{"id":400866,"date":"2012-10-09T22:00:00","date_gmt":"2012-10-09T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400866"},"modified":"2022-04-09T12:53:20","modified_gmt":"2022-04-09T11:53:20","slug":"porszemek-vagy-nanorobotok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/porszemek-vagy-nanorobotok\/","title":{"rendered":"Porszemek vagy nanorobotok?"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

Ha valaki egy harminch\u00e9t tonn\u00e1s meteorit t\u00f6rt\u00e9neti tudat\u00e1val p\u00e9ld\u00e1l\u00f3zik \u00e9s egy bombat\u00e1mad\u00e1s \u00e1ldozat\u00e1ul esett sz\u0151nyeg \u00e9rz\u00e9seit firtatja, akkor a tudatlan \u00e9s gyan\u00fatlan n\u00e9z\u0151nek Michel Foucault klasszikus hasonlata juthat esz\u00e9be a tengerparti homokba rajzolt arccal, mely \u2013 metaforikusan, persze \u2013 az ember fogalm\u00e1nak hely\u00e9t \u00e9s jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t jelzi a kult\u00fara t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben.<\/p>\r\n\r\n

Tal\u00e1n ennek a k\u00e9pnek is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy Foucault magnum opusz\u00e1hoz (A szavak \u00e9s a dolgok<\/I>) szokt\u00e1k k\u00f6tni a poszthumanizmus kezdet\u00e9t, legal\u00e1bbis a b\u00f6lcseleti ir\u00e1nyults\u00e1g\u00fa kult\u00farakutat\u00f3k, hiszen van egy m\u00e1sik diskurzusa is a t\u00e9m\u00e1nak, amely az informatika \u00e9s a kibernetika, valamint a sci-fi berkeihez vezet, \u00e9s a tudat let\u00f6lthet\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l, a mesters\u00e9ges intelligencia fejl\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l, valamint a kiborgok anat\u00f3mi\u00e1j\u00e1r\u00f3l \u00e9rtekezik. (1)<\/a><\/p>\r\n\r\n

E k\u00e9t n\u00e9z\u0151pont, mondhatni az antropol\u00f3giai \u00e9s a kibernetikai, r\u00e9gebben mark\u00e1nsan elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt egym\u00e1st\u00f3l, de \u00fajabban van k\u00f6z\u00f6tt\u00fck n\u00e9mi \u00e1tj\u00e1r\u00e1s, ami az eredetis\u00e9g avantg\u00e1rd kultusza \u00e9s a modern, innovat\u00edv gondolkod\u00e1s ig\u00e9nye fel\u0151l is magyar\u00e1zhat\u00f3.<\/p>\r\n\r\n

A dOCUMENTA (13) f\u0151kur\u00e1tor\u00e1t, Carolyn Christov-Bakargievet azonban nem puszt\u00e1n a m\u0171alkot\u00e1s \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet sorsa \u00e9rdekli a \u201ebio-kibernetikus reprodukci\u00f3\u201d korszak\u00e1ban. (2)<\/a> A torin\u00f3i Kort\u00e1rs M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum (Castello di Rivoli) igazgat\u00f3j\u00e1t m\u00e9g csak nem is igaz\u00e1n a terrorizmus \u00e9s a genetika rettenetesen divatos k\u00e9rd\u00e9sei ny\u0171g\u00f6zik le, hiszen k\u00fcl\u00f6nleges nem-emberi \u00e9s emberen t\u00fali optik\u00e1ja m\u00f6g\u00f6tt egy nagyon is ismer\u0151s, b\u00e1r ma, a posztpolitika \u201eembertelen\u00fcl\u201d kem\u00e9ny korszak\u00e1ban tal\u00e1n kiss\u00e9 divatjam\u00falt, \u201elelkes\u201d, empatikus humanizmus rejt\u0151zik.<\/p>\r\n\r\n

Tal\u00e1n ennek a specifikusan posztfeminista (m\u00e1r ahogy ezt Donna Haraway \u00e9rti) humanizmusnak az egyik jellegzetess\u00e9ge az is, hogy a d (13)-at ugyan nem jellemzik a nagy Nevek \u00e9s a nagy Te\u00f3ri\u00e1k, de a tud\u00e1s \u00e9s az \u00e9let bonyolult, Christov-Bakargiev-f\u00e9le sz\u0151ttes\u00e9b\u0151l az\u00e9rt kirajzol\u00f3dnak bizonyos mint\u00e1zatok, melyek persze a \u201eTervez\u0151\u201d sz\u00e1nd\u00e9ka szerint ink\u00e1bb csak esetlegesek \u00e9s proviz\u00f3rikusak, \u00e9s r\u00e1ad\u00e1sul m\u00e9g mozg\u00e1sban is vannak. Haraway \u00e9s az \u00fagy nevezett kiberfeminizmus gyors megid\u00e9z\u00e9se tal\u00e1n az\u00e9rt sem indokolatlan itt, mert a kur\u00e1tor retorik\u00e1j\u00e1ban a m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1s a tud\u00e1s termel\u00e9s\u00e9nek t\u00e1gabb kontextus\u00e1ban jelenik meg.<\/p>\r\n\r\n

A h\u00edv\u00f3szavak \u00e9s az ir\u00e1nymutat\u00f3 koncepci\u00f3k n\u00e9lk\u00fcli megaki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00edgy olyb\u00e1 t\u0171nik, mintha a tud\u00e1st\u00e1rsadalom nagyon is val\u00f3s alapjain \u00e9p\u00edten\u00e9 fel a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le ismeretek \u00e9s n\u00e9z\u0151pontok lehet\u0151 legsz\u00e9lesebb platformj\u00e1t a m\u0171v\u00e9szekt\u0151l a kur\u00e1torokon \u00e9s a kult\u00faratud\u00f3sokon \u00e1t eg\u00e9szen az elm\u00e9leti fizikusokig. Ugyanez a leny\u0171g\u00f6z\u0151 kiterjed\u00e9s figyelhet\u0151 meg geopolitikai \u00e9rtelemben is, mert a n\u00e9gy hangs\u00falyos ponton, Kasselen, Kabulon, Kair\u00f3n \u00e9s Banffon k\u00edv\u00fcl (melyek metaforikuss\u00e1g\u00e1r\u00f3l majd k\u00e9s\u0151bb) a teoretikus b\u00e1zis \u00e9s az intellektu\u00e1lis p\u00e1rbesz\u00e9d ter\u00e9ben Jerev\u00e1n \u00e9s Phnompen mellett helyet kap m\u00e9g Budapest is P\u00e1ldi L\u00edvi\u00e1val, Luk\u00e1cs Gy\u00f6rggyel, Szentj\u00f3by Tam\u00e1ssal, Tam\u00e1s G\u00e1sp\u00e1r Mikl\u00f3ssal \u00e9s Gy\u00f6rgy P\u00e9terrel.<\/p>\r\n\r\n

