{"id":400934,"date":"2014-08-03T22:00:00","date_gmt":"2014-08-03T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400934"},"modified":"2023-08-29T22:00:25","modified_gmt":"2023-08-29T21:00:25","slug":"ezoterikus-avantgard","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/ezoterikus-avantgard\/","title":{"rendered":"Ezoterikus avantg\u00e1rd"},"content":{"rendered":"
\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n
\u201eMinden v\u00edz\u201d (Thal\u00e9sz)<\/em><\/div>\r\n<\/blockquote>\r\n

 <\/p>\r\n

Charles Harrison, a brit konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet teoretikusa, az Art and Language csoport szerkeszt\u0151je szerint a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetben a kur\u00e1torok \u00e9s a kritikusok akkor fordulnak az erny\u0151fogalomk\u00e9nt haszn\u00e1lt \u201ekonceptualizmus\u201d kifejez\u00e9shez, ha m\u00e1r kifogytak az adott m\u0171v\u00e9szeti jelens\u00e9g meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 \u00f6tletekb\u0151l, \u00e9s minden \u201eavantg\u00e1rd jelleg\u0171\u201d gyakorlat le\u00edr\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lj\u00e1k. (1)<\/a> A Harrison \u00e1ltal k\u00e1rhoztatott zsurnaliszta gyakorlat fogalmi fel\u00fcletess\u00e9ge ugyanakkor k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl \u00f6sszef\u00fcgg a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szeti jelens\u00e9gek k\u00f6r\u00fcli \u00e1ltal\u00e1nos z\u0171rzavarral, illetve az egyes iskol\u00e1k \u00e9s teoretikusok elt\u00e9r\u0151 narrat\u00edv\u00e1ival, amelyek k\u00f6z\u00fcl az Art and Language-f\u00e9le nyelvfiloz\u00f3fiai praxis is csup\u00e1n az egyik megfeleltet\u00e9se a nyugati t\u00edpus\u00fa konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetnek. A hatvanas \u00e9vek v\u00e9ge \u00f3ta, a m\u0171v\u00e9szeti gyakorlattal p\u00e1rhuzamosan kialakult diskurzusokban az October foly\u00f3irat k\u00f6re \u00e9s a Benjamin Buchloh \u00e1ltal k\u00e9pviselt narrat\u00edva nem esett p\u00e9ld\u00e1ul egybe az int\u00e9zm\u00e9nykritikus m\u0171v\u00e9szeti t\u00f6rekv\u00e9sekkel \u00e9s a hozz\u00e1juk kapcsol\u00f3d\u00f3 m\u0171v\u00e9szn\u00e9vsorral. A Lucy Lippard \u00e1ltal bevezetett, a m\u0171v\u00e9szet \u201edematerializ\u00e1ci\u00f3j\u00e1t\u201d (2)<\/a> k\u00f6zpontba helyez\u0151 fogalom pedig, noha \u00e9ppens\u00e9ggel az egyszer\u0171s\u00edt\u00e9st k\u00edv\u00e1nta szolg\u00e1lni, \u00fajabb sarokk\u00f6v\u00e9t jelenti a domin\u00e1ns diskurzusokban foly\u00f3 defin\u00edci\u00f3s vit\u00e1knak, arr\u00f3l nem is besz\u00e9lve, hogy t\u00f6k\u00e9letesen neglig\u00e1lja az egyes szerz\u0151k \u00e1ltal protokonceptu\u00e1lisnak (3)<\/a> nevezett, fluxussal \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 jelens\u00e9geket.<\/p>\r\n

Innen n\u00e9zve teh\u00e1t nem \u00e9rthetetlen, hogy a rendk\u00edv\u00fcl heterog\u00e9n nyugati te\u00f3ria \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti praxis m\u00e9goly \u201ehorizont\u00e1lis p\u00e1rhuzamoss\u00e1g\u00e1ban\u201d (4)<\/a> a keleti elm\u00e9let nehezen alak\u00edtja ki \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t az egykori vasf\u00fcgg\u00f6ny m\u00f6g\u00f6tt l\u00e9trej\u00f6tt, analogikus m\u0171v\u00e9szeti produktumaival kapcsolatosan. Van \u00fagy, hogy nem is v\u00e1llalkozik r\u00e1. Petern\u00e1k Mikl\u00f3s, aki a nyolcvanas \u00e9vek eleje \u00f3ta foglalkozik a magyarorsz\u00e1gi konceptu\u00e1lis jelens\u00e9gek kutat\u00e1s\u00e1val \u00e9s forr\u00e1sgy\u0171jt\u00e9s\u00e9vel, l\u00e9nyeg\u00e9ben Beke L\u00e1szl\u00f3 \u201eazonosul\u00e1si\u201d modellj\u00e9t k\u00f6veti, (5)<\/a> amikor m\u00e1ig megker\u00fclhetetlen sz\u00f6veg\u00e9ben \u00fagy fogalmaz, hogy \u201ea konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetr\u0151l nem lehet \u00edrni, hiszen alap-meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa, hogy a kritikus vagy interpret\u00e1tor szerep\u00e9t \u00e9s szem\u00e9ly\u00e9t sz\u00fcks\u00e9gtelennek tartja.\u201d (6)<\/a> Ebb\u0151l az attit\u0171db\u0151l k\u00f6vetkezik szerinte a defin\u00edci\u00f3k megalkot\u00e1s\u00e1nak, illetve a t\u00f6rt\u00e9neti feldolgoz\u00e1snak a lehetetlens\u00e9ge, a szerz\u0151i-kur\u00e1tori feladatk\u00f6rnek a m\u0171vek puszta prezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra korl\u00e1tozott felfog\u00e1sa, \u201ea hat\u00e1sok elemz\u00e9se\u201d, valamint m\u00f3dszer\u00e9nek alapmot\u00edvuma: az \u00edr\u00e1s \u00e9s a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s konceptu\u00e1lis m\u0171k\u00e9nt val\u00f3 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se. Ez a \u201et\u00falzott\u201d azonosul\u00e1s lehet az egyik oka annak a recepci\u00f3hi\u00e1nynak, (7)<\/a> amellyel jelen tanulm\u00e1nyban nem foglalkozom, ellenben megpr\u00f3b\u00e1lok t\u00fall\u00e9pni rajta, \u00e9s a Petern\u00e1k Mikl\u00f3s \u00e1ltal a Paksi K\u00e9pt\u00e1rban megrendezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sb\u00f3l (8)<\/a> kiindulva egyfajta narrat\u00edv\u00e1t v\u00e1zolni a konceptu\u00e1lis jelens\u00e9gek tov\u00e1bbi \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\r\n

A Konkoly Gyula 1969-es akci\u00f3j\u00e1nak<\/a> c\u00edm\u00e9t (Itt jelentkezzen \u00f6t egyforma ember<\/i>) k\u00f6lcs\u00f6nz\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s minden eddigin\u00e9l nagyobb l\u00e9pt\u00e9kben mutatta be a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet fogalma al\u00e1 sorolt m\u0171veket az 1965 \u00e9s 1983 k\u00f6z\u00f6tti mintegy h\u00fasz \u00e9vb\u0151l. A magyarorsz\u00e1gi avantg\u00e1rd sz\u00e1mos kanonikus m\u0171v\u00e9nek eredetije, m\u00e1solata, reprodukci\u00f3ja volt egy\u00fctt l\u00e1that\u00f3 a fotogr\u00e1fia dominanci\u00e1j\u00e1t mozg\u00f3k\u00e9pekkel \u00e9s install\u00e1ci\u00f3val ellens\u00falyoz\u00f3 bemutat\u00f3n, ahol v\u00e1ltakozva szerepeltek egyes, tematikus projektek, (9)<\/a> illetve egyes m\u0171v\u00e9szek hangs\u00falyosabb m\u0171csoportjai. Maurer D\u00f3ra \u2013 aki tan\u00e1csad\u00f3k\u00e9nt is r\u00e9szt vett a munk\u00e1ban \u2013 \u00e9s Bak Imre konceptu\u00e1lis sorozatai a vel\u00fck k\u00e9sz\u00edtett interj\u00fak miatt is kiemelt st\u00e1tuszt kapnak a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son, ak\u00e1rcsak a \u201epar excellence\u201d konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9sz Pauer Gyula, akinek T\u00fcntet\u0151t\u00e1bla-erd\u0151<\/i>j\u00e9nek 2009-es rekonstrukci\u00f3j\u00e1t<\/a> a k\u00f6zponti t\u00e9rben install\u00e1lt\u00e1k. Az emeleten, szepar\u00e1lt vet\u00edt\u0151teremben v\u00e1logat\u00e1st mutattak be a Bal\u00e1zs B\u00e9la St\u00fadi\u00f3ban (r\u00e9szben az \u00daj Zenei St\u00fadi\u00f3 tagjainak egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel) k\u00e9sz\u00fclt experiment\u00e1lis filmekb\u0151l, ami a korszak l\u00e9nyeges aspektus\u00e1ra, az interdiszciplin\u00e1ris gondolkod\u00e1sra utalt. Ugyanitt volt l\u00e1that\u00f3 Jov\u00e1novics Gy\u00f6rgy 1971-es Mennyezetre szor\u00edt\u00f3 k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k<\/i>\u00e9nek fot\u00f3sorozata (Jov\u00e1novics, Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s, Lakner L\u00e1szl\u00f3, Szentj\u00f3by Tam\u00e1s akci\u00f3fot\u00f3ival<\/a>), Szentj\u00f3by emblematikus objektje<\/a>, a H\u0171l\u0151 v\u00edz<\/i> \u00e9s a Balatonbogl\u00e1ron megrendezett, els\u0151 vizu\u00e1lis k\u00f6lt\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s dokumentumai (rendezte: Maurer D\u00f3ra \u00e9s T\u00f3th G\u00e1bor). Ugyancsak ebben a szekci\u00f3ban kapott helyet a kur\u00e1tor \u00e1ltal \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt, forr\u00e1sk\u00e9nt j\u00f3l haszn\u00e1lhat\u00f3 videodokument\u00e1ci\u00f3, illetve az 1997-ben megrendezett szimpozion videofelv\u00e9telei is.<\/p>\r\n

A j\u00f3 negyven \u00e9ves k\u00e9s\u00e9ssel megval\u00f3sult, eredetileg 1983-84 k\u00f6r\u00fclre tervezett, \u00e1m akkor meghi\u00fasult ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egyr\u00e9szt rekonstrukci\u00f3, mert egy m\u00faltbeli kur\u00e1tori koncepci\u00f3t aktualiz\u00e1l, m\u00e1sr\u00e9szt figyelembe veszi a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz tartoz\u00f3 k\u00e9zirat 1997-es, legut\u00f3bbi friss\u00edt\u00e9se \u00f3ta megval\u00f3sult k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 esem\u00e9nyeket \u00e9s kutat\u00e1si eredm\u00e9nyeket, melyekben Petern\u00e1k Mikl\u00f3snak meghat\u00e1roz\u00f3 szerepe volt. (10)<\/a> Ez a hibridnek nevezhet\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si koncepci\u00f3 teh\u00e1t egyszerre t\u00fckr\u00f6z egy nyolcvanas \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9re visszavet\u00edtett \u00e1llapotot \u00e9s viszonyul\u00e1st, valamint a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet lez\u00e1rulta ut\u00e1ni (poszt- \u00e9s neo- el\u0151tagokkal megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetett) korszak projekt\u00edv \u00e9s megenged\u0151 szeml\u00e9letm\u00f3dj\u00e1nak elemeit. Ut\u00f3bbi \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9se m\u00e1r a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s alc\u00edm\u00e9ben: szerepl\u0151 \u201ekonceptualizmus\u201d terminusban megmutatkozik, melyet \u2013 ahogy Terry Smith f\u00f6lh\u00edvta r\u00e1 a figyelmet \u2013, a hatvanas-nyolcvanas \u00e9vek alkot\u00f3i magukra n\u00e9zve nem alkalmaztak, \u00e9s majd az 1999-es New York-i Global Conceptualism: Points of Origin, 1950s-1980s<\/i> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s alkalm\u00e1b\u00f3l indult expanz\u00edv \u00fatj\u00e1ra, l\u00e9nyeg\u00e9ben a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet paradigm\u00e1k ir\u00e1nti ig\u00e9ny\u00e9t kiel\u00e9g\u00edtve. (11)<\/a> Petern\u00e1k Mikl\u00f3s a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet tendenci\u00e1inak figyelembe v\u00e9tel\u00e9vel rendezte meg a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st (melynek ford\u00edtott el\u0151zm\u00e9nye ugyanitt Tatai Erzs\u00e9bet ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa volt a neokonceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetr\u0151l (12)<\/a>, egy\u00fattal elutas\u00edtva azokat a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti ortodoxi\u00e1kat, amelyek definit\u00edv jelleggel k\u00f6zel\u00edtenek a m\u0171v\u00e9szet produktumaihoz, \u00e9s interpret\u00e1ci\u00f3s szempontb\u00f3l lez\u00e1rtnak tekintenek \u201ekorszakokat\u201d. (13)<\/a><\/p>\r\n

Ebb\u0151l a szeml\u00e9letm\u00f3db\u00f3l k\u00f6vetkezik, hogy \u2013 noha a szerz\u0151 tiszt\u00e1ban van az egyes fogalmak, \u00edgy a koncept m\u0171v\u00e9szet, a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet, a konceptualizmus, illetve ut\u00f3bbi vari\u00e1nsainak t\u00f6rt\u00e9neti ontol\u00f3gi\u00e1j\u00e1val, \u00e9pp olyan szabadon, illetve szinonimaszer\u0171en alkalmazza \u0151ket, ahogy referenci\u00e1i, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son bemutatott m\u0171vek jelent\u0151s r\u00e9sze. A kiterjesztett konceptualizmus fogalma azt a metodol\u00f3giai egyszer\u0171s\u00edt\u00e9st implik\u00e1lja, hogy a k\u00f6r\u00e9be utalhat\u00f3 minden \u201efogalmi alap\u00fa\u201d m\u0171alkot\u00e1s \u00e9s vele egyenrang\u00fa dokumentum, terv, v\u00e1zlat, fotogr\u00e1fiai \u00f6tlet. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u201enyitott m\u0171k\u00e9nt\u201d val\u00f3 felfog\u00e1sa nagyobb szubjektivit\u00e1st enged meg a v\u00e1logat\u00e1sban (14)<\/a> \u00e9s elker\u00fclhet\u0151v\u00e9 teszi a komparat\u00edv-line\u00e1ris prezent\u00e1ci\u00f3s m\u00f3dozatokat, biztos\u00edtja az egyes alkot\u00f3khoz k\u00f6t\u0151d\u0151 m\u0171vek ontol\u00f3giai \u201efelszabad\u00edt\u00e1s\u00e1t\u201d, \u00e9s halmazati rendszerez\u00e9s\u00fck helyett a kosuthi paradigma (15)<\/a> azonos\u00edt\u00e1selm\u00e9leti elveit t\u00fckr\u00f6zheti vissza. (16)<\/a><\/p>\r\n

Petern\u00e1k Mikl\u00f3s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet alapvon\u00e1s\u00e1t, az \u00f6nreflexivit\u00e1st, valamint a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s az elm\u00e9let nemhierarchikus k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9g\u00e9t modellezi, \u00e9s mint ilyen \u2013 m\u00e1r csak l\u00e9pt\u00e9k\u00e9n\u00e9l \u00e9s forr\u00e1s\u00e9rt\u00e9k\u00e9n\u00e9l fogva is \u2013 minden eddigin\u00e9l nagyobb lehet\u0151s\u00e9get k\u00edn\u00e1l a kosuthi gondolkod\u00e1s<\/i> \u00e9s a vele \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 t\u00e1rgyi manifesztumok megismer\u00e9s\u00e9re. Csakhogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son olyan m\u0171vek is szerepelnek, amelyek nem a kosuthi paradigma, hanem a vele t\u00f6rt\u00e9netileg \u00e9s filoz\u00f3fiailag mondhatni kontroverzi\u00e1lis viszonyban l\u00e9v\u0151 koncept m\u0171v\u00e9szet (concept art)<\/i> paradigm\u00e1j\u00e1hoz tartoznak, m\u00e9g ha a m\u00e1sik, domin\u00e1ns diskurzus el is fedi ezeket a fluxushoz kapcsolhat\u00f3 jelens\u00e9geket.<\/p>\r\n

\u00c9ppen ez\u00e9rt v\u00e9lem\u00e9nyem szerint kev\u00e9ss\u00e9 vitathat\u00f3, hogy a t\u00e1rgyakb\u00f3l kiolvashat\u00f3 tipol\u00f3gia (17)<\/a>, mely sok esetben t\u00e1maszkodik Beke L\u00e1szl\u00f3 kor\u00e1bbi elemz\u00e9seire, illetve a kort\u00e1rsi t\u00e1rsadalomkritikus\/aktivista m\u0171v\u00e9szet sz\u00e1m\u00e1ra ny\u00fajtott szubverz\u00edv-genealogikus minta ma m\u00e1r nem elegend\u0151 a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szeti jelens\u00e9gek magyarorsz\u00e1gi t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez. A hi\u00e1nyz\u00f3 recepci\u00f3 p\u00f3tl\u00e1sa nem od\u00e1zhat\u00f3 tov\u00e1bb: ha a nyolcvanas \u00e9vekben m\u00e9g nem is, de 2014-ben m\u00e1r mindenk\u00e9pp \u00e1ll\u00edt\u00e1sokra, s\u0151t, defin\u00edci\u00f3kra, legels\u0151 sorban pedig pontos fogalomhaszn\u00e1latra (18)<\/a> van sz\u00fcks\u00e9g ahhoz, hogy meg tudjuk \u00edrni az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek kontextusba \u00e1gyazott, mikrot\u00f6rt\u00e9neti alapokon \u00e1ll\u00f3 lok\u00e1lis narrat\u00edv\u00e1j\u00e1t. A feladat rendk\u00edv\u00fcl bonyolult, de tal\u00e1n minden k\u00eds\u00e9rlet \u00e9s adal\u00e9k hozz\u00e1j\u00e1rul valamelyest a k\u00e9p kitisztul\u00e1s\u00e1hoz. (19)<\/a> Ehhez h\u00edvom seg\u00edts\u00e9g\u00fcl a k\u00f6z\u00e9p-kelet-eur\u00f3pai r\u00e9gi\u00f3 el\u0151rehaladottabb f\u00e1zisban l\u00e9v\u0151 kutat\u00e1sainak eredm\u00e9nyeit, illetve azokat a magyarorsz\u00e1gi m\u0171v\u00e9szet szempontj\u00e1b\u00f3l is jellemz\u0151 diskurzusokat, amelyek a lok\u00e1lis specifikumokat figyelembe vev\u0151 megnevez\u00e9seket gener\u00e1ltak annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy az adott k\u00f6zegben l\u00e9trej\u00f6tt m\u0171v\u00e9szet fogalmi keretei meghat\u00e1rozhat\u00f3k legyenek.<\/p>\r\n

