{"id":400916,"date":"2013-12-17T23:00:00","date_gmt":"2013-12-17T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400916"},"modified":"2013-12-17T23:00:00","modified_gmt":"2013-12-17T23:00:00","slug":"a-kritikai-elmeletek-muveszettorteneti-recepcioja-masodik-resz","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/interju\/a-kritikai-elmeletek-muveszettorteneti-recepcioja-masodik-resz\/","title":{"rendered":"A kritikai elm\u00e9letek m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti recepci\u00f3ja (m\u00e1sodik r\u00e9sz)"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

A kritikai elm\u00e9letek m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti diskurzusba val\u00f3 integr\u00e1l\u00e1s\u00e1nak ig\u00e9nye h\u00edvta \u00e9letre az MTA M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Int\u00e9zete Kritikai elm\u00e9letek munkacsoportj\u00e1t. [1]<\/a> Az \u00e1ltaluk kiadott, 2013 november\u00e9ben megjelent Ars Hungarica foly\u00f3irat 2013\/3-as sz\u00e1ma a diszcipl\u00edna \u00fajrapoz\u00edcion\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \u00e9s egy magyarorsz\u00e1gi kritikai elm\u00e9let alapjainak lefektet\u00e9s\u00e9re tesz k\u00eds\u00e9rletet.<\/p>\r\n\r\n

Miel\u0151tt az Ars Hungarica sz\u00e1m kapcs\u00e1n a kritikai elm\u00e9letek adapt\u00e1l\u00e1s\u00e1nak m\u00f3dszer\u00e9r\u0151l, neh\u00e9zs\u00e9geir\u0151l k\u00e9rdezn\u00e9lek, hasznosnak l\u00e1tn\u00e1m t\u00e1volabbr\u00f3l ind\u00edtani. Te, aki sokat utazol, jelen vagy a r\u00e9gi\u00f3 tudom\u00e1nyos v\u00e9rkering\u00e9s\u00e9ben, k\u00f6zelr\u0151l l\u00e1tod a nyugati, els\u0151sorban az amerikai m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g mechanizmusait, mit gondolsz, mi a t\u00e9tje annak, ha a helyi m\u0171v\u00e9szeti gyakorlathoz a glob\u00e1lis m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g nyelv\u00e9n, a kritikai elm\u00e9letek alkalmaz\u00e1s\u00e1val k\u00f6zel\u00edt\u00fcnk?<\/I><\/p>\r\n\r\n

Minthogy nem ez a gyakorlat, hanem \u00e9ppen az ellent\u00e9tje, sz\u00e1momra ink\u00e1bb \u00fagy mer\u00fcl fel a k\u00e9rd\u00e9s, hogy mire vezet azoknak az elm\u00e9leti kereteknek, gondolkod\u00e1sm\u00f3dnak a konok elutas\u00edt\u00e1sa, amely ez id\u0151 szerint domin\u00e1lja a m\u0171v\u00e9szetr\u0151l val\u00f3 nemzetk\u00f6zi k\u00f6zbesz\u00e9det. J\u00f3llehet ennek az elz\u00e1rk\u00f3z\u00e1snak nem azonosak a mozgat\u00f3rug\u00f3i, mint a hazai politikai retorik\u00e1nak, kifel\u00e9 m\u00e9gis \u00fagy j\u00f6n le, mintha szinkronban voln\u00e1nak, mintha valamilyen v\u00e9d- \u00e9s dacsz\u00f6vets\u00e9g m\u0171k\u00f6dne, s a hazai m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00e9pp\u00fagy izol\u00e1l\u00f3dni akarna a nemzetk\u00f6zi trendekt\u0151l, mint p\u00e9ld\u00e1ul az Eur\u00f3pai Uni\u00f3t gyarmatos\u00edt\u00f3 hatalomk\u00e9nt kezel\u0151 hazai politikai attit\u0171d, mely meg akarja v\u00e9deni a k\u00fcls\u0151 befoly\u00e1st\u00f3l az orsz\u00e1got. Hogy ebb\u0151l mi k\u00f6vetkezik? P\u00e9ld\u00e1ul a nemzetk\u00f6zi konferenci\u00e1kon val\u00f3 igen gy\u00e9r jelenl\u00e9t; a modern \u00e9s kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetet illet\u0151en felt\u00e9tlen. A kritikai elm\u00e9letek \u00f6sszefoglal\u00f3 n\u00e9ven sz\u00e1mon tartott sokf\u00e9le k\u00f6zel\u00edt\u00e9s abb\u00f3l indul ki, hogy nem l\u00e9tezik objekt\u00edv tudom\u00e1nyos alap\u00e1ll\u00e1s, hogy minden tud\u00e1s specifikus szitu\u00e1ci\u00f3ba \u00e1gyazott, \u00e9s a \u201et\u00e9nyek\u201d, a rekonstrukci\u00f3k m\u00f6g\u00f6tt is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hitvall\u00e1sok, mozgat\u00f3rug\u00f3k, hatalmi er\u0151viszonyok \u00e1llnak. Minthogy a jelenlegi trendet nem annyira a tud\u00e1sb\u0151v\u00edt\u00e9s, mint ink\u00e1bb annak lok\u00e1lisan elt\u00e9r\u0151 konstru\u00e1l\u00e1si m\u00f3djai \u00e9rdeklik, \u00f6nmag\u00e1ban m\u00e1r nem el\u00e9g az empirikus adatok el\u0151t\u00e1r\u00e1sa, ahogy elv\u00e1ratik annak a poz\u00edci\u00f3nak a megnevez\u00e9se is, amib\u0151l valaki besz\u00e9l. Az autoriter hang, aminek a hazai, feud\u00e1lis von\u00e1sokkal terhes uramb\u00e1ty\u00e1m vil\u00e1gban oly nagy hagyom\u00e1nya van, m\u00e1sutt nem min\u0151s\u00fcl szalonk\u00e9pesnek. Term\u00e9szetesen nem az empirikus kutat\u00e1sok, forr\u00e1skutat\u00e1sok elutas\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3. Ez a m\u00e1sfajta k\u00e9rd\u00e9sfelvet\u00e9s, k\u00f6zel\u00edt\u00e9s \u00e9s interpret\u00e1ci\u00f3s keret is abb\u00f3l indul ki, az az elrugaszkod\u00e1si pontja, de am\u00edg a nemzeti m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net-\u00edr\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra a folyamatos \u201et\u00e9nyfelt\u00e1r\u00e1snak\u201d \u00f6nmag\u00e1ban is \u00e9rt\u00e9ke \u00e9s funkci\u00f3ja van, a nemzetk\u00f6zi jelenl\u00e9tben az \u00f6nmag\u00e1ban nem el\u00e9g, a tud\u00e1skonstru\u00e1l\u00e1s m\u00f6g\u00f6ttes mozgat\u00f3ira k\u00edv\u00e1ncsiak ak\u00e1r a szocialista, ak\u00e1r a jelenlegi, meglehet\u0151sen komplex viszonyok k\u00f6z\u00f6tt. Ez a k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g magyar vonatkoz\u00e1sban t\u00f6bbnyire kiel\u00e9g\u00edtetlen marad, minthogy a reflekt\u00edv m\u00faltfelt\u00e1r\u00e1s j\u00f3szer\u00e9vel el sem kezd\u0151d\u00f6tt. Tetej\u00e9ben a k\u00f6zelm\u00faltat illet\u0151en n\u00e1lunk m\u00e9g a forr\u00e1skiad\u00e1sok, monogr\u00e1fi\u00e1k is hi\u00e1nyoznak, nemhogy az azokra \u00e9p\u00edtett, manaps\u00e1g relev\u00e1ns k\u00e9rd\u00e9sfelvet\u00e9sek ment\u00e9n val\u00f3 feldolgoz\u00e1s. Ebb\u0151l k\u00f6vetkez\u0151en p\u00e9ld\u00e1ul nagy nemzetk\u00f6zi r\u00e9gi\u00f3s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon egy Erd\u00e9ly vagy Hajas form\u00e1tum\u00fa egy\u00e9nis\u00e9g vagy nincs is jelen, vagy hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 kontextu\u00e1l\u00e1s, \u00e9rtelmez\u00e9s h\u00edj\u00e1n szabadon manipul\u00e1lhat\u00f3. Pontosan ez t\u00f6rt\u00e9nt a New Museum Ostalgia<\/I><\/a> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n [2]<\/a>, minthogy a magyarorsz\u00e1gi neoavantg\u00e1rd feldolgoz\u00e1sa sem \u00faj, sem r\u00e9gi szempontok szerint nem t\u00f6rt\u00e9nt meg.<\/p>\r\n\r\n

