{"id":400909,"date":"2013-11-10T23:00:00","date_gmt":"2013-11-10T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400909"},"modified":"2013-11-10T23:00:00","modified_gmt":"2013-11-10T23:00:00","slug":"mert-mindenki-csak-ul-meg-all","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/flex\/mert-mindenki-csak-ul-meg-all\/","title":{"rendered":"Mert mindenki csak \u00fcl meg \u00e1ll"},"content":{"rendered":"
\n\n\n\n
K\u00f6nyvjelz\u0151k<\/I>
\nNeoavantg\u00e1rd \u00e9s posztkonceptu\u00e1lis poz\u00edci\u00f3k a magyar m\u0171v\u00e9szetbeaz 1960-as \u00e9vekt\u0151l napjainkig<\/I>
\n2013. szeptember 20\u201328.
\n1055 Budapest, Balaton utca 4.<\/div>\n\n

\u201eA m\u0171v\u00e9szet a hagyom\u00e1nyos int\u00e9zm\u00e9nyeken k\u00edv\u00fcl zajlott. F\u00e9lhivatalos vagy mag\u00e1nbemutat\u00f3k adtak teret az igaz\u00e1n fontos m\u0171alkot\u00e1sok nyilv\u00e1noss\u00e1gra ker\u00fcl\u00e9s\u00e9hez, \u00e9s ekkor csak sz\u0171k k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g ismerhette meg \u0151ket. Le\u00edr\u00e1sokban \u00e9ltek, hallom\u00e1sok \u00fatj\u00e1n terjedt h\u00edr\u00fck.\u201d \u00cdgy eml\u00e9kezett vissza N\u00e9meth Lajos 1980-ban a hetvenes \u00e9vek m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let\u00e9nek legf\u0151bb jellemvon\u00e1s\u00e1ra, az int\u00e9zm\u00e9nyeken k\u00edv\u00fcli l\u00e9tm\u00f3dra. [1]<\/a><\/p>\n

Az id\u00e9n szeptemberben megrendezett K\u00f6nyvjelz\u0151k<\/I> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen is erre az id\u0151szakra utalt vissza \u2013 mindenekel\u0151tt a ki\u00e1ll\u00edtott anyag tekintet\u00e9ben (a hatvanas-hetvenes \u00e9vek neoavantg\u00e1rdj\u00e1nak szerepeltet\u00e9s\u00e9vel), m\u00e1sr\u00e9szt pedig l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeiben. A ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171vek egy laza, de meglehet\u0151sen nagy\u00edv\u0171 v\u00e1zlatot adtak az elm\u00falt t\u00f6bb mint negyven \u00e9v magyar m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek progressz\u00edv t\u00f6rekv\u00e9seib\u0151l, egy olyan v\u00e1logat\u00e1st, amely nem egy cca. 260 nm-es ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9rbe (az egykori B55 Gal\u00e9ri\u00e1ba), hanem valamelyik nagy kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9ny l\u00e9nyegesen nagyobb tereibe k\u00edv\u00e1nkozna. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st ugyanakkor nem a M\u0171csarnok, a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria vagy a Ludwig M\u00fazeum szervezte, hanem h\u00e1rom kereskedelmi gal\u00e9ria: az acb, a Kisterem \u00e9s a Vintage.<\/p>\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s aprop\u00f3j\u00e1ul egyr\u00e9szt a Tate Gallery Orosz \u00e9s Kelet-Eur\u00f3pai Akviz\u00edci\u00f3s Bizotts\u00e1g\u00e1nak budapesti l\u00e1togat\u00e1sa szolg\u00e1lt<\/a>, de l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak okai k\u00f6z\u00f6tt az egyre sz\u0171k\u00fcl\u0151 kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti t\u00e9rben 2013-ra kialakult v\u00e1kuum is fontos szerepet j\u00e1tszott, amelybe a m\u0171keresked\u0151k j\u00f3 \u00e9rz\u00e9kkel \u2013 \u00e9s saj\u00e1t felel\u0151ss\u00e9g\u00fcket felismerve \u2013 nyomultak be. A fent eml\u00edtett nagy, kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyek jelen \u00e1llapotukban ugyanis aligha alkalmasak arra, hogy ennek a csaknem f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadnak a progressz\u00edv m\u0171v\u00e9szet\u00e9t (ahogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s alc\u00edm\u00e9ben szerepel: a neoavantg\u00e1rdt\u00f3l a posztkonceptu\u00e1lis poz\u00edci\u00f3kig bez\u00e1r\u00f3lag) a nemzetk\u00f6zi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra is \u00e9rtelmezhet\u0151 m\u00f3don mutass\u00e1k be.<\/p>\n

A M\u0171csarnoknak az MMA t\u00e9rnyer\u00e9se ut\u00e1n ez aligha \u00e1ll a sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1ban, hiszen az Alapt\u00f6rv\u00e9nybe foglalt k\u00f6ztest\u00fclet nem a progresszi\u00f3 z\u00e1szl\u00f3shaj\u00f3jak\u00e9nt defini\u00e1lja mag\u00e1t. A Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria az \u00e1lland\u00f3 forr\u00e1shi\u00e1ny mellett jelenleg \u00e9ppen a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeummal val\u00f3 \u00f6sszeolvad\u00e1s ut\u00e1ni, \u00e9s az \u00faj M\u00fazeumi Negyed el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 f\u00e1zis\u00e1nak int\u00e9zm\u00e9nyi neh\u00e9zked\u00e9s\u00e9vel k\u00fczd, az \u00fajrarendezett jelenkori gy\u0171jtem\u00e9ny pedig \u2013 am\u00fagy nagyon is dics\u00e9retes m\u00f3don \u2013 \u00e9ppen a m\u0171v\u00e9szi nyilv\u00e1noss\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szintjeinek, a progressz\u00edv \u00e9s a tradicion\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet jelens\u00e9geinek \u00f6sszesz\u00e1laz\u00e1s\u00e1ra tesz k\u00eds\u00e9rletet<\/a>. A Ludwig M\u00fazeumot pedig, (ahol szint\u00e9n kih\u00edv\u00e1st jelent a M\u00fazeumi Negyed v\u00edzi\u00f3ja) \u2013 optimista olvasatban \u2013 az igazgat\u00f3v\u00e1lt\u00e1st k\u00f6vet\u0151 kezdeti bizonytalans\u00e1g jellemzi; egyel\u0151re nem l\u00e1tni, hogy folytat\u00f3dnak-e, s f\u0151leg, hogy milyen ir\u00e1nyban a kor\u00e1bbi id\u0151szakban megindult kutat\u00e1sok. [2]<\/a><\/p>\n

A K\u00f6nyvjelz\u0151k<\/I> c\u00edm\u0171 t\u00e1rlat ugyanis az int\u00e9zm\u00e9nyi strukt\u00far\u00e1k most zajl\u00f3 radik\u00e1lis \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1n j\u00f3val t\u00falmen\u0151 probl\u00e9m\u00e1ra vil\u00e1g\u00edtott r\u00e1: a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti feldolgoz\u00e1s hi\u00e1ny\u00e1ra. Azaz, hogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s c\u00edm\u00e9ben jelzett \u201ek\u00f6nyvjelz\u0151k\u201d egy meg nem \u00edrt k\u00f6nyv lapjait jel\u00f6lik.<\/p>\n

***<\/p>\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s gerinc\u00e9t jelent\u0151 konceptualizmus [3]<\/a> magyarorsz\u00e1gi bemutat\u00e1sa r\u00e1ad\u00e1sul \u2013 finoman sz\u00f3lva is \u2013 sporadikusnak tekinthet\u0151, \u00e9s az is k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy a magyarorsz\u00e1gi konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet \u00e1tfog\u00f3bb ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sait t\u00f6bbnyire m\u0171v\u00e9szek \u00e9s nem m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek szervezt\u00e9k: St.Auby Tam\u00e1s Hordozhat\u00f3 Intelligencia Fokoz\u00f3 M\u00fazeuma<\/I> (HI2M) mellett a Maurer D\u00f3ra \u00e1ltal szervezett Koncept koncepci\u00f3, szemelv\u00e9nyek<\/I> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, valamint az Artpool t\u00e9m\u00e1ba v\u00e1g\u00f3 t\u00e1rlatai [4]<\/a> jelentett\u00e9k mindezid\u00e1ig az egyed\u00fcli f\u00f3rumot, ahol a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g is megismerkedhetett \u2013 tematikus ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s form\u00e1j\u00e1ban \u2013 a magyarorsz\u00e1gi konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szettel.<\/p>\n

A HI2M, mely a Pop Art, Conceptual Art \u00e9s az Akcionizmus Magyarorsz\u00e1gon a hatvanas \u00e9vekben<\/I> alc\u00edmet viselte, 1956 \u00e9s 1976 k\u00f6z\u00f6tt (Erd\u00e9ly \u0150rizetlen p\u00e9nz<\/I>\u00e9t\u0151l a Vajda Lajos St\u00fadi\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9ig bez\u00e1r\u00f3lag) gy\u0171jti \u00e9s mutatja be a progressz\u00edv magyar m\u0171v\u00e9szetet, \u00e9s amely l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9ben \u00e9ppen a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net-\u00edr\u00e1s felel\u0151ss\u00e9g\u00e9re, az el nem v\u00e9gzett munk\u00e1ra mutat r\u00e1. [5]<\/a> Maurer D\u00f3ra szint\u00e9n a m\u00e1sik oldalr\u00f3l, a r\u00e9sztvev\u0151 szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l gy\u0171jt\u00f6tte \u00e9s v\u00e1logatta a Koncept koncepci\u00f3, szemelv\u00e9nyek<\/I> c\u00edm\u0171 t\u00e1rlat anyag\u00e1t, amely a lehet\u0151 legterm\u00e9szetesebb m\u00f3don kapcsolta \u00f6ssze a hatvanas-hetvenes \u00e9vek konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet\u00e9t a kilencvenes \u00e9vek \u00f3ta jelen l\u00e9v\u0151 \u201eposztkonceptu\u00e1lis\u201d tendenci\u00e1kkal. [6]<\/a><\/p>\n