Amikor Boris Groys a nemhivatalos szovjet m\u0171v\u00e9szeti jelens\u00e9gek le\u00edr\u00e1s\u00e1ra \u00e9s az anglo-amerikai konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szett\u0151l val\u00f3 megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s\u00fcl 1979-ben bevezette a romantikus konceptualizmus<\/i> (20)<\/a> fogalm\u00e1t (amelyet n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb maga is kritik\u00e1val illetett), azzal a keleti r\u00e9gi\u00f3ra kiterjeszthet\u0151 probl\u00e9m\u00e1val szembes\u00fclt, amely az autentikus \u00e9s a deriv\u00e1tum fogalmaival \u00edrhat\u00f3 le. Els\u0151dleges k\u00e9rd\u00e9s teh\u00e1t, hogy eredeti m\u0171v\u00e9szeti jelens\u00e9gnek tekintj\u00fck-e a nyugati m\u0171v\u00e9szett\u0151l t\u00e1vol es\u0151 sz\u00ednterek produktumait, vagy puszt\u00e1n a nyugati vari\u00e1ci\u00f3inak. Groys els\u0151sorban a hasonl\u00f3s\u00e1gokra fekteti a hangs\u00falyt a moszkvai \u00e9s a nyugati konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet vonatkoz\u00e1s\u00e1ban, amelyek n\u00e9lk\u00fcl a moszkvai jelens\u00e9gek puszt\u00e1n egzotikus \u00e1rucikk\u00e9 voln\u00e1nak reduk\u00e1lhat\u00f3k. (21)<\/a> A f\u00f6lvet\u00e9s term\u00e9szetesen nem \u00faj, v\u00e9gigk\u00eds\u00e9ri a huszadik sz\u00e1zadi modernista \u00e9s avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, \u00e9s szorosan kapcsol\u00f3dik az \u00f6nazonoss\u00e1g \u00e9s a szinkronit\u00e1s k\u00e9rd\u00e9seihez. Magyarorsz\u00e1gi kontextusban anal\u00f3giak\u00e9nt vethet\u0151 f\u00f6l a pop arttal \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe hozhat\u00f3 m\u0171vek \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se k\u00f6r\u00fcl f\u00f6lmer\u00fcl\u0151 \u00e9s a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szethez t\u00f6rt\u00e9netileg is k\u00f6zel \u00e1ll\u00f3 probl\u00e9mak\u00f6r, melyet Tim\u00e1r Katalin a kolonialista elm\u00e9letek eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1val \u00edrt le. Az \u00e1ltala v\u00e1zolt dilemma szerint a magyar, illetve b\u00e1rmelyik periferikus kult\u00fara sz\u00e1m\u00e1ra az az eld\u00f6ntend\u0151 k\u00e9rd\u00e9s, hogy \u201ehogyan alkalmazzunk lok\u00e1lis k\u00f6rnyezetben megalkotott fogalmakat a nemzetk\u00f6zi kontextusban an\u00e9lk\u00fcl, hogy egy\u00e9rtelm\u0171en provinci\u00e1lisak maradn\u00e1nk, \u00e9s hogyan tegy\u00fck magunk\u00e9v\u00e1 a nemzetk\u00f6zileg \u00e9rv\u00e9nyes terminol\u00f3gi\u00e1t a helyi k\u00f6zegben an\u00e9lk\u00fcl, hogy kock\u00e1ra tenn\u00e9nk a helyi saj\u00e1toss\u00e1gokat, gyarmatos\u00edtva saj\u00e1t kult\u00far\u00e1nkat, m\u0171v\u00e9szet\u00fcnket \u00e9s gondolkod\u00e1sunkat.\u201d (22)<\/a><\/p>\r\n

Visszat\u00e9rve a romantikus konceptualizmus fogalmi konstrukci\u00f3j\u00e1hoz, a terminus a nyugati sz\u00ednt\u00e9rrel val\u00f3 komparat\u00edv elemz\u00e9s r\u00e9v\u00e9n sz\u00fcletett, mely sor\u00e1n a szerz\u0151 a nemhivatalos szovjet m\u0171v\u00e9szet kontextu\u00e1lis saj\u00e1toss\u00e1gait vette figyelembe: a piac n\u00e9lk\u00fcli m\u0171k\u00f6d\u00e9st, a bar\u00e1ti mikrok\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek r\u00e9szben cenzur\u00e1lis okokra visszavezethet\u0151 szervez\u0151d\u00e9seit, \u00e9s az univerz\u00e1lis m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net ut\u00f3pikus ter\u00e9ben val\u00f3 imagin\u00e1ci\u00f3t. V\u00e9gk\u00f6vetkeztet\u00e9sk\u00e9nt ezt a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st teszi: \u201ea moszkvai konceptualizmus val\u00f3ban egyfajta konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet, de ann\u00e1l is ink\u00e1bb egyfajta diszkurz\u00edv pop art\u201d volt. A pop art \u00e9s a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet k\u00f6z\u00f6s fogalmi platformra hoz\u00e1s\u00e1hoz a magyarorsz\u00e1gi kontextusban (\u00e9s a r\u00e9gi\u00f3 m\u00e1s orsz\u00e1gaiban) is megfigyelhet\u0151 kv\u00e1zi egyidej\u0171s\u00e9g szolg\u00e1ltatja a t\u00f6rt\u00e9neti h\u00e1tteret, vagyis a pop art, a fluxus, az akcionizmus, a koncept m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet, a body art, a land art stb. id\u0151beli p\u00e1rhuzamoss\u00e1ga. V\u00e9lem\u00e9nyem szerint ugyanakkor a fogalmak pontos haszn\u00e1lat\u00e1nak \u00e9pp a t\u00f6rt\u00e9netis\u00e9g figyelembe v\u00e9tele jelenti az alapj\u00e1t, vagyis azok a perspektivikusan eleny\u00e9sz\u0151nek l\u00e1tsz\u00f3 id\u0151beli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek (ak\u00e1r egy-k\u00e9t \u00e9v), amelyek egy-egy tendencia megjelen\u00e9se k\u00f6z\u00f6tt h\u00faz\u00f3dnak, p\u00e9ld\u00e1ul a fluxus, illetve a koncept m\u0171v\u00e9szet, valamint a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet viszonylat\u00e1ban. \u00cdr\u00e1somnak \u2013 kutat\u00f3i \u00e9rdekl\u0151d\u00e9sem ir\u00e1nya miatt is \u2013 ez a ter\u00fclet, a fluxus \u00e9s a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet hat\u00e1rvid\u00e9ke jelenti a f\u00f3kusz\u00e1t.<\/p>\r\n

A region\u00e1lis diskurzusban a jugoszl\u00e1v, illetve ex-jugoszl\u00e1v sz\u00ednt\u00e9ren tal\u00e1ljuk a legt\u00f6bb p\u00e9ld\u00e1t a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet fogalmi k\u00eds\u00e9rleteire. Az 1978-ban megjelent els\u0151 \u00f6sszefoglal\u00f3 k\u00f6tetet (23)<\/a> k\u00f6vet\u0151en sorra jelentek meg a t\u00e9m\u00e1ba illeszked\u0151 publik\u00e1ci\u00f3k. Mi\u0161ko \u0160uvakovic az \u00e1ltala t\u00e1rsszerkesztett tanulm\u00e1nyk\u00f6tetben (24)<\/a> a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet kanonikusabb aspektusai (tautologikus, \u00f6nreflex\u00edv, nyelvi-lingvisztikai stb.) mellett az ilyen t\u00edpus\u00fa m\u0171v\u00e9szet metafizikus karakter\u00e9t emeli ki, Renato Barilli \u201emisztikus konceptualizmus<\/i>\u201d, illetve Tomas Brejc \u201etranszcendent\u00e1lis konceptualizmus<\/i>\u201d terminusainak f\u00f6lid\u00e9z\u00e9s\u00e9vel. Ez az a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s, amelyet magyarorsz\u00e1gi viszonylatban, Hamvas B\u00e9la ezoterikus filoz\u00f3fi\u00e1ja nyom\u00e1n \u00e9s az \u0151 kiterjedt inspir\u00e1ci\u00f3j\u00e1t figyelembe v\u00e9ve \u201eezoterikus avantg\u00e1rdnak\u201d lehetne nevezni. (25)<\/a><\/p>\r\n

Ugyancsak az ex-jugoszl\u00e1v kontextusn\u00e1l maradva, Tihomir Milovac a t\u00e1rsadalompszichol\u00f3gi\u00e1b\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt kifejez\u00e9s, angolul \u201emisfits<\/i>\u201d (kb. \u201eantiszoci\u00e1lis egy\u00e9n\u201d) al\u00e1 rendeli a nyelvi jelens\u00e9geket, akci\u00f3kat \u00e9s a mindennapi \u00e9let megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 strat\u00e9gi\u00e1kat egyar\u00e1nt magukba foglal\u00f3, m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s nem m\u0171v\u00e9szeti konceptu\u00e1lis jelens\u00e9geket. (26)<\/a> A jugoszl\u00e1v k\u00f6zeg egyik felt\u0171n\u0151 jellegzetess\u00e9ge az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s, illetve a kollekt\u00edv m\u0171k\u00f6d\u00e9s a hatvanas-hetvenes \u00e9vekben, a Gorgona csoportt\u00f3l a Red Peristyle-en kereszt\u00fcl a Szombathy B\u00e1lint \u00e9s Ladik Katalin r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel m\u0171k\u00f6d\u0151 Bosch+Bosch csoportig. Milovac \u2013 Tony Godfrey kronol\u00f3gi\u00e1j\u00e1val egyez\u0151 m\u00f3don \u2013 a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen hat\u00e1rozza meg a konceptu\u00e1lis jelens\u00e9gek id\u0151belis\u00e9g\u00e9t: protokonceptu\u00e1lis (\u00f6tvenes-hatvanas \u00e9vek, \u00e9rintkezve a fluxussal), konceptu\u00e1lis (1960-70), poszt- \u00e9s neokonceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet (1980 \u00e9s 1990-es \u00e9vek).<\/p>\r\n

A lengyel sz\u00ednt\u00e9ren Lukasz Ronduda szint\u00e9n nagy diverzit\u00e1sr\u00f3l besz\u00e9l a hetvenes \u00e9vek m\u0171v\u00e9szet\u00e9t illet\u0151en, de \u0151 az el\u0151z\u0151 p\u00e9ld\u00e1kkal ellent\u00e9tben a val\u00f3s\u00e1ghoz f\u0171z\u0151d\u0151 viszony fel\u0151l k\u00f6zel\u00edti meg a korszakot. A \u201eposztesszencializmus\u201d, illetve a \u201epragmatizmus\u201d fogalmaival \u00edrja le a hetvenes \u00e9veknek azt a karakterisztikum\u00e1t, amelyet a val\u00f3s\u00e1g ir\u00e1nti nyitotts\u00e1gban foglal \u00f6ssze, \u00e9s ezen bel\u00fcl a konceptualizmust a legjellemz\u0151bb \u201eposztesszencialista mozgalomk\u00e9nt\u201d hat\u00e1rozza meg. (27)<\/a><\/p>\r\n

Ezek a kiragadott p\u00e9ld\u00e1k j\u00f3l illusztr\u00e1lj\u00e1k azt a m\u00f3dszertani heterogenit\u00e1st, amely nagyr\u00e9szt a probl\u00e9ma \u00f6sszetetts\u00e9g\u00e9b\u0151l ered. A ljubljanai Moderna Galerija \u2013 amely Eur\u00f3p\u00e1ban az 1990-es \u00e9vek eleje \u00f3ta els\u0151k\u00e9nt fogott avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szet gy\u0171jt\u00e9s\u00e9be \u2013 Zdenka Badovinac kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re 2007-ben konferenci\u00e1t szervezett a kelet-eur\u00f3pai konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetr\u0151l, ahol a r\u00e9sztvev\u0151k (Zdenka Badovinac, Eda \u010cufer, Cristina Freie, Boris Groys, Charles Harrison, V\u00edt Havranek, Piotr Piotrowski, Branka Stipan\u010di\u0107) konszenzu\u00e1lis fogalomalkot\u00e1sra \u00e9s a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet region\u00e1lis \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1l\u00f3 m\u00f3dszertani alapok kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekedtek. A k\u00e9t r\u00e9szletben publik\u00e1lt besz\u00e9lget\u00e9sb\u0151l (28)<\/a> az olvashat\u00f3 ki, hogy a vasf\u00fcgg\u00f6ny m\u00f6g\u00f6tt kialakult szociokultur\u00e1lis diverzit\u00e1sokon bel\u00fcl f\u00f6lfedezhet\u0151k bizonyos t\u00e1mpontok, de a r\u00e9gi\u00f3 (valamint a nemhivatalos szovjet \u00e9s latin-amerikai) m\u0171v\u00e9szete, illetve a nyugati m\u0171v\u00e9szet viszony\u00e1t illet\u0151 konszenzusos minimum n\u00e9h\u00e1ny pontban \u00f6sszefoglalhat\u00f3.<\/p>\r\n

A tov\u00e1bbiakban ezeknek a diskurzusbeli konszenzusoknak (a modernizmus dekonstrukci\u00f3ja, szinkronit\u00e1s, ideol\u00f3giakritika stb.) a figyelembe v\u00e9tel\u00e9vel pr\u00f3b\u00e1lom meg v\u00e1zolni a Magyarorsz\u00e1gon a hatvanas \u00e9vekben megjelent proto-konceptu\u00e1lis gondolkod\u00e1s egyfajta narrat\u00edv\u00e1j\u00e1t, a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti tradicionalizmussal ellent\u00e9tben (mely az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szetet els\u0151sorban a t\u00e1blak\u00e9p perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1b\u00f3l \u00e9rtelmezi) (29)<\/a> az immateri\u00e1lis \u00e9s antim\u0171v\u00e9szeti jelens\u00e9gekre koncentr\u00e1lva.<\/p>\r\n

Happening \u00e9s nyelv \u2013 a fogalomm\u0171v\u00e9szet megjelen\u00e9se<\/i><\/p>\r\n

Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s \u00e9szrev\u00e9tele szerint a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet gyakorlata Magyarorsz\u00e1gon j\u00f3val megel\u0151zte az elm\u00e9letet: \u201eEl\u0151sz\u00f6r is itt, Magyarorsz\u00e1gon a koncept, a konceptnek nevezhet\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9g el\u0151bb \u00fagy j\u00e1rta \u00e1t mindenkinek a tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t, hogy \u00e9szre se vette. Sok\u00e1ig m\u00e9g azt sem tudt\u00e1k, hogy van koncept-m\u0171v\u00e9szet, de m\u00e1r csin\u00e1ltak ilyen jelleg\u0171 munk\u00e1kat.\u201d (30)<\/a> Petern\u00e1k Mikl\u00f3s tanulm\u00e1ny\u00e1nak korszakol\u00e1sa szerint ezt a korai \u201ekonceptes\u201d id\u0151szakot (1966-68) k\u00f6vette a terjeszked\u00e9s (1970-71), majd az individu\u00e1lis utakat, illetve n\u00e9mely alkot\u00f3kn\u00e1l az elfordul\u00e1st megel\u0151z\u0151 cs\u00facspont (1972-73) ut\u00e1n 1976-t\u00f3l, a R\u00f3zsa pressz\u00f3 k\u00f6r\u00e9vel egy\u00fctt a konszenzus kialakul\u00e1sa figyelhet\u0151 meg. A m\u0171v\u00e9sz-interj\u00fakb\u00f3l \u00e9s m\u0171v\u00e9sz-sz\u00f6vegekb\u0151l kirajzol\u00f3d\u00f3 protokronizmus-jelens\u00e9g, vagyis annak hangoztat\u00e1sa, hogy bizonyos tendenci\u00e1kat, gondolkod\u00e1sm\u00f3dot \u0151k vezettek be (ak\u00e1r a \u201eNyugatot\u201d is megel\u0151zve) a lok\u00e1lis diskurzusokba, \u00f6nmag\u00e1ban is a korai, 1966-68 k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakra tereli a figyelmet.<\/p>\r\n

Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s m\u00e1r szinte meghat\u00f3 m\u00f3don hangs\u00falyozza 1983-as interj\u00faj\u00e1ban saj\u00e1t prim\u00e1tus\u00e1t a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet magyarorsz\u00e1gi bevezet\u00e9s\u00e9ben, anekdotikusan \u00e1br\u00e1zolva a tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9vel szembeni ellen\u00e1ll\u00e1st, vagy legal\u00e1bbis meg nem \u00e9rt\u00e9st. A k\u00f6zte \u00e9s az Iparterv csoport k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9v\u0151 f\u00e1ziseltol\u00f3d\u00e1st azzal illusztr\u00e1lja, hogy 1968-as konceptu\u00e1lis happeningj\u00e9t \u00e9rtetlens\u00e9ggel fogadta az underground m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zeg, majd a hat darabb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 sz\u00f6veges fot\u00f3munk\u00e1j\u00e1t nem szerkesztett\u00e9k be a II. Iparterv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00eds\u00e9r\u0151 kiadv\u00e1ny\u00e1ba, a Dokumentumba. Erd\u00e9ly szerint saj\u00e1t korai konceptu\u00e1lis m\u0171veinek befogad\u00e1s\u00e1t az akad\u00e1lyozta, hogy az Iparterv idej\u00e9n, 1968-69-ben m\u00e9g senki nem \u00e9rtette a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet elm\u00e9let\u00e9t, eg\u00e9szen addig, m\u00edg a Nyugatr\u00f3l be nem sz\u0171r\u0151d\u0151 tov\u00e1bbi inform\u00e1ci\u00f3k meg nem er\u0151s\u00edtett\u00e9k az \u00e1ltala k\u00e9pviselt jelens\u00e9get. (31)<\/a> Mindez hasonl\u00f3an t\u00f6rt\u00e9nt ahhoz, mondja, ahogy a happening is megjelent, ugyanakkor \u0151 a Szentj\u00f3by-f\u00e9le \u201esz\u00fcrrealista happeninggel\u201d szemben a konceptu\u00e1lis akci\u00f3k \u201emellett volt.\u201d (32)<\/a><\/p>\r\n

Erd\u00e9ly \u2013 id\u0151nk\u00e9nt parodisztikus \u2013 \u00f6nmitiz\u00e1l\u00e1sa, mely j\u00f3l be\u00e1gyaz\u00f3dott a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net-\u00edr\u00e1s azon ig\u00e9ny\u00e9be, hogy a hatvanas-hetvenes \u00e9vek \u00faj avantg\u00e1rdj\u00e1t a t\u00f6rt\u00e9neti avantg\u00e1rd mint\u00e1j\u00e1ra mozgalomk\u00e9nt k\u00e9pzelje el \u00e9s konstru\u00e1ljon hozz\u00e1 egy \u201eapafigur\u00e1t\u201d, (33)<\/a> a nemzetk\u00f6zi szakirodalmat is meghat\u00e1roz\u00f3 \u201eeredm\u00e9nyt\u201d \u00e9rt el: Piotr Piotrowski egyenesen neki tulajdon\u00edtja a hatvanas \u00e9vek olyan meghat\u00e1roz\u00f3 \u201em\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6veit\u201d, mint az 1966-os Az eb\u00e9d<\/i> (1966), illetve az Aranyvas\u00e1rnap<\/i> (1966) happeningek. (34)<\/a> Ezt az eltorzult geneal\u00f3gi\u00e1t az\u00e9rt sz\u00fcks\u00e9ges korrig\u00e1lni, mert a happening val\u00f3ban paradigmav\u00e1lt\u00f3 esem\u00e9nye volt a hatvanas \u00e9vek vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1j\u00e1nak, \u00e9s mint ilyen, azt a fordulatot fejezte ki, amely a hagyom\u00e1nyos m\u00e9diumokkal, illetve a t\u00e1blak\u00e9pi gondolkod\u00e1ssal val\u00f3 szak\u00edt\u00e1s r\u00e9v\u00e9n egy m\u0171v\u00e9szetellenes attit\u0171d bevezet\u00e9s\u00e9t jelentette. A happening a modernizmust lev\u00e1lt\u00f3 radik\u00e1lis \u00faj avantg\u00e1rd pillanat\u00e1t \u00e9s a fogalomm\u0171v\u00e9szet (concept art) megjelen\u00e9s\u00e9t jel\u00f6li a magyarorsz\u00e1gi m\u0171v\u00e9szetben, amelyet azonban nem a modernizmusba m\u00e9lyen be\u00e1gyazott Erd\u00e9ly, (35)<\/a> hanem az \u00faj gener\u00e1ci\u00f3 k\u00e9t k\u00e9pvisel\u0151je, Altorjay G\u00e1bor \u00e9s Szentj\u00f3by Tam\u00e1s v\u00e1llalt f\u00f6l.<\/p>\r\n

