{"id":400926,"date":"2014-03-13T23:00:00","date_gmt":"2014-03-13T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400926"},"modified":"2014-03-13T23:00:00","modified_gmt":"2014-03-13T23:00:00","slug":"a-kritikai-elmeletek-muveszettorteneti-recepcioja-harmadik-resz","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/interju\/a-kritikai-elmeletek-muveszettorteneti-recepcioja-harmadik-resz\/","title":{"rendered":"A kritikai elm\u00e9letek m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti recepci\u00f3ja (harmadik r\u00e9sz)"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

Tev\u00e9kenys\u00e9getek az \u00e1ltalatok is haszn\u00e1lt \u201etranszlokalit\u00e1s\u201d fogalommal jellemezhet\u0151, konferenci\u00e1kon \u00e9s workshopokon vesztek r\u00e9szt Eur\u00f3pa k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 orsz\u00e1gaiban, ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat rendeztek a r\u00e9gi\u00f3 sz\u00e1mos int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9ben. Mi\u00e9rt \u00e9ppen Magyarorsz\u00e1gon telepedtetek le?<\/I><\/p>\r\n\r\n

MF:<\/B> \u00c9n Horv\u00e1torsz\u00e1gb\u00f3l sz\u00e1rmazom, Reuben pedig brit, a 90-es \u00e9vekben tal\u00e1lkoztunk Budapesten. Ez volt az egyik ok, ami\u00e9rt itt maradtunk. 1999-ben v\u00e9geztem m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szk\u00e9nt a z\u00e1gr\u00e1bi egyetemen. Ekkoriban volt k\u00e9t rendk\u00edv\u00fcl fontos ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a budapesti Ludwig M\u00fazeumban, a Fal ut\u00e1n<\/I> [1]<\/a> \u00e9s a N\u00e9z\u0151pontok \u2013 Poz\u00edci\u00f3k<\/I> [2]<\/a>. Ez a k\u00e9t t\u00e1rlat nagyon er\u0151s impulzus volt sz\u00e1momra, ekkor d\u00f6nt\u00f6ttem el, hogy a r\u00e9gi\u00f3ban maradok, \u00e9s kelet-eur\u00f3pai k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szettel fogok foglalkozni.<\/p>\r\n\r\n

RF:<\/B> Visszatekintve erre az id\u0151szakra, a kilencvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9re, akkoriban fejeztem be az MA k\u00e9pz\u00e9st Londonban Kelet-Eur\u00f3pa Tanulm\u00e1nyok szakon. A szakdolgozatomat a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni magyarorsz\u00e1gi k\u00f6zt\u00e9ri szobr\u00e1szatb\u00f3l \u00edrtam. K\u00e9s\u0151bb \u00e9rdekl\u0151d\u00e9sem kisz\u00e9lesedett, doktori disszert\u00e1ci\u00f3mban komparat\u00edv kutat\u00e1st v\u00e9geztem, Magyarorsz\u00e1g, Bulg\u00e1ria \u00e9s Kelet-N\u00e9metorsz\u00e1g k\u00f6zt\u00e9ri szobr\u00e1szat\u00e1t hasonl\u00edtottam \u00f6ssze, a szocialista realizmust \u00e9s az 50-es, 60-as \u00e9vek szobr\u00e1szat\u00e1ban bek\u00f6vetkez\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sokat vizsg\u00e1ltam.<\/p>\r\n\r\n

MF:<\/B> Mikor elkezdt\u00fcnk egy\u00fctt dolgozni, el\u0151sz\u00f6r is igyekezt\u00fcnk min\u00e9l t\u00f6bbet megtudni a magyarorsz\u00e1gi kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti szc\u00e9n\u00e1r\u00f3l, ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat rendezt\u00fcnk, szakmailag egyre fontosabb\u00e1 v\u00e1lt sz\u00e1munkra, hogy Budapesten maradjunk. Manaps\u00e1g nem jelent neh\u00e9zs\u00e9get a szakmai kapcsolatok fenntart\u00e1sa Budapestr\u0151l, innen k\u00f6nnyen \u00e9s gyakran utazhatunk Horv\u00e1torsz\u00e1gba, dolgozhatunk Angli\u00e1ban, \u00e9s mindek\u00f6zben Magyarorsz\u00e1gon is jelen lehet\u00fcnk. Weboldalunk nev\u00e9n gondolkodva a Translocal<\/a>-t v\u00e1lasztottuk, mert ez a fogalom kifejezi a poz\u00edci\u00f3nkat, kritikai \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1sunkat: k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 lokalit\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt mozgunk, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l k\u00f6zel\u00edt\u00fcnk a helyi szitu\u00e1ci\u00f3khoz \u00e9s a megfelel\u0151 t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1s is egy fontos aspektus sz\u00e1munkra.<\/p>\r\n\r\n

