{"id":400887,"date":"2013-04-04T22:00:00","date_gmt":"2013-04-04T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400887"},"modified":"2025-04-01T14:43:03","modified_gmt":"2025-04-01T13:43:03","slug":"a-nem-muveszet-mint-nem-muveszetelmelet","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/a-nem-muveszet-mint-nem-muveszetelmelet\/","title":{"rendered":"A nem-m\u0171v\u00e9szet, mint nem-m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9let"},"content":{"rendered":"
\r\n

 <\/p>\r\n

St.Turba (aka St.Auby, aka Szentj\u00f3by) Tam\u00e1s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a hierarchia tagad\u00e1sa, avagy a heterarchia vall\u00e1sa k\u00f6r\u00e9 szervez\u0151dik. A heterarchia lenne am\u00fagy (is) a L\u00e9tminimum St.Andard Projekt<\/i> (most \u00e9ppen \u00edgy illik \u00edrni) 1984 W<\/i> \u00f6t\u00f6dik, \u00e9s ezid\u00e1ig utols\u00f3 f\u00e1zisa, amely 1996, vagyis St.Auby nagy, m\u0171csarnoki ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u00f3ta tart. A fenti \u00e1ll\u00edt\u00e1s persze sz\u00e1mtalan ponton pontatlan, azaz nem teljesen pontos. El\u0151sz\u00f6r is, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s nem a heterarchia k\u00f6r\u00e9 szervez\u0151dik, hanem maga a m\u0171v\u00e9sz (illet\u0151leg a nem-m\u0171v\u00e9sz, aki mag\u00e1t per pillanat, illetve a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ideje alatt a TNPU cs\u0151dt\u00f6meggondnok\u00e1nak \u00e9s a NETRAF \u00fcgyn\u00f6k\u00e9nek deklar\u00e1lja) szervezi a n\u00e9z\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra. \u00c9s r\u00e1ad\u00e1sul nem is a heterarchia, hanem egy \u00fcres t\u00e9r k\u00f6r\u00e9, amelyet ak\u00e1r hi\u00e1nyk\u00e9nt vagy \u0171rk\u00e9nt is defini\u00e1lhatunk. A tov\u00e1bbiakban err\u0151l a hi\u00e1nyr\u00f3l lesz sz\u00f3, ami a St.Turba \u00e1ltal felk\u00edn\u00e1lt (\u00e9s \u00e1ltalam m\u00f3dos\u00edtott) \u00e9rtelmez\u00e9sben nem m\u00e1s, mint a m\u0171v\u00e9szet, mint nem-m\u0171v\u00e9szet \u201em\u0171v\u00e9szet\u201d.<\/p>\r\n

A hi\u00e1ny<\/p>\r\n

Ha a budapesti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00f6zponti ter\u00e9nek \u00fcress\u00e9g\u00e9t valaki hi\u00e1nyk\u00e9nt \u00e9rtelmezi, akkor nyilv\u00e1n valamit hi\u00e1nyol. Aki valamennyire is ismeri St.Turba kor\u00e1bbi tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t, az term\u00e9szetesen a m\u0171veket hi\u00e1nyolja, mert a nem-m\u0171v\u00e9sz kor\u00e1bban az\u00e9rt hozott l\u00e9tre ilyen jelleg\u0171 alkot\u00e1sokat is, amelyek r\u00e1ad\u00e1sul n\u00e9mi nemzetk\u00f6zi ismerts\u00e9gre \u00e9s elismerts\u00e9gre is szert tettek, m\u00e9gpedig kifejezetten az elm\u00falt n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vben. A legend\u00e1s Kentaur<\/i> megj\u00e1rta<\/a> ugyanis a WHW \u00e1ltal koncipi\u00e1lt 11. Isztambul Bienn\u00e1l\u00e9t (2009), ut\u00e1na pedig a tranzit.hu \u00e9s a karlsruhei Badischer Kunstverein rendezett egy retrospekt\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st (2010) a TNPU sz\u00e1m\u00e1ra. (1)<\/a><\/p>\r\n

Ezen a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son \u2013 melynek c\u00edme k\u00eds\u00e9rtetiesen hasonl\u00edt a budapesti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s c\u00edm\u00e9re: TNPU (szuperintend\u00e1ns: St.Auby Tam\u00e1s) L\u00e9tminimum St.andard Projekt 1984 W avagy Ez lett az egysejt\u0171b\u0151l<\/i> \u2013 egyr\u00e9szt a rekonstru\u00e1lt Kentaur<\/i> volt l\u00e1that\u00f3, m\u00e1sr\u00e9szt megjelentek Szentj\u00f3by korai \u00e9s m\u00e9lt\u00e1n h\u00edress\u00e9 v\u00e1lt \u201em\u0171t\u00e1rgyai\u201d is. E \u201em\u0171t\u00e1rgyak\u201d egyike, a Csehszlov\u00e1k r\u00e1di\u00f3 1968<\/i> r\u00e1ad\u00e1sul szerepelt<\/a> a 2012-es dOCUMENTA Brain c\u00edm\u0171 k\u00f6zponti szekci\u00f3j\u00e1ban is.<\/p>\r\n

A Ludwig M\u00fazeum ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n viszont egyetlen egy legend\u00e1s m\u0171t\u00e1rgy sem jelenik meg, sem a Csehszlov\u00e1k r\u00e1di\u00f3 1968<\/i>, sem a K\u00e9tszem\u00e9lyes hordozhat\u00f3 l\u00f6v\u00e9sz\u00e1rok<\/i>, sem a H\u0171l\u0151 v\u00edz<\/i>, sem pedig az \u00daj m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9g<\/i>. De vajon mit jelent ez a hi\u00e1ny m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s \u201em\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti\u201d perspekt\u00edv\u00e1ban, \u00e9s vajon val\u00f3ban hi\u00e1nyoznak-e a m\u0171t\u00e1rgyak a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sr\u00f3l?<\/p>\r\n

