{"id":400933,"date":"2014-07-21T22:00:00","date_gmt":"2014-07-21T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400933"},"modified":"2014-07-21T22:00:00","modified_gmt":"2014-07-21T22:00:00","slug":"muvesz-nem-festo","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/szabad-kez\/muvesz-nem-festo\/","title":{"rendered":"M\u0171v\u00e9sz, nem fest\u0151"},"content":{"rendered":"
\r\n

Min\u00e9l el\u0151bb t\u00fall\u00e9pni annak a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti pillanatnak a magasztos t\u00e9ny\u00e9n, hogy v\u00e9gre sz\u00fcl\u0151haz\u00e1j\u00e1ban is l\u00e1thatjuk Hantai Simon m\u0171veit \u2013 fogalmaz\u00f3dik meg bennem az els\u0151dleges, \u00f6nmagammal szemben t\u00e1masztott bels\u0151 elv\u00e1r\u00e1s. Holott nem egyszer\u0171. Ann\u00e1l az okn\u00e1l fogva nem egyszer\u0171, hogy tudom\u00e1sunk van r\u00f3la, milyen nehezen adott ki alkot\u00e1sokat a keze al\u00f3l a m\u0171v\u00e9sz \u00e9lete utols\u00f3 szakasz\u00e1ban; h\u00e1nyan k\u00f6ny\u00f6r\u00f6gtek neki a kort\u00e1rs szellem nagyjai k\u00f6z\u00fcl, de mindhi\u00e1ba, \u00e9veken \u00e1t nem volt hajland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st rendezni. Ez\u00e9rt logikusnak mutatkozik a k\u00e9rd\u00e9s, mennyire lenne el\u00e9gedett az els\u0151 hazai \u00f6sszegz\u0151 bemutatkoz\u00e1ssal az \u00e1ltala t\u00e1masztott magas szempontok alapj\u00e1n.<\/p>\r\n

Az\u00e9rt sem egyszer\u0171 azonban teljes m\u00e9rt\u00e9kben elsiklani ama t\u00f6rt\u00e9neti momentum mellett, hogy a sok neh\u00e9zs\u00e9g dac\u00e1ra m\u00e9giscsak sikerrel \u00f6sszej\u00f6tt ez az \u00e9letm\u0171 eg\u00e9sz\u00e9re kiterjesztett visszatekint\u00e9s, mert ezzel egy id\u0151ben ker\u00fclt k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9 az ugyancsak a francia emigr\u00e1ci\u00f3t v\u00e1laszt\u00f3 p\u00e1lyat\u00e1rs, Reigl Judit munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t \u00f6sszegz\u0151 retrospekci\u00f3 is a m\u00fazeum falai k\u00f6z\u00f6tt. Az id\u0151z\u00edtett p\u00e1rhuzam t\u00f6bb mint szimbolikus, s nem csak a k\u00fcls\u0151 \u00e9letrajzi jegyeknek az ok\u00e1n az. A k\u00e9t opus esszenci\u00e1lis vonatkoz\u00e1sban is szinte k\u00edn\u00e1lja mag\u00e1t az \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sre: azonos k\u00f6zegben mozogtak, azonos kih\u00edv\u00e1sokkal n\u00e9ztek szembe, ugyanolyan hat\u00e1sok \u00e9rt\u00e9k \u0151ket a vil\u00e1g akkoriban tal\u00e1n m\u00e9g mindig legizgalmasabb m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zpontj\u00e1ban. A nyilv\u00e1nval\u00f3 spiritu\u00e1lis \u00e9rintkez\u00e9sekre most nem t\u00e9rn\u00e9k ki.<\/p>\r\n