A k\u00f6tet szerkeszt\u0151i bevezet\u0151j\u00e9ben a kritikai m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net amerikai sikert\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek okai k\u00f6z\u00f6tt eml\u00edtitek, hogy az ottani akad\u00e9miai \u00e9let meglehet\u0151sen kompetit\u00edv, ami a hazair\u00f3l aligha mondhat\u00f3 el. M\u00e9gis, hol tart ma a szakma kelet-k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sban a kritikai elm\u00e9letek alkalmaz\u00e1sa ter\u00e9n?<\/I><\/p>\r\n\r\n

A r\u00e9gi\u00f3ban azt tapasztalom, hogy megindult egy er\u0151teljes verseny a figyelem megszerz\u00e9s\u00e9\u00e9rt, a nemzetk\u00f6zi jelenl\u00e9t\u00e9rt, \u00e9s a saj\u00e1t hang artikul\u00e1l\u00e1s\u00e1\u00e9rt. Ennek r\u00e9sze a nemzetk\u00f6zi tudom\u00e1nyos f\u00f3rumokon, foly\u00f3iratokban val\u00f3 folyamatos jelenl\u00e9t is, ahol manaps\u00e1g k\u0151konzervat\u00edvnak, av\u00edttnak min\u0151s\u00fcl\u0151 n\u00e9zetekkel aligha lehet labd\u00e1ba r\u00fagni. Szeretj\u00fck vagy sem, de azon a nyelven kell kereszt\u00fclnyomni a saj\u00e1t sz\u00ednt\u00e9rre vonatkoz\u00f3 ismereteket, amelyet ez id\u0151 szerint a vil\u00e1g besz\u00e9l, s azokra a k\u00e9rd\u00e9sekre kell v\u00e1laszolni, amelyekre v\u00e1laszt v\u00e1rnak. Ez a fajta rugalmass\u00e1g, nyitotts\u00e1g vagy a m\u00e1sokat is \u00e9rdekl\u0151 probl\u00e9mahalmaz fel\u0151li k\u00f6zel\u00edt\u00e9s nem jelent \u00f6nfelsz\u00e1mol\u00e1st, ellenkez\u0151leg. A MoMA saj\u00e1t kor\u00e1bbi poz\u00edci\u00f3j\u00e1nak \u00e1t\u00e9rt\u00e9kel\u00e9se p\u00e9ld\u00e1ul a C-map projekt<\/I><\/a> gr\u00fcndol\u00e1s\u00e1hoz vezetett. Ennek keret\u00e9ben a kur\u00e1torok, bel\u00e1tva saj\u00e1t tud\u00e1suk limit\u00e1lts\u00e1g\u00e1t, \u00e9s reflekt\u00e1lva, kritikai rev\u00edzi\u00f3 al\u00e1 vonva az int\u00e9zm\u00e9ny m\u00faltbeli kirekeszt\u0151, frankof\u00f3n modernista v\u00e9d\u0151b\u00e1stya szerep\u00e9t, a projekt keret\u00e9ben olyan, kor\u00e1bban a k\u00e1nonb\u00f3l kiszorult r\u00e9gi\u00f3k hatvanas-hetvenes \u00e9vekbeli m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9s\u00e9vel foglalkoznak, mint Jap\u00e1n, Latin-Amerika \u00e9s Kelet-Eur\u00f3pa. Az \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt angol nyelv\u0171 k\u00f6nyvt\u00e1rat l\u00e1tva az ex-jugoszl\u00e1v, lengyel, rom\u00e1n jelenl\u00e9thez k\u00e9pest igen gy\u00e9r a hazai, holott ez a m\u0171v\u00e9szeti produktumr\u00f3l egy\u00e1ltal\u00e1n nem mondhat\u00f3 el. Az Artpool most megjelentetett angol nyelv\u0171 kiadv\u00e1nya<\/a> hi\u00e1nyp\u00f3tl\u00f3 e t\u00e9ren.<\/p>\r\n

