{"id":400942,"date":"2014-10-19T22:00:00","date_gmt":"2014-10-19T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400942"},"modified":"2014-10-19T22:00:00","modified_gmt":"2014-10-19T22:00:00","slug":"a-lovakat-lelovik-ugye","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/flex\/a-lovakat-lelovik-ugye\/","title":{"rendered":"A lovakat lel\u00f6vik, ugye?"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n\r\n\r\n

A maraton kifejez\u00e9s a hossz\u00fa \u00f3r\u00e1kon, napokon, heteken, vagy ak\u00e1r h\u00f3napokon \u00e1t\u00edvel\u0151, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen hossz\u00fa tartam\u00fa kur\u00e1tori, illetve m\u0171v\u00e9szeti gyakorlatra utal. (1)<\/a> Tov\u00e1bbi tipikus jellemz\u0151je az \u00f6nk\u00e9nt v\u00e1llalt szab\u00e1lyrendszerhez k\u00f6t\u00f6tt, elny\u00fajtott id\u0151tartam\u00fa bels\u0151 szerkezet, ami pr\u00f3b\u00e1ra teszi a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u00e9s a r\u00e9sztvev\u0151k koncentr\u00e1l\u00f3- \u00e9s t\u0171r\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t. A gyakran megrendezetts\u00e9g \u00e9s improviz\u00e1ci\u00f3, konstru\u00e1lt \u00e9s val\u00f3s\u00e1gos k\u00f6zti feloldhatatlan ellent\u00e9t k\u00f6zeg\u00e9ben l\u00e9trej\u00f6v\u0151 maraton a nyugtalans\u00e1g \u00e9s a f\u00e1sults\u00e1g, az \u00e1mulat \u00e9s a k\u00e1bults\u00e1g egym\u00e1sra utalt \u00e1llapotait id\u00e9zi el\u0151, (2)<\/a> ami a termel\u00e9kenys\u00e9g kort\u00e1rs r\u00f6geszm\u00e9j\u00e9nek k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171 folyom\u00e1nyak\u00e9t foghat\u00f3 fel.<\/p>\r\n\r\n

Sz\u00e9tzil\u00e1lva a j\u00f3zan \u00e9sz szerinti helyes viselked\u00e9s kereteit, a kultur\u00e1lis, t\u00e1rsadalmi \u00e9s id\u0151beli konvenci\u00f3kkal kapcsolatos ellentmond\u00e1sok \u00f6z\u00f6nek\u00e9nt jelenik meg, k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban pedig a szab\u00e1lyoz\u00e1s technik\u00e1inak \u00e9s ezeknek val\u00f3 al\u00e1rendel\u0151d\u00e9s\u00fcnknek az \u00f6sszj\u00e1t\u00e9ka \u00e1ll. A multitasking \u00e9s a hipersebess\u00e9g kor\u00e1ban, amikor m\u00e1r elavultak a kitart\u00e1s, a t\u00fcrelem \u00e9s az id\u0151tartam fogalmai, a meghat\u00e1rozott tev\u00e9kenys\u00e9gekhez \u00e9s a hossz\u00fa id\u0151tartamhoz val\u00f3 ragaszkod\u00e1s \u0151rj\u00edt\u0151en hat. Az id\u0151 b\u0151s\u00e9ge miatt a maraton form\u00e1tum\u00fa projektek bizonyos fokig megfoghatatlanok, \u00edgy \u00f6szt\u00f6nzik a k\u00e9rd\u00e9sfeltev\u00e9st \u00e9s a k\u00e9pzel\u0151er\u0151 ig\u00e9nybev\u00e9tel\u00e9t azzal kapcsolatban, mi is t\u00f6rt\u00e9nik, mit ragadunk meg \u00e9s mi ker\u00fcli el a figyelm\u00fcnket az esem\u00e9ny sor\u00e1n, illetve mit tudunk k\u00e9s\u0151bb vide\u00f3-, audi\u00f3-, fot\u00f3- \u00e9s sz\u00f6veges dokument\u00e1ci\u00f3 alapj\u00e1n rekonstru\u00e1lni.<\/p>\r\n\r\n

Az ilyen megnyilv\u00e1nul\u00e1sok sz\u00e1mos kort\u00e1rs kultur\u00e1lis tendenci\u00e1ra jellemz\u0151nek t\u0171nnek. Ilyen az id\u0151vel folytatott verseny, illetve az id\u0151\u00e9rt val\u00f3 k\u00fczdelem, a t\u00faltermel\u00e9s \u00e9s \u00e1rucikk\u00e9 v\u00e1l\u00e1s, az al\u00e1rendelts\u00e9g \u00e9s a hatalom, illetve a szab\u00e1lyoz\u00e1s \u00e9s a cselekv\u00e9s szabads\u00e1g\u00e1nak megk\u00e9rd\u0151jelez\u00e9se. A politikai vagy t\u00e1rsadalmi-gazdas\u00e1gi hatalom szimbolikus norm\u00e1inak \u00e9s diskurzusainak felboml\u00e1sak\u00e9nt felfogott maraton a polg\u00e1ri engedetlens\u00e9g m\u00f3dozataira \u00e9s az \u00fcl\u0151demonstr\u00e1ci\u00f3k form\u00e1j\u00e1ban megval\u00f3s\u00edtott kollekt\u00edv t\u00fcntet\u00e9sekre eml\u00e9keztet, melyek a 60-as \u00e9vekb\u0151l t\u00e1pl\u00e1lkozva \u00fajra glob\u00e1lis jelent\u0151s\u00e9ghez jutottak a t\u00f6megdemonstr\u00e1ci\u00f3kon. Mindk\u00e9t megnyilv\u00e1nul\u00e1si forma eset\u00e9ben hasonl\u00f3an \u00edrj\u00e1k le a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9rz\u00e9s\u00e9t az egym\u00e1st kor\u00e1bban nem ismer\u0151 emberek k\u00f6z\u00f6tt, illetve a k\u00f6zvetlen id\u0151\u00e9lm\u00e9nyt, amely olykor az intimit\u00e1s \u00e9s az id\u0151g\u00f6rb\u00fcl\u00e9s elidegen\u00edt\u0151 hat\u00e1s\u00e1val j\u00e1r. (3)<\/a><\/p>\r\n\r\n

A m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zegben a maratonok gyakran az egy\u00e9ni \u00e9s a t\u00e1rsadalmi test t\u00e1maszt\u00e9kainak \u00e9s k\u00f6t\u0151elemeinek k\u00eds\u00e9rleti terepeik\u00e9nt jelennek meg, melyek f\u00e9nyt der\u00edtenek a szubjektum helyzet\u00e9ben \u00e9s kapcsol\u00f3d\u00e1saiban rejl\u0151 al\u00e1rendel\u0151d\u00e9si folyamatokra \u00e9s hatalmi egyenl\u0151tlens\u00e9gekre. (4)<\/a> Ebben az \u00e9rtelemben a t\u0171r\u0151k\u00e9pess\u00e9g \u00e9s testm\u0171v\u00e9szet gyakorlataival vannak \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben, k\u00e9zzelfoghat\u00f3v\u00e1 t\u00e9ve a performerek s\u00e9r\u00fcl\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t \u00e9s a v\u00e1llalkoz\u00e1s k\u00fcl\u00f6n\u00f6ss\u00e9g\u00e9t, \u00e1m a korai performanszm\u0171v\u00e9szetre jellemz\u0151 heroikus \u00e9s katartikus felhangok h\u00edj\u00e1n. (5)<\/a> Ahelyett, hogy a testet t\u00e1rgyk\u00e9nt haszn\u00e1ln\u00e1k, a n\u00e9z\u0151 fel\u00e9 t\u00f6rt\u00e9n\u0151 k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s eszk\u00f6zek\u00e9nt hangs\u00falyozz\u00e1k azt. Elny\u00fajtott id\u0151tartamuk az \u00e9let min\u0151s\u00e9g\u00e9vel t\u00f6lti meg \u0151ket. Lehet\u0151v\u00e9 teszik, hogy a m\u0171v\u00e9szet, a munka \u00e9s az \u00e9let folyamatai \u00e1tfedj\u00e9k egym\u00e1st, \u00edgy \u00e1tfed\u00e9sbe ker\u00fcl a munka megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1nak, illetve befogad\u00e1s\u00e1nak ideje. Ez az \u00e9let procedur\u00e1lis \u00e9s rel\u00e1ci\u00f3s kifejez\u0151d\u00e9sei fel\u00e9 tett performat\u00edv fordulatra utal. (6)<\/a> A f\u0151szerepl\u0151k anti-idealista m\u00f3don ker\u00fclnek k\u00f6zszeml\u00e9re, elt\u00e1volodva a m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g elitista \u00e9s paternalista konnot\u00e1ci\u00f3it\u00f3l, szorosabban kapcsol\u00f3dva a h\u00e9tk\u00f6znapis\u00e1ghoz.<\/p>\r\n\r\n

Mindk\u00e9t vizsg\u00e1lt eset, Hans Ulrich Obrist kur\u00e1tori tev\u00e9kenys\u00e9ge (a 2005-ben startolt maratoni sorozat), illetve Tehching Hsieh m\u0171v\u00e9szeti tev\u00e9kenys\u00e9ge (1978 \u00e9s 2000 k\u00f6z\u00f6tt megval\u00f3sult hossz\u00fa id\u0151tartam\u00fa performanszok), fajt\u00e1jukban el\u0151zm\u00e9ny n\u00e9lk\u00fcli, egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 munk\u00e1k. Er\u0151sen ig\u00e9nybe veszik a n\u00e9z\u0151t, \u00e9s megjelen\u00e9s\u00fckkor szembe mentek minden t\u00e1rsadalmi \u00e9s kultur\u00e1lis norm\u00e1val: az id\u0151belis\u00e9g m\u00f3djaival, a val\u00f3s id\u0151 \u00e9s a meg\u00e9lt \u00e9lm\u00e9nyek kifejez\u00e9s\u00e9vel k\u00eds\u00e9rletezve, b\u00e1r k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szemsz\u00f6gb\u0151l, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3dokon. Az \u00f6nmeger\u0151s\u00edt\u00e9s \u00e9s \u00f6nmegtagad\u00e1s szigor\u00fa aktusain kereszt\u00fcl Hsieh egzisztenci\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9sekkel n\u00e9z szembe, a szabads\u00e1g lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t vizsg\u00e1lja m\u0171v\u00e9szetben \u00e9s \u00e9letben egyar\u00e1nt, \u00e9s arra t\u00f6rekszik, hogy elmossa a k\u00e9t tartom\u00e1ny k\u00f6zti struktur\u00e1lis k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get. A szab\u00e1lyrendszerek \u00e9s a nekik val\u00f3 megfelel\u00e9s pszichofizikai neh\u00e9zs\u00e9ge a v\u00e9gletekig fesz\u00fcl, ami k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 er\u0151k\u00e9nt jelentkezik az egy\u00e9ni \u00e9s a t\u00e1rsadalmi k\u00f6z\u00f6tt. Illeg\u00e1lis bev\u00e1ndorl\u00f3k\u00e9nt Hsieh munk\u00e1ja saj\u00e1t helyzet\u00e9be \u00e1gyaz\u00f3dik: 1974-ben k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt Tajvanr\u00f3l az USA-ba, \u00e9s 1988-ig nem kapott leg\u00e1lis st\u00e1tuszt. Performanszai, t\u00f6bbnyire n\u00e9z\u0151k n\u00e9lk\u00fcl, a nyilv\u00e1nos l\u00e1that\u00f3s\u00e1g hat\u00e1r\u00e1n l\u00e9teztek, a t\u00e1gabb szakmai \u00e9s m\u00e9diafigyelem csak nemr\u00e9g j\u00f6tt el. (7)<\/a> Ezzel szemben H. U. Obrist m\u00e1r a nemzetk\u00f6zi m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g ismert alakjak\u00e9nt kezdi el maratoni sorozat\u00e1t, aki folyamatos interj\u00fai, valamint nyitott ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si modellje, a csin\u00e1ld<\/I> r\u00e9v\u00e9n v\u00e1lt prominenss\u00e9. (8)<\/a> Hsieh mag\u00e1nyos tartam<\/I>\u00e1val szemben, amelyet az int\u00e9zm\u00e9nyi t\u00e1mogat\u00e1st\u00f3l \u00e9s l\u00e1that\u00f3s\u00e1gt\u00f3l val\u00f3 elfordul\u00e1s jellemez, Obrist diszkurz\u00edvan megrendezett Maratonjai, melyek sz\u00e1mos elismert szakembert vonultattak fel \u00e9s vontak be, elk\u00e9pzelhetetlenek int\u00e9zm\u00e9nyi k\u00f6rnyezet \u00e9s nyilv\u00e1noss\u00e1g n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\r\n\r\n