A We\u00f6res S\u00e1ndor \u00e9s Pilinszky J\u00e1nos \u00e1ltal k\u00e9pviselt modernista vers\u00edr\u00e1s hagyom\u00e1ny\u00e1val val\u00f3 szak\u00edt\u00e1sr\u00f3l, az egy\u00e9ni \u00e9s csoportos improviz\u00e1ci\u00f3s k\u00eds\u00e9rletekr\u0151l Szentj\u00f3by Tam\u00e1s t\u00f6bb alkalommal besz\u00e1molt. (36)<\/a> Ezek a nyelvi-szemantikai k\u00eds\u00e9rletek a magyarorsz\u00e1gi akcionizmus t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek azt a saj\u00e1toss\u00e1g\u00e1t t\u00fckr\u00f6zik, hogy a happening \u2013 szemben a tengeren t\u00fali akci\u00f3fest\u00e9szeti eredettel \u2013 nem a fest\u00e9szet esem\u00e9nyk\u00e9nt val\u00f3 mediatiz\u00e1l\u00e1s\u00e1b\u00f3l, hanem sz\u00f6veg \u00e9s val\u00f3s\u00e1g viszony\u00e1nak akcionista \u00e1t\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9b\u0151l indult ki. A happening m\u0171v\u00e9szetelleness\u00e9ge, amely primit\u00edv testi r\u00edtusokban (ev\u00e9s, h\u00e1ny\u00e1s) megnyilv\u00e1nul\u00f3 performat\u00edv esem\u00e9nysorra reduk\u00e1lta a m\u0171v\u00e9szet elitizmus\u00e1t, a t\u00e1rsadalmi val\u00f3s\u00e1g nyelvi konvenci\u00f3it \u00e9s politikum\u00e1t egyszerre utas\u00edtotta vissza. M\u00e1sr\u00e9szt a happening a hagyom\u00e1nyos fogalmaknak meg nem feleltethet\u0151 \u00faj nyelv \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet funkci\u00f3j\u00e1nak \u00e1t\u00e9rtelmez\u00e9se r\u00e9v\u00e9n a konceptualit\u00e1s<\/i> megjelen\u00e9s\u00e9t is mag\u00e1val hozta: \u201eAz els\u0151 happening a nyelvb\u0151l indult ki, a jel \u00e9s jelent\u00e9se (a hozz\u00e1tapadt tradicion\u00e1lis m\u0171veletsor) kapcsolat\u00e1t tette nevets\u00e9gess\u00e9. E nyelvrombol\u00e1s azonban nem azonos, s\u0151t, \u00e9ppen ellent\u00e9tes a nyelv t\u00e1rsadalmi szint\u0171, folyamatos ront\u00e1s\u00e1val. A happening sor\u00e1n ugyanis javaslatok sz\u00fclettek a nyelv meg\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Term\u00e9szetes, hogy ez csak cselekv\u00e9s (happening) \u00fatj\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nhet, ha elfogadjuk az operacionalizmus t\u00e9tel\u00e9t: a fogalmak \u00e9s a megfelel\u0151 m\u0171veletsorok azonoss\u00e1g\u00e1t. Nyelv\u00faj\u00edt\u00e1s eszerint nem lehets\u00e9ges steril \u00bbszakmai\u00ab k\u00f6rnyezetben, eszk\u00f6z\u00f6kkel, amik\u00e9nt a m\u0171v\u00e9szet sem auton\u00f3m, klasszikus form\u00e1j\u00e1ban sz\u00fcletett. A nyelv\u00faj\u00edt\u00e1s konceptu\u00e1lis k\u00eds\u00e9rlete teh\u00e1t egy\u00fattal ritu\u00e1lis. Egyszerre teremt kapcsolatot \u2013 primit\u00edv r\u00edtusok m\u00f3dj\u00e1n \u2013 elemi er\u0151kkel, de a civiliz\u00e1ci\u00f3 mechanizmusaival is. (\u2026) A konceptualit\u00e1ssal mer\u0151ben ellent\u00e9tes r\u00edtus tette kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6lhet\u0151v\u00e9 a nyelvi j\u00e1t\u00e9kban az \u00faj megnevez\u00e9s\u00e9nek k\u00e9nyszer\u00e9t, a strukt\u00far\u00e1t, a st\u00edlust, azaz mindazt, ami a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171v\u00e9szetek \u00bbnyelv\u00e9t\u00ab alkotja.\u201d (37)<\/a><\/p>\r\n

A happening \u00e1trendezte a m\u0171v\u00e9szet addigi defin\u00edci\u00f3it, melyek egy passz\u00edv prezent\u00e1ci\u00f3s viszonyon alapultak, \u00e9s a hangs\u00falyokat a n\u00e9z\u00e9sr\u0151l a r\u00e9szv\u00e9telre, a l\u00e1tv\u00e1nyr\u00f3l az interaktivit\u00e1sra helyezte \u00e1t. Megjelen\u00e9s\u00e9vel \u00e9rtelmezhetetlenn\u00e9 v\u00e1ltak olyan fogalmak \u00e9s elvek, mint a m\u0171alkot\u00e1s materi\u00e1lis min\u0151s\u00e9ge, az eladhat\u00f3s\u00e1g (a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet szempontj\u00e1b\u00f3l is kritikus referenci\u00e1k), vagy a monom\u00e9dia, hely\u00fckbe az efemer t\u00e1rgyi elemekb\u0151l \u00e9p\u00fcl\u0151, tal\u00e1lt befogad\u00f3i t\u00e9r, az environment (38)<\/a>, illetve az interm\u00e9dia fogalma l\u00e9pett. \u201eA happening egyes\u00edti mag\u00e1ban a k\u00f6lt\u00e9szet, a zene, a fest\u00e9szet, a szobr\u00e1szat, a sz\u00ednh\u00e1z \u00e9s a film t\u00f6rekv\u00e9seit\u201d \u2013 foglalta \u00f6ssze egykor\u00fa \u00edr\u00e1s\u00e1ban Altorjay G\u00e1bor. (39)<\/a><\/p>\r\n

A k\u00f6lt\u00e9szet tot\u00e1lis kiterjeszt\u00e9sek\u00e9nt is defini\u00e1lt happening gyakorlattal p\u00e1rhuzamosan keletkeztek Szentj\u00f3by Tam\u00e1s azon k\u00e9pversei, amelyek hordoznak bizonyos konceptu\u00e1lis jelleget abban az \u00e9rtelemben, hogy k\u00e9p \u00e9s sz\u00f6veg nem-hierarchikus egys\u00e9g\u00e9t val\u00f3s\u00edtj\u00e1k meg. Boris Groys defin\u00edci\u00f3j\u00e1nak \u00e9rtelm\u00e9ben \u201ea konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet r\u00f6viden a sz\u00f6veg \u00e9s k\u00e9p egyenrang\u00fas\u00e1g\u00e1t jelenti. A k\u00e9pet egy \u00edr\u00e1sos komment\u00e1r helyettes\u00edti, egy bizonyos projekt, kritikus \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1s le\u00edr\u00e1sa. Ez a nyelvhaszn\u00e1lat a m\u0171v\u00e9szet dematerializ\u00e1ci\u00f3ja-, illetve dekommercializ\u00e1ci\u00f3jak\u00e9nt foghat\u00f3 fel.\u201d Groys meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa r\u00e9szlegesen \u00e9rv\u00e9nyesnek tekinthet\u0151 Szentj\u00f3by olyan k\u00e9pverseire, mint a Paralel Kurzus Tanp\u00e1lya programba tartoz\u00f3, \u00faj t\u00e9r-id\u0151 viszonylatokat projektszer\u0171en<\/a> tervez\u0151 GLOBART<\/i> (1966-67), vagy a v\u00e1ltoz\u00e1st k\u00e9nyszerk\u00f6lt\u00f6z\u00e9ssel<\/a> realiz\u00e1l\u00f3 K\u00f6lt\u00f6z\u0151h\u00e1z-terv I.<\/i> (1967). Az ilyen t\u00edpus\u00fa m\u0171vek \u00faj min\u0151s\u00e9get vezettek be a hatvanas \u00e9vek vizu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet\u00e9be (hogy majd a hetvenes \u00e9vek els\u0151 fel\u00e9t\u0151l m\u00e1sok is f\u00f6lismerj\u00e9k a jelent\u0151s\u00e9g\u00fcket), amelyek azonban csak bizonyos pontokon \u00e9rintkeznek a kosuthi paradigm\u00e1val, tekintve, hogy esszenci\u00e1lis m\u00f3don hordozz\u00e1k a v\u00e1ltoz\u00e1sra ir\u00e1nyul\u00f3 cselekv\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, az akcionizmust.<\/p>\r\n

Beke L\u00e1szl\u00f3 megfigyel\u00e9se szerint, amikor Szentj\u00f3by \u00e1tt\u00e9rt a k\u00e9pversre, akkor l\u00e9nyeg\u00e9ben a magyarorsz\u00e1gi hagyom\u00e1nyt\u00f3l is f\u00fcggetlen\u00edtette mag\u00e1t, (40)<\/a> \u00e9s legfeljebb a csek\u00e9ly referenci\u00e1j\u00fa dadaista k\u00e9pversek (pl. Tamk\u00f3 Sirat\u00f3 K\u00e1roly) \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge \u00e1llt el\u0151tte. A dadaist\u00e1k \u00fajszer\u0171 tipogr\u00e1fiai megold\u00e1saihoz, s\u00edkbeli, meglep\u0151en elrendezett sz\u00f3kapcsolataihoz k\u00e9pest azonban itt dimenzion\u00e1lis v\u00e1lt\u00e1s k\u00f6vetkezett be, amennyiben Szentj\u00f3by t\u00e1rgynak tekinti a verset. \u201eSzentj\u00f3by a behelyettes\u00edt\u00e9s elv\u00e9t alkalmazza: abb\u00f3l indul ki, hogy a sz\u00f6veg hely\u00e9be b\u00e1rmi<\/i> l\u00e9phet, csup\u00e1n k\u00f6lt\u0151i nyersanyagnak kell tekinteni; k\u00f6ltem\u00e9ny a k\u00e9p, k\u00f6ltem\u00e9ny az anyag, k\u00f6ltem\u00e9ny a t\u00e1rgy, k\u00f6ltem\u00e9ny a cselekedet \u2013 perspektivikusan minden k\u00f6ltem\u00e9nny\u00e9 v\u00e1lhat!\u201d (41)<\/a> \u00cdgy v\u00e1lik k\u00f6lt\u00e9szett\u00e9 (akci\u00f3verss\u00e9) egy pinc\u00e9r feh\u00e9r zak\u00f3j\u00e1nak zseb\u00e9n a toll ki-behelyez\u00e9se sor\u00e1n keletkezett vonalh\u00e1l\u00f3, egy k\u00e9s\u0151bbi, 1973-as p\u00e9ld\u00e1n\u00e1l maradva, amely a balatonbogl\u00e1ri vizu\u00e1lis k\u00f6lt\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ut\u00e1n a paksi v\u00e1logat\u00e1sba is beker\u00fclt. Az \u00f6sszegy\u0171rt, olvashatatlann\u00e1 tett sz\u00f6veg \u00faj, t\u00e1rgyi dimenzi\u00f3j\u00e1ban jelenik meg<\/a> a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s Kaloda<\/i> (1967) c\u00edm\u0171 k\u00e9pvers\u00e9n, annak illusztr\u00e1l\u00e1s\u00e1ra, hogy a fogalomm\u0171v\u00e9szet \u00e9rtelm\u00e9ben a t\u00e1rgy voltak\u00e9ppeni anyaga nem a pap\u00edr, hanem a m\u00f3dosul\u00e1sokon \u00e1tesett nyelv. De ahogy az aktu\u00e1lpolitikai sz\u00f3t\u00f6red\u00e9kek nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 teszik, Szentj\u00f3by a fogalmak h\u00e1l\u00f3zat\u00e1b\u00f3l szervez\u0151d\u0151 nyelvet nem egy z\u00e1rt eszt\u00e9tikai rendszerben kezelte, hanem olyan kommunik\u00e1ci\u00f3s eszk\u00f6znek tekintette, mely a legszorosabb viszonyban van a val\u00f3s\u00e1ggal.<\/p>\r\n

De ki az a Henry Flynt?<\/i><\/p>\r\n

A happeninggel \u00f6sszekapcsolt koncept m\u0171v\u00e9szet fogalm\u00e1t Szentj\u00f3by abban az \u00e9rtelemben haszn\u00e1lja, ahogy a fluxus h\u00e1l\u00f3zathoz csak laz\u00e1n k\u00f6t\u0151d\u0151 zeneszerz\u0151, matematikus \u00e9s filoz\u00f3fus Henry Flynt 1961-ben bevezette (42)<\/a>: \u201ea koncept art \u00e9s a happening k\u00f6z\u00f6tt abszol\u00fat \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s van. (\u2026) Amikor az ember tudatosan tesz valamit, a fogalmak vil\u00e1g\u00e1ba l\u00e9p be, a fogalmak vil\u00e1g\u00e1ban felsz\u00f3l\u00edt\u00e1st kap, hogy kil\u00e9pjen, \u00e9s tettbe transzform\u00e1lja tapasztalat\u00e1t. A koncept artban \u00e9s a happeningben sz\u00f3 \u00e9s k\u00e9p egys\u00e9ge (illetve rem\u00e9nye) jelenik meg.\u201d (43)<\/a> Flynt interdiszciplin\u00e1ris gondolkod\u00e1s\u00e1ban a fogalomm\u0171v\u00e9szet h\u00e1tter\u00e9t a matematikai rendszerek jelentett\u00e9k, ugyanakkor voltak\u00e9ppeni c\u00e9lja az \u00e1ltala \u201estrukt\u00faram\u0171v\u00e9szetnek\u201d nevezett, a hagyom\u00e1nyos m\u0171v\u00e9szetben v\u00e9grehajtott v\u00e1ltoz\u00e1s<\/i>, mely v\u00e9g\u00fcl \u00fajat, fogalomm\u0171veket eredm\u00e9nyez. (44)<\/a> A fogalomm\u0171v\u00e9szet teh\u00e1t l\u00e9nyegileg kritikusan viszonyul az elitm\u0171v\u00e9szet hagyom\u00e1nyos, hierarchikus \u00e9s piacorient\u00e1lt eszt\u00e9tikai rendszer\u00e9hez, hasonl\u00f3an ahhoz, hogy az \u00f6tvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l az \u00faj avantg\u00e1rd tendenci\u00e1k, a szituacionizmus \u00e9s a fluxus is az elitm\u0171v\u00e9szettel szemben hat\u00e1rozt\u00e1k meg magukat.<\/p>\r\n

Ahogy Konkoly Gyula \u00f6sszefoglalta, a hatvanas \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9re k\u00e9t elt\u00e9r\u0151 ir\u00e1ny\u00fa tendencia alakult ki a magyarorsz\u00e1gi m\u0171v\u00e9szetben: az egyik a pop arthoz (Lakner L\u00e1szl\u00f3, Konkoly Gyula), a m\u00e1sik pedig a fluxushoz kapcsol\u00f3dott, Erd\u00e9ly \u201efelfedezettjeivel\u201d, Altorjay G\u00e1borral \u00e9s Szentj\u00f3by Tam\u00e1ssal. (45)<\/a> A k\u00e9t tendencia 1969-ben tal\u00e1lkozott el\u0151sz\u00f6r k\u00f6z\u00f6s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si szitu\u00e1ci\u00f3ban, a m\u00e1sodik Iparterv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s alkalm\u00e1val, amikor olyan m\u0171veket \u00e1ll\u00edtottak ki Szentj\u00f3byval, amelyek megfeleltethet\u0151k voltak a Harald Szeemann-f\u00e9le gondolkod\u00e1snak. Konkoly \u00f6ninterpret\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban a szinkronit\u00e1s k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6re \u00f6sszekapcsol\u00f3dott a magyarorsz\u00e1gi konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet legfontosabb referenci\u00e1j\u00e1val, Harald Szeemann berni When Attitudes Become Form<\/i> (1969) c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val<\/a>, melyben az izol\u00e1ci\u00f3ban m\u0171k\u00f6d\u0151 fiatal gener\u00e1ci\u00f3 a nyugati tendenci\u00e1kkal val\u00f3 kompatibilit\u00e1s\u00e1t ismerte f\u00f6l. Bak Imre \u00fagy fogalmazott az eszk\u00f6ztelens\u00e9g\u00e9vel leny\u0171g\u00f6z\u0151 \u00faj m\u0171v\u00e9szettel kapcsolatban: \u201enek\u00fcnk kellett volna kital\u00e1lni\u201d. (46)<\/a><\/p>\r\n

Az Ipartervhez kapcsol\u00f3d\u00f3 diskurzusok egyr\u00e9szt a progressz\u00edv magyar m\u0171v\u00e9szet kontinuit\u00e1s\u00e1t, m\u00e1sr\u00e9szt a nemzetk\u00f6zi progresszi\u00f3ba val\u00f3 visszailleszked\u00e9s ig\u00e9ny\u00e9t hangs\u00falyozz\u00e1k, amely hivatkoz\u00e1si alapot jelentett a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szettel kapcsolatos ut\u00e1nz\u00e1s v\u00e1dj\u00e1nak a visszautas\u00edt\u00e1s\u00e1ra is. A szinkronit\u00e1s konszenzus\u00e1nak alapja egyr\u00e9szt az inform\u00e1ci\u00f3hi\u00e1nyb\u00f3l k\u00f6vetkez\u0151 intuit\u00edv m\u0171k\u00f6d\u00e9s, m\u00e1sr\u00e9szt a kultur\u00e1lis determin\u00e1ci\u00f3 (a \u201enyugathoz\u201d val\u00f3 \u201etartoz\u00e1s\u201d, illetve a magyar kult\u00fara er\u0151szakos elszak\u00edt\u00e1sa a nyugati t\u00edpus\u00fa civiliz\u00e1ci\u00f3t\u00f3l) volt. Szentj\u00f3by Tam\u00e1s szerint a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetnek az\u00e9rt nincs \u201ehat\u00e1sa\u201d, mert a szinkronit\u00e1s glob\u00e1lis jelleg\u0171: kisebb-nagyobb id\u0151eltol\u00f3d\u00e1ssal, de l\u00e9nyeg\u00e9ben egyidej\u0171leg jelentkezett mindenhol a vil\u00e1gon. (47)<\/a> Konkoly Gyula az Iparterv t\u00f6rt\u00e9nelmi szerep\u00e9t a re-integr\u00e1ci\u00f3ban l\u00e1tja, m\u00e1sr\u00e9szt genealogikusan hozz\u00e1 kapcsolja a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet megjelen\u00e9s\u00e9t is: \u201e1969 elej\u00e9n csin\u00e1ltam egy \u00f3ri\u00e1si ecsetet meg egy kicsit, egy \u00f3ri\u00e1s telefont \u00e9s a ny\u00e1ron, a m\u00e1sodik Armory-show-n (vagyis az 1969-es IPARTERV-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son) t\u00f6k\u00f6l\u0151dve kital\u00e1ltam az art conceptuelt. \u00c9s St.Auby is kital\u00e1lta. Benne voltunk a vil\u00e1gid\u0151ben \u00e9s azonos okok azonos k\u00f6vetkeztet\u00e9sei egyidej\u0171leg jelentkeztek.\u201d (48)<\/a><\/p>\r\n

Konkoly fogalomhaszn\u00e1lata analogikus azzal, ahogyan Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s \u00e9rtelmezte a repressz\u00edv, de fokozatosan liberaliz\u00e1l\u00f3d\u00f3 t\u00e1rsadalom mint\u00e1j\u00e1ra egyre ink\u00e1bb terjeszked\u0151 \u00faj m\u0171v\u00e9szeti jelens\u00e9geket: \u201ea m\u0171v\u00e9szet a szabads\u00e1gfok\u00e1t n\u00f6velte ezekben az \u00e9vekben\u2026 Teh\u00e1t \u00fagy kellene egy ilyen ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssorozatot rendezni, hogy a hatvanas \u00e9vekben m\u00e9g csak ennyi volt, a hetvenes \u00e9vekben m\u00e1r ennyi\u2026\u201d (49)<\/a> Vagyis, a hatvanas \u00e9vekben a happeninggel \u00e9s a fluxus-gondolkod\u00e1ssal (a koncept m\u0171v\u00e9szettel) megjelent a konceptualit\u00e1s a magyarorsz\u00e1gi m\u0171v\u00e9szetben, amelyet a nyugati paradigma megjelen\u00e9se visszaigazolt, majd egyre tudatosabb, \u201eszerz\u0151i\u201d gyakorlatok alakultak ki, amelyek m\u00e1r nem az ismert mot\u00edvumokat reproduk\u00e1lt\u00e1k, hanem saj\u00e1t programra \u00e9p\u00fcltek, mint Szentj\u00f3by 1967 ut\u00e1ni ideol\u00f3giakritikus happeningjei. A Szeemann-effektus 1969-ben a happening-gyakorlat r\u00e9v\u00e9n el\u0151k\u00e9sz\u00edtett kond\u00edci\u00f3kat tal\u00e1lt az underground sz\u00ednt\u00e9ren a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet paradigm\u00e1j\u00e1nak befogad\u00e1s\u00e1ra, amely m\u00e9g a t\u00e1blak\u00e9pi \u201eoldalon \u00e1ll\u00f3k\u201d nagy r\u00e9sz\u00e9t is a kosuthi filoz\u00f3fia fel\u00e9 ford\u00edtotta egy id\u0151re, de ez nem jelentette a koncept m\u0171v\u00e9szet f\u00f6lsz\u00edv\u00f3d\u00e1s\u00e1t a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetbe, hanem sokkal ink\u00e1bb a kett\u0151 p\u00e1rhuzamoss\u00e1g\u00e1t. Ezt a p\u00e1rhuzamoss\u00e1got ugyanakkor n\u00e9mileg elfedte a konceptu\u00e1lis paradigma nemzetk\u00f6zi diskurzusainak dominanci\u00e1ja (\u201eKi az a Henry Flynt?\u201d \u2013 k\u00e9rdezett vissza Joseph Kosuth egy interj\u00faban), ami Magyarorsz\u00e1gon azzal a k\u00f6vetkezm\u00e9nnyel j\u00e1rt, hogy a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti diskurzusokban a mainstream asszimil\u00e1lta a konceptet. (50)<\/a><\/p>\r\n