A szakma oldal\u00e1r\u00f3l egyed\u00fcl Tatai Erzs\u00e9bet paksi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa foglalkozott tematikusan a magyarorsz\u00e1gi konceptualizmussal, [7]<\/a> \u00e1m sajnos ehhez a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz sem jelent meg katal\u00f3gus, vagy tanulm\u00e1nyk\u00f6tet \u2013 a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s el\u0151zm\u00e9ny\u00e9nek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 k\u00f6nyv\u00e9ben (ahogy egy\u00e9bk\u00e9nt mag\u00e1n a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son is) Tatai a hatvanas-hetvenes \u00e9vek konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet\u00e9t \u00e9rtelemszer\u0171en csak el\u0151zm\u00e9nyk\u00e9nt mutatta be \u2013 magyar\u00e1z\u00f3 l\u00e1bjegyzetk\u00e9nt a kilencvenes \u00e9vek \u00e9s az \u00faj \u00e9vezred els\u0151 \u00e9vtized\u00e9nek konceptualista munk\u00e1ihoz. [8]<\/a><\/p>\n

De a hatvanas-hetvenes \u00e9vek neoavantg\u00e1rdj\u00e1t feldolgoz\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokkal \u00e9s tanulm\u00e1nyokkal kapcsolatban is felmer\u00fclhet kritika. Az 1987-es sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ri t\u00e1rlat katal\u00f3gusa volt az els\u0151, mely a magyarorsz\u00e1gi neoavantg\u00e1rdr\u00f3l m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti szempontb\u00f3l fontos kutat\u00e1si eredm\u00e9nyeket (kronol\u00f3gi\u00e1t, bibliogr\u00e1fi\u00e1t) k\u00f6z\u00f6lt, ugyanakkor ad\u00f3s maradt a ki\u00e1ll\u00edtott \u00e9s \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt anyag \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9vel. [9]<\/a> Nagyj\u00e1b\u00f3l hasonl\u00f3 volt a helyzet a Hatvanas \u00e9vek<\/I> [10]<\/a> \u00e9s A magyar neoavantg\u00e1rd els\u0151 gener\u00e1ci\u00f3ja, 1965\u201372<\/I> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokkal, \u00e9s katal\u00f3gusokkal. [11]<\/a> F\u0151leg a m\u00e1sodikat \u00e9rt\u00e9k heves t\u00e1mad\u00e1sok a kritika r\u00e9sz\u00e9r\u0151l, r\u00e9szben a v\u00e1logat\u00e1s szempontjai, r\u00e9szben \u00e9ppen a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti anamn\u00e9zis hi\u00e1nya miatt. [12]<\/a> A harmadik, szombathelyi katal\u00f3gus pedig \u2013 melyben eff\u00e9le tanulm\u00e1ny eleve nem is kapott helyet \u2013 a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t k\u00eds\u00e9r\u0151 anom\u00e1li\u00e1knak (Jov\u00e1novics Gy\u00f6rgy \u00e9s Moln\u00e1r S\u00e1ndor t\u00e1volmarad\u00e1sa) k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en v\u00e1lt hi\u00e1nyoss\u00e1, \u00e9s ez a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s nem is k\u00edv\u00e1nt foglakozni a neoavantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szek \u201em\u00e1sodik gener\u00e1ci\u00f3j\u00e1val\u201d, \u00edgy az eg\u00e9sz P\u00e9csi M\u0171hely, vagy a Balatonbogl\u00e1ri K\u00e1polnat\u00e1rlatok szerepl\u0151i (\u00e9s szervez\u0151je) is kimaradt a ki\u00e1ll\u00edtott anyagb\u00f3l. [13]<\/a> A N\u00e9z\u0151pontok \/ Poz\u00edci\u00f3k c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sb\u00f3l, mely 1949-t\u0151l 1999-ig t\u00e9rk\u00e9pezte fel a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szetet, \u00e9ppen a nagy mer\u00edt\u00e9s ok\u00e1n, sz\u00e1mtalan olyan magyar m\u0171v\u00e9sz maradt ki, aki megker\u00fclhetetlen a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni magyar m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben: \u00edgy a mostani ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sb\u00f3l p\u00e9ld\u00e1ul St.Auby \u00e9s Major J\u00e1nos sem ker\u00fclt be a v\u00e1logat\u00e1sba. [14]<\/a><\/p>\n

***<\/p>\n

Ezek a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok teh\u00e1t nem helyettes\u00edtett\u00e9k az el nem v\u00e9gzett m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti feldolgoz\u00e1st (ezt St.Auby vagy Maurer ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak az eset\u00e9ben minimum illetlens\u00e9g is volna elv\u00e1rni). De a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet magyarorsz\u00e1gi t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l (ahogy a korszak eg\u00e9sz\u00e9r\u0151l) igaz\u00e1n alapos feldolgoz\u00e1s az\u00f3ta sem k\u00e9sz\u00fclt: Beke L\u00e1szl\u00f3 nagyon tal\u00e1l\u00f3an jegyezte meg, hogy \u201emik\u00f6zben k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n sz\u00e1mos monogr\u00e1fia, ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus, antol\u00f3gia, stb. sz\u00fcletett, Magyarorsz\u00e1gon a feldolgoz\u00e1s elmaradt, \u00e9s csak kisebb-nagyobb cikkek, elv\u00e9tve tanulm\u00e1nyok, katal\u00f3gusk\u00f6zlem\u00e9nyek, k\u00e9s\u0151bb m\u00e1s vonatkoz\u00e1s\u00fa publik\u00e1ci\u00f3kban fejezetek l\u00e1ttak napvil\u00e1got.\u201d [15]<\/a> Petern\u00e1k Mikl\u00f3s (1983\/85-ben \u00edrt) v\u00e1zlatos tanulm\u00e1nya csak az interneten jelent meg, [16]<\/a> \u00e9s sem ez, sem K\u00f6rner \u00c9va r\u00f6vid \u00e1ttekint\u00e9se, [17]<\/a> sem Beke L\u00e1szl\u00f3 \u201eszubjekt\u00edv visszaeml\u00e9kez\u00e9se\u201d nem tekinthet\u0151 \u2013 am\u00fagy az ut\u00f3bbi \u00e1ltal is \u2013 sz\u00fcks\u00e9gesnek tartott \u201e\u00e1tfog\u00f3 monogr\u00e1fi\u00e1nak\u201d, vagy \u201eegy fejezetn\u00e9l nagyobb szint\u00e9zisnek.\u201d [18]<\/a> \u00c9rdemes megjegyezni, hogy eff\u00e9le \u00f6sszefoglal\u00e1s p\u00e9ld\u00e1ul a volt jugoszl\u00e1v konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetr\u0151l m\u00e1r 1978-ban (!) megjelent, [19]<\/a> a rom\u00e1niai \u201eexperiment\u00e1lis\u201d m\u0171v\u00e9szetr\u0151l a kilencvenes \u00e9vekben, [20]<\/a> a lengyel neoavantg\u00e1rdr\u00f3l \u00e9s konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetr\u0151l pedig az elm\u00falt \u00e9vekben sorra jelennek meg a k\u00f6nyvek. [21]<\/a><\/p>\n

Nem is besz\u00e9lve arr\u00f3l a kor\u00e1ntsem mell\u00e9kes k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l, hogy p\u00e9ld\u00e1ul a K\u00f6nyvjelz\u0151k<\/I> c\u00edm\u0171 t\u00e1rlaton is szerepl\u0151 m\u0171v\u00e9szek k\u00f6z\u00fcl h\u00e1nyr\u00f3l is sz\u00fcletett komolyan vehet\u0151 monogr\u00e1fia, pl\u00e1ne angol nyelven. Hiszen, ha lehet, m\u00e9g a fentiekn\u00e9l is szer\u00e9nyebb az angolul megjelent publik\u00e1ci\u00f3k list\u00e1ja. Kor\u00e1ntsem v\u00e9letlen teh\u00e1t, hogy a nagy nyugati \u00f6sszefoglal\u00e1sokba mind a mai napig csak jelz\u00e9sszer\u0171en ker\u00fclnek bele a magyar m\u0171v\u00e9szek: a Primary Documents<\/I> c\u00edm\u0171 forr\u00e1skiadv\u00e1nyban csak Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s \u00e9s Bukta Imre kapott helyet, [22]<\/a> a Global Conceptualism<\/I> c\u00edm\u0171 nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s katal\u00f3gusa sem b\u0151velkedik magyar szerepl\u0151kben, [23]<\/a> a Tony Godfrey f\u00e9le konceptualizmus-k\u00f6nyvben egyed\u00fcl Konkoly Gyula szerepel, [24]<\/a> \u00e9s ezt a sort a v\u00e9gtelens\u00e9gig lehetne folytatni olyan nagy \u00f6sszefoglal\u00e1sokkal, ahol egy\u00e1ltal\u00e1n nem vagy alig vesznek magyar m\u0171v\u00e9szekr\u0151l tudom\u00e1st. [25]<\/a><\/p>\n

Noha az elm\u00falt n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vben mintha fokoz\u00f3dott volna az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s a korszak k\u00f6z\u00e9p-\u00e9s kelet-eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szete (s \u00edgy a magyar m\u0171v\u00e9szet) ir\u00e1nt \u2013 melyet p\u00e9ld\u00e1ul a Tate Kelet-Eur\u00f3pai Akviz\u00edci\u00f3s Bizotts\u00e1g\u00e1nak fel\u00e1ll\u00edt\u00e1sa is jelez \u2013, ugyanakkor \u00e9szre kell venn\u00fcnk azt is, hogy egyre kev\u00e9sb\u00e9 lehet puszt\u00e1n a Vasf\u00fcgg\u00f6ny m\u00f6g\u00f6tti \u00e1porodott leveg\u0151re hivatkozva helyet k\u00f6vetelni az itt sz\u00fcletett m\u0171v\u00e9szeti teljes\u00edtm\u00e9nyek sz\u00e1m\u00e1ra a glob\u00e1lis m\u0171v\u00e9szeti k\u00e1nonokban \u2013 \u00e9s piacon. Nem lehet teh\u00e1t el\u00e9gszer Piotr Piotrowskira hivatkozni, aki a kelet-eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szet le\u00edr\u00e1sakor egy horizont\u00e1lis szeml\u00e9letet tart k\u00f6vetend\u0151nek, \u201epolifonikus, sokdimenzi\u00f3s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neteket, amelyekre nem vonatkozik a geogr\u00e1fiai hierarchia.\u201d [26]<\/a><\/p>\n

