{"id":400940,"date":"2014-10-09T22:00:00","date_gmt":"2014-10-09T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400940"},"modified":"2023-11-15T10:33:23","modified_gmt":"2023-11-15T09:33:23","slug":"a-feher-kockaban-a-galeriater-ideologiaja-5","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/nem-tema\/a-feher-kockaban-a-galeriater-ideologiaja-5\/","title":{"rendered":"A feh\u00e9r kock\u00e1ban. A gal\u00e9riat\u00e9r ideol\u00f3gi\u00e1ja"},"content":{"rendered":"
\r\n

Mikor saj\u00e1t r\u00e9gi sz\u00f6vegeinkr\u0151l \u00edrunk, akkor vagyunk legk\u00f6zelebb az \u00e9lm\u00e9nyhez, hogy a hal\u00e1lb\u00f3l t\u00e9rt\u00fcnk vissza. Valami hamis fens\u0151bbs\u00e9ggel tekint\u00fcnk egykori \u00e9n\u00fcnkre, aki az eg\u00e9sz munk\u00e1t elv\u00e9gezte. Visszan\u00e9zve e r\u00e9gi cikkekre, amelyek most saj\u00e1t k\u00f6t\u00e9sben kelnek \u00faj \u00e9letre, vajon mit tehetn\u00e9k m\u00e9g hozz\u00e1 a benn\u00fck foglaltakhoz? H\u00e1t, nem keveset.<\/p>\r\n

Az elm\u00falt t\u00edz \u00e9v \u00fagy maga al\u00e1 temetett egy csom\u00f3 dolgot, mintha sosem l\u00e9teztek volna. A k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet nem \u00e9ppen a j\u00f3 mem\u00f3ri\u00e1j\u00e1n kereszt\u00fcl halad el\u0151re; New York pedig a radik\u00e1lis felejt\u00e9s helysz\u00edne. Ha senki se eml\u00e9kszik r\u00e1, megfelel\u0151en \u00e1lc\u00e1zva \u00fajra feltal\u00e1lhatod a m\u00faltat. \u00cdgy hat\u00e1rozhatjuk meg az eredetis\u00e9get, az \u00e9n szabadalmaztatott f\u00e9tis\u00e9t.<\/p>\r\n

Hogy mi ker\u00fcl f\u00f6ld al\u00e1? A m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g egyik igen nemes t\u00f6rekv\u00e9se: egy nemzed\u00e9k \u00f6sszehangolt l\u00e9p\u00e9se, hogy a st\u00edlusok, \u00f6tletek \u00e9s kv\u00e1zi mozgalmak m\u00e1trix\u00e1n kereszt\u00fcl megk\u00e9rd\u0151jelezze saj\u00e1t tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek kontextus\u00e1t. M\u0171v\u00e9szetet egykor az ill\u00fazi\u00f3 kedv\u00e9\u00e9rt csin\u00e1ltak; ma ill\u00fazi\u00f3kb\u00f3l. A hatvanas-hetvenes \u00e9vek k\u00eds\u00e9rlete, hogy lesz\u00e1moljon az ill\u00fazi\u00f3val, t\u00fal veszedelmesnek bizonyult \u2013 nem t\u0171rhett\u00e9k sok\u00e1ig. A m\u0171v\u00e9szeti ipar teh\u00e1t m\u00e1ra le\u00e9rt\u00e9kelte ezt a t\u00f6rekv\u00e9st. Az ill\u00fazi\u00f3k visszat\u00e9rtek, az ellentmond\u00e1sok m\u00e1r nem b\u00e1ntj\u00e1k a szemet, a m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g a hely\u00e9n, \u00e9s k\u00f6sz\u00f6ni sz\u00e9pen, j\u00f3l van.<\/p>\r\n

