{"id":400880,"date":"2013-01-27T23:00:00","date_gmt":"2013-01-27T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400880"},"modified":"2013-01-27T23:00:00","modified_gmt":"2013-01-27T23:00:00","slug":"valtozo-fokuszok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/valtozo-fokuszok\/","title":{"rendered":"V\u00e1ltoz\u00f3 f\u00f3kuszok"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

2012-ben a John Cage-centen\u00e1riumot \u00fcnnepelt\u00e9k vil\u00e1gszerte a m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyek. A Ludwig M\u00fazeum ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak eredeti koncepci\u00f3ja, amely Cage munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak k\u00f6zvetlen \u00e9s k\u00f6zvetett hat\u00e1s\u00e1t vonja vizsg\u00e1lat al\u00e1 a vasf\u00fcgg\u00f6ny\u00f6n inneni orsz\u00e1gokban, ezek sor\u00e1ban k\u00edv\u00e1nt \u00faj inform\u00e1ci\u00f3val szolg\u00e1lni a Cage-\u00e9letm\u0171r\u0151l \u00e9s annak ut\u00f3\u00e9let\u00e9r\u0151l, tov\u00e1bb gazdag\u00edtand\u00f3 a kelet- \u00e9s k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szettel foglalkoz\u00f3 nemzetk\u00f6zi kutat\u00e1sok \u00e9s bemutat\u00f3k sor\u00e1t.<\/p>\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s er\u0151ss\u00e9ge, hogy az els\u0151 szekci\u00f3j\u00e1ban impon\u00e1l\u00f3 kutat\u00f3munka eredm\u00e9nyeit mutatja be. Cage kelet- \u00e9s k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai orsz\u00e1gokba tett utaz\u00e1sainak (1964-Pr\u00e1ga, Vars\u00f3, 1972-Belgr\u00e1d, 1985-Z\u00e1gr\u00e1b, 1986-Szombathely, 1988-Leningr\u00e1d, 1992-Pozsony) dokument\u00e1ci\u00f3j\u00e1t – neves szak\u00e9rt\u0151k, az esem\u00e9nyek szervez\u0151inek vagy r\u00e9sztvev\u0151inek az esem\u00e9nyeket le\u00edr\u00f3 \u00e9s \u00e9rtelmez\u0151 sz\u00f6vegeivel ell\u00e1tva -, k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit, relikvi\u00e1it, az amerikai m\u0171v\u00e9sz helyi m\u0171v\u00e9szeti \u00e9lettel kialak\u00edtott kapcsolatait, k\u00f6rnyezet\u00e9t dolgozza fel.<\/p>\r\n\r\n

A kort\u00e1rs zene \u00e9s k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet \u00faj fogalmainak elterjeszt\u00e9s\u00e9ben egy-egy orsz\u00e1ghoz k\u00f6thet\u0151, kiemelked\u0151 szerepet j\u00e1tsz\u00f3 szem\u00e9lyek, p\u00e9ld\u00e1ul Milan Adam\u010diak, V\u00e9gh L\u00e1szl\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek bemutat\u00e1s\u00e1ra is sor ker\u00fcl. A magyar anyagb\u00f3l hi\u00e1nyolhat\u00f3 azonban a Cage-m\u0171vek magyarorsz\u00e1gi interpret\u00e1tor\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 Amadinda egy\u00fcttes tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek, de ak\u00e1r a m\u0171vek magyarorsz\u00e1gi bemutat\u00e1s\u00e1ra v\u00e1llalkoz\u00f3 \u00daj Zenei St\u00fadi\u00f3 kiemelked\u0151 szerep\u00e9nek a hazai kontextus fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges r\u00e9szletez\u00e9se, Cage-darabok magyarorsz\u00e1gi el\u0151ad\u00e1sainak alapos sz\u00e1mbav\u00e9tel\u00e9vel.<\/p>\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son szerepl\u0151 egyetlen „\u00e9l\u0151” Cage-el\u0151ad\u00e1s a bej\u00e1ratn\u00e1l l\u00e1that\u00f3, a Water Walk<\/I> (1959) amerikai telev\u00edzi\u00f3s bemutat\u00f3j\u00e1r\u00f3l (1960) k\u00e9sz\u00fclt vide\u00f3<\/a> (el\u0151zm\u00e9ny\u00e9nek, a Water Music<\/I>nak partit\u00far\u00e1ja a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s m\u00e1sodik r\u00e9sz\u00e9be ker\u00fclt). A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si koncepci\u00f3 ugyanis a recepci\u00f3t \u00e1ll\u00edtja k\u00f6z\u00e9ppontba, s mivel Cage zenem\u0171veivel val\u00f3, \u00e9lm\u00e9nyszer\u0171 tal\u00e1lkoz\u00e1sra alig ker\u00fcl sor, azokat utal\u00e1sok, le\u00edr\u00e1sok, gyakran egyenesen Cage-interpret\u00e1ci\u00f3k r\u00e9v\u00e9n szerepelteti, a n\u00e9z\u0151 \u00f3hatatlanul folyamatosan dedukt\u00edv k\u00f6vetkeztet\u00e9sek levon\u00e1s\u00e1ra k\u00e9nyszer\u00fcl, meg kell tal\u00e1lnia a hat\u00e1sok forr\u00e1s\u00e1t, az okokat a k\u00f6vetkezm\u00e9nyekb\u0151l kell levezetnie. <\/p>\r\n\r\n