Sok esetben pedig egy-egy hatalmi helyzetben l\u00e9v\u0151 szem\u00e9ly is meghat\u00e1rozhatja a domin\u00e1ns hangot, ezen elm\u00e9letek befogad\u00e1s\u00e1t vagy \u00e9ppen elutas\u00edt\u00e1s\u00e1t. Poznanban p\u00e9ld\u00e1ul Piotr Piotrowki<\/a> iskol\u00e1t teremtett [3]<\/a>, \u00e9s a lengyelek k\u00e9t k\u00f6vetkez\u0151 gener\u00e1ci\u00f3ja jelen is van k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 f\u00f3rumokon, hallatja hangj\u00e1t, nincsenek infantiliz\u00e1lva. Bukarestben a NEC<\/a>, New European College a fellegv\u00e1ra az \u00faj kritikai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9seknek, amit olyan k\u00e9tnyelv\u0171 foly\u00f3iratok is felv\u00e1llalnak, mint az IDEA<\/a>. N\u00e1lunk azok a hallgat\u00f3k, akik erre a tud\u00e1sra v\u00e1gynak, p\u00e9ld\u00e1ul az\u00e9rt, hogy kompatibilisek legyenek k\u00fclf\u00f6ldi int\u00e9zm\u00e9nyekkel, az ELTE M\u00e9dia \u00e9s Kommunik\u00e1ci\u00f3 Tansz\u00e9k\u00e9re vagy a MKE kur\u00e1tork\u00e9pz\u0151j\u00e9be mennek, mert a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net tansz\u00e9kek nem ny\u00fajtanak ilyen kurzusokat.<\/p>\r\n

Milyen k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1r az \u00faj tudom\u00e1ny\u00e1gakkal, elm\u00e9letekkel \u00e9s domin\u00e1ns diskurzusokkal szembeni ellen\u00e1ll\u00e1s?<\/I><\/p>\r\n

Keith Moxey ezt a m\u0171k\u00f6d\u00e9st \u201eterritorial anxiety\u201d-nel [4]<\/a>, vagyis ter\u00fcletf\u00e9lt\u00e9snek, hatalomf\u00e9lt\u00e9snek nevezte, holott nem az \u201e\u00faj vil\u00e1g a r\u00e9gi hely\u00e9n\u201d radik\u00e1lis attit\u0171dj\u00e9r\u0151l van sz\u00f3, csak a hagyom\u00e1nyost\u00f3l elt\u00e9r\u0151 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sekr\u0151l, amelyek mai viszonyok k\u00f6zepette ink\u00e1bb min\u0151s\u00fclnek relev\u00e1nsnak, aktu\u00e1lisnak, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a modern \u00e9s kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetet illet\u0151en. A kor\u00e1bbi t\u00f6rt\u00e9nelmi kontextusokhoz illeszked\u0151 tud\u00e1s gyakorta nincs parit\u00e1sban a k\u00f6rnyezet\u00fcnkre reflekt\u00e1l\u00f3 m\u0171vekkel sem, seg\u00edts\u00e9g\u00fckkel egyszer\u0171en nem lehet \u0151ket \u00e9rtelmezni. Amikor pedig a m\u0171v\u00e9szek is haszn\u00e1lj\u00e1k ezeket az elm\u00e9leteket, tal\u00e1n \u00e9ppen a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net lomhas\u00e1ga miatt, akkor aligha lehet munk\u00e1ikat valamely, ezeket ignor\u00e1l\u00f3 paradigm\u00e1b\u00f3l megk\u00f6zel\u00edteni. A kor\u00e1bbi munk\u00e1kat pedig folytonosan \u00fajra lehet \u00e9s kell is olvasni az \u00fajonnan felmer\u00fcl\u0151 k\u00e9rd\u00e9sek ment\u00e9n, amelyeknek sor\u00e1n a kor\u00e1bbi klis\u00e9k, \u00f6nigazol\u00f3 m\u00edtoszok is megk\u00e9rd\u0151jelez\u0151dhetnek, ellenben \u00faj r\u00e9tegek ker\u00fclhetnek el\u0151. A \u201enagy gener\u00e1ci\u00f3t\u201d k\u00f6vet\u0151 k\u00f6vetkez\u0151 gener\u00e1ci\u00f3k kiskor\u00fas\u00e1gban tart\u00e1sa nemzed\u00e9ki \u00e9s szeml\u00e9leti ellent\u00e9teket sz\u00fcl, bels\u0151 megosztotts\u00e1got, a szakm\u00e1b\u00f3l val\u00f3 kivonul\u00e1st \u00e9s\/vagy immunhi\u00e1nyos szakmais\u00e1got eredm\u00e9nyez, amely azt\u00e1n nem tud szembesz\u00e1llni a politika akarnoks\u00e1g\u00e1val, s alig tud ellen\u00e1ll\u00e1st kifejteni.<\/p>\r\n

