{"id":400858,"date":"2012-07-09T22:00:00","date_gmt":"2012-07-09T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400858"},"modified":"2012-07-09T22:00:00","modified_gmt":"2012-07-09T22:00:00","slug":"gyaszmunka-es-bosszuvagy","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/flex\/gyaszmunka-es-bosszuvagy\/","title":{"rendered":"Gy\u00e1szmunka \u00e9s bossz\u00fav\u00e1gy"},"content":{"rendered":"
\n\n\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

\u201eAz \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s strat\u00e9gi\u00e1i\u201d: ezzel az alc\u00edmmel ny\u00edlt meg a Labor Gal\u00e9ri\u00e1ban a K\u00f6zel-Kelet-Eur\u00f3pa<\/a> c\u00edm\u0171 nemzetk\u00f6zi projekt magyarorsz\u00e1gi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. [1]<\/a> A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a m\u0171v\u00e9szeti re-enactment<\/I> lehet\u0151s\u00e9geit vizsg\u00e1lta eur\u00f3pai, izraeli \u00e9s paleszt\u00edn m\u0171v\u00e9szek munk\u00e1iban, egy olyan konfliktus \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9ben, amelynek egyik l\u00e9nyegi eleme a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi identit\u00e1sok esszencialista felfog\u00e1sa. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kur\u00e1tora, L\u00e1z\u00e1r Eszter a re-enactment<\/I> m\u0171v\u00e9szeti gyakorlata kapcs\u00e1n Inke Arns defin\u00edci\u00f3j\u00e1t id\u00e9zte<\/a>: \u201eA m\u0171v\u00e9szi \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s nem a m\u00falt affirmat\u00edv visszaigazol\u00e1sa, hanem sokkal ink\u00e1bb a jelent k\u00e9rd\u0151jelezi meg<\/I> azon (k\u00f6zel)m\u00faltbeli esem\u00e9nyek felid\u00e9z\u00e9sen kereszt\u00fcl, melyek kit\u00f6r\u00f6lhetetlen nyomot hagytak a kollekt\u00edv eml\u00e9kezetben.\u201d [2]<\/a> A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s alapk\u00e9rd\u00e9se teh\u00e1t az volt, hogy az \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s kort\u00e1rs strat\u00e9gi\u00e1i mennyire k\u00e9pesek \u00e1tform\u00e1lni<\/I> a m\u00falt megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9nek \u00e9s a konfliktusok \u00fajratermel\u00e9s\u00e9nek az identit\u00e1s fix\u00e1lt mint\u00e1in alapul\u00f3 logik\u00e1j\u00e1t. [3]<\/a><\/p>\n

A gal\u00e9ria l\u00e1togat\u00f3j\u00e1t a Public Movement<\/a> izraeli m\u0171v\u00e9szcsoport egy nagym\u00e9ret\u0171 digit\u00e1lis printb\u0151l \u00e9s egy vide\u00f3b\u00f3l \u00e1ll\u00f3 munk\u00e1ja fogadta, amelynek c\u00edme (Sz\u00f3val \u00edgy!<\/I>) egy \u00e1llamalap\u00edt\u00e1s el\u0151tti fegyveres cionista szervezet, az Irgun jelszav\u00e1t haszn\u00e1lja fel. A jelsz\u00f3 (\u201eCsak \u00edgy!\u201d) eredetileg a fegyveres er\u0151szakra utalt, \u00e9s k\u00e9tszeresen is terhelt, ugyanis mag\u00e1ban hordja a nakba, az 1948-as arab katasztr\u00f3fa eml\u00e9k\u00e9t, [4]<\/a> k\u00e9s\u0151bb pedig egy sz\u00e9ls\u0151jobboldali kahanista p\u00e1rt (az 1994-ben betiltott Kach) saj\u00e1t\u00edtotta ki.<\/p>\n

A Public Movement jeruzs\u00e1lemi performansz\u00e1r\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt vide\u00f3n egy feh\u00e9r uniformist visel\u0151, fiatal f\u00e9rfiakb\u00f3l \u00e9s n\u0151kb\u0151l \u00e1ll\u00f3 csoport esk\u00fct\u00e9tel\u00e9t halljuk, amely az egy\u00e9nt egy transzcendens meger\u0151s\u00edt\u00e9sre \u00e9s territori\u00e1lis jogokra hivatkoz\u00f3, homog\u00e9n k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagjak\u00e9nt sz\u00f3laltatja meg. A jelenet h\u00e1tt\u00e9r\u00e9ben a Sirat\u00f3falat \u00e9s a Sziklamecsetet l\u00e1tjuk, amelyek, t\u00fal vall\u00e1si szerep\u00fck\u00f6n, a territori\u00e1lis harc \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi identit\u00e1sok jelk\u00e9pei is. A sz\u00f6veg azonban egy ponton \u00e1tfordul saj\u00e1t dekonstrukci\u00f3j\u00e1ba, \u00e9s ez\u00e9rt a v\u00e9g\u00e9n elhangz\u00f3 esk\u00fct\u00e9teli aktus \u00fcress\u00e9, az identit\u00e1s elj\u00e1tsz\u00e1sa (performanci\u00e1ja) pedig ironikuss\u00e1 v\u00e1lik (azaz nem tudni, hogy \u201eebben a pillanatban\u201d, \u201eitt\u201d \u00e9s \u201emost\u201d pontosan ki esk\u00fcszik \u00e9s mire). [5]<\/a><\/p>\n

