{"id":400841,"date":"2012-02-29T23:00:00","date_gmt":"2012-02-29T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400841"},"modified":"2012-02-29T23:00:00","modified_gmt":"2012-02-29T23:00:00","slug":"emlekmas","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/flex\/emlekmas\/","title":{"rendered":"Eml\u00e9km\u00e1s"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

Kazimir Malevics \u00edrja a szuprematista ki\u00e1ltv\u00e1nyban, hogy az ember egyetlen effekt\u00edv k\u00f6teless\u00e9ge a m\u0171v\u00e9szi teremt\u00e9s, az, amire sz\u00fcletett. Azt\u00e1n kicsit k\u00e9s\u0151bb \u00fagy folytatja, hogy az \u00e9hs\u00e9g \u00e9rzet\u00e9b\u0151l keletkeztek a gyakorlatiass\u00e1g krit\u00e9riumai. <\/p>\r\n\r\n

Vincze Ott\u00f3 Franz Reichelt Eml\u00e9k\u00e9v<\/I><\/a> c\u00edm\u0171 vide\u00f3-install\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s pszeudo-\u00fcnnepe kapcs\u00e1n Malevics e k\u00e9t meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa jutott eszembe. Franz Reichelt \u201etette\u201d \u00e9s Malevics kijelent\u00e9se nagyj\u00e1b\u00f3l egy id\u0151re esik (1912, 1915).<\/p>\r\n\r\n

K\u00e9t m\u0171r\u0151l besz\u00e9lhet\u00fcnk a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kapcs\u00e1n, pontosabban: \u201em\u0171 a m\u0171ben\u201d helyzetr\u0151l, egyr\u00e9szt egy esem\u00e9nysorozat els\u0151 \u00e1llom\u00e1s\u00e1t l\u00e1thatjuk, egy pszeudo-\u00fcnnepet, egy akci\u00f3t, m\u00e1sr\u00e9szt azon bel\u00fcl egy vide\u00f3-install\u00e1ci\u00f3t. Nem hat\u00e1roln\u00e1m el ilyen \u00e9lesen a k\u00e9t m\u0171vet, ha nem tudn\u00e1m, hogy Vincze Ott\u00f3 az eg\u00e9sz \u00e9vre, \u00e9s t\u00f6bb helysz\u00ednre kiterjed\u0151 \u00fcnnepsorozatot tervez m\u00e1s m\u0171v\u00e9szek bevon\u00e1s\u00e1val, teh\u00e1t elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy a Franz Reichelt eml\u00e9k\u00e9v<\/I>nek lesznek olyan \u00e1llom\u00e1sai, ahol Vincze nem is fog szerepelni.<\/p>\r\n\r\n

Franz Reichelt osztr\u00e1k szab\u00f3 1912. febru\u00e1r 4.-\u00e9n \u2013 teh\u00e1t pontosan 100 \u00e9vvel ezel\u0151tt \u2013 az \u00e1ltala kital\u00e1lt, megszerkesztett \u00e9s megvarrt rep\u00fcl\u0151kab\u00e1tban<\/a> leugrott az Eiffel-torony els\u0151 emelet\u00e9r\u0151l. V\u00e1llalkoz\u00e1sa kudarccal v\u00e9gz\u0151d\u00f6tt, annak ellen\u00e9re, hogy a v\u00e9gzetes ugr\u00e1st k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00e1m\u00edt\u00e1sok \u00e9s modellez\u00e9sek el\u0151zt\u00e9k meg.<\/p>\r\n\r\n

Franz Reichelt tette az emberis\u00e9g egyik legnagyobb v\u00e1gy\u00e1t, a rep\u00fcl\u00e9st, \u00e9s a v\u00e9gtelen szabads\u00e1g el\u00e9r\u00e9s\u00e9t szimboliz\u00e1lja. P\u00e1rizsi \u00fatik\u00f6nyvek gyakran eml\u00edtik nev\u00e9t, f\u0151k\u00e9nt l\u00e1bjegyzetben, nem h\u0151sk\u00e9nt, hanem nevets\u00e9ges, kiss\u00e9 sz\u00e1nalmas figurak\u00e9nt.<\/p>\r\n\r\n