Azt is mell\u0151zn\u00e9m legsz\u00edvesebben, hogy Hantair\u00f3l mint fest\u0151r\u0151l tegyek eml\u00edt\u00e9st. A fest\u00e9szet csup\u00e1n eszk\u00f6z volt a sz\u00e1m\u00e1ra, hogy \u00e1t\u00e9rt\u00e9kelje annak fogalmi aur\u00e1j\u00e1t, \u00e1tv\u00edve a r\u00f3la val\u00f3 gondolkod\u00e1s kiterjed\u00e9s\u00e9t az idea szf\u00e9r\u00e1j\u00e1ba. Nem minden kapcsol\u00f3d\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl, term\u00e9szetesen, hanem a 70-es \u00e9vek azon fest\u00e9szeti t\u00f6rekv\u00e9seivel p\u00e1rhuzamosan, amelyek a nyelv \u00e9s az anyag k\u00e9rd\u00e9seit helyezt\u00e9k el\u0151t\u00e9rbe, s a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet p\u00e1rlataik\u00e9nt jelentkeztek, tov\u00e1bb \u00e9ltetve annak element\u00e1ris gondolatis\u00e1g\u00e1t, technikai egyszer\u0171s\u00e9g\u00e9t abban az id\u0151szakban, amikor a doktriner, anyagtalan\u00edtott konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet m\u00e1r kezdett elapadni. M\u00e9g eml\u00e9ksz\u00fcnk r\u00e1, milyen tal\u00e1l\u00f3 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tett Joseph Kosuth a form\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet \u2013 l\u00e1sd a fest\u00e9szeti \u00e9s a szobr\u00e1szati gyakorlat \u2013 \u00e9s ama m\u0171v\u00e9szet k\u00f6z\u00e9, amely tulajdon term\u00e9szet\u00e9t vizsg\u00e1lta, elemezte, megk\u00eds\u00e9relve elhatolni birtokolt l\u00e9nyegis\u00e9g\u00e9hez, val\u00f3s \u00e9n-k\u00e9p\u00e9hez.<\/p>\r\n

M\u0171v\u00e9szet \u00e9s m\u0171v\u00e9szet, fest\u00e9szet \u00e9s fest\u00e9szet, de m\u00e9gsem egy \u00e9s ugyanaz. \u201eDuchamp ut\u00e1n egy-egy m\u0171v\u00e9sz ‘\u00e9rt\u00e9k\u00e9t’ az m\u00e9ri, mennyiben k\u00e9rdezett r\u00e1 a m\u0171v\u00e9szet l\u00e9nyeg\u00e9re \u2013 m\u00e1s kifejez\u00e9ssel, ‘mit tett hozz\u00e1 a m\u0171v\u00e9szet koncepci\u00f3j\u00e1hoz’, vagyis mi az, ami el\u0151tte m\u00e9g nem l\u00e9tezett. A m\u0171v\u00e9szek azzal k\u00e9rdeznek r\u00e1 a m\u0171v\u00e9szet l\u00e9nyeg\u00e9re, hogy \u00faj kijelent\u00e9seket tesznek r\u00f3la. Ehhez pedig nem lehet a hagyom\u00e1nyos m\u0171v\u00e9szet \u00f6r\u00f6kl\u00f6tt ‘nyelv\u00e9hez’ fordulni, mivel akkor elfogadn\u00e1nk azt, hogy csak egyetlen m\u00f3don lehet m\u0171v\u00e9szeti kijelent\u00e9seket megfogalmazni\u201d [1]<\/a>, \u00edrja Kosuth, \u00e9s nem t\u00e9vedek \u2013 bizony\u00e1ra nem is t\u00falzok \u2013, amikor azt mondom: Hantai teljes m\u00e9rt\u00e9kben eleget tett ennek a korszer\u0171 elv\u00e1r\u00e1snak.<\/p>\r\n

Ez\u00fattal vegy\u00fck csup\u00e1n egyik f\u0151 ciklus\u00e1nak, a t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt a 70-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n alkotott hajtogat\u00e1sos v\u00e1sznaknak a hozz\u00e1m legk\u00f6zelebb \u00e1ll\u00f3 k\u00f6t\u00e9ny-problematik\u00e1j\u00e1t, hiszen ez adja egyben Hantai m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek egyik k\u00f6zponti tengely\u00e9t, egyben tal\u00e1n legnagyobb n\u00f3vum\u00e1t. K\u00e9sz\u00fclt a m\u0171v\u00e9sz anyj\u00e1r\u00f3l 1920 k\u00f6r\u00fcl egy sz\u00e9pi\u00e1s f\u00e9nyk\u00e9p, amelynek k\u00fcl\u00f6nleges b\u00e1j\u00e1t a rajta lev\u0151 tereb\u00e9lyes k\u00f6t\u00e9ny hajtogatottan m\u00e1ngorolt, n\u00e9gyzetes, t\u00e9glalap alak\u00fa mint\u00e1zata adja. Ez a mint\u00e1zat k\u00f6sz\u00f6n vissza a hajtogatott festm\u00e9nyeken, illetve bel\u0151le ered a hajtogat\u00e1s alapvet\u0151 \u00f6tlete: a paraszti k\u00f6t\u00e9ny szerkezete \u00e1tker\u00fcl a fest\u0151v\u00e1szonra. De a n\u00e9gyzetes forma nem csak vizu\u00e1lisan, vonalszerkezetileg \u00f6r\u00f6kl\u0151dik \u00e1t, hanem anyagis\u00e1g\u00e1ban, a maga meghajtotts\u00e1g\u00e1ban is, szab\u00e1lyosan elter\u00fcl\u0151 kit\u00fcremked\u00e9seivel mintegy kil\u00e9pve a k\u00e9ps\u00edkb\u00f3l (Hantai pikt\u00far\u00e1j\u00e1ra eg\u00e9sz\u00e9ben is jellemz\u0151, hogy szereti a v\u00e1szon anyag\u00e1t \u201el\u00e1ttatni\u201d).<\/p>\r\n

