{"id":400915,"date":"2013-12-17T23:00:00","date_gmt":"2013-12-17T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400915"},"modified":"2013-12-17T23:00:00","modified_gmt":"2013-12-17T23:00:00","slug":"a-kritikai-elmeletek-muveszettorteneti-recepcioja-elso-resz","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/interju\/a-kritikai-elmeletek-muveszettorteneti-recepcioja-elso-resz\/","title":{"rendered":"A kritikai elm\u00e9letek m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti recepci\u00f3ja (els\u0151 r\u00e9sz)"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

A kritikai elm\u00e9letek m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti diskurzusba val\u00f3 integr\u00e1l\u00e1s\u00e1nak ig\u00e9nye h\u00edvta \u00e9letre az MTA M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Int\u00e9zete Kritikai elm\u00e9letek munkacsoportj\u00e1t. [1]<\/a> Az \u00e1ltaluk kiadott, 2013 november\u00e9ben megjelent Ars Hungarica foly\u00f3irat 2013\/3-as sz\u00e1ma a diszcipl\u00edna \u00fajrapoz\u00edcion\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \u00e9s egy magyarorsz\u00e1gi kritikai elm\u00e9let alapjainak lefektet\u00e9s\u00e9re tesz k\u00eds\u00e9rletet.<\/p>\r\n\r\n

Az Ars Hungarica jelenlegi tematikus sz\u00e1m\u00e1nak szerkeszt\u0151i bevezet\u0151j\u00e9ben a k\u00f6tet vil\u00e1gosan megfogalmazott c\u00e9lja, hogy diskurzust gener\u00e1ljon \u00e9s stimul\u00e1lja a kritikai elm\u00e9letek hazai megismer\u00e9s\u00e9t. Milyen spektrum\u00e1t ny\u00fajtja ez a k\u00f6tet a kritikai diskurzusnak?<\/I><\/p>\r\n\r\n

Term\u00e9szetesen rengeteg olyan elm\u00e9let van, amely csak \u00e9rint\u0151legesen jelenik meg a k\u00f6tetben, m\u00e9gis azt gondolom, hogy az egyes sz\u00f6vegek j\u00f3l mutatj\u00e1k azt, hogy az egykori egys\u00e9ges, \u201eegyetlen t\u0151r\u0151l\u201d (Adorno \u00e9s Horkheimer [2]<\/a>) fakad\u00f3, alapvet\u0151en marxi be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1g\u00fa kritikai elm\u00e9let mik\u00e9nt differenci\u00e1l\u00f3dott, s\u0151t mik\u00e9nt deterritorializ\u00e1l\u00f3dott az elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zadban. \u00dagy v\u00e9lem, hogy a kritikai elm\u00e9letekben a kapitalizmus, \u00e9s a kapitalista alapokon szervez\u0151d\u0151 \u201e\u00e9letvil\u00e1g\u201d kritik\u00e1ja sz\u00e9p lassan egyfajta \u201eszitu\u00e1lt tud\u00e1ss\u00e1\u201d (Donna Haraway) v\u00e1lt. Vagyis olyan tud\u00e1ss\u00e1, amelybe nemcsak az egyes szerz\u0151k \u201elok\u00e1lis\u201d \u00e9s szubjekt\u00edv saj\u00e1toss\u00e1gai \u00e9p\u00fcltek be, hanem mindaz a tudom\u00e1nyfiloz\u00f3fiai (Kuhnt\u00f3l Feyerabenden \u00e1t Latourig) \u00e9s diskurzus-analitikai (Foucault-t\u00f3l Derrid\u00e1n \u00e1t Kittlerig) tud\u00e1s is, amely megk\u00e9rd\u0151jelezte az egyetlen, univerz\u00e1lis tud\u00e1s kidolgoz\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t \u00e9s \u00e9rtelm\u00e9t.<\/p>\r\n\r\n

A frankfurti iskola \u201emodern\u201d kritikai elm\u00e9let\u00e9hez k\u00e9pest miben m\u00e1s ez a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s? Besz\u00e9lhet\u00fcnk-e poszt-kritikai \u00e1llapotr\u00f3l?<\/I><\/p>\r\n\r\n