A m\u0171t\u00e1rgyak \u2013 a korai objektekt\u0151l eltekintve \u2013 term\u00e9szetesen (\u00e9s persze l\u00e1tsz\u00f3lag) nem hi\u00e1nyoznak a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sr\u00f3l, hi\u00e1nyoznak viszont (\u00e9s tal\u00e1n nem v\u00e9letlen\u00fcl) a m\u0171t\u00e1rgyakat le\u00edr\u00f3 m\u0171c\u00e9dul\u00e1k, ami nyilv\u00e1n egyfajta tiltakoz\u00e1s a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net k\u00e9s\u0151-kapitalista \u00e9s krono-logikus gondolkod\u00e1sa ellen. E tiltakoz\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nete \u00e9s kontextusa legink\u00e1bb a NETRAF (Neo Szocialist.a Realist.a TNPU Glob\u00e1lis Kontra M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net-hamis\u00edt\u00f3k Frontja) tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9n kereszt\u00fcl ragadhat\u00f3 meg, amelyet egy 2001-es vide\u00f3 reprezent\u00e1l<\/a> a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son, ahol St.Auby a \u201em\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net-hamis\u00edt\u00f3k\u201d \u00e1ldatlan tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek k\u00f6vetkezm\u00e9nyeire h\u00edvja fel a figyelmet.<\/p>\r\n

A NETRAF l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak egyik aprop\u00f3j\u00e1t az \u00e9ppen akkor bemutatott Aspekte\/Positionen<\/i> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s jelentette<\/a>, amelynek rendez\u0151i az elm\u00falt \u00f6tven \u00e9v \u201efontos\u201d m\u0171v\u00e9szeinek (t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Altorjai S\u00e1ndor, Altorjay G\u00e1bor, Major J\u00e1nos, Vet\u0151 Zuzu \u00e9s a TNPU) ki nem \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val szisztematikusan meghamis\u00edtott\u00e1k a t\u00f6rt\u00e9nelmet, legal\u00e1bbis az \u00fcgyn\u00f6k szerint. (2)<\/a><\/p>\r\n

A NETRAF t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek k\u00f6vetkez\u0151, felejthetetlen \u00e9s nemzetk\u00f6zileg is j\u00f3l reprezent\u00e1lt esem\u00e9nye a 2003-as HI2M<\/i>, a Hordozhat\u00f3 Intelligencia Fokoz\u00f3 M\u00fazeum<\/i> l\u00e9trehoz\u00e1sa<\/a> volt, ahol St.Auby sz\u00e1mos eredeti m\u0171 \u00e9s m\u00e9g t\u00f6bb reprodukci\u00f3 bemutat\u00e1s\u00e1val k\u00eds\u00e9relte meg a hamis m\u00edtosz korrekci\u00f3j\u00e1t, de ez a m\u0171 szint\u00e9n hi\u00e1nyzik a Ludwig M\u00fazeum ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l. M\u0171t\u00e1rgyak azonban \u2013 ha nem is nagyon koraiak \u2013 az\u00e9rt vannak. Hirtelenj\u00e9ben h\u00e1rmat, illetve kis megszor\u00edt\u00e1ssal n\u00e9gyet is ki tudn\u00e9k emelni a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sr\u00f3l.<\/p>\r\n

El\u0151sz\u00f6r is a Csin\u00e1lj egy sz\u00e9ket!<\/i> \u201einstall\u00e1ci\u00f3t\u201d, m\u00e1sodszor a \u201efalk\u00e9pk\u00e9nt\u201d install\u00e1lt L\u00e9tminimum transzparenst<\/a> (Existenzminimum f\u00fcr alle Arbeitsverweiger \u2013 Sofort!), harmadszor pedig a halhatatlan valaki vagy valami grandi\u00f3zus tr\u00f3nj\u00e1t, a kis megszor\u00edt\u00e1s pedig arra a n\u00e9h\u00e1ny baddrawingra (St.Turba eset\u00e9ben \u00edgy egybe kell \u00edrni) vonatkozik, amely a maga t\u00e1rgyi val\u00f3j\u00e1ban is szerepel a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son. Az persze m\u00e1r m\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s, hogy klasszikus, illetve modern \u00e9rtelemben ezek a t\u00e1rgyak mennyire is tekinthet\u0151k m\u0171t\u00e1rgyaknak, illetve mennyire tekinthet\u0151k olyan m\u0171t\u00e1rgyaknak, amelyek a m\u0171t\u00e1rgy \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet kor\u00e1bbi fogalm\u00e1t, illetve fogalmait kritiz\u00e1lj\u00e1k.<\/p>\r\n

A Csin\u00e1lj egy sz\u00e9ket!<\/i> p\u00e9ld\u00e1nak ok\u00e1\u00e9rt t\u00f6k\u00e9letesen illeszkedik ehhez a bizonyos \u201em\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti\u201d sztorihoz, \u00e9s \u00e1ltala elkezd\u0151dik egy m\u00e1sik t\u00f6rt\u00e9net is, hiszen az 1975-\u00f6s FMK-beli happeningn\u00e9l, vagy akci\u00f3n\u00e1l, vagy akci\u00f3-el\u0151ad\u00e1sn\u00e1l nyugszanak a L\u00e9tminiumum St.Andard Projekt (tov\u00e1bbiakban LSP) gy\u00f6kerei is, m\u00e1r amennyire egy\u00e1ltal\u00e1n rekonstru\u00e1lhat\u00f3 a t\u00f6rt\u00e9nelem t\u00f6bbf\u00e9le m\u00f3don is \u00e9rtelmezhet\u0151 (avagy St.Auby szerint hamis\u00edthat\u00f3) folyama. Hiszen p\u00e9ld\u00e1ul a Telekommunik\u00e1ci\u00f3 Nemzetk\u00f6zi Paralel Uni\u00f3j\u00e1nak kezdeteit a legfontosabb exeg\u00e9ta, vagyis a nem-m\u0171v\u00e9sz maga a hatvanas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9re dat\u00e1lja vissza, mik\u00f6zben akkor m\u00e9g \u201ecsak\u201d a Paralel Kurzus Tanp\u00e1lya l\u00e9tezett, valamint a m\u00e1r eml\u00edtett dada (esetleg neodada vagy Fluxus) objektek, melyek ugye hi\u00e1nyoznak a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sr\u00f3l.<\/p>\r\n