A kelet-eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szet (egyik) \u201ehorizont\u00e1lis\u201d t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t \u00e9ppen Piotrowskinak k\u00f6sz\u00f6nhetj\u00fck, [27]<\/a> \u00e9s ezen teljes\u00edtm\u00e9nyek t\u00e1gabb k\u00f6rben val\u00f3 megismertet\u00e9se t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9ppen a hasonl\u00f3, angol nyelv\u0171(!), nemzetk\u00f6zileg terjesztett kiadv\u00e1nyokon, \u00e9s fokozott ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si \u00e9s publik\u00e1ci\u00f3s tev\u00e9kenys\u00e9gen m\u00falik. [28]<\/a> Az intenz\u00edv nemzetk\u00f6zi kapcsolat\u00e9p\u00edt\u00e9s, a \u201enetworking\u201d a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek \u00e9s kur\u00e1torok mindennapos feladatai k\u00f6z\u00e9 tartozik, vagy k\u00e9ne, hogy tartozzon. Jelenleg ugyanis megint ott tartunk, hogy azt figyelj\u00fck, hogy m\u00e1sok hogyan h\u00faznak el mellett\u00fcnk, milyen nagy eur\u00f3pai kutat\u00e1si \u00e9s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si projektekb\u0151l, milyen \u00f6sszefoglal\u00f3 tanulm\u00e1nyokb\u00f3l maradnak ki a magyar szerepl\u0151k.<\/p>\n

A kiv\u00e9telek k\u00f6z\u00e9 [29]<\/a> tartozott a Centre Pompidou-ban megrendezett Les Promesses du Pass\u00e9<\/I> c\u00edm\u0171 t\u00e1rlat, ahol a K\u00f6nyvjelz\u0151k<\/I> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son szerepl\u0151 m\u0171v\u00e9szek k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bb is szerepelt (Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s, Hajas Tibor, Szentj\u00f3by Tam\u00e1s, T\u00f3t Endre), \u00e9s amely egy\u00e9rtelm\u0171 viszony\u00edt\u00e1si pont lehetett a galerista szervez\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra is. [30]<\/a> A p\u00e1rizsi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u2013 m\u00e1r c\u00edm\u00e9ben is \u2013 Walter Benjamin sokat id\u00e9zett t\u00f6rt\u00e9nelemfiloz\u00f3fiai t\u00e9ziseit id\u00e9zte, [31]<\/a> ennek megfelel\u0151en a t\u00f6rt\u00e9nelmet (m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netet) nem folyamatosan el\u0151rehalad\u00f3, ok-okozati \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek logikus l\u00e1ncolatak\u00e9nt fogta fel, hanem retroakt\u00edv er\u0151k\u00e9nt, ahol a m\u00falt \u00e9s j\u00f6v\u0151 k\u00f6z\u00f6tt \u2013 mondhatni \u2013 dialektikus kapcsolat \u00e1ll fenn.<\/p>\n

A K\u00f6nyvjelz\u0151k<\/I> eset\u00e9ben sem sz\u00e1lir\u00e1nyban f\u00e9s\u00fclt\u00e9k a t\u00f6rt\u00e9nelem sz\u00e1lait, hanem csom\u00f3sod\u00e1si pontokat kerestek a r\u00e9gi \u00e9s \u00faj, m\u00e1sk\u00e9ppen a neo<\/I> \u00e9s a poszt<\/I> k\u00f6z\u00f6tt. Hiszen itt is k\u00e9t, egym\u00e1st\u00f3l mintegy ember\u00f6lt\u0151nyire (30-40 \u00e9vre) l\u00e9v\u0151 m\u0171v\u00e9szgener\u00e1ci\u00f3, azaz a hatvanas-hetvenes \u00e9vek neoavantg\u00e1rdja \u00e9s a kilencvenes, de ink\u00e1bb k\u00e9tezres \u00e9vek \u201eposztkonceptualista\u201d m\u0171v\u00e9szete tal\u00e1lkozott, \u00e9s a p\u00e1rizsi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz hasonl\u00f3an a f\u0151 hangs\u00faly a folytonoss\u00e1gon, eg\u00e9szen pontosan annak a hi\u00e1ny\u00e1n volt.<\/p>\n

***<\/p>\n

Egy diszkontinuus \u2013 \u00e9s meg nem \u00edrt \u2013 t\u00f6rt\u00e9net v\u00e1lt teh\u00e1t a f\u0151, s\u0151t, szinte egyed\u00fcli szervez\u0151 elvv\u00e9 a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son, ahol a kur\u00e1tori koncepci\u00f3 \u2013 am\u00fagy t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 deklar\u00e1lt \u2013 hi\u00e1ny\u00e1\u00e9rt maguk a m\u0171vek k\u00e1rp\u00f3toltak. A legt\u00f6bb m\u0171v\u00e9szt\u0151l ugyanis ritk\u00e1n l\u00e1tott f\u0151m\u0171vek: p\u00e9ld\u00e1ul Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s Tekercs<\/I><\/a>e (1980), Bak Imre F\u00e9nyes Adolf terem-beli sorozat\u00e1nak egy darabja (F\u00e9nyes IV.<\/I>, 1970), Jov\u00e1novics Gy\u00f6rgy Petit Polichinelle<\/I>-je (1966) Keser\u00fc Ilona dombor\u00edtott K\u00f6zel\u00edt\u00e9s II<\/I><\/a>-je (1969), vagy St.Auby Tam\u00e1s 1967-es k\u00e9pverse (20. K\u00e9pvers<\/I><\/a>), \u00e9s Magyarorsz\u00e1gon kor\u00e1bban nem l\u00e1that\u00f3 alkot\u00e1sok (p\u00e9ld\u00e1ul a Kis Vars\u00f3 kor\u00e1bban csak M\u00fcnsterben ki\u00e1ll\u00edtott Re-function<\/I><\/a> c\u00edm\u0171 m\u0171ve, 2009-b\u0151l) szerepeltek.<\/p>\n

R\u00e1ad\u00e1sul a h\u00e1rom gal\u00e9ria nem \u00fagy kezelte a helyzetet, mint ahogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek logik\u00e1ja dikt\u00e1lta volna, azaz nem egy \u00f3ri\u00e1si m\u00e9ret\u0171re nagy\u00edtott v\u00e1s\u00e1ri standot rendeztek be<\/a>: a legt\u00f6bb m\u0171vet meg sem lehetett volna v\u00e1s\u00e1rolni, mivel eleve mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9nyekb\u0151l (Kasz\u00e1s eset\u00e9ben pedig a duna\u00fajv\u00e1rosi ICA-b\u00f3l) szedt\u00e9k \u00f6ssze \u0151ket. A m\u0171kereskedelmi logika annyiban persze \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt, hogy a gal\u00e9ri\u00e1k csak a saj\u00e1t m\u0171v\u00e9szeik k\u00f6z\u00fcl v\u00e1logattak.<\/p>\n

Ha v\u00e9gign\u00e9zz\u00fck p\u00e9ld\u00e1ul a neoavantg\u00e1rd ki\u00e1ll\u00edt\u00f3k n\u00e9vsor\u00e1t (Bak Imre, Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s, Hajas Tibor, Jov\u00e1novics Gy\u00f6rgy, Keser\u00fc Ilona, Major J\u00e1nos, Maurer D\u00f3ra, St.Turba Tam\u00e1s, T\u00f3t Endre), egy\u00e9rtelm\u0171, hogy a legbej\u00e1ratottabb, nemzetk\u00f6zileg ismert, mondhatni \u201emost fut\u00f3\u201d m\u0171v\u00e9szeket v\u00e1lasztott\u00e1k (\u00edgy maradhatott ki a Vintage<\/a> portf\u00f3li\u00f3j\u00e1ban am\u00fagy szerepl\u0151 Attalai G\u00e1bor, Baranyay Andr\u00e1s, Hal\u00e1sz K\u00e1roly vagy Pauer Gyula), \u00e9s persze a h\u00e1rom gal\u00e9ria fels\u00e9gter\u00fclet\u00e9n k\u00edv\u00fcli alkot\u00f3k (p\u00e9ld\u00e1ul Altorjay G\u00e1bor, Frey Kriszti\u00e1n, Konkoly Gyula, Lakner L\u00e1szl\u00f3, N\u00e1dler Istv\u00e1n vagy T\u00fcrk P\u00e9ter) is kimaradtak a v\u00e1logat\u00e1sb\u00f3l.<\/p>\n

A fiatal m\u0171v\u00e9szgener\u00e1ci\u00f3 [32]<\/a> eset\u00e9ben (ki\u00e1ll\u00edt\u00f3k: Kasz\u00e1s Tam\u00e1s, Kis Vars\u00f3, Kokesch \u00c1d\u00e1m, \u0150sz G\u00e1bor, Soci\u00e9t\u00e9 R\u00e9aliste, Szab\u00f3 Dezs\u0151, Szalay P\u00e9ter, V\u00e1rnai Gyula) is hasonl\u00f3 logika m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, azaz els\u0151sorban nemzetk\u00f6zi bienn\u00e1l\u00e9kon, ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon j\u00f3l szerepl\u0151 m\u0171v\u00e9szeket v\u00e1lasztottak (a nyilv\u00e1nval\u00f3an v\u00e9gtelens\u00e9gig folytathat\u00f3 hi\u00e1nylist\u00e1r\u00f3l most csak Cs\u00f6rg\u0151 Attila \u00e9s Cs\u00e1k\u00e1ny Istv\u00e1n t\u00e1volmarad\u00e1s\u00e1t eml\u00edten\u00e9m).<\/p>\n