A marxi alapokon \u00e1ll\u00f3 kritikai te\u00f3ri\u00e1khoz k\u00e9pest az \u00fajabb, posztstrukturalista kritikai elm\u00e9letek sokkal \u00e1rnyaltabban viszonyulnak a szubjektum \u00e9s az ideol\u00f3gia fogalm\u00e1hoz is. Egyr\u00e9szt mindkett\u0151t differenci\u00e1ltabban kezelik, m\u00e1sr\u00e9szt nagyobb hangs\u00falyt helyeznek a kett\u0151 interakci\u00f3j\u00e1ra \u00e9s k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s konstit\u00faci\u00f3j\u00e1ra. Ebb\u0151l ad\u00f3d\u00f3an a mai kritikai elm\u00e9letek a r\u00e9gebbi kritikai elm\u00e9letek kritik\u00e1ik\u00e9nt j\u00f6nnek l\u00e9tre. Vagyis szerintem nem igaz\u00e1n lehets\u00e9ges poszt-kritikai \u00e1llapot! Legal\u00e1bbis a tudom\u00e1nyban (pontosabban az ismeretelm\u00e9letben) bizonyosan nem. Legf\u00f6ljebb a retorika szintj\u00e9n, amikor valaki a r\u00e9gebbi kritikai elm\u00e9leteken az emancip\u00e1ci\u00f3t (mint Ranciere [3]<\/a>) vagy az innov\u00e1ci\u00f3t (mint Latour [4]<\/a>) k\u00e9ri sz\u00e1mon. T\u00e1rsadalmi-politikai kontextusban r\u00e1ad\u00e1sul a posztkritikai \u00e1llapot egy olyan ut\u00f3pi\u00e1t implik\u00e1l, amiben tal\u00e1n senki sem hisz, vagy pedig egy olyan diszt\u00f3pi\u00e1t, amit\u0151l mindenki retteg, mert \u00e1llami \u00e9s nemzeti szinten volt \u00e9s van is ilyenre p\u00e9lda a F\u00f6ld\u00f6n.<\/p>\r\n\r\n

Milyen kapcsolat lehets\u00e9ges a teoretikus diszkusszi\u00f3 \u00e9s a m\u0171v\u00e9szeti gyakorlat k\u00f6z\u00f6tt? Egy\u00e1ltal\u00e1n mi\u00e9rt \u00e9rdemes teoretiz\u00e1lni, elm\u00e9leti probl\u00e9m\u00e1kkal foglalkozni? A kritikai elm\u00e9letek m\u0171vek kiteljesed\u00e9s\u00e9t seg\u00edtik, vagy a m\u0171 implik\u00e1lja a kritikai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st?<\/I><\/p>\r\n\r\n

A mai kritikai elm\u00e9letek szerintem eg\u00e9sz egyszer\u0171en a vil\u00e1g (\u00e9s benne a b\u00e1rmilyen \u00e9rtelemben vett alkot\u00f3i praxis) m\u00e9lyebb meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyulnak. Ezzel \u00f6sszhangban \u00fagy v\u00e9lem, hogy a \u201ej\u00f3\u201d m\u0171vek m\u00e1r eleve valamilyen \u201eszitu\u00e1lt\u201d kritikai gyakorlat eredm\u00e9nyei, amelyekhez a n\u00e9z\u0151 vagy az \u00e9rtelmez\u0151 hozz\u00e1teszi a saj\u00e1t kritikai perspekt\u00edv\u00e1it, vagyis \u00fajraszitu\u00e1lja a m\u0171vet. \u00cdgy az \u00e9rtelmez\u00e9s m\u00e1r \u00f6nmag\u00e1ban is egy kapcsolatot hoz l\u00e9tre a teoretikus diszkusszi\u00f3 \u00e9s a m\u0171v\u00e9szeti gyakorlat k\u00f6z\u00f6tt. Term\u00e9szetesen ebb\u0151l ad\u00f3dik, hogy a t\u00e1rsadalmi val\u00f3s\u00e1g m\u00e1s szegmenseihez hasonl\u00f3an itt is egy bonyolult h\u00e1l\u00f3zat j\u00f6n l\u00e9tre az \u00e9rtelmez\u00e9sekb\u0151l, amely k\u00f6tetekben, konferenci\u00e1kban, ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokban, s\u0151t gy\u0171jtem\u00e9nyekben \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szint\u0171 (v\u00e1rosi vagy \u00e1llami) gy\u0171jtem\u00e9nyez\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1kban is \u201et\u00e1rgyiasulhat\u201d, vagyis form\u00e1lhatja mindazt, amit ma \u201em\u0171v\u00e9szet\u201d-nek nevez\u00fcnk.<\/p>\r\n\r\n