De mit jelent ennek a jelenetnek a szerepl\u0151it a berlini Olimpia-stadion el\u00e9 \u00e1ll\u00edtani<\/a>? Az uniformist visel\u0151 testek koreograf\u00e1lt rendje egyszerre utal az olimpiai \u00fcnneps\u00e9gekre, a katonai felvonul\u00e1sokra \u00e9s a politikai demonstr\u00e1ci\u00f3kra, r\u00e1ad\u00e1sul egy olyan \u00e9p\u00fclet \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban, amely \u2013 a k\u00e9pen szerepl\u0151 olimpiai kaput\u00f3l indul\u00f3 \u00e9s a Langemarck-hall\u00e9ban v\u00e9gz\u0151d\u0151 \u00e9p\u00edt\u00e9szeti tengely r\u00e9v\u00e9n \u2013 a sportot a h\u00e1bor\u00fara \u00e9s a h\u0151si hal\u00e1lra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9sk\u00e9nt jelen\u00edtette meg. Ez az \u00e9p\u00fclet \u00e9s a hozz\u00e1 kapcsol\u00f3d\u00f3 olimpiai falu \u00e9pp az\u00e9rt lett a n\u00e1ci N\u00e9metorsz\u00e1g egyik jelk\u00e9pe, mert egyszerre szolg\u00e1lt az 1936-os olimpia, a nemzetiszocialista mitol\u00f3gia (itt: a Langemarck-m\u00edtosz), a h\u00e1bor\u00fa alatt is haszn\u00e1lt katonai l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyek (p\u00e9ld\u00e1ul egy katonai iskola) \u00e9s n\u00e1ci t\u00f6megdemonstr\u00e1ci\u00f3k (azaz egy fajilag defini\u00e1lt, homog\u00e9n k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00e9s megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9nek) a helysz\u00ednek\u00e9nt.<\/p>\n

A Public Movement eredetileg egy n\u00e9met sz\u00e9ls\u0151jobboldali p\u00e1rtot, az NDP-t, a n\u00e9met Antifa-mozgalmat \u00e9s a n\u00e9met rend\u0151rs\u00e9get bevon\u00f3 koreogr\u00e1fi\u00e1t tervezett a helysz\u00ednre, ami v\u00e9g\u00fcl a szervezetek ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e1n hi\u00fasult meg. Az Olimpia-stadion el\u0151tt megrendezett performansz v\u00e9g\u00fcl a n\u00e1ci t\u00f6megrendezv\u00e9nyek zavarba ejt\u0151<\/a> \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1sa volt; az a k\u00e9p viszont, amelyet a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son l\u00e1tunk, az izraeli fiatalokkal, h\u00e1tuk m\u00f6g\u00f6tt az Olimpia-stadionnal, arccal a j\u00f6v\u0151 fel\u00e9, nem a mai N\u00e9metorsz\u00e1gra utal, hanem a cionista metaelbesz\u00e9l\u00e9s \u00e9s az izraeli eml\u00e9kezeti ritu\u00e1l\u00e9k saj\u00e1tos sz\u00ednrevitele, amely a milit\u00e1ns koreogr\u00e1fi\u00e1n kereszt\u00fcl mutat r\u00e1 a benn\u00fck rejl\u0151 agresszi\u00f3ra.<\/p>\n