Ikarosz, a rep\u00fclni v\u00e1gy\u00f3 fi\u00fa t\u00f6rt\u00e9nete \u2013 aki viasszal r\u00f6gz\u00edtett sz\u00e1rnyakat viselt, de t\u00fal k\u00f6zel ker\u00fclt a naphoz, \u00edgy a viasz megolvadt, \u00e9s leesett \u2013 mindig is kedvelt t\u00e9m\u00e1ja volt a m\u0171v\u00e9szetnek. Ikarosz alakja a szabads\u00e1g, a hat\u00e1rokat feszeget\u0151 ember, a m\u0171v\u00e9sz szimb\u00f3luma.<\/p>\r\n\r\n

Bruegel 1558-ban k\u00e9sz\u00fclt T\u00e1jk\u00e9p Ikarosz buk\u00e1s\u00e1val<\/I> c\u00edm\u0171 festm\u00e9nye<\/a> viszont nevets\u00e9gesnek mutatja Ikarosz alakj\u00e1t. Egyr\u00e9szt alig tal\u00e1ljuk meg a k\u00e9pen, annyira kicsi helyet foglal el, m\u00e1sr\u00e9szt k\u00e9ts\u00e9gbeesetten kap\u00e1l\u00f3dzik l\u00e1baival. Az el\u0151t\u00e9rben a f\u00f6ldm\u0171ves, a p\u00e1sztor \u00e9s a hal\u00e1sz alakja l\u00e1that\u00f3, akik \u00fcgyet sem vetnek a fuldokl\u00f3 emberre, \u0151k a \u201ehangy\u00e1k\u201d, akik feladatukat teljes\u00edtik, nem foglalkoznak a vil\u00e1g, a kozmosz (rend) t\u00f6rv\u00e9nyei ellen l\u00e1zad\u00f3 \u201et\u00fccs\u00f6kkel\u201d.<\/p>\r\n\r\n

Tarkovszkij 1966-os Andrej Rubljov<\/I> c\u00edm\u0171 remek\u00e9ben az els\u0151 jelenet<\/a> is egy \u201eFranz Reichelt-t\u00f6rt\u00e9net\u201d, egy Jefim nev\u0171 paraszt rep\u00fcl\u0151 szerkezet\u00e9vel \u2013 egy h\u0151l\u00e9gballonnal \u2013 megk\u00eds\u00e9rli a sz\u00e1rnyal\u00e1st, mely kudarccal v\u00e9gz\u0151dik. Jefim rep\u00fcl\u00e9s\u00e9t t\u00f6bben szeretn\u00e9k megakad\u00e1lyozni, de v\u00e9g\u00fcl siker\u00fcl felsz\u00e1llnia. Akci\u00f3 k\u00f6zben k\u00f6zben k\u00e9t dolgot mondogat: \u201erep\u00fcl\u00f6k, rep\u00fcl\u00f6k\u2026 \u00e9rjetek utol!\u201d Ez a t\u00f6rt\u00e9net egy metafora. Andrej Rubljov, az ikonfest\u0151 elhallgat, megn\u00e9mul egy id\u0151re, k\u00e9ptelen azt a vil\u00e1got \u00e1br\u00e1zolni, megfesteni, mely k\u00f6r\u00fclveszi, mert \u0151 \u00fcnnepet szeretne hozni az embereknek, nem nyomor\u00fas\u00e1got. Rubljov v\u00e9g\u00fcl visszatal\u00e1l a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ghez, az alkot\u00e1shoz, – tud\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl, hit \u00e1ltal \u2013 neki siker\u00fcl, viszont Jefim t\u00f6rt\u00e9nete \u201emott\u00f3ja\u201d annak, hogyha az alkot\u00e1s nem tal\u00e1lja meg az utat a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ghez, abba az alkot\u00f3 belepusztul.<\/p>\r\n\r\n