Ahogy ez a k\u00f6tet is ebbe a sorba illeszkedik. Milyen szerkeszt\u0151i szempontok \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcltek az egyes t\u00e9m\u00e1k kijel\u00f6l\u00e9s\u00e9n\u00e9l?<\/I><\/p>\r\n\r\n

A t\u00e9m\u00e1kat teljesen demokratikusan \u00e1ll\u00edtottuk \u00f6ssze, vagyis minden egyes szerz\u0151 maga v\u00e1lasztotta ki azokat az elm\u00e9leteket \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti gyakorlatokat, amelyekr\u0151l \u00e9rtekezni \u00f3hajtott. Nek\u00fcnk csak egyetlen szerkeszt\u0151i szempontunk volt: a m\u0171v\u00e9szeti gyakorlat k\u00f6t\u0151dj\u00f6n valamik\u00e9nt Magyarorsz\u00e1ghoz \u00e9s a magyar kult\u00far\u00e1hoz, illetve kult\u00far\u00e1khoz.<\/p>\r\n\r\n

Hogyan \u00e9p\u00fcl fel az \u00faj kritikai elm\u00e9leteket integr\u00e1l\u00f3 m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net m\u00f3dszertana? Mi a szerepe ebben a diszcipl\u00edna hagyom\u00e1nyos, pozitivista m\u00f3dszereinek?<\/I><\/p>\r\n\r\n

Ha r\u00f6viden akarn\u00e9k v\u00e1laszolni, akkor azt mondan\u00e1m, hogy a kritikai m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netnek eg\u00e9sz egyszer\u0171en a \u201er\u00e9gi tud\u00e1st\u201d kell szitu\u00e1lnia, vagyis meg kell vizsg\u00e1lnia azt, hogy milyen \u00e9rdekek \u00e9s v\u00e1gyak ment\u00e9n j\u00f6tt l\u00e9tre, legyen sz\u00f3 ak\u00e1r kritikai elm\u00e9letr\u0151l, ak\u00e1r avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szetr\u0151l. A r\u00e9gi \u00e9s klasszikus \u00e9rtelemben vett tud\u00e1snak pedig mindm\u00e1ig r\u00e9sze a pozitivizmus \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge: vagyis a t\u00e9nyek felt\u00e9tlen tisztelete. A t\u00e9nyeket (heurisztikus \u00e9s falszifik\u00e1ci\u00f3s potenci\u00e1ljaikon t\u00fal) m\u00e1r csak ez\u00e9rt sem tan\u00e1csos neglig\u00e1lni, viszont arr\u00f3l sem lenne b\u00f6lcs dolog elfeledkezni, hogy a t\u00e9nyeket valaki, valamilyen szempontb\u00f3l szinte mindig beleilleszti valamilyen narrat\u00edv\u00e1ba. \u00c9s pontosan ezekb\u0151l a narrat\u00edv\u00e1kb\u00f3l, illetve azok retorikai strat\u00e9gi\u00e1ib\u00f3l \u00e9s sz\u00f3t\u00e1r\u00e1b\u00f3l lehet rekonstru\u00e1lni \u00e9s egy\u00fattal dekonstru\u00e1lni a tud\u00e1st form\u00e1l\u00f3 \u00e9rdekeket \u00e9s a v\u00e1gyakat.<\/p>\r\n\r\n