RF:<\/B> A transzlokalit\u00e1s azt is jelenti, hogy egyidej\u0171leg t\u00f6bb k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 helyen vagyunk jelen, nem kiz\u00e1r\u00f3lag egy lokalit\u00e1shoz k\u00f6t\u0151d\u00fcnk. Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ban ez a fogalom nem ismeretlen, a t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s etnicit\u00e1sok (multiple ethnicities) nem m\u00e1s, mint sok nemzetis\u00e9g egy\u00fctt\u00e9l\u00e9se a r\u00e9gi\u00f3ban. A hidegh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9vel megfigyelhet\u0151 volt, hogy a vil\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1jair\u00f3l m\u0171v\u00e9szek, kur\u00e1torok, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek \u00e9rkeztek a kelet-eur\u00f3pai orsz\u00e1gok nagyv\u00e1rosaiba, kozmopolita k\u00f6zeget teremtve, \u00edgy j\u00e1rulva hozz\u00e1 egy nemzetek f\u00f6l\u00f6tti t\u00e9rs\u00e9g k\u00f6rvonalainak megrajzol\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\r\n\r\n

Kur\u00e1tori tev\u00e9kenys\u00e9getek mellett sz\u00e1mos kutat\u00e1sban vesztek r\u00e9szt, rendszeresen publik\u00e1ltok kelet-eur\u00f3pai \u00e9s magyar kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet t\u00e9mak\u00f6r\u00e9ben. A neoavantg\u00e1rd egy gyakori hivatkoz\u00e1si pont a jelenkori m\u0171v\u00e9szeti gyakorlatokkal kapcsolatos munk\u00e1tok sor\u00e1n is. Mi jelenti a legf\u0151bb kih\u00edv\u00e1st a neoavantg\u00e1rd k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet kutat\u00e1s\u00e1ban \u00e9s kort\u00e1rs reflexi\u00f3j\u00e1ban?<\/I><\/p>\r\n\r\n

MF:<\/B> A neoavantg\u00e1rd ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00fcnk doktori kutat\u00e1saimb\u00f3l ad\u00f3dik, melynek t\u00e9m\u00e1ja a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai neoavantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szet \u00e9s az \u00f6kol\u00f3gia kapcsolata. Egy \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 kutat\u00e1st v\u00e9geztem arr\u00f3l, hogy 1968 k\u00f6r\u00fcl magyar, csehszlov\u00e1k \u00e9s jugoszl\u00e1v k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek hogyan viszonyultak a planet\u00e1ris politik\u00e1hoz, mely hamarosan k\u00f6nyv form\u00e1j\u00e1ban is megjelenik. [3]<\/a> M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek vagyunk, azonban pr\u00f3b\u00e1lunk a kur\u00e1tor poz\u00edci\u00f3j\u00e1b\u00f3l k\u00f6zel\u00edteni a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szethez. Meglehet\u0151sen term\u00e9keny \u00e9s komplementer hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s a mi\u00e9nk, egyik kieg\u00e9sz\u00edti a m\u00e1sikat. Aki kur\u00e1tork\u00e9nt nem veszi figyelembe, nem \u00e9p\u00edti be a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1sokat, sokat vesz\u00edt \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9g\u00e9b\u0151l\u2026<\/p>\r\n\r\n

RF:<\/B> : \u2026m\u00e1sr\u00e9szt viszont a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szekre is jellemz\u0151 a diszcipl\u00edn\u00e1ba val\u00f3 bez\u00e1rk\u00f3z\u00e1s, a kiz\u00e1r\u00f3lag a m\u00falt t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seivel val\u00f3 foglalkoz\u00e1s, mik\u00f6zben nem vesznek tudom\u00e1st arr\u00f3l, ami aktu\u00e1lisan a m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1gban zajlik. <\/p>\r\n\r\n

MF:<\/B> A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netnek sz\u00e1mos kapcsol\u00f3d\u00e1si pontja van a m\u00falttal, a m\u0171v\u00e9szek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9n\u00e9l, akikkel foglalkozunk, akik politikailag \u00e9s t\u00e1rsadalmilag elk\u00f6telezettek, gyakran felfedezz\u00fck a neoavantg\u00e1rddal val\u00f3 kapcsolatot. A kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetben mondhatni mai napig jelen van a neoavantg\u00e1rd eszt\u00e9tika. Visszat\u00e9rve a k\u00e9rd\u00e9sedre, ez nem k\u00f6nny\u0171 feladat, de sz\u00e1mos k\u00eds\u00e9rlet van a r\u00e9gi\u00f3 m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek \u00fajrapozicion\u00e1l\u00e1s\u00e1ra. Ilyen volt p\u00e9ld\u00e1ul a Reuben \u00e1ltal szervezett SocialEast Seminar\u2026<\/p>\r\n\r\n