A t\u00f6rt\u00e9nelmi diszkontinuit\u00e1s hangs\u00falyoz\u00e1sa mellett ugyanakkor \u2013 a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s sajt\u00f3anyaga szerint \u2013 e k\u00e9t gener\u00e1ci\u00f3 k\u00f6z\u00f6tti kapcsol\u00f3d\u00e1si pontokat is fel szerett\u00e9k volna mutatni a rendez\u0151k, akik szerint \u201eez a narrat\u00edva nem egy line\u00e1ris fejl\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9net, ink\u00e1bb egy olyan konstrukci\u00f3, amely a 2010-es \u00e9vek magyar kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti poz\u00edci\u00f3ib\u00f3l kiindulva, \u00e9s annak t\u00e1vlat\u00e1b\u00f3l pr\u00f3b\u00e1lja meg felg\u00f6ngy\u00f6l\u00edteni azokat a t\u00f6rt\u00e9neti sz\u00e1lakat, amelyek k\u00f6zvetlen vagy k\u00f6zvetett hat\u00e1sk\u00e9nt a magyar kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le gondolkod\u00e1sm\u00f3djaiban \u00e9s strat\u00e9gi\u00e1iban alapvet\u0151 szerepet j\u00e1tszanak.\u201d<\/p>\n

De mit is jelentenek ezek a strat\u00e9gi\u00e1k \u00e9s kapcsol\u00f3d\u00e1si pontok? Tal\u00e1n nem meglep\u0151, hogy \u00e9ppen a diszkontinuit\u00e1s az egyik legfontosabb kapcsolat e k\u00e9t gener\u00e1ci\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt, hiszen a magyar neoavantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szet maga is egy hasonl\u00f3an t\u00f6redezett hagyom\u00e1nyban kereste a hely\u00e9t: a Kass\u00e1k-f\u00e9le avantgardizmus \u00e9s az Eur\u00f3pai Iskola h\u00e1za t\u00e1j\u00e1n. Amit teh\u00e1t K\u00f6rner \u00c9va 1974-ben (a korszakra jellemz\u0151 m\u00f3don: \u00e1ln\u00e9ven) \u00edrt az \u201e\u00faj avantg\u00e1rdr\u00f3l\u201d, az gyakorlatilag sz\u00f3 szerint \u00e9rthet\u0151 a mostani \u201e\u00fajakra\u201d is: \u201e\u2026 Amikor a fiatal magyar m\u0171v\u00e9szet el\u0151d\u00f6ket keresett, kor\u00e1ntsem a hivatalosan \u00e9s a t\u00e1g k\u00f6ztudatban elfogadott magyar m\u0171v\u00e9szet sz\u00e1lait akarta tov\u00e1bbsz\u0151ni, hanem azokat a fonalakat pr\u00f3b\u00e1lta felvenni, amelyeket kor\u00e1bban ism\u00e9telten er\u0151szakkal megszak\u00edtottak. A kiindul\u00f3pont, amit kerestek, csak r\u00e9szben volt stil\u00e1ris \u2013 a mesters\u00e9get valahonnan tanulniuk kellett \u2013, sokkal ink\u00e1bb szellemi volt: az olyan p\u00e9lda vonzotta \u0151ket, amely anal\u00f3g saj\u00e1t egzisztenci\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1ikkal, az a fajta progresszivit\u00e1s, amely immanensen, de sok esetben prec\u00edzen meghat\u00e1rozott t\u00e1rsadalmi programban is megnyilv\u00e1nult, \u00e9s k\u00f6z\u00f6s felt\u00e9tel\u00fck volt az a Magyarorsz\u00e1gon sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en kialakult poz\u00edci\u00f3, amelyet a hazai \u00e9letben elfoglaltak.\u201d [33]<\/a><\/p>\n

A kilencvenes \u00e9s k\u00e9tezres \u00e9vek fiatal m\u0171v\u00e9szei sz\u00e1m\u00e1ra persze nem az avantg\u00e1rd marginaliz\u00e1lt poz\u00edci\u00f3ja volt a mintaad\u00f3 \u2013 ekkor m\u00e1r a legt\u00f6bb (b\u00e1r kor\u00e1ntsem az \u00f6sszes!) itt is ki\u00e1ll\u00edtott neoavantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9sz l\u00e9nyegesen jobb poz\u00edci\u00f3ban volt (mind t\u00e1rsadalmilag, mind elismerts\u00e9g tekintet\u00e9ben), mint p\u00e9ld\u00e1ul az Eur\u00f3pai Iskola avantg\u00e1rdjai a hatvanas \u00e9vekben. A fiataloknak ink\u00e1bb az avantg\u00e1rd nyelvezete \u2013 vagy ahogy Birk\u00e1s \u00c1kos megfogalmazta: az avantgardista attit\u0171d [34]<\/a> \u2013 v\u00e1lt k\u00f6vetend\u0151v\u00e9, hiszen direkt stil\u00e1ris kontinuit\u00e1sr\u00f3l a k\u00e9t gener\u00e1ci\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt ebben az esetben is csak nehezen besz\u00e9lhet\u00fcnk.<\/p>\n

A gener\u00e1ci\u00f3k k\u00f6z\u00f6tti kapcsol\u00f3d\u00e1st egyr\u00e9szt a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola jelent(h)ette, ahol a neoavantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szek k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bben is (a jelen ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sb\u00f3l: Jov\u00e1novics, Maurer, St.Auby vagy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son nem szerepl\u0151 K\u00e1rolyi Zsigmond) \u00e9ppen a di\u00e1kok kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re, \u00e9s a F\u0151iskol\u00e1n 1990-ben zajl\u00f3 \u201edi\u00e1kforradalom\u201deredm\u00e9nyek\u00e9ppen kezdtek el tan\u00edtani. [35]<\/a> Ahogy Tatai Erzs\u00e9bet megjegyzi: a \u201ekor\u00e1bbi konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet kv\u00e1zi folytonoss\u00e1ga mindazon\u00e1ltal tetten \u00e9rhet\u0151, forr\u00e1sa n\u00e1lunk els\u0151sorban a tan\u00edt\u00e1sban lelhet\u0151 fel, \u00e9s csak kisebb m\u00e9rt\u00e9kben a m\u0171vek \u00e9s publik\u00e1ci\u00f3k befogad\u00e1s\u00e1ban.\u201d [36]<\/a><\/p>\n

De ha k\u00f6zelebbr\u0151l megn\u00e9zz\u00fck, ez a t\u00e9tel a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3kat n\u00e9zve viszonylag kev\u00e9s esetben tarthat\u00f3: hivatalos tan\u00e1r\/mester-di\u00e1k viszony a fiatal m\u0171v\u00e9szek k\u00f6z\u00fcl G\u00e1lik Andr\u00e1s (Kis Vars\u00f3), Kokesch \u00c1d\u00e1m (Maurer-tan\u00edtv\u00e1nyok), valamint Kasz\u00e1s Tam\u00e1s \u00e9s Gr\u00f3f Ferenc (Soci\u00e9t\u00e9 Realiste) eset\u00e9ben dokument\u00e1lhat\u00f3, akik \u2013 mint Interm\u00e9dia szakosok \u2013 St.Auby tan\u00edtv\u00e1nyai voltak. [37]<\/a> \u00c9rdemes teh\u00e1t t\u00faltekinteni ezen a kapcsol\u00f3d\u00e1si ponton, m\u00e1r csak az\u00e9rt is, mert a neoavantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szetre val\u00f3 direkt referenci\u00e1k a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 fiatal m\u0171v\u00e9szek munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban egyed\u00fcl a Kis Vars\u00f3ra jellemz\u0151ek, akik sz\u00e1m\u00e1ra a hivatalos f\u0151iskolai tanrenden (\u00e9s tan\u00e1ri g\u00e1rd\u00e1n) k\u00edv\u00fcli m\u0171v\u00e9szet legal\u00e1bb annyira fontos \u00e9s \u00e9rdekes volt: \u00e9ppen a feldolgozatlans\u00e1g miatti rejt\u00e9lyess\u00e9g \u00e9s legend\u00e1s karakter tette vonz\u00f3v\u00e1 p\u00e9ld\u00e1ul Major J\u00e1nos \u00e9letm\u0171v\u00e9t a szem\u00fckben (l\u00e1sd Crew Expandable<\/I> c\u00edm\u0171, a K\u00f6nyvjelz\u0151k<\/I>\u00f6n egy\u00e9bk\u00e9nt nem szerepl\u0151 munk\u00e1jukat, 2007-b\u0151l).<\/p>\n

Ha a tan\u00edt\u00e1sn\u00e1l konkr\u00e9tabb, \u00e9s a ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171vekre is \u00e9rv\u00e9nyes \u2013 stil\u00e1ris \u2013 kapcsol\u00f3d\u00e1si pontokat keres\u00fcnk, tal\u00e1n m\u00e9g nehezebb helyzetben vagyunk, b\u00e1r k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl kitapinthat\u00f3ak a m\u0171vek k\u00f6z\u00f6tt laza halmazok. Az egyik ilyen halmazt a bricolage eszt\u00e9tika tov\u00e1bb\u00e9l\u00e9se jelenti: St.Auby fluxus-objektjeit\u0151l (Csehszlov\u00e1k r\u00e1di\u00f3 1968<\/I><\/a>, 1969; Szendvics<\/I><\/a>, 1969), V\u00e1rnai hanginstall\u00e1ci\u00f3j\u00e1n (Filof\u00f3nia<\/I><\/a>, 1999) kereszt\u00fcl Kasz\u00e1s (Future-ex<\/I><\/a>, 2010) \u00e9s Szalay (Szleng 01 \/ geller<\/I><\/a>, 2013) objektjeiig (Kokescht nem soroln\u00e1m ide, hiszen az \u0151 \u2013 c\u00edm n\u00e9lk\u00fcli \u2013 bark\u00e1cs-t\u00e1rgyai ink\u00e1bb az ipari design \u00e9s a tudom\u00e1nyos fantasztikum vil\u00e1g\u00e1ba vezetnek). Egy m\u00e1sik halmaz lehet a konceptu\u00e1lis fotogr\u00e1fia: Erd\u00e9lyt\u0151l (pl. Metafora I\u2013III.<\/I>, 1972) \u00e9s Maurert\u0151l (H\u00e9t fordulat I\u2013VI.<\/I><\/a>, 1977\u201378) \u0150sz G\u00e1boron (A fekete-feh\u00e9r sz\u00ednei<\/I>, 2009) \u00e1t Szab\u00f3 Dezs\u0151ig (\u00c9g-k\u00e9pek VI\u2013VIII.<\/I><\/a>, 2002).<\/p>\n