Mi a helyzet a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00e9s vizu\u00e1liskult\u00fara-kutat\u00e1s szemben\u00e1ll\u00e1s\u00e1val? Mi a t\u00e9tje a magyar kutat\u00e1soknak a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net-tudom\u00e1ny szempontj\u00e1b\u00f3l?<\/I><\/p>\r\n\r\n

\u00c9n a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00e9s a vizu\u00e1liskult\u00fara-kutat\u00e1s viszony\u00e1t j\u00f3val bonyolultabbnak gondolom a puszta oppoz\u00edci\u00f3n\u00e1l. Eleve m\u00e1r a k\u00e9t oldalt sem lehet pontosan defini\u00e1lni! S\u0151t az egyes hipotetikus oldalakon bel\u00fcl is elt\u00e9r\u0151 \u00e9rdekcsoportok \u00e9s \u00e9rtelmez\u0151i k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek komplex dinamik\u00e1j\u00e1t lehet megfigyelni \u2013 legal\u00e1bbis \u201eglob\u00e1lis\u201d szinten. A vizu\u00e1liskult\u00fara-kutat\u00e1s nem egy m\u00e1sodik, vagy harmadik m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net a beltingi \u00e9rtelemben, \u00e9s nem is puszt\u00e1n a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net vesz\u00e9lyes szupplementuma (p\u00f3tl\u00e9ka\/kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9se) a mitchelli (\u00e9s derridai) \u00e9rtelemben [5]<\/a> v\u00e9ve. \u00c9n ink\u00e1bb egyfajta kritikai ikonol\u00f3giak\u00e9nt tekintek a vizu\u00e1liskult\u00fara-kutat\u00e1sra, vagyis a Visual Culture Studies-ban a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net legfrissebb verzi\u00f3j\u00e1t l\u00e1tom, amely ugyan rengeteg \u00faj applik\u00e1ci\u00f3t (a spekt\u00e1kulumt\u00f3l a n\u0151i tekinteten \u00e1t a biopolitik\u00e1ig) is k\u00e9pes futtatni, de alapvet\u0151en m\u00e9giscsak a r\u00e9gi \u201eprogram\u201d (az ikonol\u00f3gia) tov\u00e1bbfejleszt\u00e9s\u00e9r\u0151l van sz\u00f3. A magyar kutat\u00e1sok t\u00e9tje \u00edgy ugyanaz, mint a rom\u00e1n, a szlov\u00e1k, az \u00e9szt, a perui \u00e9s az indon\u00e9z kutat\u00e1sok\u00e9: bele tudnak-e sz\u00f3lni mag\u00e1ba a programoz\u00e1sba, vagy csak \u201esz\u00f6rcs\u00f6lik\u201d a glob\u00e1lis interf\u00e9szt?<\/p>\r\n\r\n

Az ikonol\u00f3gia, mint a \u201er\u00e9gi tud\u00e1s\u201d kritik\u00e1ja Mitchellen k\u00edv\u00fcl t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt George Didi-Huberman francia m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szn\u00e9l is megjelenik. Az esettanulm\u00e1nyodban elemzett Birk\u00e1s \u00c1kos festm\u00e9ny hogyan \u00e9rtelmez\u0151dik a vizu\u00e1lis reprezent\u00e1ci\u00f3 \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban a k\u00e9ptudom\u00e1nyi diskurzus k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ir\u00e1nyaib\u00f3l?<\/I><\/p>\r\n\r\n

