{"id":400897,"date":"2013-06-27T22:00:00","date_gmt":"2013-06-27T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400897"},"modified":"2013-06-27T22:00:00","modified_gmt":"2013-06-27T22:00:00","slug":"helyszini-szemle-fejezetek-a-muzeum-eletebol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/szabad-kez\/helyszini-szemle-fejezetek-a-muzeum-eletebol\/","title":{"rendered":"Helysz\u00edni szemle \u2013 Fejezetek a m\u00fazeum \u00e9let\u00e9b\u0151l"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n
\u201eA m\u00fazeum hat\u00e1sa \u00e9ppen az\u00e9rt olyannyira jelent\u0151s \u00e9s messze hat\u00f3, mert kultur\u00e1lis javak \u0151re, b\u00edr\u00f3 \u00e9s \u00edt\u00e9letv\u00e9grehajt\u00f3, \u00e9s archeon is: a kultur\u00e1lis eml\u00e9kezet otthona.\u201d<\/em> (1)<\/a><\/div>\r\n <\/blockquote>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

A m\u00fazeumra ma m\u00e1r nem \u00fagy gondolunk, mint ami csup\u00e1n gy\u0171jti, meg\u0151rzi, katalogiz\u00e1lja, tudom\u00e1nyosan feldolgozza \u00e9s ki\u00e1ll\u00edtja az arra \u00e9rdemesnek \u00edt\u00e9lt t\u00e1rgyakat, hanem olyan int\u00e9zm\u00e9nyre, amely els\u0151sorban tud\u00e1st hoz l\u00e9tre \u00e9s azt sz\u00e9tosztja.<\/p>\r\n\r\n

T\u00e1volabbr\u00f3l n\u00e9zve: a m\u00fazeum benne van egy t\u00e1rsadalmi t\u00e9rben, kit\u00fcntetett tagk\u00e9nt maga is r\u00e9sze egy kultur\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyrendszernek. Nem \u00e1rtatlanul v\u00e9gzi (kultur\u00e1lis) tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t, hanem a t\u00f6bbi hatalmi int\u00e9zm\u00e9nyekkel egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dve; az a tud\u00e1s, amit el\u0151\u00e1ll\u00edt szelekci\u00f3j\u00e1val, kategoriz\u00e1l\u00e1s\u00e1val \u00e9s sz\u00ednrevitele \u00e1ltal, a polg\u00e1ri t\u00e1rsadalom tud\u00e1sa \u00f6nmag\u00e1r\u00f3l, identit\u00e1s\u00e1nak form\u00e1l\u00f3ja; identit\u00e1sokat \u00e9s viselked\u00e9sm\u00f3dokat \u00edr el\u0151 \u00e9s r\u00f6gz\u00edt.<\/p>\r\n\r\n

A m\u00fazeum \u00e9s a m\u00fazeumr\u00f3l val\u00f3 tud\u00e1sunk a 80-as \u00e9vek els\u0151 fel\u00e9t\u0151l kezdett gy\u00f6keresen megv\u00e1ltozni. A m\u00fazeum elemz\u00e9s \u00e9s kritika t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1 lett, az elemz\u00e9sek \u00e9s kritik\u00e1k felt\u00e1rt\u00e1k a m\u00fazeumi sziszt\u00e9m\u00e1kat \u00e9s funkci\u00f3kat, az int\u00e9zm\u00e9ny t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neteit, m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3dj\u00e1t, illetve \u2013 jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben m\u0171v\u00e9szek kritikai reflexi\u00f3i nyom\u00e1n \u2013 r\u00e1mutattak elavult, megmerevedett int\u00e9zm\u00e9nyis\u00e9g\u00e9re. M\u0171v\u00e9szek, majd kur\u00e1torok kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re teoretikus h\u00e1tsz\u00e9llel (Museum Studies) megindult a m\u00fazeumok \u00e1talakul\u00e1sa, funkci\u00f3inak b\u0151v\u00edt\u00e9se, mely egy\u00fctt j\u00e1rt \u00e9p\u00edt\u00e9szeti fejleszt\u00e9sekkel, \u00e1talak\u00edt\u00e1sokkal \u00e9s \u00faj m\u00fazeum\u00e9p\u00fcletek emel\u00e9s\u00e9vel (m\u00fazeum-boom).<\/p>\r\n\r\n