A k\u00e9t esetet nem konkr\u00e9t elgondol\u00e1saik tekintet\u00e9ben elemzem, ink\u00e1bb id\u0151szerkezet\u00fck \u00e9s kifejez\u00e9sm\u00f3djaik saj\u00e1toss\u00e1gait vizsg\u00e1lom, m\u00e9ghozz\u00e1 abban a t\u00e1gabb kontextusban, amelyet az \u00f6nkorm\u00e1nyzatis\u00e1ghoz \u00e9s annak kiford\u00edtott \u00e1llapotaihoz, az \u00f6nkizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1shoz \u00e9s az \u00f6nmeger\u0151s\u00edt\u00e9shez k\u00f6t\u00f6tt kort\u00e1rs kult\u00fara t\u00fcneti jelens\u00e9geinek performat\u00edv \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa alkot. Ebb\u0151l a szempontb\u00f3l eml\u00edt\u00e9st kell m\u00e9g tenni a maratonok jelenl\u00e9t\u00e9r\u0151l a kreat\u00edv iparban, \u00e9s e kifejez\u00e9sm\u00f3d konnot\u00e1ci\u00f3ir\u00f3l a popul\u00e1ris kult\u00far\u00e1ban. A sportban legink\u00e1bb kompetit\u00edv tev\u00e9kenys\u00e9gk\u00e9nt ismert maraton, amely \u00faj rekordok megd\u00f6nt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben a testet extr\u00e9m er\u0151fesz\u00edt\u00e9snek teszi ki, a h\u00faszas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n v\u00e1lik sz\u00e9lesebb k\u00f6rben elismertt\u00e9. A t\u00f6megkult\u00far\u00e1ban a maraton h\u00edrhedt megtestes\u00fcl\u00e9sei a nagy gazdas\u00e1gi vil\u00e1gv\u00e1ls\u00e1g t\u00e1ncmaratonai. A h\u00faszas-harmincas \u00e9vek e jellegzetesen amerikai jelens\u00e9g\u00e9r\u0151l A lovakat lel\u00f6vik, ugye?<\/I> (1935) c\u00edm\u0171 reg\u00e9nyben olvashatunk, melyet 1969-ben ugyanezzel a c\u00edmmel v\u00e1szonra is adapt\u00e1ltak. (9)<\/a> Kort\u00e1rs megfelel\u0151i megtal\u00e1lhat\u00f3ak olyan k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le telev\u00edzi\u00f3s- \u00e9s internetszolg\u00e1ltat\u00e1sokban, mint amilyenek a val\u00f3s\u00e1g- \u00e9s t\u00fal\u00e9l\u0151show-k, melyeknek els\u0151sorban sz\u00f3rakoztat\u00f3 \u00e9s hangol\u00f3 funkci\u00f3i nyernek meger\u0151s\u00edt\u00e9st a val\u00f3 \u00e9let \u00e9s annak szimul\u00e1ci\u00f3ja k\u00f6zti t\u00e9rben val\u00f3 sz\u00ednpadra vitel\u00fck k\u00f6zben. (10)<\/a> A gyakran nevets\u00e9gesnek \u00e9s \u00fcresnek titul\u00e1lt maratonra \u00fagy tekintenek, mint valami n\u00e9z\u0151k t\u00f6megei sz\u00e1m\u00e1ra szolg\u00e1l\u00f3 doppingszerre, a mediatiz\u00e1lt id\u0151 cs\u00e1b\u00edt\u00f3 kiterjeszt\u00e9s\u00e9re, amely a szabad v\u00e1laszt\u00e1s \u00e9s a v\u00e9gtelen lehet\u0151s\u00e9gek impresszi\u00f3ival kecsegtet. A f\u0151szerepl\u0151k egyszerre j\u00e1tssz\u00e1k a sz\u00edn\u00e9szek \u00e9s a b\u00e1bok szerep\u00e9t. Elfogadj\u00e1k az el\u0151re szerkesztett \u00e9s korl\u00e1tozott szab\u00e1lyrendszert, hogy egyre magasabb \u00e9s szigor\u00fabb k\u00f6vetelm\u00e9nyeknek tegy\u00e9k ki magukat, \u00e9s b\u00e1rmit megcsin\u00e1lnak, ami ahhoz sz\u00fcks\u00e9ges, hogy kivegy\u00e9k a r\u00e9sz\u00fcket az \u00edg\u00e9rt szimbolikus vagy val\u00f3s\u00e1gos nyeres\u00e9gb\u0151l.<\/p>\r\n\r\n

A t\u00e1rsadalmi-gazdas\u00e1gi \u00e9s kultur\u00e1lis imperat\u00edvusznak, (11)<\/a> az \u00f6ngerjeszt\u0151 termel\u00e9si-fogyaszt\u00e1si spir\u00e1loknak \u00e9s az \u00e1lland\u00f3 nyom\u00e1snak t\u00f6rt\u00e9n\u0151 felt\u00e9tlen engedelmesked\u00e9sk\u00e9nt sz\u00e1mon tartott maraton az \u00e9let t\u00e1gabb ter\u00fcleteire is \u00e1tterjed\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3dk\u00e9nt t\u0171nik fel. Az \u00f6nk\u00e9nt v\u00e1llalt prekariz\u00e1ci\u00f3<\/I>ra (12)<\/a> eml\u00e9keztet, melynek sor\u00e1n az egy\u00e9n abban a hitben van, hogy \u0151 uralja a viszonyait, mik\u00f6zben val\u00f3j\u00e1ban csak hozz\u00e1j\u00e1rul a neoliber\u00e1lis politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi rendszer felt\u00e9teleinek \u00fajratermel\u00e9s\u00e9hez. „Az \u00f6nk\u00e9nt v\u00e1llalt prekariz\u00e1ci\u00f3 [a t\u00e1rsadalmi oszt\u00e1lyhierarchia legalj\u00e1ra ker\u00fcl\u00e9s] a f\u00e9lelem \u00e9s kontrollveszt\u00e9s tapasztalat\u00e1hoz, a bizonyoss\u00e1gok \u00e9s v\u00e9d\u0151h\u00e1l\u00f3k elveszt\u00e9se k\u00f6vetkezt\u00e9ben fell\u00e9p\u0151 bizonytalans\u00e1g\u00e9rzethez, illetve a kudarct\u00f3l, a szoci\u00e1lis lecs\u00fasz\u00e1st\u00f3l \u00e9s szeg\u00e9nys\u00e9gt\u0151l val\u00f3 f\u00e9lelemhez k\u00f6t\u0151dik. Ugyanezen okokb\u00f3l kifoly\u00f3lag a hegem\u00f3n paradigm\u00e1k \u201eelenged\u00e9se\u201d, illetve a bel\u0151l\u00fck val\u00f3 kihull\u00e1s meglehet\u0151sen neh\u00e9z feladat. Mindenkinek tartania kell a temp\u00f3t, k\u00fcl\u00f6nben lemorzsol\u00f3dik. Nincs h\u00e1bor\u00edtatlan id\u0151 a pihen\u00e9sre, gy\u00f3gyul\u00e1sra. Az ilyen jelleg\u0171 reprodukci\u00f3nak nincs egy\u00e9rtelm\u0171 helye, aminek eredm\u00e9nye viszont a beteljes\u00fcletlen v\u00e1gyakoz\u00e1s \u00e9s az e hi\u00e1nyt\u00f3l val\u00f3 folytonos szenved\u00e9s. Csillap\u00edthatatlann\u00e1 v\u00e1lik a v\u00e1gy, hogy laz\u00edtsunk \u00e9s \u201emegtal\u00e1ljuk \u00f6nmagunkat\u201d. Az ilyen reprodukt\u00edv gyakorlatokat \u00e1ltal\u00e1ban \u00fajra meg kell tanulni. Egy\u00e1ltal\u00e1n nem magukt\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151ek \u00e9s keser\u0171en meg kell \u00e9rt\u00fck k\u00fczden\u00fcnk magunkkal \u00e9s m\u00e1sokkal.” (13)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Ebb\u0151l az olvasatb\u00f3l fakad a k\u00e9rd\u00e9s, hogy vajon a m\u0171v\u00e9szeti szc\u00e9n\u00e1ban megjelen\u0151 maraton form\u00e1tum\u00fa projekteket tekinthetj\u00fck-e a kapitalizmus \u00e9rdekei, privil\u00e9giumai, \u00e9s a mi fegyelmezett v\u00e1laszaink \u00e1ltal r\u00e1nk r\u00f3tt id\u0151fogalom al\u00f3l val\u00f3 felszabadul\u00e1s lehets\u00e9ges m\u00f3djak\u00e9nt. Ha a bels\u0151 id\u0151\u00e9rzet<\/I>re helyezz\u00fck a hangs\u00falyt, amely „nem a t\u00e1rgyakb\u00f3l ered, hanem saj\u00e1t magunkb\u00f3l, abb\u00f3l, ahogy a l\u00e9tez\u00e9st meg\u00e9lj\u00fck”, (14)<\/a> a maraton kritikai k\u00f6zvet\u00edt\u0151 szerepet j\u00e1tszhat, felt\u00e1rva a t\u00e1rsadalmi k\u00f6tel\u00e9kek normat\u00edv hat\u00e1sait \u00e9s megk\u00e9rd\u0151jelezve az \u00e9n viselked\u00e9s\u00e9nek elv\u00e1rt szerkezet\u00e9t.<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