Hazai vonatkoz\u00e1sban komoly h\u00e1tul\u00fct\u0151je van az autoriter hangnak, kor\u00e1bbi paradigm\u00e1k v\u00e9delm\u00e9nek. Amikor a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, muzeol\u00f3gusi szakma nem \u00e9p\u00edti be, nem reflekt\u00e1l az \u00faj elm\u00e9letekre, diskurzusokra, \u00e9s p\u00e9ld\u00e1ul elmulasztja a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ghez, a l\u00e1togat\u00f3hoz val\u00f3 viszony\u00e1t \u00e1t\u00e9rtelmezni, az utat nyit a populizmusnak, amikor az \u00f6ntudatra \u00e9bredt ad\u00f3fizet\u0151 r\u00e9szt k\u00e9r a kult\u00far\u00e1b\u00f3l. Helyi adapt\u00e1ci\u00f3ban a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gre val\u00f3 hivatkoz\u00e1s ez\u00e9rt is \u00f6lthette marketingstrat\u00e9gia form\u00e1j\u00e1t, ami szakmai vezet\u00e9s helyett a politikai kommunik\u00e1ci\u00f3s strat\u00e9gi\u00e1kban, sikerpropagand\u00e1ban j\u00e1ratos menedzserigazgat\u00f3knak kedvez, amihez m\u00e9g komoly financi\u00e1lis t\u00e1mogatotts\u00e1g is j\u00e1rul a szakmai alapon m\u0171k\u00f6d\u0151 \u00e9s t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00e9rt k\u00fczd\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyek rov\u00e1s\u00e1ra. \u00c9s akkor a mozg\u00e1steret jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben limit\u00e1l\u00f3 politika k\u00f6zpontos\u00edt\u00f3, kontroll\u00e1l\u00f3 szerep\u00e9r\u0151l, a szakmai szempontokat mell\u0151z\u0151 \u00f6nk\u00e9nyess\u00e9g\u00e9r\u0151l m\u00e9g nem is besz\u00e9lt\u00fcnk.<\/p>\r\n\r\n

Mik azok a vakfoltok a magyar m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net-\u00edr\u00e1sban, amelyeket egy kritikai elm\u00e9let t\u00e1rhat fel?<\/I><\/p>\r\n\r\n

A vakfoltokat nem lehet el\u0151re list\u00e1zni, hiszen \u00e9ppen az a l\u00e9nyeg\u00fck, hogy csak akkor t\u00e1rulkoznak fel, ha m\u00e1sfajta sz\u0171r\u0151n kereszt\u00fcl n\u00e9z\u00fcnk ugyanarra a m\u0171v\u00e9szre, munk\u00e1ra, jelens\u00e9gre, amely kor\u00e1bban nem vizsg\u00e1lt aspektusokat, \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket fed fel. A magam r\u00e9sz\u00e9r\u0151l ilyen, a kor\u00e1bbi klis\u00e9ket feje tetej\u00e9re \u00e1ll\u00edt\u00f3 revelat\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1snak tartom az Amerigo Tot<\/a> t\u00e1rlatot a Ludwig M\u00fazeumban, amely a szocializmus sz\u00f6vev\u00e9nyes \u00e9s cseppet sem fekete-feh\u00e9r m\u0171v\u00e9szetpolitikai m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek finom mechanizmusait vil\u00e1g\u00edtotta meg.<\/p>\r\n\r\n

A Ludwig M\u00fazeum <\/I>A meztelen f\u00e9rfi c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa<\/a> a f\u00e9rfi t\u00e1rsadalmi szerep\u00e9nek v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t, a f\u00e9rfi identit\u00e1s alakul\u00e1s\u00e1t vette g\u00f3rcs\u0151 al\u00e1. A feminista kritika \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00e9nek tekinthet\u0151 f\u00e9rfikutat\u00e1sok [5]<\/a> elm\u00e9leti szempontjai hogyan m\u00f3dos\u00edtj\u00e1k a szocialista (patriarch\u00e1lis) rendszerben l\u00e9trej\u00f6tt f\u00e9rfi (\u00e9s n\u0151i) m\u0171v\u00e9szek alkot\u00e1sainak \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t?<\/I><\/p>\r\n\r\n