De ink\u00e1bb koncentr\u00e1ljunk arra a sz\u00e9kre, pontosabban arra az \u201eegy \u00e9s h\u00e1rom\u201d sz\u00e9kre, ami ott van a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9rben, \u00e9s egy bonyolult m\u0171v\u00e9szeti po\u00e9n-erd\u0151be vezet, mik\u00f6zben persze hal\u00e1losan komoly nem-m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti k\u00e9rd\u00e9seket boncolgat, r\u00e1ad\u00e1sul \u00e9lve. Sz\u00f3val egyr\u00e9szt ott a falon egy sz\u00e9k, egy \u00faj m\u0171, \u00e9s mellette az Egyetemes L\u00e9tminimum J\u00e1rad\u00e9k<\/i> nyilv\u00e1nos, t\u00f6bbsz\u00f6r felhaszn\u00e1lhat\u00f3, falra \u00edrt szavaz\u00f3c\u00e9dul\u00e1ja<\/a>.<\/p>\r\n

De ott van m\u00e9g tov\u00e1bbi h\u00e1rom sz\u00e9k is, melyeken t\u00e1bla nyugszik, Szentj\u00f3by \u00f6r\u00f6kbecs\u0171, 1975-\u00f6s Csin\u00e1lj egy sz\u00e9ket!<\/i> akci\u00f3-el\u0151ad\u00e1s\u00e1nak kulcsmondataival<\/a>: \u201e1. Nem-m\u0171v\u00e9szet mint m\u0171v\u00e9szet (Marcel Duchamp) 2. Nem-m\u0171v\u00e9szet mint m\u0171v\u00e9szet mint nem-m\u0171v\u00e9szet m\u0171v\u00e9szet (George Brecht) 3. Csin\u00e1lj egy sz\u00e9ket! (St.Auby)\u201d. Szentj\u00f3by eszerint a Duchampt\u00f3l Brechtig (eredetileg: MacDiarmid) \u00edvel\u0151 sztorit, avagy a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a nem-m\u0171v\u00e9szet gordiuszi csom\u00f3j\u00e1t, amelyet Plat\u00f3nt\u00f3l Kanton \u00e1t Dant\u00f3ig j\u00f3 sokan csom\u00f3zgattak, egy eleg\u00e1ns gesztussal, illetve felsz\u00f3l\u00edt\u00e1ssal v\u00e1gja sz\u00e9t: csin\u00e1lj egy sz\u00e9ket te magad is! (3)<\/a><\/p>\r\n

Ezt persze m\u00e1r megtette el\u0151tte \u2013 ha nem is asztalosk\u00e9nt \u2013 maga Brecht, s\u0151t Joseph Kosuth is, \u00edgy Szentj\u00f3by kategorikus felsz\u00f3l\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l \u00e9s m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti eszmefuttat\u00e1s\u00e1b\u00f3l n\u00e9mi ir\u00f3nia is kiolvashat\u00f3. El\u0151bbi m\u0171v\u00e9sz (vagy nem-m\u0171v\u00e9sz m\u0171v\u00e9sz) ugyanis egyszer ki\u00e1ll\u00edtott h\u00e1rom sz\u00e9ket, egy feh\u00e9ret, egy feket\u00e9t \u00e9s egy s\u00e1rg\u00e1t, ut\u00f3bbi m\u0171v\u00e9sz pedig 1965-ben k\u00e9sz\u00edtette el Egy \u00e9s h\u00e1rom sz\u00e9k<\/i> c\u00edm\u0171 klasszikus\u00e1t, melyet saj\u00e1t maga el\u0151szeretettel tekint az els\u0151 konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1snak.<\/p>\r\n

Brecht viszont \u2013 Kosutht\u00f3l elt\u00e9r\u0151en \u2013 1961-ben m\u00e9g csak meg se nevezte a saj\u00e1t akci\u00f3j\u00e1t (az csak k\u00e9s\u0151bb kapta a H\u00e1rom sz\u00e9k esem\u00e9ny<\/i> nevet), Szentj\u00f3by pedig 1975-ben m\u00e1r egy eg\u00e9szen \u00faj, egzisztencialista m\u00edtoszt (illetve m\u00edtosz-korrekci\u00f3t) \u00e9p\u00edtett ezekre a sz\u00e9kekre, majd \u2013 egy\u00e9b okokb\u00f3l kifoly\u00f3lag \u2013 elhagyta az orsz\u00e1got, \u00e9s Genfbe tette \u00e1t az embrion\u00e1lis TNPU sz\u00e9khely\u00e9t.<\/p>\r\n

A klasszikus \u00e9rtelemben vett m\u0171t\u00e1rgy hi\u00e1nya, illetve a t\u00e1rgyalkot\u00e1s megtagad\u00e1sa teh\u00e1t nem felt\u00e9tlen\u00fcl jelenti a m\u0171v\u00e9szet megtagad\u00e1s\u00e1t. J\u00f3l mutatja ezt a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet (\u00e9s kisebb m\u00e9rt\u00e9kben az egzisztenci\u00e1lisan ellen\u00e1ll\u00f3bbra tervezett Fluxus) karrierje is a hetvenes \u00e9vekben. St.Auby azonban m\u00e1r mag\u00e1t a m\u0171v\u00e9szetet is megtagadta ebben az id\u0151ben, s\u0151t nemcsak azt, hanem a m\u0171v\u00e9szetfiloz\u00f3fi\u00e1t is, hiszen sz\u00edntiszta politikai filoz\u00f3fi\u00e1t csin\u00e1lt bel\u0151le, mert az LSP 1984 W csak l\u00e1tsz\u00f3lag k\u00e9pviseli a m\u0171v\u00e9szek \u00e9rdekeit, val\u00f3j\u00e1ban \u2013 avantg\u00e1rd el\u0151deihez hasonl\u00f3an \u2013 paradox m\u00f3don felsz\u00e1molja nemcsak a m\u0171v\u00e9szetfiloz\u00f3fi\u00e1t, de annak t\u00e1rgy\u00e1t, az auton\u00f3m m\u0171v\u00e9szetet is.<\/p>\r\n