1. Tartam-eszt\u00e9tika \u00e9s az id\u0151g\u00e9p<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

1.1. Az id\u0151 fennhat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak felf\u00fcggeszt\u00e9se<\/p>\r\n\r\n

A digit\u00e1lis technol\u00f3gia \u00e9s az internet hivatkoz\u00e1si pontk\u00e9nt szolg\u00e1lhat az elm\u00falt k\u00e9t \u00e9vtizedben lezajl\u00f3, sz\u00e9lesebb t\u00e1rsadalmi r\u00e9tegeket \u00e9rint\u0151 elmozdul\u00e1sok vizsg\u00e1lat\u00e1ban. Gyors fejl\u0151d\u00e9se t\u00fckr\u00f6zi a t\u00f6bbr\u00e9t\u0171 identit\u00e1s alkot\u00f3elemeit \u00e9s a k\u00f6zt\u00fck l\u00e9v\u0151 kapcsokat, melyek folytonosan \u00fajral\u00e9tes\u00fclnek a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le virtu\u00e1lis terekben \u00e9s a jelenleg uralkod\u00f3 heti h\u00e9t napos, napi huszonn\u00e9gy \u00f3r\u00e1s munkav\u00e9gz\u00e9sben. R\u00e1ad\u00e1sul a digit\u00e1lis k\u00f6zeg a figyelem k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek m\u00f3dosul\u00e1s\u00e1t is t\u00fckr\u00f6zi, illetve azt, hogy a testi kontaktus hely\u00e9t felv\u00e1ltja a technikai k\u00e9p tartom\u00e1nya, megv\u00e1ltozik a t\u00e1rsadalmi \u00e9let, \u00e1talakul az id\u0151 \u00e9s a line\u00e1ris gondolkod\u00e1s, ami a val\u00f3s id\u0151m\u00fal\u00e1s \u00e9rz\u00e9kel\u00e9si m\u00f3djainak v\u00e1ls\u00e1g\u00e1t jelzi. (15)<\/a> Az id\u0151m\u00e9r\u00e9s egys\u00e9ges\u00edt\u00e9se az iparos\u00edt\u00e1s sor\u00e1n az emberi id\u0151t meghat\u00e1rozott \u00e9s homogeniz\u00e1l\u00f3 m\u00e9r\u00e9s al\u00e1 vetette, lehet\u0151v\u00e9 t\u00e9ve a kapitalista szab\u00e1lyoz\u00e1st, ami a posztindusztri\u00e1lis korban a mindenkor megszak\u00edt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl m\u0171k\u00f6d\u0151 digit\u00e1lis metanarrat\u00edva szor\u00edt\u00e1s\u00e1ban van. (16)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Ez a technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s \u00e1ltal elmaszk\u00edrozott al\u00e1rendel\u0151d\u00e9s a privilegiz\u00e1lt \u00e9rdekcsoportok \u00e9s gazdas\u00e1gi elitek szolg\u00e1lat\u00e1ban \u00e1ll, \u00e9s az \u00e1llam vagy m\u00e1s korm\u00e1nyz\u00f3 hat\u00f3s\u00e1gok \u00e1ltali k\u00f6zvetlen kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s r\u00e9gebbi fogalm\u00e1t a gondosan kalibr\u00e1lt \u00e9s r\u00e9szben \u00f6nszab\u00e1lyozott engedelmess\u00e9ggel v\u00e1ltja fel. (17)<\/a> Ennek egyik \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 eredm\u00e9nye a felgyorsult jelen, amely kiiktatja a biol\u00f3giai ritmusokat \u00e9s elt\u00e9r\u00edti id\u0151tapasztalatunkat az id\u0151 term\u00e9szetes foly\u00e1s\u00e1t\u00f3l. A posztindusztri\u00e1lis kapitalizmus kritik\u00e1ja szerint „a sebess\u00e9g fogalma a k\u00fcls\u0151 g\u00e9pek vil\u00e1g\u00e1b\u00f3l \u00e1tker\u00fclt az inform\u00e1ci\u00f3 tartom\u00e1ny\u00e1ba. A sebess\u00e9g internaliz\u00e1l\u00f3dott.” (18)<\/a> \u00cdgy a t\u0151ke jelenlegi terjeszked\u00e9se a virtu\u00e1lis eszk\u00f6z\u00f6kkel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 gyarmatos\u00edt\u00e1shoz hasonl\u00f3: \u00f6sszesz\u0171k\u00edti a fizikai teret, s\u0171r\u00edti a val\u00f3s id\u0151 \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t \u00e9s absztraktabb szabv\u00e1nyokat \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt az id\u0151m\u00e9r\u00e9s egy\u00e9rtelm\u0171 mennyis\u00e9gi egys\u00e9gei helyett.<\/p>\r\n\r\n

Hsieh munk\u00e1ja, a Time Clock Piece<\/I> (1980 \u2013 1981) a kort\u00e1rs kult\u00fara t\u00fcneti jelens\u00e9geinek performat\u00edv \u00e1br\u00e1zol\u00e1sak\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151, \u00edgy ebben a kontextusban k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes. A performansz szembefordul az anal\u00f3g technol\u00f3gi\u00e1k fegyelmez\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9si m\u00f3djaival, mik\u00f6zben el\u0151re vet\u00edti a digit\u00e1lis korra jellemz\u0151 gyors\u00edtott szab\u00e1lyoz\u00e1si \u00e9s megfigyel\u00e9si m\u00e1ni\u00e1t. (19)<\/a> Mivel „az id\u0151 olyan er\u0151, amely folyamatosan kit\u00e9r a reprezent\u00e1ci\u00f3 el\u0151l” (20)<\/a> \u00e9s t\u00e1rsadalmilag defini\u00e1lt form\u00e1kon \u00e9s m\u00e9rt\u00e9ken alapul, gazdas\u00e1gi hat\u00e9konys\u00e1ga nagyban f\u00fcgg test\u00fcnk teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9t\u0151l. Mire k\u00e9pes az emberi test? Meddig fesz\u00edthet\u0151 a teljes\u00edtm\u00e9nye? Mit jelent szabadnak lenni a neoliber\u00e1lis korban? Az ilyen \u00e9s ezekhez hasonl\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sek Foucault biopolitikai hatalommal \u00e9s korm\u00e1nyzatis\u00e1ggal kapcsolatos elm\u00e9leteivel hozhat\u00f3k \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe. Ezek szerint ugyanis a k\u00fcls\u0151 fegyelmez\u0151 hatalom m\u00e1r az \u00e9letet c\u00e9lozza, mivel az elnyom\u00e1s sokkal \u00f6sszetettebb form\u00e1it alkalmazza, \u00e9s ez sokkal finomabb internaliz\u00e1ci\u00f3s folyamatokat \u00e9s \u00e9n-konstrukci\u00f3kat eredm\u00e9nyez, melyek felett k\u00f6nnyen elsiklik a tekintet. (21)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Hsieh egyetlen feladata a Time Clock Piece<\/I>-ben, hogy \u00f3r\u00e1nk\u00e9nt b\u00e9lyegezzen egyet a blokkol\u00f3 \u00f3r\u00e1val a \u201emegfigyel\u0151\u201d kamera el\u0151tt, egy \u00e9ven \u00e1t naponta 24-szer. Az id\u0151 \u00e9s a munkafegyelem van a k\u00f6z\u00e9ppontban, k\u00f6zszeml\u00e9re t\u00e9ve az \u00e9let al\u00e1vetetts\u00e9g\u00e9t azoknak a fegyelmez\u0151 \u00e9s termel\u0151 er\u0151knek, amelyek az eg\u00e9sz l\u00e9nyt \u00e9s az eg\u00e9sz testet uralmuk al\u00e1 hajtj\u00e1k. Ugyanakkor a performansz egyfajta utaz\u00e1snak is tekinthet\u0151 az id\u0151n \u00e1t, amely \u00f6nk\u00e9nt v\u00e1lasztott cselekedetek r\u00e9v\u00e9n teremti meg saj\u00e1t id\u0151belis\u00e9g\u00e9t, \u00e9s az id\u0151beli \u00e9s gazdas\u00e1gi k\u00e9nyszerek abszurdit\u00e1sig fokozott elj\u00e1tsz\u00e1s\u00e1val kutatja az al\u00f3luk val\u00f3 felszabadul\u00e1s lehet\u0151s\u00e9geit. A cselekv\u00e9s hat\u00e1soss\u00e1ga \u00e9ppen abszurdit\u00e1s\u00e1ban rejlik. „Hsieh saj\u00e1t szem\u00e9lyes id\u0151belis\u00e9g\u00e9t adatk\u00e9nt bocs\u00e1tja a k\u00f6nyvel\u00e9s \u00e9s kitetts\u00e9g appar\u00e1tus\u00e1nak rendelkez\u00e9s\u00e9re; ezzel egyben egy m\u00e1sik rendnek adja \u00e1t: a kapitaliz\u00e1lt id\u0151 rendj\u00e9nek. R\u00e1ad\u00e1sul Hsieh \u00fagy nyitja meg az ilyen rendeket, hogy a v\u00e9gletekig fokozva alkalmazza azok kinetikus logik\u00e1j\u00e1t: felgyors\u00edtja a k\u00e9s\u0151i kapitalista kult\u00far\u00e1kban jelenlev\u0151 id\u0151beli k\u00f6nyvel\u00e9st. Az\u00e1ltal, hogy testi val\u00f3j\u00e1t \u00e1tadja ezeknek a rendeknek, \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151v\u00e9 teszi a gazdas\u00e1gi imperat\u00edvusz b\u00e9kly\u00f3ja al\u00e1 vont munkav\u00e9gz\u00e9s emberi l\u00e9t\u00e1llapot\u00e1t. Hsieh fizikai \u00e1llapota ez id\u0151 alatt a m\u0171szakos munkav\u00e9gz\u00e9s \u00e1ltal megv\u00e1ltozott biol\u00f3giai \u00e1llapot elt\u00falzott v\u00e1ltozata; a folyton megszakad\u00f3 \u00e1lmod\u00e1s \u00e9s eltompult tudat sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges \u00e1llapot\u00e1ba er\u0151szakolja mag\u00e1t, amelyben a test els\u0151dleges funkci\u00f3ja egyszer\u0171en a termel\u00e9s.” (22)<\/a> <\/p>\r\n\r\n

A k\u00e9sei kapitalizmusban a n\u00f6veked\u00e9s imperat\u00edvusza \u00f6sszefon\u00f3dik a gyorsul\u00e1s\u00e9val, amelyet a technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s seg\u00edt el\u0151. A termel\u00e9s sor\u00e1n ‘megtakar\u00edtott’ id\u0151 a fogyaszt\u00e1s sor\u00e1n ker\u00fcl felhaszn\u00e1l\u00e1sra. A nemzet\u00e1llamok meggyeng\u00fclt szerep\u00e9vel \u00e9s az elt\u00e9r\u0151 gazdas\u00e1gi modellek elt\u0171n\u00e9s\u00e9vel, melyek potenci\u00e1lis ellens\u00falyk\u00e9nt szerepelhetn\u00e9nek, 1989 \u00f3ta a nyugati kapitalizmus l\u00e1that\u00f3an egyre ink\u00e1bb teljes mentess\u00e9get \u00e9lvez. \u00daj t\u00e1rsadalmi szerepl\u0151 t\u0171nik fel a sz\u00ednen, a c\u00e9ltalan sodr\u00f3d\u00f3<\/I>. (23)<\/a><\/p>\r\n\r\n