Az ember sokszor a klis\u00e9k \u00fcress\u00e9g\u00e9t vagy \u00e9rdektelens\u00e9g\u00e9t \u00e9rzi, \u00e9s az\u00e9rt pr\u00f3b\u00e1l meg m\u00e1shonnan k\u00f6zel\u00edteni. Ez vez\u00e9relt, amikor a szocialista emancip\u00e1ci\u00f3s retorika Patyomkin fala m\u00f6g\u00e9 akartam ker\u00fclni \u00e9s onnan r\u00e1n\u00e9zni a n\u0151 \u00e9s t\u00e1rgykult\u00fara hatvanas \u00e9vekbeli haszn\u00e1lat\u00e1ra. [6]<\/a> Hajas eset\u00e9n [7]<\/a> az foglalkoztatott, hogy egy ilyen \u00e9rz\u00e9keny \u00e9s robosztus m\u0171v\u00e9sz eset\u00e9ben val\u00f3ban csak az egzisztencializmus lepl\u00e9be burkol\u00f3zott macs\u00f3 heroizmusr\u00f3l van-e sz\u00f3? [8]<\/a> Tov\u00e1bb\u00e1, hogy hogyan konstru\u00e1l\u00f3dott ez a maszkulinit\u00e1s szocialista viszonyok k\u00f6zepette \u00e9s milyen mint\u00e1zatok \u00e1lltak rendelkez\u00e9sre, illetve azok hogyan viszonyultak a p\u00e1rhuzamos nyugati, \u00e9s a felsz\u00ednen teljesen anal\u00f3g megnyilv\u00e1nul\u00e1sokhoz? Sz\u00e1momra nem azt volt fontos bizonygatni, hogy Hajas is volt olyan j\u00f3, mint a body-artos kort\u00e1rsai, \u00e9s, hogy l\u00e1m, ki\u00e1llja a pr\u00f3b\u00e1t, vel\u00fck egy id\u0151ben, a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek ellen\u00e9re ugyanazt csin\u00e1lta, hanem ink\u00e1bb azokat a jelent\u00e9sr\u00e9tegeket akartam felfedni, amelyek l\u00e1tsz\u00f3lag azonosak, val\u00f3j\u00e1ban azonban a szocialista \u00e9let\u00e9rz\u00e9s, mozg\u00e1st\u00e9r olyan h\u00e1tborzongat\u00f3 \u00e9s esend\u0151 l\u00e1tlelet\u00e9t ny\u00fajtj\u00e1k, amelynek felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ra a heroikus szembeszeg\u00fcl\u00e9s axi\u00f3m\u00e1j\u00e1ra \u00e9p\u00fcl\u0151 elemz\u00e9s kev\u00e9ss\u00e9 alkalmas. \u00c9rdekes tapasztalat volt sz\u00e1momra az is, hogy az irodalmi m\u0171veit \u00e9s k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sait kor\u00e1bban nem olvast\u00e1k \u00f6ssze, azokat k\u00fcl\u00f6n bugyrokban kezelt\u00e9k, holott m\u00e1r puszt\u00e1n a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 megnyilv\u00e1nul\u00e1sok egy\u00fcttes kezel\u00e9se is megvil\u00e1g\u00edtott k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n nem megragadhat\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket. Az is k\u00e9zzel foghat\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt, hogy a \u201em\u0171vekb\u0151l kiindul\u00f3\u201d tudom\u00e1nyosnak tekintett elemz\u00e9seket milyen m\u00e9rt\u00e9kben megvezetik a hipot\u00e9zisek, prekoncepci\u00f3k, az \u00f6nigazol\u00f3 m\u00edtoszok, illetve azok az \u00e9rtelmez\u00e9si keretek, amelyek behat\u00e1rolj\u00e1k az elemz\u00e9sek spektrum\u00e1t, \u00e9s bizonyos \u00e9rtelemben az eredm\u00e9ny\u00e9t is. A kritikai elm\u00e9letek fel\u0151li olvas\u00e1s ugyan sz\u00e9tporlasztja a heroikus ellen\u00e1ll\u00e1s m\u00edtosz\u00e1t \u00e9s a hivatalos- underground, k\u00f6zt\u00e9r-mag\u00e1nt\u00e9r k\u00e9nyelmes dichot\u00f3mi\u00e1it, \u00e1m cser\u00e9ben sokkal \u00e1rnyaltabb k\u00e9pet ad a hatalom abroncsair\u00f3l, mikro m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l, az egy\u00e9nbe val\u00f3 be\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e9s a m\u0171v\u00e9sz mozg\u00e1ster\u00e9r\u0151l. Legink\u00e1bb a helyzet-specifikus szubverzi\u00f3 lehet\u0151s\u00e9gei \u00e9rdekeltek, hiszen a mai, kiss\u00e9 m\u00e1shogy, m\u00e1s m\u00f3dszerekkel, de szint\u00e9n meglehet\u0151sen g\u00fazsba k\u00f6t\u00f6tt kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet is ezeket az utakat keresi. Ha tetszik, m\u00e1r ez\u00e9rt sem \u00e9rdemes sutba dobni a nem hagyom\u00e1nyos k\u00f6zel\u00edt\u00e9seket.<\/p>\r\n\r\n

A nyugati kontextusban sz\u00fcletett elm\u00e9letek lokaliz\u00e1l\u00e1sa t\u00f6bb csapdahelyzetet is rejthet. Az egyik lehets\u00e9ges alap\u00e1ll\u00e1s, hogy a helyi m\u0171v\u00e9szeti gyakorlat egy az egyben megfeleltethet\u0151 a glob\u00e1lis jelens\u00e9gekkel. A m\u00e1sik jellemz\u0151 attit\u0171d annak bizonygat\u00e1sa, hogy a posztszocialista orsz\u00e1gok elt\u00e9r\u0151 jelens\u00e9geit nem lehet a nyugati kateg\u00f3ri\u00e1kkal felfejteni. Hogyan volt \u00e1thidalhat\u00f3 ez a probl\u00e9ma p\u00e9ld\u00e1ul a komoly kutat\u00e1son alapul\u00f3 <\/I>Gender Check ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kapcs\u00e1n?<\/I><\/p>\r\n