A Paksi K\u00e9pt\u00e1r ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa ezt a viszonyrendszert k\u00f6veti, amikor figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyja a fluxus gondolkod\u00e1shoz kapcsol\u00f3d\u00f3 m\u0171vek saj\u00e1t kontextus-ig\u00e9ny\u00e9t, \u00e9s a domin\u00e1ns diskurzusba integr\u00e1lja Altorjay G\u00e1bor 1967-es akci\u00f3sorozat\u00e1t<\/a> (15 akci\u00f3 Marta Minuj\u00edn-nak<\/i>), valamint Szentj\u00f3by Tam\u00e1s H\u0171l\u0151 viz<\/i>\u00e9t, k\u00e9pvers\u00e9t \u00e9s akci\u00f3it. (51)<\/a> De hogyan foglalhat\u00f3 \u00f6ssze a koncept m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet k\u00f6z\u00f6tti filoz\u00f3fiai-eszt\u00e9tikai k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g? Hannah Higgins Fluxus experience<\/i> c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9ben k\u00fcl\u00f6n fejezetet sz\u00e1n a k\u00e9t paradigma k\u00f6z\u00f6tti viszonyrendszer meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9re, majd arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jut, hogy a l\u00e9nyegi distinkci\u00f3 a fluxusnak a fizikai val\u00f3s\u00e1ghoz val\u00f3 viszonyul\u00e1s\u00e1ban keresend\u0151: \u201eA fluxus m\u0171 v\u00e9gs\u0151 soron koncept (concept art), de nem konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet a sz\u00f3 kommersz \u00e9rtelm\u00e9ben, mivel visszautas\u00edtja a Sieglaub, Lippard vagy Kosuth \u00e1ltal k\u00f6rvonalazott minimalista form\u00e1t \u00e9s nyelvi tudom\u00e1nyoss\u00e1got. Ezt a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gt\u00e9telt k\u00f6vetve, a fluxus sokkal sz\u00e9lesebb, fizikai \u00e9rtelemben, mondhatni fizikai t\u00f6ltet\u0171 intellektu\u00e1lis \u00e9rtelemben v\u00e1lik konceptt\u00e9.\u201d (52)<\/a> A magyarorsz\u00e1gi viszonylatokra ezt \u00fagy lehetne leford\u00edtani, hogy kettej\u00fck szoros kooper\u00e1ci\u00f3ja ellen\u00e9re Szentj\u00f3by po\u00e9tikus realizmus\u00e1nak \u00e9rz\u00e9ki intellektualizmusa alapjaiban volt \u00f6sszef\u00e9rhetetlen Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s tudom\u00e1nyos, lingvisztikai racionalizmus\u00e1val. (53)<\/a><\/p>\r\n

Gal\u00e1ntai Gy\u00f6rgy 2001-ben megrendezett \u201etanulm\u00e1nyi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak\u201d (54)<\/a> alkalm\u00e1val egyenesen azt a k\u00e9rd\u00e9st tette f\u00f6l \u2013 a pop-dilemma anal\u00f3gi\u00e1j\u00e1ra -, hogy volt-e \u201emagyar concept art \u00e9s fluxus\u201d, ugyancsak a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet szinomin\u00e1jak\u00e9nt haszn\u00e1lva a concept art fogalm\u00e1t. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9s a recepci\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez tartozik, hogy Gal\u00e1ntai a kelet-eur\u00f3pai fluxus jelens\u00e9geket ut\u00f3lagosan integr\u00e1l\u00f3 Fluxus East<\/i> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssorozat (2008-) kur\u00e1tori kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re fogalmazta meg v\u00e1laszait. A leg\u00e9rdekesebb k\u00eds\u00e9rlete Marcel Duchamp Csapda<\/i> c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9nek sz\u00f6veges m\u0171v\u00e9 val\u00f3 alak\u00edt\u00e1sa volt Joseph Kosuth m\u00f3dszer\u00e9vel, melynek eredm\u00e9nyek\u00e9nt egy fikt\u00edv m\u0171 j\u00f6tt l\u00e9tre. Gal\u00e1ntai konkl\u00fazi\u00f3ja nem esik t\u00e1vol Hannah Higgins meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l: \u201eA ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egyik \u00e9rdekes tanuls\u00e1ga volt sz\u00e1momra, hogy a fluxus \u00e9s a koncept m\u00e1ss\u00e1g\u00e1t \u00fagy kezdtem l\u00e1tni, mint az emberi agy jobb vagy bal f\u00e9ltek\u00e9j\u00e9nek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g\u00e9t. A fluxus, amely az \u00e9lettel val\u00f3 azonosul\u00e1st val\u00f3s\u00edtja meg, irracion\u00e1lis, emocion\u00e1lis \u00e9s sz\u00fcrre\u00e1lis. A koncept ezzel szemben racion\u00e1lis, konstrukt\u00edv \u00e9s minimalista. Azonban mindk\u00e9t szeml\u00e9letm\u00f3d val\u00f3s\u00e1gos, vagyis realista, egy-egy realista vid\u00e9ke a lehetetlen realizmus ter\u00fclet\u00e9nek, esetleg k\u00e9t p\u00f3lusa.\u201d<\/p>\r\n

Noha Gal\u00e1ntai a fluxus bizonyos alkot\u00f3i specifikumait (mint p\u00e9ld\u00e1ul a j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g vagy a humor), a h\u00e1l\u00f3zat eg\u00e9sz\u00e9re kiterjeszti, (55)<\/a> sz\u00f6vege pedig nem t\u00e9r ki a fluxus magyarorsz\u00e1gi megjelen\u00e9s\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9netis\u00e9g\u00e9re, az \u00e1ltala k\u00edn\u00e1lt fogalmak j\u00f3l alkalmazhat\u00f3k a probl\u00e9ma le\u00edr\u00e1s\u00e1ra. A kulcsfogalom mindenk\u00e9pp a val\u00f3s\u00e1g, illetve a val\u00f3s\u00e1ghoz val\u00f3 viszony, amelyet a fluxus a m\u0171v\u00e9szet konceptualista \u00f6nreflexi\u00f3j\u00e1nak hely\u00e9be \u00e1ll\u00edt, hogy az \u00e1ltala f\u00f6ltett k\u00e9rd\u00e9sek t\u00fall\u00e9pjenek egy z\u00e1rt filoz\u00f3fiai rendszer \u00f6nc\u00e9l\u00fas\u00e1g\u00e1n. Szentj\u00f3by Tam\u00e1s nem a k\u00e1nonteremt\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok, vagy a \u201efluxidea\u201d bevezet\u00e9s\u00e9nek genealogikus prim\u00e1tusa r\u00e9v\u00e9n kanoniz\u00e1l\u00f3dik \u201efluxus m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt\u201d (amelyet semmik\u00e9pp sem szeretn\u00e9k itt kateg\u00f3riak\u00e9nt alkalmazni), (56)<\/a> hanem a \u201ekonkr\u00e9t realit\u00e1sban val\u00f3 megnyilv\u00e1nul\u00e1s\u201d alapide\u00e1ja kapcsolja \u0151t a hasonl\u00f3an gondolkod\u00f3k ekk\u00e9nt jel\u00f6lt k\u00f6r\u00e9be. Az 1965-75 k\u00f6z\u00f6tti magyarorsz\u00e1gi peri\u00f3dusban k\u00e9sz\u00fclt objektek, k\u00e9pversek, happeningek \u00e9s akci\u00f3k k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban nem a \u201emi a m\u0171v\u00e9szet?\u201d, tautologikus k\u00e9rd\u00e9se, hanem az a kutat\u00e1s \u00e1ll, hogy mik\u00e9nt v\u00e1ltoztathat\u00f3 meg a status quo t\u00e1rsadalmi, politikai, szoci\u00e1lis, egzisztenci\u00e1lis \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti val\u00f3s\u00e1ga. M\u00e1sk\u00e9nt fogalmazva: m\u00edg a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet a m\u0171v\u00e9szetfogalom meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra, illetve kit\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 k\u00e9rd\u00e9seket tett f\u00f6l, de sosem vonta k\u00e9ts\u00e9gbe a m\u0171v\u00e9szet l\u00e9tjogosults\u00e1g\u00e1t, Szentj\u00f3by \u2013 a val\u00f3s\u00e1got prioriz\u00e1l\u00f3 avantgardistak\u00e9nt \u2013 a m\u0171v\u00e9szet tagad\u00e1s\u00e1ig jutott el.<\/p>\r\n

A <\/i>H\u0171l\u0151 v\u00edz esete<\/i><\/p>\r\n

Ezeknek a szempontokat \u00e9rv\u00e9nyes\u00edtve lehetne \u00fajrapozicion\u00e1lni Szentj\u00f3by Tam\u00e1s azon m\u0171veit, amelyeket kontextusuk figyelembe v\u00e9tele n\u00e9lk\u00fcl, konceptu\u00e1lis objektekk\u00e9nt kanoniz\u00e1lt a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00e9s ekk\u00e9nt jelentek meg a paksi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sban is. An\u00e9lk\u00fcl, hogy polariz\u00e1lni akarn\u00e1m a koncept-konceptu\u00e1lis viszonyt, megk\u00eds\u00e9rlem lebontani az egyik legkor\u00e1bbra dat\u00e1lt, emblematikus objekt, a H\u0171l\u0151 v\u00edz<\/i> (1965) konceptu\u00e1lis st\u00e1tusz\u00e1t, \u00e9s a fentebb v\u00e1zolt narrat\u00edv\u00e1ba illeszked\u0151en a fluxushoz kapcsol\u00f3d\u00f3 akci\u00f3-objektk\u00e9nt \u00e9rtelmezni. V\u00e1laszt\u00e1somat t\u00f6bb szempont is indokolja: a H\u0171l\u0151 v\u00edz<\/i> az objekt m\u0171faj\u00e1nak egyik legkor\u00e1bbi magyarorsz\u00e1gi p\u00e9ld\u00e1jak\u00e9nt szerepelt az 1969-es, m\u00e1sodik Iparterv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son (az \u00daj m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9g<\/i>gel \u00e9s a H\u00e1romszem\u00e9lyes hordozhat\u00f3 l\u00f6v\u00e9sz\u00e1rok<\/i>kal egy\u00fctt), vagyis genealogikus temporalit\u00e1sa ide\u00e1liss\u00e1 teszi az \u00faj paradigm\u00e1k megjelen\u00e9s\u00e9nek k\u00e9pviselet\u00e9re, ily m\u00f3don pedig a vele kapcsolatos konkl\u00fazi\u00f3k m\u00e1s akci\u00f3-objektekre is kiterjeszthet\u0151k. Emellett a Petern\u00e1k Mikl\u00f3s \u00e1ltal \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott \u00e9s a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sban bemutatott k\u00e9pes tabl\u00f3, a H\u0171l\u0151 v\u00edz<\/i> \u201elegend\u00e1riuma\u201d nem puszt\u00e1n a m\u0171 emblematikus funkci\u00f3ira vil\u00e1g\u00edt r\u00e1 a m\u0171faj t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, illetve Szentj\u00f3by tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9n bel\u00fcl, hanem az \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9b\u0151l k\u00f6vetkez\u0151 neuralgikus pontokat is \u00f6sszefoglal\u00f3an jelen\u00edti meg. Olyan relev\u00e1ns k\u00e9rd\u00e9sek mer\u00fclnek f\u00f6l a sz\u00f6vegben, amelyek a dat\u00e1l\u00e1ssal (vagyis az objekt magyarorsz\u00e1gi megjelen\u00e9s\u00e9nek id\u0151beli meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1val), a multiplika-fogalommal, az eredeti \u00e9s a hamis\u00edtv\u00e1ny, az interpret\u00e1ci\u00f3 \u00e9s az \u00f6ninterpret\u00e1ci\u00f3 problematik\u00e1j\u00e1val kapcsolatosak. A H\u0171l\u0151 v\u00edz<\/i> legend\u00e1rium\u00e1nak tabl\u00f3ja v\u00e1laszokat azonban nem ad, hanem mont\u00e1zsszer\u0171en konfront\u00e1lja egym\u00e1ssal a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 forr\u00e1sokat, \u00e9s csup\u00e1n elhinti azt a gyanakv\u00e1st a n\u00e9z\u0151ben, hogy a H\u0171l\u0151 v\u00edz<\/i> k\u00f6r\u00fcl \u201evalami nincs rendben\u201d.<\/p>\r\n

A kur\u00e1tor \u00e1ltal \u00e9rz\u00e9kelt zavar \u2013 vagyis a kontextus diszfunkci\u00f3ja a H\u0171l\u0151 v\u00edz<\/i> eset\u00e9ben \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6s m\u00f3dszertani eszk\u00f6zzel bonyol\u00f3dik tov\u00e1bb, amennyiben Petern\u00e1k Mikl\u00f3s a teljes bemutat\u00e1st a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet fogalmi vil\u00e1g\u00e1val sem kompatibilis formalista megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sm\u00f3dra alapozza. Az objekt t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t a hordoz\u00f3, vagyis a patika\u00fcveg komparatisztik\u00e1j\u00e1val pr\u00f3b\u00e1lja le\u00edrni, vagyis \u2013 felt\u00e9telezve az \u201eeredeti\u201d l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t \u2013 hozz\u00e1 viszony\u00edtva mutatja be a k\u00e9s\u0151bbi v\u00e1ltozatokat, ak\u00e1rcsak egy klasszikus m\u0171t\u00e1rgy, mondjuk festm\u00e9ny eset\u00e9ben. P\u00e9ld\u00e1kat mutat be az 1975-\u00f6s FMK-beli ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sr\u00f3l, a p\u00e9csi Modern Magyar K\u00e9pt\u00e1r tulajdon\u00e1ban l\u00e9v\u0151 p\u00e9ld\u00e1nyr\u00f3l, a paksi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son bemutatott verzi\u00f3hoz \u201elegink\u00e1bb hasonl\u00f3 t\u00e1rgyr\u00f3l\u201d, valamint a Pl\u00e1gium 2000 \u00e1ltal el\u0151\u00e1ll\u00edtott darabr\u00f3l, melyr\u0151l meg\u00e1llap\u00edtja, hogy \u201eformailag t\u00f6bb szempontb\u00f3l elt\u00e9r a kor\u00e1bbi, ugyanazon lapon belinkelt k\u00e9p seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel azonos\u00edthat\u00f3 verzi\u00f3t\u00f3l\u201d. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szerz\u0151k sz\u00f6vegeire val\u00f3 hivatkoz\u00e1sokkal megt\u00e1mogatott m\u00f3dszer akkor is zs\u00e1kutca, hogyha figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyjuk a fluxus magyarorsz\u00e1gi recepci\u00f3j\u00e1nak hi\u00e1nyoss\u00e1gait, j\u00f3l illusztr\u00e1lja ugyanakkor azt a helyzetet, hogy m\u00e9g a konceptu\u00e1lis paradigm\u00e1n feln\u00f6vekedett \u00e9s benne otthonos m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz-kur\u00e1tornak is gondot okoz a duchampi trad\u00edci\u00f3 \u00fajra\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek \u00fajra\u00e9rtelmez\u00e9se.<\/p>\r\n

A H\u0171l\u0151 v\u00edz<\/i> interpret\u00e1ci\u00f3j\u00e1val \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 neh\u00e9zs\u00e9gek ugyanakkor t\u00f6bbr\u00e9teg\u0171ek, \u00e9s nem k\u00f6nny\u00edtik meg a kur\u00e1tor helyzet\u00e9t: kritikai \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s hi\u00e1ny\u00e1ban els\u0151dlegesen a szerz\u0151i sz\u00f6vegek \u00f6ninterpret\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra t\u00e1maszkodhat, melyek k\u00f6z\u00fcl a legels\u0151 a bemutat\u00e1shoz k\u00f6zeli, 1971-ben keletkezett Beke-Szentj\u00f3by interj\u00fa. (57)<\/a> Ezt k\u00f6vet\u0151en f\u0151k\u00e9nt Beke L\u00e1szl\u00f3 \u00edr\u00e1saira lehet hivatkozni: az emigr\u00e1ci\u00f3 \u00e9v\u00e9ben, 1975-ben rendezett retrospekt\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a Fiatal M\u0171v\u00e9szek Klubj\u00e1ban a H\u0171l\u0151 viz<\/i>et m\u00e1s akci\u00f3-objektek \u00e9s akci\u00f3-relikvi\u00e1k kontextus\u00e1ban mutatta be, mely lehet\u0151s\u00e9get k\u00edn\u00e1lt Beke sz\u00e1m\u00e1ra a Szentj\u00f3by-recepci\u00f3 m\u00e1ig legfontosabb \u00f6sszefoglal\u00f3 tanulm\u00e1ny\u00e1nak meg\u00edr\u00e1s\u00e1hoz. (58)<\/a> Ebben m\u0171fajok \u00e9s fogalmak szerint elemezte az elt\u00e9r\u0151 min\u0151s\u00e9gek intermedi\u00e1lis m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9n alapul\u00f3 objekteket Hamvas \u00e9s Beuys kontextus\u00e1ban, de a H\u0171l\u0151 v\u00edz<\/i>zel kapcsolatos k\u00e9rd\u00e9se (\u201eHova sorolhat\u00f3 a H\u0171l\u0151 v\u00edz<\/i> [1965], a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges melegv\u00edz, lez\u00e1rt, feh\u00e9r orvoss\u00e1gos \u00fcvegben?\u201d) puszt\u00e1n v\u00e1lasz n\u00e9lk\u00fcli, retorikai f\u00f6lvet\u00e9s marad. Noha Beke 1989-ben m\u00e1r sokkal egy\u00e9rtelm\u0171bben foglalt \u00e1ll\u00e1st, \u00e9s neves\u00edtve az objekt fogalmi kereteit, a H\u0171l\u0151 viz<\/i>et az \u00daj m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9g<\/i>gel, illetve a H\u00e1romszem\u00e9lyes hordozhat\u00f3 l\u00f6v\u00e9sz\u00e1rok<\/i>kal egy\u00fctt \u201ea fluxus-gondolkod\u00e1s ragyog\u00f3 p\u00e9ld\u00e1inak\u201d tartotta, (59)<\/a> Petern\u00e1k Mikl\u00f3s tanulm\u00e1ny\u00e1ban pedig a fluxus-mozgalommal rokon gyakorlat konceptu\u00e1lis szintjeir\u0151l besz\u00e9lt Szentj\u00f3by tanp\u00e1ly\u00e1j\u00e1val kapcsolatosan, a m\u0171 a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet hazai irodalm\u00e1nak egyetlen, nyomtat\u00e1sban megjelent \u00f6sszefoglal\u00f3 publik\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban (60)<\/a> v\u00e9g\u00fcl is konceptu\u00e1lis m\u0171k\u00e9nt kanoniz\u00e1l\u00f3dott. \u201eA magyarorsz\u00e1gi neokonceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet forr\u00e1sai\u201d c\u00edm\u0171 alfejezetben Tatai Erzs\u00e9bet arr\u00f3l \u00edr, hogy \u201ea fluxus \u00e9s a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet \u00bbszem\u00e9lyi \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1sa\u00ab val\u00f3sult meg Szentj\u00f3by Tam\u00e1s, T\u00f3th G\u00e1bor \u00e9s T\u00f3t Endre m\u0171v\u00e9szete r\u00e9v\u00e9n, \u00e9s a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet kanonikus m\u0171veinek kontextus\u00e1ban helyezi el az \u00daj m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9g<\/i>et, a 7 dkg \u0151r\u00f6lt objekt\u00edv<\/i>et, illetve a H\u0171l\u0151 viz<\/i>et. (61)<\/a> Ezt, az egyidej\u0171s\u00e9gen alapul\u00f3 narrat\u00edv\u00e1t k\u00f6vette az \u00e1ltala rendezett 2013-as ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son is, (62)<\/a> ahol szint\u00e9n szerepelt a H\u0171l\u0151 v\u00edz<\/i>. Egy m\u00e1sik tendencia a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet \u00e1gak\u00e9nt \u00e9rtelmezett minimal art k\u00f6r\u00e9be utalja a m\u0171vet \u00e9s vele egy\u00fctt az \u00daj m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9g<\/i>et: K\u00f6rner \u00c9va nagy hat\u00e1s\u00fa tanulm\u00e1ny\u00e1ban minimal art t\u00e1rgyakk\u00e9nt hivatkozott r\u00e1juk. (63)<\/a><\/p>\r\n