Ami marad, az pedig nem m\u00e1s, mint a hi\u00e1ny, \u00e9s St.Auby pontosan e hi\u00e1ny, e semmi, e semmittev\u00e9s finansz\u00edroz\u00e1s\u00e1t v\u00e1rja majd el a sv\u00e1jci \u00e1llamt\u00f3l a nyolcvanas \u00e9vek fordul\u00f3j\u00e1n, m\u00e9gpedig a katonai c\u00e9l\u00fa k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9s terh\u00e9re. Vagyis a L\u00e9tminimum St.andard Projekt ekkor m\u00e1r nemcsak a m\u0171v\u00e9szet\/politika, hanem a k\u00e9s\u0151-kapitalista gazdas\u00e1g\/politika kritik\u00e1ja is.<\/p>\r\n

Egyr\u00e9szt az\u00e9rt, mert a nem-m\u0171v\u00e9szet m\u0171v\u00e9sz nem hajland\u00f3 m\u0171alkot\u00e1s form\u00e1j\u00e1ban m\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra profitot termelni, m\u00e1sr\u00e9szt pedig az\u00e9rt, mert \u00e9ppen a politikai rendszer b\u00e1zis\u00e1t alkot\u00f3 hadi-ipari konglomer\u00e1tumot t\u00e1madja, abb\u00f3l pr\u00f3b\u00e1ln\u00e1 meg lehas\u00edtani a maga (\u00e9s k\u00e1b\u00e9 700 sv\u00e1jci koll\u00e9g\u00e1ja) nem-kapitalista \u00e9letj\u00e1rad\u00e9k\u00e1t, munkan\u00e9lk\u00fcli-seg\u00e9ly\u00e9t. A TNPU nem-m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9let\u00e9nek konkl\u00fazi\u00f3ja azonban ekkor \u2013 Sv\u00e1jcban a nyolcvanas \u00e9vek elej\u00e9n \u2013 m\u00e9g nem annyira az aktivizmus (a K\u00f6zvetlen Demokr\u00e1cia), hanem ink\u00e1bb az anarchia, avagy a \u201esemmittev\u00e9s\u201d \u00e9s a demokratikus szabads\u00e1gjogok (pl. sztr\u00e1jk) provokat\u00edv gyakorl\u00e1sa.<\/p>\r\n

A semmi<\/p>\r\n

A semmit \u00e1ll\u00edt\u00f3lag Yves Klein \u00e1ll\u00edtotta ki el\u0151sz\u00f6r a vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelemben, aki egy filozofikus c\u00edmmel (La sp\u00e9cialisation de la sensibilit\u00e9 a l\u2019\u00e9tat matiere premiere en sensibilit\u00e9 picturale stabilis\u00e9e<\/i>) ell\u00e1tott ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son, 1958-ban semmit sem \u00e1ll\u00edtott ki a p\u00e1rizsi Iris Clert gal\u00e9ri\u00e1ban. Illetve nagyon is ki\u00e1ll\u00edtott valamit, egyr\u00e9szt a teret, m\u00e1sr\u00e9szt pedig a szellemet, illetve azt a \u201efest\u0151i\u201d \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9get, amely \u00e9pp\u00fagy tekinthet\u0151 a fest\u00e9szet alapanyag\u00e1nak, avagy misztikusabban fogalmazva a fest\u00e9szet prima mat\u00e9ri\u00e1j\u00e1nak, mint maga az \u00fcres t\u00e9r. Az adott, p\u00e1rizsi, r\u00e9szben sz\u00fcrrealista, r\u00e9szben m\u00e1r \u00fajrealista k\u00f6rnyezetben mindez a filoz\u00f3fia \u00e9s miszticizmus azonban ink\u00e1bb a m\u0171t\u00e1rgy \u00e9s a t\u00e1rgyalkot\u00e1s megtagad\u00e1sak\u00e9nt t\u0171nt fel. A keleti b\u00f6lcselet semmije \u00e9s \u00fcress\u00e9ge Nyugaton a valami tagad\u00e1s\u00e1v\u00e1, a kapitalista m\u0171v\u00e9szet(fogalom) neg\u00e1ci\u00f3j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt.<\/p>\r\n

K\u00f6ztudott, hogy Szentj\u00f3by is v\u00e9gigj\u00e1rta a maga \u00fatj\u00e1t a keleti b\u00f6lcselet \u00f6sv\u00e9nyein, \u00e9s a lok\u00e1lis kontextusnak megfelel\u0151en \u0151 is \u00e1tpolitiz\u00e1lta a semmi fogalm\u00e1t, illetve a neg\u00e1ci\u00f3 gesztus\u00e1t. Ebb\u0151l sz\u00fcletett meg a sztr\u00e1jk (\u00e9s annak el\u0151zm\u00e9nyek\u00e9nt a L\u00e9gy tilos!) TNPU-f\u00e9le aktusa, amely szorosan \u00f6sszefon\u00f3dott a kapitalista m\u0171v\u00e9szet int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9nek kritik\u00e1j\u00e1val, illetve a kapitalista termel\u00e9si m\u00f3d megtagad\u00e1s\u00e1val, amely a maga korcs form\u00e1j\u00e1ban a szocialista (\u00e1llamkapitalista) gazdas\u00e1gi rendszert is m\u0171k\u00f6dtette.<\/p>\r\n