A Public Movement munk\u00e1j\u00e1val szemben, a gal\u00e9ria szemk\u00f6zti fal\u00e1n Khaled Jarrar palesztin m\u0171v\u00e9sz I, soldier<\/I> c\u00edm\u0171 vide\u00f3ja szerepelt, amelyen a palesztin biztons\u00e1gi er\u0151k egy gyakorlatoz\u00f3 egys\u00e9g\u00e9t l\u00e1tjuk fel\u00fclr\u0151l, olyan n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l, ahonnan a koreograf\u00e1lt rend megboml\u00e1s\u00e1nak apr\u00f3 jelei l\u00e1that\u00f3ak lesznek, ahonnan az egys\u00e9ges sorokba \u00e1ll\u00edtott testek fegyelmezett mozg\u00e1sa \u00e9s a betan\u00edt\u00e1s ism\u00e9tl\u00e9sen alapul\u00f3 folyamata helyett egy v\u00e9letlenszer\u0171en felbukkan\u00f3, ide-oda mozg\u00f3 mint\u00e1zat l\u00e1tunk, \u00e9s ahonnan Khaled Jarrar, m\u0171v\u00e9sz \u00e9s a biztons\u00e1gi er\u0151k egykori tagja<\/a> tiszt\u00e1n eszt\u00e9tikai \u00faton megt\u00f6ri azt, amit \u0151 maga a \u201ekollektivizmus l\u00e9gk\u00f6r\u00e9nek\u201d nevez.<\/p>\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son bemutatott munk\u00e1k k\u00f6z\u00fcl Christoph Draeger sv\u00e1jci m\u0171v\u00e9sz Fekete szeptember<\/I> c\u00edm\u0171 vide\u00f3ja<\/a> utalt leger\u0151sebben a m\u00e9dia(k\u00e9pek) szerep\u00e9re a konfliktus \u00e9szlel\u00e9s\u00e9ben, eml\u00e9kezet\u00e9ben \u00e9s \u00fajratermel\u00e9s\u00e9ben. Draeger az 1972-es m\u00fcncheni olimpi\u00e1n v\u00e9grehajtott mer\u00e9nyletet dolgozta fel, amelyben paleszt\u00edn terrorist\u00e1k tizenegy izraeli sportol\u00f3t \u00f6ltek meg. Ez a mer\u00e9nylet az 1936-os olimpia \u00e1rny\u00e9k\u00e1t vet\u00edtette egy olyan esem\u00e9nyre, amelynek politikai feladata \u00e9pp az volt, hogy egy meg\u00fajult, nyitott \u00e9s modern Nyugat-N\u00e9metorsz\u00e1g k\u00e9p\u00e9t sug\u00e1rozza. [6]<\/a> A mer\u00e9nylet el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9ben d\u00f6nt\u0151 szerepet j\u00e1tszott az a medi\u00e1lis figyelem, amely az olimpi\u00e1t k\u00f6rbevette: noha a terrorista akci\u00f3knak mindig fontos eleme a sajt\u00f3 \u00e9s a m\u00e9dia nyilv\u00e1noss\u00e1ga, ez volt az els\u0151 olyan t\u00e1mad\u00e1s (messze 2001. szeptember 11-e el\u0151tt), amelyet elk\u00f6vet\u0151i val\u00f3ban glob\u00e1lis m\u00e9diaesem\u00e9nyk\u00e9nt terveztek meg. [7]<\/a><\/p>\n

A mer\u00e9nylet Draeger-f\u00e9le \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1sa olyan felv\u00e9teleken alapul, amelyek \u2013 \u00e9pp ez\u00e9rt \u2013 k\u00f6zponti helyet foglalnak el a kor glob\u00e1lis terrorista hull\u00e1m\u00e1nak kultur\u00e1lis eml\u00e9kezet\u00e9ben. Az olimpiai fal\u00fa \u00e9p\u00fclet\u00e9nek erk\u00e9ly\u00e9n \u00e1ll\u00f3 terrorista k\u00e9pe<\/a> mag\u00e1ba s\u0171r\u00edti mind a nyugati t\u00e1rsadalmak f\u00e9lelmeit, mind pedig a konfliktusban \u00e9rintettek f\u00e1jdalmait, gy\u00e1sz\u00e1t \u00e9s gy\u0171l\u00f6lel\u00e9t. A k\u00e9tcsatorn\u00e1s vide\u00f3install\u00e1ci\u00f3 egyik monitor\u00e1n a t\u00e1mad\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 arch\u00edv k\u00e9peket l\u00e1tjuk<\/a>, amelyeket Draeger az Egy nap szeptemberben<\/I><\/a> c\u00edm\u0171 dokumentumfilmb\u0151l vett \u00e1t, [8]<\/a> egy olyan filmb\u0151l, amely a mer\u00e9nylet dr\u00e1m\u00e1j\u00e1t meglehet\u0151sen egyoldal\u00fa m\u00f3don mutatja be: a \u201epaleszt\u00edn probl\u00e9ma\u201d csup\u00e1n a filmben megsz\u00f3lal\u00f3 egykori mer\u00e9nyl\u0151 egy\u00e9ni ind\u00edt\u00e9kak\u00e9nt jelenik meg a film legelej\u00e9n, ehhez k\u00e9pest a mer\u00e9nylet sor\u00e1n meg\u00f6lt sportol\u00f3k \u00e9lett\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek bemutat\u00e1sa sor\u00e1n ar\u00e1nytalanul nagy hangs\u00falyt kap a so\u00e1, ami impliciten meger\u0151s\u00edti a mer\u00e9nylet hivatalos izraeli \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t, amely a terrorist\u00e1kat Eichmann-nal \u00e9s a n\u00e1ci N\u00e9metorsz\u00e1ggal \u00e1ll\u00edtotta p\u00e1rhuzamba.<\/p>\n