A H\u0171l\u0151 v\u00edz<\/i> st\u00e1tusz\u00e1t illet\u0151en teh\u00e1t voltak\u00e9pp nincs konszenzus a magyarorsz\u00e1gi m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek k\u00f6z\u00f6tt (mint ahogy a dat\u00e1l\u00e1sa is vari\u00e1bilis az egyes publik\u00e1ci\u00f3kban), hanem valahol a fluxus \u00e9s a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet hat\u00e1rvid\u00e9k\u00e9n helyezik el, r\u00e1ad\u00e1sul figyelembe kell venni, hogy a sz\u00f6vegek t\u00f6bbs\u00e9ge m\u00e1r a rendszerv\u00e1lt\u00e1s k\u00f6r\u00fcl, illetve j\u00f3val ut\u00e1na keletkezett. Az els\u0151 objektek elk\u00e9sz\u00fcl\u00e9s\u00e9hez legk\u00f6zelebb es\u0151 (publik\u00e1lt) sz\u00f6veg az eml\u00edtett 1971-es besz\u00e9lget\u00e9s, amelyben Szentj\u00f3by Tam\u00e1s \u00f6sszefoglalja a H\u0171l\u0151 v\u00edz<\/i> keletkez\u00e9st\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. Ezek szerint 1965-ben Altorjay G\u00e1borral k\u00f6z\u00f6sen olyan ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st terveztek rendezni Petrigalla P\u00e1l lak\u00e1sgal\u00e9ri\u00e1j\u00e1ban, ahol az akkori m\u0171v\u00e9szetfelfog\u00e1sukhoz (az elitm\u0171v\u00e9szet st\u00e1tusz\u00e1t meg nem k\u00e9rd\u0151jelez\u0151 gondolkod\u00e1shoz) k\u00e9pest egy parodisztikus attit\u0171d\u00f6t megjelen\u00edt\u0151, dadaista t\u00e1rgysz\u00e9ri\u00e1t mutattak volna be. A H\u0171l\u0151 viz<\/i>et (az \u00daj m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9g<\/i>gel egy\u00fctt) ezen a provokat\u00edvnak sz\u00e1nt ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son mutatt\u00e1k volna be. (64)<\/a> Szentj\u00f3by az\u00f3ta is konzekvens ebben a geneal\u00f3gi\u00e1ban, (65)<\/a> a m\u0171 dat\u00e1l\u00e1s\u00e1t pedig – n\u00e9mik\u00e9pp konceptualista jelleggel – az idea \u00e9s a m\u0171faj megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9hez, nem pedig a t\u00e1rgyi megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1hoz (1969) k\u00f6ti. (66)<\/a> A sz\u00f6vegben mindv\u00e9gig \u201epop objektekr\u0151l\u201d, illetve a versekkel kapcsolatban \u201eakci\u00f3kra val\u00f3 instrukci\u00f3kr\u00f3l besz\u00e9l\u201d, f\u00f6lmer\u00fcl a ready made fogalma is, de ekkor m\u00e9g sem az interm\u00e9dia, sem a fluxus vagy a multiplika kifejez\u00e9sek nincsenek jelen a terminol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ban. A H\u0171l\u0151 v\u00edz<\/i> \u2013 ahogy Petern\u00e1k Mikl\u00f3s f\u00f6lh\u00edvja r\u00e1 a figyelmet \u2013 a Pl\u00e1gium 2000 kutat\u00e1sai, vagy Szentj\u00f3by saj\u00e1t interpret\u00e1ci\u00f3ja r\u00e9v\u00e9n csak az \u00e1ltaluk k\u00e9sz\u00edtett 2008-as multiplika idej\u00e9n v\u00e1lik fluxus objektt\u00e9, pontosabban a fluxus gondolkod\u00e1s explicit produktum\u00e1v\u00e1. (67)<\/a><\/p>\r\n

A H\u0171l\u0151 v\u00edz<\/i> \u00e9s vele az els\u0151 magyarorsz\u00e1gi objektek dat\u00e1l\u00e1sa k\u00f6r\u00fcli k\u00e9telyeket azonban \u00e9pp Szentj\u00f3by terminol\u00f3gi\u00e1ja oszlatja el: a m\u0171 fogalmi azonos\u00edt\u00e1sa az 1965 k\u00f6r\u00fcli elm\u00e9leti probl\u00e9m\u00e1kkal (a pop art felforgat\u00f3 konzekvenci\u00e1ival) van \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben, \u00e9s nem az 1966 j\u00faniusa ut\u00e1ni peri\u00f3dus\u00e9val, amikor a happening megrendez\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en tudom\u00e1st szereztek az akcionizmus nemzetk\u00f6zi mozgalm\u00e1r\u00f3l. (68)<\/a> Az Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s \u00e1ltal kor\u00e1bban v\u00e1zolt intuit\u00edv m\u0171k\u00f6d\u00e9s vagy fogalmi t\u00e1j\u00e9kozatlans\u00e1g az els\u0151 happening megrendez\u00e9s\u00e9ig val\u00f3ban \u00e9rv\u00e9nyesnek mondhat\u00f3, ut\u00e1na azonban lehet\u0151s\u00e9g\u00fck ny\u00edlt a kort\u00e1rs akcionizmus teoretikus megismer\u00e9s\u00e9re: hozz\u00e1jutottak Wolf Vostell \u00e9s J\u00fcrgen Becker 1965-\u00f6s forr\u00e1sgy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9hez, (69)<\/a> mely tartalmazta a pop art, a Nouveau R\u00e9alisme, a happening \u00e9s a fluxus kurrens szerz\u0151i sz\u00f6vegeit, interj\u00fakat, partit\u00far\u00e1kat \u00e9s esem\u00e9nykronol\u00f3gi\u00e1t. 1966 \u00e9s 1971 k\u00f6z\u00f6tt nem puszt\u00e1n csak intenz\u00edv elm\u00e9leti t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1s \u00e9s tudatos integr\u00e1l\u00f3d\u00e1s kezd\u0151d\u00f6tt, (70)<\/a> hanem az els\u0151 fluxkoncertek tervez\u00e9se is. Altorjay 1967-ben tervezett \u00e9s meg nem val\u00f3sult happening-akci\u00f3koncertj\u00e9t (71)<\/a> k\u00f6vet\u0151en Szentj\u00f3by szervezett egy f\u00e9l\u00faton betiltott esem\u00e9nyt 1969-ben a Pesterzs\u00e9beti M\u0171vel\u0151d\u00e9si H\u00e1zban, (72)<\/a> majd a k\u00f6vetkez\u0151t Beke L\u00e1szl\u00f3val 1973-ban, amelyet hasonl\u00f3 okokb\u00f3l el sem kezdhettek, \u00edgy v\u00e9g\u00fcl csak 1993-ban adt\u00e1k el\u0151 a klasszikus partit\u00far\u00e1kb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 v\u00e1logat\u00e1st. (73)<\/a><\/p>\r\n

Minden elm\u00e9leti appar\u00e1tus rendelkez\u00e9sre \u00e1llt teh\u00e1t 1971-ben ahhoz, hogy Szentj\u00f3by a H\u0171l\u0151 viz<\/i>et a fluxushoz kapcsol\u00f3d\u00f3 m\u0171k\u00e9nt hat\u00e1rozza meg, de \u0151 azt az interpet\u00e1ci\u00f3s m\u00f3dszert k\u00f6vette, amely bels\u0151 \u201efejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek\u201d logik\u00e1j\u00e1b\u00f3l k\u00f6vetkezett: a po\u00e9tikai eredet hangs\u00falyoz\u00e1s\u00e1t. A H\u0171l\u0151 v\u00edz<\/i> a fizikai \u00e9s az emocion\u00e1lis val\u00f3s\u00e1g k\u00e9nyszer\u0171 v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t (ahogy fogalmaz, \u201eintim tragikum\u00e1t\u201d) (74)<\/a> k\u00f6lt\u00e9szett\u00e9 alak\u00edt\u00f3 objekt, mely a gondolat transzparenci\u00e1j\u00e1nak \u00e9rdek\u00e9ben a t\u00e1rgy materializmus\u00e1t minim\u00e1lisra korl\u00e1tozza. A hordoz\u00f3 semlegess\u00e9ge, sterilit\u00e1sa tudatos d\u00f6nt\u00e9s eredm\u00e9nye, (75)<\/a> enn\u00e9lfogva ak\u00e1r behelyettes\u00edthet\u0151 is lehetne valamely hasonl\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 ready made befogad\u00f3val, hiszen a vele kapcsolatos \u201eelv\u00e1r\u00e1s\u201d egy fizikai folyamat absztrah\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1nak a zavartalans\u00e1ga. Ez\u00e9rt nincs jelent\u0151s\u00e9ge annak, hogy a duchampi t\u00e1rgyhaszn\u00e1lat sor\u00e1n milyen, elt\u00e9r\u0151 formai jellegzetess\u00e9geket mutat\u00f3 vari\u00e1ci\u00f3k k\u00e9sz\u00fcltek a H\u0171l\u0151 v\u00edz<\/i> gondolatis\u00e1g\u00e1nak befogad\u00e1s\u00e1ra, \u00edgy nem tarthat\u00f3 a vele szemben \u00e9rv\u00e9nyes\u00edtett formalista megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s sem.<\/p>\r\n

Ez a t\u00e1rgyi minimalizmus \u00f6nmag\u00e1ban m\u00e9g nem mondana ellent a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet krit\u00e9riumainak, a m\u0171 azonban nem puszt\u00e1n a patika\u00fcveg konkr\u00e9t k\u00f6znapis\u00e1g\u00e1val kapcsol\u00f3dik a val\u00f3s\u00e1ghoz, hanem a benne zajl\u00f3 folyamat \u00e1ltal is. \u201eVoltak\u00e9pp egy aktus volt a palackba z\u00e1rva\u201d, fogalmaz Szentj\u00f3by. A palackban zajl\u00f3, szem sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rz\u00e9kelhetetlen akci\u00f3, a fluxus terminol\u00f3gi\u00e1j\u00e1val eset (event) az, ami meghaladja a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet (mono) medialit\u00e1s\u00e1t, \u00e9s \u00e1tvezet az akci\u00f3-objekt (76)<\/a> intermedialit\u00e1s\u00e1ba. Ahogy Kristine Stiles meg\u00e1llap\u00edtja, az akci\u00f3-objektek m\u00e9ly dimenzion\u00e1lis kapcsolatokat (commissure) jel\u00f6lnek a t\u00e1rgy \u00e9s az aktus k\u00f6z\u00f6tt. (77)<\/a> Szentj\u00f3by Tam\u00e1s \u00f6sszefoglal\u00e1sa szerint \u201eAz akcionista objekt intermedi\u00e1lis, ugyanis az objekt maga, m\u0171v\u00e9szeti \u00e9rtelemben nem m\u00e9dium, hanem az, ami, m\u00e1sr\u00e9szt a rajta, ill. \u00e1ltala v\u00e9gzett aktus maga szint\u00e9n nem m\u00e9dium, mik\u00e9nt pl. a n\u00e9z\u0151 szem maga nem l\u00e1tv\u00e1ny. Viszont az egy \u00e9rdekes k\u00e9rd\u00e9s, hogy a konceptu\u00e1lis objekt intermedi\u00e1lis-e, mert egyfel\u0151l az k\u00e9rd\u00e9ses, hogy a \u00bbfogalom\u00ab mint olyan mennyiben m\u00e9dium (Flynt szerint annyiban, amennyiben a zene anyaga a hang), m\u00e1sfel\u0151l az k\u00e9rd\u00e9ses, hogy az objekt, ami \u00bbhordozza\u00ab, \u00bbkiv\u00e1ltja\u00ab, \u00bbgener\u00e1lja\u00ab a m\u0171\u00e9lvez\u0151ben a fogalmat (melyet azt\u00e1n duchampi m\u00f3don interpret\u00e1l), mennyiben m\u00e9dium. Hajlok arra, hogy a konceptu\u00e1lis objektet, ill. \u00e1ltal\u00e1ban a konceptu\u00e1lis m\u0171veket ne tekintsem intermedi\u00e1lisnak.\u201d (78)<\/a><\/p>\r\n

Az akci\u00f3-objekt \u00e9s a konceptu\u00e1lis objekt viszonylat\u00e1ban vannak olyan esetek, amikor a k\u00e9tf\u00e9le jelleg keveredik egy m\u0171ben, illetve hogy az eredeti \u00f6tlethez k\u00e9pest a megval\u00f3sult m\u0171ben az akci\u00f3 domin\u00e1l. A H\u0171l\u0151 v\u00edz<\/i>zel egyidej\u0171, 1965-\u00f6s feljegyz\u00e9sek k\u00f6z\u00f6tt szerepel t\u00f6bb, konceptu\u00e1lis objekt \u201ereceptje\u201d is, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Post humus (f\u00f6ld)<\/i>, melynek egy vari\u00e1ci\u00f3ja ki volt \u00e1ll\u00edtva a Fiatal M\u0171v\u00e9szek Klubj\u00e1ban, Holdmakett-gyakorl\u00f3p\u00e1lya<\/i> c\u00edmmel, ebben az \u00e1llapot\u00e1ban akci\u00f3-objekt (makettk\u00e9nt). Ugyanitt szerepelt a T\u00e1rgyi idi\u00f3ma<\/i> c\u00edm\u0171 cs\u00fazligy\u0171jtem\u00e9ny, (Szentj\u00f3by le\u00edr\u00e1sa szerint \u201ea k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00bbkult\u00fark\u00f6r\u00f6k\u00ab k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 cs\u00fazlidiz\u00e1jnjai. \u00bbT\u00e1jsz\u00f3l\u00e1sok\u00ab\u201d) (79)<\/a>, melynek hat\u00e1rozott fogalmi alapjai vannak, ugyanakkor k\u00e9zenfekv\u0151 az akci\u00f3jellege is.<\/p>\r\n

Noha Szentj\u00f3by fentebb id\u00e9zett interpret\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s fogalomhaszn\u00e1lata a k\u00f6zelm\u00faltb\u00f3l sz\u00e1rmazik, a H\u0171l\u0151 v\u00edz<\/i> (\u00e9s vele egy\u00fctt az \u00daj m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9g<\/i>, az Illatos m\u00e1gnes<\/i> vagy az \u00d6t\u00f6dfeles jambus<\/i> objektek) az interm\u00e9dia fogalma r\u00e9v\u00e9n a nemzetk\u00f6zi fluxus olyan alkot\u00f3inak m\u0171veihez kapcsol\u00f3dik, mint a TNPU programban is szerepl\u0151 George Brecht. A Cage-tan\u00edtv\u00e1ny Brecht vezette be a r\u00f6vid, tartalmilag eg\u00e9szen egyszer\u0171 esem\u00e9nypartit\u00far\u00e1k m\u0171faj\u00e1t, melyek \u00e1llhatnak puszt\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3b\u00f3l, m\u00e9gis hordoznak valamif\u00e9le cselev\u00e9sre val\u00f3 felsz\u00f3l\u00edt\u00e1st, akci\u00f3t, illetve folyamatszer\u0171s\u00e9get. (80)<\/a> Ilyen p\u00e9ld\u00e1ul a H\u00e1rom vizes eset<\/i> (1961), amely ugyan\u00fagy term\u00e9szeti t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9get modellez, mint a H\u0171l\u0151 v\u00edz<\/i>, de nem a k\u00f6lt\u00e9szet, hanem a puszta megfigyel\u00e9s \u00e9s le\u00edr\u00e1s eszk\u00f6zeivel:<\/p>\r\n

\r\n

H\u00e1rom vizes eset (event)<\/i><\/p>\r\n

j\u00e9g v\u00edz g\u0151z<\/p>\r\n<\/center>\r\n

M\u00e9g k\u00f6zelebb \u00e1ll a H\u0171l\u0151 v\u00edz<\/i>hez Mieko Shiomi Water music<\/i> c. 1964-es multiplik\u00e1ja, egy vizet tartalmaz\u00f3 \u00fcvegcse, melynek felirata a k\u00f6vetkez\u0151: \u201eHozd a vizet nyugalmi \u00e1llapotba. 2. Vesz\u00edtse el a nyugalmi \u00e1llapotot.\u201d (81)<\/a> A H\u0171l\u0151 v\u00edz<\/i> (noha eredetileg, piac hi\u00e1ny\u00e1ban egyedi m\u0171k\u00e9nt szerepelt az Iparterv \u00e9s m\u00e1s, rendszerv\u00e1lt\u00e1s el\u0151tti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon), ma m\u00e1r v\u00e9gtelen sz\u00e1m\u00fa multiplikak\u00e9nt van sz\u00e1mon tartva a m\u00fazeumi gy\u0171jtem\u00e9nyekben, Szentj\u00f3by d\u00f6nt\u00e9s\u00e9nek megfelel\u0151en. Ez a st\u00e1tusz \u2013 ahogy a paksi p\u00e9lda is illusztr\u00e1lja, m\u00e9gis \u00e9rtelmez\u00e9sre szorul, mert csup\u00e1n elv\u00e9tve tal\u00e1lni a jelens\u00e9ggel foglalkoz\u00f3 magyarorsz\u00e1gi forr\u00e1sokat, \u00e9s a kort\u00e1rs m\u00fazeumi gyakorlat is csak az ut\u00f3bbi id\u0151k gy\u0171jtem\u00e9nyez\u00e9si politik\u00e1ja r\u00e9v\u00e9n szembes\u00fcl a multiplika-jelens\u00e9g kanoniz\u00e1ci\u00f3s k\u00e9rd\u00e9seivel. Beke L\u00e1szl\u00f3 a hetvenes \u00e9vekben \u00fagy fogalmazott, hogy \u201ea multiple egy saj\u00e1tos hibrid, mely hasonl\u00edt a tradicion\u00e1lis grafik\u00e1hoz annyiban, hogy p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1ma limit\u00e1lt, sokszor szign\u00e1lj\u00e1k is, dr\u00e1ga, viszont h\u00e1romdimenzi\u00f3s t\u00e1rgy. Nincs eredetije, de van protot\u00edpusa.\u201d (82)<\/a><\/p>\r\n