A k\u00e9rd\u00e9s m\u00e1r r\u00e9g nem arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy a \u201em\u0171v\u00e9szet szent\u00e9lye\u201d \u00e1talakul-e \u201eagor\u00e1v\u00e1\u201d, vagy, hogy ez j\u00f3-e mondjuk a \u201etudom\u00e1nyoss\u00e1g\u201d szempontj\u00e1b\u00f3l, ink\u00e1bb a sziszt\u00e9ma fenntarthat\u00f3s\u00e1ga a k\u00e9rd\u00e9s \u2013 m\u00e1r ahol a nagy m\u00fazeumi fejleszt\u00e9sek (\u00e9s a paradigmav\u00e1lt\u00e1s) megt\u00f6rt\u00e9ntek. Term\u00e9szetesen (ahol ez, mint n\u00e1lunk m\u00e9g nem k\u00f6vetkezett be) kor\u00e1ntsem mindegy az, hogy a z\u00e1rt, elitista tudom\u00e1nyoss\u00e1got (amely egy\u00e9bk\u00e9nt a polg\u00e1rs\u00e1g \u2013 fels\u0151 k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly \u2013 nevel\u00e9s\u00e9ben is szerepet v\u00e1llalt) felv\u00e1ltja-e az \u00fan. gazdas\u00e1goss\u00e1g nev\u00e9ben \u00e9s populizmus jegy\u00e9ben valamif\u00e9le olcs\u00f3 n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g, neonsz\u00edn\u0171 lufivil\u00e1g, vagy a m\u00fazeum a tudom\u00e1nyoss\u00e1g fenntart\u00e1sa mellett (persze kor\u00e1ntsem evidens, mely tudom\u00e1nyokr\u00f3l eshetik itt sz\u00f3) v\u00e1lik eleven, az aktu\u00e1lis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g(ek)et \u00e9s egy\u00e9neket megsz\u00f3l\u00edt\u00f3 m\u0171helly\u00e9; ahogy az sem mindegy, vajon a m\u00falt darabjai jelenform\u00e1l\u00f3 aktorok, vagy n\u00e9ma k\u00f6v\u00fcletek lesznek.<\/p>\r\n\r\n

A m\u00fazeumnak voltak pedag\u00f3giai funkci\u00f3i mindigis, csakhogy ezek a m\u00fazeum (\u00e9s a pedag\u00f3gia) \u00e1talakul\u00e1s\u00e1val egy\u00fctt v\u00e1ltoznak. Az \u00faj m\u00fazeumkommunik\u00e1ci\u00f3 c\u00e9lja a kreat\u00edv energi\u00e1k felszabad\u00edt\u00e1sa (nem a m\u00fazeum kiterjeszt\u00e9se). A m\u00fazeuml\u00e1togat\u00f3 t\u00f6bb\u00e9 nem tekinthet\u0151 passz\u00edv, \u00e1h\u00edtatos befogad\u00f3nak, hanem saj\u00e1t tud\u00e1s\u00e1nak \u00e9s identit\u00e1s\u00e1nak (\u00f6n)tudatos, akt\u00edv alak\u00edt\u00f3j\u00e1nak. A k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 nyelv \u00e9s korszer\u0171 bemutat\u00e1sm\u00f3d nem \u00e1ll ellentmond\u00e1sban a \u201etudom\u00e1nnyal\u201d (amennyiben nem n\u00e9zz\u00fck h\u00fcly\u00e9nek azt, aki nem a m\u00fazeumnak, hanem valami m\u00e1snak a szak\u00e9rt\u0151je), \u00e9pp ellenkez\u0151leg: r\u00e9sze a tud\u00e1s megalkot\u00e1snak.<\/p>\r\n\r\n

