{"id":400852,"date":"2012-06-02T22:00:00","date_gmt":"2012-06-02T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400852"},"modified":"2012-06-02T22:00:00","modified_gmt":"2012-06-02T22:00:00","slug":"alkalmazott-biennale","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/flex\/alkalmazott-biennale\/","title":{"rendered":"Alkalmazott bienn\u00e1l\u00e9"},"content":{"rendered":"
\n\n\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

Alkalmazott t\u00e1rsadalmi m\u0171v\u00e9szet<\/I> a c\u00edme Artur Zmijewski 2007-ben megjelent \u00edr\u00e1s\u00e1nak, amelynek magyar ford\u00edt\u00e1sa is elk\u00e9sz\u00fclt a Radik\u00e1lis szolidarit\u00e1s<\/I> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s [1]<\/a> alkalm\u00e1val.<\/p>\n

A 7. Berlini Bienn\u00e1l\u00e9<\/a> kapcs\u00e1n az alapk\u00e9rd\u00e9s most is ugyanaz, mint Zmijewski \u00edr\u00e1s\u00e1ban: \u201eVan-e a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetnek b\u00e1rmi k\u00e9zzelfoghat\u00f3 t\u00e1rsadalmi hat\u00e1sa? Van-e a m\u0171v\u00e9sz munk\u00e1j\u00e1nak l\u00e1that\u00f3 \u00e9s igazolhat\u00f3 k\u00f6vetkezm\u00e9nye? Van-e a m\u0171v\u00e9szetnek politikai jelent\u0151s\u00e9ge \u2013 t\u00fal azon, hogy n\u00e9mely populist\u00e1k b\u0171nbakk\u00e9nt haszn\u00e1lhatj\u00e1k?\u201d [2]<\/a><\/p>\n

Artur Zmijewski kur\u00e1tor \u00e9s t\u00e1rsai, Joanna Warsa, illetve az orosz Voina csoport a 7. Berlini Bienn\u00e1l\u00e9t a v\u00e1laszokra haszn\u00e1lja. A politik\u00e1t\u00f3l akar tanulni, ez\u00e9rt megh\u00edvja az aktivist\u00e1kat, az occupy mozgalmat<\/a>. Az \u201eelfoglal\u00e1s megh\u00edv\u00e1sra\u201d, \u201eforradalom felk\u00e9r\u00e9sre\u201d paradox helyzetet teremt, m\u00e9g akkor is, ha a kur\u00e1tor egy\u00e1ltal\u00e1n nem sz\u00f3l bele, mi t\u00f6rt\u00e9nik, mire haszn\u00e1lj\u00e1k a politikai aktivist\u00e1k a bienn\u00e1le \u00e1ltal ny\u00fajtott lehet\u0151s\u00e9get, fizikai teret.<\/p>\n

A bienn\u00e1l\u00e9t el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 kur\u00e1tori munka sem m\u0171terem-l\u00e1togat\u00e1sokb\u00f3l, ink\u00e1bb konfliktus z\u00f3n\u00e1kba utaz\u00e1sokb\u00f3l \u00e1llt. Nem is igen van ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, a Forget Fear<\/I> c\u00edm\u0171 kiadv\u00e1ny sem nevezhet\u0151 katal\u00f3gusnak, ink\u00e1bb az el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 munk\u00e1t dokument\u00e1l\u00f3 besz\u00e9lget\u00e9sek, \u00edr\u00e1sok gy\u0171jtem\u00e9nye. Zmijewski \u00fagy fogalmaz, hogy a m\u0171v\u00e9szetnek meg kell szabadulnia att\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelm\u00e9t\u0151l, hogy val\u00f3di hat\u00e1sokat v\u00e1ltson ki.<\/p>\n

Egym\u00e1s mell\u00e9 teszi Yael Bartana Jewish Renaissance Movement<\/I>j\u00e9nek (Zsid\u00f3 Renesz\u00e1nsz Mozgalom) els\u0151 tal\u00e1lkoz\u00f3j\u00e1t<\/a> \u00e9s a palesztin Key of Return<\/I>t (Visszat\u00e9r\u00e9s kulcsa), a Jeruzs\u00e1lembe val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s szimb\u00f3lum\u00e1t<\/a>, vagy a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 n\u00e9met kitelep\u00edt\u00e9sekkel foglalkoz\u00f3 mozgalmat (Stiftung Flucht, Vertreibung, Vers\u00f6hnung), amelynek a Deutchlandhaus ad otthont.<\/p>\n

A Forget Fear<\/I> c\u00edm\u0171 k\u00f6tetben pedig szerepelnek Rafal Zurek Szellemek vonul\u00e1sa<\/I> c\u00edm\u0171 filmj\u00e9nek k\u00e9pei, azaz cs\u00edkos t\u00e1bori ruh\u00e1ba \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt emberek, akik megakad\u00e1lyoztak egy neo-n\u00e1ci demonstr\u00e1ci\u00f3t Vars\u00f3ban. [3]<\/a> Tomas Rafa film-arch\u00edvumot hoz l\u00e9tre, demonstr\u00e1ci\u00f3kr\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt vide\u00f3ikat gy\u0171jt, amelyekb\u0151l a KW Institute m\u00e1sodik emelet\u00e9n l\u00e1that\u00f3 egy \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s. Rafa nem tesz k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get politikai n\u00e9zetek k\u00f6z\u00f6tt, mindent r\u00f6gz\u00edt.<\/p>\n