A defin\u00edci\u00f3 annyiban pontatlan, hogy eredetileg a multiplika meghat\u00e1roz\u00f3 aspektusa volt az olcs\u00f3s\u00e1g, a m\u0171v\u00e9szeti produktumok demokratikus terjeszt\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1b\u00f3l k\u00f6vetkez\u0151en, a p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1ma pedig nem felt\u00e9tlen\u00fcl limit\u00e1lt, hanem ak\u00e1r v\u00e9gtelen sz\u00e1m\u00fa is lehet. A multiplik\u00e1nak viszont val\u00f3ban nincs eredetije, csak olyan protot\u00edpusa, amelynek b\u00e1rki l\u00e9trehozhatja az egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171 replik\u00e1j\u00e1t, hasonl\u00f3an ahhoz, ahogy az esem\u00e9nypartit\u00far\u00e1kat is b\u00e1rki el\u0151adhatja (illetve mintak\u00e9nt szolg\u00e1lhatnak a saj\u00e1t partit\u00far\u00e1k meg\u00edr\u00e1s\u00e1hoz). A hatvanas \u00e9vek t\u00f6rt\u00e9nelmi multiplik\u00e1i, a George Maciunas nev\u00e9hez k\u00f6t\u0151d\u0151 Fluxkitek \u00e1ltal\u00e1ban k\u00f6znapi t\u00e1rgyakat, illetve olcs\u00f3, sokszoros\u00edtott k\u00e1rty\u00e1kat tartalmaz\u00f3 dobozok, melyek a tudatos piaci\/kereskedelmi szempontok mellett a szerz\u0151is\u00e9g f\u00f6lszabad\u00edt\u00e1s\u00e1ra (\u201eminden lehet m\u0171v\u00e9szet \u00e9s mindenki csin\u00e1lhat m\u0171v\u00e9szetet\u201d) ir\u00e1nyultak. Maciunas elk\u00e9pzel\u00e9sei a nonprofesszion\u00e1lis m\u0171v\u00e9szek produktumainak t\u00f6meggy\u00e1rt\u00e1s\u00e1r\u00f3l a m\u0171v\u00e9szet elitizmus\u00e1nak megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyultak, az egyszer\u0171s\u00e9g, jelent\u00e9ktelens\u00e9g, sz\u00f3rakoz\u00e1s, korl\u00e1tlans\u00e1g fogalmainak hangs\u00falyaival. (83)<\/a><\/p>\r\n

A H\u0171l\u0151 v\u00edz<\/i> akci\u00f3-objektk\u00e9nt azzal egy\u00fctt is az \u00faj m\u0171v\u00e9szeti (koncept) paradigma megjelen\u00e9s\u00e9t k\u00e9pviselte Magyarorsz\u00e1gon 1969-ben, hogy mag\u00e1t a fluxust meglehet\u0151sen kor\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nelemm\u00e9 nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k. Altorjay G\u00e1bor Happening\/Akci\u00f3koncert<\/i>j\u00e9nek alc\u00edme m\u00e1r 1967-ben az In memoriam fluxus<\/i> volt. M\u00e9gis, a fluxus konzekvenci\u00e1inak, az attit\u0171d \u00e9s a h\u00e1l\u00f3zat szerep\u00e9nek megismertet\u00e9se \u00e9s propag\u00e1l\u00e1sa valamif\u00e9le kur\u00e1tori program jelleg\u00e9t \u00f6lt\u00f6tte (a szerep \u00fajdons\u00e1g\u00e1val egy\u00fctt) az 1975-ig Budapesten akt\u00edv Szentj\u00f3by eset\u00e9ben. Az 1973-as fluxkoncert alkalm\u00e1b\u00f3l folytatott Telex-besz\u00e9lget\u00e9sben \u00edgy fogalmaz: \u201eNagyon fontosnak tartom azt, hogy e munk\u00e1k bemutat\u00e1sakor hangs\u00falyozzuk: ezek a jelent\u00e9sek 10-12 \u00e9vvel ezel\u0151tt form\u00e1l\u00f3dtak meg, \u00e9s \u00edgy csak mint dokumentumok, azaz mint a m\u00falt nyomai k\u00f6z\u00f6lhet\u0151k.” (84)<\/a> A nemzetk\u00f6zi fluxus szellemis\u00e9ghez val\u00f3 kapcsol\u00f3d\u00e1s azonban kor\u00e1ntsem j\u00e1rt kritik\u00e1tlan azonosul\u00e1ssal: Szentj\u00f3by szerint a fluxus \u00e9pp az\u00e9rt tekinthet\u0151 t\u00f6rt\u00e9neti jelens\u00e9gnek a hetvenes \u00e9vek elej\u00e9n, mert nem v\u00e1ltotta be az elitm\u0171v\u00e9szet lebont\u00e1s\u00e1ra vonatkoz\u00f3 \u00edg\u00e9reteit. (85)<\/a> A L\u00e9tminimum Standard Projekt 1984 W<\/i> (LSP1984W<\/i>) 1975-\u00f6s prezent\u00e1ci\u00f3ja a Fiatal M\u0171v\u00e9szek Klubj\u00e1ban nem puszt\u00e1n Szentj\u00f3by magyarorsz\u00e1gi korszak\u00e1t z\u00e1rta le, hanem a Duchamp-Brecht (dada-fluxus) trad\u00edci\u00f3 meghalad\u00e1s\u00e1nak programj\u00e1t is a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u00e9 t\u00e1rta.<\/p>\r\n

\u00d6sszefoglal\u00e1sk\u00e9nt azt lehetne meg\u00e1llap\u00edtani, hogy a magyarorsz\u00e1gi diskurzusokban alkalmazott szinonim fogalomhaszn\u00e1lat, mely egyenl\u0151s\u00e9gjelet tesz a koncept m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet k\u00f6z\u00e9, elfedi azt a t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e9nyt, hogy a koncept m\u0171v\u00e9szet paradigmatikus fordulatot hajtott v\u00e9gre a m\u0171v\u00e9szet immateri\u00e1lis, sz\u00f6vegalap\u00fa \u00e9s akcionista felfog\u00e1sm\u00f3dj\u00e1nak a bevezet\u00e9s\u00e9vel a hatvanas \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n. Ez a nyelvet a m\u0171v\u00e9szet autentikus anyag\u00e1nak tekint\u0151 paradigma nem azonos azzal a tudom\u00e1nyos, lingvisztikai praxissal, amely a szemiotika r\u00e9v\u00e9n a budapesti underground k\u00f6r\u00f6kben is \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt, els\u0151sorban Zsilka J\u00e1nos egyetemi szemin\u00e1riumainak hat\u00e1s\u00e1ra. (86)<\/a> A fluxussal analogikus viszonyban l\u00e9v\u0151 koncept m\u0171v\u00e9szet nem puszt\u00e1n a m\u0171v\u00e9szet fogalm\u00e1r\u00f3l val\u00f3 gondolkod\u00e1s felszabad\u00edt\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekszik a m\u00e9diumhaszn\u00e1lat leegyszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9vel (mint a kosuthi modell), hanem feladat\u00e1nak tekinti a m\u0171v\u00e9szeten k\u00edv\u00fcli, \u00fan. t\u00e1rsadalmi val\u00f3s\u00e1g figyelembe v\u00e9tel\u00e9t is. Ideol\u00f3giakritikus jelleg\u00e9n\u00e9l fogva a klasszikus avantg\u00e1rd \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00e9nek tekinthet\u0151, de erre az \u00f6r\u00f6ks\u00e9gre programszer\u0171 kritik\u00e1val reag\u00e1l. A magyarorsz\u00e1gi koncept m\u0171v\u00e9szet az int\u00e9zm\u00e9nyeken k\u00edv\u00fcli l\u00e9tm\u00f3db\u00f3l sz\u00fcletett, int\u00e9zm\u00e9nyellenes \u00e9s antiprofesszion\u00e1lis, a k\u00e9pzetlenek, a tehets\u00e9gtelenek oldal\u00e1n \u00e1ll, enn\u00e9l fogva az elitm\u0171v\u00e9szet ellenz\u00e9kek\u00e9nt jelenik meg.<\/p>\r\n

A k\u00e9t paradigm\u00e1t a kontextus k\u00f6ti \u00f6ssze, amelyet K\u00f6rner \u00c9va nyom\u00e1n Petern\u00e1k Mikl\u00f3s is Hamvas B\u00e9la \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9ben hat\u00e1rozott meg, \u00e9s amelyre az \u201eezoterikus avantg\u00e1rd\u201d kifejez\u00e9ssel utaltam, elismerve, hogy a kifejez\u00e9s pontatlan. (87)<\/a> M\u00e9gis azt gondolom, hogy a hatvanas-hetvenes \u00e9vek fordul\u00f3j\u00e1nak diverzit\u00e1s\u00e1t egy ilyen, vagy ehhez hasonl\u00f3 kontextu\u00e1lis eredet\u0171 m\u00f3dszertani erny\u0151fogalommal lehetne legink\u00e1bb le\u00edrni. Ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mivel a magyarorsz\u00e1gi diskurzusok rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 terminusa, a politikum eleme fel\u0151l meghat\u00e1rozott \u201eabszurd mint koncepci\u00f3\u201d k\u00f6rneri elm\u00e9lete m\u00e1ra rev\u00edzi\u00f3ra szorul. K\u00e9rd\u00e9s ugyanis, hogy mennyiben t\u00e1masztj\u00e1k al\u00e1 a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet t\u00e1rsadalomkritikus dimenzi\u00f3j\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 elk\u00e9pzel\u00e9seket azok a k\u00e1nonba \u00e1gyazott m\u0171vek \u2013 mint p\u00e9ld\u00e1ul Szentj\u00f3by Pakson is hivatkozott akci\u00f3ja, a L\u00e9gy tilos! B\u00fcntet\u00e9smegel\u0151z\u0151 autoter\u00e1pia<\/i> \u2013 , amelyek voltak\u00e9pp egy m\u00e1sik paradigm\u00e1t er\u0151s\u00edtenek.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

A szerz\u0151 a tanulm\u00e1ny meg\u00edr\u00e1s\u00e1nak idej\u00e9n K\u00e1llai Ern\u0151 m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szi-m\u0171kritikusi \u00f6szt\u00f6nd\u00edjban r\u00e9szes\u00fclt.<\/em><\/div>\r\n
\r\n

(1)<\/a> Zdenka Badovinac, Eda \u010cufer, Cristina Freire, Boris Groys, Charles Harrison, V\u00edt Havranek, Piotr Piotrowski, and Branka Stipan\u010di\u0107: Conceptual Art and Eastern Europe. Part. I., e-flux journal<\/i> no. 40, 2012. december, http:\/\/worker01.e-flux.com\/pdf\/article_8961350.pdf<\/a>. A besz\u00e9lget\u00e9s m\u00e1sodik r\u00e9sze: Zdenka Badovinac (et al.): Conceptual Art and Eastern Europe. Part. II. e-flux journal<\/i> no. 41, 2013. janu\u00e1r. http:\/\/worker01.e-flux.com\/pdf\/article_8962432.pdf<\/a><\/p>\r\n

(2)<\/a> Lucy Lippard: Six Years. The Dematerialization of the Art Object from 1966 to 1972<\/i>, Berkeley, University of California Press, 1973.<\/p>\r\n

(3)<\/a> Tony Godfrey: Conceptual Art<\/i>, London, Phaidon, 1998.<\/p>\r\n

(4)<\/a> A \u201evertik\u00e1lis\u201d perspekt\u00edv\u00e1t felv\u00e1lt\u00f3 \u201ehorizont\u00e1lis\u201d n\u00e9z\u0151pontr\u00f3l valamint a transznacion\u00e1lis m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net koncepci\u00f3j\u00e1r\u00f3l ld. Piotr Piotrowski: Toward a Horizontal History of the European Avant-Garde, in: Bru, Sascha (et al.): Europa! Europa? The Avant-Garde, Modernism and the Fate of a Continent<\/i>, Vol. 1., De Gruyter, Berlin, 2009, p. 49-58.<\/p>\r\n

(5)<\/a> \u201eSz\u00e1momra mint fiatal m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz \u00e9s kritikus sz\u00e1m\u00e1ra mindenekel\u0151tt Kosuthnak az a k\u00f6vetkeztet\u00e9se bizonyult akkoriban revelat\u00edvnak, hogy a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet sz\u00fcks\u00e9gtelenn\u00e9 teszi a k\u00f6zvet\u00edt\u0151 \u00bbkritikust\u00ab, mivel ennek funkci\u00f3j\u00e1t \u00f6nmaga l\u00e1tja el. \u00c9n ebb\u0151l azt a konzekvenci\u00e1t vontam le, hogy amennyiben a kritikus sz\u00fcks\u00e9gtelenn\u00e9 v\u00e1lt, nem tehet m\u00e1st, mint hogy \u0151 is m\u0171v\u00e9szetet csin\u00e1l.\u201d Beke L\u00e1szl\u00f3: Kosuth Magyarorsz\u00e1gon, in: Joseph Kosuth: M\u0171v\u00e9szeti tanulm\u00e1nyok<\/i>, ford. B\u00e1nki Dezs\u0151 et al., Knoll Galerie, Wien & Budapest, 1992, p. 105.)<\/p>\r\n

(6)<\/a> Petern\u00e1k Mikl\u00f3s: A konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet hat\u00e1sa Magyarorsz\u00e1gon. A m\u0171v\u00e9szet fogalm\u00e1nak \u00e9s funkci\u00f3j\u00e1nak kiterjeszt\u00e9se<\/i>, 1983-85. Az 1988-ban kiad\u00e1sra elfogadott, k\u00e9s\u0151bb t\u00f6bb alkalommal kieg\u00e9sz\u00edtett k\u00e9zirat v\u00e9g\u00fcl nem jelent meg nyomtat\u00e1sban, online olvashat\u00f3: http:\/\/www.c3.hu\/collection\/koncept\/index0.html<\/a><\/p>\r\n

(7)<\/a> A recepci\u00f3 hi\u00e1ny\u00e1r\u00f3l Sz\u00e9kely Katalin \u00edrt legut\u00f3bb \u00f6sszefoglal\u00f3 jelleggel. Ugyancsak \u0151 foglalta \u00f6ssze a magyar \u00e9s a r\u00e9gi\u00f3 konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet\u00e9re vonatkoz\u00f3 irodalmat: Sz\u00e9kely Katalin: Mert mindenki csak \u00fcl meg \u00e1ll. L\u00e1bjegyzetek egy meg nem \u00edrt k\u00f6nyvh\u00f6z, exindex<\/i>, 2013. november 11, \/index.php?l=hu&page=3&id=909<\/a><\/p>\r\n

(8)<\/a> 1, 2, !? \u201eItt jelentkezzen \u00f6t egyforma ember\u201d. Koncept palimpszeszt, vagy a magyar konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet<\/i>, Paksi K\u00e9pt\u00e1r, 2014. m\u00e1rcius 28 \u2013 j\u00fanius 8.<\/p>\r\n

(9)<\/a> A konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet magyarorsz\u00e1gi megjelen\u00e9se a kur\u00e1tori szerepk\u00f6rt is mag\u00e1val hozta, els\u0151sorban Beke L\u00e1szl\u00f3 tematikus projektjei r\u00e9v\u00e9n.<\/p>\r\n

(10)<\/a> Petern\u00e1k Mikl\u00f3s a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz kapcsol\u00f3d\u00f3an a C3 oldal\u00e1n (concept.c3.hu<\/a>) k\u00f6zz\u00e9tette a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetre vonatkoz\u00f3 irodalom \u00e9s esem\u00e9nyek jegyz\u00e9k\u00e9t, valamint az 1997-ben a C3-ban rendezett, n\u00e9gy r\u00e9szes el\u0151ad\u00e1ssorozat (A konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet Magyarorsz\u00e1gon<\/i>) videofelv\u00e9teleit. E mellett 2014-ben k\u00e9t forr\u00e1s\u00e9rt\u00e9k\u0171 interj\u00fat k\u00e9sz\u00edtett Maurer D\u00f3r\u00e1val \u00e9s Bak Imr\u00e9vel, amelyek kor\u00e1bbi el\u0151ad\u00e1sok \u00e9s besz\u00e9lget\u00e9sek felv\u00e9teleivel egy\u00fctt megtekinthet\u0151k a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sban. Ezek a videofelv\u00e9telek p\u00f3tolj\u00e1k valamelyest a m\u0171vek szociokultur\u00e1lis \u00e9s t\u00e1rsadalompolitikai kontextus\u00e1nak a hi\u00e1ny\u00e1t.<\/p>\r\n

(11)<\/a> Terry Smith: One and Three Ideas: Conceptualism Before, During and After Conceptual Art, e-flux journal<\/i>, Nr. 29. November 2011. http:\/\/worker01.e-flux.com\/pdf\/article_267.pdf<\/a><\/p>\r\n

(12)<\/a> Konceptualizmus ma. Konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet Magyarorsz\u00e1gon a kilencvenes \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l<\/i>, Paksi K\u00e9pt\u00e1r, 2013. m\u00e1rcius 15 \u2013 j\u00fanius 2.<\/p>\r\n

(13)<\/a> J\u00f3l t\u00fckr\u00f6zi ezt a szeml\u00e9letm\u00f3dot Petern\u00e1k Mikl\u00f3s tansz\u00e9kvezet\u0151k\u00e9nt k\u00e9pviselt interm\u00e9dia-fogalma, amely jelent\u0151sen elt\u00e1volodott a Dick Higgins-f\u00e9le, 1966-os \u201e\u0151sdefin\u00edci\u00f3t\u00f3l\u201d, \u00e9s k\u00f6vette az az\u00f3ta kialakult jelent\u00e9sv\u00e1ltozatokat, melyek m\u00e1ra legink\u00e1bb a m\u0171v\u00e9szet tudom\u00e1nytechnikai min\u0151s\u00e9g\u00e9t k\u00e9pviselik. V\u00f6.: Petern\u00e1k Mikl\u00f3s: Mi az interm\u00e9dia? Balkon<\/i>, 2000\/7, 8. sz. Az interm\u00e9dia fogalm\u00e1nak paradigmatikus \u00e9rtelmez\u00e9si m\u00f3dozataival \u00e9s St.Turba Tam\u00e1s h\u00fasz \u00e9ves oktat\u00f3i tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9vel a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem Interm\u00e9dia Tansz\u00e9k\u00e9n a hamarosan megjelen\u0151 \u201e\u00bbK\u00e9rdezd meg az IPUT-ot!\u00ab A Paralel Kurzus Tanp\u00e1lya elm\u00e9lete \u00e9s gyakorlata\u201d c. tanulm\u00e1nyomban foglalkozom.<\/p>\r\n

(14)<\/a> B\u00e1r bizonyos szerz\u0151k, mint p\u00e9ld\u00e1ul Lakner L\u00e1szl\u00f3 vagy a P\u00e9csi M\u0171hely tagjainak hangs\u00falyosabb jelenl\u00e9te ezzel egy\u00fctt indokolt lett volna.<\/p>\r\n

(15)<\/a> Ez a szemiotikai alap\u00fa gondolkod\u00e1s k\u00f6sz\u00f6n vissza a rendez\u00e9s olyan r\u00e9szleteiben, mint Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s V\u00e1za vir\u00e1ggal<\/i> (1970) c\u00edm\u0171 konceptu\u00e1lis objektj\u00e9nek m\u00e1s-m\u00e1s t\u00e1rgyi val\u00f3s\u00e1gban val\u00f3 prezent\u00e1ci\u00f3ja: az \u201eeredeti\u201d m\u0171 s\u00edk reprodukci\u00f3ja el\u0151tti falon az \u201eeredeti\u201d h\u00e1romdimenzi\u00f3s rekonstrukci\u00f3ja a posztamensen.<\/p>\r\n

(16)<\/a> A kur\u00e1tor mintha csak Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9t k\u00f6vette volna egy valamikori, \u201eide\u00e1lis\u201d konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sr\u00f3l. Erd\u00e9ly szerint \u201e\u2026akkor lenne ez a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s j\u00f3, hogyha ez a csoportos\u00edt\u00e1s min\u00e9l jobban \u00f6ssze lenne keverve, illetve a m\u0171vek min\u00e9l heterog\u00e9nebb\u00fcl lenn\u00e9nek ki\u00e1ll\u00edtva \u00e9s \u00e9ppen nem csoportos\u00edtva. Mert az az \u00e9rdekes, hogy egy festm\u00e9nyen mondjuk a konceptu\u00e1lis gondolkod\u00e1sm\u00f3d mit v\u00e1ltoztat, \u00e9s a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti-vizu\u00e1lis \u00e9rz\u00e9k pl. a konceptet hogy m\u00f3dos\u00edtja valakin\u00e9l.\u201d Besz\u00e9lget\u00e9s Erd\u00e9ly Mikl\u00f3ssal, 1983 tavasz\u00e1n, \u00c1rgus<\/i>, 1991, II. \u00e9vf. 5. sz, szeptember-okt\u00f3ber, p. 75.<\/p>\r\n

(17)<\/a> A konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet tipologikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se az\u00e9rt sem c\u00e9lravezet\u0151, mert \u2013 ahogy Petern\u00e1k Mikl\u00f3s is meg\u00e1llap\u00edtotta -, a magyar m\u0171v\u00e9szetben egy id\u0151n t\u00fal a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet vizu\u00e1lis man\u00edrjai ism\u00e9tl\u0151dnek, ami a hordoz\u00f3 jelleg\u00e9t\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl formalizmusnak tekinthet\u0151.<\/p>\r\n

