott esetben kontinent\u00e1lis vagy glob\u00e1lis strukt\u00far\u00e1k l\u00e9tjogosults\u00e1g\u00e1r\u00f3l sem (h\u00eddv\u00e1ros, kontinensv\u00e1ros).<\/p>\r\n\r\n

E k\u00e9t dimenzi\u00f3 \u00f6sszekapcsol\u00e1s\u00e1hoz k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl sz\u00fcks\u00e9g van egy adag ut\u00f3pi\u00e1ra, amelynek kommunik\u00e1ci\u00f3ja<\/I> a m\u0171v\u00e9szet tereiben val\u00f3sul meg. Ez legitim\u00e1lja az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti anyag LUM\u00da-beli jelenl\u00e9t\u00e9t, ez\u00e9rt tartja sz\u00e1mon Friedmant m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt igencsak rangos helyen pl. az artfacts.net<\/a>, \u00e9s ez\u00e9rt ker\u00fcltek rajzai, v\u00e1zlatai, makettjei a Pompidou vagy a Getty Center, a new yorki MOMA vagy a P\u00e1rizsi Modern M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9nyeibe .<\/p>\r\n\r\n

Az ut\u00f3pia praktikus, egy\u00e9ni, csin\u00e1ld magad<\/I> jelleg\u0171 vonatkoz\u00e1sa m\u00e1s k\u00f6zegben \u00e9s m\u00e9diumban jelenik meg: abban a majd sz\u00e1z ismeretterjeszt\u0151 k\u00e9preg\u00e9nyben, amelyeket Friedman \u00e1ll\u00edtott \u00f6ssze \u00e9s a nyolcvanas \u00e9vekben \u00e1ltala alap\u00edtott \u00d6nell\u00e1t\u00e1s Tudom\u00e1nyos Ismereteinek Kommunik\u00e1ci\u00f3s K\u00f6zpontja adott ki. Az UNESCO seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel lebonyol\u00edtott \u00e9p\u00edt\u00e9szeti ismeretterjeszt\u0151 kamp\u00e1nyok a vil\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1jain pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k a szeg\u00e9nys\u00e9g, katasztr\u00f3fa vagy fenntarthat\u00f3s\u00e1ghi\u00e1ny miatt t\u00f6megesen sz\u00e1ll\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl maradtak lakhat\u00e1si \u00e9s meg\u00e9lhet\u00e9si gondjait megoldani.<\/p>\r\n\r\n

Yona Friedman munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban az \u00e9p\u00edt\u00e9sz szerep\u00e9nek gazdas\u00e1gi, t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai felel\u0151ss\u00e9ge fogalmaz\u00f3dik meg a nagy l\u00e9pt\u00e9k\u0171 ut\u00f3pisztikus megastruktur\u00e1k \u00e9s az egy\u00e9ni t\u00fal\u00e9l\u00e9s metsz\u00e9sponj\u00e1n. Ami e k\u00e9t t\u00e1vol es\u0151 perspekt\u00edv\u00e1t \u00f6sszetartja, az egy egyszer\u0171 gondolat, amelyet Friedman egy interj\u00faban fogalmaz meg, \u00e9s ami nemcsak a r\u00e9szv\u00e9teli, hanem b\u00e1rmely \u00e9p\u00edt\u00e9szet, t\u00e1gabb \u00e9rtelemben pedig b\u00e1rmely fenntarthat\u00f3 rendszer etikai alapj\u00e1t k\u00e9pezhetn\u00e9: a tet\u0151 \u00e9rtelmetlen \u00e9lelem n\u00e9lk\u00fcl<\/I>.<\/p>\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n\r\n

(1)<\/a> http:\/\/www.haaretz.com\/weekend\/week-s-end\/a-model-architect-1.396308<\/a><\/p>\r\n

(2)<\/a> Erre h\u00edvta f\u00f6l a figyelmet tavaly Somogyi Hajnalka, aki Er\u0151ss Nikolettel egy\u00fctt a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kur\u00e1tora (http:\/\/tranzit.blog.hu\/2010\/01\/14\/yona_friedmanrol<\/a>)<\/p>\r\n

(3)<\/a> Szemerey Samu<\/p>\r\n

(4)<\/a> http:\/\/www.youtube.com\/watch?v=LUT7NMygAFE<\/a><\/p>\r\n

(5)<\/a> International Congresses of Modern Architecture, http:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Team_X<\/a><\/p>\r\n

(6)<\/a> Groupe d\u2019Etudes d\u2019Architecture Mobile (GEAM), http:\/\/www.megastructure-reloaded.org\/yona-friedman\/<\/a><\/p>\r\n

(7)<\/a> http:\/\/vimeo.com\/14336720<\/a><\/p>\r\n

(8)<\/a> Micha Levin: „…amikor \u00e9p\u00edt\u00e9szeti ut\u00f3pi\u00e1kat tervezel, neh\u00e9z \u0151ket v\u00e1llalkoz\u00f3knak eladni, viszont m\u00fazeumokban, gal\u00e9ri\u00e1kban val\u00f3 bemutat\u00e1sra alkalmasak.” http:\/\/www.haaretz.com\/weekend\/week-s-end\/a-model-architect-1.396308<\/a><\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

„A demokr\u00e1cia nem politikai k\u00e9rd\u00e9s, hanem ott kezd\u0151dik, amikor te magad d\u00f6nthetsz arr\u00f3l, hogy milyen \u00e9letet szeretn\u00e9l \u00e9lni. A lak\u00f3k\u00f6rnyezettel kapcsolatban is rendelkezni kell a v\u00e1ltoztat\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9vel, a szab\u00e1lyok \u00e1t\u00edrhat\u00f3s\u00e1g\u00e1val, ez\u00e9rt \u00e9p\u00edt\u00e9szk\u00e9nt nem alkothatsz abszol\u00fat homlokzatokat, vagy k\u00f6t\u00f6tt alaprajzokat.” (1)   A f\u00f6nti alc\u00edm \u00e9s mott\u00f3 egyar\u00e1nt att\u00f3l a Yona Friedmant\u00f3l sz\u00e1rmazik, aki a h\u00fasz-huszonegyedik […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630779,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-400832","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400832","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400832"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400832\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630779"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400832"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400832"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400832"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}