Amikor Artur Zmijewskit kinevezt\u00e9k a 7. Berlini Bienn\u00e1l\u00e9 kur\u00e1tor\u00e1nak, sejteni lehetett, hogy a m\u0171v\u00e9sz-kur\u00e1tor provokat\u00edv lesz, kem\u00e9ny lesz \u00e9s ellen\u00e9rz\u00e9seket fog kiv\u00e1ltani. A k\u00e9rd\u00e9s az volt, hogy olyasvalaki, aki az int\u00e9zm\u00e9nyeket, int\u00e9zm\u00e9nyes\u00edtett \u00e9rt\u00e9keket k\u00edm\u00e9letlen\u00fcl kritiz\u00e1lja, egy olyan int\u00e9zm\u00e9nyes\u00edtett keretben, amilyen a Berlini Bienn\u00e1l\u00e9, hogyan \u0151rzi meg radikalit\u00e1s\u00e1t. Zmijewski h\u0171 maradt \u00f6nmag\u00e1hoz, a bienn\u00e1l\u00e9 pedig a kritik\u00e1k szerint szakmai k\u00f6r\u00f6kben k\u00f6zut\u00e1latnak \u00f6rvend.<\/p>\n

Beuys szellem\u00e9t megid\u00e9zve, a bienn\u00e1l\u00e9t \u00fagy is lehet tekinteni, mint t\u00e1rsadalmi szobr\u00e1szatot, s a \u201et\u00e1rsadalom szobr\u00e1sza\u201d most Zmijewski, t\u00f6bben m\u00e9gis ink\u00e1bb \u00fagy tekintik, hogy a bienn\u00e1l\u00e9 nem m\u00e1s, mint egyetlen m\u0171, Zmijewski munk\u00e1ja, amelyben mindent \u00e9s mindenkit saj\u00e1t c\u00e9ljaira haszn\u00e1l. A k\u00e9rd\u00e9s nemcsak az, hogyan \u00e9rtelmezz\u00fck a bienn\u00e1l\u00e9t, hanem az is, mi\u00e9rt ut\u00e1lj\u00e1k ennyire?<\/p>\n

Boris Groys budapesti el\u0151ad\u00e1s\u00e1t azzal kezdte, hogy \u00e9pp tan\u00fai vagyunk a m\u0171v\u00e9szet-haszn\u00e1lat \u00e1t\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek a Berlini Bienn\u00e1l\u00e9n. Ha az, amit Zmijewski k\u00edn\u00e1l, csup\u00e1n egy lehet\u0151s\u00e9g a m\u0171v\u00e9szet sz\u00e1m\u00e1ra, az ilyen v\u00e1lt\u00e1sokat, ilyen radik\u00e1lis megsz\u00e1ll\u00e1st akkor sem szok\u00e1s szeretni.<\/p>\n

R\u00f6gt\u00f6n az els\u0151 botr\u00e1ny, m\u00e9g a nyit\u00e1s el\u0151tt az volt, amikor Martin Zet Berlinben \u00e9l\u0151 cseh m\u0171v\u00e9sz \u00f6ssze akarta gy\u0171jteni Thilo Sarrazin h\u00edrhedt m\u0171v\u00e9nek [4]<\/a> hatvanezer p\u00e9ld\u00e1ny\u00e1t, hogy abb\u00f3l install\u00e1ci\u00f3t k\u00e9sz\u00edtsen. Sarrazin a N\u00e9metorsz\u00e1gba betelep\u00fclt muszlim lakoss\u00e1got fallal el akarja k\u00fcl\u00f6n\u00edteni, mivel a bev\u00e1ndorl\u00f3k \u00e1ll\u00edt\u00f3lag k\u00e9ptelenek a beilleszked\u00e9sre. [5]<\/a> A k\u00f6nyv \u201ebegy\u0171jt\u00e9se\u201d \u00e9s \u201e\u00fajrahasznos\u00edt\u00e1sa\u201d N\u00e9metorsz\u00e1gban azonnal a k\u00f6nyv\u00e9get\u00e9s asszoci\u00e1ci\u00f3j\u00e1t keltette. Zmijewski szerint a szavak beind\u00edtj\u00e1k a szunnyad\u00f3 n\u00e1ci fant\u00e1zi\u00e1t, azonnal l\u00e1ngokra \u00e9s hamura gondolnak, nem tudj\u00e1k elk\u00e9pzelni, hogy a k\u00f6nyvek \u201e\u00e1tad\u00e1sa\u201d, \u201ebegy\u0171jt\u00e9se\u201d, az Opera el\u0151tti t\u00e9ren nem k\u00f6nyv\u00e9get\u00e9sbe fog torkolni.<\/p>\n

Nada Prlja pedig szubverz\u00edv m\u00f3don, sz\u00f3 szerint v\u00e9ve a fal\u00e9p\u00edt\u00e9st, a Friedrichstrass\u00e9n pal\u00e1nkfalat emelt, amely a szeg\u00e9nyek \u00e9s a j\u00f3m\u00f3d\u00faak negyed\u00e9t v\u00e1lasztja el (az utca \u00e9szaki r\u00e9sz\u00e9n eleg\u00e1ns negyed, d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n pedig szer\u00e9ny b\u00e9rh\u00e1zak h\u00faz\u00f3dnak, melyekben sok bev\u00e1ndorl\u00f3 \u00e9l).<\/p>\n

Forget Fear<\/I> [6]<\/a> – azaz felejtsd el a f\u00e9lelmet, l\u00e9pj t\u00fal rajta. Zmijewski m\u00e1r az Alkalmazott t\u00e1rsadalmi m\u0171v\u00e9szet<\/I> c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1s\u00e1ban is arr\u00f3l besz\u00e9l, hogy a m\u0171v\u00e9szetnek el kell feledni azt a sz\u00e9gyent, hogy \u201ea hatalmi viszonyok k\u00f6z\u00e9 keveredett, hogy totalit\u00e1rius rezsimeket t\u00e1mogatott\u201d, t\u00fal kell l\u00e9pnie ezen a sz\u00e9gyenen \u00e9s f\u00e9lelmen ahhoz, hogy ism\u00e9t merjen politiz\u00e1lni, val\u00f3di hat\u00e1sokat kiv\u00e1ltani.<\/p>\n