(18)<\/a> Meglehet, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti ortodoxi\u00e1nak t\u0171nik, \u00e9n magam a \u201ekoncept m\u0171v\u00e9szet\u201d illetve a \u201ekonceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet\u201d kifejez\u00e9seket \u2013 \u00e9pp \u00fagy mint az avantg\u00e1rdot \u2013, t\u00f6rt\u00e9neti fogalmakk\u00e9nt haszn\u00e1lom, k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171v\u00e9szeti paradigma le\u00edr\u00e1s\u00e1ra, melyek egym\u00e1ssal ellent\u00e9tesek ugyan, de mindkett\u0151ben jelen tud lenni a \u201ekonceptualit\u00e1s\u201d. Ez a fogalmi \u201emerevs\u00e9g\u201d a k\u00e9t paradigma term\u00e9szet\u00e9nek jobb meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1lja.<\/p>\r\n

(19)<\/a> Ezen a ponton k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m meg M\u00e9lyi J\u00f3zsef \u00e9szrev\u00e9teleit, melyek sokat seg\u00edtettek a sz\u00f6veg v\u00e9gs\u0151 v\u00e1ltozat\u00e1nak kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\r\n

(20)<\/a> \u201eNamely, the term \u2019Romantic Conceptualism\u2019 seemed to me a suitable name for a combination of dispassionate cultural analysis with a Romantic dream of the true culture that was characteristic for the artists whom I was interested with\u201d Boris Groys: History becomes Form, Moscow Conceptualism<\/i>, The MIT Press Cambridge, Massachusetts London, 2010, p. 7.<\/p>\r\n

(21)<\/a> \u201eIn my text \u2019Moscow Romantic conceptualism I tried to create a kind of tension. It is people say Russian communism wasn\u2019t a true communism, But it was communism, nonetheless \u2013 if it wasn\u2019t, nobody would be interested in arguing wether it was true communism or not.\u201d Groys, in Zdenka Badovinac (et al), 2012.<\/p>\r\n

(22)<\/a> Katalin Tim\u00e1r: Is your Pop our Pop? The History of Art as a Self-Colonizing Tool, Artmargins<\/i>, 2002, http:\/\/www.artmargins.com\/index.php\/archive\/323-is-your-pop-our-pop-the-history-of-art-as-a-self-colonizing-tool<\/a><\/p>\r\n

(23)<\/a> Marijan Susovski (szerk.): The New Art Practice in Jugoslavia: 1966-1978<\/i>, Zagreb, Gallery of Contemporary Art, 1978.<\/p>\r\n

(24)<\/a> Mi\u0161ko \u0160uvakovic: Conceptual Art, in: Dubravka Djuric, Mi\u0161ko \u0160uvakovic (szerk.): Impossible Histories: Historic Avant-Gardes, Neo-Avant-Gardes, and Post-Avant-Gardes in Yugoslavia, 1918-1991<\/i>, Cambridge Mass., The MIT Press, 2003, pp. 210-245, itt: p. 212.<\/p>\r\n

(25)<\/a> A hatvanas \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben mind a t\u00e1blak\u00e9pfest\u00e9szeti (a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son ebb\u0151l a szempontb\u00f3l Bak Imre \u00e1ltal k\u00e9pviselt), mind az akcionista paradigma sz\u00e1m\u00e1ra meghat\u00e1roz\u00f3 inspir\u00e1ci\u00f3t ny\u00fajtott az ezoterikus filoz\u00f3fia modellje, m\u00e9g ha elt\u00e9r\u0151 k\u00f6vetkeztet\u00e9sekre jutottak is \u00e1ltala. Hamvas korszer\u0171 gondolatai a hagyom\u00e1nyos, imitat\u00edv m\u0171v\u00e9szet \u00e9rv\u00e9nytelens\u00e9g\u00e9r\u0151l, \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet aktivit\u00e1sk\u00e9nt<\/i> val\u00f3 felfog\u00e1s\u00e1r\u00f3l a K\u00e1d\u00e1r-korszak t\u00e1rsadalmi-szellemi val\u00f3s\u00e1ban egy\u00e9rtelm\u0171 elm\u00e9leti h\u00e1tteret ny\u00fajtottak Szentj\u00f3by 1968-ban Paralel Kurzus Tanp\u00e1lya n\u00e9ven ind\u00edtott kritikai programja sz\u00e1m\u00e1ra, mely a v\u00e1ltoz\u00e1s fogalm\u00e1t \u00e9s az illeg\u00e1lis m\u0171k\u00f6d\u00e9s krit\u00e9rium\u00e1t, \u201ea l\u00e9gy tilos!\u201d mor\u00e1lis imperat\u00edvusz\u00e1t helyezte a centrum\u00e1ba. T\u00e1rgyi \u00e9rtelemben, a hatvanas \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben k\u00e9sz\u00fclt objektek a k\u00e9n, a s\u00f3, a r\u00e9zg\u00e1lic \u00e9s m\u00e1s alkimista anyagok haszn\u00e1lat\u00e1val Hamvasnak az \u0151si magaskult\u00far\u00e1kr\u00f3l, a Kabbal\u00e1r\u00f3l, az alk\u00edmi\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 gondolataihoz k\u00f6t\u0151dnek, \u00e9s \u00faj anyagok bevezet\u00e9s\u00e9t jelentett\u00e9k a t\u00e1rgyalkot\u00e1sba.<\/p>\r\n

(26)<\/a> Tihomir Milovac: The Misfits, in: u.\u0151.: Conceptualist Strategies in Croatian Contemporary Art<\/i>, Zagreb, 2002, pp. 7-17.<\/p>\r\n

(27)<\/a> Lukasz Ronduda: Between Postessentialism and Pragmatism, in u.\u0151.(szerk.): Polish art of the 1970s<\/i>, Warsawa, 2009, 8-15, itt: 8.<\/p>\r\n

(28)<\/a> Zdenka Badovinac (et al.), 2012.<\/p>\r\n

(29)<\/a> Ez a tradicionalizmus felt\u00e9tlen\u00fcl oka annak, hogy a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netben n\u00e9mi pejorat\u00edv felhanggal \u201eradik\u00e1lisk\u00e9nt\u201d jel\u00f6lt Szentj\u00f3by Tam\u00e1s \u00e9s a happening sok esetben kiszorul a t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1sb\u00f3l, vagy csak margin\u00e1lisan van jelen benne. Jellemz\u0151 p\u00e9ld\u00e1ja ennek a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti gondolkod\u00e1snak a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria Hatvanas \u00e9vek<\/i> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u00e9s katal\u00f3gusa, amely egy\u00e9rtelm\u0171en a t\u00e1blak\u00e9p perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1b\u00f3l pr\u00f3b\u00e1lja meg \u00e9rtelmezni a korszakot.<\/p>\r\n

(30)<\/a> Petern\u00e1k Mikl\u00f3s: Besz\u00e9lget\u00e9s Erd\u00e9ly Mikl\u00f3ssal, 1983 tavasz\u00e1n, \u00c1rgus<\/i>, 1991\/5.<\/p>\r\n

(31)<\/a> \u201e\u2026a koncept \u00edgy sz\u0171r\u0151d\u00f6tt be. Teh\u00e1t az Iparterv csoport ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e1n bukott meg, de akkor m\u00e9g konceptm\u0171v\u00e9szetr\u0151l senki sem hallott. Kosuthnak a munk\u00e1ja Az attit\u0171d form\u00e1t \u00f6lt<\/i> c\u00edm\u0171 albumban egy asztal volt egy csom\u00f3 \u00fajs\u00e1ggal. Senki nem \u00e9rtette. Senki nem \u00e9rtette, hogy mit akar ezzel az asztallal, rajta n\u00e9h\u00e1ny leter\u00edtett \u00fajs\u00e1ggal \u00e9s mellette egy sz\u00e9k. Nyilv\u00e1n akkor m\u00e1r Kosuth agy\u00e1ban a koncept megvolt.\u201d U. o. p. 78.<\/p>\r\n

(32)<\/a> U.o. Kettej\u00fck szeml\u00e9letm\u00f3dbeli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u00e9t a tudom\u00e1nyhoz val\u00f3 viszonyban fogalmazza meg.<\/p>\r\n

(33)<\/a> Erd\u00e9ly Mikl\u00f3st \u201csokoldal\u00fa, nevel\u0151 mesterk\u00e9nt\u201d \u00edrja le \u00e9s Kass\u00e1kkal veti \u00f6ssze Forg\u00e1cs \u00c9va: Avantg\u00e1rd a magyar kult\u00far\u00e1ban, in: A m\u00e1sodik nyilv\u00e1noss\u00e1g. XX. sz\u00e1zadi magyar m\u0171v\u00e9szet<\/i>, \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtotta Hans Knoll, Enciklop\u00e9dia Kiad\u00f3, Budapest, 2002, p. 63.<\/p>\r\n

(34)<\/a> Although Erd\u00e9ly produced a very diverse body of works, the artist\u2019s greatest contribution to the history of Hungarian neo-avant-garde was made in the 1970s. Erd\u00e9ly began his career in the 1950s, producing Art informel-inspired drawings. During the 1960s he turned to happening, creating such milestone works as Lunch \u2013 in Memoriam Batu Khan<\/i> and Golden Sunday<\/i>, both from 1966. Piotr Piotrowski: In the Shadow of Yalta<\/i>, University of Chicago Press, Chicago, 2009, p. 281.<\/p>\r\n

(35)<\/a> \u201eMindenesetre nagyon \u00e9rdekes, hogy Erd\u00e9ly Mikl\u00f3st igazi \u00bbavantg\u00e1rdnak\u00ab tartj\u00e1k, \u00e9s kis\u00fcl lassan, hogy olvasotts\u00e1g\u00e1t, m\u0171velts\u00e9g\u00e9t \u00e9s bar\u00e1ti k\u00f6r\u00e9t egy modernist\u00e1nak nevezhet\u0151, de m\u00e9gis tradicion\u00e1lis felfog\u00e1s tartja \u00f6ssze. Ebb\u0151l csak fokozatosan n\u0151 ki az \u00faj\u2026\u201d Sz\u0151ke Annam\u00e1ria, in: Besz\u00e9lget\u00e9s Beke L\u00e1szl\u00f3val, 1989. febru\u00e1r 21, Nagy Ildik\u00f3 (szerk.): Hatvanas \u00e9vek. \u00daj t\u00f6rekv\u00e9sek a magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetben<\/i> (kat.), K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Kiad\u00f3 \u2013 Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria \u2013 Ludwig M\u00fazeum, Budapest, 1991, p. 196.<\/p>\r\n

(36)<\/a> Legr\u00e9szletesebben az 1997. okt\u00f3ber 5-\u00e9n tartott el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban a C3-ban, http:\/\/catalog.c3.hu\/index.php?page=work&id=822&lang=HU<\/a><\/p>\r\n

(37)<\/a> Keser\u00fc Katalin: A nyelv fl\u00f6rtje a m\u0171v\u00e9szettel Magyarorsz\u00e1gon, Holmi<\/i>, II. \u00e9vf. 9. sz\u00e1m, 1990. szeptember, pp. 1021-1022.<\/p>\r\n

(38)<\/a> Allan Kaprow \u00f6sszefoglal\u00e1s\u00e1ban a happening \u00e9s az environment \u201eakt\u00edv \u00e9s passz\u00edv oldalai egyazon \u00e9remnek, melynek alapelve a kiterjeszt\u00e9s. \u00cdgy egy environment nem kevesebb, mint egy happening.\u201d Allan Kaprow: Assemblage, Environmentek & Happeningek<\/i>, Artpool – Balassi kiad\u00f3 \u2013 BAE Tart\u00f3shull\u00e1m, Budapest, 1998, p. 47. Ez\u00e9rt sz\u00fcks\u00e9ges hangs\u00falyozni a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet \u00e1ltal prefer\u00e1lt install\u00e1ci\u00f3, illetve az environment fogalma k\u00f6z\u00f6tti jelent\u00e9sk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get.<\/p>\r\n

(39)<\/a> Altorjay G\u00e1bor: \u00c9let, anyag, happening (1966), Magyar M\u0171hely<\/i>, 128-129. sz., 2004, pp. 15-16.<\/p>\r\n

(40)<\/a> Beke L\u00e1szl\u00f3: Kentaur. Szentj\u00f3by Tam\u00e1s \u201eTanp\u00e1ly\u00e1i\u201d, Magyar M\u0171hely<\/i>, 16. \u00e9vf. 51-55. sz. 1978. j\u00fan. 30. , p. 67<\/p>\r\n

(41)<\/a> U.o.<\/p>\r\n

(42)<\/a> \u201eA fogalomm\u0171v\u00e9szet olyan m\u0171v\u00e9szet, melynek anyaga a fogalom, abban az \u00e9rtelemben, ahogyan p\u00e9ld\u00e1ul a zene anyaga a hang. Mivel a \u00bbfogalmak\u00ab szorosan k\u00f6t\u0151dnek a nyelvhez, a fogalomm\u0171v\u00e9szet olyan m\u0171v\u00e9szet, amelynek a nyelv az anyaga.\u201d Henry Flynt: Concept art…, 1961, in: La Monte Young, Georges Maciunas, Jackson MacLow (eds.): An Anthology<\/i>. Ed. by, New York, c. 1962, reprint: 1963. (Magyarul: Henry Flynt: Fogalomm\u0171v\u00e9szet<\/i>. ford. Kopp\u00e1ny M\u00e1rton, http:\/\/www.artpool.hu\/Fluxus\/Flynt\/fogalom.html<\/a>)<\/p>\r\n

(43)<\/a> St.Auby Tam\u00e1s, 1997 http:\/\/catalog.c3.hu\/index.php?page=work&id=826&lang=HU<\/a><\/p>\r\n

(44)<\/a> Henry Flynt, i.m, 1961.<\/p>\r\n

(45)<\/a> \u201eTam\u00e1sn\u00e1l a fluxus-viselked\u00e9s vizualiz\u00e1l\u00f3dott\u201d Konkoly Gyula, http:\/\/catalog.c3.hu\/index.php?page=work&id=823&lang=HU<\/a><\/p>\r\n

(46)<\/a> Petern\u00e1k Mikl\u00f3s videointerj\u00faja Bak Imr\u00e9vel, Budapest, 2014.<\/p>\r\n

(47)<\/a> http:\/\/catalog.c3.hu\/index.php?page=work&id=826&lang=HU<\/a><\/p>\r\n

(48)<\/a> Hajdu Istv\u00e1n: Ki\u00e1raml\u00e1s \u00e9s delej. 1968 hat\u00e1sa a kort\u00e1rs magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetre, Balkon<\/i>, 2008\/9, pp. 14-29, itt: p. 16.<\/p>\r\n

(49)<\/a> Petern\u00e1k, im., 1983, p. 75.<\/p>\r\n

(50)<\/a> Ahogy Tatai Erzs\u00e9bet meg\u00e1llap\u00edtja, Magyarorsz\u00e1gon a \u201econceptual\u201d jelz\u0151t alkalmaz\u00f3 Kosuth-f\u00e9le m\u0171v\u00e9szetet tekintett\u00e9k m\u00e9rvad\u00f3nak, ugyanakkor a t\u00e9m\u00e1ban kompetens szerz\u0151k (Beke L\u00e1szl\u00f3, Hajdu Istv\u00e1n, Petern\u00e1k Mikl\u00f3s, majd K\u00f6rner \u00c9va \u00e9s Andr\u00e1s Edit is) ink\u00e1bb a Henry Flynt-t\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 \u201econcept art\u201d elnevez\u00e9st haszn\u00e1lt\u00e1k. \u0150 maga nyelvi (\u00e9s nem t\u00f6rt\u00e9neti) okokra hivatkozva haszn\u00e1lja a \u201ekonceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet\u201d kifejez\u00e9st. Tatai Erzs\u00e9bet: Neokonceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet Magyarorsz\u00e1gon a kilencvenes \u00e9vekben<\/i>, Praesens, Budapest, 2005 p. 14.<\/p>\r\n

(51)<\/a> A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son szerepl\u0151 Szentj\u00f3by-m\u0171vek: H\u0171l\u0151 v\u00edz<\/i> (1965), k\u00e9pversek<\/a>: Kaloda<\/i> (1967), Coca-Cola vodk\u00e1val<\/i> (1973), Goly\u00f3stollnyomok egy fizet\u0151pinc\u00e9r k\u00f6penyzseb\u00e9n<\/i> (1973), akci\u00f3: Kiz\u00e1r\u00e1s-gyakorlat. B\u00fcntet\u00e9smegel\u0151z\u0151 autoter\u00e1pia<\/i> (1972), valamint a Kis Vars\u00f3 \u00e1ltal kezdem\u00e9nyezett rekonstrukci\u00f3 dokumentumai (2005), az 1973. m\u00e1jus 12-re tervezett \u00e9s betiltott, majd 1993. m\u00e1jus 12-\u00e9n az Orosz Kultur\u00e1lis K\u00f6zpontban Budapesten megrendezett Fluxkoncert<\/i> megh\u00edv\u00f3ja.<\/p>\r\n

(52)<\/a> Hannah Higgins: Fluxus Experience<\/i>, University of California Press, 2002, p. 121.<\/p>\r\n

(53)<\/a> Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s \u201eterm\u00e9szettudom\u00e1nyos koncept\u201d fogalm\u00e1r\u00f3l ld. Hornyik S\u00e1ndor: Avantg\u00e1rd tudom\u00e1ny? A modern term\u00e9szettudom\u00e1nyos vil\u00e1gk\u00e9p recepci\u00f3ja Gyarmathy Tiham\u00e9r, Csiky Tibor \u00e9s Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban<\/i>, Akad\u00e9miai Kiad\u00f3, Budapest, 2008.<\/p>\r\n

(54)<\/a> Nemzetk\u00f6zi kontextusban a LEHETETLEN REALIZMUS ter\u00fclete – az \u00e1raml\u00e1s, a fogalom \u00e9s a fogalmi m\u0171v\u00e9szet vid\u00e9ke<\/i>, 2001. okt\u00f3ber 19 \u2013 november 9. http:\/\/www.artpool.hu\/lehetetlen\/real-kiall\/bevezeto.html<\/a><\/p>\r\n

(55)<\/a> A fluxus k\u00f6nyvt\u00e1ri irodalm\u00e1nak szerz\u0151i l\u00e9nyeg\u00e9ben abban az egy k\u00e9rd\u00e9sben \u00e9rtenek egyet, hogy a fluxus nem egys\u00e9ges.<\/p>\r\n

(56)<\/a> George Maciunas autokratikus m\u00f3don hat\u00e1rozta meg, hogy ki tekinthet\u0151 fluxus m\u0171v\u00e9sznek \u00e9s ki nem, \u00edgy t\u00f6bb alkalommal kiz\u00e1rt m\u0171v\u00e9szeket a h\u00e1l\u00f3zatb\u00f3l, majd k\u00e9s\u0151bb rehabilit\u00e1lta \u0151ket. Maciunas ugyanakkor 1966-ban t\u00f6bb t\u00e1rsigazgat\u00f3t nevezett ki maga mell\u00e9, \u00edgy lett Mil\u00e1n Kniz\u00e1k a keleti, Ken Friedman pedig a nyugati fluxus vezet\u0151je. De ahogy ut\u00f3bbi hangs\u00falyozza, pontatlan \u00e9s t\u00f6rt\u00e9netileg t\u00e9ves volna azt gondolni, hogy a fluxust egyetlen ember ir\u00e1ny\u00edtotta. A fluxus folyamatosan b\u0151v\u00fcl\u0151 h\u00e1l\u00f3zat\u00e1t azok hozt\u00e1k l\u00e9tre, akik a fluxus-szellemben gondolkodtak \u00e9s gondolkodnak. Ken Friedman: Fluxus \u00e9s t\u00e1rsai, in Klaniczay J\u00falia \u00e9s Sz\u0151ke Annam\u00e1ria (szerk.): Fluxus. Interj\u00fak, sz\u00f6vegek, esem\u00e9nyek, esetek<\/i>, Artpool M\u0171v\u00e9szetkutat\u00f3 K\u00f6zpont \u2013 Ludwig M\u00fazeum \u2013 Kort\u00e1rs M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum, 2008, pp. 63-90, itt: p. 89.<\/p>\r\n