Draeger install\u00e1ci\u00f3ja az arch\u00edv k\u00e9peken \u00e9s recikl\u00e1ci\u00f3juk logik\u00e1j\u00e1n v\u00e9gzett kritikai munka, amely nem el\u00e9gszik meg azzal, hogy a k\u00e9peket kiemelje abb\u00f3l az \u00e9rtelmez\u00e9si keretb\u0151l, amelyben a dokumentumfilmen \u2013 \u00e9s kor\u00e1bban, m\u00e1r az esem\u00e9ny egyidej\u0171 percepci\u00f3j\u00e1ban \u2013 megjelentek. Az install\u00e1ci\u00f3 m\u00e1sik monitor\u00e1n a t\u00e1mad\u00e1s \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s\u00e1t l\u00e1tjuk: Draeger a mer\u00e9nylet ut\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt, szint\u00e9n ismertt\u00e9 v\u00e1lt sajt\u00f3fot\u00f3k<\/a> alapj\u00e1n a legapr\u00f3bb r\u00e9szletekig \u00fajra\u00e9p\u00edtette a foglyul ejtett sportol\u00f3k szob\u00e1j\u00e1t<\/a>, [9]<\/a> \u00e9s amat\u0151r sz\u00edn\u00e9szekkel \u2013 meglehet\u0151sen brechti, azaz elidegen\u00edt\u0151 m\u00f3don \u2013 \u00fajra elj\u00e1tszotta<\/a> a t\u00faszejt\u00e9s teljes t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, teh\u00e1t mindazt, amit a korabeli k\u00e9peken a t\u00e9v\u00e9n\u00e9z\u0151k nem l\u00e1thattak, csup\u00e1n elk\u00e9pzelhettek.<\/p>\n

Aki pedig megn\u00e9zi Steven Spielberg 2005-ben k\u00e9sz\u00edtett, M\u00fcnchen<\/I> c\u00edm\u0171 filmj\u00e9t, meg\u00e9rti, hogy az erk\u00e9ly m\u00f6g\u00f6tt zajl\u00f3 esem\u00e9nyeket elk\u00e9pzelni<\/I> 1972 ut\u00e1n olyan kultur\u00e1lis technika lett, amely egyszerre szolg\u00e1lta a gy\u00e1szmunk\u00e1t \u00e9s bossz\u00fa v\u00e1gy\u00e1nak az \u00e1tad\u00e1s\u00e1t \u00e9s \u00e9bren tart\u00e1s\u00e1t. [10]<\/a> Amikor Christoph Draeger egym\u00e1s mell\u00e9 helyezi az arch\u00edv k\u00e9peket \u00e9s az erk\u00e9ly m\u00f6g\u00f6tti szob\u00e1ban zajl\u00f3 esem\u00e9nyek \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s\u00e1t, erre a kultur\u00e1lis technik\u00e1ra k\u00e9rdez r\u00e1 \u2013 munk\u00e1j\u00e1nak a c\u00e9lja pedig az, hogy kiszabad\u00edtsa az esem\u00e9nyt \u00e9s annak k\u00e9peit a konfliktus medi\u00e1lis, pszichol\u00f3giai \u00e9s politikai \u00fajratermel\u00e9s\u00e9nek a logik\u00e1j\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n