S ehhez Berlin igen alkalmas helysz\u00edn, amely nem az \u00e1ldozatok szenved\u00e9s\u00e9nek, ink\u00e1bb az \u00edr\u00f3asztal melletti b\u0171n helysz\u00edne. Az egyes\u00edtett \u00faj Berlinben, egy \u00fajonnan form\u00e1l\u00f3d\u00f3 \u201eeml\u00e9kezet negyedben\u201d sz\u00f3 szerint ny\u00fczs\u00f6gnek a m\u00falt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szellemei. Eml\u00e9km\u0171vek, eml\u00e9km\u00fazeumok sokas\u00e1ga jelzi a m\u00falthoz val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9st, s a m\u00faltt\u00f3l val\u00f3 szabadul\u00e1s v\u00e1gy\u00e1t.<\/p>\n

Ez\u00e9rt is pl\u00e1nt\u00e1l \u00e1t Lukasz Surowiec lengyel m\u0171v\u00e9sz Auschwitz-Birkenaub\u00f3l ny\u00edrfacsemet\u00e9ket Berlinbe. Egyik kritikus szerint a fa\u00fcltet\u00e9s semmitmond\u00f3 protokoll\u00e1ris esem\u00e9nyeket id\u00e9z fel. [7]<\/a> Claude Lanzman filmje \u00f3ta azonban a fa, az erd\u0151 nem \u00e1rtatlan t\u00f6bb\u00e9, a koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borok, a b\u0171n f\u00e1val ben\u0151tt terep\u00e9t id\u00e9zi, Surowiec szimbolikusan visszahozza<\/a> azokat a f\u00e1kat, amelyeket annak idej\u00e9n a b\u0171nt\u00e9ny helysz\u00edn\u00e9nek elleplez\u00e9s\u00e9re a n\u00e1cik \u00fcltettek a t\u00e1borok lerombol\u00e1sa ut\u00e1n. A fa\u00fcltet\u00e9s szimbolikus aktus\u00e1n\u00e1l is fontosabb azonban a nyelvi tett, a Berlin-Birkenau sz\u00f3\u00f6sszet\u00e9tel l\u00e9trehoz\u00e1sa, amellyel Berlint a b\u0171n \u00e1lc\u00e1zott sz\u00ednhely\u00e9v\u00e9 teszi a m\u0171v\u00e9sz.<\/p>\n

A Berlinbe val\u00f3 \u00e1tteleped\u00e9s, gy\u00f6k\u00e9r-ereszt\u00e9s a t\u00e9m\u00e1ja Joanna Rajkowska Born in Berlin<\/I> (Berlinben sz\u00fcletett) c\u00edm\u0171 vide\u00f3j\u00e1nak. Berlin a m\u0171v\u00e9szek sz\u00e1m\u00e1ra ma szabads\u00e1got jelent, k\u00fcl\u00f6nleges hely, ez\u00e9rt j\u00f6n ide Joanna Rajkowska is, azt akarja, hogy a kis Rosa eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben azt mondhassa, \u201eBerlinben sz\u00fclettem\u201d. Munk\u00e1j\u00e1ban a terhess\u00e9g, rem\u00e9nyteli v\u00e1rakoz\u00e1s boldog idej\u00e9t l\u00e1tjuk, majd a film v\u00e9g\u00e9re kider\u00fcl, hogy k\u00e9s\u0151bb, a h\u00e1rom h\u00f3napos csecsem\u0151 szem\u00e9ben r\u00e1kos daganatot diagnosztiz\u00e1lnak.<\/p>\n

Igencsak k\u00e9tes, mir\u0151l is sz\u00f3l ez a munka. Zmijewski szerint [8]<\/a> Rosa tal\u00e1n nem akarta megl\u00e1tni azt a v\u00e1rost, amelynek neve a sz\u00fclet\u00e9si anyak\u00f6nyvi kivonat\u00e1ban szerepel, betegs\u00e9g\u00e9t a n\u00e9met orvossal szemben a vars\u00f3i diagnosztiz\u00e1lta, s Rose szem\u00e9ben kelet \u00e9s nyugat tal\u00e1lkozik. Nehezen elfogadhat\u00f3 \u00e9rtelmez\u00e9s, mert Rajkowska munk\u00e1j\u00e1nak is err\u0151l kellene sz\u00f3lnia, de csup\u00e1n a film v\u00e9g\u00e9re van odat\u00e9ve ez az inform\u00e1ci\u00f3, ki-ki kezdjen vele valamit. Lehet, hogy egy csecsem\u0151 szem\u00e9ben ink\u00e1bb az a hat\u00e1r van, amelyet nem lehet \u00e1tl\u00e9pni<\/a>.<\/p>\n

A Magyarorsz\u00e1g is kiemelt konfliktusz\u00f3na, Bakos G\u00e1bor \u00e9s Juh\u00e1sz P\u00e9ter a milla k\u00e9pviselet\u00e9ben nyilatkozik a kiadv\u00e1nyban, a Kr\u00e9tak\u00f6r pedig a nacionalizmusr\u00f3l tartott vit\u00e1t<\/a> a bienn\u00e1l\u00e9 esem\u00e9nyeinek keret\u00e9ben. Junghaus Timea, K\u00f3cze Ang\u00e9la, Sz\u00e1sz Anna Lujza [9]<\/a> a berlini befejezetlen roma eml\u00e9km\u0171 kapcs\u00e1n van jelen. Az eml\u00e9km\u0171re Junghaus Timea h\u00edvta fel Zmijewski figyelm\u00e9t, amikor 2011-ben Magyarorsz\u00e1gon j\u00e1rt, \u00e9s lett az eml\u00e9km\u0171, a megmozdul\u00e1s, a demonstr\u00e1ci\u00f3 a Berlini Bienn\u00e1l\u00e9 r\u00e9sze.<\/p>\n