Magyarorsz\u00e1gon, ahol kev\u00e9s a muzeol\u00f3giai \u00f6nreflexi\u00f3 \u00e9s a kih\u00edv\u00e1sokra adott relev\u00e1ns v\u00e1lasz, ahol a m\u0171v\u00e9szek \u00e1ltali m\u00fazeumi intervenci\u00f3 meglehet\u0151sen ritka, ahol m\u00e9g 2009-ben is akad\u00e1lyba \u00fctk\u00f6z\u00f6tt, hogy az MTA M\u0171v\u00e9szeti Gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szek saj\u00e1t m\u0171veik \u00e1ltal \u00e9rtelmezhess\u00e9k \u00fajra a \u201ek\u00e9pt\u00e1rat\u201d; (2)<\/a> ahol sz\u0171k\u00fclnek a m\u00fazeumok lehet\u0151s\u00e9gei, a vil\u00e1g- \u00e9s bels\u0151 v\u00e1ls\u00e1g k\u00f6zepette a Ludwig M\u00fazeum \u00e1ltal kiadott k\u00f6nyv m\u00e9rf\u00f6ldk\u0151 a m\u00fazeumi diskurzusban. <\/p>\r\n\r\n

Nem arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy ne lenn\u00e9nek n\u00e1lunk is a m\u00fazeumi tev\u00e9kenys\u00e9gre, \u00e9s az \u00faj muzeol\u00f3gi\u00e1t adapt\u00e1l\u00f3 publik\u00e1ci\u00f3k, el\u00e9g \u00c9bli G\u00e1bor, Frazon Zs\u00f3fia \u00e9s Gy\u00f6rgy P\u00e9ter k\u00f6nyveire valamint a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet-elm\u00e9let Tansz\u00e9k\u00e9nek m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti sz\u00f6veggy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9re utalni. (3)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Csakhogy az \u201eold school\u201d muzeol\u00f3gia irodalm\u00e1ban ezek csak sz\u00f3rv\u00e1nyok. A k\u00f6nyv teh\u00e1t a Ludwig m\u00fazeumban rendezett Helysz\u00edni szemle \u2013 A m\u00fazeum a m\u00fazeumr\u00f3l<\/I> c\u00edm\u0171, (4)<\/a> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz kapcsol\u00f3d\u00f3<\/a>, ut\u00f3lag megjelent tanulm\u00e1nyk\u00f6tet \u2013 nem katal\u00f3gus \u2013 egy t\u00e1tong\u00f3 \u0171rt is kit\u00f6lt.<\/p>\r\n\r\n

Olyan f\u00f3rum, ahol egym\u00e1s mellett sorakoznak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 l\u00e1t\u00f3sz\u00f6g\u0171 (\u00e1tfog\u00f3 vagy egy-egy aspektusra, t\u00e9m\u00e1ra koncentr\u00e1l\u00f3), elt\u00e9r\u0151 n\u00e9z\u0151pont\u00fa (pl. Marosi Ern\u0151 \u00e9s Gy\u00f6rgy P\u00e9ter tanulm\u00e1nya), strat\u00e9gi\u00e1j\u00fa \u00e9s szerkezet\u0171 sz\u00f6vegek (pl. elbesz\u00e9l\u0151 \u2013 Sz\u00e9kely Katalin\u00e9, analiz\u00e1l\u00f3 \u2013 M\u00e9lyi J\u00f3zsef\u00e9, probl\u00e9mafelvet\u0151 \u2013 Sasv\u00e1ri Edit\u00e9). Diskurzust serkent\u0151en besz\u00e9lnek, vagy \u00e9ppen kiab\u00e1lnak \u00e1t egym\u00e1shoz a tanulm\u00e1nyok, \u00e9s nem sz\u00e1nd\u00e9kolt utal\u00e1sok fonj\u00e1k egybe \u0151ket a Wunderkammer k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t\u0151l Pauer Gyul\u00e1ig.<\/p>\r\n\r\n