Hantai korszakos felismer\u00e9se a 70-es \u00e9vek elej\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nik \u2013 az id\u00e9zett Tabula<\/i>-sorozaton val\u00f3 munk\u00e1lkod\u00e1s 1972-t\u0151l 1982-ig tart \u2013, \u00f6sszhangban a nemzetk\u00f6zi m\u0171v\u00e9szet progressz\u00edv \u00e9lvonal\u00e1ban bek\u00f6vetkezett \u00faj\u00edt\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sokkal. A festett k\u00e9p visszat\u00e9r\u00e9s\u00e9nek a pillanata ez n\u00e9mileg a felforgat\u00f3 konceptu\u00e1lis korszakot k\u00f6vet\u0151en \u2013 sz\u00e1nd\u00e9kosan nem besz\u00e9lek fest\u00e9szetr\u0151l \u2013, de m\u00e9g nem arr\u00f3l a k\u00e9pis\u00e9gr\u0151l van itt sz\u00f3, amely a 80-as \u00e9vek elej\u00e9n ker\u00fcl majd piedeszt\u00e1lra, \u00e9ltetve a posztmodern st\u00edlusn\u00e9lk\u00fclis\u00e9g\u00e9t, zabol\u00e1tlan eklektik\u00e1j\u00e1t, hat\u00e1rtalan t\u00f6rt\u00e9neti id\u00e9zethaszn\u00e1lat\u00e1t. Ellenkez\u0151leg, ezt megel\u0151zve az analitikus<\/i>, avagy prim\u0151r<\/i>, element\u00e1ris fest\u00e9szet<\/i> intellektu\u00e1lis-purit\u00e1n korszaka k\u00f6sz\u00f6nt be, amely megtagadja a narrat\u00edv\u00e1t, hogy behatolhasson a fest\u00e9szet nyelv\u00e9nek \u00e9s mat\u00e9ri\u00e1j\u00e1nak a zsigereibe, s felt\u00e1rja a fest\u00e9szet mint m\u0171v\u00e9szet term\u00e9szet\u00e9t. A fest\u00e9szet az \u00f6nvizsg\u00e1lati k\u00e9sztet\u00e9seket els\u0151sorban az ideam\u0171v\u00e9szett\u0151l \u00f6r\u00f6kli, de l\u00e9teznek eg\u00e9szen \u0151si modernista el\u0151k\u00e9pei is, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a nyelvet tematiz\u00e1l\u00f3 konkr\u00e9t fest\u00e9szet<\/i>ben. Hantai egy ilyen modellt \u00e1ll\u00edt fel a \u201etabul\u00e1kban\u201d, s t\u00f6rekv\u00e9seivel k\u00f6zel ker\u00fcl p\u00e9ld\u00e1ul a BMPT<\/a> (Daniel Buren, Olivier Mosset, Michel Parmentier, Niele Toroni) \u00e9s a Support-Surface<\/a> csoport (Marc Devade, Claude Viallat stb.) programj\u00e1hoz.<\/p>\r\n