A kur\u00e1tor (ink\u00e1bb csak implicit) koncepci\u00f3j\u00e1nak retorik\u00e1ja azonban e m\u00e1r j\u00f3l ismert, interdiszciplin\u00e1ris \u00e9s glob\u00e1lis perspekt\u00edva ellen\u00e9re sem v\u00e1lik funkcion\u00e1liss\u00e1 \u00e9s kommerssz\u00e9. Ha musz\u00e1j c\u00edmk\u00e9zni, akkor legink\u00e1bb a poszthumanizmus \u00e9s posztfeminizmus \u00e9rhet\u0151 benne tetten, legal\u00e1bbis a sorok k\u00f6z\u00f6tt, mert a bevezet\u0151 \u00e9s programad\u00f3 tanulm\u00e1ny c\u00edme p\u00e9ld\u00e1ul nem egy ismert toposz, hanem egy meglep\u0151 id\u00e9zet: \u201ea t\u00e1nc frenetikus, \u00e9letteli, zajos, cseng\u0151, p\u00f6rg\u0151 \u00e9s nyakatekert volt, \u00e9s r\u00e1ad\u00e1sul sok\u00e1ig tartott.\u201d (3)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Az id\u00e9zet forr\u00e1s\u00e1t am\u00fagy csak egy m\u00e1sik tanulm\u00e1ny\u00e1ban, pontosabban \u201elevel\u00e9ben\u201d adja meg a kur\u00e1tor. Innen tudhatjuk meg, hogy az Interneten bukkant r\u00e1 az omin\u00f3zus mondatra, amelyet egy Haiti-i t\u00f6rzsi t\u00e1nc (Bamboule) jellemz\u00e9s\u00e9re alkotott valaki n\u00e9met\u00fcl, a kur\u00e1tornak pedig megtetszett a mondat hangulata, \u00e9s a t\u00e1nc aktus\u00e1ban, az eksztatikus \u00e9s elk\u00f6telezett, egyszerre individu\u00e1lis \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi, ink\u00e1bb emocion\u00e1lis, mint intellektu\u00e1lis mozg\u00e1sban tal\u00e1lt \u00e9s \u00e9rzett r\u00e1 az eg\u00e9sz dOCUMENTA k\u00f6zponti metafor\u00e1j\u00e1ra.<\/p>\r\n\r\n

A rabszolgafelkel\u00e9sekkel \u00f6sszefon\u00f3dott t\u00e1nchoz r\u00e1ad\u00e1sul Breitenau kapcs\u00e1n jutott el, hiszen az egykor b\u00f6rt\u00f6nk\u00e9nt, majd koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1bork\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151 benc\u00e9s monostor k\u00e9s\u0151bb n\u0151i jav\u00edt\u00f3int\u00e9zet, majd pszichi\u00e1triai klinika lett, amelyhez egy t\u00e1nctermet is \u00e9p\u00edtettek, rekre\u00e1ci\u00f3 c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. A hatalmas t\u00e1vlatokban sz\u00f6rf\u00f6l\u0151 koreogr\u00e1fus-kur\u00e1tor ennek megfelel\u0151en olyan m\u0171v\u00e9szeti kutat\u00e1sokat h\u00edvott meg Kasselbe, amelyek mentalit\u00e1sa \u00e9letteli \u00e9s elk\u00f6telezett, t\u00e1rgya kapcsol\u00f3dik a politik\u00e1hoz \u00e9s a te\u00f3ri\u00e1hoz, de a projekt maga m\u00e9gis er\u0151teljesen a mat\u00e9ri\u00e1ra \u00e9p\u00edt, legyen az ak\u00e1r \u00e9l\u0151, ak\u00e1r \u00e9lettelen.<\/p>\r\n\r\n

Ennek megfelel\u0151en Christov-Bakargiev \u201em\u0171v\u00e9szetelm\u00e9lete\u201d is holisztikus, de nem logocentrikus \u00e9s szkeptikus a kifejez\u00e9s filoz\u00f3fiai \u00e9rtelm\u00e9ben, mik\u00f6zben igyekszik tekintettel lenni a vil\u00e1g minden \u00e9l\u0151 \u00e9s \u00e9lettelen alkot\u00f3j\u00e1nak fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re. Az \u00e9rz\u0151 \u00e9s nem-\u00e9rz\u0151, a lelkes \u00e9s a l\u00e9lek n\u00e9lk\u00fcli l\u00e9tez\u0151k k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge r\u00e1ad\u00e1sul olyan intellektu\u00e1lis fr\u00e1zis, amely t\u00f6bbsz\u00f6r is hangs\u00falyoss\u00e1 v\u00e1lik a kur\u00e1tor retorik\u00e1j\u00e1ban, \u00e9s olyan poszthumanista vid\u00e9kekre vezet, amelyet l\u00e1tsz\u00f3lag szokatlan, hibrid entit\u00e1sok, kv\u00e1zi-szem\u00e9lyek \u00e9s kv\u00e1zi-t\u00e1rgyak n\u00e9pes\u00edtenek be. (4)<\/a><\/p>\r\n\r\n

A t\u00e1rgyak \u00e9lete<\/p>\r\n\r\n

A tudom\u00e1nyfiloz\u00f3fia egy bizonyos szegmense fel\u0151l n\u00e9zve eg\u00e9sz vil\u00e1gunkat kv\u00e1zi-t\u00e1rgyak \u00e9s kv\u00e1zi-szem\u00e9lyek lakj\u00e1k, vagyis olyan l\u00e9tez\u0151k, amelyek nem puszt\u00e1n szem\u00e9lyek \u00e9s nem is puszt\u00e1n t\u00e1rgyak, \u00e9let\u00fck \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck hibrid m\u00f3don zajlik, mivel az \u201eaktorok\u201d hol t\u00e1rgyaknak, hol szem\u00e9lyeknek, hol pedig a diskurzus egy elem\u00e9nek tekintik az adott entit\u00e1st, legyen az ak\u00e1r m\u0171t\u00e1rgy, ak\u00e1r m\u0171v\u00e9sz, ak\u00e1r egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s koncepci\u00f3ja.<\/p>\r\n\r\n

A kv\u00e1zi-t\u00e1rgyak am\u00fagy valamikor a hetvenes \u00e9vekben bukkantak fel a francia tudom\u00e1nyfiloz\u00f3fus, Michel Serres m\u0171veiben, de igazi karrierj\u00fcket Bruno Latour antropol\u00f3gi\u00e1ba oltott tud\u00e1sszociol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhetik, aki k\u00f6zponti szerepet sz\u00e1nt nekik cselekv\u0151-h\u00e1l\u00f3zat elm\u00e9let\u00e9ben (actor-network theory), amely a tudom\u00e1nyos tud\u00e1s t\u00e1rsadalmi konstrukci\u00f3j\u00e1t vall\u00f3 filoz\u00f3fusok \u00e9s szociol\u00f3gusok egyik kedvelt elemz\u00e9si m\u00f3dszere ma is, legyen sz\u00f3 ak\u00e1r kagyl\u00f3kr\u00f3l, ak\u00e1r kvarkokr\u00f3l. (5)<\/a><\/p>\r\n\r\n

A laborat\u00f3riumi \u00e9let antropol\u00f3giai vizsg\u00e1lat\u00e1val p\u00e1rhuzamosan a hibridit\u00e1s fogalma fontos szerepet kapott a feminista tudom\u00e1nyfiloz\u00f3fi\u00e1ban is, amelynek kiemelked\u0151 alakja, Donna Haraway a dOCUMENTA tiszteletbeli tan\u00e1csad\u00f3 test\u00fclet\u00e9nek is tagja lett. (6)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Haraway \u00e9s Latour \u2013 egym\u00e1st\u00f3l sem f\u00fcggetlen \u2013 perspekt\u00edv\u00e1ja az \u00e9l\u0151 \u00e9s \u00e9lettelen \u00e1gensekb\u0151l \u00e1ll\u00f3, de m\u00e9g sem els\u0151sorban diszkurz\u00edv, hanem hangs\u00falyosan materi\u00e1lis vil\u00e1g felmutat\u00e1s\u00e1val egy olyan intellektu\u00e1lis keret, amely nemcsak Christov-Bakargiev retorik\u00e1j\u00e1ra, de a dOCUMENTA eg\u00e9sz\u00e9nek optik\u00e1j\u00e1ra is jelent\u0151s hat\u00e1st gyakorolt.<\/p>\r\n\r\n