RF:<\/B> A kelet-eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szettel \u00e9s vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1val foglalkoz\u00f3 SocialEast<\/a> f\u00f3rumot 2006-ban ind\u00edtottam. Az \u00e9vek sor\u00e1n Manchesterben, Londonban, Budapesten, Krakk\u00f3ban \u00e9s Z\u00e1gr\u00e1bban szervezt\u00fcnk szemin\u00e1riumokat. K\u00eds\u00e9rletet tett\u00fcnk arra, hogy v\u00e1laszoljunk a r\u00e9gi\u00f3 m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a neoavantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek kih\u00edv\u00e1saira. A c\u00e9lunk az volt, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171v\u00e9szeti gyakorlatokat ne csak a helyi nemzeti k\u00e1non keretein bel\u00fcl \u00e9rtelmezz\u00fck, ne csak a szomsz\u00e9dos orsz\u00e1gok hasonl\u00f3 tendenci\u00e1ival vess\u00fck \u00f6ssze, hanem sz\u00e9les nemzetk\u00f6zi kontextusba helyezz\u00fck. Itt \u00faj t\u00edpus\u00fa transzregion\u00e1lis \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sokr\u00f3l van sz\u00f3. Ez \u00e9v okt\u00f3ber\u00e9ben Piotr Piotrowski szervez\u00e9s\u00e9ben Lublinban megrendez\u00e9sre ker\u00fcl\u0151 European Art Seen from a Global Perspective: Past and Present<\/I> c\u00edm\u0171 konferencia egy kit\u0171n\u0151 p\u00e9lda lesz erre.<\/p>\r\n\r\n

A magyar m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net sz\u00e1mos epiz\u00f3dj\u00e1hoz nincs alapkutat\u00e1s, a kritikai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s hi\u00e1ny\u00e1r\u00f3l nem is besz\u00e9lve. Mit gondoltok, mi az oka \u00e9s mik ennek a k\u00f6vetkezm\u00e9nyei?<\/I><\/p>\r\n\r\n

MF:<\/B> A r\u00e9gi\u00f3 legt\u00f6bb orsz\u00e1g\u00e1nak m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9nete hasonl\u00f3 helyzetben van. Ha p\u00e9ld\u00e1ul a horv\u00e1t vagy a jugoszl\u00e1v m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netre gondolunk, \u00fagy t\u0171nhet, hogy ott sokkal jobb a helyzet. Kanoniz\u00e1lt m\u0171v\u00e9szeikkel m\u00e1r a 70-es \u00e9vekben elkezdtek foglalkozni, katal\u00f3gusokat adtak ki, ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat rendeztek, m\u00e1r akkoriban nagyon alapos kutat\u00e1sokat vittek v\u00e9ghez. Ugyanakkor nem szabad elfelejten\u00fcnk, hogy nagyon sok \u00e9get\u0151, megoldatlan k\u00e9rd\u00e9s maradt, csak\u00fagy, mint b\u00e1rmely m\u00e1s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netben. Az akkori kutat\u00e1sok olyan k\u00f6rnyezetben zajlottak, amelyet \u00e1thatott a politika \u00e9s az ideol\u00f3gia\u2026<\/p>\r\n\r\n

RF:<\/B> \u2026az egykori Jugoszl\u00e1vi\u00e1ban a szocialista realizmus elutas\u00edt\u00e1sa \u00e9s a modernizmus t\u00e1mogat\u00e1sa egyfajta k\u00fcl\u00f6nutas megold\u00e1s volt, a szocializmuson bel\u00fcl egy k\u00fcl\u00f6n \u00fat, melyet a szocialista blokkt\u00f3l val\u00f3 szepar\u00e1ci\u00f3 ig\u00e9nye t\u00e1pl\u00e1lt.<\/p>\r\n\r\n

MF:<\/B> A m\u0171v\u00e9szet \u00e9s az \u00f6kol\u00f3gia kapcsolat\u00e1t vagy ak\u00e1r a t\u00e1rsadalmilag elk\u00f6telezett m\u0171v\u00e9szetet kutatva felfedezhet\u0151, hogy sz\u00e1mos kritikus diszkredit\u00e1lta ezeket a m\u0171v\u00e9szeti gyakorlatokat, nem tekintve ezeket el\u00e9g megalapozottnak, mert nem voltak felk\u00e9sz\u00fclve az ilyen jelleg\u0171 innovat\u00edv kezdem\u00e9nyez\u00e9sek befogad\u00e1s\u00e1ra. Nyitottak voltak azonban az int\u00e9zm\u00e9nykritika k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 strat\u00e9g\u00e1ira, mely a m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra volt fenntartva, azonban nem \u00e9rintett t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai k\u00e9rd\u00e9seket. K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa m\u00e1s orsz\u00e1gaiban a kommunizmus buk\u00e1sa ut\u00e1n a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek \u00f6sszefogtak, nagyszab\u00e1s\u00fa ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat rendeztek \u00e9s kutat\u00e1sokba kezdtek. (Szlov\u00e1ki\u00e1ban sz\u00e1mos produktum l\u00e1tott napvil\u00e1got a 60-as, 70-es \u00e9s 80-as \u00e9veket illet\u0151en). [4]<\/a> \u00dagy gondolom, Magyarorsz\u00e1gon mindez m\u00e9g folyamatban van, rengeteg a feladat, de vannak fontos kezdem\u00e9nyez\u00e9sek, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Hossz\u00fa hatvanas \u00e9vek<\/a> kutat\u00e1s. Megoldatlan k\u00e9rd\u00e9sek, mitikus poz\u00edci\u00f3k a r\u00e9gi\u00f3 minden orsz\u00e1g\u00e1nak m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben fellelhet\u0151ek.<\/p>\r\n\r\n