Figyelemre m\u00e9lt\u00f3 \u00e9s izgalmas a k\u00eds\u00e9rlet, ahogy ez a t\u00e1rlat megpr\u00f3b\u00e1lja a Cage-dzsel kapcsolatos m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti k\u00f6zhelyek megker\u00fcl\u00e9s\u00e9vel bemutatni az amerikai zeneszerz\u0151 hat\u00e1s\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, de mint minden k\u00eds\u00e9rlet, ez is kock\u00e1zatos, \u00e9s egy sor olyan probl\u00e9m\u00e1t fed fel, amelyek okai messze t\u00falmutatnak egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s lehet\u0151s\u00e9gein. Egyr\u00e9szt a zene ki\u00e1ll\u00edthat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9s\u00e9r\u0151l, m\u00e9g akkor is, ha a t\u00e9ma egyik k\u00f6zponti eleme \u00e9pp a zene \u201ematerializ\u00e1ci\u00f3ja\u201d k\u00f6r\u00fcl forog, m\u00e1sr\u00e9szt a cage-i szellemis\u00e9g megragad\u00e1s\u00e1nak bonyolults\u00e1g\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3.<\/p>\r\n\r\n

A szellemis\u00e9g bemutathat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9sei minden bizonnyal azzal a rendk\u00edv\u00fcl szerte\u00e1gaz\u00f3 probl\u00e9m\u00e1val kapcsol\u00f3dnak \u00f6ssze, amely mag\u00e1val a Cage-\u00e9letm\u0171 \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9vel kapcsolatos. Ennek a probl\u00e9mahalmaznak a r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi a konceptu\u00e1lis tev\u00e9kenys\u00e9g szerep\u00e9nek vizsg\u00e1lata Cage munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban a t\u00e1nc \u00e9s a zene \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sei (amit Cage \u00e9s Merce Cunningham egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9se indokol), a zenet\u00f6rt\u00e9net (a szeri\u00e1lis zene fix sz\u00e1msorait\u00f3l, el\u0151re kompon\u00e1lt ritmikiai k\u00e9pletek \u00e9s hangsorok haszn\u00e1lat\u00e1n \u00e1t az \u00f6tvenes \u00e9vekt\u0151l a v\u00e9letlennek teljes teret biztos\u00edt\u00f3 aleatorikus zen\u00e9ig), az avantg\u00e1rd hagyom\u00e1nnyal birk\u00f3z\u00f3 m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net, a filoz\u00f3fia \u00e9s a vall\u00e1studom\u00e1ny, s\u0151t, a j\u00e1t\u00e9kelm\u00e9let, a v\u00e9letlen m\u0171alkot\u00e1sban bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00e9nek felt\u00e1r\u00e1s\u00e1t c\u00e9lz\u00f3 vizsg\u00e1latok (a legut\u00f3bbi p\u00e9lda erre a Vasarely M\u00fazeumban a k\u00f6zelm\u00faltban rendezett V\u00e9letlen mint strat\u00e9gia<\/I> c. ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s) ir\u00e1ny\u00e1b\u00f3l indul\u00f3 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sekkel egy\u00fctt.<\/p>\r\n\r\n

Az, hogy mit emel\u00fcnk ki az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s szempontjai k\u00f6z\u00fcl, nyilv\u00e1nval\u00f3an \u00f6sszef\u00fcgg azzal, hogy hat\u00e1s\u00e1t hogyan l\u00e1tjuk vagy k\u00edv\u00e1njuk l\u00e1ttatni: kort\u00e1rsai vagy kort\u00e1rsaink k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti munk\u00e1iban, a kort\u00e1rs komolyzene, esetleg f\u00f6ldalatti k\u00eds\u00e9rleti m\u0171v\u00e9szet vagy popul\u00e1ris k\u00f6nny\u0171zene, performance m\u0171v\u00e9szet vagy irodalmi alkot\u00e1sok bemutat\u00e1sa fel\u0151l. M\u00e9g akkor is, ha minden szempont egy ir\u00e1nyba, a Cage sz\u00e1m\u00e1ra meghat\u00e1roz\u00f3 interdiszciplinarit\u00e1s, Dick Higgins szav\u00e1val \u00e9lve, intermedialit\u00e1s fel\u00e9 tereli a feldolgoz\u00e1s lehet\u0151s\u00e9geit. <\/p>\r\n\r\n