A szitu\u00e1cionista sodr\u00f3d\u00f3<\/I>val (24)<\/a> ellent\u00e9tben ennek az \u00faj karakternek er\u0151sen verseng\u0151nek \u00e9s alkalmazkod\u00f3nak kellene lennie, aki az utols\u00f3 pillanatban d\u00f6nt, mik\u00f6zben sohasem tudja, mit hoz a holnap. Az id\u0151ben val\u00f3 d\u00f6nt\u00e9s ezen aspektusa k\u00f6zelebb hoz minket a posztfordista termel\u00e9si m\u00f3dok \u00e1ltal el\u0151id\u00e9zett el\u00e9gtelens\u00e9g \u00e9s bizonytalans\u00e1g \u00e1llapotaihoz, mivel a megb\u00edzhat\u00f3 t\u00e1mogat\u00f3 strukt\u00far\u00e1k felf\u00fcggeszt\u00e9sre ker\u00fclnek. A v\u00e9g n\u00e9lk\u00fcli mobilit\u00e1s, a r\u00e9tegzett id\u0151belis\u00e9g \u00e9s a virtuozit\u00e1s \u00e1ltal v\u00e9gtelen\u00edtett posztfordizmus egyidej\u0171leg konszolid\u00e1lja a sebess\u00e9g \u00e9s id\u0151t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u00e9s fordizmus \u00e1ltal m\u00e1r bevezetett ideol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t. (25)<\/a><\/p>\r\n\r\n

H. U. Obrist t\u00f6bb \u00e9rz\u00e9kre profil\u00edrozott maratonjai napjaink emberi\/munkav\u00e9gz\u00e9si helyzet\u00e9t jelen\u00edtik meg, amely a hat\u00e9konys\u00e1g imperat\u00edvusza \u00e9s annak ellenkez\u0151je \u2013 az impotencia \u00e9s a hullad\u00e9k \u2013 k\u00f6z\u00f6tt h\u00faz\u00f3dik. Az id\u0151vel val\u00f3 k\u00eds\u00e9rletez\u00e9sen kereszt\u00fcl, amely a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet \u00e9s kur\u00e1tori gyakorlat fontos aspektusa, a maratonok az id\u0151 kort\u00e1rs termel\u00e9si m\u00f3dokra jellemz\u0151 t\u00f6bbr\u00e9t\u0171, \u00e1mde s\u0171r\u00edtett jelleg\u00e9t mutatj\u00e1k meg. Meger\u0151s\u00edteni l\u00e1tszanak a t\u0151ke m\u00e1trix\u00e1t, amelyben „az id\u0151vel val\u00f3 k\u00eds\u00e9rletez\u00e9s az alany hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1nak \u00e9s termel\u00e9si \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek n\u00f6vel\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l. B\u00e1rmilyen ellentmond\u00e1sosnak hangzik is, az id\u0151vel val\u00f3 k\u00eds\u00e9rletez\u00e9s j\u00e1rul hozz\u00e1 napjaink rugalmas alany\u00e1nak leig\u00e1z\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s fegyelmez\u00e9s\u00e9hez. Az id\u0151vel val\u00f3 k\u00eds\u00e9rletez\u00e9s a munka \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek alapvet\u0151 felt\u00e9tele.” (26)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Minthogy a t\u0151keer\u0151 gyarmatos\u00edtja az id\u0151t mint az \u00e9rt\u00e9kteremt\u00e9s eszk\u00f6z\u00e9t, kioltja az id\u0151tartam, a lass\u00fas\u00e1g, a semmittev\u00e9s \u00e9s a semmi ir\u00e1nti vonz\u00f3d\u00e1s fogalmait. Mivel m\u00e9g kevesebb id\u0151t hagy, hogy \u00e1tgondoljuk a jelen \u00e1llapotokat, olyan intenz\u00edv elidegenedetts\u00e9g-\u00e9rz\u00e9st kelt, ami m\u00e1r a megfoszt\u00e1ssal hat\u00e1ros. Az id\u0151 hasznot hajt\u00f3 dimenzi\u00f3inak er\u0151ltet\u00e9s\u00e9vel kiszor\u00edt minden lehet\u0151s\u00e9get, hogy m\u00e1sk\u00e9nt k\u00e9pzelj\u00fck el az id\u0151beli l\u00e9tet, hogy a hat\u00e9konys\u00e1gba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 be\u00e1gyaz\u00f3d\u00e1s\u00e1n t\u00fal is elviselj\u00fck a jelent, \u00e9s hogy a jelenben tett er\u0151fesz\u00edt\u00e9sekre t\u00f6rt\u00e9n\u0151 utal\u00e1sain t\u00fal is elk\u00e9pzelj\u00fck a j\u00f6v\u0151t. (27)<\/a><\/p>\r\n\r\n

A v\u00e9get nem \u00e9r\u0151 fut\u00f3versenyben elszakadunk a jelen\u00fcnkt\u0151l, megfosztatunk att\u00f3l a szervezett rendszert\u0151l, ami lehet\u0151v\u00e9 tenn\u00e9 az \u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9st \u00e9s \u00f6npoz\u00edcion\u00e1l\u00e1st a p\u00e9nzben m\u00e9rhet\u0151 \u00e9rt\u00e9keken k\u00edv\u00fcl. Ebb\u0151l a szemsz\u00f6gb\u0151l n\u00e9zve Obrist maratonjai nem rejtik magukban a munka jelenlegi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit \u00e9s a termel\u00e9si k\u00e9nyszert. A k\u00e9sei kapitalizmusban a ‘teljes\u00edtm\u00e9ny’ \u00e9s a munkav\u00e9gz\u00e9s m\u00f3djai vit\u00e1s k\u00f6zels\u00e9gben vannak, ami aggodalmat kelt a kritikai m\u0171v\u00e9szeti gesztusok l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak tekintet\u00e9ben. Mik\u00f6zben a sz\u00ednteret a rugalmas \u00e9s hathat\u00f3s munka foglalja el, hi\u00e1nyozni l\u00e1tszik a termel\u00e9s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeire val\u00f3 reflexi\u00f3. A maraton k\u00e9tes f\u00e9nyben mutatkozik meg. A posztfordista termel\u00e9si m\u00f3dot s\u0171r\u00edt\u0151 helyzetk\u00e9nt azt a kock\u00e1zatot v\u00e1llalja, hogy szenz\u00e1ci\u00f3hajh\u00e1sz, l\u00e1tv\u00e1nyos kifejez\u00e9si formak\u00e9nt fogj\u00e1k fel, ami csak n\u00f6veli a kreat\u00edv ipar \u00e9hs\u00e9g\u00e9t.<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

1.2. Az Id\u0151 megfoszt\u00e1sa: a tartam ideje<\/p>\r\n\r\n

A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 elm\u00e9leti \u00edr\u00e1sok t\u00f6bbnyire pozit\u00edvan \u00e9rt\u00e9kelik a tartamot, mint az id\u0151belis\u00e9g szab\u00e1lyozott \u00e9s kvantitat\u00edv rendj\u00e9t\u0151l az id\u0151 szubjekt\u00edv, bels\u0151 tapasztalata fel\u00e9 fordul\u00e1st. Henri Bergson sz\u00e1m\u00e1ra „a tartam a folyamatos mozg\u00e1sban lev\u0151 differenci\u00e1l\u00f3d\u00e1s, (…) a bels\u0151 tudat\u00e1llapotaink egym\u00e1sut\u00e1nja \u00e1ltal felvett forma, amikor \u00e9n\u00fcnk hagyja mag\u00e1t \u00e9lni, amikor tart\u00f3zkodik att\u00f3l, hogy elv\u00e1lassza a jelen \u00e1llapotot a kor\u00e1bbi \u00e1llapotokt\u00f3l”. (28)<\/a> Adrian Heathfield sz\u00e1m\u00e1ra a tartam „id\u0151ben val\u00f3 megmarad\u00e1s. (\u2026) Legyen r\u00f6vid vagy hossz\u00fa ‘\u00f3raid\u0151’, m\u00fal\u00e1s\u00e1t az id\u0151 g\u00f6rb\u00fcl\u00e9s\u00e9nek \u00e9rz\u00e9se k\u00eds\u00e9ri, amelyben a rendszeress\u00e9g m\u00e1s jelens\u00e9gekre, kezdetleges rendekre is \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9 v\u00e1lik.” (29)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Heathfield v\u00e9gigk\u00f6veti a tartam megjelen\u00e9s\u00e9t a m\u0171v\u00e9szet ter\u00e9n, \u00e9s a t\u0171r\u0151k\u00e9pess\u00e9g gyakorlataival hozza p\u00e1rhuzamba, a korai performanszm\u0171v\u00e9szettel \u00e9s body art-tal, csak azok szok\u00e1sos szenved\u00e9ssel, traum\u00e1val \u00e9s h\u0151siess\u00e9ggel kapcsolatos konnot\u00e1ci\u00f3i n\u00e9lk\u00fcl. „Az eszt\u00e9tikai tartam a munkav\u00e9gz\u00e9s pazarl\u00f3 form\u00e1ja; nem v\u00e1lt meg semmit, \u00e9s mint ilyet, gyakran a narrat\u00edv sz\u00e1nd\u00e9k \u00e9s a szil\u00e1rd identit\u00e1s felbor\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00e9s felf\u00fcggeszt\u00e9s\u00e9nek eszk\u00f6zek\u00e9nt alkalmazz\u00e1k. (\u2026) A hossz\u00fa tartam h\u00edj\u00e1n van az esem\u00e9nyt a h\u00e9tk\u00f6znapit\u00f3l elv\u00e1laszt\u00f3 megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9snek, amely a tapasztalatokat z\u00e1r\u00f3jelbe teszi \u00e9s az esem\u00e9nytelens\u00e9g tartom\u00e1ny\u00e1ba sz\u00e1m\u0171zi, amib\u0151l az esem\u00e9ny, mint emelkedett \u00e9lm\u00e9ny, sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en fel\u00e9p\u00fcl. Az id\u0151 kultur\u00e1lis szinten t\u00f6rt\u00e9n\u0151 t\u00e9rbelies\u00edt\u00e9s\u00e9nek ellen\u00e1llva, a tartam az id\u0151beli \u2013 a m\u00falt, a jelen \u00e9s a j\u00f6v\u0151 k\u00f6zti \u2013 megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s \u00f6sszezavar\u00e1s\u00e1val oper\u00e1l, a paradox id\u0151k vaskos fonat\u00e1ba h\u00e1l\u00f3zva a n\u00e9z\u0151t.” (30)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Bojana Kunst a tartamot lehets\u00e9ges emancip\u00e1ci\u00f3s eszk\u00f6zk\u00e9nt is eml\u00edti, de megjegyzi, hogy nem tekinthet\u0151 jellemz\u0151en szubverz\u00edvnek, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a mai k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt. „N\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizede a tartam \u00e9rtelmezhet\u0151 volt a folyamat egyfajta kritikai auton\u00f3mi\u00e1jak\u00e9nt (azonnalis\u00e1g, sikertelens\u00e9g, egybees\u00e9s, redundancia, visszaford\u00edthat\u00f3s\u00e1g), \u00e9s a n\u00e9z\u0151 figyelme \u00e9s \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ge ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1nak lehets\u00e9ges m\u00f3djak\u00e9nt.” (31)<\/a> Kunst szerint a tartam ellen\u00e1ll\u00f3nak tekinthet\u0151, amikor felfedi, hogy intim id\u0151\u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00fcnk gazdas\u00e1gilag kondicion\u00e1lt t\u00e1rsadalmi konstrukci\u00f3. Ez\u00e9rt a maratonn\u00e1l alkalmazott tartam akad\u00e1lyozhatja az \u00faj id\u0151gazd\u00e1lkod\u00e1st, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel a projekt\u00edv temporalit\u00e1s<\/I>ra, amely a kultur\u00e1lis, \u00e9s a t\u00e1gabb t\u00e1rsadalmi k\u00f6zeg id\u0151szervez\u00e9s\u00e9nek domin\u00e1ns elk\u00e9pzel\u00e9se. A projekt\u00edv temporalit\u00e1s a jelen \u00e9s a j\u00f6v\u0151 \u00fctk\u00f6z\u00e9sekor v\u00e1lik k\u00e9zzelfoghat\u00f3v\u00e1. Egyfajta k\u00f6ztes \u00e1llapot, sem teljesen itt \u00e9s most, sem a j\u00f6v\u0151ben lev\u00e9s, egyfajta inga \u00fczemm\u00f3d, amelyben kiszakadunk a tulajdonk\u00e9ppeni jelen kontextus\u00e1b\u00f3l. (32)<\/a><\/p>\r\n\r\n