Marosi Ern\u0151 klasszikus m\u00fazeumt\u00f6rt\u00e9neti \u00f6sszefoglal\u00f3t ny\u00fajt (A m\u00fazeum sz\u00fclet\u00e9se. A m\u0171v\u00e9szeti m\u00fazeum el\u0151t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez<\/I>), \u00e1m azt t\u00f6bb sz\u00e1lon futtatja v\u00e9gig \u00e9s eszmet\u00f6t\u00e9ntileg is izgalmas adal\u00e9kokkal szolg\u00e1l \u2013 ahogyan ezt fejezetc\u00edmei visszaigazolj\u00e1k: I. A m\u0171v\u00e9szetfogalom \u00fajkori form\u00e1j\u00e1nak kialakul\u00e1sa (1. Antikvit\u00e1s gy\u0171jtem\u00e9nyek, 2. Az antikvit\u00e1s kultusza a m\u0171v\u00e9szi st\u00fadiumokban, 3. A studiolo, 4. Kunst- und Wunderkammerek-, 5. K\u00f6nyvt\u00e1rak \u00e9s szerz\u0151portr\u00e9k, 6. Gal\u00e9ria, 7. Az egyetemess\u00e9g szempontjai a gy\u0171jtem\u00e9nyekben), II. A nyilv\u00e1noss\u00e1g, III. A m\u0171alkot\u00e1sok hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151s\u00e9ge (1. Az egyetemes m\u00fazeum l\u00e9trej\u00f6tte, 2. A nemzeti gy\u0171jtem\u00e9ny).<\/p>\r\n\r\n

Kir\u00e1ly Erzs\u00e9bet nagyszer\u0171 tanulm\u00e1nya (A csodakamr\u00e1t\u00f3l a nemzet m\u00fazeum\u00e1ig<\/I>) Sz\u00e9chenyi Ferenc m\u00fazeumalap\u00edt\u00e1s\u00e1nak k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit vizsg\u00e1lja a t\u00f6rt\u00e9neti muzeol\u00f3gia keretein bel\u00fcl \u00fagy, hogy a mai muzeol\u00f3gia csom\u00f3pontjainak felv\u00e1zol\u00e1sa ut\u00e1n, a \u201estudiolo k\u00f6r\u00fclj\u00e1r\u00e1s\u00e1val\u201d \u00e1rnyalja a m\u00fazeumalap\u00edt\u00e1s \u201eszellemi\u201d motiv\u00e1ci\u00f3it \u2013 l\u00e9v\u00e9n elgondol\u00e1s\u00e1ban a m\u00fazeum egyfajta jelent\u00e9sad\u00f3, \u201etud\u00e1sk\u00f6zpont\u201d \u2013 \u00e9s k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai be\u00e1gyazotts\u00e1g\u00e1t, hogy kimutassa annak nemzeti identit\u00e1sform\u00e1l\u00f3 karakter\u00e9t, annak milyens\u00e9g\u00e9t \u00e9s (1802 k\u00f6r\u00fcl) aktu\u00e1lis volt\u00e1t.<\/p>\r\n\r\n