A zenet\u00f6rt\u00e9net fel\u0151l n\u00e9zve a k\u00eds\u00e9rleti zene mibenl\u00e9t\u00e9t \u00e9rtelmez\u0151 legnagyobb hat\u00e1s\u00fa k\u00f6nyv, Michael Nyman Experimental music<\/I> c. \u00edr\u00e1sa Erik Satie-t\u00f3l jel\u00f6li ki azt az ir\u00e1nyt, amelynek egyik lehets\u00e9ges v\u00e9g\u00e1llom\u00e1sa volt Cage \u2013 \u00e9s kort\u00e1rsai, mindenekel\u0151tt Var\u00e9se \u2013 munk\u00e1ss\u00e1ga, s amely egyben term\u00e9szetesen egy \u00faj l\u00e9p\u00e9s is az elektronika ir\u00e1ny\u00e1ba. A modern zene alkot\u00f3i k\u00f6z\u00fcl, ahogy azt Cage megfogalmazta, \u0151 a Sztravinszkij melletti alternat\u00edv\u00e1t, Sch\u00f6nberget v\u00e1lasztotta, akin\u00e9l lehet\u0151s\u00e9ge ny\u00edlt zenei tanulm\u00e1nyait v\u00e9gezni.<\/p>\r\n\r\n

A hangok egyenrang\u00fas\u00e1g\u00e1nak t\u00e9tel\u00e9t Cage fokozatosan t\u00e1g\u00edtotta a zajok, z\u00f6rejek, s\u0151t, a csend fel\u00e9, hogy v\u00e9g\u00fcl felsz\u00e1molja a zenei hang \u00e9s a nem-zenei hang k\u00f6zti hagyom\u00e1nyos k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gt\u00e9telt. A hangmagass\u00e1gok kiiktat\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben tett (\u00e9s a t\u00e1nccal val\u00f3 intenz\u00edv kapcsolatb\u00f3l fakad\u00f3) l\u00e9p\u00e9s volt Cage (\u00e9s Var\u00e9se) r\u00e9sz\u00e9r\u0151l is az \u00fct\u0151s\u00f6k fel\u00e9 val\u00f3 fordul\u00e1s, amely v\u00e9g\u00fcl Cage eset\u00e9ben a prepar\u00e1lt zongora (h\u00faros hangszer \u00fct\u0151ss\u00e9 \u201ealak\u00edt\u00e1sa\u201d) haszn\u00e1lat\u00e1t indokolta a negyvenes \u00e9vekt\u0151l.<\/p>\r\n\r\n

Cage zenei munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak van egy kifejezetten amerikai gy\u00f6kere is, a Cowell (akin\u00e9l szint\u00e9n tanulm\u00e1nyokat folytatott, \u00e9s akit\u0151l a prepar\u00e1lt zongora \u00f6tlete is sz\u00e1rmazott) \u00e1ltal megtestes\u00edtett nem-nyugati, nem Eur\u00f3pa-centrikus zenei trad\u00edci\u00f3k fel\u00e9 fordul\u00e1s, ami Amerika kultur\u00e1lis komplexit\u00e1s\u00e1b\u00f3l fakad\u00f3 napi tapasztalat volt m\u00e1r a 20. sz\u00e1zad els\u0151 \u00e9vtizedeiben. Err\u0151l az alapvet\u0151 tapasztalatr\u00f3l, \u00e9rv\u00e9nyes zenei gondolkoz\u00e1sm\u00f3dr\u00f3l sem szabad elfeledkezn\u00fcnk, amikor Cage indiai, t\u00e1vol-keleti kult\u00far\u00e1k, filoz\u00f3fia \u00e9s zenei trad\u00edci\u00f3k ir\u00e1nti lelkesed\u00e9s\u00e9r\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk, \u00e9s ami Cage olyan zenei f\u0151m\u0171veit eredm\u00e9nyezte, mint az indiai filoz\u00f3fi\u00e1val val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1sa ut\u00e1n sz\u00fcletett Szon\u00e1t\u00e1k \u00e9s interl\u00fadiumok<\/I> (1946\/8).<\/p>\r\n\r\n

A zen\u00e9r\u0151l val\u00f3 gondolkod\u00e1s egyik v\u00e9gs\u0151 \u00e1llom\u00e1sa a kultikus 4\u201933\u201d<\/I> (1952) c. m\u0171, amelyr\u0151l a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s t\u00f6bb reflexi\u00f3t is bemutat, an\u00e9lk\u00fcl, hogy a m\u0171 egyetlen \u201eel\u0151ad\u00e1s\u00e1t\u201d is szerepeltetn\u00e9. A 4\u201933\u201d<\/I> \u201epandantja\u201d, a \u201eb\u00e1rmivel megt\u00f6lthet\u0151\u201d 0\u20190\u201d<\/I> is a reflexi\u00f3k f\u00e9ny\u00e9ben jelenik meg csup\u00e1n (csak az 1964-es vars\u00f3i, Cage \u00e1ltali el\u0151ad\u00e1sa id\u00e9z\u0151dik fel egyszer, az is besz\u00e1mol\u00f3ban eml\u00edtve, le\u00edrva, kiss\u00e9 bonyolultt\u00e1 t\u00e9ve \u00edgy az \u00e9letm\u0171v\u00f6n bel\u00fcli utal\u00e1sok \u00e1tl\u00e1t\u00e1s\u00e1t).<\/p>\r\n\r\n