A hi\u00e1nyoss\u00e1gok m\u00e9rt\u00e9ke az egyes t\u00e9m\u00e1kban m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s. Amikor a magyarorsz\u00e1gi performansz t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l kutattam, d\u00f6bbentem r\u00e1, hogy mennyire kev\u00e9s els\u0151dleges forr\u00e1s \u00e1ll rendelkez\u00e9semre, amelyre t\u00e1maszkodhatn\u00e9k. [5]<\/a> Az angol nyelv\u0171 ford\u00edt\u00e1sok hi\u00e1nya egy m\u00e1sik jelent\u0151s probl\u00e9ma, ezzel a magyar m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net kirekeszti mag\u00e1t a region\u00e1lis \u00e9s a glob\u00e1lis m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti narrat\u00edv\u00e1b\u00f3l. [6]<\/a><\/p>\r\n\r\n

Hogyan integr\u00e1lhat\u00f3 a kritikai gondolkod\u00e1s \u00e9s a kritikai elm\u00e9let a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti diskurzusban?<\/I><\/p>\r\n\r\n

MF:<\/B> A kurrens kritikai te\u00f3ri\u00e1kkal val\u00f3 foglalkoz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen a szellemi munk\u00e1t v\u00e9gz\u0151k, a hum\u00e1n tudom\u00e1nyokban tev\u00e9kenyked\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra. A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net szempontj\u00e1b\u00f3l is kiemelked\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa, ahogy sz\u00e1munkra is, viszont csak akkor alkalmazzuk, ha az indokolt \u00e9s hely\u00e9nval\u00f3. M\u00edg n\u00e1lunk az oktat\u00e1sban hi\u00e1nyzik a kritikai elm\u00e9let vagy csak lass\u00fa v\u00e1ltoz\u00e1s figyelhet\u0151 mega te\u00f3ria t\u00e9rnyer\u00e9s\u00e9ben n\u00e9h\u00e1ny m\u0171v\u00e9szeti tansz\u00e9ken, addig k\u00fclf\u00f6ldi egyetemeken, ahol a kritikai elm\u00e9let r\u00e9g\u00f3ta domin\u00e1ns, egyfajta ellen-kamp\u00e1ny figyelhet\u0151 meg. A f\u0151 \u00e9rv, hogy a te\u00f3ri\u00e1t nem szabad t\u00fal\u00e9rt\u00e9kelni \u00e9s t\u00fal nagy figyelmet szentelni neki, mert a te\u00f3ria k\u00f6nnyen a m\u0171vek elemz\u00e9s\u00e9nek rov\u00e1s\u00e1ra mehet.<\/p>\r\n\r\n

Van-e l\u00e9tjogosults\u00e1ga a baloldali elm\u00e9letnek vagy a baloldali kultur\u00e1lis gyakorlatoknak a posztkommunista Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ban?<\/I><\/p>\r\n\r\n