E t\u00e9ren emblematikus, hogy egy nem emberi dimenzi\u00f3kban l\u00e9tez\u0151, a F\u00f6ldn\u00e9l is \u201e\u00f6regebb\u201d meteorit<\/a> lett a dOCUMENTA egyik f\u0151szerepl\u0151je, de az is jelz\u00e9s \u00e9rt\u00e9k\u0171, hogy a kur\u00e1tor a bevezet\u0151 tanulm\u00e1ny\u00e1ban \u201et\u00e1ncol\u00f3 fotonok\u201d-r\u00f3l \u00e9rtekezik, amelyek szint\u00e9n remek kv\u00e1zi-t\u00e1rgyak, hiszen t\u00e1rgyk\u00e9nt besz\u00e9l\u00fcnk r\u00f3luk, mik\u00f6zben intenci\u00f3val ruh\u00e1zzuk fel \u0151ket, pedig m\u00e9g m\u00e9rhet\u0151 t\u00f6meg\u00fck sincsen.<\/p>\r\n\r\n

Ha m\u00e1r kvantumfizik\u00e1r\u00f3l esik sz\u00f3, akkor \u00e9rdemes megjegyezni, hogy Haraway mellett egy posztfeminista fizikus, Karen Barad is inspir\u00e1lta a kur\u00e1tort, aki Haraway tan\u00edtv\u00e1nyak\u00e9nt interakci\u00f3k helyett intra-akci\u00f3kr\u00f3l \u00e9rtekezik, amelyek nem csak a diskurzust, de annak r\u00e9sztvev\u0151it is form\u00e1lj\u00e1k, legyenek azok ak\u00e1r \u00e9rz\u0151 l\u00e9nyek, ak\u00e1r \u00e9rz\u00e9keny m\u0171szerek, ak\u00e1r \u00e9lettelen fotonok. (7)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Barad am\u00fagy igen b\u00e1tran kapcsolja \u00f6ssze a r\u00e9szecskefizik\u00e1t a szubjektum \u00e9s a kommunik\u00e1ci\u00f3 posztsztukturalista elm\u00e9leteivel \u00e9s Haraway szitu\u00e1lt, vagyis helyhez k\u00f6t\u00f6tt (t\u00e1rsadalmi \u00e9s biol\u00f3giai \u00e9rtelemben is!) tud\u00e1s fogalm\u00e1b\u00f3l kiindulva az ismeretelm\u00e9letet eg\u00e9sz\u00e9t igyekszik ontol\u00f3giai alapokra helyezni. (8)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Ekk\u00e9nt pedig a t\u00e1volban felsejlik a megtestes\u00fclt tud\u00e1s fenomenol\u00f3gi\u00e1ja Maurice Merleau-Pontyval, aki Christov-Bakargiev egyik hosszabb eszmefuttat\u00e1s\u00e1t is inspir\u00e1lta, amelyben m\u00e9g Donald Winnicott gyermekpszichol\u00f3gi\u00e1ja is helyet kapott a t\u00e1rgyak \u00e9s a szem\u00e9lyek viszonylat\u00e1ban. \u00c9s ha m\u00e1r ott van Merleau-Ponty, akkor j\u00f6n Judith Butler is, a tud\u00e1s \u00e9s az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s fenomenol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak performat\u00edv tov\u00e1bbfejleszt\u00e9s\u00e9vel, \u00e9s a t\u00e1rsadalmi nemi szerepek biol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak \u00fajra\u00edr\u00e1s\u00e1val.<\/p>\r\n\r\n

Mindehhez k\u00e9pest maga a modern term\u00e9szettudom\u00e1ny, illetve annak konstruktivista ismeretelm\u00e9lete nem jelenik meg k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben mark\u00e1nsan a dOCUMENTA-n, legf\u00f6ljebb annyiban, hogy a kur\u00e1tor a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00f6zponti szekci\u00f3j\u00e1t, kaotikus Wunderkammerj\u00e9t, \u201eagy\u201d<\/a>-nak keresztelte el. No meg annyiban, hogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s mag\u00e1ban foglalja Kassel term\u00e9szettudom\u00e1nyi m\u00fazeum\u00e1t is, az Ottoneumot.<\/p>\r\n\r\n

A tudom\u00e1ny szelleme m\u00e9gsem itt k\u00eds\u00e9rt a legmark\u00e1nsabban, hanem ink\u00e1bb k\u00e9t koreai m\u0171v\u00e9sz, Moon Kyungwoon \u00e9s Jeon Joonho high tech hangulat\u00fa install\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban, a News from Nowhere<\/I>-ben, amely egy posztapokaliptikus vil\u00e1g kiborgra eml\u00e9keztet\u0151 t\u00fal\u00e9l\u0151it \u00e1br\u00e1zolja, akik a fennmarad\u00f3 leletekb\u0151l archeol\u00f3giai \u00e9s biol\u00f3giai eszk\u00f6z\u00f6kkel pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k meg rekonstru\u00e1lni<\/a> a jelenben tov\u00e1bb\u00e9l\u0151 m\u00faltat, saj\u00e1t emberi mivoltukat.<\/p>\r\n\r\n

A humanizmus \u00e9s a humanit\u00e1s hasonl\u00f3 szellemben, de eg\u00e9szen elt\u00e9r\u0151 anyagban jelenik meg Pierre Huyghe (szint\u00e9n a tiszteletbeli tan\u00e1csad\u00f3 test\u00fclet tagja) nagym\u00e9ret\u0171 \u00e9s fenomen\u00e1lis install\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban, amely m\u00e1r m\u0171t\u00e1rgyle\u00edr\u00e1sa szerint is \u00e9l\u0151 entit\u00e1sokb\u00f3l \u00e9s \u00e9lettelen t\u00e1rgyakb\u00f3l \u00e1ll. Am\u00edg Moon \u00e9s Jeon egy ismert t\u00f6rt\u00e9netet v\u00e1zolt fel igen eleg\u00e1nsan, addig Huyghe m\u0171v\u00e9nek ereje \u00e9ppen az ismeretlenben rejlik.<\/p>\r\n\r\n

Az install\u00e1ci\u00f3 maga ugyanis nehezen beazonos\u00edthat\u00f3<\/a>, fura t\u00f6rmel\u00e9khegyekb\u0151l<\/a> \u00e1ll, illetve egy klasszikus hangulat\u00fa k\u0151szoborb\u00f3l<\/a>, melynek fej\u00e9t m\u00e9hkapt\u00e1r bor\u00edtja be. A m\u00e9hek pedig \u00e9pp \u00fagy r\u00e9szei a m\u0171nek, mint az a k\u00e9t r\u00f3zsasz\u00ednre festett l\u00e1b\u00fa kutya<\/a>, amelyeknek mozg\u00e1sa \u00e9s interakci\u00f3ja a n\u00e9z\u0151kkel eg\u00e9szen zavarba ejt\u0151 hat\u00e1st kelt.<\/p>\r\n\r\n

Ha viszont az \u00e9l\u0151 \u00e9s az \u00e9lettelen, az \u00e9rz\u0151 \u00e9s a nem-\u00e9rz\u0151 entit\u00e1sok k\u00f6z\u00f6s perspekt\u00edv\u00e1ja fel\u00e9 t\u00e1g\u00edtjuk a poszthumanista tudom\u00e1nyfiloz\u00f3fiai diskurzust, akkor nemcsak Shinro Ohtake cyberpunk mened\u00e9khelye, vagy Konrad Zuse (az els\u0151 sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pe konstrukt\u0151re) egyik festm\u00e9nye<\/a>, vagy Peter Galison \u00e9s William Kentridge k\u00f6z\u00f6s t\u00e9rid\u0151-projektje kaphat benne helyet, hanem szinte az eg\u00e9sz Karlsaue park is.<\/p>\r\n\r\n