Mikor egy-egy ter\u00fclet gazdas\u00e1g\u00e1t megbolygatj\u00e1k vagy felforgatj\u00e1k, az \u00e9rt\u00e9krend zavaross\u00e1 v\u00e1lik. Az Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9s Amerik\u00e1ban mintegy sz\u00e1z esztendeje \u00e9rv\u00e9nyes gazdas\u00e1gi modell maga a term\u00e9k<\/em>, amelyet gal\u00e9ri\u00e1k sz\u0171rnek, gy\u0171jt\u0151knek \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyeknek k\u00edn\u00e1lnak fel, r\u00e9szben a gal\u00e9ri\u00e1k \u00e1ltal fenntartott magazinok \u00edrnak r\u00f3la, s \u00edgy lassan az akad\u00e9miai appar\u00e1tus fel\u00e9 v\u00e1ndorol, amely r\u00f6gz\u00edti a \u201et\u00f6rt\u00e9nelmet\u201d \u2013 hiteles\u00edtve, olyasf\u00e9le m\u00f3don, mint a bankok, a legfontosabb let\u00e9tem\u00e9nyes, a m\u00fazeum t\u0151k\u00e9j\u00e9t. A m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9nete v\u00e9geredm\u00e9nyben p\u00e9nzt \u00e9r. \u00cdgy h\u00e1t nem azt a m\u0171v\u00e9szetet kapjuk, amelyet meg\u00e9rdeml\u00fcnk, hanem amely\u00e9rt fizet\u00fcnk. \u00c9s ezt a k\u00e9nyelmes rendszert gyakorlatilag nem k\u00e9rd\u0151jelezi meg a kulcsfigura, akire \u00e9p\u00fcl: a m\u0171v\u00e9sz.<\/p>\r\n

Az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9sz viszonya t\u00e1rsadalmi kontextus\u00e1hoz ellentmond\u00e1sokb\u00f3l \u00e9p\u00fcl, mivel a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet konzervdobozt visel a fark\u00e1n. Dolgokat <\/em>csin\u00e1l. \u00c9s, Emersont kiforgatva, [1]<\/a> az ember van a dolgok nyerg\u00e9ben, \u00e9s v\u00e1gtat vel\u00fck \u2013 egyenest a bankba. A term\u00e9k h\u00e1nyattat\u00e1sait, amint a m\u0171teremb\u0151l a m\u00fazeumba lav\u00edrozza mag\u00e1t, alkalmasint \u00e9rik megjegyz\u00e9sek, \u00e1ltal\u00e1ban a hom\u00e1lyos marxista fajt\u00e1b\u00f3l val\u00f3k. De a marxizmus hallgat\u00f3lagos idealizmusa kev\u00e9s vonzer\u0151vel b\u00edr az olyan elk\u00f6telezett empirista sz\u00e1m\u00e1ra, amilyennek magamat is tartom. Minden rendszer a maga c\u00e9ljai szerint \u00e9rtelmezi az emberi term\u00e9szetet, de minden ideol\u00f3gia legf\u0151bb attrakci\u00f3ja, hogy figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyja, vagy \u00e9ppen \u00e1lc\u00e1zza e term\u00e9szet f\u00e9rgesebb oldalait. Azzal vesz meg minket, hogy jobbak vagyunk, mint amilyenek. A kapitalizmus k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e1ltozatai legal\u00e1bb elismerik alapvet\u0151 \u00f6nz\u00e9s\u00fcnket: ebben van az erej\u00fck. Az ideol\u00f3gi\u00e1k \u00e9s a t\u00e1rgy (legyen az m\u0171t\u00e1rgy, t\u00e9v\u00e9k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k, mos\u00f3g\u00e9p) kom\u00e9di\u00e1i olyan p\u00e1ly\u00e1n j\u00e1tsz\u00f3dnak, ahol csak \u00fagy burj\u00e1noznak a szok\u00e1sos hamis rem\u00e9nyek, hazugs\u00e1gok \u00e9s a megalom\u00e1nia.<\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9szet persze nyakig benne van ebben, \u00e1ltal\u00e1ban mint \u00e1rtatlan b\u00e1m\u00e9szkod\u00f3. \u00c1rtatlans\u00e1g dolg\u00e1ban senki sem versenyezhet a szellem szakember\u00e9vel, akinek m\u00e9g sosem kellett k\u00e9t rossz k\u00f6z\u00fcl v\u00e1lasztania, \u00edgy a kompromisszum olyan neki, mintha let\u00e9pn\u00e9k a v\u00e1llapj\u00e1t. Az avantg\u00e1rdt\u00f3l sz\u00e1rmazik az \u00f6nv\u00e9delmi eszme, miszerint term\u00e9kei misztikus, megv\u00e1lt\u00f3 eszt\u00e9tikai, t\u00e1rsadalmi \u00e9s erk\u00f6lcsi \u00e9rt\u00e9kkel b\u00edrnak. E gondolat eredete az idealista filoz\u00f3fia maradv\u00e1nyai \u00e9s az idealista t\u00e1rsadalomjobb\u00edt\u00f3 programok f\u00fazi\u00f3ja volt a modernizmus kezdet\u00e9n. John Stuart Millnek A szabads\u00e1gr\u00f3l <\/em>\u00edrott sz\u00f6vege az ide\u00e1lis textus b\u00e1rmely avantg\u00e1rd igazol\u00e1s\u00e1hoz, legyen az bal- vagy jobboldali, sz\u00fcrrealista vagy futurista. Azonban erk\u00f6lcsi er\u0151t tulajdon\u00edtani eladhat\u00f3 t\u00e1rgyaknak olyan, mint b\u00facs\u00fac\u00e9dul\u00e1kat \u00e1rulni, \u00e9s tudjuk, az is mekkora felbolydul\u00e1shoz vezetett.<\/p>\r\n