A maratonban az id\u0151 optimaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak parancsa elvethet\u0151 \u00e9s az id\u0151, a v\u00e1rakoz\u00e1s \u00e9s elhalaszt\u00f3d\u00e1s redundanci\u00e1ja fel\u00e9 ir\u00e1ny\u00edthat\u00f3, f\u00e9lbet\u00f6rve a kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 eredm\u00e9nyek v\u00e1rakoz\u00e1sait \u00e9s \u00edg\u00e9reteit. Az elny\u00fajt\u00e1s \u00e9s v\u00e1rakoz\u00e1s ideges\u00edt\u0151 hat\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a maraton lehet\u0151v\u00e9 teszi a mindent \u00e1that\u00f3 felgyorsult \u00fctemhez val\u00f3 kritikus hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1st. Egyfajta hib\u00e1t gener\u00e1l a rendszerben, demonstr\u00e1lva, hogy a bels\u0151 id\u0151\u00e9rz\u00e9k\u00fcnk olyan fegyelmez\u0151 technik\u00e1knak van kit\u00e9ve, „amelyek m\u00e9g nagyobb mobilit\u00e1ssal kecsegtetnek, hogy legy\u0151zz\u00e9k ontol\u00f3giai lass\u00fas\u00e1gunkat”. (33)<\/a> K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a lass\u00fas\u00e1g van elt\u0171n\u0151ben napjaink sz\u00f3k\u00e9szlet\u00e9b\u0151l, \u00e9s csak bizonyos, h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171 \u00e9letm\u00f3dokkal kapcsolatban marad fenn, mint a szeg\u00e9ny \u00e9s marginaliz\u00e1l\u00f3dott egy\u00e9nek\u00e9, az id\u0151sek\u00e9, vagy a gyerekek\u00e9. (34)<\/a> Az id\u0151t f\u0151 haszn\u00e1lati k\u00f6r\u00e9ben, a gazdas\u00e1gi hat\u00e9konys\u00e1g eszk\u00f6zek\u00e9nt \u00e9s \u00e1rucikk\u00e9nt mutatva meg, a maraton k\u00e9pes arra, hogy \u00fajra kisaj\u00e1t\u00edtson tereket a redundancia, a haszontalans\u00e1g \u00e9s a nem m\u0171k\u00f6d\u00e9s sz\u00e1m\u00e1ra, meger\u0151s\u00edtv\u00e9n ezeket az aspektusokat, mint a szubjektivit\u00e1s megtapasztal\u00e1s\u00e1nak mell\u0151zhetetlen m\u00f3djait. Szemben \u00e1llva a felgyorsult jelen \u00edg\u00e9ret\u00e9vel, megtestes\u00edti a sz\u00fcnetet \u00e9s a t\u00e9tlens\u00e9get, mint az id\u0151 meg\u00e9l\u00e9s\u00e9nek figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyott m\u00f3djait. (35)<\/a> Mik\u00f6zben az id\u0151szervez\u00e9s devianci\u00e1it t\u00fckr\u00f6zi, a maraton form\u00e1tum r\u00e1vil\u00e1g\u00edthat saj\u00e1t szerep\u00fcnkre is a m\u00e1trix burj\u00e1nz\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\r\n\r\n

Ez a fesz\u00fclts\u00e9g megmutatkozik a lass\u00fas\u00e1g etik\u00e1ja<\/I> \u00e1ltal \u2013 az ism\u00e9tl\u00e9sen, monot\u00f3ni\u00e1n, v\u00e1rakoz\u00e1son \u00e9s elny\u00fajt\u00e1son kereszt\u00fcl, amint az Hsieh munk\u00e1j\u00e1ban szembesz\u00f6k\u0151. „A gyorsul\u00e1s fel\u00e9 ir\u00e1nyozott mozg\u00e1skult\u00far\u00e1ban \u0151 az id\u0151h\u00faz\u00e1st, elod\u00e1z\u00e1st \u00e9s az id\u0151vel val\u00f3 vissza\u00e9l\u00e9st mint az alternat\u00edv val\u00f3s\u00e1gokhoz val\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s eszk\u00f6z\u00e9t javasolja.” (36)<\/a> Az id\u0151\/\u00e9let\/munka pazarl\u00e1sa konceptu\u00e1lisan \u00e9s formailag is egybefon\u00f3dik. A munk\u00e1k az \u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1sra \u00e9s a k\u00f6ltekez\u00e9sre val\u00f3 folytonos k\u00e9szenl\u00e9t kock\u00e1zataira \u00e9s korl\u00e1taira vil\u00e1g\u00edtanak r\u00e1, megfosztva minden sz\u00f3rakoztat\u00f3 elemt\u0151l. Jelleg\u00fckb\u0151l fakad\u00f3 monot\u00f3ni\u00e1juk \u00e9s \u00f6nism\u00e9tl\u00e9s\u00fck sz\u00f6ges ellent\u00e9tben \u00e1ll a folyamatosan kreat\u00edv, auton\u00f3m m\u0171v\u00e9sz konvencion\u00e1lis k\u00e9p\u00e9vel. (37)<\/a><\/p>\r\n\r\n

A performanszok szigor\u00fa \u00f6nfegyelme a kapitalista strukt\u00far\u00e1t t\u00fckr\u00f6zi, de annak kulcseleme, a termel\u00e9kenys\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl, s\u0151t m\u00e9g k\u00fcls\u0151 meger\u0151s\u00edt\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl is, legal\u00e1bbis megval\u00f3s\u00edt\u00e1suk sor\u00e1n. Adrian Heathfield szerint a hossz\u00fa tartam a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s az \u00e9let \u00f6sszekapcsol\u00e1s\u00e1nak adekv\u00e1t form\u00e1ja. „Er\u0151sen rendszertelen tempor\u00e1lis dinamik\u00e1juk miatt ezek a munk\u00e1k t\u00falmutatnak a m\u0171v\u00e9szet mint folyamat, vagy a m\u0171v\u00e9szet mint esem\u00e9ny elk\u00e9pzel\u00e9sein, \u00e9s az \u00e9lethez v\u00e1lnak hasonlatoss\u00e1.” (38)<\/a> \u00d6sszehasonl\u00edtva Hsieh kor\u00e1bbi munk\u00e1ival \u00e9s ezekhez kapcsol\u00f3d\u00f3 body art gyakorlataival, amelyek szerkezetileg hirtelen, sokkol\u00f3 esem\u00e9nyekre \u00e9p\u00fcltek, az egy \u00e9ven \u00e1t tart\u00f3 performanszoknak is r\u00e9sze a kock\u00e1zat, de fenntartott form\u00e1ban, mint aff\u00e9le lass\u00edtott \u00f6ngyilkoss\u00e1g. (39)<\/a> Minden performanszra a szigor\u00fa feladatoknak val\u00f3 al\u00e1rendel\u0151d\u00e9s jellemz\u0151, egy prec\u00edz, szociokultur\u00e1lisan nagy jelent\u0151s\u00e9g\u0171 strukt\u00far\u00e1ban (napt\u00e1ri napok \u00e9s \u00f3r\u00e1k), a szimbolikus \u00e9s sz\u00f3 szerinti k\u00f6t\u00f6tts\u00e9gek \u00e9s azok lehets\u00e9ges \u00e1th\u00e1g\u00e1s\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9seit feszegetve.<\/p>\r\n\r\n