Hasonl\u00f3 t\u00f6rt\u00e9netet dolgozott fel Jurij Tarics A rabszolga sz\u00e1rnyai<\/I> c\u00edm\u0171 n\u00e9mafilmj\u00e9ben, mely egy jobb\u00e1gyr\u00f3l sz\u00f3l Rettenetes Iv\u00e1n idej\u00e9ben, aki szint\u00e9n sz\u00e1rnyakat k\u00e9sz\u00edtett mag\u00e1nak. A c\u00e1r, miut\u00e1n v\u00e9gign\u00e9zte a jobb\u00e1gy rep\u00fcl\u00e9s\u00e9t, k\u00f6zli: az ember nem mad\u00e1r, \u00e9s \u00f6sszet\u00f6ri a sz\u00e1rnyakat.<\/p>\r\n\r\n

A Franz Reichelt Eml\u00e9k\u00e9v<\/I> els\u0151 \u00e1llom\u00e1s\u00e1n egy vide\u00f3-install\u00e1ci\u00f3t l\u00e1thatunk, egy reprezentat\u00edv el\u0151t\u00e9rben. Vincze Ott\u00f3 vide\u00f3 munk\u00e1ja egy k\u00e9tcsatorn\u00e1s video-loop, operaf\u00f3li\u00e1ra vet\u00edtve.<\/p>\r\n\r\n

A bej\u00e1rat f\u00f6l\u00f6tti vet\u00edt\u0151v\u00e1sznon jelenetek ism\u00e9tl\u0151dnek<\/a>: egy korabeli felv\u00e9tel<\/a>, amely Franz Reicheltet mutatja, amint k\u00e9sz\u00fcl\u0151dik \u00e9s ugrik, majd Vincze Ott\u00f3 2010-es Kognit\u00edv ment\u00e9s<\/I> c\u00edm\u0171 install\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak egyik ment\u0151\u00f6v\u00e9t l\u00e1tjuk, amelyet a m\u0171v\u00e9sz ugr\u00e1lva pr\u00f3b\u00e1l el\u00e9rni. A Paksi K\u00e9pt\u00e1rban a mennyezethez r\u00f6gz\u00edtett, t\u00e9rbe l\u00f3g\u00f3 narancssz\u00edn\u0171 ment\u0151\u00f6vek egy elk\u00e9pzelt v\u00edzen ringat\u00f3ztak, a n\u00e9z\u0151 a ment\u0151\u00f6vekt\u0151l el\u00e9rhetetlen t\u00e1vols\u00e1gra, a \u201ev\u00edzbe\u201d ker\u00fclt. Ez a m\u0171 a megment\u00e9sr\u0151l, annak lehetetlens\u00e9g\u00e9r\u0151l \u00e9s ellentmond\u00e1soss\u00e1g\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l, mert mik\u00f6zben ugr\u00e1lunk az \u00e9ppen hogy el\u00e9rhetetlen ment\u0151\u00f6vek\u00e9rt, a fizikai t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00e9rt, a ment\u0151\u00f6vek \u00e1rny\u00e9kukkal egy gl\u00f3ri\u00e1t rajzolnak a fej\u00fcnk f\u00f6l\u00e9. Ugyanezen a vide\u00f3n egy bolyg\u00f3felsz\u00edn k\u00f6vetkezik, Reichelt neve lassan beereszkedik a fel\u00e9nk fordul\u00f3 kr\u00e1terbe. A kr\u00e1ter, mint becsap\u00f3d\u00e1si nyom, a szab\u00f3 f\u00f6ldet \u00e9r\u00e9s\u00e9nek szimb\u00f3luma.<\/p>\r\n\r\n

A m\u00e1sik vide\u00f3n Vincze a Megyeri h\u00eddon \u00e1ll<\/a>, a korl\u00e1thoz k\u00f6zel, azzal egy magass\u00e1gban, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl annyi ideig<\/a>, mint Reichelt ugr\u00e1s el\u0151tt az Eiffel torony korl\u00e1tj\u00e1n. Lass\u00fa mozdulattal leveszi sapk\u00e1j\u00e1t, lesz\u00e1ll, \u00e9s kimegy a k\u00e9pb\u0151l a kamera ir\u00e1ny\u00e1ba. A korl\u00e1t a val\u00f3s\u00e1g k\u00e9t oldala, vagy \u00e1tl\u00e9pj\u00fck, vagy nem.<\/p>\r\n\r\n