Didi-Huberman eset\u00e9ben az a k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen izgalmas, hogy nem az \u00fajabb kritikai elm\u00e9letek (t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Althusser \u00e9s Derrida) fel\u0151l \u201ekritiz\u00e1lja\u201d az ikonol\u00f3gi\u00e1t, mint Mitchell, hanem \u201ebel\u00fclr\u0151l\u201d dekonstru\u00e1lja, m\u00e9gpedig \u00fagy, hogy szembe\u00e1ll\u00edtja egym\u00e1ssal \u2013 szerintem egy kicsit t\u00fal sarkosan \u2013 Panofsky \u00e9s Warburg (allegorikus) figur\u00e1j\u00e1t: az episztemol\u00f3gust \u00e9s az \u00f6rd\u00f6g\u0171z\u0151t. [6]<\/a> A k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet \u00e9rtelmez\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l ez az\u00e9rt nagyon izgalmas, mert maga Didi-Huberman a warburgi pszichohist\u00f3ria mellett teszi le a voks\u00e1t, amely Panofskyt\u00f3l elt\u00e9r\u0151en nem puszt\u00e1n a r\u00e1ci\u00f3 fel\u0151l k\u00f6zel\u00edt a k\u00e9pekhez, hanem egyfajta pszichogrammnak tekinti azokat, amelyekb\u0151l kiolvashat\u00f3ak nemcsak a m\u0171v\u00e9sz v\u00e1gyai \u00e9s f\u00e9lelmei, hanem ak\u00e1r egy eg\u00e9sz korszak \u201em\u00e9lyl\u00e9lektana\u201d is. Ezzel \u00f6sszhangban Didi-Huberman nagy jelent\u0151s\u00e9get tulajdon\u00edt annak is, hogy a k\u00e9palkot\u00e1s nem egyszer\u0171en reprezent\u00e1ci\u00f3, hanem a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben vett teremt\u00e9s, amelynek sor\u00e1n nemcsak az ide\u00e1k, de a v\u00e1gyak \u00e9s a f\u00e9lelmek is \u201etestet \u00f6ltenek\u201d. Ez egy\u00fattal azt is jelenti, hogy Didi-Huberman Jacques Ranciere-hez \u00e9s Rosalind Krausshoz [7]<\/a> hasonl\u00f3an a m\u0171v\u00e9szet kritikai potenci\u00e1lj\u00e1t a m\u00e9dium reflex\u00edv, kreat\u00edv \u00e9s innovat\u00edv alkalmaz\u00e1s\u00e1ban l\u00e1tja. Amikor Birk\u00e1s \u00c1kos m\u0171veit elemeztem, akkor \u00e9n is igyekeztem m\u0171veit egyr\u00e9szt pszichogrammoknak tekinteni, amelyek magukban hordozz\u00e1k egy \u201ekelet-eur\u00f3pai\u201d alkot\u00f3 \u00e9rz\u00e9seit, m\u00e1sr\u00e9szt viszont megk\u00eds\u00e9reltem arra is r\u00e1vil\u00e1g\u00edtani, hogy medi\u00e1lisan mi\u00e9rt is izgalmasak ezek a m\u0171vek a fest\u00e9szet, a fotogr\u00e1fia, a film \u00e9s a digit\u00e1lis k\u00e9p vizu\u00e1lis kontextus\u00e1ban a glob\u00e1lis t\u00e9rid\u0151 lok\u00e1lis lenyomataik\u00e9nt.<\/p>\r\n\r\n

Szakmai tev\u00e9kenys\u00e9ged egyszerre ir\u00e1nyul az akad\u00e9miai m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net, a kur\u00e1tori praxis \u00e9s a m\u0171kritika ter\u00fcleteire. Hogyan l\u00e1tod e h\u00e1rom \u201efrontnak\u201d a helyzet\u00e9t a kritikai elm\u00e9leteket illet\u0151en, egyes ter\u00fcletek feladat\u00e1t, elt\u00e9r\u0151 kih\u00edv\u00e1sait? <\/I><\/p>\r\n\r\n

\u00c9n egy\u00e1ltal\u00e1n nem szeretn\u00e9m elv\u00e1lasztani egym\u00e1st\u00f3l ezt a h\u00e1rom ter\u00fcletet, mindh\u00e1rom ter\u00fcleten ugyanaz a feladat: \u201ej\u00f3\u201d, vagyis kultur\u00e1lisan \u00e9s tudom\u00e1nyosan is relev\u00e1ns, k\u00f6nnyen diszkurziv\u00e1lhat\u00f3, de tartalmas produktumokat kell l\u00e9trehozni, ak\u00e1r cikkekr\u0151l, ak\u00e1r ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokr\u00f3l van sz\u00f3. Persze, min\u00e9l nagyobb st\u00e1bbal, \u00e9s min\u00e9l t\u00e1gabb, t\u00e1rsadalmi-politikai szf\u00e9r\u00e1ban val\u00f3sul meg az adott produktum, ann\u00e1l nehezebb megval\u00f3s\u00edtani az eredeti c\u00e9lt.<\/p>\r\n\r\n