Gy\u00f6rgy P\u00e9ter (Univerzalizmus, kritikai historizmus. A m\u00fazeumi paradigma metamorf\u00f3zisa<\/I>) a m\u00fazeum \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t k\u00f6veti nyomon n\u00e9gy fonalon: I. A k\u00e9pzeletbeli m\u00fazeum, II. A (m\u00fazeumi) egyetemes t\u00f6rt\u00e9nelem, III., A vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s a historizmus: univerzalizmus versus kritikai gyakorlatok, IV. A kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet: a m\u00fazeum mint kultur\u00e1lis gyakorlat \u2013 amint (al)c\u00edmeiben \u00edg\u00e9ri. A 19. \u00e9s 20. sz\u00e1zadi (modern) m\u00fazeum eszm\u00e9j\u00e9t er\u0151s \u00e1ll\u00edt\u00e1sok keresztt\u00fcz\u00e9vel dekonstru\u00e1lja, izgalmas, kritikai gondolatmeneteiben egy korszer\u0171 muzeol\u00f3gia mellett \u00e9rvel. \u201eA m\u00fazeum sokkal ink\u00e1bb a jelen idej\u0171 kritikai cselekv\u00e9sek, szimbolikus akci\u00f3k, k\u00f6z\u00f6s \u00e9lm\u00e9nyek sz\u00edntere lett, mintsem azok eml\u00e9kezet\u00e9t meg\u0151rz\u0151 metaforikus terek egy\u00fcttese\u201d \u2013 \u00edrja (107.).<\/p>\r\n\r\n

M\u00e9lyi J\u00f3zsef (A m\u00fazeum \u00e9s a hi\u00e1ny. A hi\u00e1nytalan gy\u0171jtem\u00e9ny v\u00e1gya \u00e9s a m\u00fazeumt\u00f6rt\u00e9net<\/I>) szellemesen a hi\u00e1ny diskurzus\u00e1ba \u00e1gyazza a m\u00fazeum k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r\u00e9t (ti. hi\u00e1nytalan m\u00fazeum csak v\u00e1gyakban l\u00e9tezik), a metafor\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt hi\u00e1ny \u00e1ltal a m\u00fazeumok politikai involv\u00e1lts\u00e1g\u00e1t rajzolja meg. A hi\u00e1nyok gyors klasszifik\u00e1ci\u00f3ja ut\u00e1n olyan k\u00eds\u00e9rleteket elemez, amelyek a \u201ehi\u00e1nytalan\u201d m\u00fazeum megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekedtek a gipszm\u00e1solat-gy\u0171jtem\u00e9nyekt\u0151l a szovjet \u00e9s n\u00e9met birodalom szuperm\u00fazeumain \u00e9s a h\u00e1l\u00f3zatban elgondolt (Guggenheim) m\u00fazeumokon \u00e1t a k\u00e9pzeletbeli m\u00fazeum(ok)ig.<\/p>\r\n\r\n

Sasv\u00e1ri Edit (Sz\u00fcks\u00e9g van- a (neo)avantg\u00e1rdnak m\u00fazeumra?<\/I>) az avantg\u00e1rd m\u0171alkot\u00e1sok gy\u0171jt\u00e9s\u00e9nek buktat\u00f3in t\u00f6preng, els\u0151sorban az efemer illetve t\u00e1rgyn\u00e9lk\u00fcli m\u0171alkot\u00e1sok problematik\u00e1j\u00e1ra valamint a \u201enemzeti\u201d kontra \u201eegyetemes\u201d k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r\u00e9re koncentr\u00e1l.<\/p>\r\n\r\n