Innen n\u00e9zve a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u201ekordonos\u201d z\u00e1r\u00e1sa<\/a> legal\u00e1bb olyan fontos, mint kor\u00e1bban a \u201esz\u00e9kes\u201d kezdet volt, hiszen a nagy k\u00f6zponti terem nem teljesen \u00fcres, van benne egy pici m\u0171t\u00e1rgy<\/a>, egy \u201erajz\u201d, amely \u2013 ironikus m\u00f3don ugyan, de \u2013 a sztr\u00e1jkra buzd\u00edt: \u201estreik macht frei\u201d. Persze ha csak egy kicsit is belegondolunk a n\u00e9met nyelv\u0171 konnot\u00e1ci\u00f3kba, akkor a m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti ir\u00f3nia gyilkos t\u00e1rsadalompolitikai szat\u00edr\u00e1ba fordul.<\/p>\r\n

R\u00e1ad\u00e1sul nem csak ez a kis m\u0171t\u00e1rgy (baddrawing vagy badtitle \u2013 csak hogy megint St.Turba tipol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t id\u00e9zzem) t\u00f6lti ki a k\u00f6zponti \u0171rt, hanem egy kordon is, ami megakad\u00e1lyozza a n\u00e9z\u0151t abban, hogy bek\u00f3dorogjon egy z\u00e1rt \u00e9s elhagyatott t\u00e9rbe. A kordon teh\u00e1t kivezeti a n\u00e9z\u0151t a m\u00fazeumb\u00f3l, \u00e9s egy\u00fattal azt is reprezent\u00e1lja, ahogy St.Turba megtagadja a m\u00fazeum ter\u00e9t \u00e9s a kapitalista m\u0171v\u00e9szet int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9t.<\/p>\r\n

A tagad\u00e1s sokszoros szelleme hatja \u00e1t azt a szavaz\u00f3f\u00fclk\u00e9t is, amelyen kereszt\u00fcl a l\u00e1togat\u00f3, par\u00f3dia form\u00e1j\u00e1ban ugyan, de gyakorolhatja a K\u00f6zvetlen Demokr\u00e1cia szoci\u00e1lis technik\u00e1j\u00e1t, vagyis leteheti voks\u00e1t az egyetemes l\u00e9tminimum j\u00e1rad\u00e9k bevezet\u00e9se, Magyarorsz\u00e1g semlegess\u00e9ge \u00e9s t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az ingyenes oktat\u00e1s mellett.<\/p>\r\n

A szavaz\u00f3f\u00fclke, mint install\u00e1ci\u00f3<\/a> azonban nem pozit\u00edv, hanem negat\u00edv p\u00e9ld\u00e1kkal b\u00edztat az \u00fajfajta t\u00e1rsadalmi aktivit\u00e1sra. St.Auby felid\u00e9zi ugyan a m\u0171v\u00e9szeti sztr\u00e1jk egyik fontos el\u0151k\u00e9pek\u00e9nt az 1980-as gdanski esem\u00e9nyeket, de abban m\u00e9giscsak a lengyel paps\u00e1g szerep\u00e9t dombor\u00edtja ki<\/a> ironikusan. Hasonl\u00f3an ironikus regiszterben \u00e9rtelmezhet\u0151 a Lengyel lovas<\/i> reprodukci\u00f3j\u00e1nak szerepeltet\u00e9se<\/a> is, hiszen Rembrandt egykori festm\u00e9ny\u00e9nek f\u0151h\u0151se se nem lengyel (kelet-eur\u00f3pai ink\u00e1bb), se nem szimpla lovas (ink\u00e1bb husz\u00e1r), \u00e9s m\u00e9g csak nem is Rembrandt festette.<\/p>\r\n

A \u201eLe cavalier polonaise \u201d \u00e9s a lengyel katolicizmus szellem\u00e9t St.Auby r\u00e1ad\u00e1sul m\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny Playboy \u201enyuszival\u201d is konfront\u00e1lja<\/a> (vagy ink\u00e1bb \u00e1rnyalja?), akik nyilv\u00e1n d\u00e9monokk\u00e9nt pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k elt\u00e1ntor\u00edtani korunk elk\u00f6telezett Szent Antaljait a szavaz\u00e1st\u00f3l \u00e9s a rendszer \u00e1tform\u00e1l\u00e1s\u00e1t\u00f3l.<\/p>\r\n

L\u00e1tsz\u00f3lag a semmi, illetve a tagad\u00e1s fel\u0151l \u00e9rtelmezhet\u0151 igaz\u00e1n j\u00f3l a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s legnagyobb volumen\u0171 m\u0171ve, mi t\u00f6bb szobra, de legal\u00e1bbis \u201eszobra\u201d, a Halhatatlan tr\u00f3nja<\/i> is, amelyhez maga az alkot\u00f3 mell\u00e9keli<\/a> az interpret\u00e1ci\u00f3t, melynek h\u00edj\u00e1n val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem is lenne megfejthet\u0151. (4)<\/a><\/p>\r\n

A Halhatatlan tr\u00f3nja<\/i> ugyanis csak els\u0151 blikkre, a maga mer\u0151 vizualit\u00e1s\u00e1ban t\u0171nhet egy sz\u00e9pen csiszolt, eleg\u00e1ns, poszt-minimalista szobornak, amelynek nyilv\u00e1n igen j\u00f3 \u00e1ra lehet a m\u0171t\u00e1rgypiacon. Val\u00f3j\u00e1ban azonban enn\u00e9l sokkal t\u00f6bbr\u0151l van itt sz\u00f3, hiszen a szobor egy bizonyos sz\u00f6gb\u0151l a swita sz\u00f3 egy t\u00e9rbeli form\u00e1jak\u00e9nt is olvashat\u00f3<\/a> (nekem ez am\u00fagy nem igaz\u00e1n j\u00f6tt \u00f6ssze, de persze nem ismerem a h\u00e9ber \u00e1b\u00e9c\u00e9t).<\/p>\r\n