Hasonl\u00f3an a Public Movement jeruzs\u00e1lemi performansz\u00e1hoz, egy saj\u00e1tos esk\u00fct\u00e9teli aktus z\u00e1rja Joanna Rajkowska vide\u00f3j\u00e1t<\/a> is, amely 2008-ban, a dzsen\u00edni menek\u00fcltt\u00e1borban k\u00e9sz\u00fclt, a m\u00e1sodik intif\u00e1da \u00e9s a 2002-es dzsen\u00edni harcok sor\u00e1n m\u00e9ly traum\u00e1kat \u00e1t\u00e9lt paleszt\u00edn fiatalokkal. Rajkowska a zsid\u00f3-paleszt\u00edn sz\u00edn\u00e9sz, Juliano Mer Khamis \u00e1ltal alap\u00edtott dzsen\u00edni sz\u00ednh\u00e1zat, a Freedom Theatre<\/a>-t k\u00e9rte fel, hogy tartson terapeutikus foglalkoz\u00e1st a fiataloknak. <\/p>\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son szerepl\u0151 munk\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt ez az egyetlen, amelyben a (r\u00e1ad\u00e1sul eur\u00f3pai) m\u0171v\u00e9sz a konfliktusban \u00e9rintett, helyi civilekkel dolgozik egy\u00fctt, akik a re-enactment<\/I> sor\u00e1n saj\u00e1t magukat, ill. identit\u00e1suknak a konfliktussal \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 aspektusait jelen\u00edtik meg. [11]<\/a> Rajkowska munk\u00e1ja azonban nem mer\u00fcl ki sem a terapeutikus folyamat transzparenci\u00e1j\u00e1ban, sem az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s form\u00e1j\u00e1t \u00e9rint\u0151 etikai k\u00e9rd\u00e9sekben. [12]<\/a> A vide\u00f3n ugyanis nem puszt\u00e1n az \u00e1t\u00e9lt traum\u00e1k terapeutikus c\u00e9l\u00fa \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s\u00e1t l\u00e1tjuk, maga a workshop eg\u00e9sze is \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1sa azoknak az el\u0151ad\u00e1soknak, amelyeket Juliano Mer Khamis \u00e9desanyja, Arna Mer Khamis, ismert baloldali politikus \u00e9s aktivista<\/a> tartott az 1989-ben, az els\u0151 intif\u00e1d\u00e1t k\u00f6vet\u0151en, szint\u00e9n Dzsen\u00ednben alap\u00edtott Stone Theatre-ben. Ez pedig olyan k\u00e9rd\u00e9seket vet fel a konfliktus t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t \u00e9s a ter\u00e1pia lehet\u0151s\u00e9geit illet\u0151en, amelyekre a m\u0171ben nincsen eleve adottnak gondolt, megnyugtat\u00f3 v\u00e1lasz.<\/p>\n

A Stone Theatre el\u0151ad\u00e1sait ebb\u00f3l a dokumentumfilmb\u0151l lehet ismerni, amelyet Juliano Mer Khamis 2003-ban, Arna gyermekei<\/I><\/a> c\u00edmmel k\u00e9sz\u00edtett az 1995-ben, anyja hal\u00e1la ut\u00e1n megsz\u0171nt sz\u00ednh\u00e1zr\u00f3l. [13]<\/a> A dokumentumfilmb\u0151l egyben a m\u00e1sodik intif\u00e1da idej\u00e9re feln\u0151tt fiatalok tragikus t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t is megismerj\u00fck, amely (k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen innen<\/I>) nehezen megv\u00e1laszolhat\u00f3 k\u00e9rd\u00e9seket vet fel a ter\u00e1pia, a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s Arna el\u0151ad\u00e1sainak szerep\u00e9t illet\u0151en.<\/p>\n

A film azt sugallja, hogy a Stone Theatre foglalkoz\u00e1sai \u2013 a \u201enincs b\u00e9ke szabads\u00e1g n\u00e9lk\u00fcl\u201d jelsz\u00f3 jegy\u00e9ben \u2013 a harcra is felk\u00e9sz\u00edtett\u00e9k a gyerekeket. \u201eAmikor sz\u00ednpadon vagyok, olyan, mintha Molotov-kokt\u00e9lokat dob\u00e1ln\u00e9k\u201d, mondja az egyik fi\u00fa a film egyik arch\u00edv felv\u00e9tel\u00e9n, az els\u0151 intif\u00e1da ut\u00e1ni \u00e9vekben, \u00e9s nem k\u00f6nny\u0171 eld\u00f6nteni, hogy az el\u0151ad\u00e1s transzform\u00e1lja (azaz \u00e1tford\u00edtja egy szimbolikus aktusba) vagy feler\u0151s\u00edti benne az agresszi\u00f3t. 2003-ra szinte mindny\u00e1jan meghaltak, t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck \u00f6ngyilkos mer\u00e9nyl\u0151k\u00e9nt.<\/p>\n

Rajkowska vide\u00f3j\u00e1n megelevenednek az Arna gyermekei<\/I>b\u0151l ismert jelenetek, az az esk\u00fct\u00e9teli aktus azonban, amely a vide\u00f3t z\u00e1rja, a m\u00e1sodik intif\u00e1da nyomaszt\u00f3 hagyat\u00e9k\u00e1ra adott v\u00e1lasz: a fiatalok spont\u00e1n r\u00f6gt\u00f6nz\u00e9sek\u00e9nt elhangz\u00f3 esk\u00fct\u00e9tel a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi identit\u00e1sritu\u00e1l\u00e9k par\u00f3di\u00e1ja, \u00e9s egy olyan m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s terapeutikus praxisra utal, amely nem m\u00e9ly\u00edti bele \u0151ket a traum\u00e1hoz \u00e9s a konfliktushoz k\u00f6t\u00f6tt identit\u00e1sukba. Maga Juliano Mer Khamis, aki az ellen\u00e1ll\u00e1s \u00faj, nem er\u0151szakos form\u00e1it kereste, \u00e9s \u201e100%-ig palesztinnak \u00e9s 100%-ig zsid\u00f3nak\u201d tartotta<\/a> mag\u00e1t, a homog\u00e9n \u00e9s esszencialista identit\u00e1smint\u00e1k elutas\u00edt\u00e1s\u00e1nak a p\u00e9ld\u00e1ja volt. [14]<\/a><\/p>\n