A szocialista \u00e9s posztszocialista t\u00e1rsadalmi nemi konstrukci\u00f3k \u00e9s azok m\u0171v\u00e9szeti reprezent\u00e1ci\u00f3ja ter\u00e9n nagyon \u00e9rdekes tapasztalatokkal szolg\u00e1lt sz\u00e1momra a Gender Check<\/I><\/a> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s tan\u00e1csad\u00f3 test\u00fclet\u00e9ben \u00e9s kutat\u00f3i st\u00e1bj\u00e1ban magyar referensk\u00e9nt val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel \u00e9s a kapcsolatos rendezv\u00e9nyek, kiadv\u00e1nyok. [8]<\/a> Bojana Peji\u0107 f\u0151kur\u00e1tor a konferenci\u00e1n Griselda Pollockkal \u00fcltetett le besz\u00e9lgetni, mondv\u00e1n, hogy sz\u00e1m\u00e1ra Griselda a legjelent\u0151sebb feminista teoretikus, viszont \u0151 maga t\u0151lem tanulta meg r\u00e9gi\u00f3s viszonyokra alkalmazni a feminista kritik\u00e1t. Megr\u00e9m\u00fcltem az egyenl\u0151tlen er\u0151viszonyokt\u00f3l, miszerint egyfel\u0151l a k\u00e1non szt\u00e1rall\u0171r\u00f6kt\u0151l sem mentes k\u00f6zismert form\u00e1l\u00f3ja, m\u00e1sfel\u0151l egy legfeljebb r\u00e9gi\u00f3s ismerts\u00e9ggel b\u00edr\u00f3 \u201ck\u00f6vet\u0151\u201d kell, hogy egy asztalhoz \u00fclj\u00f6n. Nem szerettem volna ezt az \u00f3hatatlanul hierarchikus viszonyt \u00fajrateremteni a besz\u00e9lget\u00e9sben, de a leck\u00e9t sem akartam felmondani \u00e9s m\u00e9g kev\u00e9sb\u00e9 panasz\u00e1radatba fogni. V\u00e9g\u00fcl \u00fagy oldottam meg a helyzetet, hogy elgondolkodtam azon, melyek azok a feminista toposzok (p\u00e9ld\u00e1ul a \u201cpersonal is political\u201d\/a szem\u00e9lyes politikus), amelyeket er\u0151szakt\u00e9tel lenne r\u00e9gi\u00f3s, m\u00e9g ink\u00e1bb szocialista viszonyokra alkalmazni, mert adott esetben azoknak \u00e9ppen az ellenkez\u0151je igaz, de att\u00f3l m\u00e9g nem kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rv\u00e9nyesek. A visszajelz\u00e9sek alapj\u00e1n ez j\u00f3 m\u00f3dszernek min\u0151s\u00fclt, mert hirtelen \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st gener\u00e1lt a lok\u00e1lis hangok, strat\u00e9gi\u00e1k ir\u00e1nt. K\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl az \u00e1ltalad is v\u00e1zolt kett\u0151s szor\u00edt\u00e1sban tal\u00e1lja mag\u00e1t az ember, ha ezeket a Nyugaton sz\u00fcletett elm\u00e9leteket akarja lok\u00e1lis gyakorlatra, tapasztalatra haszn\u00e1lni. \u00dagy v\u00e9lem nagyon fontosak az \u00e1tk\u00f6t\u00e9sek, hogy ne legyen a m\u0171 tetej\u00e9re biggyesztve dekor\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt a te\u00f3ria, hanem kedvelt sz\u00f3haszn\u00e1latommal \u00e9lve a passzerpontatlans\u00e1gok legyenek el\u0151t\u00e1rva, mert \u00e9ppen ezekben a pici elcs\u00fasz\u00e1sokban van a l\u00e9nyeg. Ez k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen akkor v\u00e1lik nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1, ha k\u00fclf\u00f6ldi k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge van a j\u00f3l ismert te\u00f3ria hazai praxisra val\u00f3 alkalmaz\u00e1s\u00e1nak, amilyenek a nemzetk\u00f6zi konferenci\u00e1k. Ez esetben ugyanis a te\u00f3ria, \u00e9s az avval kapcsolatos diskurzus ismerete a bel\u00e9p\u0151, a kiindul\u00e1s, \u00e9s ahhoz k\u00e9pest kell artikul\u00e1lni a lok\u00e1lis kontextust, \u00e9s a te\u00f3ria m\u00f3dosul\u00e1s\u00e1t, lokaliz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t annak \u201cv\u00e1ndorl\u00e1sa\u201d (Mieke Bal) sor\u00e1n, mely azt\u00e1n saj\u00e1t min\u0151s\u00e9geket, m\u00f3dosul\u00e1sokat vesz mag\u00e1ra. Ez\u00e9rt nem is az a feladat, hogy bizonygassuk a te\u00f3ria haszn\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g\u00e1t, hanem hogy ezeket a lok\u00e1lis m\u00f3dosul\u00e1sokat felmutatva relev\u00e1nss\u00e1 tegy\u00fck a saj\u00e1t poz\u00edci\u00f3nkat is, illetve annak a m\u0171v\u00e9szeti produkci\u00f3nak a relevanci\u00e1j\u00e1t, ami a mi r\u00e9gi\u00f3nkban sz\u00fcletik. Enn\u00e9l fogva m\u00e1shogy \u00edr az ember hazai k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek, amikor k\u00f6zvet\u00edti a te\u00f3ri\u00e1t, minthogy alapvet\u00e9seire a hazai k\u00f6zegben nem t\u00e1maszkodhat, s ez\u00e9rt nem is tekinthet el az elm\u00e9let vonatkoz\u00f3 \u00e1ll\u00edt\u00e1sainak, n\u00e9z\u0151pontj\u00e1nak felv\u00e1zol\u00e1s\u00e1t\u00f3l; \u00e9s m\u00e1shogy \u00edr akkor, amikor egy form\u00e1l\u00f3d\u00f3, eleven diskurzushoz kell hozz\u00e1sz\u00f3lnia, amibe menetk\u00f6zben kell becsatlakozni, de \u00fagy, hogy hozz\u00e1 is tudjon sz\u00f3lni a diskurzushoz a saj\u00e1t poz\u00edci\u00f3j\u00e1b\u00f3l \u00e9s ne csak az rezon\u00e1ljon vagy visszahangozzon benne. Ha a lok\u00e1lis kontextus idegen a k\u00fclf\u00f6ldi hallgat\u00f3s\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra, az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek \u00e1ttekinthetetlen\u00fcl bonyolultak, m\u00e9gis evidenciak\u00e9nt kezeltetnek \u00e9s tetej\u00e9ben a k\u00f6zvet\u00edt\u0151 nyelv is valamely t\u00f6rt\u00e9neti diskurzus archaikuss\u00e1g\u00e1t sugallja, garant\u00e1ltan elbesz\u00e9l\u00fcnk egym\u00e1s mellett, \u00e9s \u00fajratermelj\u00fck a keleti lemaradotts\u00e1g toposz\u00e1t. Ez\u00e9rt \u00fagy v\u00e9lem, saj\u00e1t lokalit\u00e1sunkr\u00f3l kell besz\u00e9lni azon a nyelven, amelyet m\u00e1sok is besz\u00e9lnek, de a magunk k\u00e9p\u00e9re form\u00e1lva. Ez nem egyszer\u0171 m\u0171velet, de ebb\u0151l fakad a dolog szellemi izgalma is.<\/p>\r\n\r\n

Milyen a r\u00e9gi\u00f3 m\u0171v\u00e9szet\u00e9re vonatkoz\u00f3 kutat\u00e1si projekteket emeln\u00e9l ki azok k\u00f6z\u00fcl, amelyekben k\u00f6zrem\u0171k\u00f6dt\u00e9l \u00e9s mi volt ezeknek a hozad\u00e9ka?<\/I><\/p>\r\n\r\n