V\u00e9g\u00fcl, de nem utols\u00f3 sorban Sz\u00e9kely Katalin m\u00f3dszeres \u00f6sszefoglal\u00f3 \u00e9s alapos tanulm\u00e1nya olvashat\u00f3 mintegy 100 oldalon, 347 jegyzettel a kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a m\u00fazeumok kapcsolat\u00e1r\u00f3l a 60-as \u00e9vekt\u0151l korunkig terjed\u0151 id\u0151intervallumban. A fejezetc\u00edmek ez\u00fattal nem csak a sz\u00f6veg konstrukci\u00f3j\u00e1t vil\u00e1g\u00edtj\u00e1k meg, de a m\u0171v\u00e9szi munk\u00e1k \u00e9s a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szi feldolgoz\u00e1s jelleg\u00e9re is utalnak: I. A m\u0171v\u00e9szek m\u00fazeumai (Szeemann m\u00fazeumai, Az archiv\u00e1l\u00e1s k\u00e9nyszere, P\u00e1rhuzamos t\u00f6rt\u00e9netek, T\u00e1vollev\u0151 k\u00e9pek, Kapcsolati h\u00e1l\u00f3k, Az \u201ealternat\u00edv\u201d institucionaliz\u00e1l\u00e1sa), II. A m\u00fazeum megt\u00e1mad\u00e1sa (A leromboland\u00f3 m\u00fazeum, Munkav\u00e9gz\u00e9s a m\u00fazeumban, A politikus m\u00fazeum, N\u0151k a m\u00fazeumban, Van valami b\u0171n a m\u0171v\u00e9szetben \u2013 megtudhatjuk p\u00e9ld\u00e1ul \/216\u201317.\/, hogyan csemp\u00e9szte be a Telekommunik\u00e1ci\u00f3 Nemzetk\u00f6zi Paralel Uni\u00f3j\u00e1nak diszp\u00e9csere 1987-ben a Vatik\u00e1ni M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra a Moto-Croce \u2013 Aj\u00e1nd\u00e9k a p\u00e1p\u00e1nak<\/I> c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9t), III. A m\u00fazeum felt\u00e1r\u00e1sa (Az int\u00e9zm\u00e9ny mint rendszer, Az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti keret, A m\u00fazeum ki- \u00e9s al\u00e1akn\u00e1z\u00e1sa, \u201eA m\u0171v\u00e9szet szeretete\u201d). A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son bemutatott m\u0171vek csaknem(?) mindegyik\u00e9t elemzi \u2013 de legal\u00e1bbis eml\u00edti \u2013 Sz\u00e9kely, \u00edgy informat\u00edv, k\u00f6r\u00fcltekint\u0151, elm\u00e9letileg megalapozott sz\u00f6vege, melynek m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s teoretikus p\u00e9ld\u00e1i egyar\u00e1nt sz\u00e1rmaznak a nyugati vil\u00e1gb\u00f3l \u00e9s Keleteur\u00f3p\u00e1b\u00f3l, \u00e9pp annyira tekinthet\u0151 katal\u00f3gus-tanulm\u00e1nynak, mint egyetemi tank\u00f6nyvnek. <\/p>\r\n\r\n

A k\u00f6nyv m\u00e9g k\u00f6z\u00f6l a Ludwig M\u00fazeumban tartott, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz kapcsol\u00f3d\u00f3 szabadegyetemi el\u0151ad\u00e1sok \u00edrott v\u00e1ltozatai \u00e9s a kv\u00e1zi katal\u00f3gus tanulm\u00e1ny mellett h\u00e1rom \u201eforr\u00e1st\u201d is: Henry Flynt \u00e9rdekes, 2011-ben \u00edrott sz\u00f6veg\u00e9t az 1963-as MOMA elleni t\u00fcntet\u00e9sr\u0151l \u00e9s k\u00e9t ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171 \u201esz\u00f6vegk\u00f6nyv\u00e9t\u201d (Allan Sekula: Hangmont\u00e1zs gal\u00e9ri\u00e1kb\u00f3l<\/I>, 1970 \u00e9s Andrea Fraser: A m\u00fazeum legszebb darabjai<\/I>, vezet\u00e9s, 1989), melyek adal\u00e9kok a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz (a \u201evizu\u00e1lis anyag\u201d n\u00e9lk\u00fcl azonban csak mint a m\u0171alkot\u00e1s dokumentumai vagy nyomai lehetnek fontosak).<\/p>\r\n\r\n