Az a hercegi angolkert, amelyben most elsz\u00f3rtan sz\u00e1mos install\u00e1ci\u00f3 \u00e9s egy\u00e9ni ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s firtatja a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le dolgok \u00e9s diskurzusok, a bels\u0151 \u00e9s a k\u00fcls\u0151, az ember \u00e9s a term\u00e9szet, az \u00e9l\u0151 \u00e9s az \u00e9lettelen hat\u00e1rvonalait a klasszikusokt\u00f3l (pl. Giuseppe Penone bronzba \u00f6nt\u00f6tt f\u00e1ja<\/a>) a kort\u00e1rsakig (pl. Song Dong szem\u00e9tkertje<\/a>).<\/p>\r\n\r\n

A hely rendhagy\u00f3 szelleme<\/p>\r\n\r\n

A hely szelleme, illetve a m\u00falt k\u00eds\u00e9rtet\u00e9nek toposza igen elkoptatott teoretikus fr\u00e1zis, de Christov-Bakargiev az\u00e9rt igyekszik \u00faj tartalommal megt\u00f6lteni, mivel \u00fagy gondolja, hogy itt az ideje az eddigi Document\u00e1kt\u00f3l mark\u00e1nsabban szemben\u00e9zni Kassel, \u00e9s a \u201em\u00e1sik\u201d Kassel, vagyis a k\u00f6zeli Breitenau t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9vel \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neteivel is. (9)<\/a><\/p>\r\n\r\n

\u00dagy v\u00e9lem \u2013 az eddig v\u00e1zolt elm\u00e9leti kerett\u0151l sem f\u00fcggetlen\u00fcl \u2013, hogy Christov-Bakargiev egyfajta kv\u00e1zi-helyk\u00e9nt tekint Kasselre \u00e9s Breitenaura, ami nem jelenti azt, hogy a borzaszt\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9nyek h\u00e1tt\u00e9rbe szoruln\u00e1nak, vagy id\u00e9z\u0151jelbe ker\u00fcln\u00e9nek. S\u0151t, a kur\u00e1tor ink\u00e1bb Giorgio Agambenhez hasonl\u00f3an (Foucault-i alapokon) kit\u00e1g\u00edtja a b\u00f6rt\u00f6n \u00e9s a koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1bor konkr\u00e9t helyt\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. Breitenau meg\u0151rzi saj\u00e1t identit\u00e1s\u00e1t, mik\u00f6zben metafor\u00e1v\u00e1 is v\u00e1lik, a fel\u00fcgyelet \u00e9s a b\u00fcntet\u00e9s megtestes\u00fclt (embodied) metafor\u00e1j\u00e1v\u00e1.<\/p>\r\n\r\n

Ezt a helyk\u00f6zpont\u00fa szeml\u00e9letet persze \u00e1rnyalja Walter Benjamin \u00c1rk\u00e1d-projektje \u00e9s Adorno eszt\u00e9tikai auton\u00f3mi\u00e1ja is, amelyek szinte t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171en jelennek meg egy n\u00e9metorsz\u00e1gi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s intellektu\u00e1lis horizontj\u00e1n. Hasonl\u00f3an a trauma problematik\u00e1j\u00e1hoz, amely Christov-Bakargiev olvasat\u00e1ban igen praktikusan Benjamin \u00e9s Klee Angelus Novus\u00e1t\u00f3l indul el, azonban nem z\u00e1rul le a t\u00f6rt\u00e9nelem mint katasztr\u00f3fa taglal\u00e1s\u00e1n\u00e1l, mert a kur\u00e1tor szerint az emp\u00e1tia, a r\u00e9szv\u00e9t \u00e9s a befogad\u00f3i r\u00e9szv\u00e9telen alapul\u00f3 kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet (pl. az AND AND AND<\/a> vagy a Critical Art Ensemble<\/a>) nem csup\u00e1n a \u201ekezel\u00e9s\u201d, de ak\u00e1r a gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s \u00e9s a gy\u00f3gyul\u00e1s \u00fatj\u00e1t is megmutathatja.<\/p>\r\n\r\n

Innen v\u00e1lik \u00e9rthet\u0151v\u00e9, hogy mi\u00e9rt is ker\u00fcltek be a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra a koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1bort t\u00fal\u00e9l\u0151 Korbinian Aigner alm\u00e1i<\/a>, vagy Gustav Metzger poszt-traumatikus<\/a> festm\u00e9nyei<\/a> \u00e9s Gunnar Richter fotografikus, \u201ehelyt\u00f6rt\u00e9neti\u201d kutat\u00e1sai. (10)<\/a> Breitenau a legmark\u00e1nsabban \u00e9s a legl\u00e1tv\u00e1nyosabban m\u00e9g sem Richter \u201et\u00f6rt\u00e9nelmi\u201d di\u00e1in, hanem Clemens von Wedemeyer \u201em\u0171v\u00e9szi\u201d v\u00e1sznain jelenik meg, aki a beb\u00f6rt\u00f6nz\u00e9s \u00e9s az elz\u00e1r\u00e1s k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le \u00e9rz\u00e9ki<\/a> \u00e9s intellektu\u00e1lis<\/a> aspektusait konfront\u00e1lja egym\u00e1ssal t\u00e9rben \u00e9s id\u0151ben k\u00f6tetlen\u00fcl mozogva.<\/p>\r\n\r\n

Eg\u00e9szen elt\u00e9r\u0151 \u00e9s a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s szellem\u00e9t\u0151l kiss\u00e9 idegen t\u00e9rid\u0151-utaz\u00e1sra invit\u00e1l viszont Lee Miller a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00f6zponti \u201eagy\u00e1ban\u201d, aki Hitler berlini f\u00fcrd\u0151szob\u00e1j\u00e1ban p\u00f3zol<\/a>, az ir\u00f3ni\u00e1t\u00f3l egy\u00e1ltal\u00e1n nem mentesen. A Vogue fot\u00f3riportere ugyanis neoklasszikus p\u00f3zban f\u00fcrd\u0151zik a F\u00fchrer k\u00e1dj\u00e1ban, mik\u00f6zben bar\u00e1tja \u00e9s \u00e9lett\u00e1rsa \u00e9ppen egy szenz\u00e1ci\u00f3s fot\u00f3t k\u00e9sz\u00edt r\u00f3la.<\/p>\r\n\r\n

Christov-Bakargiev empatikus \u00e9rtelmez\u00e9se szerint a felv\u00e9tel \u00e9s az aktus azonban mitikus dimenzi\u00f3kba emelkedik, hiszen a k\u00e1d el\u0151tt \u00e1ll\u00f3 katonai bakancs arra eml\u00e9keztet, hogy a h\u0151s n\u0151 \u00e9ppen a kor\u00e1bban megl\u00e1togatott koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borok szenny\u00e9t mossa le mag\u00e1r\u00f3l, \u00e9s nem annyira a b\u0171n \u00e9s a b\u0171nh\u0151d\u00e9s, mint ink\u00e1bb az eml\u00e9kez\u00e9s \u00e9s a felejt\u00e9s k\u00e9rd\u00e9seit tematiz\u00e1lja. E magasztos \u00e9rtelmez\u00e9s azonban n\u00e9mik\u00e9pp z\u00e1r\u00f3jelbe teszi azt a t\u00e9nyt, hogy a fot\u00f3k kinek (egy n\u0151i magazin) \u00e9s milyen c\u00e9llal (sz\u00f3rakoztat\u00e1s) k\u00e9sz\u00fcltek: a prof\u00e1n \u00e9rtelmez\u00e9s ugyanis egy meglehet\u0151sen hat\u00e1svad\u00e1sz, m\u00e1r-m\u00e1r giccses felv\u00e9telt mutat egy sz\u00e9p, meztelen n\u0151vel egy igen csak kultikus helyen.<\/p>\r\n\r\n