H\u0151si er\u00e9nyei mellett az avantg\u00e1rd eszm\u00e9nek, ma m\u00e1r j\u00f3l l\u00e1tjuk, megvannak a maga tehert\u00e9telei. A burzso\u00e1zi\u00e1hoz val\u00f3 k\u00fcl\u00f6n\u00f6s viszonya (amelyre el\u0151sz\u00f6r Baudelaire h\u00edvja fel a figyelmet az 1846-os Szalonhoz \u00edrt bevezet\u0151j\u00e9ben) k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s f\u00fcgg\u00e9s, \u00e9s v\u00e9gtelen\u00fcl parodisztikus. Az eredetis\u00e9g kultusza, az \u00e9rt\u00e9kdetermin\u00e1ci\u00f3, a hi\u00e1ny, a kereslet \u00e9s k\u00edn\u00e1lat gazdas\u00e1gtana k\u00fcl\u00f6n\u00f6sm\u00f3d \u00e9lesen \u00e9rv\u00e9nyes a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetre. Ez az egyed\u00fcli m\u0171v\u00e9szet, ahol a m\u0171v\u00e9sz hal\u00e1la m\u00e9ly gazdas\u00e1gi megr\u00e1zk\u00f3dtat\u00e1st okoz. Az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9sz margin\u00e1lis t\u00e1rsadalmi helyzete, \u00e9s a m\u00f3d, ahogyan m\u0171ve, mint valami robot\u0171rhaj\u00f3, lassan benavig\u00e1l a p\u00e9nz \u00e9s a hatalom centrumaiba, t\u00f6k\u00e9letesen illeszkedik az uralkod\u00f3 gazdas\u00e1gi rendhez. Minden \u00e9rt\u00e9kes term\u00e9k eset\u00e9ben az els\u0151 feladat elv\u00e1lasztani a k\u00e9sz\u00edt\u0151j\u00e9t\u0151l. A modernizmus t\u00e1rsadalmi programja, ha nevezhetj\u00fck \u00edgy, figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyta k\u00f6zvetlen kontextus\u00e1t, hogy nagyszab\u00e1s\u00fa reformokat k\u00f6veteljen azon az alapon, hogy a kiv\u00e1lts\u00e1gosok hangj\u00e1n sz\u00f3lt. (A \u201eh\u00edrn\u00e9v\u201d csal\u00f3ka: olyan ez, mint Babe Ruth-t\u00f3l [2]<\/a> v\u00e1rni, hogy megoldja a Nagy Gazdas\u00e1gi Vil\u00e1gv\u00e1ls\u00e1got.)<\/p>\r\n