Az eml\u00e9kez\u00e9s helyei az ut\u00f3bbi \u00e9vtizedek vit\u00e1inak, elm\u00e9leti munk\u00e1inak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en ma m\u00e1r professzion\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyekk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dnek, nem kell a k\u00f6zfigyelem\u00e9rt megk\u00fczdeni\u00fck – \u00edrja Nora Sterneld, aki szerint az eml\u00e9khelyek a kultur\u00e1lis politika elismert helyei lettek, s t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem az a k\u00e9rd\u00e9s, kell-e egy\u00e1ltal\u00e1n eml\u00e9kezni, ink\u00e1bb az, hogyan kell eml\u00e9kezni. [10]<\/a> Vagy m\u00e9gsem? A t\u00falteng\u0151 eml\u00e9kezet mellett olykor a befejez\u00e9s\u00e9rt is k\u00fczdeni kell.<\/p>\n

A befejezetlen roma holokauszt eml\u00e9km\u0171<\/p>\n

Berlin k\u00f6zponti hely\u00e9n, a Brandenburgi kapu \u00e9s a Reichstag k\u00f6z\u00f6tt van egy elker\u00edtett ter\u00fclet. Ha az ember nem keresi, \u00e9szre sem veszi. A hely k\u00eds\u00e9rteties, egyik percr\u0151l a m\u00e1sikra, a turista forgalomb\u00f3l, a k\u00f6zpontb\u00f3l kiker\u00fclve, az ember ott \u00e1ll a Holokauszt Sinti \u00e9s Roma \u00e1ldozatainak befejezetlen eml\u00e9km\u0171v\u00e9n\u00e9l<\/a>, egy elhanyagolt \u00e9p\u00edtkez\u00e9si felvonul\u00e1si ter\u00fcleten. A berlini bienn\u00e1l\u00e9 egyik r\u00e9sztvev\u0151je, a European Roma Cultural Foundation (ERCF) kezdem\u00e9nyez\u00e9se annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy az eml\u00e9km\u0171vet befejezz\u00e9k. Junghaus Timea kur\u00e1tor \u00e9s aktivista, a Roma B\u00f6lcsekkel egy\u00fctt demonstr\u00e1l itt j\u00fanius 2-\u00e1n.<\/p>\n

1989-ben a General Council of Sinti and Roma feladott egy \u00fajs\u00e1ghirdet\u00e9st, amelyet Helmut Kohl kancell\u00e1rnak c\u00edmeztek, s amelyben azt k\u00e9rt\u00e9k, a k\u00e9sz\u00fcl\u0151 eml\u00e9km\u0171 valamennyi \u00e1ldozat eml\u00e9km\u0171ve legyen. [11]<\/a> Eredetileg, amikor 1992-ben a Bundestag hat\u00e1rozatot hozott arr\u00f3l, hogy Berlin sz\u00edv\u00e9ben eml\u00e9km\u0171vet \u00e1ll\u00edtanak a holokauszt \u00e1ldozatainak, m\u00e9g arr\u00f3l volt sz\u00f3, hogy az eml\u00e9km\u0171 a holokauszt valamennyi \u00e1ldozat\u00e1ra fog eml\u00e9kezni.<\/p>\n

Nem \u00edgy t\u00f6rt\u00e9nt. A roma eml\u00e9km\u0171 t\u00f6rt\u00e9nete \u00f6sszekapcsol\u00f3dik a k\u00f6zponti holokauszt eml\u00e9km\u0171\u00e9vel. Az \u00e9vekig h\u00faz\u00f3d\u00f3 folyamat, p\u00e1ly\u00e1ztat\u00e1s sor\u00e1n, a p\u00e1ly\u00e1zat els\u0151 sikertelen fordul\u00f3ja ut\u00e1n d\u00f6nt\u00f6ttek \u00fagy, hogy a k\u00f6zponti eml\u00e9km\u0171vet a zsid\u00f3 \u00e1ldozatoknak szentelik, s a t\u00f6bbi \u00e1ldozati csoportr\u00f3l m\u00e1s eml\u00e9km\u0171vekkel fognak megeml\u00e9kezni. [12]<\/a><\/p>\n

Egy ilyen d\u00f6nt\u00e9s \u00f6nmag\u00e1ban is rengeteg, r\u00e9szben megv\u00e1laszolhatatlan k\u00e9rd\u00e9st vet fel. Minden \u00e1ldozat szenved\u00e9s\u00e9re m\u00e9lt\u00f3 m\u00f3don kell eml\u00e9kezn\u00fcnk, az \u00e1ldozatok, a szenved\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt nem lehet k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tenni. A zsid\u00f3 \u00e1ldozatok k\u00fcl\u00f6n csoportk\u00e9nt kezel\u00e9se azt a vesz\u00e9lyt is mag\u00e1ban rejti, hogy a \u201ezsid\u00f3k elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9se\u201d m\u00e9g az eml\u00e9kezetben is folytat\u00f3dik, hogy \u201eN\u00e9metorsz\u00e1g a zsid\u00f3kat a M\u00e1sikk\u00e9nt k\u00fcl\u00f6n\u00edti el a kort\u00e1rs eml\u00e9kezetkult\u00far\u00e1ban is\u201d. [13]<\/a><\/p>\n