RF:<\/B> Ami a baloldali elm\u00e9let kelet-eur\u00f3pai l\u00e9tjogosults\u00e1g\u00e1t illeti, itt mindig konkr\u00e9t eseteket kell vizsg\u00e1lnunk. Ezekre az elm\u00e9letekre kiz\u00e1r\u00f3lag \u00fagy tekinthet\u00fcnk, hogy tudat\u00e1ban vagyunk annak, mi t\u00f6rt\u00e9nt a szocializmus alatt Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ban, egyr\u00e9szt a domin\u00e1ns szocialista ideol\u00f3gia, m\u00e1sr\u00e9szt a szocialista k\u00eds\u00e9rlet kudarc\u00e1t illet\u0151en. Ezzel egyidej\u0171leg van egy rejtett t\u00f6rt\u00e9nete a szocializmus baloldali kritik\u00e1j\u00e1nak, ami a 60-as 70-es \u00e9vekben is jelentkezett, err\u0151l sz\u00f3lt a Kiutak a boldogs\u00e1g fel\u00e9<\/I> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sunk. [7]<\/a> Ebben a projektben a szocialista rendszer baloldali kritik\u00e1j\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9ge \u00e9rdekelt minket, mondv\u00e1n, amit szocializmusnak neveztek, nem volt val\u00f3di szocializmus. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kiindul\u00f3pontja Haraszti Mikl\u00f3s Darabb\u00e9r<\/I> c\u00edm\u0171 m\u0171ve volt. [8]<\/a> Haraszti hat h\u00f3napon \u00e1t dolgozott egy csepeli gy\u00e1rban, besz\u00e1mol\u00f3j\u00e1b\u00f3l kider\u00fcl, hogy az \u00e9let a gy\u00e1rban sokkal ink\u00e1bb hasonl\u00edtott a fordista kapitalizmushoz, mint a szocializmushoz. Adottak voltak a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s felt\u00e9telei, \u0151 viszont a szolidarit\u00e1s szocialista form\u00e1it \u00e9s a k\u00f6z\u00f6s munka lehet\u0151s\u00e9geit kereste. Van teh\u00e1t egy nagyon \u00e9rdekes hagyom\u00e1nya a szocializmus baloldali kritik\u00e1j\u00e1nak, ami a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szek sz\u00e1m\u00e1ra szempontokat k\u00edn\u00e1l a fenn\u00e1ll\u00f3 rendszerr\u0151l, a globaliz\u00e1ci\u00f3r\u00f3l val\u00f3 kritikus gondolkod\u00e1shoz.<\/p>\r\n\r\n

MF:<\/B> Ebben a projektben a leg\u00e9rdekesebb az volt, hogy felfedezhet\u0151ek a baloldali kritika apr\u00f3 r\u00e9sei, melyek l\u00e9teztek a \u201eval\u00f3di szocializmus alatt\u201d. Ilyen volt p\u00e9ld\u00e1ul a neomarxista filoz\u00f3fusok ny\u00e1ri egyeteme Kor\u010dul\u00e1n, akik a nyugati \u00faj baloldal \u00e9s a hasonl\u00f3 gondolkod\u00e1s\u00fa keleti, \u00fan. marxista humanizmus k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatot vizsg\u00e1lt\u00e1k. Ez egy nagyon margin\u00e1lis, teljesen l\u00e1thatatlan poz\u00edci\u00f3 volt, mi a neoavantg\u00e1rddal val\u00f3 kapcsolatokra voltunk legink\u00e1bb k\u00edv\u00e1ncsiak. \u00dagy gondoljuk, ennek a k\u00fcl\u00f6nleges szitu\u00e1ci\u00f3nak a meg\u00e9rt\u00e9se b\u00e1tor\u00edt\u00f3 \u00e9s felszabad\u00edt\u00f3 lehet a mai neoliber\u00e1lis kapitalizmusban alkot\u00f3 m\u0171v\u00e9szek sz\u00e1m\u00e1ra is, rendszerkritikus \u00e1ll\u00e1spontjuk artikul\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\r\n\r\n

Egyik megjelen\u00e9s alatt \u00e1ll\u00f3 \u00edr\u00e1stok a fenntarthat\u00f3 kutat\u00e1s \u00e9s kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet viszony\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l. [9]<\/a> Kifejten\u00e9tek ezt b\u0151vebben? Mit \u00e9rt\u00fcnk z\u00f6ld kur\u00e1tors\u00e1g alatt?<\/I><\/p>\r\n\r\n