Ma m\u00e1r tudjuk, hogy a k\u00e9sz\u00edt\u0151 hatalma a m\u0171v\u00e9szete tartalm\u00e1t illet\u0151en igen korl\u00e1tos. Azt ugyanis v\u00e9geredm\u00e9nyben a befogad\u00e1sa <\/em>hat\u00e1rozza meg, \u00e9s ez a tartalom, ahogy a revizionista szaktudom\u00e1ny mutatja, f\u00e9lelmetesen visszamen\u0151leges hat\u00e1ly\u00fa. A visszamen\u0151leges tartalomtulajdon\u00edt\u00e1s ma m\u00e1r h\u00e1ziipari tev\u00e9kenys\u00e9gnek sz\u00e1m\u00edt. A tartalom meg csak halmoz\u00f3dik. Mindenkinek kutya k\u00f6teless\u00e9ge a mag\u00e1\u00e9t valahogy bepassz\u00edrozni. R\u00e1ad\u00e1sul, ha a modernizmus t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t tekintj\u00fck, az eredeti tartalomnak sincs semmi jelent\u0151s ideol\u00f3giai hat\u00e1sa. A modernizmus \u00e1talak\u00edtotta az \u00e9szlel\u00e9st<\/em>, de az \u00e9szlel\u00e9s politik\u00e1ja meg\u00edratlan maradt. A hatvanas-hetvenes \u00e9vekben, mikor a m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g is felemelte a szav\u00e1t Amerika vietnami \u00e9s kambodzsai politik\u00e1ja ellen, \u00faj felismer\u00e9s lett ir\u00e1nyad\u00f3: a m\u0171v\u00e9szek munk\u00e1j\u00e1t k\u00f6zvet\u00edt\u0151 rendszert mag\u00e1t kell vizsg\u00e1lat al\u00e1 vetni. Megl\u00e1t\u00e1som szerint ez kulcsfontoss\u00e1g\u00fa jegye annak, amit a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetben posztmodernizmusnak h\u00edvunk \u2013 ami azt illeti, igen \u00fcgyetlen\u00fcl (a hal\u00e1l vajon poszt\u00e9let?).<\/p>\r\n

\u00c9s ez radik\u00e1lis dolog volt. N\u00e9ha k\u00f6nnyebb \u00e1tfog\u00f3 politikai k\u00e9rd\u00e9sekben sz\u00f3lamokat eregetni, mint kitakar\u00edtani a saj\u00e1t konyh\u00e1nkat. A politikai b\u00e1tors\u00e1got az m\u00e9ri, hogy az \u00e1ll\u00e1spontunk, ha j\u00f3zanul k\u00f6vetj\u00fck, mennyit \u00e1rthat nek\u00fcnk magunknak. Nem annyira k\u00e9nyelmes otthon kezdeni a politiz\u00e1l\u00e1st. Az amerikai m\u0171v\u00e9szek h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni nemzed\u00e9ke, kev\u00e9s kiv\u00e9telt\u0151l eltekintve (mint p\u00e9ld\u00e1ul Stuart Davis \u00e9s David Smith), nemigen \u00e9rtette a m\u0171v\u00e9szetbefogad\u00e1s politik\u00e1j\u00e1t. De a hatvanas-hetvenes \u00e9vekben sokan, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a Minimal Art \/ Concept Art gener\u00e1ci\u00f3 tagjai, m\u00e1r nagyon is meg\u00e9rtett\u00e9k. Ez pedig furcsa hangs\u00falyeltol\u00f3d\u00e1st vont maga ut\u00e1. A m\u0171v\u00e9szet \u00f6nreferenci\u00e1lis vizsg\u00e1lata, szinte egyik napr\u00f3l a m\u00e1sikra, \u00e1tv\u00e1ltozott a t\u00e1rsadalmi \u00e9s gazdas\u00e1gi kontextus\u00e1nak vizsg\u00e1lat\u00e1v\u00e1.<\/p>\r\n