De, ism\u00e9t Nora Sternfeldet id\u00e9zve, \u201ehogyan lehet a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9gr\u0151l an\u00e9lk\u00fcl besz\u00e9lni, hogy ezt a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9get \u00fajratermeln\u00e9nk?\u201d [14]<\/a> 1989 ut\u00e1n Berlinb\u0151l \u00faj Berlin lett. A Perspektive Berlin [15]<\/a> csoport mutatott r\u00e1 a sokasod\u00f3 eml\u00e9km\u0171vek, az azok ir\u00e1nti ig\u00e9ny vesz\u00e9lyeire, arra, hogy az \u00e1ldozatok k\u00f6z\u00f6tt egyfajta hierarchia alakulhat ki, valamennyi \u00e1ldozat ig\u00e9nyt tart saj\u00e1t eml\u00e9km\u0171v\u00e9re, s egyfajta verseng\u00e9s indul meg a legjobb, legk\u00f6zpontibb, legmonument\u00e1lisabb eml\u00e9km\u0171 \u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben. [16]<\/a><\/p>\n

Az \u00e1ldozatok univerzaliz\u00e1l\u00e1sa, egynem\u0171s\u00edt\u00e9se ugyancsak rejt vesz\u00e9lyeket, nevezetesen azt, hogy az univerzaliz\u00e1lt \u00e1ldozattal mindenki k\u00f6nnyen azonosul \u00e9s felveszi az \u00e1ldozati szerepet, „az \u00e1ldozatokkal val\u00f3 azonosul\u00e1s, a gy\u00e1sz ilyesfajta m\u00f3dja el is rejtheti a b\u0171n\u00f6s\u00f6ket. S a n\u00e9met szemben\u00e9z\u00e9st ez az univerzaliz\u00e1l\u00e1s nem seg\u00edti.\u201d [17]<\/a><\/p>\n

Id\u0151k\u00f6zben, 2005-ben \u00e1tadt\u00e1k a k\u00f6zponti eml\u00e9km\u0171vet, k\u00e9sz\u00fclt Berlinben eml\u00e9km\u0171 a holokauszt homoszexu\u00e1lis \u00e1ldozatnak eml\u00e9k\u00e9re, az eutan\u00e1zia \u00e1ldozatainak, a roma eml\u00e9km\u0171 azonban mindm\u00e1ig befejezetlen. A Brandenburgi kapu k\u00e9t fel\u00e9n, szinte egym\u00e1ssal \u00e1tellenben helyezkedik el a k\u00f6zponti eml\u00e9km\u0171 \u00e9s a hi\u00e1tus. Az ember hajlamos szimbolikusnak tekinteni ezt a befejezetlens\u00e9get, de vajon minek a szimb\u00f3luma ez? Az elfeledett \u00e1ldozatok\u00e9? Az \u00e1ldozatok k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gt\u00e9tel\u00e9? Vagy az \u00e1ldozati csoportok lobbiereje k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gr\u0151l volna sz\u00f3? A Roma B\u00f6lcsek \u00e9s az ERCF nem is err\u0151l gondolkodik, \u0151k nem akarnak m\u00e1st, mind\u00f6ssze el\u00e9rni, hogy befejezz\u00e9k az eml\u00e9km\u0171vet. S ezzel csak egyet\u00e9rteni lehet.<\/p>\n

Milyen lesz az eml\u00e9km\u0171, ha egyszer befejezik? Romani Rose, a Roma B\u00f6lcsek eln\u00f6ke h\u00e1rom m\u0171v\u00e9szt h\u00edvott meg 2000-ben, hogy k\u00e9sz\u00edtsen tervet a roma eml\u00e9km\u0171h\u00f6z. [18]<\/a> A megh\u00edvottak k\u00f6z\u00fcl csak Dani Karavan izraeli m\u0171v\u00e9sz, sz\u00e1mos helyspecifikus, k\u00f6zt\u00e9ri eml\u00e9km\u0171 alkot\u00f3ja ny\u00fajtott be tervet. [19]<\/a> Karavan annak idej\u00e9n a k\u00f6zponti holokauszt eml\u00e9km\u0171h\u00f6z is ny\u00fajtott be p\u00e1ly\u00e1zatot, amely s\u00e1rga vir\u00e1gokb\u00f3l \u00f6ssze\u00e1ll\u00f3 hat\u00e1g\u00fa d\u00e1vidcsillag lett volna. [20]<\/a><\/p>\n

Dani Karavan befejezetlen roma eml\u00e9km\u0171ve egy fekete, m\u00e9ly k\u00fat, amelynek k\u00f6zep\u00e9b\u0151l majd egykor vir\u00e1g ny\u00edlik, amit naponta cser\u00e9lnek, friss\u00edtenek. A medence k\u00f6r\u00fcl felirat fut, n\u00e9met\u00fcl \u00e9s angolul, sorok Alexandro Spinelli Auschwitz<\/I> c\u00edm\u0171 vers\u00e9b\u0151l. Az eml\u00e9km\u0171h\u00f6z kapcsol\u00f3dik m\u00e9g egy felirat, s a sz\u00f6veg [21]<\/a> ugyancsak vit\u00e1k t\u00e1rgya volt.<\/p>\n