Ak\u00e1rcsak Draeger munk\u00e1ja, egy terrort\u00e1mad\u00e1st dolgoz fel az izraeli dokumentumfilm egyik klasszikus\u00e1nak, Avi Mograbinak a filmje is<\/a> (Mrs. Goldstein<\/I>, 2006). A filmen egy castinget<\/a> l\u00e1tunk, amelyen fiatal sz\u00edn\u00e9szn\u0151k Baruch Goldstein izraeli mer\u00e9nyl\u0151 feles\u00e9g\u00e9nek a b\u00edr\u00f3s\u00e1gon tett tan\u00favallom\u00e1s\u00e1t j\u00e1tsz\u00e1k el. Baruch Goldstein a sz\u00e9ls\u0151jobboldali kahanista mozgalom tagja volt, \u00e9s 1994-ben, Hebronban huszonkilenc palesztint \u00f6lt meg p\u00e9nteki im\u00e1juk k\u00f6zben \u2013 ez az esem\u00e9ny a b\u00e9kefolyamatot al\u00e1\u00e1s\u00f3 els\u0151 mer\u00e9nyletk\u00e9nt \u00e9s a k\u00e9s\u0151bb fell\u00e1ngol\u00f3 \u00fajabb er\u0151szakhull\u00e1m kezd\u0151pontjak\u00e9nt lett az izraeli eml\u00e9kezet r\u00e9sze.<\/p>\n

A fikt\u00edv casting eredetileg Mograbi 2003-ban, a m\u00e1sodik intif\u00e1da idej\u00e9n forgatott Augusztus<\/I> c\u00edm\u0171 dokumentumfilmj\u00e9nek a r\u00e9szek\u00e9nt k\u00e9sz\u00fclt, [15]<\/a> \u00e9s olyan jelenetek k\u00f6z\u00e9 illeszkedett, amelyek azt sugallt\u00e1k, hogy a fesz\u00fclts\u00e9g \u00e9s az agresszi\u00f3 az izraeli \u00e9let minden szintj\u00e9n \u00e9s ter\u00fclet\u00e9n jelen van, a mindennapi kommunik\u00e1ci\u00f3t\u00f3l az er\u0151szakos konfliktusokig. Tanuvallom\u00e1sa sor\u00e1n Miriam Goldstein f\u00e9rje fegyver\u00e9nek kiad\u00e1s\u00e1t k\u00f6vetelte a b\u00edr\u00f3s\u00e1gt\u00f3l. A t\u00f6bb hangra \u00e9s t\u00f6bb j\u00e1t\u00e9kst\u00edlusra felosztott vallom\u00e1s egyszerre sugallja azt, hogy a fiatal n\u0151k b\u00e1rmelyike lehetne Miriam Goldstein, \u00e9s azt, hogy egyik\u0151j\u00fck sem az. Az \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s ez esetben seg\u00edt abban, hogy a j\u00e1tsz\u00f3k \u00e9s a n\u00e9z\u0151k a t\u00f6rt\u00e9nettel \u00e9s a benne foglalt s\u00e9relmekkel \u00e9s indulatokkal szemben, mik\u00f6zben a fikci\u00f3 k\u00f6zeg\u00e9ben elsaj\u00e1t\u00edtj\u00e1k, t\u00e1vols\u00e1got alak\u00edtsanak ki.<\/p>\n

  <\/p>\n

\n

[1]<\/a> K\u00f6zel-Kelet-Eur\u00f3pa. Az \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s strat\u00e9gi\u00e1i<\/I>, kur\u00e1tor: L\u00e1z\u00e1r Eszter, Labor Gal\u00e9ria, 2012. \u00e1prilis 27. \u2013 2012. m\u00e1jus 18.<\/p>\n

[2]<\/a> Inke Arns: History Will Repeat Itself: Strategies of Re-enactment in Contemporary (Media) Art and Performance, in: History Will Repeat Itself<\/I>, ed. by Inke Arns, Gabriele Horn, Revolver Publishing, Frankfurt am Main, 2008., online itt<\/a><\/p>\n