Hantai modernista orient\u00e1ci\u00f3j\u00e1r\u00f3l t\u00f6bb magyarul is olvashat\u00f3 sz\u00f6veg eml\u00edt\u00e9st tesz. K\u00f6z\u00fcl\u00fck H\u00e1zas Nikolett\u00e1n\u00e1l ker\u00fcl legink\u00e1bb hangs\u00faly a fest\u00e9szet meg\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1nak arra a k\u00eds\u00e9rlet\u00e9re, amely a duchampi lenyomat-paradigm\u00e1hoz ny\u00falik vissza. [2]<\/a> Georges Didi-Hubermant id\u00e9zi, aki a lenyomatot az alkot\u00f3i elj\u00e1r\u00e1s, a teremt\u00e9si folyamat, a technik\u00e1k \u00e9s a nyelvk\u00e9pz\u0151 m\u00f3dszerek fel\u0151l k\u00f6zel\u00edti meg, mik\u00f6zben egy olyan dialektikus k\u00e9pfogalmat hoz l\u00e9tre, amely a \u201emetafizikai modellek helyett a technika<\/i> \u00e9s a taktilit\u00e1s<\/i>, az \u00e9rint\u00e9s<\/i> (a forma \u00e9s az ellent\u00e9tes forma<\/i>) (\u2026) fogalmaival k\u00f6r\u00fcl\u00edrhat\u00f3 \u00e9rtelmez\u0151i modellt \u00e9p\u00edt fel\u201d.<\/p>\r\n

A v\u00e1szon k\u00f6t\u00f6z\u00e9s \u00e1ltali szab\u00e1lyos felt\u00f6rdel\u00e9s\u00e9nek, saj\u00e1tosan eredeti parcell\u00e1z\u00e1s\u00e1nak \u00e9s az ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben kialakul\u00f3 r\u00e1csozatnak egyr\u00e9szt nem kev\u00e9s k\u00f6ze van a duchampi lenyomathoz \u2013 az \u00e1thajtott v\u00e1szon fel\u00fcletei egym\u00e1sra t\u00e1maszkodnak, egym\u00e1sba iv\u00f3dnak \u2013, m\u00e1sr\u00e9szt egy olyan nyelvi problematik\u00e1t tesznek k\u00e9zzel foghat\u00f3v\u00e1, amely nem csak az analitikus fest\u00e9szet, hanem a strukturalista-szemiotikai<\/i> modell jellemz\u0151it is mag\u00e1\u00e9nak tudja. Az alapforma repetit\u00edv tulajdons\u00e1ga, egym\u00e1sra k\u00f6vetkez\u00e9se folyt\u00e1n egy olyan n\u00e9gyzetr\u00e1csozat j\u00f6n l\u00e9tre, amely imm\u00e1r k\u00edv\u00fcl \u00e1ll a hagyom\u00e1nyos fest\u00e9szet mezsgy\u00e9in, miut\u00e1n hat\u00e1rozottan felszak\u00edtotta azt, mik\u00f6zben az alkot\u00f3 csup\u00e1n anyja k\u00e9k k\u00f6t\u00e9ny\u00e9re gondolt.<\/p>\r\n

Hantai lecsupasz\u00edtott, k\u00fcls\u0151 sallangokt\u00f3l letiszt\u00edtott po\u00e9tikai modellt \u00e1ll\u00edt fel, amelynek alapeszm\u00e9je a fest\u00e9szet (a m\u0171v\u00e9szet) term\u00e9szet\u00e9nek \u00e9s l\u00e9nyegi tulajdons\u00e1gainak az elemz\u00e9se meghat\u00e1rozott vizu\u00e1lis \u00e9s konceptu\u00e1lis strukt\u00far\u00e1k \u00e1ltal. A (fest\u0151)m\u0171v\u00e9sz els\u0151dleges t\u00f6rekv\u00e9se a m\u0171 l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek a folyamat-szeml\u00e9ltet\u00e9s\u00e9ben nyilv\u00e1nul meg: azt k\u00edv\u00e1nja \u00e9rt\u00e9s\u00fcnkre adni, hogyan, milyen nyelvi \u00e9s technikai m\u00f3dszerekkel jutott el a gyakorlati megval\u00f3s\u00edt\u00e1sig.<\/p>\r\n