Sanja Ivekovi\u0107 m\u0171ve hasonl\u00f3an spektakul\u00e1ris (egyszerre l\u00e1tv\u00e1nyos \u00e9s sz\u00ednpadias) dimenzi\u00f3kban mozog, mik\u00f6zben kiindul\u00f3pontja szint\u00e9n egy arch\u00edv fot\u00f3<\/a>, amelyen egy a II. Vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa sor\u00e1n kipelleng\u00e9rezett szam\u00e1r l\u00e1that\u00f3, aki arra figyelmeztette a konok, kasseli polg\u00e1rokat, hogy tarts\u00e1k be a zsid\u00f3t\u00f6rv\u00e9nyeket.<\/p>\r\n\r\n

A horv\u00e1t szt\u00e1rm\u0171v\u00e9sz ebb\u0151l a felv\u00e9telb\u0151l bontotta ki a maga \u201ecsini\u201d install\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, amelyben k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le pl\u00fcss<\/a> csacsikat helyezett el \u00fagy, hogy h\u00edres gondolkod\u00f3k (nyilv\u00e1n Walter Benjamin is k\u00f6zt\u00fck van) \u00e9s alkot\u00f3k nev\u00e9t \u00edrta mell\u00e9j\u00fck. Minden egyes elkeresztelt, \u00e9des kis szam\u00e1r egy-egy gesztus a m\u00e9dia \u00e9s az akad\u00e9mia fel\u00e9, csak\u00fagy, mint a m\u0171 c\u00edme: Az engedetlen (Forradalm\u00e1rok)<\/I>.<\/p>\r\n\r\n

Ebben a m\u0171fajban, vagyis a t\u0171rhetetlen \u00e9s a t\u0171n\u0151d\u0151 k\u00e9p k\u00f6z\u00f6tt egyens\u00falyozva, a Beirutban \u00e9l\u0151 Rabih Mrou\u00e9 l\u00e1tszott megtal\u00e1lni a k\u00f6z\u00e9putat, mert multimedi\u00e1lis install\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban \u201eh\u00e1bor\u00fas\u201d gyilkoss\u00e1gokat jelen\u00edtett meg el\u00e9gg\u00e9 rendhagy\u00f3 m\u00f3don, m\u00e9gpedig p\u00f6rget\u0151s<\/a> f\u00fczeteken. (11)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Mrou\u00e9 r\u00e1ad\u00e1sul nem is egyszer\u0171 rajzokat, hanem mini \u201edigit\u00e1lis filmeket\u201d k\u00e9sz\u00edtett olyan l\u00f6v\u00e9seket \u00e9s gyilkoss\u00e1gokat szemt\u0151l szembe r\u00f6gz\u00edt\u0151 felv\u00e9telekb\u0151l, amelyek az elm\u00falt \u00e9vekben k\u00e9sz\u00fcltek Sz\u00edri\u00e1ban, \u00e9s a Youtube-ra is felker\u00fcltek.<\/p>\r\n\r\n

Mrou\u00e9 mellett sz\u00e1mos afrikai \u00e9s \u00e1zsiai m\u0171v\u00e9sz is elmer\u00fclt a h\u00e1bor\u00fa pokl\u00e1ban, de a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s eg\u00e9sze nem annyira kuri\u00f3zumk\u00e9nt, vagy spekt\u00e1kulumk\u00e9nt, mint ink\u00e1bb traumatikus esem\u00e9nyk\u00e9nt \u00e9rtelmezte a h\u00e1bor\u00fat, \u00e9s eg\u00e9szen konkr\u00e9tan a terrorizmus elleni h\u00e1bor\u00fa k\u00f6zelm\u00faltj\u00e1t, amely \u00faj hat\u00e1rokat jel\u00f6lt ki a szubjektum \u00e9s az objektum, a jogi szem\u00e9ly \u00e9s a biol\u00f3giai test k\u00f6z\u00f6tt Irakt\u00f3l Afganiszt\u00e1non \u00e1t az Egyes\u00fclt \u00c1llamokig.<\/p>\r\n\r\n

Ezeket az \u00faj hat\u00e1rokat \u00e9s az ezekhez k\u00f6thet\u0151 biopolitikai strat\u00e9gi\u00e1kat jelzik a dOCUMENTA szimbolikus kv\u00e1zi-helyei, a n\u00e9metorsz\u00e1gi Kassel, a kanadai Banff, az afganiszt\u00e1ni Kabul \u00e9s az egyiptomi Alexandria. Ezek a v\u00e1rosok ugyanis n\u00e9gy lehets\u00e9ges emberi (alkot\u00f3i) mentalit\u00e1st testes\u00edtenek meg a k\u00fclvil\u00e1g, avagy a t\u00e1rsadalom \u00e9s a politika tekintet\u00e9ben: a sz\u00ednpadi szerepl\u00e9st (\u201eon stage\u201d), a visszavonult l\u00e9tez\u00e9st (\u201eon retreat\u201d), az ostrom \u00e1llapot\u00e1t (\u201eunder siege\u201d) \u00e9s a rem\u00e9nyked\u00e9st (\u201ein a state of hope\u201d).<\/p>\r\n\r\n

A holisztikus \u00e9s nem-logocentrikus Christov-Bakargiev r\u00e1ad\u00e1sul nemcsak az eff\u00e9le \u00e1llapotok hibrid egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s\u00e9re h\u00edvja fel a figyelmet, de m\u00e9g a m\u0171v\u00e9szet szerep\u00e9t \u00e9s s\u00faly\u00e1t illet\u0151 optimizmus\u00e1r\u00f3l is \u00e1lland\u00f3an tan\u00fabizonys\u00e1got tesz.<\/p>\r\n\r\n

A politika h\u00fasa<\/p>\r\n\r\n

Az \u00fajabban egyre divatosabb posztpolitika (t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Laclau, Mouffe, Badiou, \u017di\u017eek \u00e9s Ranciere heterog\u00e9n, konfliktusokkal terhes, de szeml\u00e9let\u00e9ben m\u00e9gis csak poszt-strukturalista sz\u00f6vegkorpusz\u00e1ra gondolok) meglep\u0151 m\u00f3don nem jelenik meg mark\u00e1nsan a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s intellektu\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zat\u00e1ban, mik\u00f6zben persze Tam\u00e1s G\u00e1sp\u00e1r Mikl\u00f3s, Micheal Hardt \u00e9s Franco Berardi Bifo is egyfajta marxista etik\u00e1t k\u00e9pvisel.<\/p>\r\n\r\n

Ez a retorika azonban nem \u00e9rhet\u0151 tetten a kur\u00e1tor \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1saiban, \u0151 ink\u00e1bb egy t\u00e1rsutas \u201ebiomarxizmus\u201d fel\u00e9 mozdul el, hiszen a science studies mellett legink\u00e1bb a gender studies szeml\u00e9lete vonzza. Judith Butler szem\u00e9ly\u00e9n kereszt\u00fcl pedig konkr\u00e9tan is felsejlik a biopolitika fogalma \u00e9s Michel Foucault munk\u00e1ss\u00e1ga.<\/p>\r\n\r\n