[3]<\/a> A re-enactment<\/I> magyar megfelel\u0151j\u00e9b\u0151l nem lehet kihallani azt a kett\u0151s jelent\u00e9st, amit az angol sz\u00f3 mag\u00e1ban foglal: az enact egyszerre jelenti egy szerep sz\u00ednrevitel\u00e9t \u00e9s valaminek (p\u00e9ld\u00e1ul t\u00f6rv\u00e9nynek) a ‘hat\u00e1lyba’ vagy ‘\u00e9letbe l\u00e9p\u00e9s\u00e9t’. Azaz a re-enactment fogalma mag\u00e1ban hordja egy esem\u00e9ny \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s\u00e1t \u00e9s azt, ami ez\u00e1ltal t\u00f6rt\u00e9nik, mondjuk \u00edgy: a val\u00f3s\u00e1g szimbolikus rendj\u00e9ben v\u00e9gbemegy. V\u00f6. Domenico Quaranta: Re: Akt!. Things That Happen Twice, in: Re: Akt! Reconstruction, Re-enactment, Re-porting<\/I>, szerk. Antonio Caronia et al., Vice Versa, Berlin, 2009, 60., online itt<\/a>.<\/p>\n

[4]<\/a> Az Irgun r\u00e9szt vett a Deir Yassin-i m\u00e9sz\u00e1rl\u00e1sban, amely az egyik elind\u00edt\u00f3ja volt az 1948-as arab exodusnak, v\u00f6. Benny Morris: The Birth of the Palestinian Refugee Problem<\/I>, Cambridge UP, 2004, 237sk.<\/p>\n

[5]<\/a> \u201eEgy \u00e1llam hat\u00e1rain bel\u00fcl vagyok. \/ Szil\u00e1rdan \u00e1llok. \/ (\u2026) \/ El\u0151re n\u00e9zek, a j\u00f6v\u0151t f\u00fcrk\u00e9szem. \/ Sz\u00e9les mellkas, emelkedett, b\u00fcszke. \/ (\u2026) \/ \u00c9rzem a fels\u0151bb jelenl\u00e9tet \/ Egy csoport tagja vagyok \/ (\u2026) \/ Biztos vagyok a helyzetemben, \u00e9s tudom \/ itt a helyem. \/ (\u2026) \/ Nem fogok \u00f6r\u00f6kk\u00e9 itt \u00e1llni \/ Nem \/ \u00c1llhatn\u00e9k itt \u00f6r\u00f6kk\u00e9 \/ Nem \/ Tal\u00e1n t\u00e9vedek \/ Nem t\u00e9vedek \/ Igazam van \/ Itt vagyok \/ Egyed\u00fcl vagyok \/ Elb\u0171v\u00f6lve \/ Esk\u00fct teszek \/ Ebben a pillanatban \/ Most! \/ Most!\u201d<\/p>\n

[6]<\/a> V\u00f6. Kay Schiller, Christopher Young, The 1972 Munich Olimpics and the Making of Modern Germany<\/I>, Berkeley and Los Angeles, 2010, online itt<\/a>. \u00c9s ez m\u00e1r val\u00f3ban nem az a Nyugat-N\u00e9metorsz\u00e1g volt, ahol alig t\u00edz \u00e9vvel kor\u00e1bban \u2013 az 1963-as Auschwitz-per \u00e9s az 1968-as baloldali mozgalmak el\u0151tt \u2013 m\u00e9g lehets\u00e9ges volt, hogy a berlini Olimpia-stadion rekonstrukci\u00f3j\u00e1val ugyanazt a Werner March-ot b\u00edzz\u00e1k meg, mint aki 1933-ban fel\u00e9p\u00edtette. (Noha March az \u00faj m\u00fcncheni stadion \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t is megp\u00e1ly\u00e1zta.)<\/p>\n

[7]<\/a> K\u00f6zismert, hogy az \u00e9l\u0151 telev\u00edzi\u00f3s k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s m\u00e1s m\u00f3don is r\u00e9sze lett az esem\u00e9nynek: a n\u00e9met rend\u0151rs\u00e9g akci\u00f3j\u00e1t az hius\u00edtotta meg, hogy a terrorist\u00e1k \u00e9l\u0151ben k\u00f6vett\u00e9k a rend\u0151r\u00f6k mozg\u00e1s\u00e1t a foglyul ejtett sportol\u00f3k szob\u00e1j\u00e1ban elhelyezett k\u00e9sz\u00fcl\u00e9ken.<\/p>\n

[8]<\/a> One Day in September<\/I>, rendezte: Kevin Macdonald, Nagy-Brittania, 1999, ’94<\/p>\n