Ez felfoghat\u00f3 radik\u00e1lis \u201eelanyagtalan\u00edt\u00f3\u201d gesztusk\u00e9nt is, de Cage ezekben a m\u0171veiben megjelen\u0151, performativit\u00e1sr\u00f3l vallott elk\u00e9pzel\u00e9se, amellyel tal\u00e1n a legnagyobb hat\u00e1st gyakorolta a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetre, nem kap kell\u0151 hangs\u00falyt a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son. Cage, ism\u00e9t a zenei hagyom\u00e1nyokb\u00f3l kiindulva, felr\u00fagta a kompon\u00e1l\u00e1s-el\u0151ad\u00e1s-eredm\u00e9ny (megsz\u00f3lal\u00f3 zene \u00e9s annak passz\u00edv befogad\u00e1sa) h\u00e1rmass\u00e1g\u00e1t azzal, hogy a v\u00e9grehajt\u00e1s folyamat\u00e1t \u00e9s a v\u00e9grehajt\u00f3 szem\u00e9lyes d\u00f6nt\u00e9seit a v\u00e9grehajt\u00e1s m\u00f3dj\u00e1ra vonatkoz\u00f3an egyenrang\u00fav\u00e1 tette a v\u00e9geredm\u00e9nnyel, \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g szerep\u00e9t is megv\u00e1ltoztatta, belevonva azt a v\u00e9grehajt\u00e1sba, \u00edgy relativiz\u00e1lva az eredm\u00e9nyt.<\/p>\r\n\r\n

A 4\u201933\u201d<\/I> \u00fagy sz\u00f3l a cs\u00f6ndr\u0151l, hogy a cs\u00f6nd \u00e9s a zene v\u00e1ltakoztat\u00e1s\u00e1nak feleslegess\u00e9g\u00e9re h\u00edvja fel a figyelmet, m\u00edg a cs\u00f6nd megval\u00f3s\u00edthatatlans\u00e1g\u00e1t is megfogalmazza, a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u00e1ltal keltett, sz\u00e1nd\u00e9kos vagy akaratlan, minden el\u0151ad\u00e1s alkalm\u00e1val v\u00e1ltoz\u00f3 hangokkal t\u00f6ltve meg azt. A 4\u201933\u201d<\/I> \u00e9s a m\u00f6g\u00f6tte h\u00faz\u00f3d\u00f3 \u00e9vtizedes zeneelm\u00e9leti \u00e9s a \u201em\u0171v\u00e9szi cselekv\u00e9s\u201d term\u00e9szet\u00e9re vonatkoz\u00f3 vizsg\u00e1lat v\u00e9rbeli konceptu\u00e1lis m\u0171, amennyiben a cselekv\u00e9s \u00e9s a cselekv\u00e9s eredm\u00e9nye egyenrang\u00fav\u00e1 alakul, de annyiban is, miszerint a konceptu\u00e1lis megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s (Kosuth-tal sz\u00f3lva) minden esetben (\u00fajra)defini\u00e1lja a m\u0171v\u00e9szetet.<\/p>\r\n\r\n

Cage ugyanakkor t\u00e1vol \u00e1ll a szigor\u00fa konceptt\u0151l, b\u00e1r a szerz\u0151s\u00e9g, az eredetis\u00e9g m\u00edtosz\u00e1t minden eszk\u00f6zzel maga is rombolta, s\u0151t, mint az 1981-es Thirty Pieces for Five Orchestras<\/I> eset\u00e9ben, a karmester kontrollja al\u00f3l is felszabad\u00edtotta a zen\u00e9t. Az is felmer\u00fclt m\u00e1r munk\u00e1inak anal\u00edzise k\u00f6zben, hogy m\u0171veivel egyenrang\u00faak a r\u00f3luk sz\u00f3l\u00f3 komment\u00e1rok \u00e9s \u00edr\u00e1sok. De a szabads\u00e1g, amit a hangoknak biztos\u00edt, az egy\u00e9ni felfedez\u00e9s \u00e9s az \u00e9lm\u00e9ny megtapasztal\u00e1s\u00e1nak nyit teret, a m\u0171v\u00e9szetet k\u00f6zel\u00edti az \u00e9let fel\u00e9.<\/p>\r\n\r\n