Ez am\u00fagy egy kicsit felid\u00e9zi az el\u0151z\u0151 Document\u00e1t is, ahol Giorgio Agamben filoz\u00f3fi\u00e1ja adta meg az egyik alaphangot a \u201epuszta \u00e9let\u201d \u00e9s a \u201ekiv\u00e9teles \u00e1llapot\u201d politikai ontol\u00f3gi\u00e1j\u00e1val, amely Auschwitzt\u00f3l Abu-Ghraibig h\u00fazta meg a modernit\u00e1s borzalmas kontinuit\u00e1s\u00e1t, mik\u00f6zben az ath\u00e9ni demokr\u00e1cia \u00e9s a r\u00f3mai jog m\u00e1ig hat\u00f3 paradoxonaira is r\u00e1mutatott. (12)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Ha \u00f6t \u00e9ve Agamben k\u00e9pviselte az aktu\u00e1lis filoz\u00f3fi\u00e1t \u00e9s etik\u00e1t, akkor most Haraway \u00e9s Butler t\u00f6lt be hasonl\u00f3 funkci\u00f3t, aki Agambenhez hasonl\u00f3an r\u00e9szben Michel Foucault eszmet\u00f6rt\u00e9neti \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t \u00e1polja \u00e9s kritiz\u00e1lja. Egyik k\u00f6nyv\u00e9ben \u2013 melyet \u00e9ppen a terrorizmus elleni h\u00e1bor\u00fa h\u00edvott \u00e9letre \u2013 Butler az aktu\u00e1lis ontol\u00f3giai helyzet le\u00edr\u00e1s\u00e1ra a \u201eprecarious living\u201d kifejez\u00e9st haszn\u00e1lta, amivel az \u00e9let esend\u0151s\u00e9g\u00e9re \u00e9s s\u00e9r\u00fcl\u00e9kenys\u00e9ge k\u00edv\u00e1nt r\u00e1mutatni a tot\u00e1lis h\u00e1bor\u00fa \u00faj demark\u00e1ci\u00f3s vonalai k\u00f6z\u00f6tt. (13)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Christov-Bakrgiev pedig \u00e9ppen ide visszautalva besz\u00e9l a m\u0171alkot\u00e1sok \u00e9s a t\u00e1rgyak, avagy a kv\u00e1zi-t\u00e1rgyak (Michel Serres) s\u00e9r\u00fcl\u00e9kenys\u00e9g\u00e9r\u0151l, s\u0151t \u00e9let\u00e9r\u0151l \u00e9s \u00e9rz\u00e9seir\u0151l, melyhez nem kis m\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rult a science studies m\u00e1r eml\u00edtett, rendhagy\u00f3 perspekt\u00edv\u00e1ja, \u00e9s aktor (avagy \u00e1gens) fogalma is.<\/p>\r\n\r\n

\u00c9s ha mindehhez m\u00e9g hozz\u00e1tessz\u00fck a feminista f\u00f3kuszt, a t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9get \u00e9s a mat\u00e9ria ir\u00e1nti elk\u00f6telezetts\u00e9get, akkor ak\u00e1r az eg\u00e9sz dOCUMENTA allegorikus figur\u00e1j\u00e1t is felfedezhetj\u00fck az \u201eagy\u201d kiemelt \u00e9kess\u00e9geiben, a Baktriai hercegn\u0151k finom kis figur\u00e1iban.<\/p>\r\n\r\n

A Baktriai hercegn\u0151k a mai Afganiszt\u00e1n \u00e9s \u00dczbegiszt\u00e1n egykori ter\u00fclet\u00e9r\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3, k\u00e1b\u00e9 n\u00e9gyezer \u00e9ves, t\u00f6bb r\u00e9szb\u0151l \u00e1ll\u00f3, pici, 20-30 cm-es szobrocsk\u00e1k<\/a>, amelyek teste valamilyen z\u00f6ldes, metamorf (nem mellesleg f\u00f6ldt\u00f6rt\u00e9netileg is \u0151si) k\u0151zetb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt, finoman faragott fej\u00fck (esetenk\u00e9nt kez\u00fck) pedig feh\u00e9r m\u00e1rv\u00e1nyb\u00f3l. A szobrocsk\u00e1k egyes darabjait semmilyen k\u00f6t\u0151anyag nem tartja \u00f6ssze, \u00e9s Christov-Bakargievet az is kifejezetten elb\u0171v\u00f6lte, hogy esend\u0151s\u00e9g\u00fck (s\u00e9r\u00fcl\u00e9kenys\u00e9g\u00fck) ellen\u00e9re is t\u00fal\u00e9lt\u00e9k az \u00e9vezredeket.<\/p>\r\n\r\n

A kur\u00e1tornak persze vannak m\u00e1s p\u00e9ld\u00e1i is a l\u00e9tez\u00e9s vesz\u00e9lyess\u00e9g\u00e9re, melyek sokkal ink\u00e1bb a puszt\u00edt\u00e1sr\u00f3l \u00e9s a pusztul\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3lnak \u2013 legal\u00e1bbis l\u00e1tsz\u00f3lag, mert a dOCUMENTA (13) f\u0151kur\u00e1tora mindig felfedezi benn\u00fck a gy\u00f3gyul\u00e1s, a gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s \u00e9s a t\u00fal\u00e9l\u00e9s (esetenk\u00e9nt megv\u00e1ltozott form\u00e1ban megval\u00f3sul\u00f3) momentum\u00e1t is.<\/p>\r\n\r\n

Ilyen p\u00e9lda a beiruti Libanoni Nemzeti M\u00fazeum anyag\u00e1nak sz\u00e9tbomb\u00e1z\u00e1sa, vagy a bamiyani 55 m\u00e9ter magas \u00e9s 60 tonna s\u00faly\u00fa Buddha-szobor lerombol\u00e1sa \u00e9s a t\u00f6rmel\u00e9k konzerv\u00e1l\u00e1sa. De egy hasonl\u00f3 p\u00e9lda ihlette Michel Rakowitz 2007-es m\u0171v\u00e9t is, amely az Iraki h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n kirabolt bagdadi Nemzeti M\u00fazeum m\u0171kincseinek egy r\u00e9sz\u00e9t rekonstru\u00e1lta<\/a> iraki alkot\u00f3k bevon\u00e1s\u00e1val.<\/p>\r\n\r\n

A Documenta \u201eafg\u00e1n f\u00f3kusz\u00e1nak\u201d egy m\u00e1sik t\u00f6rt\u00e9nelmi inspir\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s szegmense Alighiero Boetti kabuli hotelje \u00e9s sz\u0151nyege<\/a>. A mexik\u00f3i Mario Garcia Torres egy projekt sor\u00e1n felkutatta<\/a>, \u00e9s \u00fajra \u00fczembe helyezte Boetti legend\u00e1s afganiszt\u00e1ni hotelj\u00e9t (One Hotel), ahol Boetti az \u00e9v egy r\u00e9sz\u00e9ben recepci\u00f3sk\u00e9nt dolgozott. A kur\u00e1tor arte pover\u00e1s m\u00faltja mellett ez is hozz\u00e1j\u00e1rulhatott Boetti \u201eafg\u00e1n\u201d sz\u0151nyeg\u00e9nek ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, mely a vil\u00e1g t\u00e9rk\u00e9pe Kabulb\u00f3l n\u00e9zve.<\/p>\r\n\r\n

Erre a munk\u00e1ra r\u00edmel a lengyel sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Goshka Macuga hatalmas (5,2 x 17,4 m\u00e9ter) sz\u0151ttese<\/a>, amely digit\u00e1lisan mont\u00edrozta \u00f6ssze a jelent \u00e9s a m\u00faltat, Kasselt \u00e9s Kabult, az entellekt\u00fceleket \u00e9s a menek\u00fclteket, a fikci\u00f3t \u00e9s a val\u00f3s\u00e1got, a portr\u00e9t \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelmi tabl\u00f3t, amelyen nemcsak a sz\u00e9tbomb\u00e1zott kabuli Eln\u00f6ki Palota, de egy hatalmas kobra is orient\u00e1lja a tekintetet.<\/p>\r\n\r\n