(57)<\/a> Besz\u00e9lget\u00e9s Szentj\u00f3by Tam\u00e1ssal. Hangszalagra vette Beke L\u00e1szl\u00f3, 1971. m\u00e1rcius 11-\u00e9n. Jelenl\u00e9t \u2013 Sz\u00f3gett\u00f3<\/i>, Az ELTE BTK irodalmi-m\u0171v\u00e9szeti foly\u00f3irata, Budapest, 1989\/ 1-2.<\/p>\r\n

(58)<\/a> Beke L\u00e1szl\u00f3: Kentaur. Szentj\u00f3by Tam\u00e1s \u201eTanp\u00e1ly\u00e1i\u201d, Magyar M\u0171hely<\/i>, 16. \u00e9vf. 51-55. sz. 1978. j\u00fan. 30.<\/p>\r\n

(59)<\/a> Beke: K\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek, in: Hommage \u00e1 Iparterv 1968\/69<\/i> III. kat, F\u00e9szek Gal\u00e9ria, 1989. febr. 14-m\u00e1rc. 3, rend. Moln\u00e1r \u00c9va, o.n. N\u00e9mik\u00e9pp konf\u00fazus, hogy k\u00e9s\u0151bbi, \u201eszubjekt\u00edv\u201d elemz\u00e9s\u00e9ben (Beke L\u00e1szl\u00f3: A konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet szubjekt\u00edv t\u00f6rt\u00e9nete, in: Der\u00e9ky P\u00e1l \u2013 M\u00fcllner Andr\u00e1s (szerk.): N\u00e9\/ma? Tanulm\u00e1nyok a magyar neoavantg\u00e1rd k\u00f6r\u00e9b\u0151l<\/i>, R\u00e1ci\u00f3 Kiad\u00f3, 2004, 227-239, itt: 233.) a H\u0171l\u0151 viz<\/i>et korai konceptu\u00e1lis objektk\u00e9nt emeli ki.<\/p>\r\n

(60)<\/a> Tatai Erzs\u00e9bet: Neokonceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet Magyarorsz\u00e1gon a kilencvenes \u00e9vekben<\/i>, Praesens, Budapest, 2005.<\/p>\r\n

(61)<\/a> Tatai, i.m., 2005, p. 63. \u201eSzentj\u00f3by Tam\u00e1s H\u0171l\u0151 v\u00edz<\/i> c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja (egy H\u0171l\u0151 v\u00edz felirat\u00fa, vizet tartalmaz\u00f3 \u00fcveg) abszurd humorral eml\u00e9keztet a viszonylagoss\u00e1gra, a kijelent\u00e9sek \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g v\u00e1ltoz\u00f3 viszony\u00e1ra.\u201d p. 66.<\/p>\r\n

(62)<\/a> Konceptualizmus ma. Konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet Magyarorsz\u00e1gon a kilencvenes \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l<\/i>, Paksi K\u00e9pt\u00e1r, 2013. m\u00e1rcius 15 \u2013 j\u00fanius 2.<\/p>\r\n

(63)<\/a> K\u00f6rner \u00c9va: Az abszurd mint koncepci\u00f3. Jelenetek a magyar koncept art t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l, in: Avantg\u00e1rd \u2013 izmusokkal \u00e9s izmusok n\u00e9lk\u00fcl<\/i>, szerk. Aknai Katalin \u00e9s Hornyik S\u00e1ndor, MTA M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Kutat\u00f3int\u00e9zet, Budapest, 2005, pp. 420-427, itt: p. 424.<\/p>\r\n

(64)<\/a> \u201d\u2026a 65-re tervezett Pop-objekt ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ink\u00e1b blaszf\u00e9mia lett volna, botr\u00e1ny, geg, legal\u00e1bbis akkor \u00edgy gondoltuk.\u201d Besz\u00e9lget\u00e9s Szentj\u00f3by Tam\u00e1ssal. Hangszalagra vette Beke L\u00e1szl\u00f3, 1971. m\u00e1rcius 11-\u00e9n. Jelenl\u00e9t \u2013 Sz\u00f3gett\u00f3<\/i>, Budapest, 1989\/ 1-2., p. 259.<\/p>\r\n

(65)<\/a> A sz\u00f6veg \u00edr\u00e1sa sor\u00e1n konzult\u00e1ltam St.Turba Tam\u00e1ssal az akci\u00f3 objektek, illetve a konceptu\u00e1lis m\u0171vek k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r\u00e9r\u0151l, \u00e9s \u0151 megosztotta velem azokat az 1964-es \u00e9s 1965-\u00f6s beszkennelt noteszlapokat, amelyek egy\u00e9rtelm\u0171en al\u00e1t\u00e1masztj\u00e1k a H\u0171l\u0151 v\u00edz<\/i> geneal\u00f3gi\u00e1j\u00e1t. \u201eAz 1964-es napt\u00e1ram egy r\u00f6vid ideig haszn\u00e1ltam m\u00e9g 1965-ben is, ekkor neveztem meg benne intermedi\u00e1lis ill. konceptu\u00e1lisnak tekinthet\u0151 objekteket \u2013 persze nem neveztem \u0151ket akkor \u00edgy, hiszen \/ m\u00e9g soha nem hallottam ilyennek nevezett objektek l\u00e9tez\u00e9s\u00e9r\u0151l.\u201d (St. Turba Tam\u00e1s a szerz\u0151nek, 2013. okt. 17.) A megismert lapokon t\u00f6bb olyan m\u0171c\u00edm szerepel, mely a k\u00e9s\u0151bbiekben akci\u00f3objektk\u00e9nt val\u00f3sult meg, mint pl. az Illatos m\u00e1gnes<\/i> (1965), a H\u00fasz deka \u0151r\u00f6lt objekt\u00edv (v\u00e9gleges c\u00edm\u00e9n 7 dkg \u0151r\u00f6lt objekt\u00edv<\/i>, 1965) vagy az \u00daj m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9g<\/i> (ma valamennyi a Ludwig M\u00fazeum \u2013 Kort\u00e1rs M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben). A H\u0171l\u0151 v\u00edz<\/i> a legels\u0151 ebben a felsorol\u00e1sban. Petrigalla P\u00e1l neve szint\u00e9n megjelenik a m\u0171c\u00edmek sor\u00e1ban, ami bizony\u00edtja az 1965-\u00f6s, meg nem val\u00f3sult ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00f6tlet\u00e9t. Ez\u00faton is szeretn\u00e9m megk\u00f6sz\u00f6nni St.Turba Tam\u00e1snak, hogy megosztotta velem ezeket a forr\u00e1sokat, amelyek meggy\u0151znek arr\u00f3l, hogy a magyarorsz\u00e1gi objekt m\u0171faj\u00e1nak kezdet\u00e9t m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netileg 1965-re kell dat\u00e1lnunk.<\/p>\r\n

(66)<\/a> Ekkora id\u0151t\u00e1vlatb\u00f3l neh\u00e9z rekonstru\u00e1lni az esem\u00e9nyeket: Altorjay G\u00e1bor ugyanakkor nem eml\u00e9kszik erre a tervezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra.<\/p>\r\n

(67)<\/a> A helyzet n\u00e9mileg eml\u00e9keztet Joseph Kosuth korai m\u0171veinek (Art as Idea as Idea<\/i>) keletkez\u00e9st\u00f6rt\u00e9net\u00e9re, amelyeket a szerz\u0151j\u00fck 1965-re dat\u00e1l, de csak 1967-68-ban \u00e1ll\u00edtotta ki \u0151ket. Ahogy Ian Burn megjegyzi, ha a m\u0171vek 1965-ben k\u00e9sz\u00fcltek, akkor pop artnak, ha pedig 1967 k\u00f6r\u00fcl, akkor az els\u0151 konceptu\u00e1lis m\u0171veknek tekintj\u00fck \u0151ket. Kosuth azzal magyar\u00e1zza az id\u0151beli eltol\u00f3d\u00e1st, hogy di\u00e1kk\u00e9nt nem \u00e1lltak rendelkez\u00e9s\u00e9re a megfelel\u0151 forr\u00e1sok, n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb pedig m\u00e1r mindenki a koncepci\u00f3 megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek pillanat\u00e1val azonos\u00edtotta \u0151ket. Terry Smith, i.m.<\/p>\r\n

(68)<\/a> \u201eEbb\u0151l \u00e9rtett\u00fck meg, hogy nem mag\u00e1nyos \u0151r\u00fcltek vagyunk, hanem egy hatalmas, interkontinent\u00e1lis mozgalom kell\u0151s k\u00f6zep\u00e9n m\u0171k\u00f6d\u00fcnk.\u201d L\u00e1szl\u00f3 Zsuzsa, St.Turba Tam\u00e1s (szerk.): Az eb\u00e9d (In memoriam Batu K\u00e1n)<\/i>, Budapest, Tranzit Hungary K\u00f6zhaszn\u00fa Egyes\u00fclet, 2011, p. 18.<\/p>\r\n

(69)<\/a> J\u00fcrgen Becker \u2013 Wolf Vostell (szerk.): Happenings. Fluxus, Pop Art, Nouveau R\u00e9alisme. Eine Dokumentation<\/i>, Rowohlt Verlag, 1965.<\/p>\r\n

(70)<\/a> Altorjay a happening ut\u00e1n lev\u00e9lben f\u00f6lvette a kapcsolatot Wolf Vostellal, Dick Higgins-szel, illetve J. Chal\u00fapeczkyvel, Az eb\u00e9d<\/i> dokument\u00e1ci\u00f3j\u00e1t pedig bemutatt\u00e1k a legfontosabb kelet-eur\u00f3pai happenernek, Tadeusz Kantornak.<\/p>\r\n

(71)<\/a> Cornelius Cardew, Henning Christiansen, Ben Vautier \u00e9s Tomas Schmit fluxus-partit\u00far\u00e1i mellett Altorjay G\u00e1bor, Szentj\u00f3by Tam\u00e1s \u00e9s Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s saj\u00e1t m\u0171veit mutatta volna be.<\/p>\r\n

(72)<\/a> http:\/\/www.c3.hu\/collection\/tilos\/krono.html<\/a><\/p>\r\n

(73)<\/a> Ld. St. Auby Tam\u00e1s: Az 1973. m\u00e1jus 12-re tervezett \u00e9s betiltott Fluxkoncert dokumentumai. Orpheus<\/i>, IV. \u00e9vf., 1993\/1. pp. 52\u201372.<\/p>\r\n

(74)<\/a> \u201e\u2026engem, amikor ez az \u00f6tlet felmer\u00fclt, hogy h\u0171l\u0151 v\u00edz, akkor \u00e9ppen ennek a tragikuma, ennek az intim tragikuma \u00e9rdekelt vagy fogott meg.\u201d Besz\u00e9lget\u00e9s Szentj\u00f3by Tam\u00e1ssal. Hangszalagra vette Beke L\u00e1szl\u00f3, 1971. m\u00e1rcius 11-\u00e9n. Jelenl\u00e9t \u2013 Sz\u00f3gett\u00f3<\/i>, Budapest, 1989\/ 1-2., p. 260.<\/p>\r\n

(75)<\/a> \u201eaz, hogy egy ilyen patika\u00fcveget v\u00e1lasztottam, az els\u0151sorban az\u00e9rt volt, hogy egyfel\u0151l az \u00e9rz\u00e9kszervek, m\u00e1sfel\u0151l a gondolat sz\u00e1m\u00e1ra \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 legyen a t\u00e9ma, egyszer\u0171, steril.\u201d U.o.<\/p>\r\n

(76)<\/a> Az akci\u00f3-objekt eset\u00e9n legal\u00e1bb k\u00e9t t\u00edpust lehet megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni, az esem\u00e9nyhez val\u00f3 kapcsol\u00f3d\u00e1s m\u00f3dj\u00e1t illet\u0151en. Az egyik, mint a H\u0171l\u0151 v\u00edz<\/i>, vagy az akci\u00f3-relikvia (pl. Az eb\u00e9d<\/i> happening-relikvi\u00e1i az FMK-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son), szimmetrikus viszonyt felt\u00e9telez a t\u00e1rgy \u00e9s az akci\u00f3, intervenci\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt, mivel biztosan lezajlott esem\u00e9nyr\u0151l van sz\u00f3, m\u00edg pl. A gonosz megf\u00e9kez\u00e9s\u00e9re<\/i> (vagy m\u00e1s, instrukci\u00f3 alap\u00fa m\u0171vek) akci\u00f3-objekt aszimmetrikus t\u00edpus\u00fa, mivel maga az esem\u00e9ny fikcion\u00e1lis, lehet\u0151s\u00e9gszer\u0171.<\/p>\r\n

(77)<\/a> Kristine Stiles: Out of Actions: between performance and the object<\/i>, 1949-1979, Thames and Hudson, 1998, p. 230.<\/p>\r\n

(78)<\/a> St. Turba Tam\u00e1s a szerz\u0151nek, 2013. okt\u00f3ber 21.<\/p>\r\n

(79)<\/a> St. Turba Tam\u00e1s a szerz\u0151nek, 2014. j\u00fanius 24.<\/p>\r\n

(80)<\/a> Ahogy Julia Roberts meg\u00e1llap\u00edtotta, az els\u0151 eventek Cage \u00e9s Duchamp \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek szint\u00e9zis\u00e9b\u0151l sz\u00fclettek, sz\u00f6veges \u00e9s ready made alapon, mint pl. a Motor vehicle sundown<\/i> (event, 1960). Julia Robinson: Int the Event of George Brecht, in Alfred M. Fisher (ed.): George Brecht Events. A Heterospective.<\/i> Verlag der Buchhandlung Walther K\u00f6nig, K\u00f6ln, p. 54.<\/p>\r\n

(81)<\/a> \u201e1. give the water still form. 2. let the water loose it\u2019s still form.\u201d A klasszikus fluxus partit\u00fara (Brecht\u00e9vel egy\u00fctt) szerepelt Ken Friedman v\u00e1logat\u00e1s\u00e1ban, in: u.\u0151.: The Fluxus Perormance Workbook (sic!) in El Djarida Magazine<\/i> (special issue), 1990, pp. 9-53. magyarul: Klaniczay J\u00falia \u00e9s Sz\u0151ke Annam\u00e1ria (szerk.): Fluxus. Interj\u00fak, sz\u00f6vegek, esem\u00e9nyek, esetek<\/i>, Artpool M\u0171v\u00e9szetkutat\u00f3 K\u00f6zpont \u2013 Ludwig M\u00fazeum \u2013 Kort\u00e1rs M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum, 2008, pp. 299-349.<\/p>\r\n

(82)<\/a> Beke L\u00e1szl\u00f3: Ism\u00e9tl\u0151d\u00e9s \u00e9s ism\u00e9tl\u00e9s a m\u0171v\u00e9szetben, in u.\u0151. : M\u0171v\u00e9szet\/Elm\u00e9let, Tanulm\u00e1nyok 1970-1991<\/i>, Balassi Kiad\u00f3 \u2013 BAE Tart\u00f3shull\u00e1m \u2013 Intermedia Budapest, 1994, pp. 39-48, itt : p. 42.<\/p>\r\n

(83)<\/a> Noha elt\u00e9r\u0151 gazdas\u00e1gi, illetve ideol\u00f3giai k\u00f6rnyezetben j\u00f6ttek l\u00e9tre, Szentj\u00f3by Paralel Kurzus Embl\u00e9m\u00e1<\/i>j\u00e1nak (1968) k\u00e9nnel t\u00f6lt\u00f6tt fadoboza, vagy Holdrasz\u00e1ll\u00e1s-objekt<\/i>je (1969), Maciunas, Beuys \u00e9s Brecht (Duchamp-ot id\u00e9z\u0151) multiplik\u00e1inak a kelet-eur\u00f3pai megfelel\u0151je. Eg\u00e9szen m\u00e1s kontextusban keletkeztek viszont Altorjay G\u00e1bor fluxus-objektjei. Altorjay G\u00e1bor 1967-es disszid\u00e1l\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en bekapcsol\u00f3dott a n\u00e9metorsz\u00e1gi fluxus-k\u00f6r\u00f6kbe (egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben Wolf Vostellal, Bazon Brock-kal, Joseph Beuys-szal \u00e9s J\u00f6rg Immendorffal) \u00e9s jellegzetes fluxus elj\u00e1r\u00e1sk\u00e9nt megval\u00f3s\u00edtotta Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s \u00dajs\u00e1gtort\u00e1<\/i>j\u00e1nak (1967) terv\u00e9t. Ebben a nyugat-eur\u00f3pai piaci k\u00f6rnyezetben \u00e9s az er\u0151sen \u00fajbalos fluxus szellemis\u00e9gben keletkezett multiplik\u00e1ja, a t\u00edz darabosra tervezett R\u00f6vidz\u00e1rlat-k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k<\/i> (1968) objekt, melyb\u0151l v\u00e9g\u00fcl h\u00e1rmat k\u00e9sz\u00edtett el.<\/p>\r\n

(84)<\/a>St. Auby Tam\u00e1s: Az 1973. m\u00e1jus 12-re tervezett \u00e9s betiltott Fluxkoncert dokumentumai. Orpheus<\/i>, IV. \u00e9vf., 1993\/1. p. 60.<\/p>\r\n

(85)<\/a> \u201eValami \u00e9ppen annyiban v\u00e1lik m\u00faltt\u00e1, amennyiben m\u00e1r nem tartalmazza a jelen \u00e9rdekeit. A fluxusdarabok bemutat\u00e1s\u00e1t ma csak k\u00e9t jelent\u00e9sr\u00e9teg\u00fck teszi indokoltt\u00e1: az elitm\u0171v\u00e9szet al\u00e1\u00e1s\u00e1sa \u00e9s az \u00faj ar\u00e1nyokra val\u00f3 lehet\u0151s\u00e9g \u00e9letben tart\u00e1sa.\u201d St. Auby Tam\u00e1s: Az 1973. m\u00e1jus 12-re tervezett \u00e9s betiltott Fluxkoncert dokumentumai. Orpheus<\/i>, IV. \u00e9vf., 1993\/1. p. 63.<\/p>\r\n

(86)<\/a> Zsilka J\u00e1nos szemin\u00e1rium\u00e1t az underground m\u0171v\u00e9szk\u00f6r sz\u00e1mos tagja, \u00edgy B\u00f3dy G\u00e1bor, Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s, Jov\u00e1novics Gy\u00f6rgy, Beke L\u00e1szl\u00f3 is l\u00e1togatta, de Szentj\u00f3by Tam\u00e1s elmond\u00e1sa szerint csak margin\u00e1lisan, alkalomszer\u0171en kapcsol\u00f3dott be az el\u0151ad\u00e1sokba. Erre a kapcsolatra utal ugyanakkor a K\u00f6ti k\u00f6t\u00e9llel a tehenet<\/i> c. (Zsilka J\u00e1nos p\u00e9ldamondat\u00e1ra visszautal\u00f3) akci\u00f3sz\u00ednh\u00e1za<\/a>, Egyetemi Sz\u00ednpad, 1973.<\/p>\r\n

(87)<\/a> A kifejez\u00e9s pontatlans\u00e1ga az avantg\u00e1rd komponenssel f\u00fcgg \u00f6ssze, amennyiben olyan alkot\u00f3k is inspir\u00e1l\u00f3dtak Hamvas \u00e9letfiloz\u00f3fi\u00e1j\u00e1b\u00f3l, akik a k\u00e9palkot\u00e1s tradicionalizmus\u00e1n bel\u00fcl is egy hagyom\u00e1nyosabb szeml\u00e9letm\u00f3dot k\u00e9pviseltek, mint pl. a Sz\u00fcrenon tagjai.<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    \u201eMinden v\u00edz\u201d (Thal\u00e9sz)   Charles Harrison, a brit konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet teoretikusa, az Art and Language csoport szerkeszt\u0151je szerint a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetben a kur\u00e1torok \u00e9s a kritikusok akkor fordulnak az erny\u0151fogalomk\u00e9nt haszn\u00e1lt \u201ekonceptualizmus\u201d kifejez\u00e9shez, ha m\u00e1r kifogytak az adott m\u0171v\u00e9szeti jelens\u00e9g meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 \u00f6tletekb\u0151l, \u00e9s minden \u201eavantg\u00e1rd jelleg\u0171\u201d gyakorlat le\u00edr\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lj\u00e1k. (1) A Harrison […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630881,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400934","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400934","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400934"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400934\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2021939,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400934\/revisions\/2021939"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630881"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400934"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400934"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400934"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}