A hibrid identit\u00e1s\u00fa k\u00f6nyvet a Helysz\u00edni szemle<\/I> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sr\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett interieur-fot\u00f3k keretezik \u2013 de csak v\u00e9letlenszer\u0171en szerepelnek a m\u0171vek adatai. Igaz, nem katal\u00f3gus (ann\u00e1l j\u00f3val t\u00f6bb is), de nem sok kellett volna hozz\u00e1 \u2013 csak egy m\u0171t\u00e1rgylista \u2013, hogy katal\u00f3gusk\u00e9nt is haszn\u00e1lhat\u00f3 legyen. Ha viszont tanulm\u00e1nyk\u00f6tet, a haszn\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g szempontj\u00e1b\u00f3l j\u00f3 lett volna, ha van n\u00e9vmutat\u00f3 \u00e9s bibliogr\u00e1fia.<\/p>\r\n\r\n

Ez azonban ne szegje kedv\u00fcnk, a k\u00f6nyv nem csak gondolatokat \u00e9breszt\u0151 \u00e9s erjeszt\u0151, de sz\u00f3rakoztat\u00f3 is, \u00e9s ahogy Sz\u00e9kely Katalin \u00edrja (242): \u201e\u2026\u00e9rkezzen b\u00e1r egy m\u0171v\u00e9sz Eur\u00f3pa (\u00e9s a vil\u00e1g) nyugati vagy keleti fel\u00e9b\u0151l, kev\u00e9s \u00e9rdekesebb t\u00e9ma ad\u00f3dik sz\u00e1m\u00e1ra, mint maga a m\u00fazeum.\u201d<\/p>\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

Helysz\u00edni szemle \u2013 Fejezetek a m\u00fazeum \u00e9let\u00e9b\u0151l<\/I>. Szerkesztette: Turai Hedvig \u00e9s Sz\u00e9kely Katalin. Grafikai terv \u00e9s nyomdai el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s: Szmolka Zolt\u00e1n \/ Nyomda: Keskeny \u00e9s T\u00e1rsai 2001 Kft., Budapest. Magyar nyelven, angol rez\u00fcm\u00e9kkel, 316 oldal, sz\u00ednes \u00e9s fekete-feh\u00e9r k\u00e9pekkel. Ludwig M\u00fazeum \u2013 Kort\u00e1rs M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum, Budapest, 2013. ISBN 978-963-9537-35-4.<\/p>\r\n

\r\n

(1)<\/a> Griselda Pollock: Un-Framing the Modern. Critical Space\/Public Possibility.\r\nIn: Griselda Pollock and Joyce Zemans (ed): Museums after Modernism. Strategies of Engagement<\/I>. Malden (MA)\u2013Oxford\u2013Carlton (Victoria), Blackwell, 2007. 28.\r\n<\/p>\r\n

(2)<\/a> Az \u00c9n m\u00fazeumom<\/I> c\u00edmmel \u2013 \u00fagy t\u0171nt \u2013 lehet\u0151s\u00e9get kaptam egy, a gy\u0171jtem\u00e9nyre reflekt\u00e1l\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra, ez azonban a \u201ejogi st\u00e1tusz tiszt\u00e1zatlans\u00e1ga, a p\u00e9nz \u00e9s a biztos\u00edt\u00e1s hi\u00e1nya miatt\u201d meghi\u00fasult<\/a>.<\/p>\r\n