T\u00f6bb dolog vezetett ide. Sok m\u0171v\u00e9szt a hideg r\u00e1zott a m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g l\u00e1tt\u00e1n, amely mindenre \u00e9rz\u00e9ketlennek t\u0171nt, legfeljebb tud\u00e1l\u00e9koskodni volt \u00e9rkez\u00e9se. A csillog\u00f3 k\u00f6zeg pedig (gal\u00e9ria, gy\u0171jt\u0151, aukci\u00f3s h\u00e1z, m\u00fazeum), amelybe a m\u0171v\u00e9szet elker\u00fclhetetlen\u00fcl beker\u00fclt, hangfog\u00f3k\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. A m\u0171v\u00e9szet bels\u0151 fejl\u0151d\u00e9se elkezdett sz\u00e9tfesz\u00edteni sz\u00e1mos hagyom\u00e1nyos keretet, ami a kontextu\u00e1lis olvasatoknak kedvezett. A t\u00e1rsadalmi kontextust mindehhez az \u00e1ltal\u00e1nos nyugtalans\u00e1g adta, amelyben mindennaposak voltak a tiltakoz\u00e1sok \u00e9s a radik\u00e1lis kijelent\u00e9sek. A forradalom lehet\u0151s\u00e9ge a leveg\u0151ben l\u00f3gott. A kv\u00e1zi-forradalom persze elbukott, ahogy ez v\u00e1rhat\u00f3 volt. N\u00e9mely megl\u00e1t\u00e1sa \u00e9s tanuls\u00e1ga azonban itt maradt, j\u00f3llehet, mint m\u00e1r utaltam r\u00e1, komoly \u00e9rdekek f\u0171z\u0151dnek az elfojt\u00e1sukhoz.<\/p>\r\n

Megv\u00e1laszolatlan k\u00e9rd\u00e9s \u2013 \u00e9s v\u00e9lhet\u0151en az is marad \u2013, hogy vajon a m\u0171v\u00e9szet teleologikus vagy politikai v\u00e1laszokat adott-e a helyzetre. Akkoriban \u00fagy gondolkoztak, hogy ha egyszer a m\u0171t\u00e1rgy az eszt\u00e9tikai \u00e9s gazdas\u00e1gi diskurzus alapegys\u00e9ge, akkor vegy\u00fck ki bel\u0151le! A rendszer meg g\u00f6rcsbe r\u00e1ndul a v\u00e1kuum k\u00f6r\u00fcl. Nincs, vagy alig van mit v\u00e1s\u00e1rolni, \u00e9s persze a \u201ev\u00e1s\u00e1rolni\u201d a szents\u00e9ges f\u0151n\u00e9vi igen\u00e9v. Tegy\u00fck a m\u0171v\u00e9szetet neh\u00e9zz\u00e9; ez majd ellehetetlen\u00edti az asszimil\u00e1ci\u00f3t. Ha a m\u0171v\u00e9szetet a kritika \u00e9lteti, tegy\u00fck a m\u0171v\u00e9szetet olyann\u00e1, mint a kritika, ford\u00edtsuk \u00e1t szavakk\u00e1, ami abszurdd\u00e1 teszi a kritik\u00e1t mag\u00e1t. Azt\u00e1n l\u00e1ssuk, ez\u00e9rt <\/em>fizet-e valaki! Vegy\u00fck g\u00f3rcs\u0151 al\u00e1 a gy\u0171jt\u0151t, no meg a banksz\u00e1ml\u00e1j\u00e1t; tanulm\u00e1nyozzuk, amit Nancy Hanks a m\u00fazeum legnagyobb ellens\u00e9g\u00e9nek nevezett: a fel\u00fcgyel\u0151 bizotts\u00e1got. Vizsg\u00e1ljuk a m\u00fazeum el\u00fczletiesed\u00e9s\u00e9t, hogy hogyan lesz a m\u00fazeumigazgat\u00f3b\u00f3l, a burzso\u00e1zia e leg\u00e1llhatatosabban \u00fcld\u00f6z\u00f6tt tagj\u00e1b\u00f3l \u00f6lt\u00f6ny\u00f6s-nyakkend\u0151s h\u00e1zal\u00f3.<\/p>\r\n