A P\u00e1rizsi Magyar Int\u00e9zet rue Bonapart\u00e9ra n\u00e9z\u0151 homlokzat\u00e1n h\u00fasz n\u00e9gyzetm\u00e9teres molin\u00f3 hirdeti<\/a> az \u00e9vsz\u00e1zados megeml\u00e9kez\u00e9s \u00fcnnep\u00e9t. A h\u00e1z el\u0151ter\u00e9ben mindk\u00e9t oldalt egy-egy \u00f6t m\u00e9ter hossz\u00fa, a padl\u00f3t\u00f3l a mennyezetig tart\u00f3 s\u00f6t\u00e9tk\u00e9k text\u00edlia, rajta feh\u00e9r \u00e9s gy\u00f6ngyh\u00e1zsz\u00edn\u0171 gombok az \u00e9jszakai \u00e9gboltot id\u00e9zik, ezen kereszt\u00fcl jutunk el az operaf\u00f3li\u00e1ra vet\u00edtett k\u00e9pekhez [1]<\/a>. Az el\u0151t\u00e9r gipsz stukk\u00f3ja, tagozatai szint\u00e9n be\u00e9p\u00fclnek<\/a> az install\u00e1ci\u00f3ba, a neoklasszicista ornamensek fokozz\u00e1k az \u00fcnnep\u00e9lyes atmoszf\u00e9r\u00e1t, viszont, hogy m\u00e9gse felejts\u00fck el, hogy egy olyan vil\u00e1gban \u00e9l\u00fcnk ahol minden a fogyaszt\u00e1s k\u00f6r\u00e9 szervez\u0151dik, ez\u00e9rt Vincze Ott\u00f3 reflex\u00edv, pimasz \u00e9s szemtelen m\u00f3don k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00ednekben \u00e9s m\u00e9retekben Franz Reichelt Eml\u00e9k\u00e9v<\/I> p\u00f3l\u00f3kat helyezett el, melyeket term\u00e9szetesen meg is lehet v\u00e1s\u00e1rolni.<\/p>\r\n\r\n

Mi a szerepe ma a \u201eFranz Reichteleknek\u201d, az \u201eIkaroszoknak\u201d? Mi\u00e9rt kell r\u00e1juk eml\u00e9kezn\u00fcnk? Egyik oldalon a szabads\u00e1g \u00e9s a rep\u00fcl\u00e9s, a m\u00e1sik oldalon a ment\u0151\u00f6v, a kr\u00edzishelyzet. Manaps\u00e1g leg\u00e1ltal\u00e1nosabb k\u00f6z\u00e9rzet\u00fcnk valamif\u00e9le sz\u00fcks\u00e9g\u00e1llapotban foghat\u00f3 meg, folyamatos lett a v\u00e1ls\u00e1g a vil\u00e1gban.<\/p>\r\n\r\n

Bruegel Ikarosz k\u00e9pe nevets\u00e9gesnek mutatja a rep\u00fclni v\u00e1gy\u00f3 embert, a f\u00f6ldm\u0171ves, a p\u00e1sztor, a hal\u00e1sz v\u00e9gzik a feladatukat, \u00fcgyet sem vetnek r\u00e1. Ezen a festm\u00e9nyen Ikarosz nagyon nevets\u00e9ges, s\u0151t sz\u00e1nalmas. N\u00e9ha t\u00e9nyleg nevets\u00e9ges a m\u0171v\u00e9szet, mert a m\u0171v\u00e9szetnek nincs v\u00e1lasza az extr\u00e9m helyzetekre, legal\u00e1bbis akkor \u00e9s ott, teh\u00e1t jelen id\u0151ben. \u00dagy gondolom, hogy tal\u00e1n egyetlen egyszer volt olyan a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netben, hogy m\u0171v\u00e9szek egy csoportj\u00e1nak volt valamif\u00e9le v\u00e1lasza az extr\u00e9m helyzetre, \u00e9s ez a dadaizmus [2]<\/a>.<\/p>\r\n\r\n