1978 \u00e9s 1986 k\u00f6z\u00f6tt Hsieh el\u0151adta a Ketreces darab<\/I>, Blokkol\u00f3 \u00f3r\u00e1s darab<\/I>, Szabadt\u00e9ri darab<\/I>, K\u00f6teles darab<\/I> \u00e9s Semmi m\u0171v\u00e9szet darab<\/I> c\u00edm\u0171 munk\u00e1it. Az els\u0151 Egy \u00e9ves performansz<\/I>r\u00f3l, ami abb\u00f3l \u00e1llt, hogy 12 h\u00f3napot egy a m\u0171term\u00e9ben fel\u00e1ll\u00edtott ketrecben t\u00f6lt\u00f6tt, ezt \u00e1ll\u00edtotta: „\u00c9pp olyan szabad vagyok a ketrecben, mint k\u00edv\u00fcle. (\u2026) A darab k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a gondolkod\u00e1s \u00e1llt, \u00e9s ez volt a m\u00f3dja a t\u00fal\u00e9l\u00e9semnek is. Mik\u00f6zben ezt a darabot csin\u00e1ltam, a gondolkod\u00e1s volt a legf\u0151bb feladatom. Mindegy, min gondolkodtam, de musz\u00e1j volt folytatnom, k\u00fcl\u00f6nben elvesz\u00edtettem volna az uralmat nemcsak magam, de az eg\u00e9sz helyzet kezel\u00e9s\u00e9nek k\u00e9pess\u00e9ge felett is. (\u2026) B\u00e1rmin is gondolkodtam, az a fontos sz\u00e1momra, hogy az emberek l\u00e1thatj\u00e1k, hogy ez alatt a k\u00fcl\u00f6nleges id\u0151tartam, egy \u00e9v alatt a m\u0171v\u00e9sz gondolkod\u00e1s\u00e1nak folyamata m\u0171alkot\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lik.” (40)<\/a> Az ezt k\u00f6vet\u0151 performanszok a k\u00f6vetkez\u0151kb\u0151l \u00e1lltak: ” (…) egy \u00e9v, melynek sor\u00e1n egy gy\u00e1ri blokkol\u00f3 \u00f3r\u00e1n minden eg\u00e9sz \u00f3rakor blokkolt egyet; (\u2026) egy \u00e9v csavarg\u00e1s, melynek sor\u00e1n fed\u00e9l n\u00e9lk\u00fcl az utc\u00e1n \u00e9lt; (\u2026) egy m\u00e1sik \u00e9v, amelyet Linda Montano performanszm\u0171v\u00e9szhez k\u00f6t\u00f6zve t\u00f6lt\u00f6tt \u00fagy, hogy nem volt szabad hozz\u00e1\u00e9rnie; \u00e9s v\u00e9g\u00fcl (\u2026) egy \u00e9v teljes tart\u00f3zkod\u00e1s a m\u0171v\u00e9szett\u0151l \u00e9s annak hat\u00e1sait\u00f3l.” (41)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Utols\u00f3 hossz\u00fa id\u0151tartam\u00fa performansz\u00e1t 1986-ban kezdte, azzal a d\u00f6nt\u00e9ssel, hogy a k\u00f6vetkez\u0151 13 \u00e9vben alkot, de sohasem \u00e1ll\u00edt ki, \u00e9letben marad, de a m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra l\u00e1thatatlanul. (42)<\/a> M\u00e1r kor\u00e1bbi munk\u00e1ja, a Semmi m\u0171v\u00e9szet darab<\/I> (1985-86) sor\u00e1n is sz\u00e1m\u0171zte mag\u00e1t a m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6r\u00f6kb\u0151l, de az alkot\u00f3 munk\u00e1b\u00f3l is, ezzel megkezdve az \u00f6ncenz\u00far\u00e1t \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet rendszer\u00e9b\u0151l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 hibern\u00e1ci\u00f3t. (43)<\/a> Ezzel a kreativit\u00e1s hi\u00e1ny\u00e1nak gyakran elhallgatott id\u0151szakait a m\u0171v\u00e9szl\u00e9t alkot\u00f3elem\u00e9nek ismerte el. (44)<\/a> A szubverz\u00edv affirm\u00e1ci\u00f3<\/I> strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1ra (45)<\/a> eml\u00e9keztet\u0151 performansz sz\u00e9tzil\u00e1lja annak a megszokott hat\u00e1rait, hogy mit lehet mondani, \u00e1br\u00e1zolni vagy el\u0151adni, \u00e9s kritikus \u00e9llel \u00e1ssa al\u00e1 a szc\u00e9n\u00e1ban elv\u00e1rt helyes viselked\u00e9s szok\u00e1srendszer\u00e9t. A normativit\u00e1s megtagad\u00e1sak\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151 Semmi m\u0171v\u00e9szet darab<\/I> leleplezi a rendszer m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t \u00e9s r\u00e1vil\u00e1g\u00edt, hogy a m\u0171v\u00e9szeti szem\u00e9lyis\u00e9gek f\u00fcggenek annak szab\u00e1lyait\u00f3l \u00e9s beleegyez\u00e9s\u00e9t\u0151l. A m\u0171v\u00e9sz ars poetik\u00e1ja, miszerint „\u00e9lni nem m\u00e1s, mint addig fogyasztani az \u00e9letet, am\u00edg meg nem halunk”, (46)<\/a> minden munk\u00e1j\u00e1nak szerves r\u00e9sze. A lelassult id\u0151\u00e9lm\u00e9ny magasabb szint\u0171 testtudatot eredm\u00e9nyez, seg\u00edt felm\u00e9rni a test lehet\u0151s\u00e9geit \u00e9s hat\u00e1rait, gyakran a t\u00e9tlens\u00e9g \u00e9s az inaktivit\u00e1s, az \u00f6nmegtagad\u00e1s \u00e9s az \u00f6nmeger\u0151s\u00edt\u00e9s, a nonkonformizmus \u00e9s az adapt\u00e1ci\u00f3 k\u00f6zti vit\u00e1s szemben\u00e1ll\u00e1sban. Az \u00e9let k\u00e9sztet\u00e9sei \u00e9s a munk\u00e1ra val\u00f3 \u00f6szt\u00f6nz\u00e9s elemi \u00e1llapotukban jelennek meg, egyszerre \u00e9lvezetesen \u00e9s rombol\u00f3 er\u0151vel, \u00e9s ak\u00e1rmikor is megtestes\u00fclnek, nincsenek elhom\u00e1lyos\u00edtva, vagy elnyomva.<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

2. Kur\u00e1tori gy\u00e1r<\/p>\r\n\r\n

A tartam egy m\u00e1sik, e tekintetben ellent\u00e9tes m\u00f3dozata az \u00e1lland\u00f3 fokoz\u00e1sban, a t\u00falz\u00e1sba vitt felgyorsul\u00e1s<\/I> alkalmaz\u00e1s\u00e1ban rejlik. H. U. Obrist Maraton sorozata ebben az ir\u00e1nyban l\u00e1tszik kibontakozni. A Maratonjaib\u00f3l fakad\u00f3 egyik \u00e9rdekes fogalom az id\u0151 k\u00far\u00e1l\u00e1sa, azaz az id\u0151 konceptualiz\u00e1ci\u00f3ja, szervez\u00e9se, k\u00f6zvet\u00edt\u00e9se \u00e9s megoszt\u00e1sa. A performasz \u00e9s esem\u00e9ny egyveleg\u00e9ben az id\u0151 a kollekt\u00edv r\u00e9szv\u00e9tel \u00e9s a szubjektumok k\u00f6zti eszmecsere r\u00e9szek\u00e9nt visszafordulni l\u00e1tszik. Az \u00e1ltal\u00e1ban 6 \u00e9s 24 \u00f3ra k\u00f6z\u00f6tti id\u0151tartam\u00fa maratonok tucatnyi el\u0151ad\u00f3t vonultatnak fel, akik 20-40 perces prezent\u00e1ci\u00f3kat tartanak egy adott t\u00e9m\u00e1ban, a k\u00f6lt\u00e9szett\u0151l a felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9sen \u00e1t a ki\u00e1ltv\u00e1nyokon, k\u00eds\u00e9rleteken, kerteken, \u00e9s interj\u00fakon \u00e1t az eml\u00e9kezetig. (47)<\/a><\/p>\r\n\r\n

„(\u2026) b\u00e1r a programszervez\u00e9st \u00e9s a kivitelez\u00e9st a Serpentine kur\u00e1tori csapata v\u00e9gzi, m\u00e9gis legink\u00e1bb a gal\u00e9ria t\u00e1rsigazgat\u00f3j\u00e1hoz, Hans Ulrich Obristhoz k\u00f6tik \u0151ket, aminek oka a k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a r\u00e1 jellemz\u0151 gyorst\u00fczel\u0151 kivitelez\u00e9s \u00e9s az oldalir\u00e1ny\u00fa kiszervez\u00e9s \u2013 azaz, hogy szakembereket k\u00e9rnek fel, ossz\u00e1k meg m\u00e1s szakemberek sz\u00e1m\u00e1ra hasznos \u00f6tleteiket.” (48)<\/a> Ez az id\u00e9zet j\u00f3l mutatja a maratoni strukt\u00fara hi\u00e1nyoss\u00e1gait. Melissa Gronlound tov\u00e1bb hangs\u00falyozza annak \u00e1rnyoldalait, \u00fagymint az el\u0151ad\u00f3k rendelkez\u00e9s\u00e9re \u00e1ll\u00f3 id\u0151 korl\u00e1tozotts\u00e1ga, a megvitat\u00e1sra \u00e9s reflexi\u00f3ra sz\u00e1nt id\u0151 sz\u0171k\u00f6ss\u00e9ge, a k\u00e9zzelfoghat\u00f3 eredm\u00e9ny \u00e9s \u00f6sszegz\u00e9s hi\u00e1nya, az esem\u00e9nyszer\u0171s\u00e9g \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g cs\u00f6kken\u0151 r\u00e9szv\u00e9tele. A maraton j\u00f3l ismert nevekkel, az int\u00e9zm\u00e9ny nagyrabecs\u00fclts\u00e9g\u00e9vel \u00e9s a networking \u00edg\u00e9ret\u00e9vel, illetve az esem\u00e9ny \u00e9l\u0151 volt\u00e1val alapozza meg a \u201ekihagyhatatlan esem\u00e9nyek\u201d garant\u00e1lt l\u00e1togatotts\u00e1g\u00e1t, sajt\u00f3k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00e9s brandingj\u00e9t.<\/p>\r\n\r\n

Gronlound cikke, amely a t\u00e9m\u00e1ban kritik\u00e1t megfogalmaz\u00f3 ritka b\u00edr\u00e1latok egyike, foglalkozik annak gyan\u00faj\u00e1val, vajon milyen hat\u00e1suk van a Maratonoknak. „A Maratonok enyh\u00e9n szervezetlennek \u00e9rz\u0151dnek, ami hozz\u00e1j\u00e1rul az esem\u00e9nyek \u00e1ltal k\u00e9pviselt saj\u00e1tos m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3dhoz, ami szocialit\u00e1ssal \u00e9s kollekt\u00edv figyelemmel vagy figyelem-elterel\u00e9ssel oper\u00e1l: egyedis\u00e9g\u00fck r\u00e9szben hanyatt-homlok v\u00e1gt\u00e1z\u00f3 temp\u00f3jukban rejlik, aminek felt\u00e9tele, hogy a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g valamit hi\u00e1nyoljon \u2026 Ily m\u00f3don ravaszul t\u00fckr\u00f6zi a kultur\u00e1lis sz\u00ednt\u00e9r tel\u00edtetts\u00e9g\u00e9t \u2013 a Maratonok megtestes\u00edtik ezt a t\u00falzott b\u0151s\u00e9get, mik\u00f6zben az \u00e1ltaluk konstru\u00e1lt szoci\u00e1lis, r\u00e9szv\u00e9teli szitu\u00e1ci\u00f3val megszabad\u00edtj\u00e1k a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get szorongatott helyzet\u00e9b\u0151l: m\u00e1r puszt\u00e1n a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g tagj\u00e1nak lenni r\u00e9szv\u00e9telt jelent egy kultur\u00e1lis v\u00e1llalkoz\u00e1sban. (\u2026) A Maratonok egyr\u00e9szt kiszolg\u00e1lj\u00e1k, m\u00e1sr\u00e9szt t\u00fckr\u00f6zik a r\u00f6vidt\u00e1v\u00fa figyelemmel rendelkez\u0151 t\u00e1rsadalmunkra jellemz\u0151 korl\u00e1tolt, multitasking kultur\u00e1lis r\u00e9szv\u00e9tel n\u00e9pbetegs\u00e9g\u00e9t. (\u2026) A Maratonok nem csup\u00e1n az esem\u00e9nykult\u00fara t\u00fcnet\u00e9v\u00e9, de \u00f6sszegz\u00e9s\u00e9v\u00e9 is v\u00e1lnak: gyakorl\u00f3terepp\u00e9, ahol tesztelhet\u0151, hogy vajon meddig lehet fesz\u00edteni egy form\u00e1tum hat\u00e1rait, \u00e9s a t\u00faltermel\u00e9st ezen a form\u00e1tumon bel\u00fcl.” (49)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Amint azt Gronlound is megjegyzi, Obrist maratonja a diszkurz\u00edv fordulat<\/I>tal p\u00e1rhuzamosan t\u0171nt fel, \u00e9s l\u00e1tsz\u00f3lag a t\u00e1rgyak ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n \u00e9s felhalmoz\u00e1s\u00e1n t\u00falmutat\u00f3 kur\u00e1tori k\u00e9rd\u00e9sekkel foglalkozott, el\u0151nyben r\u00e9szes\u00edtve a kommunik\u00e1ci\u00f3t \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ggel kialak\u00edtott akt\u00edv kapcsolatot. Azonban az\u00e1ltal, hogy a megszokott hat\u00e1rokon t\u00falra terjesztette ki a diszkurz\u00edv form\u00e1tumot, mik\u00f6zben a m\u00f3dszerrel \u00faj paradigm\u00e1t hozott l\u00e9tre, er\u0151s annak a kock\u00e1zata, hogy ez is csak egy \u00fajabb eladhat\u00f3 form\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik. Cs\u00e1b\u00edt\u00f3 kvantitat\u00edv m\u00e9retei elvonj\u00e1k a figyelmet az alapvet\u0151 k\u00e9rd\u00e9sekr\u0151l: Mit termelnek val\u00f3j\u00e1ban a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges termel\u00e9kenys\u00e9gi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek? Milyen fajta kreativit\u00e1s ker\u00fcl el\u0151t\u00e9rbe? Milyen elemekre \u00e9p\u00fcl a kur\u00e1tori tev\u00e9kenys\u00e9g? Milyen jelleg\u0171 r\u00e9szv\u00e9telt \u00f6szt\u00f6n\u00f6z? Bizonyos m\u00e9rt\u00e9kig a Maraton leegyszer\u0171s\u00edtett k\u00e9plete a szalonok \u00e9s a tartam eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1nak gondolat\u00e1t t\u0171nik egyes\u00edteni. (50)<\/a> Els\u0151re h\u00edvogat\u00f3nak \u00e9s demokratikusnak l\u00e1tszik; a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g r\u00e9szv\u00e9tele \u00e1ltal c\u00e9lozza meg a k\u00f6z\u00f6s \u00e9lm\u00e9nyt. A k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get azonban klasszikus, front\u00e1lis m\u00f3don sz\u00f3l\u00edtja meg. Ez\u00e1ltal azonban ez a r\u00e9szv\u00e9telen alapul\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s a kommunik\u00e1ci\u00f3 instant fogyaszt\u00e1s\u00e1v\u00e1 reduk\u00e1l\u00f3dik, a gazdag tud\u00e1s t\u00fal\u00e1rad\u00f3 el\u0151ad\u00e1s\u00e1v\u00e1, ami befogadhatatlannak, nehezen megragadhat\u00f3nak \u00e9rz\u0151dik.<\/p>\r\n\r\n