Tanulm\u00e1nyozzuk a m\u0171v\u00e9szet monet\u00e1ris v\u00e9gzet\u00e9t, a nagy befektet\u00e9st \u00f6vez\u0151 protekcionizmust. L\u00e1ssuk az aukci\u00f3s h\u00e1zat m\u0171k\u00f6d\u00e9s k\u00f6zben, ahol az \u00e9l\u0151 m\u0171v\u00e9sz alkalmasint \u00fagy lehet tan\u00faja a hiteles\u00edt\u00e9s\u00e9nek, hogy nem vesz r\u00e9szt benne. L\u00e1ssuk meg a bels\u0151 ellentmond\u00e1sait a helynek, amely a m\u0171v\u00e9szetet bemutatja \u00e9s eladja. \u00c9s figyelj\u00fcnk fel a rendszerben m\u0171k\u00f6d\u0151 hallgat\u00f3lagos \u00f6nkiv\u00e1laszt\u00e1sra, amely a m\u00fazeumi m\u0171v\u00e9szetet nagyon m\u00e1ss\u00e1 teszi, mint amir\u0151l C\u00e9zanne besz\u00e9lt, mikor el\u00f6lr\u0151l akarta kezdeni az impresszionizmust. Ahogy a formalizmus receptre k\u00e9sz\u00fcl\u0151 m\u0171v\u00e9szethez vezetett (\u00e9s ahogy kor\u00e1bban az \u00daj Kritika [3]<\/a> is kitermelte a maga k\u00f6lt\u0151i egyedeit), \u00fagy a m\u00fazeum is el\u0151vezet egyfajta m\u00fazeumi, ennyiben teh\u00e1t hivatalos m\u0171v\u00e9szetet, amely alkalmas t\u00f6meges megtekint\u00e9sre. Habozn\u00e9k a j\u00f3 m\u0171v\u00e9szet s\u00fcllyed\u0151 haj\u00f3j\u00e1nak k\u00e9p\u00e9t szembe\u00e1ll\u00edtani ezzel a folyamattal. Mindenesetre a gondolat, hogy t\u00f6bb volna itt, mint amit az arroganci\u00e1nk l\u00e1tni enged, tov\u00e1bbra is zavar\u00f3. \u00c9s hogyan magyar\u00e1zzuk az ideigleness\u00e9g ir\u00e1nti szenved\u00e9lyt, amely megk\u00eds\u00e9relte elej\u00e9t venni a j\u00f6v\u0151nek? Mindenekel\u0151tt, ahogy erre eml\u00e9keztettek minket, tudat\u00e1ban kell lenn\u00fcnk az \u00e9rt\u00e9ktulajdon\u00edt\u00e1s \u00f6nk\u00e9nyes \u00e9s manipulat\u00edv \u00fatjainak.<\/p>\r\n