A dadaist\u00e1k m\u0171v\u00e9szete ontol\u00f3giai kateg\u00f3ri\u00e1v\u00e1 n\u0151tte ki mag\u00e1t, mik\u00e9nt Malevics m\u0171v\u00e9szete is, csak Malevics ontol\u00f3gi\u00e1ja l\u00e9ttagad\u00f3, a l\u00e9t \u00e9rtelm\u00e9re \u00e9s l\u00e9nyeg\u00e9re k\u00e9rdez r\u00e1, ez\u00e9rt mondja, hogy az ember egyetlen effekt\u00edv k\u00f6teless\u00e9ge a m\u0171v\u00e9szi teremt\u00e9s, de azt is tudja, hogy a gyakorlatiass\u00e1g krit\u00e9riumai az \u00e9hs\u00e9g \u00e9rzet\u00e9b\u0151l keletkeznek. Malevics \u00e9s Reichelt a 20. sz\u00e1zad nagy \u00e1lmodoz\u00f3i voltak, \u00e1radt bel\u0151l\u00fck a szabads\u00e1g, a f\u00f6ldi l\u00e9pt\u00e9ken t\u00fali gondolkod\u00e1s \u00e9s a hat\u00e1rok sz\u00e1nd\u00e9kos \u00e1tl\u00e9p\u00e9s\u00e9nek \u201ebiztons\u00e1ga\u201d. Malevics szuprematizmus\u00e1ban, a t\u00e9rben lebeg\u0151, a rep\u00fcl\u00e9s \u00e9lm\u00e9ny\u00e9re eml\u00e9keztet\u0151 form\u00e1iban, a megfoghatatlannak, a v\u00e9gtelennek a megragad\u00e1si v\u00e1gya \u00e1ll.<\/p>\r\n\r\n

Nagyon messze vagyunk ett\u0151l \u00e9s tal\u00e1n soha nem is \u00e9rj\u00fck el, hogy egyetlen effekt\u00edv k\u00f6teless\u00e9g\u00fcnket teljes\u00edts\u00fck, mert egyel\u0151re sokszor azt sem tudjuk, hogy mit esz\u00fcnk holnap. A l\u00e9t\u00e1llapotunkk\u00e1 v\u00e1lt sz\u00fcks\u00e9g\u00e1llapotban viszont eml\u00e9kezhet\u00fcnk Franz Reicheltre, a rep\u00fcl\u0151 szab\u00f3ra, akinek sz\u00e1z \u00e9ves \u00e9vfordul\u00f3ja pont most van [3]<\/a>.<\/p>\r\n\r\n

Vincze Ott\u00f3 egy diplom\u00e1ciai ter\u00fcleten hozott l\u00e9tre egy \u00fcnnepet, egy pszeudo-\u00fcnnepet, v\u00e9gre egy m\u0171v\u00e9sz mondja meg, hogy mire kell eml\u00e9kezn\u00fcnk. Az eml\u00e9kez\u0151k\u00e9pess\u00e9g az egy\u00e9nre tartozik, az eml\u00e9kez\u00e9s kult\u00far\u00e1ja viszont m\u00e1r egy csoport, a t\u00e1rsadalom \u00fcgye. <\/p>\r\n\r\n

Mit nem szabad elfelejten\u00fcnk? Mir\u0151l sz\u00f3l az \u00fcnnep, az eml\u00e9kez\u00e9s? A val\u00f3s\u00e1g k\u00e9t oldal\u00e1r\u00f3l, az \u00e9let k\u00e9t id\u0151ben \u00e9lhet\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l, az alternat\u00edva lehet\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l.<\/p>\r\n\r\n

Az eml\u00e9kez\u00e9s felszabad\u00edt, \u00fcnnepet hoz a mindennapok rutinos \u00e9s sablonos vil\u00e1g\u00e1ban. Az eml\u00e9kez\u00e9s r\u00e9v\u00e9n egy olyan vil\u00e1g ny\u00edlik meg, mely t\u00fall\u00e9p a mindennapi \u00e9let val\u00f3s\u00e1g\u00e1n, mely t\u00fal gyakorlati, sz\u0171k \u00e9s olykor kis-, de legal\u00e1bbis k\u00f6z\u00e9pszer\u0171. Az \u00fcnnep lehet\u0151v\u00e9 teszi a t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1st a jelen banalit\u00e1s\u00e1t\u00f3l.<\/p>\r\n\r\n