A 4\u201933\u201d<\/I> ugyanakkor m\u00e9gis zenei m\u0171: h\u00e1rom t\u00e9telre oszlik, azaz zenei strukt\u00far\u00e1ja van. A zen\u00e9t\u0151l a \u201emindenhol jelenl\u00e9v\u0151\u201d sz\u00ednh\u00e1z fel\u00e9 tartva Cage egy zenei elemhez mindig ragaszkodott, a ritmushoz, mint az id\u0151z\u00edt\u00e9s, a strukt\u00far\u00e1t k\u00e9pez\u0151 rendszer meghat\u00e1roz\u00f3j\u00e1hoz. M\u0171veinek f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9se, belefoglalva az els\u0151 happeningk\u00e9nt sz\u00e1mon tartott Theatre Piece No. 1<\/I>-et (1952) is, tal\u00e1n \u00e9ppen ennek az egy\u00e9bk\u00e9nt szigor\u00fa elemnek a figyelmen k\u00edv\u00fcl hagy\u00e1sa \u00e9s az egy\u00e9ni szerepeknek az eg\u00e9sz folyamat\u00e1ban bet\u00f6lt\u00f6tt poz\u00edci\u00f3ja meg nem \u00e9rt\u00e9s\u00e9vel magyar\u00e1zhat\u00f3.<\/p>\r\n\r\n

Ezeket a szempontokat csup\u00e1n felvillanni l\u00e1tjuk a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si koncepci\u00f3ban, \u00e9s ennek tudhat\u00f3 be, hogy a t\u00e1rlat p\u00e9ld\u00e1ul nem fektet kell\u0151 figyelmet arra, hogy Cage hat\u00e1s\u00e1t meghat\u00e1rozza a Fluxus vagy a happening rel\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban (\u00e9s ak\u00e1r elv\u00e1lassza, ak\u00e1r \u00f6sszekapcsolja t\u0151l\u00fck\/vel\u00fck).<\/p>\r\n\r\n

Az eleg\u00e1nsan minimalista m\u00f3don install\u00e1lt k\u00f6z\u00e9ps\u0151 teremben, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s m\u00e1sodik szekci\u00f3j\u00e1ban Cage \u201evizu\u00e1lis term\u00e9szet\u0171\u201d alkot\u00e1sainak csoportja<\/a> l\u00e1that\u00f3. Ezek a m\u0171vek, melyek p\u00e1ly\u00e1ja els\u0151 szakasz\u00e1t\u00f3l a vizualit\u00e1s ir\u00e1nt mutatott folyamatosan \u00e9l\u0151 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9nek \u00e9s ismert intenz\u00edv k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti kapcsolatainak bizony\u00edt\u00e9kai, mindenekel\u0151tt a zene \u201ematerializ\u00e1l\u00e1s\u00e1ra\u201d tett (paradox) k\u00eds\u00e9rletek p\u00e9ld\u00e1i. (Milan Kn\u00ed\u017eak a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s utols\u00f3 szekci\u00f3j\u00e1ban l\u00e1that\u00f3 v\u00e1g\u00e1s, \u00e9get\u00e9s, \u00fajra-\u00f6sszeilleszt\u00e9s \u00fatj\u00e1n \u00e1talak\u00edtott bakelitlemezei<\/a> ehhez csatlakoznak nagyon szorosan.)<\/p>\r\n\r\n

Ilyenek a sakkt\u00e1bl\u00e1ra helyezett hangjegyekre val\u00f3 utal\u00e1s Braco Dra\u0161kovi\u0107 filmj\u00e9ben (1973), vagy a kotta \u201ek\u00e9pfel\u00fcletk\u00e9nt\u201d val\u00f3 felfog\u00e1sa \u00e9s t\u00e1rgyias\u00edt\u00e1sa, a k\u00e9pi elemek hierarchi\u00e1j\u00e1nak – azaz a hagyom\u00e1nyos k\u00e9pkompon\u00e1l\u00e1s szab\u00e1lyainak \u2013 kiiktat\u00e1sa (a zen\u00e9ben v\u00e9ghezvitt hierarchia-felsz\u00e1mol\u00f3 gesztussal p\u00e1rhuzamba \u00e1ll\u00edthat\u00f3an), vagy grafikai m\u0171helyekben k\u00e9sz\u00fclt metszetei.<\/p>\r\n\r\n

Marcel Duchamp hal\u00e1lakor a v\u00e9letlen kiakn\u00e1z\u00e1s\u00e1val k\u00e9sz\u00edtett plexigramjai \u00e9s a bel\u0151l\u00fck kialak\u00edtott objektek<\/a> (Not wanting to say anything about Marcel<\/I>, 1969) tiszt\u00e1n k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sok, amelyek \u201ezenei von\u00e1sa\u201d, hogy a zenei kompon\u00e1l\u00e1s m\u00f3dj\u00e1t is meghat\u00e1roz\u00f3 v\u00e9letlen-elv alkalmaz\u00e1s\u00e1val, a k\u00ednai Ji King haszn\u00e1lat\u00e1val j\u00f6ttek l\u00e9tre.<\/p>\r\n\r\n