A Documenta eg\u00e9sze azonban m\u00e9g sem a spekt\u00e1kulumr\u00f3l sz\u00f3l, Macuga koll\u00e1zs\u00e1t is konkr\u00e9t, val\u00f3s \u00e9s szem\u00e9lyes esem\u00e9nyek ihlett\u00e9k. \u00dagy t\u0171nik, mintha a h\u00e1bor\u00fa virtu\u00e1lis kult\u00far\u00e1ja \u00e9s a testetlen digit\u00e1lis k\u00e9pek kultusza ut\u00e1n Christov-Bakargiev magukra a dolgokra \u00e9s az esem\u00e9nyekre akarn\u00e1 ir\u00e1ny\u00edtani a tekintetet.<\/p>\r\n\r\n

Err\u0151l sz\u00f3l egyr\u00e9szt az archeol\u00f3giai ind\u00edttat\u00e1s\u00fa m\u0171v\u00e9szeti kutat\u00e1s el\u0151nyben r\u00e9szes\u00edt\u00e9se, m\u00e1sr\u00e9szt \u00e9s egy m\u00e1sik \u00e9rtelemben a politikai ind\u00edttat\u00e1s\u00fa, kollaborat\u00edv m\u0171v\u00e9szet b\u00e1tor\u00edt\u00e1sa, amely a kommunik\u00e1ci\u00f3ra \u00e9s a r\u00e9szv\u00e9telre helyezi a hangs\u00falyt.<\/p>\r\n\r\n

E k\u00e9t fajta praxis geneal\u00f3gi\u00e1ja azonban valahol m\u00e9gis szinkronba ker\u00fcl a vizualit\u00e1s ismeretelm\u00e9leti \u00e9s politikai k\u00e9rd\u00e9seinek ezredv\u00e9gi kutat\u00e1s\u00e1val, hiszen az egyik m\u00f6g\u00f6tt Benjamin \u00e9s Aby Warburg arch\u00edvuma, a m\u00e1sik m\u00f6g\u00f6tt pedig a spekt\u00e1kulum szitu\u00e1cionista kritik\u00e1ja, illetve a Fluxus \u00e9s Joseph Beuys figur\u00e1ja sejlik f\u00f6l, amely a t\u00f6bbf\u00e9le form\u00e1ban is felbukkant az idei dOCUMENTA-n.<\/p>\r\n\r\n

Az arch\u00edvum \u00e9s a mindig kontextualiz\u00e1l\u00f3 archiv\u00e1l\u00e1s fel\u0151l is kiv\u00e1l\u00f3an olvashat\u00f3 Kader Attia k\u00eds\u00e9rteties \u00e9s h\u00e1tborzongat\u00f3an k\u00e9zzel foghat\u00f3 antropol\u00f3giai \u201em\u00fazeuma\u201d<\/a>, amely az afrikai t\u00f6rzsi m\u0171v\u00e9szet eur\u00f3pai kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s \u00e1t\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t \u00e1ll\u00edtotta p\u00e1rhuzamba<\/a> a h\u00e1bor\u00fak \u00e9s az emberi s\u00e9r\u00fcl\u00e9sek biol\u00f3gi\u00e1j\u00e1val, illetve a klinikai orvosl\u00e1s (nem mellesleg felem\u00e1s gy\u00f3gyul\u00e1s) t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel.<\/p>\r\n\r\n

Hasonl\u00f3an posztkoloni\u00e1lis ind\u00edttat\u00e1s\u00fa, de m\u00e9g sem puszt\u00e1n a traum\u00e1ra, mint ink\u00e1bb annak kezel\u00e9s\u00e9re f\u00f3kusz\u00e1l\u00f3 m\u0171 az alexandriai Wael Shawky install\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s filmje<\/a>, amelyet a keresztes h\u00e1bor\u00fak alternat\u00edv, arab t\u00f6rt\u00e9nete inspir\u00e1lt<\/a>. A muze\u00e1lis b\u00e1bokkal el\u0151adott t\u00f6rt\u00e9net persze m\u00e1ig hat\u00f3 konzekvenci\u00e1kat tesz l\u00e1that\u00f3v\u00e1 a Nyugat \u00e9s a Kelet tekintet\u00e9ben.<\/p>\r\n\r\n

\u00c9pp \u00fagy, ahogy Sam Durant hatalmas kiv\u00e9gz\u0151helye<\/a> is p\u00e1rhuzamot von a jelen \u00e9s a m\u00falt \u201eamerikai\u201d b\u0171n\u00f6sei k\u00f6z\u00f6tt a kuk-klux-kl\u00e1nt\u00f3l a terrorelh\u00e1r\u00edt\u00e1sig. \u00c9s ez csak m\u00e9g ink\u00e1bb h\u00fasba v\u00e1g\u00f3v\u00e1 teszi azt a t\u00e9nyt, hogy az \u00e1llv\u00e1nyzatk\u00e9nt is ford\u00edthat\u00f3 Scaffold<\/I> (Bit\u00f3fa<\/I>) egyszerre t\u0171nik eml\u00e9km\u0171nek, modernista vil\u00e1gmodellnek \u00e9s j\u00e1tsz\u00f3t\u00e9rnek. Mik\u00f6zben ott vannak benne azok a konkr\u00e9t esetek is, amelyek p\u00e9ld\u00e1ul Cs\u00e1k\u00e1ny Istv\u00e1n hasonl\u00f3an spektakul\u00e1ris ig\u00e9ny\u0171 (\u00e9s r\u00e1ad\u00e1sul f\u00e1b\u00f3l eszterg\u00e1lt) varrod\u00e1j\u00e1ban<\/a> nem l\u00e1that\u00f3ak.<\/p>\r\n\r\n

Cs\u00e1k\u00e1ny m\u0171ve \u00edgy minden kapitalista aktualit\u00e1sa ellen\u00e9re is egy l\u2019art pour l\u2019art alkot\u00e1snak t\u0171nik, egy tetszet\u0151s szimul\u00e1ci\u00f3nak, amely persze nem n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zi a marxi kritikai \u00e9lt<\/a> sem. M\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s persze, hogy Christov-Bakargiev holisztikus n\u00e9z\u0151pontj\u00e1b\u00f3l nem is annyira a m\u0171 szimbolikus, vagy allegorikus jelent\u00e9se (avagy annak hi\u00e1nya), hanem ink\u00e1bb a m\u0171 hibrid organikuss\u00e1ga, a fikt\u00edv \u00e9s a val\u00f3s k\u00f6z\u00f6tt ing\u00e1z\u00f3 l\u00e9tez\u00e9se (kv\u00e1zi-varroda) lehet \u00e9rdekes.<\/p>\r\n\r\n

Durantnak az \u201eagy\u201d-ba is beker\u00fclt egy sz\u00e9p, konceptu\u00e1lis szobra (c\u00edme Kalcium-karbon\u00e1t<\/I>, \u00e9s egy cementes zs\u00e1kot \u00e1br\u00e1zol<\/a>), ami nem mondhat\u00f3 el Cs\u00e1k\u00e1nyr\u00f3l, pedig a Borosty\u00e1nszoba<\/I> mellett m\u00e1s f\u00e9nyt\u00f6r\u00e9sbe ker\u00fclne a varroda eredetis\u00e9ge is.<\/p>\r\n\r\n

Christov-Bakargievet azonban az eff\u00e9le apr\u00f3s\u00e1gok, avagy a lok\u00e1lis kontextus b\u0151vebb r\u00e9szletei annyira m\u00e1r nem foglalkoztatj\u00e1k, \u0151 ugyanis m\u00e1r nem lup\u00e9t haszn\u00e1l, mint Sherlock Holmes, hanem ink\u00e1bb p\u00e1szt\u00e1z\u00f3 elektronmikroszk\u00f3pot, mint a Las Vegas-i helysz\u00ednel\u0151k.<\/p>\r\n\r\n