[9]<\/a> Draeger install\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak eredetileg \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul a pr\u00e1gai DOX K\u00f6zel-Kelet-Eur\u00f3pa c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n<\/a> is \u2013 r\u00e9sze az \u00e9letnagys\u00e1gban ut\u00e1na\u00e9p\u00edtett szoba is (ami a Laborban a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r m\u00e9reteib\u0151l ered\u0151en sem lett volna megoldhat\u00f3).<\/p>\n

[10]<\/a> M\u00fcnchen<\/I>, rendezte: Steven Spielberg, USA, 2005, ‘163. A m\u00fcncheni olimpiai falu szob\u00e1j\u00e1ban lej\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 v\u00e9res jelenetet a filmben Avner, a megtorl\u00e1ssal megb\u00edzott Moszad-csoport vezet\u0151je k\u00e9pzeli el, amikor \u2013 \u00faton Eur\u00f3p\u00e1ba \u2013 nekiv\u00e1g a k\u00fcldet\u00e9s\u00e9nek. A Golda Meirrel \u00e9s az anyj\u00e1val folytatott besz\u00e9lget\u00e9sek mellett (amelyek a mer\u00e9nyletet a so\u00e1 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9be \u00e1ll\u00edtj\u00e1k) ez az imagin\u00e1ci\u00f3 az, ami seg\u00edt eloszlatni a feladattal kapcsolatos mor\u00e1lis k\u00e9ts\u00e9geit. A film alapj\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 reg\u00e9nyben a terroristat\u00e1mad\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t egy elbesz\u00e9l\u0151i \u201eProl\u00f3gus\u201d mondja el, aminek az ideol\u00f3giai szerepe hasonl\u00f3, de k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl kev\u00e9sb\u00e9 alkalmas arra, hogy a jelenetet imagin\u00e1ci\u00f3s technikak\u00e9nt interioriz\u00e1ltassa, v\u00f6. George Jonas: Megtorl\u00e1s. Egy izraeli antiterrorista csoport igaz t\u00f6rt\u00e9nete<\/I>, Budapest Kiad\u00f3 \u2013 Popkult\u00fara Kultur\u00e1lis Egyes\u00fclet, 1990, 15\u201320.<\/p>\n

[11]<\/a> Ez az, amit Claire Bishop \u201e\u00e1truh\u00e1zott\u201d vagy \u201edeleg\u00e1lt\u201d performansznak nevez, v\u00f6. Claire Bishop: Outsourcing Authenticity? Delegated Performance in Contemporary Art<\/I>, in: U\u0151., Mark Sladen: Double Agent<\/I>, Institute of Contemporary Arts, London, 2008, 111\u2013125., ill. Trauma, Antagonism and the Bodies of Others<\/a>: a Dialogue on Delegated Performance. An Interview with Claire Bishop by Julia Austin, in: Performance Paradigm<\/I>, May 2009.<\/p>\n

[12]<\/a> Az etikai modell kritik\u00e1j\u00e1hoz l\u00e1sd: Claire Bishop: A szoci\u00e1lis fordulat: a kollabor\u00e1ci\u00f3 \u00e9s el\u00e9gedetlenei<\/I>, ford. Somogyi Hajnalka, exindex<\/a>, 2007.<\/p>\n

[13]<\/a> Arna’ Children<\/I>, rendezte: Juliano Mer-Khamis, Izrael \u2013 Hollandia, 2003, ’84<\/p>\n

[14]<\/a> Juliano Mer Khamis 2011-ben mer\u00e9nylet \u00e1ldozata lett.<\/p>\n

[15]<\/a> August: A Moment Before the Eruption, rendezte: Avi Mograbi, Izrael, 2002, ’72. A film hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 a Ny\u00edlt T\u00e1rsadalom Int\u00e9zet (OSI) arch\u00edvum\u00e1ban<\/a>.<\/p>\n\n\n

  <\/p>\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    \u201eAz \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s strat\u00e9gi\u00e1i\u201d: ezzel az alc\u00edmmel ny\u00edlt meg a Labor Gal\u00e9ri\u00e1ban a K\u00f6zel-Kelet-Eur\u00f3pa c\u00edm\u0171 nemzetk\u00f6zi projekt magyarorsz\u00e1gi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. [1] A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a m\u0171v\u00e9szeti re-enactment lehet\u0151s\u00e9geit vizsg\u00e1lta eur\u00f3pai, izraeli \u00e9s paleszt\u00edn m\u0171v\u00e9szek munk\u00e1iban, egy olyan konfliktus \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9ben, amelynek egyik l\u00e9nyegi eleme a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi identit\u00e1sok esszencialista felfog\u00e1sa. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kur\u00e1tora, L\u00e1z\u00e1r Eszter a re-enactment m\u0171v\u00e9szeti […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630805,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-400858","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400858","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400858"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400858\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630805"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400858"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400858"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400858"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}