A Franz Reichelt Eml\u00e9k\u00e9v<\/I> egy hal\u00e1losan komoly dologra, az ember \u00f6nmag\u00e1n val\u00f3 t\u00falmutat\u00e1s\u00e1nak sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1ra pr\u00f3b\u00e1l eml\u00e9keztetni minket, \u00e9s k\u00f6zben pontosan tudja, hogy ezt csak v\u00e9gtelen ir\u00f3ni\u00e1val teheti meg egy ilyen kontextusban.<\/p>\r\n\r\n

  <\/p>\r\n

\r\n

[1]<\/a> Vincz\u00e9n\u00e9l az\u00e9rt is \u00e9rdekes egy szab\u00f3 alakj\u00e1nak megid\u00e9z\u00e9se, mert munk\u00e1iban rendszeresen alkalmaz szab\u00e1smint\u00e1t.<\/p>\r\n

[2]<\/a> „Ami t\u00f6rt\u00e9nt, az abban a f\u00e9l\u00e1lomban t\u00f6rt\u00e9nt, amelyet k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gesen t\u00f6rt\u00e9nelemnek szoktak nevezni. De 1916-17 id\u0151szak\u00e1ban \u00fagy l\u00e1tszott, hogy a h\u00e1bor\u00fa soha nem fog v\u00e9get \u00e9rni. … Innen a cs\u00f6m\u00f6r \u00e9s a l\u00e1zad\u00e1s. … Tudtuk, hogy a h\u00e1bor\u00fat csak \u00fagy lehet elpuszt\u00edtani, ha kit\u00e9pj\u00fck a gy\u00f6kereit is. T\u00fcrelmetlen\u00fcl \u00e9lni szerett\u00fcnk volna, s megcs\u00f6m\u00f6rl\u00f6tt\u00fcnk az \u00fagynevezett modern civiliz\u00e1ci\u00f3 minden form\u00e1j\u00e1t\u00f3l, alapjait\u00f3l, \u00e9szj\u00e1r\u00e1s\u00e1t\u00f3l, nyelv\u00e9t\u0151l, s l\u00e1zad\u00e1sunk olyan jelleget \u00f6lt\u00f6tt, melyben a groteszk \u00e9s az abszurd j\u00f3val t\u00falhaladta a m\u0171v\u00e9szi \u00e9rt\u00e9keket.” in: Tristan Tzara: La surr\u00e9alisme et l\u2019apr\u00e9s querre<\/I>, Paris, Nagel 1948<\/p>\r\n

[3]<\/a> (\u00c9s eml\u00e9kezhet\u00fcnk Kazimir Malevicsre, akinek legh\u00edresebb m\u0171ve, a Fekete n\u00e9gyzet<\/I> 1913-ban, teh\u00e1t egy \u00e9v m\u00falva lesz sz\u00e1z \u00e9ves. Malevicsre az\u00e9rt is eml\u00e9kezhet\u00fcnk, mert az elm\u00falt 30-40 \u00e9vben nincs m\u00e9g egy olyan m\u0171v\u00e9sz, akire annyian reflekt\u00e1ltak volna, mint r\u00e1, aktualit\u00e1sa megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen, \u00e9s kev\u00e9s \u00e9rdekesebb k\u00e9rd\u00e9s van mostans\u00e1g, mint az avantgard \u00e9s a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet kapcsolata, \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9se.)<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Kazimir Malevics \u00edrja a szuprematista ki\u00e1ltv\u00e1nyban, hogy az ember egyetlen effekt\u00edv k\u00f6teless\u00e9ge a m\u0171v\u00e9szi teremt\u00e9s, az, amire sz\u00fcletett. Azt\u00e1n kicsit k\u00e9s\u0151bb \u00fagy folytatja, hogy az \u00e9hs\u00e9g \u00e9rzet\u00e9b\u0151l keletkeztek a gyakorlatiass\u00e1g krit\u00e9riumai. Vincze Ott\u00f3 Franz Reichelt Eml\u00e9k\u00e9v c\u00edm\u0171 vide\u00f3-install\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s pszeudo-\u00fcnnepe kapcs\u00e1n Malevics e k\u00e9t meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa jutott eszembe. Franz Reichelt \u201etette\u201d \u00e9s Malevics kijelent\u00e9se nagyj\u00e1b\u00f3l egy […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630788,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-400841","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400841","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400841"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400841\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630788"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400841"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400841"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400841"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}