Az egy\u00e1ltal\u00e1n nem elhanyagolhat\u00f3 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g csak annyi, hogy az olasz \u00e9s bolg\u00e1r \u0151s\u00f6kt\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 amerikai kur\u00e1tor c\u00e9lja nem a sz\u00f3rakoztat\u00e1s, de m\u00e9g csak nem is a b\u0171n\u00f6s\u00f6k felkutat\u00e1sa, hanem a holisztikus gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s, amely a kur\u00e1tori v\u00edzi\u00f3 szerint k\u00e9pes lehet arra, hogy felv\u00e1ltsa a modern, tudom\u00e1nyos, klinikai tekintetet \u00e9s rendbe hozza a humanit\u00e1s \u00e1ltal elszenvedett k\u00e1rokat.<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n\r\n

\r\n

(1)<\/a> Michel Foucault: A szavak \u00e9s a dolgok. A t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyok archeol\u00f3gi\u00e1ja<\/I>. (1966) Ford.: Romh\u00e1nyi T\u00f6r\u00f6k G\u00e1bor. Osiris, Budapest, 2000. A m\u00e1sik geneal\u00f3gi\u00e1hoz l\u00e1sd p\u00e9ld\u00e1ul Robert Pepperell vagy Ray Kurzweil munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t.<\/p>\r\n

(2)<\/a> W. J. T. Mitchell: A m\u0171alkot\u00e1s a bio-kibernetikus reprodukci\u00f3 korszak\u00e1ban. (2003) Ford.: Hornyik S\u00e1ndor, http:\/\/magyarepitomuveszet.mm-art.hu\/hu\/vizkult.php?id=783<\/a>. Mitchell \u00edr\u00e1sa term\u00e9szetesen Walter Benjamin legend\u00e1s sz\u00f6veg\u00e9nek c\u00edm\u00e9vel j\u00e1tszik el, mik\u00f6zben megk\u00eds\u00e9rli \u00f6sszef\u00e9s\u00fclni az informatika, a biol\u00f3gia, a politika \u00e9s a k\u00e9ptudom\u00e1ny ezredv\u00e9gi perspekt\u00edv\u00e1it. Mitchell am\u00fagy Christov-Bakargievt\u0151l \u00e9s a mostani Document\u00e1t\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl r\u00e9gebben is intenz\u00edven foglalkozott a k\u00e9pek \u201e\u00e9let\u00e9vel\u201d: What Do Pictures Want? The Lives and Loves of Images<\/I>. Chicago University Press, Chicago, 2005.<\/p>\r\n

(3)<\/a> Carolyn Christov-Bakargiev: \u201eThe dance was frenetic, lively, rattling, clanging, rolling, contorted, and lasted for a long time.\u201d In: The Book of Books<\/I>. Catalogue 1\/3 of dOCUMENTA (13), Hatje Cantz, Ostfildern, 2012. 30-45.<\/p>\r\n

(4)<\/a> A \u201ekv\u00e1zi-t\u00e1rgy\u201d kifejez\u00e9st Michel Serres alkotta meg a diskurzus azon szerepl\u0151ire, amelyek ugyan nem szubjektumok, de valamilyen l\u00e9nyegi viszonyban \u00e1llnak a szubjektumokkal, \u00e9s \u00edgy azok intenci\u00f3it magukban hordozz\u00e1k. Ilyen kv\u00e1zi-t\u00e1rgy p\u00e9ld\u00e1ul a rugbyben a labda, de ilyen kv\u00e1zi-t\u00e1rgy lehet a m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1s is, amely l\u00e9nyeges szerepet j\u00e1tszik a kommunik\u00e1ci\u00f3 egy t\u00edpus\u00e1ban \u00e9s \u00f6sszekapcsol k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le szubjektumokat. V.\u00f6.. Michel Serres: Le parasite<\/I>. Grasset, Paris, 1980.\r\n<\/p>\r\n

(5)<\/a> V.\u00f6.: Bruno Latour: Sohasem voltunk modernek.<\/I> (1990) Ford.: Gecser Ott\u00f3. Osiris, Budapest, 1999.<\/p>\r\n

(6)<\/a> Christov-Bakargiev am\u00fagy meglehet\u0151sen nagy intellektu\u00e1lis asszisztenci\u00e1val dolgozott, volt egy alkur\u00e1tora, h\u00e9t k\u00f6zeli \u00e9s tizenk\u00e9t t\u00e1volabbi \u201e\u00e1gens\u201d-se, valamint tizenegy tiszteletbeli tan\u00e1csad\u00f3ja.<\/p>\r\n

(7)<\/a> V.\u00f6.: Karen Barad: Meeting the Universe Halfway. Quantum Physics and the Entanglement of Matter and Meaning.<\/I> Duke University Press, Durham, 2007.<\/p>\r\n

(8)<\/a> V.\u00f6.: Donna Haraway: Situated Knowledge. The Science Question in Feminism and the Privilege of Partial Perspective. Feminist Studies<\/I>, 1988\/3. 575-599.<\/p>\r\n

(9)<\/a> Ezzel foglalkozik Gy\u00f6rgy P\u00e9ter tanulm\u00e1nya is, a Documenta Sz\u00e1z jegyzet\u00e9nek egyikek\u00e9nt: The Two Kassels. Same Time, Another Space. in: The Book of Books<\/I>, Catalogue 1\/3 of dOCUMENTA (13), Hatje Cantz, Ostfildern, 2012. 144-146.<\/p>\r\n

(10)<\/a> A Holokauszt reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1r\u00f3l b\u0151vebben is \u00edr Turai Hedvig a M\u0171\u00e9rt\u0151<\/I> 2012\/7-8. sz\u00e1m\u00e1ban<\/p>\r\n

(11)<\/a> A t\u0171rhetetlen \u00e9s a t\u0171n\u0151d\u0151 k\u00e9p defin\u00edci\u00f3j\u00e1hoz l\u00e1sd: Jacques Ranciere: A felszabadult n\u00e9z\u0151<\/I>. (2008) Ford.: Erhardt Mikl\u00f3s. M\u0171csarnok, Budapest, 2011.<\/p>\r\n

(12)<\/a> V.\u00f6.: Giorgio Agamben: Homo Sacer. Sovereign Power and Bare Life.<\/I> Stanford University Press, Stanford, 1998.<\/p>\r\n

(13)<\/a> Judith Butler: Precarious Life. The Power of Mourning and Violance<\/I>. Verso, London and New York, 2004.<\/p>\r\n\r\n\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  Ha valaki egy harminch\u00e9t tonn\u00e1s meteorit t\u00f6rt\u00e9neti tudat\u00e1val p\u00e9ld\u00e1l\u00f3zik \u00e9s egy bombat\u00e1mad\u00e1s \u00e1ldozat\u00e1ul esett sz\u0151nyeg \u00e9rz\u00e9seit firtatja, akkor a tudatlan \u00e9s gyan\u00fatlan n\u00e9z\u0151nek Michel Foucault klasszikus hasonlata juthat esz\u00e9be a tengerparti homokba rajzolt arccal, mely \u2013 metaforikusan, persze \u2013 az ember fogalm\u00e1nak hely\u00e9t \u00e9s jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t jelzi a kult\u00fara t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben. Tal\u00e1n ennek a k\u00e9pnek is […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630813,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400866","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400866","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400866"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400866\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2021967,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400866\/revisions\/2021967"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630813"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400866"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400866"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400866"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}