De t\u00f6bb m\u0171v\u00e9sz \u00e9s m\u0171, \u00fagymond, mag\u00e1ban \u00e1llt: Bak Imre szik\u00e1r konceptualizmusa (Fire in Water<\/I>, 1972; Going up the Mountain<\/I>, 1973) \u00e9s szemiotikai ihletetts\u00e9g\u0171 absztrakci\u00f3ja (\u0150si mot\u00edvum<\/I>, 1977; K\u00f6r-kereszt<\/I><\/a>, 1979), Maurer matematikai algoritmusokra \u00e9p\u00fcl\u0151 absztrakci\u00f3ja (pl. Elrejtett strukt\u00far\u00e1k I\u2013IV.<\/I>, 1977\u201381) vagy Keser\u00fc Ilona korai gesztus-festm\u00e9nyei (N\u00e9gyes sz\u00e1m\u00fa festm\u00e9ny<\/I>, 1965), a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s alapj\u00e1n legal\u00e1bbis \u00fagy t\u0171nik, nem igen tal\u00e1ltak k\u00f6vet\u0151kre. Hasonl\u00f3 m\u00f3don l\u00f3gnak ki a sorb\u00f3l Hajas Tibor Vet\u0151 J\u00e1nossal k\u00f6z\u00f6sen k\u00e9sz\u00edtett f\u00e9nyk\u00e9pei (H\u00fasfestm\u00e9ny I\u2013II<\/I>, 1978; Fel\u00fcletk\u00ednz\u00e1s<\/I>, 1978), \u00e9s \u2013 tal\u00e1n kev\u00e9sb\u00e9 meglep\u0151 m\u00f3don \u2013 Major J\u00e1nos hatvanas \u00e9vekbeli grafikai munk\u00e1i (kiv\u00e1ltk\u00e9pp a Scharf M\u00f3ric eml\u00e9kezete<\/I><\/a>, 1965\u201366) is makacsul ellen\u00e1llnak mindenf\u00e9le csoportos\u00edtgat\u00e1snak. T\u00f3t Endre z\u00e9r\u00f3i (TOTal Zero 1\u20136.<\/I><\/a>, 1975\u201377) \u00e9s a Soci\u00e9t\u00e9 Realiste v\u00e9gtelen\u00edtett doll\u00e1rjele (Infinite Dollar<\/I>, 2011) is csak komoly logikai bukfencek \u00e1r\u00e1n kapcsolhat\u00f3ak \u00f6ssze, ahogy Jov\u00e1novics gipszreliefje (El\u0151f\u00fcgg\u00f6ny az EXTATIKUS MARIONETT-hez<\/I>, 1979) \u00e9s a Kis Vars\u00f3 deform\u00e1lt alufelnije (Re-function<\/I>, 2009) is csak nehezen hozhat\u00f3 k\u00f6z\u00f6s nevez\u0151re \u201ekonceptu\u00e1lis szobr\u00e1szat\u201d c\u00edmsz\u00f3 alatt.<\/p>\n

Legink\u00e1bb tal\u00e1n m\u00e9gis a \u201ekonceptualizmus\u201d t\u0171nik a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l legterm\u00e9kenyebben alkalmazhat\u00f3 kateg\u00f3ri\u00e1nak, hiszen Keser\u00fc Ilona kiv\u00e9tel\u00e9vel ez a gumi-terminus az \u00f6sszes ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 m\u0171v\u00e9szre r\u00e1h\u00fazhat\u00f3. Ebben az \u00e9rtelemben a t\u00e1rlat k\u00f6zponti m\u0171ve Major J\u00e1nos konceptje, a Beke L\u00e1szl\u00f3-f\u00e9le Elk\u00e9pzel\u00e9s<\/I> projekt sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00edtett Kubista Lajos s\u00edrk\u00f6ve<\/I> (1971). [38]<\/a> Hiszen ahogy Maurer D\u00f3ra megjegyezte: \u201eMajor J\u00e1nosnak nem lett igaza v\u00e9g\u00fcl is, mert a koncept art nem csak idej\u00f6tt, hanem itt is maradt, igazi glob\u00e1lis paradigmav\u00e1lt\u00e1s volt \u00e9s az\u00f3ta m\u00e1sk\u00e9ppen gondolkodunk a m\u0171v\u00e9szetr\u0151l. A koncept art felszabad\u00edtotta a vil\u00e1g b\u00e1rmilyen jelens\u00e9g\u00e9re adhat\u00f3 kreat\u00edv reflexi\u00f3t. A kort\u00e1rs magyar m\u0171v\u00e9szet (szerintem) jobbik r\u00e9sz\u00e9t posztkonceptu\u00e1lisnak lehet nevezni.\u201d [39]<\/a><\/p>\n

***<\/p>\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son szerepl\u0151 neoavantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szek \u2013 Hajas \u00e9s Maurer kiv\u00e9tel\u00e9vel \u2013 a legend\u00e1s Iparterv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokhoz k\u00f6thet\u0151ek, egy olyan csoportosul\u00e1shoz, amely a hatvanas \u00e9vek ideol\u00f3giailag leszed\u00e1lt int\u00e9zm\u00e9nyi k\u00f6rnyezet\u00e9ben tudott \u00e9s mert nagyot l\u00e9pni, saj\u00e1t platformot l\u00e9trehozni. [40]<\/a> \u00c9s tal\u00e1n \u00e9ppen ez az a kapcsol\u00f3d\u00e1si pont, amely \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a jelen helyzetben \u2013 a legt\u00f6bbet \u00edg\u00e9ri: hiszen ahogy el\u0151deik, a fiatal gener\u00e1ci\u00f3 tagjai is t\u00f6bbnyire sikerrel tudt\u00e1k \u2013 \u00e9s tudj\u00e1k k\u00edv\u00fcl tartani magukat a hivatalos m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyrendszeren.<\/p>\n

Pontosabban kritikusan szeml\u00e9lik \u2013 \u00e9s haszn\u00e1lj\u00e1k \u2013 az int\u00e9zm\u00e9nyeket, \u00e9s maguk is alak\u00edtj\u00e1k azokat. \u00c9s ha kell, alternat\u00edv helysz\u00edneket hoznak l\u00e9tre (Kis Vars\u00f3), nyitott m\u0171termeket (Kokesch) \u00e9s k\u00f6t\u00f6ttebb (Kis Vars\u00f3, Soci\u00e9t\u00e9 Realiste) \u00e9s szabadabb csoportosul\u00e1sokat (Kasz\u00e1s Tam\u00e1s). A hatvanas-hetvenes \u00e9vek \u00e9s a mostani id\u0151szak k\u00f6z\u00f6tt azonban jelent\u0151s struktur\u00e1lis k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek is vannak \u2013 legal\u00e1bbis egyel\u0151re. A szabad inform\u00e1ci\u00f3\u00e1raml\u00e1s, a felt\u00e9telek n\u00e9lk\u00fcli szabad utaz\u00e1s lehet\u0151s\u00e9ge \u00e9s a m\u0171kereskedelem megl\u00e9te komoly el\u0151nyt jelent az \u00faj m\u0171v\u00e9szgener\u00e1ci\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n

A (neo)avantg\u00e1rd hal\u00e1la felett tartott 1982-es nekrol\u00f3gj\u00e1ban Birk\u00e1s \u00c1kos is a gal\u00e9ri\u00e1kkal val\u00f3 kiegyez\u00e9st szorgalmazta, [41]<\/a> t\u00edz \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb Wehner Tibor az avantg\u00e1rd \u00e9letbenmarad\u00e1s\u00e1t viszont egy m\u00e1sik t\u00e9nyez\u0151h\u00f6z k\u00f6t\u00f6tte: \u201eHonunkban azonban \u2013 a mind nagyobb teret elfoglal\u00f3 m\u0171kereskedelem mellett \u2013 m\u00e9g mindig nagy szerepe marad az \u00e1llami beavatkoz\u00e1soknak. Ha van kult\u00farpolitika, akkor van, \u00fajj\u00e1\u00e9led az avantgarde, ha viszont nincs kult\u00farpolitika, akkor az avantgarde meghal.\u201d [42]<\/a> 2013 \u0151sz\u00e9n azonban szinte biztosra vehet\u0151, hogy az egyre er\u0151szakosabban nyomul\u00f3 kult\u00farpolitik\u00e1nak h\u00e1la, az avantg\u00e1rdnak m\u00e9g komoly tartal\u00e9kai lehetnek.<\/p>\n

A m\u0171kereskedelem (a h\u00e1rom gal\u00e9ria) mostani szerepv\u00e1llal\u00e1sa ugyanakkor, ahogy a K\u00f6nyvjelz\u0151k<\/I> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s is egy eg\u00e9szen m\u00e1sfajta cez\u00farav\u00e1lt\u00e1st is jelez. Az \u00e1llam egyr\u00e9szt \u2013 ahogy Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban \u2013 a gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1gra hivatkozva egyre ink\u00e1bb kivonul a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet finansz\u00edroz\u00e1s\u00e1b\u00f3l, m\u00e1sr\u00e9szt saj\u00e1t kult\u00farpolitik\u00e1j\u00e1ra, \u00e9s annak z\u00e1szl\u00f3shaj\u00f3j\u00e1nak tekinthet\u0151 Magyar M\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mi\u00e1ra sok milli\u00e1rdnyi ad\u00f3forintot k\u00f6lt. Ebben a helyzetben a mag\u00e1nkezdem\u00e9nyez\u00e9seknek \u2013 \u00e9rkezzenek azok ak\u00e1r a m\u0171v\u00e9szek, ak\u00e1r a gal\u00e9ri\u00e1k, ak\u00e1r a \u201eszakma\u201d fel\u0151l \u2013 egyre fontosabb szerep jut, \u00e9s ahol a f\u0151 k\u00e9rd\u00e9st legink\u00e1bb az alternat\u00edv int\u00e9zm\u00e9nyi strukt\u00far\u00e1k finansz\u00edroz\u00e1sa jelenti.<\/p>\n