Ett\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl persze az alkot\u00f3 auto-interpret\u00e1ci\u00f3ja \u00e9rv\u00e9nyes, \u00e9s ezt er\u0151s\u00edti a falon k\u00e9t \u201ev\u00e1zlat\u201d (vagy baddrawing) is, amelyeken a shwita, illetve a swita szavak olvashat\u00f3k a tr\u00f3nus \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa mellett. St.Turba szerint ebben a h\u00e9ber sz\u00f3ban az SBT, azaz a szabbath rejlik benne, vagyis az a nap (illetve St.Turba szerint \u00e9v is), amikor nem (volt) szabad dolgozni, \u00e9s az alkot\u00f3, az \u00dar munk\u00e1j\u00e1t kellett dics\u0151\u00edteni. \u00c9s akkor hirtelen m\u00e1r ott is vagyunk a megfejt\u00e9sn\u00e9l, hogy ki is az a bizonyos Halhatatlan.<\/p>\r\n

Az \u00e9rtelmez\u00e9s ilyet\u00e9n r\u00f6vidre z\u00e1r\u00e1sa azonban val\u00f3j\u00e1ban az interpret\u00e1ci\u00f3 \u201emeghamis\u00edt\u00e1sa\u201d, hiszen mag\u00e1t\u00f3l St.Aubyt\u00f3l tudjuk, hogy a Halhatatlan tr\u00f3nja<\/i> szorosan kapcsol\u00f3dik az LSP 1984 W programj\u00e1hoz, eg\u00e9szen pontosan annak \u00f6t\u00f6dik sarkalatos pontj\u00e1hoz, a hal\u00e1l megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\r\n

De tal\u00e1n nem is ez a l\u00e9nyeg! Hanem ink\u00e1bb az, hogy mit is sugall, mire is buzd\u00edt a Halhatatlan (ak\u00e1r JHVH, ak\u00e1r az LSP) maga. Egyr\u00e9szt a semmittev\u00e9sre, m\u00e1sr\u00e9szt a kontempl\u00e1ci\u00f3ra. Arra a kontempl\u00e1ci\u00f3ra \u00e9s l\u00e1tsz\u00f3lagos \u201esemmit-tev\u00e9sre\u201d, amely a Fluxus \u00e9s a Happening \u201e\u0151satyj\u00e1nak\u201d, John Cage-nek \u00e9s tan\u00edtv\u00e1nyainak (k\u00f6zt\u00fck George Brechtnek \u00e9s Allan Kaprownak) a tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t is \u00e1thatotta, \u00e9s j\u00f3r\u00e9szt a zen keleti szellem\u00e9b\u0151l t\u00e1pl\u00e1lkozott.<\/p>\r\n

Az \u0171r<\/p>\r\n

A keleti gy\u00f6ker\u0171 nem-m\u0171v\u00e9szet v\u00e9gs\u0151 kontextus\u00e1t St.Turba eset\u00e9ben maga az \u0170r, a v\u00e9gtelen t\u00e9r adja a maga kozmog\u00f3niai \u00e9s kozmol\u00f3giai jelent\u00e9sr\u00e9tegeivel. Tal\u00e1n ennek a fizikai \u00e9s metafizikai t\u00e9rnek a v\u00e9gtelens\u00e9g\u00e9t hivatott reprezent\u00e1lni a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s t\u00e1gass\u00e1ga is, amely k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a karlsruhei \u201e\u00e9letm\u0171-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u201d koncentr\u00e1lt t\u00e9rhaszn\u00e1lat\u00e1hoz k\u00e9pest szembesz\u00f6k\u0151.<\/p>\r\n

A Ludwig M\u00fazeum ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa mintegy teret ad St.Turba nem-m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek, aki m\u00e9g azt is k\u00e9nyelmesen megengedheti mag\u00e1nak, hogy a t\u00e9r egy r\u00e9sz\u00e9t ne is haszn\u00e1lja fel. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egyes elemei ugyanis m\u00e9g \u00edgy is szinte elvesznek az \u0170r v\u00e9gtelenj\u00e9ben. Persze ekk\u00e9nt csak m\u00e9g ink\u00e1bb l\u00e1that\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik, hogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s maga dupl\u00e1n nem-m\u0171v\u00e9szet, hiszen nem jelen\u00edti meg (az akci\u00f3k eset\u00e9ben ez fizikai k\u00e9ptelens\u00e9g is lenne) St.Turba kor\u00e1bbi m\u0171v\u00e9szet\u00e9t (nem-m\u0171v\u00e9szet\u00e9t), viszont felmutat valamif\u00e9le szent \u00e9s szentes\u00edtett dokument\u00e1ci\u00f3t, vagy ink\u00e1bb komment\u00e1rt a nem-m\u0171v\u00e9szet m\u0171v\u00e9szethez, hiszen St.Auby t\u00f6bbnyire mag\u00e1t \u00e9s saj\u00e1t kor\u00e1bbi tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t \u00e9rtelmezi az akci\u00f3i sor\u00e1n.<\/p>\r\n

Vagyis a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s maga, ha tetszik, egyfajta m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9letet, vagy nem-m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9letet prezent\u00e1l, amely az \u0171rre, az \u00fcress\u00e9gre, a semmittev\u00e9sre, a neg\u00e1ci\u00f3ra \u00e9s a hi\u00e1ny felmutat\u00e1s\u00e1ra helyezi a hangs\u00falyt. Mindazon\u00e1ltal a t\u00e9r \u00e9s az \u00fcress\u00e9g szelleme, illetve hangulata nagyon j\u00f3l m\u0171k\u00f6dik a Ludwig M\u00fazeum hatalmas \u201ewhite cube<\/a>\u201d-j\u00e1ban, megadja St.Turba nem-m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9let\u00e9nek azt a teret, ami j\u00e1r neki, amiben kibontakozhat \u00e9s kiteljesedhet, azt a teret, amire val\u00f3j\u00e1ban \u00f3ri\u00e1si sz\u00fcks\u00e9ge is van, hogy m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt (illet\u0151leg nem-m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt) legitim\u00e1lja mag\u00e1t.<\/p>\r\n