A befejezetlens\u00e9g oka t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a vita a v\u00e1ros, majd a korm\u00e1nyzat \u00e9s a m\u0171v\u00e9sz k\u00f6z\u00f6tt, r\u00e9szben a k\u00e9rt \u00e9s nem biztos\u00edtott anyag, m\u00e1sr\u00e9szt anyagi, elsz\u00e1mol\u00e1si k\u00e9rd\u00e9sek miatt. A vita azonban semmik\u00e9ppen sem lehet a befejezetlens\u00e9g elegend\u0151 oka, hiszen Eur\u00f3pa meggyilkolt zsid\u00f3 \u00e1ldozatainak k\u00f6zponti eml\u00e9km\u0171ve is heves vit\u00e1k k\u00f6zepette sz\u00fcletett meg, olyannyira, hogy egy ponton azt javasolta valaki, hagyj\u00e1k \u00fcresen az eg\u00e9sz helysz\u00ednt \u00e9s csak annyit \u00edrjanak ki: \u201eEz N\u00e9metorsz\u00e1g holokauszt eml\u00e9km\u0171ve. Tizenk\u00e9t \u00e9ven \u00e1t vitatkoztunk rajta \u00e9s nem tal\u00e1ltunk megold\u00e1st.\u201d [22]<\/a><\/p>\n

A Roma B\u00f6lcsek vezet\u0151je egy izraeli m\u0171v\u00e9szt k\u00e9rt fel a roma eml\u00e9km\u0171 elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re. Csak felt\u00e9telezem, hogy az\u00e9rt, mert a m\u0171v\u00e9sz ebben a m\u0171fajban j\u00e1ratos, tapasztalt, garancia az \u00fan. eszt\u00e9tikai min\u0151s\u00e9gre. Tal\u00e1n egy roma m\u0171v\u00e9szt is fel lehetett volna k\u00e9rni. Nem az\u00e9rt, mert felt\u00e9tlen\u00fcl ugyanabb\u00f3l az \u00e1ldozati csoportb\u00f3l kell kiker\u00fclni az eml\u00e9km\u0171 k\u00e9sz\u00edt\u0151j\u00e9nek, mint akiknek az eml\u00e9km\u0171 k\u00e9sz\u00fcl, hanem az\u00e9rt, mert itt maga a folyamat legal\u00e1bb olyan l\u00e9nyeges, mint a v\u00e9geredm\u00e9ny, a folyamat pedig l\u00e1that\u00f3s\u00e1got biztos\u00edtott volna a roma m\u0171v\u00e9sznek vagy m\u0171v\u00e9szeknek, a nyilv\u00e1nos vita, a demonstr\u00e1ci\u00f3 pedig a holokauszt elfeledett \u00e1ldozatainak. A rom\u00e1k elleni t\u00e1mad\u00e1sokr\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett er\u0151szak-kronol\u00f3gia szomor\u00faan aktu\u00e1lis r\u00e9sze az eml\u00e9km\u0171nek. <\/p>\n

A roma aktivist\u00e1k az eml\u00e9km\u0171 befejez\u00e9s\u00e9t szeretn\u00e9k el\u00e9rni, a Berlini Bienn\u00e1l\u00e9 sz\u00e1mukra l\u00e1that\u00f3s\u00e1got biztos\u00edt, a m\u0171v\u00e9szet int\u00e9zm\u00e9nyes keretei a politikai aktivizmust t\u00e1mogatj\u00e1k. Zmijewski projektj\u00e9be nem a befejez\u00e9s, nem maga az eml\u00e9km\u0171, hanem az akci\u00f3, a demonstr\u00e1ci\u00f3 illik, amely r\u00e1mutat egy \u00fajabb neuralgikus pontra, konfliktus-teli helysz\u00ednre. A befejezetlen eml\u00e9km\u0171 kapcs\u00e1n l\u00e9trej\u00f6v\u0151 demonstr\u00e1ci\u00f3 politikai aktivizmusk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik, mik\u00f6zben a demonstr\u00e1ci\u00f3 c\u00e9lja a holokauszt eml\u00e9km\u0171veknek nagyj\u00e1b\u00f3l az ut\u00f3bbi k\u00e9t \u00e9vtizedben kialakult ikonogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1t, eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1t id\u00e9z\u0151 m\u0171alkot\u00e1s.<\/p>\n

Mag\u00e1nak az eml\u00e9km\u0171nek, az eml\u00e9km\u0171 m\u0171faj\u00e1nak probl\u00e9m\u00e1i, amelyek az Eisenman-f\u00e9le k\u00f6zponti eml\u00e9km\u0171 kapcs\u00e1n is felmer\u00fclnek, [23]<\/a> itt h\u00e1tt\u00e9rbe szorulnak, legal\u00e1bbis egyel\u0151re. Minden eml\u00e9km\u0171 a saj\u00e1t t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek eml\u00e9km\u0171ve is, [24]<\/a> s ez is egyszerre lesz az \u00e1ldozatok eml\u00e9km\u0171ve, s annak is, hogy a roma \u00e1ldozatok ut\u00f3dai, a roma aktivist\u00e1k imm\u00e1r ki tudj\u00e1k harcolni Berlinben a saj\u00e1t eml\u00e9km\u0171v\u00fcket.<\/p>\n

Lengyelek \u00e9s n\u00e9metek<\/p>\n

Ez a bienn\u00e1l\u00e9 semmilyen \u00e9rtelemben nem kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti seregszemle, m\u00e9g csak nem is egy metszet, ink\u00e1bb esem\u00e9nyek k\u00e9t h\u00f3napon \u00e1t foly\u00f3 sora. Zmijewski val\u00f3ban provok\u00e1l, de ha enn\u00e9l a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sn\u00e1l meg\u00e1llunk, az nem t\u00f6bb, mint a diszkredit\u00e1l\u00e1s egyszer\u0171 eszk\u00f6ze. Tagadhatatlanul nagy a lengyel hangs\u00faly, a lengyel m\u0171v\u00e9szek jelenl\u00e9te a bienn\u00e1l\u00e9n (a m\u00e1r eml\u00edtettek mellett egyebek k\u00f6z\u00f6tt, ott van m\u00e9g Pawel Althamer a rajzol\u00f3k vil\u00e1gkongresszus\u00e1val<\/a>, vagy a bienn\u00e1l\u00e9 keret\u00e9ben az 1945-\u00f6s berlini csat\u00e1t \u00fajraj\u00e1tsz\u00f3 Maciej Mielecki & Reenactment csoportja).<\/p>\n