Roppant stimul\u00e1l\u00f3 \u00e9s revelat\u00edv volt r\u00e9szt venni a Clark Institute \u00e1ltal kezdem\u00e9nyezett \u00e9s a Getty \u00e1ltal t\u00e1mogatott k\u00f6z\u00e9p-kelet-eur\u00f3pai v\u00e1ndorl\u00f3 szemin\u00e1rium-sorozaton<\/a>, amelyre megh\u00edv\u00e1st kaptam, \u00e9s amelynek t\u00e9m\u00e1ja kifejezetten a r\u00e9gi\u00f3 m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net-\u00edr\u00e1sa \u00e9s a kritikai elm\u00e9letekhez val\u00f3 viszonya volt. Az amerikai lok\u00e1lis \u00e9lm\u00e9ny, a diszcipl\u00edna h\u00e1tt\u00e9rbe szorul\u00e1sa a hum\u00e1n tudom\u00e1nyok k\u00f6z\u00f6tt, egyfajta bels\u0151 v\u00e1ls\u00e1ga motiv\u00e1lta r\u00e9sz\u00fckr\u0151l a \u201cv\u00e1ls\u00e1gkezel\u00e9s\u201d lok\u00e1lis m\u00f3dozatainak sz\u00e1mbav\u00e9tel\u00e9t. A r\u00e9gi\u00f3 r\u00e9sztvev\u0151i pedig amerikai k\u00f6zvet\u00edt\u00e9ssel tal\u00e1lkozhattak egym\u00e1ssal \u00e9s cser\u00e9lt\u00e9k ki a tapasztalataikat, amelynek sor\u00e1n k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s el\u0151\u00edt\u00e9letek, f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9sek sokas\u00e1ga leplez\u0151d\u00f6tt le, \u00e9s szolg\u00e1lt sokunk sz\u00e1m\u00e1ra j\u00f3 id\u0151re mun\u00edci\u00f3val, mik\u00f6zben m\u00f3dos\u00edtotta az amerikai kolleg\u00e1k Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ra vonatkoz\u00f3 poros klis\u00e9it is. Az amerikai kritikai m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net-\u00edr\u00e1s k\u00e9pvisel\u0151i az elm\u00e9letet n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 \u201calkalmazott\u201d, piacra termel\u0151 connoisseur tev\u00e9kenys\u00e9g \u00e9s monogr\u00e1fia\u00edr\u00e1s, tov\u00e1bb\u00e1 a spekt\u00e1kulum termel\u00e9sbe val\u00f3 becsatlakoz\u00e1s \u00e9s felh\u00edgul\u00e1s, illetve a t\u00e1rsadalmi folyamatok \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re nagyobb sikerrel p\u00e1ly\u00e1z\u00f3, s gomba m\u00f3dra szaporod\u00f3 \u00faj \u00e9s t\u00e1rsdiszcipl\u00edn\u00e1k k\u00f6z\u00f6tti kiszorul\u00e1st\u00f3l, eljelent\u00e9ktelened\u00e9st\u0151l f\u00e9lve j\u00f6ttek Keletre sz\u00e9tn\u00e9zni, hogy mi maradt abb\u00f3l a m\u0171v\u00e9szetb\u0151l \u00e9s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net-\u00edr\u00e1sb\u00f3l, amelynek egykoron t\u00e1rsadalmi s\u00falya \u00e9s t\u00e9tje volt. \u00c9ppen hogy nem a nagy trendekhez hasonl\u00f3 jelens\u00e9geket kerestek, legyen ak\u00e1r a m\u0171v\u00e9szetr\u0151l vagy m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net-\u00edr\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3, abb\u00f3l tel\u00edt\u0151dtek. Lok\u00e1lis iniciat\u00edv\u00e1kra, gyakorlatokra, m\u0171k\u00f6d\u00e9si m\u00f3dokra voltak k\u00edv\u00e1ncsiak, mondv\u00e1n, hogy a r\u00e9gi\u00f3 a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00edpus\u00fa diktat\u00far\u00e1k \u00e9s t\u00fal\u00e9l\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1k roppant gazdag t\u00e1rsadalmi tapasztalat\u00e1val rendelkezik, s amelyek a Bush \u00e9ra alatt el\u0151revet\u00edtett\u00e9k \u00e1rny\u00e9kukat az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban is, de amelynek kezel\u00e9s\u00e9re \u0151k teljess\u00e9ggel felk\u00e9sz\u00fcletlenek. A vizu\u00e1lis kult\u00fara tudom\u00e1nya p\u00e9ld\u00e1ul gyorsabban reag\u00e1lt \u00e9s jobban tudta kezelni a megv\u00e1ltozott helyzetet, s napra k\u00e9szen \u00e9rtelmezte az \u00f3ri\u00e1sira duzzadt k\u00e9pt\u00f6meget \u00e9s annak visszahat\u00e1s\u00e1t a m\u0171v\u00e9szetre.<\/p>\r\n\r\n

A szemin\u00e1rium r\u00e9sztvev\u0151i k\u00f6z\u00f6tt voltak az \u00faj m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net-\u00edr\u00e1s hangad\u00f3i, mint Michael Ann Holly \u00e9s Keith Moxey, akik azt hangs\u00falyozt\u00e1k, hogy \u0151k nem kamik\u00e1z\u00e9k, akik fel akarj\u00e1k sz\u00e1molni a diszcipl\u00edn\u00e1t. Ellenkez\u0151leg, annak \u00e9letben marad\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben l\u00e1tj\u00e1k elengedhetetlennek a megterm\u00e9keny\u00fcl\u00e9st az \u00faj kritikai elm\u00e9letekt\u0151l, minthogy nem szakadhat el a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net sem \u00e9s nem ignor\u00e1lhatja a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte zajl\u00f3 t\u00e1rsadalmi folyamatokat egy rapid m\u00f3don v\u00e1ltoz\u00f3 korszakban, \u00e9s nem \u00fclhet valamikor megszerzett bab\u00e9rjain, mintha azok \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3ak lenn\u00e9nek, mert avval puszt\u00e1n azt \u00e9ri el, hogy t\u00f6k\u00e9letesen \u00e9rdektelenn\u00e9, s\u00falytalann\u00e1 v\u00e1lik; vagyis el\u0151re kell menek\u00fclni. Erre a kritikai elm\u00e9letekt\u0151l megterm\u00e9keny\u00edtett diszcipl\u00edn\u00e1ra haszn\u00e1lt\u00e1k a \u201cm\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net attit\u0171ddel\u201d sz\u00f3fordulatot. Ahogy Hornyik S\u00e1ndor kolleg\u00e1m \u00e9s szerkeszt\u0151t\u00e1rsam megfogalmazta a lapsz\u00e1mbemutat\u00f3n, mi sem akarjuk szembe\u00e1ll\u00edtani a r\u00e9gi m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net-\u00edr\u00e1st az \u00fajjal. Mondhatn\u00e1nk azt is: amit mi m\u0171velni szeretn\u00e9nk, az tov\u00e1bbra is m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net, csak \u00e9ppen attit\u0171ddel.<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