Az egyik mell\u00e9kt\u00e9rbe ker\u00fclt a Cage \u00e1ltal el\u0151szeretettel alkalmazott \u201ewriting through\u201d-val k\u00e9sz\u00fclt hanginstall\u00e1ci\u00f3<\/a> Thoreau A polg\u00e1ri engedetlens\u00e9g ir\u00e1nti k\u00f6teless\u00e9g<\/I> c. m\u0171v\u00e9b\u0151l (eredetileg a kasseli Documenta felk\u00e9r\u00e9s\u00e9re), melyet kompj\u00faterprogramok haszn\u00e1lat\u00e1val oldott meg (1987\/1991), s amely a sz\u00f6veg \u201ekereszt\u00fcl\u00edrt\u201d soraib\u00f3l l\u00e9trej\u00f6tt meditat\u00edv \u201ezenem\u0171v\u00e9\u201d alak\u00edtja a Cage vil\u00e1gn\u00e9zete szempontj\u00e1b\u00f3l oly fontos sz\u00f6veget. Ezzel a m\u0171vel \u00e9ppen csak megvillan ezeknek az elveknek a l\u00e9tez\u00e9se, de igaz\u00e1n nem futnak ki Cage szabads\u00e1gr\u00f3l alkotott elk\u00e9pzel\u00e9seinek \u00e9s a keleti blokk determin\u00e1lt val\u00f3s\u00e1g\u00e1nak \u00fctk\u00f6ztet\u00e9s\u00e9re. Egy m\u00e1sik mell\u00e9kt\u00e9rben pedig a kultikus \u201et\u00e1rgy n\u00e9lk\u00fcli film<\/a>\u201d, Cage One11<\/I> (1992) c. alkot\u00e1sa l\u00e1that\u00f3.<\/p>\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00f6vetkez\u0151 szekci\u00f3ja nagyr\u00e9szt Cage hat\u00e1s\u00e1t valamilyen m\u00f3don mutat\u00f3 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sokb\u00f3l \u00e1ll, amelyek az egykori Szovjetuni\u00f3, Jugoszl\u00e1via, Csehszlov\u00e1kia, Lengyelorsz\u00e1g vagy \u00e9ppen Magyarorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n k\u00e9sz\u00fcltek.<\/p>\r\n\r\n

A l\u00e1togat\u00f3 itt bizonytalanodik el, itt mutatkoznak meg a fent v\u00e1zolt probl\u00e9m\u00e1k k\u00f6vetkezm\u00e9nyei. A n\u00e9z\u0151 nem tudja eld\u00f6nteni, hogy mik a hatvanas \u00e9vekt\u0151l a k\u00f6zelm\u00faltig tart\u00f3 intervallumb\u00f3l t\u00f6rt\u00e9nt v\u00e1logat\u00e1s szempontjai. A m\u0171vekben ugyanis domin\u00e1l a Cage-dzsel val\u00f3, m\u00e1r emlegetett, nem hat\u00e1rozottan defini\u00e1lt \u201eszellemi rokons\u00e1g\u201d, \u00e1ltal\u00e1nosabb szeml\u00e9letbeli hasonl\u00f3s\u00e1gok alapj\u00e1n h\u00fazott p\u00e1rhuzam a k\u00f6zvetetten vagy ak\u00e1r a legk\u00f6zvetlenebb m\u00f3don, t\u00f6rt\u00e9netileg is igazolhat\u00f3 szem\u00e9lyes kapcsolatokon kereszt\u00fcl megjelen\u0151 cage-i gondolatok recepci\u00f3j\u00e1val szemben.<\/p>\r\n\r\n

\u00d3hatatlanul felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy az itt szerepl\u0151, egy\u00e9bk\u00e9nt t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s tartalmi jelent\u0151s\u00e9g\u00fckn\u00e9l fogva kiemelked\u0151, kev\u00e9ss\u00e9 ismert m\u0171veket ilyen \u00e9rtelemben illusztr\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt fogjuk-e fel, vagy \u201eneoavantg\u00e1rd panor\u00e1mak\u00e9nt\u201d a hatvanas-hetvenes \u00e9vek ritmussal, a k\u00e9p \u00e9s zene, k\u00e9p \u00e9s sz\u00f6veg, sz\u00f6veg \u00e9s zene hat\u00e1rter\u00fcleteivel, a k\u00eds\u00e9rleti film \u00e1ltal felvetett k\u00e9rd\u00e9sekkel, a fotogr\u00e1fia haszn\u00e1lat\u00e1val, a \u201et\u00e1rgyn\u00e9lk\u00fclies\u00edt\u00e9s\u201d k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3djainak bemutat\u00e1s\u00e1val foglalkoz\u00f3 elm\u00e9leti \u00e9s gyakorlati tev\u00e9kenys\u00e9gek k\u00f6r\u00e9b\u0151l.<\/p>\r\n\r\n