Hantai m\u00f3dszere nevezhet\u0151 posztminimalist\u00e1nak is, \u00fagy kidolgoz\u00e1s, mint vizu\u00e1lis form\u00e1z\u00e1s tekintet\u00e9ben. Az egym\u00e1sra megt\u00e9veszt\u00e9sig hasonl\u00edt\u00f3 n\u00e9gyzetek elvont, jelent\u00e9s n\u00e9lk\u00fcli k\u00e9psorokk\u00e1 \u00e1llnak \u00f6ssze, mintha egym\u00e1s t\u00fck\u00f6rk\u00e9pei lenn\u00e9nek. A m\u0171 nyelvi sz\u00f6vete kil\u00e9p a meg\u00e9lt val\u00f3s\u00e1g k\u00f6tel\u00e9keib\u0151l, \u00e9s a jelben l\u00e9tez\u00e9s fok\u00e1n szervez\u0151dik \u00f6sszetett szerkezethalmazz\u00e1.<\/p>\r\n

Hantai a \u201etabul\u00e1kban\u201d egyidej\u0171leg alkalmazza a prim\u0151r fest\u00e9szet anyagszeml\u00e9let\u00e9re jellemz\u0151 nyers, direkt besz\u00e9dm\u00f3dot (sz\u00ednhaszn\u00e1lat, gesztu\u00e1lis nyom, alap, text\u00fara) \u00e9s az arra kev\u00e9sb\u00e9 jellemz\u0151 konceptu\u00e1lis, logikai, szemiotikai \u00e9s szintaktikai k\u00e9pelemz\u00e9s ismert megk\u00f6zel\u00edt\u00e9seit. Intellektu\u00e1lis j\u00e1t\u00e9kba bocs\u00e1tkozik, elvezetve a szeml\u00e9l\u0151t a fest\u00e9szet l\u00e9nyeg\u00e9hez, vagyis mag\u00e1hoz a m\u0171v\u00e9szethez, annak legtiszt\u00e1bb eszm\u00e9j\u00e9hez.<\/p>\r\n

Nem tudom, l\u00e9tezik-e olyan megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s, amely kimer\u00edt\u0151en \u00e9s hi\u00e1nytalanul t\u00e1rgyalja Hantai modernista attit\u0171dj\u00e9t; a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s katal\u00f3gus\u00e1ban ink\u00e1bb csak \u00e9rint\u0151leges utal\u00e1sokra leltem. Felt\u00e9telezem, Berecz \u00c1gnes tanulm\u00e1nysz\u00f6vege a Makl\u00e1ry K\u00e1lm\u00e1n \u00e1ltal kiadott Hantai-monogr\u00e1fia m\u00e1sodik k\u00f6tet\u00e9ben hi\u00e1nytalanul t\u00f6lti be ezt az \u0171rt.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

[1]<\/a> Joseph Kosuth: Filoz\u00f3fia ut\u00e1ni m\u0171v\u00e9szet. Ford.: B\u00e1nki Dezs\u0151. In: U\u0151: M\u0171v\u00e9szeti tanulm\u00e1nyok<\/i> \/ Texte \u00fcber Kunst<\/i>. Knoll Galerie, Wien-Budapest, 1992, 113.<\/p>\r\n

[2]<\/a> H\u00e1zas Nikoletta: Vend\u00e9gsz\u00f6vegek a fest\u00e9szet hat\u00e1rmezsgy\u00e9in. Hantai vizu\u00e1lis po\u00e9tik\u00e1ja. In: Hantai<\/i>, katal\u00f3gus, Ludwig M\u00fazeum, Budapest, 2014, 40\u201349.<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Min\u00e9l el\u0151bb t\u00fall\u00e9pni annak a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti pillanatnak a magasztos t\u00e9ny\u00e9n, hogy v\u00e9gre sz\u00fcl\u0151haz\u00e1j\u00e1ban is l\u00e1thatjuk Hantai Simon m\u0171veit \u2013 fogalmaz\u00f3dik meg bennem az els\u0151dleges, \u00f6nmagammal szemben t\u00e1masztott bels\u0151 elv\u00e1r\u00e1s. Holott nem egyszer\u0171. Ann\u00e1l az okn\u00e1l fogva nem egyszer\u0171, hogy tudom\u00e1sunk van r\u00f3la, milyen nehezen adott ki alkot\u00e1sokat a keze al\u00f3l a m\u0171v\u00e9sz \u00e9lete utols\u00f3 szakasz\u00e1ban; […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630880,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[],"class_list":["post-400933","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szabad-kez"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400933","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400933"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400933\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2022744,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400933\/revisions\/2022744"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630880"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400933"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400933"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400933"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}