V\u00e9gezet\u00fcl a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szt, a kur\u00e1tort \u00e9s a m\u0171kritikust k\u00e9rdezem: lehet-e k\u00fclf\u00f6ldi (nyugati) kontextusban sz\u00fcletett te\u00f3ri\u00e1t hazai m\u0171vekre alkalmazni, ugyanis ez a kritikai te\u00f3ri\u00e1kkal szembeni szkepszis legf\u0151bb mozgat\u00f3rug\u00f3ja? Mik az adapt\u00e1ci\u00f3 ir\u00e1nyelvei, neh\u00e9zs\u00e9gei?<\/I><\/p>\r\n\r\n

Az adapt\u00e1ci\u00f3 az \u00e9let \u00e9s az evol\u00faci\u00f3 elker\u00fclhetetlen velej\u00e1r\u00f3ja. Az persze m\u00e1r egy m\u00e1sik k\u00e9rd\u00e9s, hogy \u201emi\u201d is adapt\u00e1l\u00f3dik \u201emi\u201d-hez. A biol\u00f3giai metafora ugyanis a mai geopolitikai helyzetben igen problematikuss\u00e1 is v\u00e1lhat. A \u201ek\u00fclf\u00f6ldi\u201d \u00e9s a \u201enyugati\u201d helyett \u00fagy h\u00fasz \u00e9ve mondhattuk volna m\u00e9g azt, hogy \u201eglob\u00e1lis\u201d, t\u00edz \u00e9ve meg azt, hogy \u201evirtu\u00e1lis\u201d. \u00c9s arr\u00f3l is besz\u00e9lhett\u00fcnk volna, hogy a magyar nyelv\u0171 kult\u00far\u00e1nak \u00edgy \u00e9s \u00edgy kell integr\u00e1l\u00f3dnia, mik\u00f6zben valahogy meg is kell \u0151riznie a saj\u00e1toss\u00e1gait. Ez a bipol\u00e1ris rendszer m\u00e1ra teljesen sz\u00e9thullott, egyre kevesebb ugyanis a \u201ek\u00e9pzelt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u201d \u00e9s egyre fontosabb\u00e1 v\u00e1lnak a sokszor ad hoc egy\u00e9ni kapcsolatok, amelyekb\u0151l bonyolult kapcsolati h\u00e1l\u00f3zatok \u00e9p\u00fclnek fel. A f\u0151 probl\u00e9ma a mai \u201eglok\u00e1lis\u201d, \u201eposzttotalit\u00e1rius\u201d vil\u00e1gban m\u00e1r nem az adapt\u00e1ci\u00f3 maga, hanem ink\u00e1bb annak eld\u00f6nt\u00e9se, hogy mihez is kellene adapt\u00e1l\u00f3dni. Azaz, hogy mi is legyen a leitmotiv, avagy a leghangs\u00falyosabb csom\u00f3pont, vagy hogyan is v\u00e1lasszuk meg a retorik\u00e1t: immateri\u00e1lis munk\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lj\u00fcnk els\u0151sorban \u00e9s posztmarxizmusr\u00f3l, vagy ink\u00e1bb a t\u00e1rsadalmi nemi szerepekr\u0151l \u00e9s a hatalmi rel\u00e1ci\u00f3kr\u00f3l, vagy esetleg a posztmedi\u00e1lis \u00e1llapotokr\u00f3l. Ezen t\u00fal az adapt\u00e1ci\u00f3 nyelvi \u00e9s kultur\u00e1lis neh\u00e9zs\u00e9ge, avagy a t\u00e1gabb \u00e9rtelemben vett \u201eford\u00edt\u00e1s\u201d gesztusa \u00e9s praxisa szinte m\u00e1r gyerekj\u00e1t\u00e9knak t\u0171nik. Az persze m\u00e1r egy tov\u00e1bbi (de nagyon is h\u00fasbav\u00e1g\u00f3) k\u00e9rd\u00e9s, hogy az adapt\u00e1ci\u00f3 maga milyen fogadtat\u00e1sra tal\u00e1l a kult\u00fara \u00e9s a tudom\u00e1ny t\u00e1gabb (de kifejezetten lok\u00e1lis \u00e9s \u201emateri\u00e1lis\u201d), politikai, gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezet\u00e9ben.<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