(3)<\/a> \u00c9bli G\u00e1bor: Az antropologiz\u00e1lt m\u00fazeum<\/I>. Budapest, Typotext, 2005.; \u00c9bli G\u00e1bor: Hogyan alap\u00edtsunk m\u00fazeumot? Tanulm\u00e1nyok a m\u0171v\u00e9szet nemzetk\u00f6zi int\u00e9zm\u00e9nyrendszer\u00e9r\u0151l.<\/I> Budapest, Vincze, 2011.; Frazon Zs\u00f3fia: M\u00fazeum \u00e9s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s. Az \u00fajrajzol\u00e1s terei.<\/I> Budapest\u2013P\u00e9cs, Gondolat Kiad\u00f3\u2013PTE Kommunik\u00e1ci\u00f3- \u00e9s M\u00e9diatudom\u00e1nyi Tansz\u00e9k, 2011. Gy\u00f6rgy P\u00e9ter: Az elt\u00f6r\u00f6lt hely \u2013 A m\u00fazeum.<\/I> Budapest, Magvet\u0151, 2003.; Gy\u00f6rgy P\u00e9ter: M\u00fazeum a tanul\u00f3-h\u00e1z. M\u00fazeumelm\u00e9leti esettanulm\u00e1nyok.<\/I> M\u00fazeumcaf\u00e9 k\u00f6nyvek. 1. k\u00f6tet. Budapest, 2013. A kem\u00e9ny k\u00f6t\u00e9s \u00e9s a r\u00f3zsasz\u00edn design fontoskod\u00f3 \u00e9s pazarl\u00f3. A k\u00f6tet els\u0151 tanulm\u00e1nya (csek\u00e9ly elt\u00e9r\u00e9ssel) megegyezik a sz\u00f3ban forg\u00f3 tanulm\u00e1nyk\u00f6tetben k\u00f6z\u00f6lt \u00edr\u00e1s\u00e1val. A gyakorlatt\u00f3l a diszkurzusig. Kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti sz\u00f6veggy\u0171jtem\u00e9ny.<\/I> Szerkesztette: K\u00e9kesi Zolt\u00e1n, L\u00e1z\u00e1r Eszter, Varga T\u00fcnde, Szoboszlai J\u00e1nos. Budapest, Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem, 2012. www.mke.hu\/adat\/szoveggyujtemeny.pdf<\/a> A k\u00f6tet m\u00fazeumi blokkja: M\u00daZEUMI PARADIGM\u00c1K: A MOUSEIONT\u00d3L A HIPERMODERNIG. Jeffrey Abt: A nyilv\u00e1nos m\u00fazeum el\u0151t\u00f6rt\u00e9netei. 4-23., Tony Bennett: A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si komplexum. 24-50., Mieke Bal: A besz\u00e9l\u0151 m\u00fazeum. 51-89., Nick Prior: A kecske is, meg a k\u00e1poszta is: A m\u00fazeum alakv\u00e1ltoz\u00e1sai a hipermodernben. 90\u2013107.<\/p>\r\n

(4)<\/a> 2011. j\u00falius 22.\u2013okt\u00f3ber 23. Kur\u00e1tor: Sz\u00e9kely Katalin \u00e9s a Ludwig M\u00fazeum kur\u00e1tori kollekt\u00edv\u00e1ja: Bencsik Barnab\u00e1s, Er\u0151ss Nikolett, Simon Kati, Szip\u0151cs Krisztina, Turai Hedvig.<\/p>\r\n\r\n\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  \u201eA m\u00fazeum hat\u00e1sa \u00e9ppen az\u00e9rt olyannyira jelent\u0151s \u00e9s messze hat\u00f3, mert kultur\u00e1lis javak \u0151re, b\u00edr\u00f3 \u00e9s \u00edt\u00e9letv\u00e9grehajt\u00f3, \u00e9s archeon is: a kultur\u00e1lis eml\u00e9kezet otthona.\u201d (1)   A m\u00fazeumra ma m\u00e1r nem \u00fagy gondolunk, mint ami csup\u00e1n gy\u0171jti, meg\u0151rzi, katalogiz\u00e1lja, tudom\u00e1nyosan feldolgozza \u00e9s ki\u00e1ll\u00edtja az arra \u00e9rdemesnek \u00edt\u00e9lt t\u00e1rgyakat, hanem olyan int\u00e9zm\u00e9nyre, amely els\u0151sorban tud\u00e1st […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630844,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[],"class_list":["post-400897","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szabad-kez"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400897","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400897"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400897\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630844"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400897"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400897"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400897"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}