Mindezt tov\u00e1bb bonyol\u00edtja az orsz\u00e1gonk\u00e9nt \u00f6sszetett esem\u00e9nyt\u00f6rt\u00e9net, csoportok \u00e9s egy\u00e9nek tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek egym\u00e1st kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 volta is. Az az \u00e9rz\u00e9sem, hogy t\u00f6bb esetben \u201ecsak\u201d annyiban k\u00f6t\u0151dik mindez Cage-hez, amennyiben \u0151 maga a m\u0171v\u00e9szet ter\u00fcletein v\u00e9gbement \u00e1talakul\u00e1sok egyik motorja volt. Sz\u0151ke Annam\u00e1ria foglalja ezt \u00f6ssze Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s ki\u00e1ll\u00edtott hangj\u00e1t\u00e9k\u00e1val<\/a> kapcsolatban, amikor kijel\u00f6li a Cage \u00e9s Erd\u00e9ly k\u00f6zti gondolati hasonl\u00f3s\u00e1got, a sug\u00e1rz\u00e1s ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00fcket, a folyamatok el\u0151t\u00e9rbe helyez\u00e9s\u00e9t a szakaszokkal szemben, figyelm\u00fcket a naiv \u00e9rz\u00e9kel\u00e9sen t\u00fali ir\u00e1nt, az anyagtalans\u00e1g, a tudom\u00e1ny \u00e9s a mindennapok k\u00f6lt\u00e9szete ir\u00e1nti elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00fcket.<\/p>\r\n\r\n

Csak egy p\u00e9ld\u00e1t eml\u00edtve: a r\u00e1di\u00f3 haszn\u00e1lata p\u00e9ld\u00e1ul Cage aleatorikus kompoz\u00edci\u00f3i, mint az Imaginary Landscape No. 4<\/I> (1952) eset\u00e9ben is, m\u00e1s c\u00e9lokat szolg\u00e1l, mint Erd\u00e9ly Sextett<\/I> c. hangj\u00e1t\u00e9k\u00e1ban (amely a magn\u00f3szalagra \u00edrt Williams Mixszel t\u00f6bb rokons\u00e1got mutat), vagy ak\u00e1r Jov\u00e1novics Gy\u00f6rgy \u00e9s N\u00e1dler Istv\u00e1n F\u00e9nyes Adolf Teremben rendezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak megnyit\u00f3j\u00e1n elhangzott manipul\u00e1lt r\u00e1di\u00f3ad\u00e1s\u00e1ban<\/a>. A determin\u00e1lts\u00e1g \u00e9s indetermin\u00e1lts\u00e1g probl\u00e9m\u00e1j\u00e1nak m\u00e1s jelleg\u0171 (zenei illetve sz\u00f6vegcentrikus) megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l van sz\u00f3 az els\u0151 kett\u0151 eset\u00e9ben, m\u00edg a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1smegnyit\u00f3 l\u00e9nyeg\u00e9ben politikai akci\u00f3 volt. Cage r\u00e1di\u00f3ra \u00edrt m\u0171veiben szerepel az a kik\u00f6t\u00e9s, hogy h\u00edreket ne j\u00e1tsszon az el\u0151ad\u00f3juk, nyilv\u00e1n annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy min\u00e9l kevesebb aktualiz\u00e1lhat\u00f3 verb\u00e1lis tartalom k\u00f6t\u0151dj\u00f6n az el\u0151ad\u00e1sukhoz. <\/p>\r\n\r\n

Arr\u00f3l azonban, hogy Cage a dokument\u00e1ci\u00f3s anyagban feldolgozott szem\u00e9lyes l\u00e1togat\u00e1sainak konkr\u00e9tan volt-e, \u00e9s ha igen, milyen hat\u00e1sa a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szekre, kevesebb sz\u00f3 esik, de azok a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e1ltal hordozott kit\u00fcntetett figyelmet \u00e9rdeml\u0151 inform\u00e1ci\u00f3k k\u00f6z\u00e9 tartoznak. A legk\u00f6zvetlenebb ezek k\u00f6z\u00f6tt a megeml\u00e9kez\u00e9s Cage-nek z\u00e1gr\u00e1bi \u00fatja sor\u00e1n a Gorgona csoporttal \u00e9s a horv\u00e1t informel els\u0151 sz\u00e1m\u00fa alkot\u00f3j\u00e1val, Ivo Gattinnal, Leningr\u00e1dban pedig Szergej Bugajevvel val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l, vagy a (2011-ben a Velencei Bienn\u00e1l\u00e9n az orosz pavilont megt\u00f6lt\u0151) Collective Actions csoport Cage-hez k\u00f6t\u0151d\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek, lev\u00e9lv\u00e1lt\u00e1suknak dokumentumait bemutat\u00f3 szekci\u00f3, a vars\u00f3i Foksal Gal\u00e9ria Cage-hez k\u00f6thet\u0151 esem\u00e9nyeinek, a lengyel r\u00e1di\u00f3 K\u00eds\u00e9rleti St\u00fadi\u00f3ja tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek vagy a belgr\u00e1di Opus 4-nek a bemutat\u00e1sa mellett.<\/p>\r\n\r\n