Mindamellett ne legyenek ill\u00fazi\u00f3ink \u2013 az alternat\u00edv esszenci\u00e1lisan hordozza mag\u00e1ban megsemmis\u00fcl\u00e9s\u00e9nek, vagy ki\u00e1br\u00e1nd\u00edt\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nys\u00fcl\u00e9s\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, de \u2013 tal\u00e1n \u00e9ppen ez\u00e9rt \u2013 m\u00e9gsem \u00e9rdemes lemondani r\u00f3la. [43]<\/a> M\u00faland\u00f3s\u00e1guk \u00e9s r\u00f6vid m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck minden k\u00fcszk\u00f6d\u00e9s\u00e9vel egy\u00fctt ezek az alternat\u00edv helysz\u00ednek \u00e9s szitu\u00e1ci\u00f3k teremthetik meg a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetr\u0151l val\u00f3 diskurzus jogfolytonoss\u00e1g\u00e1t, \u00e9s \u2013 szerencs\u00e9s esetben \u2013 olyan int\u00e9zm\u00e9nyeket, amelyek nem csak hogy t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 t\u00e1vol tudj\u00e1k tartani magukat a mindenkori magyar k\u00f6z\u00e9let t\u00e9boly\u00e1t\u00f3l, hanem nemzetk\u00f6zi szinten is hitelesen \u00e9s \u2013 ami a legfontosabb \u2013 szakmai evidenci\u00e1val tudj\u00e1k k\u00f6zvet\u00edteni a hazai progressz\u00edv m\u0171v\u00e9szetet.<\/p>\n

Nem lehet ugyanakkor csak \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag a m\u0171v\u00e9szekre b\u00edzni az alternat\u00edva megteremet\u00e9s\u00e9t. F\u0151leg, \u00e9s mindenek el\u0151tt: dolgozni kell \u2013 il faut cultiver notre jardin<\/I>, ami ebben az esetben nem az \u00e9lett\u0151l val\u00f3 visszavonul\u00e1st jelenti, hanem az egyetlen lehet\u0151s\u00e9get, b\u00e1rmif\u00e9le int\u00e9zm\u00e9nyi konstell\u00e1ci\u00f3r\u00f3l is besz\u00e9l\u00fcnk, azaz, hogy meg\u00edrjuk v\u00e9gre a nem l\u00e9tez\u0151 k\u00f6nyv hi\u00e1nyz\u00f3 lapjait.<\/p>\n

<\/p>\n

  <\/p>\n

  <\/p>\n

\n

[1]<\/a> N\u00e9meth Lajos a Tendenci\u00e1k 1970\u20131980<\/I> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s-sorozat els\u0151 katal\u00f3gus\u00e1ban. \u00daj M\u0171v\u00e9szet 1970-ben. Tendenci\u00e1k 1970\u20131980, 1.<\/I> V\u00e1logatta, a katal\u00f3gust \u00edrta \u00e9s szerkesztette: Keser\u00fc Katalin \u00e9s Nagy Ildik\u00f3, rendezte: Frank J\u00e1nos, Budapest, F\u0151v\u00e1rosi Tan\u00e1cs \u00d3budai Gal\u00e9ria, 1980.<\/p>\n

[2]<\/a> Gondolok itt els\u0151sorban a M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Kutat\u00f3int\u00e9zet \u00e9s a Ludwig M\u00fazeum saj\u00e1t kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re l\u00e9trehozott k\u00f6z\u00e9p- \u00e9s kelet-eur\u00f3pai kutat\u00e1si projektre, a hatvanas \u00e9vek m\u0171v\u00e9szet\u00e9t \u00faj megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sba helyez\u0151 Long Sixties<\/I>-re http:\/\/longsixties.ludwigmuseum.hu\/<\/a>.<\/p>\n

[3]<\/a> A \u201ekonceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szettel\u201d mint z\u00e1rt t\u00f6rt\u00e9neti kateg\u00f3ri\u00e1val (mely a hatvanas-hetvenes \u00e9vek, \u00fagymond, szigor\u00faan vett konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet\u00e9re utal) szemben a \u201ekonceptualizmust\u201d haszn\u00e1lom, amely mind f\u00f6ldrajzilag, mind t\u00f6rt\u00e9netileg, mind a mag\u00e1ban foglalt m\u0171v\u00e9szeti praxisok tekintet\u00e9ben is l\u00e9nyegesen t\u00e1gabb fogalom. V.\u00f6. pl. Terry Smith: \u201eOne and Three Ideas: Conceptualism Before, During and After Conceptual Art\u201d, e-flux journal<\/I>, Nr. 29. November 2011. http:\/\/www.e-flux.com\/journal\/one-and-three-ideas-conceptualism-before-during-and-after-conceptual-art\/<\/a><\/p>\n

[4]<\/a> pl. KB 30 \u00c9VE – K\u00e1polnat\u00e1rlatok Balatonbogl\u00e1ron<\/I>, 2000. j\u00fanius 5\u201316.; V\u00c9LETLEN M\u0170V\u00c9SZET<\/I>, 2000. december 8\u201328.; LEHETETLEN REALIZMUS<\/I>, 2001. okt\u00f3ber 19. \u2013 november 9. stb.<\/p>\n

[5]<\/a> Hordozhat\u00f3 I2 M\u00fazeum, A Pop Art, Connceptual Art \u00e9s az Akcionizmus Magyarorsz\u00e1gon a hatvanas \u00e9vekben (1956\u20131976)<\/I>, Dorottya Gal\u00e9ria, 2003. j\u00falius 16. \u2013 augusztus 23. K\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u0151k: Tarczali Andrea, Kasz\u00e1s Tam\u00e1s, Sz\u0151nyi Andr\u00e1s. A HI2M \u201emunkat\u00e1rsa\u201d k\u00e9s\u0151bb Schmidt \u201eMotor\u201d P\u00e9ter. Tov\u00e1bbi bemutat\u00e1sok: 2004. febru\u00e1r 2. \u2013 m\u00e1jus 2. A SZAMIZDAT \u2013 Alternat\u00edv kult\u00far\u00e1k K\u00f6z\u00e9p \u00e9s Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ban<\/I>. Budapest, Millen\u00e1ris Park; 2004. m\u00e1rcius 10. \u2013 j\u00fanius 19. Eintritt Frei<\/I>. Wien, BAWAG Foundation; 2005. j\u00fanius 6. \u2013 szeptember 14. Genf, MAMCO; 2007. szeptember 26. \u2013 november 4. Berlin, Collegium Hungaricum; 2008. m\u00e1jus 6. \u2013 j\u00fanius 13. Kontakt \u2026 v\u00e1logat\u00e1s az Erste Bank Csoport kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l<\/I>. Duna\u00fajv\u00e1ros, Kort\u00e1rs M\u0171v\u00e9szeti Int\u00e9zet; 2011. j\u00falius 22. \u2013 okt\u00f3ber 23. Helysz\u00edni Szemle \u2013 A m\u00fazeum a m\u00fazeumr\u00f3l<\/I>. Budapest, Ludwig M\u00fazeum \u2013 Kort\u00e1rs M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum; 2012. \u00e1prilis 4. \u2013 okt\u00f3ber 17. Present and Presence, Repetition 1.<\/I> Ljubljana, Moderna Galerija.<\/p>\n

[6]<\/a> Koncept koncepci\u00f3, szemelv\u00e9nyek<\/I>. Vasarely M\u00fazeum, 2008. febru\u00e1r 8 \u2013 m\u00e1jus 5. (kur\u00e1torok: Maurer D\u00f3ra, Prosek Zolt\u00e1n) OSAS; katal\u00f3gus: Maurer D\u00f3ra (szerk.): Koncept koncepci\u00f3, szemelv\u00e9nyek<\/I>. Budapest, Ny\u00edlt Strukt\u00far\u00e1k M\u0171v\u00e9szeti Egyes\u00fclet \/ OSAS, 2008.<\/p>\n

[7]<\/a> Konceptualizmus ma. Konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet Magyarorsz\u00e1gon a kilencvenes \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l<\/I>, 2013. m\u00e1rcius 15. \u2013 j\u00fanius 2. Paksi K\u00e9pt\u00e1r<\/p>\n

[8]<\/a> Tatai Erzs\u00e9bet: Neokonceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9set Magyarorsz\u00e1gon a kilencvenes \u00e9vekben<\/I>. Budapest, Prasens, 2005. 60\u201370. A \u201eneo\u201d illetve a \u201eposzt\u201d \u2013 el\u0151tag k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l, a kilencvenes \u00e9vek magyar m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek t\u00fckr\u00e9ben l\u00e1sd m\u00e9g: Hornyik S\u00e1ndor: \u201eKonceptualizmus a kilencvenes \u00e9vek magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben.\u201d M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00c9rtes\u00edt\u0151<\/I>, 51. \u00e9vf., 2002. Nr. 3\u20134, 251\u2013264.<\/p>\n

[9]<\/a> Kov\u00e1cs P\u00e9ter (szerk.): R\u00e9gi \u00e9s \u00daj Avantg\u00e1rd 1967\u20131975. A huszadik sz\u00e1zad magyar m\u0171v\u00e9szete 12.<\/I> [Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus], Sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1r, Cs\u00f3k Istv\u00e1n K\u00e9pt\u00e1r, 1987. A kor\u00e1bban is eml\u00edtett Tendenci\u00e1k 1970\u20131980<\/I> c\u00edm\u0171 hatr\u00e9szes ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s-sorozathoz [http:\/\/artportal.hu\/lexikon\/iranyzatok\/tendenciak-1970-1980<\/a>] kapcsol\u00f3d\u00f3 katal\u00f3gusok is csak r\u00f6vid bevezet\u0151ket tartalmaznak.<\/p>\n

[10]<\/a> Nagy Ildik\u00f3 (szerk.): Hatvanas \u00e9vek \u2013 \u00daj t\u00f6rekv\u00e9sek a magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetben<\/I>. [Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus], Budapest, K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Kiad\u00f3\u2013Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria\u2013Ludwig M\u00fazeum, 1991. A hatvanas \u00e9vek \u201erejtett dimenzi\u00f3it\u201d Beke dolgozta fel: i. m. 21\u201328.<\/p>\n