MF:<\/B> A kritikai elm\u00e9let nagyon sok\u00e1ig f\u0151leg t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai k\u00e9rd\u00e9sekkel foglalkozott. A k\u00f6rnyezeti probl\u00e9m\u00e1k \u00e9s a glob\u00e1lis felmeleged\u00e9s egyre \u00e9get\u0151bb\u00e9 v\u00e1l\u00e1s\u00e1val azonban kiterjedt az \u00f6kol\u00f3giai kr\u00edzis probl\u00e9mak\u00f6r\u00e9re is. Felix Guattari The Three Ecologies<\/I> [10]<\/a> c\u00edm\u0171 essz\u00e9je az \u00f6kol\u00f3giai kritika meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9nek egyik kulcssz\u00f6vege, mely kit\u00e9r az \u00f6kol\u00f3gia k\u00f6rnyezeti, t\u00e1rsadalmi \u00e9s ment\u00e1lis aspektusaira is. A k\u00f6rnyezeti dimenzi\u00f3hoz tartozik az \u00f6kol\u00f3giai l\u00e1bnyom, az utaz\u00e1s, az energiafogyaszt\u00e1s \u00e9s minden olyan t\u00e9nyez\u0151, ami a kutat\u00e1s k\u00f6zvetlen k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sak\u00e9nt jelentkezik. A m\u00e1sodik a t\u00e1rsadalmi szint. Az \u00e1ltal\u00e1nos v\u00e9leked\u00e9s szerint etikai k\u00e9rd\u00e9sek csak a term\u00e9szettudom\u00e1nyos kutat\u00e1sokban \u00e9s k\u00eds\u00e9rletekben mer\u00fclnek fel. Manaps\u00e1g a hum\u00e1ntudom\u00e1nyokban, t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s t\u00e1rsadalmi kutat\u00e1sokban is relev\u00e1ns az etikai kontextus: ki vesz r\u00e9szt a projektben, t\u00f6rt\u00e9nik-e kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s a munka sor\u00e1n, hogyan b\u00e1nunk a gyakornokokkal, \u00f6nk\u00e9ntesekkel? A harmadik dimenzi\u00f3 a ment\u00e1lis \u00f6kol\u00f3gia, itt olyan k\u00e9rd\u00e9sek mer\u00fclnek fel, mint mihez j\u00e1rul hozz\u00e1 az adott kutat\u00e1s \u00e9s mi a hozad\u00e9ka? Ha egy kutat\u00e1sra \u00fagy tekint\u00fcnk, mint ami kiegyenl\u00edti a l\u00e9trehozott \u00f6kol\u00f3giai l\u00e1bnyomot, akkor az eredm\u00e9ny igazolhat\u00f3. Ezek a szempontok a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szeket \u00e9s kur\u00e1torokat ugyan\u00fagy \u00e9rintik: h\u00e1ny konferenci\u00e1n vesz\u00fcnk r\u00e9szt egy \u00e9vben? Minden bienn\u00e1l\u00e9ra el kell-e l\u00e1togatni? Az \u00e9letm\u00f3d az egyenlet r\u00e9sze.<\/p>\r\n\r\n

Az Ars Hungarica 2013\/3-as sz\u00e1m\u00e1ban megjelent tanulm\u00e1nyotok Kasz\u00e1s Tam\u00e1s m\u0171v\u00e9szeti tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t vizsg\u00e1lja a neoliber\u00e1lis gazdas\u00e1gpolitika, a glob\u00e1lis kapitalizmus \u00e9s az \u00f6kol\u00f3giai elm\u00e9let fel\u0151l. Olyan kurrens teoretikusokra hivatkoztok, mint Claire Bishop, Hardt \u00e9s Negri, Guattari vagy Franco Berardi Bifo. Hogyan viszonyul a helyi gyakorlat a glob\u00e1lis elm\u00e9lethez?<\/I><\/p>\r\n\r\n

MF:<\/B> Kasz\u00e1s Tam\u00e1s munk\u00e1ss\u00e1ga glob\u00e1lis \u00e9s lok\u00e1lis kontextusban egyar\u00e1nt relev\u00e1ns. M\u0171vei a neoliber\u00e1lis t\u00e1rsadalom kr\u00edzis\u00e9re reflekt\u00e1lnak, megjelennek benn\u00fck globaliz\u00e1ci\u00f3ellenes eszm\u00e9k, mik\u00f6zben \u00faj alternat\u00edv\u00e1kat, t\u00fal\u00e9l\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1kat pr\u00f3b\u00e1l kidolgozni. Magyarorsz\u00e1gon ez a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sm\u00f3d meglehet\u0151sen egyedi, a vil\u00e1g t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9n uralkod\u00f3 kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti trendekkel ellent\u00e9tben n\u00e1lunk nem t\u00fal sok m\u0171v\u00e9sz foglalkozik \u00f6kol\u00f3giai k\u00e9rd\u00e9sekkel. Kasz\u00e1s nagyon tudatosan haszn\u00e1lja a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti hagyom\u00e1nyt, a keleti \u00e9s nyugati m\u0171v\u00e9szet, a klasszikus avantg\u00e1rd \u00e9s a neoavantg\u00e1rd egyar\u00e1nt referenciapont sz\u00e1m\u00e1ra, Kass\u00e1k hat\u00e1sa ugyan\u00fagy felfedezhet\u0151 alkot\u00e1sain, mint Szentj\u00f3by\u00e9. Az kurrens \u00f6kol\u00f3giai k\u00e9r\u00e9sekkel val\u00f3 konfront\u00e1ci\u00f3 munk\u00e1iban \u00e9s \u00e9letst\u00edlus\u00e1ban egyar\u00e1nt jele van, ez\u00e9rt is h\u00edvtuk meg tavaly egy a londoni Whitechapel Gallery-ben Navigating Ecological Times<\/I> c\u00edmmel rendezett besz\u00e9lget\u00e9sre. [11]<\/a> A Franco Berardi Bifo \u00e1ltal is hangs\u00falyozott anti-kapitalista elm\u00e9let \u00e9s globaliz\u00e1ci\u00f3kritika kit\u0171n\u0151en alkalmas Kasz\u00e1s rendk\u00edv\u00fcl sokr\u00e9t\u0171 \u00e9s sz\u00ednvonalas m\u0171v\u00e9szeti tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek kibont\u00e1s\u00e1ra. [12]<\/a><\/p>\r\n\r\n