Maurer D\u00f3ra Jeney Zolt\u00e1nnal folytatott t\u00e1rsasj\u00e1t\u00e9k-j\u00e1tszm\u00e1j\u00e1nak hangokra \u00e9s vizu\u00e1lis elemekre \u201e\u00e1t\u00edrt\u201d vide\u00f3ja vezet az \u00daj Zenei St\u00fadi\u00f3 komponist\u00e1i Cage-dzsel kapcsolatos munk\u00e1inak ink\u00e1bb hommage-k\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151 csoportj\u00e1hoz, amely a k\u00f6zvetlen kapcsolatok l\u00e9t\u00e9t mutatja. Az\u00e9rt eml\u00edtem a \u201ehommage\u201d kifejez\u00e9st, mert felt\u00e1ratlan marad az a ter\u00fclet, amely az itt dolgoz\u00f3 m\u0171v\u00e9szek (zen\u00e9szek) k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet fel\u00e9 tett l\u00e9p\u00e9seit mutathatn\u00e1 meg, \u201einverz\u201d m\u00f3don (erre volt m\u00e1r p\u00e9lda, a Keser\u00fc Katalin \u00e1ltal rendezett Kottak\u00e9p<\/I> c. ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son 1979-ben) \u2013 mint Vidovszky L\u00e1szl\u00f3 Autokoncert<\/I> (1972) c. m\u0171v\u00e9nek eset\u00e9ben.\r\n\r\n

Cage gyakran \u00e1ll\u00edtotta p\u00e1rhuzamba Duchamp Nagy \u00fcveg<\/EM> (1915-23) c. m\u0171v\u00e9t k\u00e9sei \u00c9tant donn\u00e9s<\/I> c. alkot\u00e1s\u00e1val (1946-66). Az els\u0151 eset\u00e9ben, ahogy eml\u00edtette, az \u00fcvegen val\u00f3 \u00e1tn\u00e9z\u00e9s a k\u00f6rnyezet szemrev\u00e9tel\u00e9t is lehet\u0151v\u00e9 tette, m\u00edg a m\u00e1sodik eset\u00e9ben a n\u00e9z\u0151 csup\u00e1n azt l\u00e1tja, amit a m\u0171 k\u00e9sz\u00edt\u0151je megenged neki. Cage Duchamp-hoz f\u0171z\u0151d\u0151d\u0151 szoros szem\u00e9lyes \u00e9s szellemi rokons\u00e1g\u00e1nak egyik vez\u00e9rmot\u00edvuma a kontroll megsz\u00fcntet\u00e9se \u2013 Duchamp eset\u00e9ben a szem, Cage eset\u00e9ben a hang – felett.<\/p>\r\n\r\n

Cage-et tal\u00e1n ez\u00e9rt foglalkoztatta a k\u00e9t eml\u00edtett Duchamp-m\u0171 p\u00e1rhuzama, mert a v\u00e1ltoz\u00f3 f\u00f3kuszok, az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s \u00e9s ir\u00e1ny\u00edtotts\u00e1g ellentmond\u00e1sait l\u00e1tta megjelenni benne, azt, ami \u0151t is foglalkoztatta, \u00e9s amit munk\u00e1ival kapcsolatban a maga zen-tan\u00edt\u00f3 m\u00f3dj\u00e1n el is mondott. \u00d6sszegz\u00e9s\u00fcl, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, minden el\u0151ny\u00e9vel \u00e9s h\u00e1tr\u00e1ny\u00e1val, mintha ebb\u0151l a p\u00e1rhuzamb\u00f3l fakad\u00f3 ellentmond\u00e1sokkal k\u00fczdene, nagyon sokat b\u00edz a n\u00e9z\u0151 szem\u00e9lyes felel\u0151ss\u00e9g\u00e9rzet\u00e9re az el\u00e9 t\u00e1rul\u00f3 hatalmas inform\u00e1ci\u00f3anyagb\u00f3l val\u00f3 szelekt\u00e1l\u00e1s sor\u00e1n.<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    2012-ben a John Cage-centen\u00e1riumot \u00fcnnepelt\u00e9k vil\u00e1gszerte a m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyek. A Ludwig M\u00fazeum ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak eredeti koncepci\u00f3ja, amely Cage munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak k\u00f6zvetlen \u00e9s k\u00f6zvetett hat\u00e1s\u00e1t vonja vizsg\u00e1lat al\u00e1 a vasf\u00fcgg\u00f6ny\u00f6n inneni orsz\u00e1gokban, ezek sor\u00e1ban k\u00edv\u00e1nt \u00faj inform\u00e1ci\u00f3val szolg\u00e1lni a Cage-\u00e9letm\u0171r\u0151l \u00e9s annak ut\u00f3\u00e9let\u00e9r\u0151l, tov\u00e1bb gazdag\u00edtand\u00f3 a kelet- \u00e9s k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szettel foglalkoz\u00f3 nemzetk\u00f6zi kutat\u00e1sok \u00e9s bemutat\u00f3k sor\u00e1t. […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630827,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400880","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400880","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400880"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400880\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630827"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400880"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400880"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400880"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}