A diszkurz\u00edv form\u00e1tumok elszaporod\u00e1s\u00e1t elismerve, Irit Rogoff ugyancsak kiemeli azok hi\u00e1nyoss\u00e1gait: „(…) a m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g a terjeng\u0151s besz\u00e9d sz\u00ednter\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt \u2013 a besz\u00e9d gyakorlatk\u00e9nt, az egybegy\u0171l\u00e9s m\u00f3djak\u00e9nt t\u0171nt fel, melynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik bizonyos mennyis\u00e9g\u0171 tud\u00e1s \u00e9s k\u00e9rd\u00e9s, amely kapcsolat\u00e9p\u00edt\u00e9sre, szervez\u00e9sre \u00e9s fontos k\u00e9rd\u00e9sek megfogalmaz\u00e1s\u00e1ra ad lehet\u0151s\u00e9get. De vajon \u00e9rt\u00e9kesnek tartottuk-e azt, ami t\u00e9nylegesen elhangzott? El\u0151nyben r\u00e9szes\u00edtett\u00fck-e az emberek \u00f6sszej\u00f6vetel\u00e9t \u00e9s b\u00edztunk-e benne, hogy \u00faj form\u00e1tumok \u00e9s szubsztanci\u00e1k sz\u00fcletnek majd ezekb\u0151l?” (51)<\/a> Az\u00e1ltal, hogy el\u0151nyben r\u00e9szes\u00edti a form\u00e1tumot a koncepci\u00f3val szemben, a kur\u00e1tori szerep hasonlatosnak t\u0171nik az inform\u00e1ci\u00f3s v\u00e1llalkoz\u00f3\u00e9hoz, aki kultur\u00e1lis mintav\u00e9tellel, az inform\u00e1ci\u00f3 kezel\u00e9s\u00e9vel \u00e9s szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1val foglalkozik, ez pedig a digit\u00e1lis szf\u00e9r\u00e1ban zajl\u00f3 m\u0171veletekre eml\u00e9keztet, ahol az \u00f3ri\u00e1si adatmennyis\u00e9g hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 ugyan, \u00e1mde azzal fenyeget, hogy maga al\u00e1 temet. A termel\u00e9s tov\u00e1bbi termel\u00e9ssel val\u00f3 t\u00e1pl\u00e1l\u00e1sa, konkr\u00e9t f\u00f3kusz, poz\u00edci\u00f3 vagy ir\u00e1ny h\u00edj\u00e1n a bombasztikus popul\u00e1ris kult\u00far\u00e1hoz val\u00f3 alkalmazkod\u00e1s, a spekt\u00e1kulum \u00e9s a r\u00e9szv\u00e9tel \u201e\u00faj\u201d sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek jele. (52)<\/a><\/p>\r\n\r\n

K\u00fcl\u00f6n szerepet j\u00e1tszik Obrist maratonjaiban a nyelv \u00e9s a besz\u00e9d. Az olyan m\u0171v\u00e9szi gesztusokkal szemben, ahol legitimnek t\u0171nik az eln\u00e9mul\u00e1s<\/I>, (53)<\/a> a kur\u00e1tor munk\u00e1ja elk\u00e9pzelhetetlen kommunik\u00e1ci\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl. „A besz\u00e9d t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt felvil\u00e1gos\u00edt, felold, \u00f6sszezavar, dics\u00e9r, fert\u0151z, szembesz\u00e1ll, jutalmaz, gy\u00e1szol, megd\u00f6bbent, lelkes\u00edt.” (54)<\/a> A k\u00e9rd\u00e9s teh\u00e1t nem m\u00e1s, mint hogy milyen hat\u00e1ssal van a figyelem k\u00e9pess\u00e9g\u00e9re az elny\u00fajtott besz\u00e9d. Vajon a verb\u00e1lis maraton el\u00e9g id\u0151t hagy-e a gondolat folytat\u00e1s\u00e1ra \u00e9s kimer\u00edt\u0151 vizsg\u00e1lat\u00e1ra? Vagy ink\u00e1bb a posztfordista intenz\u00edv inform\u00e1ci\u00f3- \u00e9s kommunik\u00e1ci\u00f3gy\u00e1rral \u00e1ll rokons\u00e1gban, amely magasztos, kem\u00e9nyen megdolgoztat, \u00e9s kiszervezett hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1sokon alapul? (55)<\/a> R\u00e1ad\u00e1sul a rendszer v\u00e1ls\u00e1g\u00e1t is jelezn\u00e9, melyben a t\u00faltermel\u00e9s \u00e1ltal \u00f6sszeegyeztethetetlenn\u00e9 v\u00e1lik a kereslet \u00e9s a k\u00edn\u00e1lat, mik\u00f6zben megtestes\u00edti annak gyenge pontjait, amelyek a kritikus gondolkod\u00e1s eltompul\u00e1s\u00e1ban \u00e9s a kreativit\u00e1s szabv\u00e1nyos\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00e9rhet\u0151ek tetten?<\/p>\r\n\r\n

A besz\u00e9d mint anyagtalan m\u00e9dium, amely a m\u0171v\u00e9szet k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges, gyan\u00fat kelt, amikor a politika, a t\u00f6megm\u00e9dia \u00e9s a sz\u00f3rakoztat\u00f3ipar el\u00e9rt\u00e9ktelenedett nyelv\u00e9nek f\u00e9ny\u00e9ben szeml\u00e9lj\u00fck. Tov\u00e1bbi el\u00e9gedetlens\u00e9g olvashat\u00f3 ki a posztfordista kritik\u00e1kb\u00f3l. Paolo Virno sz\u00e1m\u00e1ra „a tudom\u00e1ny, az inform\u00e1ci\u00f3, az \u00e1ltal\u00e1nos tud\u00e1s \u00e9s az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s v\u00e1lik a termel\u00e9s f\u0151 t\u00e1mogat\u00f3 rendszer\u00e9v\u00e9, t\u00fckr\u00f6zve a munka jelenidej\u00e9t, ami nem m\u00e1s, mint a kommunik\u00e1ci\u00f3s eszk\u00f6z\u00f6k ipara. (\u2026) Guy Debord szerint a ‘spekt\u00e1kulum’ fogyaszt\u00e1si cikk\u00e9 v\u00e1lt emberi kommunik\u00e1ci\u00f3. A spekt\u00e1kulumot \u00fagysz\u00f3lv\u00e1n maguk a t\u00e1rsadalom termel\u0151 er\u0151i prezent\u00e1lj\u00e1k, hiszen egyre ink\u00e1bb \u00e1tfed\u00e9sbe ker\u00fclnek a nyelvi-kommunik\u00e1ci\u00f3s kompetenci\u00e1kkal” \u00e9s az \u00e1ltal\u00e1nos intellektussal. (56)<\/a> Virno vonatkoz\u00f3 \u00e9rtekez\u00e9se a posztfordista virtuozit\u00e1sr\u00f3l \u00e9s a kognit\u00edv munk\u00e1sokr\u00f3l, akiknek a teljes\u00edtm\u00e9nye, termel\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9ge nem elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151 mag\u00e1t\u00f3l a term\u00e9kt\u0151l, ugyancsak \u00e9rdekes ebben a kontextusban. \u00d6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1suk mag\u00e1ban a teljes\u00edtm\u00e9nyben keresend\u0151. „A posztfordista gazdas\u00e1gban az \u00e9rt\u00e9kt\u00f6bblet t\u00f6bb\u00e9 nem a term\u00e9kben megtestes\u00fcl\u0151 munk\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik, hanem a fizetett \u00e9s fizetetlen munka k\u00f6zti diszkrepanci\u00e1ban keresend\u0151 \u2013 az elme holtidej\u00e9ben, amely az anyagtalan munka gy\u00fcm\u00f6lcs\u00e9t gazdag\u00edtja, teljesen m\u00e9lt\u00e1nyolatlanul. Ahogy Marx \u00edrta a Grundriss\u00e9ben, a munkatev\u00e9kenys\u00e9g ‘a termel\u00e9s mell\u00e9 rendel\u0151dik, ahelyett, hogy f\u0151szerepl\u0151je lenne’.\u201d (57)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Ebben a kontextusban legitim a k\u00e9rd\u00e9s, hogy minek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 a javar\u00e9szt anyagtalan \u00e9s virtu\u00f3z szempontokon alapul\u00f3 kur\u00e1tori tev\u00e9kenys\u00e9g kritikai elismer\u00e9se. A Maraton spekt\u00e1kulummal \u00e9rintkez\u0151 jellege annak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy a kur\u00e1tor az anyagtalan diskurzust teszi mag\u00e1\u00e9v\u00e1, amely a kult\u00faraipar \u00e9s a m\u00e9dia \u00f6nprom\u00f3ci\u00f3s cselekv\u00e9si m\u00f3djaihoz hasonlatosan v\u00e1llalkoz\u00e1sa els\u0151dleges t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik. Az\u00e1ltal, hogy felgyorsult tartamban fogyasztja az id\u0151t, az id\u0151viszonyok antagonisztikus, ellent\u00e9tes ir\u00e1ny\u00fa felfog\u00e1s\u00e1nak h\u00edj\u00e1n, az \u00fajdons\u00e1g \u00e9s a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges \u00e9lm\u00e9nyek ut\u00e1ni hajsz\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik, a piac logik\u00e1j\u00e1t k\u00f6vetve. Mondhatn\u00e1nk, hogy a tartam formalista, egydimenzi\u00f3s \u00e9rtelemben ker\u00fcl alkalmaz\u00e1sra, az id\u0151t a siettetett jelen kapitalista szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l jelen\u00edtve meg. A tartam haszn\u00e1lata nem nyit alternat\u00edv id\u0151belis\u00e9geket, nem alkot teret a l\u00e1togat\u00f3k akt\u00edv r\u00e9szv\u00e9tele \u00e9s \u00f6nmeghat\u00e1roz\u00e1sa sz\u00e1m\u00e1ra. Szabadon d\u00f6nthetnek, hogy mikor t\u00e1voznak, meddig maradnak, \u00e9s mit csin\u00e1lnak az el\u0151ad\u00e1sok hallgat\u00e1sa k\u00f6zben, de ez az akt\u00edv k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g igencsak enyhe v\u00e1ltozata. Sokkal ink\u00e1bb az \u00f6nfeledts\u00e9g mag\u00e1val ragad\u00f3 m\u00f3dja, a meg\u00e9rt\u0151 alanyok gondtalan elnyom\u00e1sa, ami els\u0151 pillant\u00e1sra a kollekt\u00edv r\u00e9szv\u00e9tel benyom\u00e1s\u00e1t kelti, de nem differenci\u00e1lja a performativit\u00e1son \u00e9s b\u0151besz\u00e9d\u0171s\u00e9gen alapul\u00f3 \u00faj gazdas\u00e1got.<\/p>\r\n\r\n