A TNPU en bloc (\u00e1mblokk) maga is a t\u00e9rr\u0151l sz\u00f3l, \u00e9pp\u00fagy, mint kiindul\u00f3pontja a TNU, vagyis a genfi sz\u00e9khely\u0171 Telekommunik\u00e1ci\u00f3 Nemzetk\u00f6zi Uni\u00f3ja, amely a TNPU diszp\u00e9cser\u00e9nek \u00e9rtelmez\u00e9se szerint a Big Brother szimbolikus figur\u00e1ja, mellyel \u0151 maga a hetvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n \u00e9s a nyolcvanas \u00e9vek elej\u00e9n szegezte szembe a Little Sistert, avagy a nem-m\u0171v\u00e9szet m\u0171v\u00e9szet p\u00e1rhuzamos vil\u00e1gegyetem\u00e9t. A TNPU c\u00e9lja r\u00e1ad\u00e1sul nem kevesebb volt \u2013 \u00e9s ezt t\u00e1masztja al\u00e1 a budapesti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s is \u2013, mint az evol\u00faci\u00f3 modernista m\u00edtosz\u00e1nak korrekci\u00f3ja, ami ugye egy \u00fcd\u00edt\u0151en posztmodern program, m\u00e1rmint a lyotardi \u00e9rtelemben \u2013 legal\u00e1bbis r\u00e9szben. (5)<\/a><\/p>\r\n

M\u00e1sr\u00e9szt azonban egy elk\u00e9peszt\u0151en autoriter, modernista program is egy \u00fajabb lehetetlen ut\u00f3pi\u00e1val, a mut\u00e1ns-oszt\u00e1llyal. Azzal a mut\u00e1ns-oszt\u00e1llyal, \u00e9s azzal a biol\u00f3gi\u00e1ba csomagolt t\u00e1rsadalomfiloz\u00f3fi\u00e1val, amely a TNPU \u0151st\u00f6rt\u00e9netek\u00e9nt tal\u00e1n a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s leghangs\u00falyosabb, szinte m\u00e1r hagiografikus eleme. Szentj\u00f3by \u00e9s asszisztense is egyfajta m\u00e1rt\u00edrk\u00e9nt, illetve pr\u00f3f\u00e9tak\u00e9nt jelenik meg a m\u00fazeumi t\u00e9rben, \u00e9s a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s vezet\u0151j\u00e9nek is az LSP 1984 W els\u0151 h\u00e1rom f\u00e1zisa, illetve a kapitalizmus genfi int\u00e9zm\u00e9nyeinek megsz\u00e1ll\u00e1sa a legmark\u00e1nsabb vizu\u00e1lis eleme.<\/p>\r\n

A TNPU diszp\u00e9csere ugyanis a TNU \u00e9p\u00fclet\u00e9nek egyik laborat\u00f3rium\u00e1ban<\/a> hozta l\u00e9tre a TNPU-t, illetve annak els\u0151, Mut\u00e1ns<\/i> f\u00e1zis\u00e1t. Majd a projektet a genfi Term\u00e9szettudom\u00e1nyi M\u00fazeumban \u00e9s a v\u00e1ros N\u00e9prajzi M\u00fazeum\u00e1ban folytatta. A h\u00edrhedt 24. sv\u00e1jci kanton<\/i>t (az LSP 1984 W harmadik f\u00e1zis\u00e1t), a kapitalizmust\u00f3l \u00e9s a modernizmust\u00f3l elhajl\u00f3 mut\u00e1ns oszt\u00e1ly kantonj\u00e1t pedig a fribourgi St. Borrom\u00e9e k\u00e1poln\u00e1ban hozta l\u00e9tre egy (szent) epileptikus roham<\/a> k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben.<\/p>\r\n

De hogyan is lesz ebb\u0151l az eg\u00e9sz eszkatologikus nem-m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9letb\u0151l nem-m\u0171v\u00e9szet, m\u00e1r ha nem el\u00e9gsz\u00fcnk meg a m\u0171v\u00e9szet Danto-f\u00e9le int\u00e9zm\u00e9ny-elm\u00e9let\u00e9vel? Erre a k\u00e9rd\u00e9sre k\u00e9t v\u00e1lasz is k\u00edn\u00e1lkozik, az egyik materialista, a m\u00e1sik pedig \u2013 fura m\u00f3don \u2013 idealista.<\/p>\r\n

A materialista v\u00e1lasz eg\u00e9sz egyszer\u0171en a marxizmus elm\u00e9let\u00e9b\u0151l, \u00e9s a munka fogalm\u00e1nak \u00e1talakul\u00e1s\u00e1b\u00f3l, az immateri\u00e1lis gazdas\u00e1g l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9b\u0151l fakad. Ebben az \u00e9rtelemben a Fluxus \u00e9s a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet a k\u00e9s\u0151-kapitalista gazdas\u00e1ggal t\u00f6k\u00e9letes \u00f6sszhangban form\u00e1lta ki a maga immateri\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet\u00e9t, mely a m\u0171alkot\u00e1s kivitelez\u00e9s\u00e9t a mesteremberekre \u00e9s a technikusokra b\u00edzta, a m\u0171v\u00e9sz maga pedig kreat\u00edvk\u00e9nt (aka forradalm\u00e1r, aka filoz\u00f3fus) kereshette a p\u00e9nzt \u00fagy, hogy csup\u00e1n az elm\u00e9j\u00e9t torn\u00e1ztatta. (6)<\/a><\/p>\r\n