A Forget Fear<\/I> k\u00f6tet egyik legizgalmasabb besz\u00e9lget\u00e9se Zmijewski \u00e9s Dorota Sajewska [25]<\/a> k\u00f6z\u00f6tt a lengyel-n\u00e9met viszonyr\u00f3l sz\u00f3l. Ebben a besz\u00e9lget\u00e9sben Zmijewski azt mondja, hogy a n\u00e9met identit\u00e1s meghat\u00e1roz\u00e1sa a kiz\u00e1r\u00e1son alapul, pontosan meghat\u00e1rozz\u00e1k, kikkel nem azonosak, kikkel nem identifik\u00e1lj\u00e1k \u00f6nmagukat. Egy lengyel m\u00e1r a jelenl\u00e9t\u00e9vel is k\u00e9rd\u00e9seket vet fel. \u201eValami olyasmit jelen\u00edtek meg sz\u00e1mukra, amit nagyon is j\u00f3l ismernek. \u00dagy viselkedem, mint valami megsz\u00e1llott orsz\u00e1g embere, egy szolga, emberi t\u00e1rgy [\u2026] Identit\u00e1suk n\u00e9ma r\u00e9sz\u00e9t testes\u00edtem meg, \u0151k pedig az \u00e9n identit\u00e1som n\u00e9ma r\u00e9szeit. Jelenl\u00e9tem egy k\u00e9pzeletbeli utaz\u00e1s sz\u00e1mukra Lengyelorsz\u00e1gba, Auschwitzba.\u201d [26]<\/a><\/p>\n

Ez Zmijewski v\u00e1lasza: a t\u00falburj\u00e1nz\u00f3 eml\u00e9kezet \u00e9s a szinte mazochista \u00f6nvizsg\u00e1lat r\u00e9sze az \u00f6sszefon\u00f3dott lengyel-n\u00e9met t\u00f6rt\u00e9nelmi m\u00falttal val\u00f3 k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s foglalkoz\u00e1s.<\/p>\n

  <\/p>\n

\n

[1]<\/a> Radik\u00e1lis szolidarit\u00e1s<\/I>. Artur Zmijewski ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. Traf\u00f3 Gal\u00e9ria, 2008. janu\u00e1r 25\u2013m\u00e1rcius 2. Kur\u00e1tor: Er\u0151ss Nikolett. Alkalmazott t\u00e1rsadalmi m\u0171v\u00e9szet<\/I>. Ford. Erhardt Mikl\u00f3s. Traf\u00f3 \u2013 Kort\u00e1rs M\u0171v\u00e9szetek H\u00e1za, Traf\u00f3 Gal\u00e9ria<\/p>\n

[2]<\/a> Alkalmazott t\u00e1rsadalmi m\u0171v\u00e9szet<\/I>, i.m. 3. old.<\/p>\n

[3]<\/a> 2010 november\u00e9ben egy radik\u00e1lis neo-n\u00e1ci demonstr\u00e1ci\u00f3val szemben, Vars\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00f6zpontj\u00e1ban negyven ellen-t\u00fcntet\u0151 l\u00e9pett fel, gyerekek, f\u00e9rfiak, n\u0151k, cs\u00edkos koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1bori ruh\u00e1ba \u00f6lt\u00f6zve z\u00e1rt\u00e1k el a mell\u00e9kutc\u00e1kat. A rend\u0151rs\u00e9g olyannyira megd\u00f6bbent, hogy az \u201eauschwitzi foglyok\u201d k\u00f6nnyed\u00e9n \u00e1tmentek a rend\u0151rs\u00e9gi blok\u00e1don, a rend\u0151r\u00f6k nem akad\u00e1lyozt\u00e1k \u0151ket semmilyen m\u00f3don, mintha l\u00e1thatatlanok lenn\u00e9nek, szellemekk\u00e9nt k\u00f6zlekedtek, \u00e9s ily m\u00f3don akad\u00e1lyozt\u00e1k meg a neo-n\u00e1ci t\u00fcntet\u00e9st. Rafal Zurek filmje: Szellemek vonul\u00e1sa<\/EM> (The Ghost March, 2010, november.) <\/p>\n

[4]<\/a> Deutschland schafft sich ab<\/I> (N\u00e9metorsz\u00e1g felsz\u00e1molja mag\u00e1t). Deutsche Verlags-Anstalt, M\u00fcnchen, 2010<\/p>\n

[5]<\/a> Angela Merkelnek azzal a kijelent\u00e9s\u00e9vel \u00f6sszhangban, hogy a multikulturalizmus cs\u0151d\u00f6t mondott. http:\/\/www.bbc.co.uk\/news\/world-europe-11559451<\/a><\/p>\n

[6]<\/a> Artur Zmijewski and Joanna Warsza (szerk): Forget Fear<\/I>. 7th Berlin Biennale for Contemporary Art. KW Institute for Contemporary Art – Verlag der Buchhandlung Walther K\u00f6nig, 2012<\/p>\n

[7]<\/a> Ana Teixeira Pinto: 7th Berlin Biennial. April 27, 2012 http:\/\/www.art-agenda.com\/reviews\/7th-berlin-biennale<\/a><\/p>\n