Mik a kritikai m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a kritikai \u00e9rtelmis\u00e9g lehet\u0151s\u00e9gei a jelenlegi t\u00e1rsadalmi-politikai helyzetben helyi \u00e9s nemzetk\u00f6zi sz\u00ednt\u00e9ren?<\/I><\/p>\r\n\r\n

RF:<\/B> \u00c1ltal\u00e1noss\u00e1gban a m\u0171v\u00e9szeknek van v\u00e1laszt\u00e1suk, vagy konfront\u00e1l\u00f3dnak az \u00e1ltaluk kifog\u00e1solt ir\u00e1nyelvekkel \u00e9s ideol\u00f3gi\u00e1kkal, amit sok m\u0171v\u00e9sz meg is tesz, vagy elhat\u00e1rol\u00f3dnak \u00e9s alternat\u00edv lehet\u0151s\u00e9geket, helyzeteket teremtenek, ami a kritikus magatart\u00e1s m\u00e1sik form\u00e1ja. V\u00e1lasz lehet a k\u00e9rd\u00e9sedre az egyik \u00e1ltalunk szervezett szimp\u00f3zium c\u00edme: Kil\u00e9p\u00e9s vagy aktivizmus?<\/I><\/p>\r\n\r\n

MF:<\/B> Szerintem nem csak k\u00e9t megold\u00e1s l\u00e9tezik. Hiszem, hogy minden t\u00f6rt\u00e9nelmi id\u0151szak \u00faj lehet\u0151s\u00e9geket teremt, k\u00f6zhelynek t\u0171nhet, de a kr\u00edzishelyzetek k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen kedveznek a kreativit\u00e1snak. A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net el\u0151tt is sz\u00e1mos kih\u00edv\u00e1s \u00e1ll, mivel minden \u00faj id\u0151szak \u00e9s szitu\u00e1ci\u00f3 megk\u00f6veteli az egyes tudom\u00e1nyok \u00fajragondol\u00e1s\u00e1t. Kezdetben, a 60-as \u00e9vekben, az \u00f6kol\u00f3gia egy szubverz\u00edv tudom\u00e1nynak sz\u00e1m\u00edtott, hat\u00e1sa azonban m\u00e1ig \u00e9rezhet\u0151 a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netben \u00e9s a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetben is. [13]<\/a><\/p>\r\n\r\n

Mit tan\u00e1csoln\u00e1tok a fiatal kur\u00e1torok \u00faj gener\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak?<\/I><\/p>\r\n\r\n

RF:<\/B> A kur\u00e1tori tev\u00e9kenys\u00e9g nem olyan r\u00e9g\u00f3ta van jelen a magyarorsz\u00e1gi m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6ztudatban. 2014 nyar\u00e1n a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem els\u0151 v\u00e9gz\u0151s kur\u00e1tor-\u00e9vfolyam\u00e1nak ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sai megleptek minket. A jelenlegi kultur\u00e1lis-politikai helyzetben nagyon b\u00edztat\u00f3, hogy a kur\u00e1torok \u00e9s m\u0171v\u00e9szek alternat\u00edv utakat, helyeket keresnek \u00e9s t\u00e9m\u00e1kat, amelyre reflekt\u00e1lhatnak. Ezek a fajta horizont\u00e1lis, demokratikus \u00e9s alulr\u00f3l j\u00f6v\u0151 kezdem\u00e9nyez\u00e9sek, melyek nemzetk\u00f6zi szint\u00e9ren gyakoriak, mutatj\u00e1k, hogy a kur\u00e1torok \u00faj gener\u00e1ci\u00f3ja Magyarorsz\u00e1gon \u00f6sszhangban van azzal, ami glob\u00e1lis szint\u00e9ren m\u0171k\u00f6dik az aktu\u00e1lis kur\u00e1tori trendeket illet\u0151en.<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

Az interj\u00fa k\u00e9sz\u00edt\u0151je az Emberi Er\u0151forr\u00e1sok Miniszt\u00e9rium\u00e1nak K\u00e1llai Ern\u0151-\u00f6szt\u00f6nd\u00edjasa (2013)<\/p>\r\n

\r\n

[1]<\/a> A Fal ut\u00e1n. M\u0171v\u00e9szet \u00e9s kult\u00fara a posztkommunista Eur\u00f3p\u00e1ban<\/I>, Ludwig M\u00fazeum Budapest, 2000. j\u00fanius 15 \u2013 2000. augusztus 27. hthttp:\/\/www.ludwigmuseum.hu\/site.php?inc=kiallitas&kiallitasId=150&menuId=45<\/a><\/p>\r\n