[11]<\/a> Reczet\u00e1r \u00c1gnes (szerk.): A magyar neoavantg\u00e1rd els\u0151 gener\u00e1ci\u00f3ja. 1965\u20131972<\/I> [Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus], Szombathely, Szombathelyi K\u00e9pt\u00e1r, 1998. [A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st rendezte: Fab\u00e9nyi J\u00falia].<\/p>\n

[12]<\/a> Csak p\u00e9ldak\u00e9ppen: Gy\u00f6rgy P\u00e9ter: \u201eMostant\u00f3l fogva ez lesz a m\u00falt.\u201d Holmi<\/I>, 1991. Nr. 6. 789\u2013800; Perneczky G\u00e9za: \u201eHideg v\u00edz: Vita a \u2019Hatvanas \u00e9vek\u2019 c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sr\u00f3l.\u201d Kritika<\/I>, 1991. Nr. 6, 22\u201323; K\u00f6rner \u00c9va: \u201eMilyenek is voltak azok a hatvanas \u00e9vek?\u201d, Art. Das Kunstmagazin<\/I>. [Magyar mell\u00e9klet]. 1991. Nr. 8. 8\u20139; 1991. Nr. 9. 8\u20139; 1991. Nr. 10. 8\u20139. [\u00fajrak\u00f6z\u00f6lve in U\u0151.: Avantg\u00e1rd Izmusokkal \u00e9s Izmusok n\u00e9lk\u00fcl, V\u00e1logatott cikkek \u00e9s tanulm\u00e1nyok<\/I>. Budapest, MTA M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Kutat\u00f3int\u00e9zet, 2005, 432\u2013441.]<\/p>\n

[13]<\/a> Ez ut\u00f3bbiakr\u00f3l viszont sz\u00fclettek feldolgoz\u00e1sok, a balatonbogl\u00e1ri k\u00e1polnat\u00e1rlatokr\u00f3l: Klaniczay J\u00falia, Sasv\u00e1ri Edit (szerk.): T\u00f6rv\u00e9nytelen avantg\u00e1rd. Gal\u00e1ntai Gy\u00f6rgy balatonbogl\u00e1ri k\u00e1polnam\u0171terme 1970\u20131973<\/I>. Budapest, Artpool-Balassi, 2003; a P\u00e9csi M\u0171helyr\u0151l t\u00f6bb k\u00f6nyv is napvil\u00e1got l\u00e1tott, legut\u00f3bb: Pinczehelyi S\u00e1ndor (szerk.): A P\u00e9csi M\u0171hely nagy k\u00e9pesk\u00f6nyve<\/I>. P\u00e9cs, Alexandra, 2004.<\/p>\n

[14]<\/a> B\u00e1lv\u00e1nyos Anna (szerk.): N\u00c9Z\u0150PONTOK \/ POZ\u00cdCI\u00d3K M\u0171v\u00e9szet K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ban 1949\u20131999.<\/I> [Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus], Budapest, Kort\u00e1rs M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum \u2013 Ludwig M\u00fazeum, 2000. [ld.: Pataki G\u00e1bor: A magyar m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9nete 1949\u20131968<\/I>, (267\u2013279), \u00e9s N\u00e9ray Katalin: A magyar neoavantg\u00e1rd nagy \u00e9vtizede: 1968\u20131979<\/I>, (279\u2013285.)].<\/p>\n

[15]<\/a> Beke L\u00e1szl\u00f3: \u201eA magyar konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet szubjekt\u00edv t\u00f6rt\u00e9nete, V\u00e1zlat\u201d, in Der\u00e9ky P\u00e1l \u2013 M\u00fcllner Andr\u00e1s (szerk.): N\u00e9\/ma? Tanulm\u00e1nyok a neoavantg\u00e1rd k\u00f6r\u00e9b\u0151l<\/I>, Budapest, R\u00e1ci\u00f3 (\u201eAktu\u00e1lis avantg\u00e1rd\u201d), 2004, 227\u2013239.<\/p>\n

[16]<\/a> Petern\u00e1k Mikl\u00f3s: A konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet hat\u00e1sa Magyarorsz\u00e1gon, 1988\u20131997, www.c3.hu\/collection\/koncept<\/a><\/p>\n

[17]<\/a> K\u00f6rner \u00c9va: \u201eAz abszurd mint koncepci\u00f3, Jelenetek a magyar koncept art t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l\u201d 1\u20132., Balkon<\/I>, 1993. Nr. 1, 22\u201325. \u00e9s 93. Nr. 2, 10\u201314, [\u00fajrak\u00f6z\u00f6lve in: U\u0151.: i. m. 420\u2013428.]<\/p>\n

[18]<\/a> Beke, i. m. 242.<\/p>\n

[19]<\/a> Marijan Susovski (szerk.): The New Art Practice in Yugoslavia: 1966\u20131978<\/I>. Z\u00e1gr\u00e1b, Gallery of Contemporary Art, 1978. Term\u00e9szetesen az\u00f3ta is sz\u00e1mtalan monogr\u00e1fia \u00e9s tanulm\u00e1ny jelent meg az ex-jugoszl\u00e1v koncept m\u0171v\u00e9szetr\u0151l, ld. pl. Mi\u0161ko \u0160uvakovic: \u201eConceptual Art\u201d. in Dubravka Djuric, Mi\u0161ko \u0160uvakovic (szerk.): Impossible Histories: Historic Avant-Gardes, Neo-Avant-Gardes, and Post-Avant-Gardes in Yugoslavia, 1918\u20131991<\/I>. Cambridge (Mass.): The MIT Press, 2003. 210\u2013245.<\/p>\n

[20]<\/a> Irina Cios (szerk.): Experiment in Romanian Art since 1960<\/I>. Bukarest, Soros Center for Contemporary Art, 1997.<\/p>\n

[21]<\/a> Luiza Nader: Konceptualizm w PRL<\/I>. Vars\u00f3, University of Warsaw and Foksal Gallery Foundation, 2009; \u0141ukasz Ronduda, Piotr Ukla\u0144ski: Polish Art of the 70s<\/I>. Vars\u00f3, Centre for Contemporary Art, 2009.<\/p>\n

[22]<\/a> Laura Hoptman \u2013 Thom\u00e1\u0161 Pospiszyl (szerk.): Primary Documents \u2013 A Sourcebook for Eastern and Central European Art since the 1950s<\/I>. New York, The Museum of Modern Art, 2002. 95\u2013101. \u00e9s 311\u2013312. Rajtuk k\u00edv\u00fcl m\u00e9g Hajas Tibort eml\u00edti Piotrowski a body art \u201ef\u00e9rfi\u201d vonal\u00e1t bemutat\u00f3 cikk\u00e9ben (226.).<\/p>\n

[23]<\/a> A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son Erd\u00e9ly, Hajas, Major, Pauer, Szentj\u00f3by m\u0171vei szerepeltek. Ld. L\u00e1szl\u00f3 Beke: \u201eConceptual Tendencies in Eastern European Art\u201d, In: Global Conceptualism: Points of Origin, 1950s\u20131980s<\/I>, Queens Museum of Art, New York \u2013 Walker Art Center, Minneapolis, Miami Art Museum, [Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus], Miami: Philomena Mariani, 1999\u20132000, 41\u201351.<\/p>\n

[24]<\/a> Tony Godfrey: Conceptual art<\/I>. London, Phaidon, 1998. <\/p>\n

[25]<\/a> P\u00e9ld\u00e1ul a Massimiliano Gioni \u00e1ltal kur\u00e1lt Ostalgia<\/I> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son egyed\u00fcl Hajas szerepelt. (The New Museum, New York, 2011. j\u00falius 6. \u2013 okt\u00f3ber 2.) Massimiliano Gioni et al. (szerk.): Ostalgia<\/I>. [Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus], New York, New Museum, 2011.<<\/p>\n

[26]<\/a> Piotr Piotrowski: \u201eOn the Spatial Turn, or Horizontal Art History\u201d, Umeni \/ Art<\/I>, 2008. no. 5. 378\u2013383, \u00e9s U\u0151.: \u201eO dw\u00f3ch g\u0142osach historii sztuki [On two voices in art history]\u201d, Artium Quaestiones<\/I>, 2006, vol. XVII, (Poznan, Wydawnictwo Naukowe), 195\u2013214. <\/p>\n

[27]<\/a> Piotr Piotrowski: In the Shadow of Yalta, Art and Avant-garde in Eastern Europe, 1945\u20131989<\/I>. London, Reaktion Books, 2009.<\/p>\n

[28]<\/a> Ez\u00e9rt is igazi \u00f6r\u00f6m\u00fcnnep a Beke-f\u00e9le Elk\u00e9pzel\u00e9s<\/I>-projekt angol nyelv\u0171 kiad\u00e1sa (Hegyi D\u00f3ra szerkeszt\u00e9s\u00e9ben \u00e9s a JRP Ringier gondoz\u00e1s\u00e1ban a k\u00f6zelj\u00f6v\u0151ben jelenik meg).<\/p>\n