[8]<\/a> Sajt\u00f3anyag<\/p>\n

[9]<\/a> \u00cdr\u00e1sok a a roma eml\u00e9km\u0171r\u0151l: Nagy Gergely: A berlini intervenci\u00f3, avagy a befejezetlen m\u00falt<\/I>. http:\/\/tranzit.blog.hu\/2012\/04\/17\/a_berlini_intervencio_avagy_a_befejezetlen_mult<\/a> Sz\u00e1sz Anna Lujza: Nincs itt semmi l\u00e1tnival\u00f3? \u00c9let \u00e9s Irodalom<\/I>, LVI. \u00e9vf. 20. sz. 2012. m\u00e1jus 18.<\/p>\n

[10]<\/a> Nora Stermfeld: Memorial Sites as Contact Zones. Cultures of Memory in a Shared\/Divided Present. eipcp<\/I> european institute for progressive cultural policies 12 \/ 2011. http:\/\/eipcp.net\/policies\/sternfeld\/en<\/a><\/p>\n

[11]<\/a> Karen E. Till: The New Berlin. Memory, Politics, Place<\/I>. University of Minnesota Press, Minneapolis, London, 2005. 126. old.<\/p>\n

[12]<\/a> James Young, a holokauszt eml\u00e9km\u0171vek szak\u00e9rt\u0151je, a bizotts\u00e1g tagja \u00edrja le azt a folyamatot, ahogyan megsz\u00fclettet a d\u00f6nt\u00e9s, hogy az eml\u00e9km\u0171 csak a zsid\u00f3 \u00e1ldozatoknak sz\u00f3l, ugyanakkor a holokauszt m\u00e1s \u00e1ldozatainak is m\u00e9lt\u00f3 eml\u00e9ket kell \u00e1ll\u00edtani, \u00e9s er\u0151s\u00edteni kell az eml\u00e9khelyek szerep\u00e9t is. James Young: At Memory\u2019s Edge. After Images of the Holocaust in Contemporary Art and Architecture<\/I>. Yale University Press, New haven and London, 2000. 191-216. old.<\/p>\n

[13]<\/a> Karen E. Till, i. m. 188. old.<\/p>\n

[14]<\/a> Nora Sternfeld, i. m.<\/p>\n

[15]<\/a> Ld. Karen E. Till, i. m. 126. old.<\/p>\n

[16]<\/a> U.o.<\/p>\n

[17]<\/a> U.o.<\/p>\n

[18]<\/a> Itt k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m meg Junghaus Time\u00e1nak a besz\u00e9lget\u00e9st, valamint az eml\u00e9km\u0171vel kapcsolatos inform\u00e1ci\u00f3kat. <\/p>\n

[19]<\/a> T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt: Passages \u2013 Hommage a Walter Benjamin<\/I>. Ld m\u00e9g: http:\/\/www.danikaravan.com” target=”blank”>http:\/\/www.danikaravan.com<\/a><\/p>\n

[20]<\/a> Young: At Memory\u2019s Edge<\/I>, i. m. 205. old.<\/p>\n

[21]<\/a> Vagyis, a roma k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek sz\u00e1m\u00e1ra elfogadhatatlan, hogy a cig\u00e1ny, \u201ezyagauner\u201d, sz\u00f3 szerepeljen rajta, amely n\u00e9met\u00fcl rendk\u00edv\u00fcl negat\u00edv konnot\u00e1ci\u00f3val b\u00edr.<\/p>\n

[22]<\/a> Id\u00e9zi Karen E. Till, i. m. 170. old.<\/p>\n

[23]<\/a> Renata Stih \u00e9s Freder Schnock p\u00e9ld\u00e1ul azt kifog\u00e1solja Eisenman m\u0171v\u00e9ben, hogy az megmondja a n\u00e9z\u0151nek, mit kell gondolnia, hogyan kell \u00e9reznie. A k\u00e9t m\u0171v\u00e9sz a public art mellett teszik le a voksukat, olyasmit akarnak megtapasztaltatni az emberekkel, ami kiz\u00f6kkent, szembes\u00edt az elhallgatott, tudat al\u00e1 nyomott m\u00falttal. New Berlin<\/I>, i. m. 167. old.<\/p>\n

[24]<\/a> James Young: Az eml\u00e9kezet sz\u00f6vete. Enigma<\/I>, X. \u00e9vf. 2003. 37-38. sz. 171-197. old.<\/p>\n

[25]<\/a> A Topography of Identity. Dorota Sajewska in conversation with Artur Zmijewski. In Forget Fear<\/I>, i. m. 286-298. old.<\/p>\n

[26]<\/a> Forget Fear<\/I>, i. m. 295. old.<\/p>\n\n\n

  <\/p>\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    Alkalmazott t\u00e1rsadalmi m\u0171v\u00e9szet a c\u00edme Artur Zmijewski 2007-ben megjelent \u00edr\u00e1s\u00e1nak, amelynek magyar ford\u00edt\u00e1sa is elk\u00e9sz\u00fclt a Radik\u00e1lis szolidarit\u00e1s c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s [1] alkalm\u00e1val. A 7. Berlini Bienn\u00e1l\u00e9 kapcs\u00e1n az alapk\u00e9rd\u00e9s most is ugyanaz, mint Zmijewski \u00edr\u00e1s\u00e1ban: \u201eVan-e a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetnek b\u00e1rmi k\u00e9zzelfoghat\u00f3 t\u00e1rsadalmi hat\u00e1sa? Van-e a m\u0171v\u00e9sz munk\u00e1j\u00e1nak l\u00e1that\u00f3 \u00e9s igazolhat\u00f3 k\u00f6vetkezm\u00e9nye? Van-e a […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630799,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-400852","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400852","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400852"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400852\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630799"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400852"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400852"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400852"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}