Az interj\u00fa k\u00e9sz\u00edt\u0151je az Emberi Er\u0151forr\u00e1sok Miniszt\u00e9rium\u00e1nak K\u00e1llai Ern\u0151-\u00f6szt\u00f6nd\u00edjasa<\/SMALL><\/p>\r\n

\r\n

[1]<\/a> Bels\u0151 munkat\u00e1rsak: Andr\u00e1s Edit \u00e9s Hornyik S\u00e1ndor (projektvezet\u0151k), Junghaus T\u00edmea, Perenyei M\u00f3nika, Tatai Erzs\u00e9bet; K\u00fcls\u0151 munkat\u00e1rsak: Maja \u00e9s Reuben Fowkes, Turai Hedvig, Tim\u00e1r Katalin.<\/p>\r\n

[2]<\/a> Max Horkheimer: Hagyom\u00e1nyos \u00e9s kritikai elm\u00e9let. In: T\u00e9ny, \u00e9rt\u00e9k, ideol\u00f3gia<\/I>. Szerk. Papp Zsolt. Budapest, Gondolat, 1976. 43\u2013116; Theodor W. Adorno, Max Horkheimer: A felvil\u00e1gosod\u00e1s dialektik\u00e1ja. (1947) Filoz\u00f3fiai t\u00f6red\u00e9kek<\/I>, Budapest, Gondolat, 1990.<\/p>\r\n

[3]<\/a> Jacques Ranciere: A felszabadult n\u00e9z\u0151<\/I>. (2008) Ford.: Erhardt Mikl\u00f3s. M\u0171csarnok, Budapest, 2011.<\/p>\r\n

[4]<\/a> Bruno Latour: Why Has Critique Run out of Steam? From Matters of Fact to Matters of Concern, In: Critical Inquiry<\/I> 30 (Winter 2004).<\/p>\r\n

[5]<\/a> W. J. T. Mitchell: A l\u00e1t\u00e1st megmutatni. A vizu\u00e1lis kult\u00fara kritik\u00e1ja. (2002) Ford.: Beck Andr\u00e1s. Enigma<\/I>, 41. sz., 2004, 17\u201330.o.<\/p>\r\n

[6]<\/a> George Didi-Huberman: L’image survivante. Histoire de l’art et temps des fant\u00f4mes selon Aby Warburg<\/I>. Minuit, Paris, 2002.<\/p>\r\n

[7]<\/a> Rosalind Krauss: A Voyage on the North Sea. Art in the Age of the Post-Medium Condition<\/I>. Thames and Hudson, London, 2000.<\/p>\r\n\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  A kritikai elm\u00e9letek m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti diskurzusba val\u00f3 integr\u00e1l\u00e1s\u00e1nak ig\u00e9nye h\u00edvta \u00e9letre az MTA M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Int\u00e9zete Kritikai elm\u00e9letek munkacsoportj\u00e1t. [1] Az \u00e1ltaluk kiadott, 2013 november\u00e9ben megjelent Ars Hungarica foly\u00f3irat 2013\/3-as sz\u00e1ma a diszcipl\u00edna \u00fajrapoz\u00edcion\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \u00e9s egy magyarorsz\u00e1gi kritikai elm\u00e9let alapjainak lefektet\u00e9s\u00e9re tesz k\u00eds\u00e9rletet. Az Ars Hungarica jelenlegi tematikus sz\u00e1m\u00e1nak szerkeszt\u0151i bevezet\u0151j\u00e9ben a k\u00f6tet vil\u00e1gosan megfogalmazott c\u00e9lja, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630862,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[5],"tags":[],"class_list":["post-400915","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-interju"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400915","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400915"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400915\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630862"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400915"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400915"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400915"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}