[29]<\/a> Term\u00e9szetesen akadnak kiv\u00e9telek: a kor\u00e1bban eml\u00edtett Hossz\u00fa hatvanas \u00e9vek<\/I>-kutat\u00e1son t\u00fal, az elm\u00falt \u00e9vekben \u2013 t\u00e9m\u00e1nk szempontj\u00e1b\u00f3l \u2013 k\u00e9t m\u00e1sik nemzetk\u00f6zi kutat\u00e1s emelhet\u0151 ki: az Art Always has its Consequences<\/I> c\u00edm\u0171 nemzetk\u00f6zi kutat\u00e1si \u00e9s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si projekt, melynek magyar r\u00e9szr\u0151l Hegyi D\u00f3ra \u00e9s L\u00e1szl\u00f3 Zsuzsa volt a kur\u00e1tora, \u00e9s amely a Piotrowski-f\u00e9le horizont\u00e1lis t\u00f6rt\u00e9net-\u00edr\u00e1s szellem\u00e9ben sz\u00fcletett: \u201eannak a sz\u00fcks\u00e9gnek a felismer\u00e9s\u00e9b\u0151l, hogy egy olyan \u00faj m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netet kell fel\u00e9p\u00edteni, amely megt\u00e1madja azokat a hegemonikus paradigm\u00e1kat, amelyek alapj\u00e1n a k\u00f6z\u00e9p- \u00e9s kelet-eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szet a nyugati m\u0171v\u00e9szet fejlem\u00e9nyeire \u00e9rkezett megk\u00e9sett reakci\u00f3k\u00e9nt vagy instrumentaliz\u00e1lt ideol\u00f3giai produktumk\u00e9nt \u00e9rtelmez\u0151dik.\u201d (Magdal\u00e9na Zi\u00f3\u0142kowska, Andrzej Le\u015bniak: \u201esztuka ma zawsze swoje konsekwencje \/ art always has its consequences\u201d, Tytu\u0142 Roboczy: Archiwum \/ Working Title: Archive<\/I>. \u0141od\u017a, Muzeum Sztuki, 2008. Nr. 1. 2\u20136. [A projekt \u00f6sszefoglal\u00f3 katal\u00f3gusa: Ivet \u0106urlin et al. (szerk.): Art always has its consequences: Budapest, \u0141od\u017a, Novi Sad, Zagreb, 2008\u20132010<\/I>. WHW, Tranzit Budapest, 2010.]). A m\u00e1sik ilyen kutat\u00e1si, ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si \u00e9s publik\u00e1ci\u00f3s projekt: Subversive Practices. Art under Conditions of Political Repression: 60s\u201380s \/ South America \/ Europe<\/I>. (W\u00fcrttembergischer Kunstverein, Stuttgart, 2009. m\u00e1jus 30. \u2013 augusztus 2. Koncepci\u00f3: Iris Dressler, Hans D. Christ). A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st t\u00f6bb\u00e9ves, nemzetk\u00f6zi kutat\u00f3munka el\u0151zte meg, a projekt magyar partnere a C3 Alap\u00edtv\u00e1ny, a magyar r\u00e9sz kur\u00e1torai Sz\u0151ke Ananm\u00e1ria \u00e9s Petern\u00e1k Mikl\u00f3s voltak. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st Magyarorsz\u00e1gon a Traf\u00f3 Gal\u00e9ria mutatta be, Er\u0151ss Nikolett v\u00e1logat\u00e1s\u00e1ban. (2010. janu\u00e1r 28. \u2013 febru\u00e1r 28.) A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s katal\u00f3gusa: Hans D. Christ, Iris Dressler (szerk.): Subversive Practices. Art under Conditions of Political Repression: 60s\u201380s \/ South America \/ Europe<\/I>. Ostfildern, Hantje Cantz Verlag, 2010.<\/p>\n

[30]<\/a> Christine Macel, Nata\u0161a Petre\u0161in-Bachelez (szerk.): Promises of the Past: A Discontinuous History of Art in Former Eastern Europe<\/I>. [Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus], Z\u00fcrich\u2013P\u00e1rizs, JPR Ringier \u2013 Centre Pompidou, 2010. <\/p>\n

[31]<\/a> Walter Benjamin: \u201eA t\u00f6rt\u00e9nelem fogalm\u00e1r\u00f3l\u201d,in U\u0151.: Angelus Novus<\/I>. Magyar Helikon, Budapest, 1980. 959\u2013974.<\/p>\n

[32]<\/a> \u201eFiatal\u201d ebben az esetben az, aki a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n kezdte m\u0171v\u00e9szi praxis\u00e1t, hiszen val\u00f3j\u00e1ban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 koroszt\u00e1lyba tartoz\u00f3 m\u0171v\u00e9szekr\u0151l van sz\u00f3: a legid\u0151sebb, V\u00e1rnai Gyula, 1956-ban, a legfiatalabb, Szalay P\u00e9ter 1981-ben sz\u00fcletett. (A neoavantg\u00e1rd gener\u00e1ci\u00f3 eset\u00e9ben nem ekkora a sz\u00f3r\u00e1s: a legid\u0151sebb, Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s, 1928-ban, a legfiatalabb, Hajas Tibor, 1946-ban sz\u00fcletett).<\/p>\n

[33]<\/a> Antik Cs. Asztalos [K\u00f6rner \u00c9va]: \u201eNo ism\u2019s in Hungary\u201d, Studio International<\/I>, 1974. Nr. 3. magyarul: K\u00f6rner \u00c9va: \u201eMagyar avantg\u00e1rd \u2013 izmusok n\u00e9lk\u00fcl\u201d, \u00daj M\u0171v\u00e9szet<\/I>, 1994. Nr. 4. 4\u20138. \u00e9s Nr. 5. 4\u20139. [\u00dajrak\u00f6z\u00f6lve: in U\u0151.: i. m. 397\u2013408.]<\/p>\n

[34]<\/a> Birk\u00e1s \u00c1kos: \u201cAz avantg\u00e1rd hal\u00e1la\u201d, el\u0151ad\u00e1s a Rabinec St\u00fadi\u00f3ban, 1982. december 30. AL \/ Aktu\u00e1lis Lev\u00e9l<\/I> Nr. 1 (1983. janu\u00e1r 31.) www.artpool.hu\/Al\/al01\/Birkas2.html<\/a><\/p>\n

[35]<\/a> A Kis Vars\u00f3 Rebels \u201989<\/I> c\u00edm\u0171 k\u00e9preg\u00e9ny-m\u0171v\u00fckben dolgozta fel a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1s di\u00e1kl\u00e1zad\u00e1st (2006-t\u00f3l).<\/p>\n

[36]<\/a> Tatai Erzs\u00e9bet i.m. 60.<\/p>\n

[37]<\/a> \u0150sz G\u00e1bor m\u00e9g a nyolcvanas \u00e9vekben v\u00e9gzett a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151sikol\u00e1n, Szab\u00f3 Dezs\u0151 ugyanott K\u00e1rolyi Zsigmond tan\u00edtv\u00e1nya volt, a legfiatalabb ki\u00e1ll\u00edt\u00f3, Szalay P\u00e9ter P\u00e9csre j\u00e1rt, V\u00e1rnai Gyula pedig eleve nem vett r\u00e9szt hivatalos m\u0171v\u00e9szk\u00e9pz\u00e9sben.<\/p>\n

[38]<\/a> ELK\u00c9PZEL\u00c9S: a magyar konceptm\u0171v\u00e9szet kezdetei: Beke L\u00e1szl\u00f3 gy\u0171jtem\u00e9nye<\/I>, 1971. Budapest, OSAS \u2013 Ny\u00edlt Strukt\u00far\u00e1k M\u0171v\u00e9szeti Egyes\u00fclet \u2013 tranzit.hu, 2008.<\/p>\n

[39]<\/a> Maurer D\u00f3ra, el\u0151ad\u00e1ssz\u00f6veg, MKE, 2007. december. id\u00e9zi: Maurer D\u00f3ra (szerk.) i. m.<\/p>\n

[40]<\/a> Bak, Jov\u00e1novics, Keser\u00fc \u00e9s T\u00f3t mind az els\u0151, 1968-as, mind a m\u00e1sodik, 1969-es Iparterv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son r\u00e9szt vettek, Major \u00e9s Szentj\u00f3by csak a m\u00e1sodikon. Erd\u00e9lynek szerepel m\u0171ve az IPARTERV<\/I> katal\u00f3gus\u00e1ban, a Dokumentum 69-70<\/I>-ben, de a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon nem vett r\u00e9szt.<\/p>\n

[41]<\/a> Birk\u00e1s \u00c1kos i. m.<\/p>\n

[42]<\/a> Wehner Tibor: \u201eAz avantgarde m\u0171v\u00e9szet hivataloss\u00e1 v\u00e1l\u00e1sa\u201d, \u00daj Forr\u00e1s<\/I>, 1994. Nr. 5. 64\u201370. (Elhangzott 1992-ben a Phoenix T\u00e1rsas\u00e1g \u00e1ltal Zsenny\u00e9n rendezett Az avantgarde m\u0171v\u00e9szet hivataloss\u00e1 v\u00e1l\u00e1sa (?) mint korjelens\u00e9g<\/I> c\u00edm\u0171 konferencia vitaind\u00edt\u00f3 el\u0151ad\u00e1sak\u00e9nt.)<\/p>\n

[43]<\/a> Sandy Nairne: \u201eThe Institutionalization of Dissent.\u201d In: Reesa Greenberg, Bruce W. Ferguson, Sandy Nairne (szerk.): Thinking About Exhibitions<\/I>. London \u2013 New York, Routledge, 1996, 271\u2013288. Az alternat\u00edv helysz\u00ednek \u00e9letciklusa magyarorsz\u00e1gi viszonylatban is rendre r\u00f6vid. .V.\u00f6.: Katerina Sevi\u0107 \u2013 K\u00e1lm\u00e1n Rita (szerk): Nem Kacs\u00e1k vagyunk egy tavon\u2026<\/I> (Impex, 2010). <\/p>\n

  <\/p>\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

K\u00f6nyvjelz\u0151k Neoavantg\u00e1rd \u00e9s posztkonceptu\u00e1lis poz\u00edci\u00f3k a magyar m\u0171v\u00e9szetbeaz 1960-as \u00e9vekt\u0151l napjainkig 2013. szeptember 20\u201328. 1055 Budapest, Balaton utca 4. \u201eA m\u0171v\u00e9szet a hagyom\u00e1nyos int\u00e9zm\u00e9nyeken k\u00edv\u00fcl zajlott. F\u00e9lhivatalos vagy mag\u00e1nbemutat\u00f3k adtak teret az igaz\u00e1n fontos m\u0171alkot\u00e1sok nyilv\u00e1noss\u00e1gra ker\u00fcl\u00e9s\u00e9hez, \u00e9s ekkor csak sz\u0171k k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g ismerhette meg \u0151ket. Le\u00edr\u00e1sokban \u00e9ltek, hallom\u00e1sok \u00fatj\u00e1n terjedt h\u00edr\u00fck.\u201d \u00cdgy eml\u00e9kezett vissza N\u00e9meth […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630856,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-400909","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400909","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400909"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400909\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630856"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400909"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400909"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400909"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}