[2]<\/a> N\u00e9z\u0151pontok\/poz\u00edci\u00f3k. M\u0171v\u00e9szet K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ban 1949-1999<\/I>, Ludwig M\u00fazeum Budapest, 2000. m\u00e1rcius 24 \u2013 2000. m\u00e1jus 28. http:\/\/www.ludwigmuseum.hu\/site.php?inc=kiallitas&kiallitasId=151&menuId=10<\/a><\/p>\r\n

[3]<\/a> Maja Fowkes: The Green Bloc: Neo-Avant-Garde and Ecology under Socialism<\/I> (Budapest: Central European University Press, v\u00e1rhat\u00f3 megjelen\u00e9s 2015)<\/p>\r\n

[4]<\/a> L\u00e1sd p\u00e9ld\u00e1ul Slovak Visual Art from 1970 to 1985<\/I>, ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus (Bratislava: SNG, 2003) \u00e9s Postmodernism in Slovak Art 1985-1992<\/I>, szerk. : Beata Jablonska (Bratislava: Slovak National Gallery, 2009).<\/p>\r\n

[5]<\/a> Maja Fowkes: Off the Record: Performative Practices in Hungarian Neo-Avant-Garde and their Resonances in Contemporary Art, Centropa<\/I> vol. 14, no. 1 (January 2014).<\/p>\r\n

[6]<\/a> Ilyen p\u00e9ld\u00e1ul a kiz\u00e1r\u00f3lag magyar nyelv\u0171 T\u00f6rv\u00e9nytelen avantg\u00e1rd. Gal\u00e1ntai Gy\u00f6rgy balatonbogl\u00e1ri k\u00e1polnamuterme 1970\u20131973<\/I>, szerk: Klaniczay J\u00falia \u00e9s Sasv\u00e1ri Edit (Artpool\u2013Balassi, Budapest, 2003).<\/p>\r\n

[7]<\/a> Loophole to Happiness<\/I>, Traf\u00f3 Gl\u00e9ria Budapest, 2010. november 11 – December 30; Futura Centre for Contemporary Art, Prague, 2011. m\u00e1jus 25 – augusztus 7; AMT Project, Bratislava, 2011. szeptember 23 – november 19. Tov\u00e1bbi inform\u00e1ci\u00f3: http:\/\/www.translocal.org\/translocalold\/loophole\/reclaim.html<\/a><\/p>\r\n

[8]<\/a> Haraszti Mikl\u00f3s: Darabb\u00e9r. Egy munk\u00e1s a munk\u00e1s\u00e1llamban<\/I>, T\u00e9ka K\u00f6nyvkiad\u00f3, 1989.<\/p>\r\n

[9]<\/a> Renewing the Curatorial Refrain: Sustainable Research in Contemporary Art, in Curating Subjects III \u2013 Curating Research<\/I> (London and Amsterdam, Open Editions and de Appel, 2014 \u2013 megjelen\u00e9s alatt).<\/p>\r\n

[10]<\/a> Felix Guattari: The Three Ecologies<\/I> (London: Continuum, 2000).<\/p>\r\n

[11]<\/a> Navigating Ecological Times, a study day at Whitechapel Gallery London, 30 August 2013, http:\/\/www.whitechapelgallery.org\/shop\/product\/category_id\/1\/product_id\/1707?session_id=1393697452d6f0a1a5cbc0e85a728c2ccc7dfbf8a6<\/a><\/p>\r\n

[12]<\/a> Franco Berardi Bifo, The Soul at Work: From Alienation to Autonomy<\/I> (Los Angeles, Semiotexte, 2009).<\/p>\r\n

[13]<\/a> L\u00e1sd p\u00e9ld\u00e1ul Association of Art Historians Conference 2014 panel on Art History and Ecology: http:\/\/aah.org.uk\/annual-conference\/sessions2014\/session2<\/a><\/p>\r\n\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  Tev\u00e9kenys\u00e9getek az \u00e1ltalatok is haszn\u00e1lt \u201etranszlokalit\u00e1s\u201d fogalommal jellemezhet\u0151, konferenci\u00e1kon \u00e9s workshopokon vesztek r\u00e9szt Eur\u00f3pa k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 orsz\u00e1gaiban, ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat rendeztek a r\u00e9gi\u00f3 sz\u00e1mos int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9ben. Mi\u00e9rt \u00e9ppen Magyarorsz\u00e1gon telepedtetek le? MF: \u00c9n Horv\u00e1torsz\u00e1gb\u00f3l sz\u00e1rmazom, Reuben pedig brit, a 90-es \u00e9vekben tal\u00e1lkoztunk Budapesten. Ez volt az egyik ok, ami\u00e9rt itt maradtunk. 1999-ben v\u00e9geztem m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szk\u00e9nt a z\u00e1gr\u00e1bi egyetemen. Ekkoriban […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630873,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[5],"tags":[],"class_list":["post-400926","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-interju"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400926","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400926"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400926\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630873"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400926"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400926"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400926"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}