Milyen term\u00e9szet\u0171 volt ez a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s feleszm\u00e9l\u00e9s? A szok\u00e1sos puha szocializmus mellett esetleg az a v\u00e1gy vezette, hogy a m\u0171v\u00e9szet tartalmi k\u00e9rd\u00e9seiben a k\u00e9sz\u00edt\u0151i d\u00f6ntsenek? Vagy k\u00eds\u00e9rlet volt arra, hogy a m\u0171v\u00e9szetet elv\u00e1lassz\u00e1k a fogyaszt\u00f3it\u00f3l? Sz\u00e1nd\u00e9kosan vagy sem, r\u00e9sze volt a dolognak, hogy a hetvenes \u00e9vekben a m\u0171v\u00e9szeti f\u0151sodor sz\u00e1mtalan st\u00edlusra, mozgalomra, tev\u00e9kenys\u00e9gre oszt\u00f3dott. Ez a pluralizmus t\u0171rhetetlennek bizonyult a purista eszt\u00e9t\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra, akiknek szenved\u00e9lyes f\u0151sodor-im\u00e1data v\u00e9g\u00fcl is a marketing szeker\u00e9t tolta \u2013 nem ez az els\u0151 eset, hogy eszt\u00e9tikai idealizmus \u00e9s kereskedelmi \u00e9rdek t\u00f6k\u00e9letesen egybeesik.<\/p>\r\n

A rendszernek van egy k\u00fcl\u00f6n, csak a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetre jellemz\u0151 imperat\u00edvusza is, nevezz\u00fck \u201ec\u00edmk\u00e9z\u00e9snek\u201d, hogy mindig \u00faj term\u00e9ket biztos\u00edtson mag\u00e1nak. A legt\u00f6bb k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz ahhoz a pillanathoz van egyszer s mindenkorra odal\u00e1ncolva, amelyben a legnagyobb dob\u00e1s\u00e1t elk\u00f6vette. A jelen tov\u00e1bb rohan, \u0151k pedig maradnak, befektet\u00e9s\u00fck \u00f6r\u00f6k kur\u00e1toraik\u00e9nt, mint az eszt\u00e9tikai \u00e9n szomor\u00fa imperialist\u00e1i. \u00c9s a vil\u00e1g nem t\u0171r semmif\u00e9le v\u00e1ltoztat\u00e1st; az ilyet erk\u00f6lcsi v\u00e9ts\u00e9gk\u00e9nt \u00e9rt\u00e9keli, hacsak az erk\u00f6lcsis\u00e9g\u00e9t nem lehet hitelt \u00e9rdeml\u0151en demonstr\u00e1lni. A kort\u00e1rs diskurzusb\u00f3l kirekesztve, az ilyen m\u0171v\u00e9sz csak a jelen k\u00f3sza fuvallataiban rem\u00e9nykedhet. Az eredetis\u00e9g eldologiasodott; alkot\u00f3ja ugyan\u00fagy. A m\u0171v\u00e9szeti szc\u00e9na nagyobb k\u00f6zpontjai mindig st\u00edlusok \u00e9s m\u0171v\u00e9szek nekropoliszai; kritikusok, t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek, gy\u0171jt\u0151k l\u00e1togatta \u00e9s tanulm\u00e1nyozta kolumb\u00e1rium.<\/p>\r\n

Micsoda vicc, hogy ez a nagyszer\u0171 eszm\u00e9lked\u00e9s a nyolcvanas \u00e9vekre mindannak \u00fajb\u00f3li meger\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9hez vezetett, amit leleplezett \u00e9s elvetett. A term\u00e9k \u00e9s a fogyaszt\u00e1s hatalmas tartalomb\u0151s\u00e9ggel t\u00e9rt vissza, az arra \u00e9hez\u0151k \u00f6r\u00f6m\u00e9re. Az \u00faj m\u0171 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 maszkokkal v\u00e9dekezik a sima fogyaszt\u00e1s ellen, tele k\u00f3dolt bels\u0151 ir\u00f3ni\u00e1val. A t\u00e9ma \u00f6nkizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1sba fog, \u00e9s visszat\u00e9rnek a pop paradoxonjai is, gyakran k\u00e9z a k\u00e9zben a kritik\u00e1val, amely brili\u00e1ns m\u00f3don k\u00e9rd\u0151jelezi meg b\u00e1rmely \u00e9rt\u00e9k\u00edt\u00e9let alapj\u00e1t. A gal\u00e9riat\u00e9r \u00fajra a diskurzus kiz\u00e1r\u00f3lagos ar\u00e9n\u00e1ja. De \u00e9ppen ez ennek a k\u00f6nyvnek a t\u00e9m\u00e1ja. Legyen el\u00e9g itt annyi, hogy az 1964 \u00e9s 76 k\u00f6z\u00f6tti korszak rejt\u0151zk\u00f6d\u0151 \u00e9s veszedelmes m\u0171v\u00e9szete, minden tanuls\u00e1g\u00e1val egy\u00fctt, egyre ink\u00e1bb kics\u00faszik a l\u00e1t\u00f3t\u00e9rb\u0151l. A kult\u00far\u00e1nk \u00e1llapot\u00e1t l\u00e1tva nem is tehet m\u00e1st.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Brian O\u2019Doherty
\r\nNew York City, 1986<\/em><\/a><\/p>\r\n