A m\u00e1sik v\u00e1lasz szint\u00e9n marxista, avagy ink\u00e1bb poszt-szitu\u00e1cionista, de persze sokkal kev\u00e9sb\u00e9 k\u00e9prombol\u00f3, mint Rrose S\u00e9lavy vagy St.Turba m\u00edtoszkritik\u00e1ja. (7)<\/a><\/p>\r\n

Az eszt\u00e9tika Debord- \u00e9s Ranciere-f\u00e9le \u00e1tpolitiz\u00e1l\u00e1sa sor\u00e1n ugyanis \u00fagy lesz az elm\u00e9letb\u0151l m\u0171v\u00e9szet, avagy a te\u00f3ri\u00e1b\u00f3l praxis, hogy az individuum elt\u00e9r\u00edti az el\u0151re gy\u00e1rtott eszt\u00e9tikai \u00e9s politikai elemeket, \u00e9s eredeti funkci\u00f3jukt\u00f3l elt\u00e9r\u0151 k\u00f6rnyezetben haszn\u00e1lja azokat. (8)<\/a><\/p>\r\n

Ekkor (\u00e9s csak ekkor), illetve \u00edgy (\u00e9s csak \u00edgy) lehet az elm\u00e9letb\u0151l, illetve a m\u0171v\u00e9szetfiloz\u00f3fi\u00e1b\u00f3l, vagy az ak\u00e1rmilyen b\u00f6lcseletb\u0151l (a Bhagavad-g\u00edt\u00e1t\u00f3l Hamvas B\u00e9l\u00e1n \u00e1t a Fluxusig) m\u0171v\u00e9szetet, illetve nem-m\u0171v\u00e9szet m\u0171v\u00e9szetet csin\u00e1lni.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

(1)<\/a> Err\u0151l b\u0151vebben: K\u00fcrti Emese: \u201eDezorient\u00e1ljuk a csapatokat\u201d St.Auby Tam\u00e1s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa Karlsruh\u00e9ban<\/i>. (2010) \/index.php?l=hu&page=3&id=773<\/a><\/p>\r\n

(2)<\/a> A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s magyar szekci\u00f3j\u00e1t N\u00e9ray Katalin v\u00e1logatta, az eg\u00e9sz ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kur\u00e1tora pedig Hegyi L\u00f3r\u00e1nd volt: N\u00e9z\u0151pontok \u2013 poz\u00edci\u00f3k. M\u0171v\u00e9szet K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ban 1949-1999<\/i>. Ludwig M\u00fazeum, Budapest, 2000. m\u00e1rcius 24. – m\u00e1jus 28.<\/p>\r\n

(3)<\/a> A m\u0171v\u00e9szetfiloz\u00f3fiai h\u00e1tt\u00e9rhez l\u00e1sd: Arthur C. Danto: Hogyan semmizte ki a filoz\u00f3fia a m\u0171v\u00e9szetet?<\/i> (1986) Ford.: Babarczy Eszter, Atlantisz, Budapest, 1997. \u00e9s Thierry de Duve: Kant After Duchamp<\/i>. MIT Press, Cambridge, 1996.<\/p>\r\n

(4)<\/a> St.Auby Tam\u00e1s: L\u00e9tminimum Standard Projekt 1984 W (IV. f\u00e1zis): Katab\u00e1zis szoteriologik\u00e9<\/i>. (1996) http:\/\/www.sztaki.hu\/providers\/nightwatch\/szocpol\/stauby\/tarlatvez\/<\/a><\/p>\r\n

(5)<\/a> Jean-Fran\u00e7ois Lyotard: A posztmodern \u00e1llapot<\/i>. (1979) Ford.: Bujalos Istv\u00e1n. Osiris, Budapest, 1993.<\/p>\r\n

(6)<\/a> V.\u00f6.: John Roberts: The Intangibilities of Form. Skill and Deskilling in Art After the Readymade<\/i>. Verso, London, 2007.<\/p>\r\n

(7)<\/a> V.\u00f6.: Jacques Ranciere: A felszabadult n\u00e9z\u0151<\/i>. (2008) Ford.: Erhardt Mikl\u00f3s. M\u0171csarnok, Budapest, 2011.<\/p>\r\n

(8)<\/a> Ranciere eset\u00e9ben persze nem ilyen egyszer\u0171 a t\u00f6rt\u00e9net, nem az elm\u00e9letb\u0151l lesz m\u0171v\u00e9szet, hanem ink\u00e1bb arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy az igaz\u00e1n progressz\u00edv m\u0171v\u00e9szek \u00e1t\u00edrj\u00e1k a kateg\u00f3ri\u00e1k (pl. eszt\u00e9tika vagy politika) hat\u00e1rait, \u00e9s \u201e\u00fajrarendezik\u201d \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00fcnket (\u201eLe partage du sensible\u201d). Ekk\u00e9nt \u00edrja \u00fajra Jean-Luc Godard a filmt\u00f6rt\u00e9netet, vagy \u00e9ppen Alfredo Jaar a politikat\u00f6rt\u00e9netet az eszt\u00e9tika, illetve a m\u0171v\u00e9szet terr\u00e9num\u00e1n bel\u00fcl.<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  St.Turba (aka St.Auby, aka Szentj\u00f3by) Tam\u00e1s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a hierarchia tagad\u00e1sa, avagy a heterarchia vall\u00e1sa k\u00f6r\u00e9 szervez\u0151dik. A heterarchia lenne am\u00fagy (is) a L\u00e9tminimum St.Andard Projekt (most \u00e9ppen \u00edgy illik \u00edrni) 1984 W \u00f6t\u00f6dik, \u00e9s ezid\u00e1ig utols\u00f3 f\u00e1zisa, amely 1996, vagyis St.Auby nagy, m\u0171csarnoki ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u00f3ta tart. A fenti \u00e1ll\u00edt\u00e1s persze sz\u00e1mtalan ponton pontatlan, azaz […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630834,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400887","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400887","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400887"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400887\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2038879,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400887\/revisions\/2038879"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630834"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400887"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400887"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400887"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}