Az interj\u00fa k\u00e9sz\u00edt\u0151je az Emberi Er\u0151forr\u00e1sok Miniszt\u00e9rium\u00e1nak K\u00e1llai Ern\u0151-\u00f6szt\u00f6nd\u00edjasa<\/SMALL><\/p>\r\n

\r\n

[1]<\/a> Bels\u0151 munkat\u00e1rsak: Andr\u00e1s Edit \u00e9s Hornyik S\u00e1ndor (projektvezet\u0151k), Junghaus T\u00edmea, Perenyei M\u00f3nika, Tatai Erzs\u00e9bet; K\u00fcls\u0151 munkat\u00e1rsak: Maja \u00e9s Reuben Fowkes, Turai Hedvig, Tim\u00e1r Katalin.<\/p>\r\n

[2]<\/a> Andr\u00e1s Edit: Kelet\u2013Nyugat visszav\u00e1g\u00f3 \u2013 Ostalgie New York-ban, M\u0171\u00e9rt\u0151<\/I>, 2011.szeptember; Edit Andr\u00e1s: Whose nostalgia is Ostalgia? An Eastern Europe and Former Soviet Republics survey exhibition in the New Museum, New York. Springerin<\/I>, 2011\/4.
http:\/\/www.springerin.at\/dyn\/heft_text.php?textid=2540&lang=en<\/a><\/p>\r\n

[3]<\/a> Piotr Piotrowski: In the Shadow of Yalta, Art and Avant-garde in Eastern Europe, 1945\u20131989<\/I>. London, Reaktion Books, 2009; Piotr Piotrowski: Art and Deomacracy in Post-communist Europe<\/I>, London: Reaktion Books, 2012. <\/p>\r\n

[4]<\/a> Keith Moxey: M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net ma. Probl\u00e9m\u00e1k \u00e9s lehet\u0151s\u00e9gek. Balkon<\/I>, 2002\/1-2.<\/p>\r\n

[5]<\/a> F\u00e9rfikutat\u00e1sok. Sz\u00f6veggy\u0171jtem\u00e9ny<\/I>. Szerk. Hadas Mikl\u00f3s. Budapest, Corvinus Egyetem, 2011. http:\/\/www.tankonyvtar.hu\/en\/tartalom\/tamop425\/0010_2A_25_Hadas_Miklos_Ferfikutatasok_szoveggyujtemeny_pdf\/file_4609_1_1.html<\/a><\/p>\r\n

[6]<\/a> Andr\u00e1s Edit: A k\u00e1v\u00e9dar\u00e1l\u00f3t\u00f3l a szputnyikig, in: Ars Hungarica<\/I>, 37. \u00e9vfolyam, 2011\/3. MTA B\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyi Kutat\u00f3k\u00f6zpont M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net Int\u00e9zet, Argumentum Kiad\u00f3.<\/p>\r\n

[7]<\/a> Andr\u00e1s Edit: \u201eParancsra \u00e1lmodom vagy szabadon?\u201d K\u00e9pzeletbeli maszkulinit\u00e1s a szocialista Magyarorsz\u00e1gon, A meztelen f\u00e9rfi. Tanulm\u00e1nyok<\/I>. LENTOS Kunstmuseum Linz \u2013 Ludwig M\u00fazeum \u2013 Kort\u00e1rs M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum, Budapest, 2013.<\/p>\r\n

[8]<\/a> Sturcz J\u00e1nos: A heroikus ego lebont\u00e1sa. A m\u0171v\u00e9sz teste, mint metafora a magyar m\u0171v\u00e9szetben a nyolcvanas \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l napjainkig<\/I>. Budapest, MKE, 2005.<\/p>\r\n

[9]<\/a> Edit Andr\u00e1s: A Painful Farewell to Modernism: Difficulties in the Period of Transition (1997), 115-125; Edit Andr\u00e1s: Gender Minefield: The Heritage of the Past (1999), 179-183. In: Bojana Peji\u0107 and ERSTE Foundation Museum Moderner Kunst Stiftung Ludwig Wien (ed. by), Gender Check: Reader. Art and Theory in Eastern Europe<\/I>, Cologne: Verlag der Buchhandlung Walther K\u00f6nig.<\/p>\r\n\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  A kritikai elm\u00e9letek m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti diskurzusba val\u00f3 integr\u00e1l\u00e1s\u00e1nak ig\u00e9nye h\u00edvta \u00e9letre az MTA M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Int\u00e9zete Kritikai elm\u00e9letek munkacsoportj\u00e1t. [1] Az \u00e1ltaluk kiadott, 2013 november\u00e9ben megjelent Ars Hungarica foly\u00f3irat 2013\/3-as sz\u00e1ma a diszcipl\u00edna \u00fajrapoz\u00edcion\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \u00e9s egy magyarorsz\u00e1gi kritikai elm\u00e9let alapjainak lefektet\u00e9s\u00e9re tesz k\u00eds\u00e9rletet. Miel\u0151tt az Ars Hungarica sz\u00e1m kapcs\u00e1n a kritikai elm\u00e9letek adapt\u00e1l\u00e1s\u00e1nak m\u00f3dszer\u00e9r\u0151l, neh\u00e9zs\u00e9geir\u0151l k\u00e9rdezn\u00e9lek, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630863,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[5],"tags":[],"class_list":["post-400916","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-interju"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400916","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400916"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400916\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630863"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400916"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400916"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400916"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}