Ford\u00edtotta: Erhardt Mikl\u00f3s, Budapest, 2013, 2023<\/em><\/p>\r\n

\r\n

[1]<\/a> Things are in the saddle,<\/em> \/ And ride mankind.<\/em> (\u201eA dolgok vannak nyeregben, azok \u00fclnek az emberis\u00e9gen\u201d) Ralph Waldo Emerson: Ode, Inscribed to William H. Channing (1846)<\/p>\r\n

[2]<\/a> George Herman\u00a0„Babe”\u00a0Ruth\u00a0(1895 \u20131948) amerikai baseball j\u00e1t\u00e9kos, a \u201eHazafut\u00e1s Kir\u00e1lya\u201d, aki \u201emaga volt a megtestes\u00fclt New York \u2013 durva \u00e9s faragatlan, rik\u00edt\u00f3 \u00e9s testes, t\u00fals\u00falyos, ar\u00e1nytalan \u00e9s abszol\u00fat meg\u00e1ll\u00edthatatlan\u201d (Glenn Stout, The History of the Yankees)<\/em>; az els\u0151 sportol\u00f3, aki\u00e9rt eg\u00e9sz Amerika rajongott, ikon, aki \u00e1tseg\u00edtette az embereket a korszak sz\u00e1mos traum\u00e1j\u00e1n. (Wikipedia)<\/em><\/p>\r\n

[3]<\/a> New Criticism:<\/em> formalista irodalomelm\u00e9leti mozgalom a 20. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n az amerikai irodalomkritik\u00e1ban. A hangs\u00falyt, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a k\u00f6lt\u00e9szetben, a szoros olvas\u00e1sra helyezte, hogy kiemelje az irodalmi m\u0171vek \u00f6n\u00e1ll\u00f3, \u00f6nreferenci\u00e1lis eszt\u00e9tikai t\u00e1rgyk\u00e9nt val\u00f3 m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. (Wikipedia)<\/em><\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Mikor saj\u00e1t r\u00e9gi sz\u00f6vegeinkr\u0151l \u00edrunk, akkor vagyunk legk\u00f6zelebb az \u00e9lm\u00e9nyhez, hogy a hal\u00e1lb\u00f3l t\u00e9rt\u00fcnk vissza. Valami hamis fens\u0151bbs\u00e9ggel tekint\u00fcnk egykori \u00e9n\u00fcnkre, aki az eg\u00e9sz munk\u00e1t elv\u00e9gezte. Visszan\u00e9zve e r\u00e9gi cikkekre, amelyek most saj\u00e1t k\u00f6t\u00e9sben kelnek \u00faj \u00e9letre, vajon mit tehetn\u00e9k m\u00e9g hozz\u00e1 a benn\u00fck foglaltakhoz? H\u00e1t, nem keveset. Az elm\u00falt t\u00edz \u00e9v \u00fagy maga al\u00e1 […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630887,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-400940","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-nem-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400940","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400940"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400940\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2029641,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400940\/revisions\/2029641"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630887"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400940"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400940"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400940"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}