B\u00e1r az elanyagtalanod\u00e1s fel\u00e9 val\u00f3 eltol\u00f3d\u00e1s visszavezethet\u0151 a hatvanas \u00e9veket k\u00f6vet\u0151 m\u0171v\u00e9szetig, amely megv\u00e1ltoztatta a m\u0171t\u00e1rgy \u00e9s a m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1s defin\u00edci\u00f3j\u00e1t, kiterjesztve azokat a t\u00e1rgyn\u00e9lk\u00fcli tartom\u00e1nyra, a diszkurzivit\u00e1ssal \u00e9s virtuozit\u00e1ssal kapcsolatos mai \u00e1ll\u00edt\u00e1sok ink\u00e1bb a kur\u00e1tori, mintsem a m\u0171v\u00e9szeti munk\u00e1ra vonatkoztathat\u00f3ak. Ennek ellen\u00e9re ez a k\u00f6zels\u00e9g dinamikus ter\u00fcletet hoz l\u00e9tre. A posztfordista termel\u00e9s \u00e9s a kritikai kultur\u00e1lis gyakorlatok k\u00f6zti hat\u00e1r megk\u00e9rd\u0151jelezhet\u0151, amennyiben a termel\u00e9si felt\u00e9telekre \u00e9s azok id\u0151beli param\u00e9tereire t\u00f6rt\u00e9n\u0151 reflexi\u00f3 k\u00e9zzelfoghat\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik. Ez a gondolat egybev\u00e1g a kur\u00e1tori fogalm\u00e1nak kritikai felfog\u00e1s\u00e1val, mint „(…) olyan kultur\u00e1lis gyakorlat, amely tudom\u00e1ny\u00e1gakon \u00e9s szakm\u00e1kon \u00edvel \u00e1t, amely valahol a kutat\u00e1s \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet terepe k\u00f6z\u00f6tt helyezkedik el, minthogy mindkett\u0151vel rokon, \u00e9s azok \u00e1gensei alak\u00edtj\u00e1k. Ez a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9gi tartom\u00e1nyok \u00e9s t\u00e1rsadalmi kontextusok k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat \u00e9s \u00e1tfed\u00e9s felel\u0151s az\u00e9rt, hogy a kur\u00e1tori tev\u00e9kenys\u00e9g nem adja meg mag\u00e1t a posztfordista gazdas\u00e1gi viszonyoknak, hanem \u00e9ppen hogy kritikai dimenzi\u00f3kat fejleszt ki mag\u00e1ban, hiszen jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben a kult\u00fara \u00e9s a gazdas\u00e1g terep\u00e9nek helyzet\u00e9r\u0151l folytatott eszmecsere helysz\u00edn\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt.” (58)<\/a><\/p>\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

Ford\u00edtotta Sipos D\u00e1niel<\/div>\r\n
\r\n

(1)<\/a> A performansz-m\u0171v\u00e9szetben hossz\u00fa tartam\u00fanak \u00e1ltal\u00e1ban a 3 \u00f3r\u00e1n\u00e1l hosszabb munk\u00e1k min\u0151s\u00fclnek (http:\/\/www.imma.ie\/en\/page_212496.htm<\/a>), az el\u0151ad\u00f3m\u0171v\u00e9szetekben \u00e9s a sz\u00ednh\u00e1zban pedig a 4 \u00f3r\u00e1n\u00e1l hosszabbak (L\u00e1sd: Kalb, Jonathan: Great Lengths: Seven Works of Marathon Theater<\/I>, The University of Michigan Press, 2011, p. 3)<\/p>\r\n

(2)<\/a> A hossz\u00fa tartam\u00fa performanszok pszichofizikai tapasztalat\u00e1val kapcsolatos \u00e9szrev\u00e9telekhez l\u00e1sd Heathfield, Adrian: As if Things Got More Real. A Conversation with Tim Etchells, in: Not Even a Game Anymore, The Theatre of Forced Entertainment<\/I>, Alexander Verlag Berlin \/ K\u00f6ln, 2004, p. 77 \u2013 103. <\/p>\r\n

(3)<\/a> A hossz\u00fa tartam\u00fa performanszokkal kapcsolatosan l\u00e1sd Heathfield, Adrian: Impress of Time, in: Out of Now, The Lifeworks of Tehching Hsieh<\/I>, i.m., p. 11 \u2013 23; a nyilv\u00e1nos demonstr\u00e1ci\u00f3kkal kapcsolatosan pedig Gerald Raunig: The Molecular Strike<\/I>, http:\/\/eipcp.net\/transversal\/1011\/raunig\/en<\/a><\/p>\r\n

(4)<\/a> Adrian Heathfield hasonl\u00f3 megfontol\u00e1sokat hangoztatott a hossz\u00fa tartam eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1val kapcsolatos el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban: Persistent Excess: The Ethics and Aesthetics of Duration<\/I>, Conference TIMING \u2013 On The Temporal Dimension of Exhibiting, Academy of Visual Arts, Lipcse, 2012<\/p>\r\n

(5)<\/a> V\u00f6. Heathfield, Adrian: Impress of Time, in: Out of Now, The Lifeworks of Tehching Hsieh<\/I>, i-m., p. 13, 16, 22. A performanszok \u00e9s hossz\u00fa id\u0151tartam\u00fa munk\u00e1k k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek tekintet\u00e9ben, Heathfield kiemeli, hogy a hossz\u00fa tartam\u00fa munk\u00e1k sz\u00e1nd\u00e9ka, hogy fennmaradjanak, m\u00edg a performansz mag\u00e1hoz az esem\u00e9nyhez hasonl\u00f3an m\u00faland\u00f3.<\/p>\r\n

(6)<\/a> Uo., p. 11 \u2013 23. <\/p>\r\n

(7)<\/a> Hsieh munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak r\u00e9szletes elemz\u00e9s\u00e9hez l\u00e1sd Out of Now, The Lifeworks of Tehching Hsieh<\/I>, i.m., p. 10 \u2013 370. <\/p>\r\n

(8)<\/a> http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Hans-Ulrich_Obrist<\/a><\/p>\r\n

(9)<\/a> A t\u00e1ncmaratonokat (s\u00e9tamaratonokat) t\u00f6bbnyire a gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g t\u00fcnetek\u00e9nt tartj\u00e1k sz\u00e1mon, illetve az emberek nagy gazdas\u00e1gi vil\u00e1gv\u00e1ls\u00e1g alatti elkeseredetts\u00e9g\u00e9nek megtestes\u00fcl\u00e9sek\u00e9nt, v\u00f6. http:\/\/www.historylink.org\/index.cfm?DisplayPage=output.cfm&file_id=5534<\/a><\/p>\r\n

(10)<\/a> V\u00f6. Kalb, Jonathan: Great Lengths: Seven Works of Marathon Theater, i.m., p. 17<\/p>\r\n

(11)<\/a> A cikk c\u00edm\u00e9ben is visszhangzott A lovakat lel\u00f6vik, ugye?<\/I> is \u00e9rtelmezhet\u0151 ebben a kontextusban, mint utal\u00e1s az emberi viszonyok ingov\u00e1nyos talaj\u00e1ra, amikor az \u00f6nfenntart\u00e1s ig\u00e9nye a t\u00e9t.<\/p>\r\n

(12)<\/a> http:\/\/eipcp.net\/transversal\/1106\/lorey\/en<\/a><\/p>\r\n

(13)<\/a> Uo.<\/p>\r\n

(14)<\/a> Chris, Jones, John: Softecnica, in: Design After Modernism<\/I>, Thames & Hudson, 1989, p. 217<\/p>\r\n

(15)<\/a> A digit\u00e1lis technol\u00f3gia \u00e1ltal a 21. sz.-ban hozott v\u00e1ltoz\u00e1sokkal kapcsolatban l\u00e1sd http:\/\/www.springerin.at\/dyn\/heft_text.php?textid=2534&lang=en<\/a> \u00e9s http:\/\/www.necsus-ejms.org\/advertisarial-relations-and-aesthetics-of-survival-advertising-advertisign\/<\/a><\/p>\r\n

(16)<\/a> Az id\u0151-t\u00e9r t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u00e9s\u00e9nek \u00e9s a kiberid\u0151, illetve kibert\u00e9r emberre k\u00e9nyszer\u00edt\u00e9s\u00e9nek vizsg\u00e1lat\u00e1hoz l\u00e1sd Gr\u017eini\u0107, Marina: Estetika kibersvijeta i u\u010dinci derealizacije<\/I>, i.m., 66 \u2013 69.<\/p>\r\n

(17)<\/a> V\u00f6. \u0106urkovi\u0107, Stipe: Heteronomy of Labour \/ Autonomy of the Aesthetic, Frakcija No. 60\/61, Artistic Labor in the Age of Austerity<\/I>, CDU, Z\u00e1gr\u00e1b, 2011 \u2013 2012, p. 34 <\/p>\r\n

(18)<\/a> http:\/\/www.generation-online.org\/p\/fp_bifo8.htm<\/a><\/p>\r\n

(19)<\/a> V\u00f6. Etchells, Tim: Time Served, in: Out of Now, The Lifeworks of Tehching Hsieh<\/I>, i.m., p. 356<\/p>\r\n

(20)<\/a> Heathfield, Adrian: Out of Now, The Lifeworks of Tehching Hsieh<\/I>, i.m., p. 36 <\/p>\r\n

(21)<\/a> http:\/\/eipcp.net\/transversal\/1106\/lorey\/en<\/a><\/p>\r\n

(22)<\/a> Heathfield, Adrian: Out of Now, The Lifeworks of Tehching Hsieh<\/I>, i.m, p. 32 <\/p>\r\n

(23)<\/a> V\u00f6. Rosa, Hartmut: Beschleunigung, Die Ver\u00e4nderung der Zeitstrukturen in der Moderne<\/I>, Suhrkamp, Frankfurt am Main, 2005<\/p>\r\n

(24)<\/a> L\u00e1sd Kaufmann, Vincent: The Poetics of the D\u00e9rive, in: The Everyday, Documents of Contemporary Art<\/I>, Whitechapel Gallery London and The MIT Press, 2008, p. 95 \u2013 102.<\/p>\r\n

(25)<\/a> A fordizmus \u00e9s posztfordizmus elveivel kapcsolatban l\u00e1sd a Broken Performances c\u00edm\u0171 szimp\u00f3zium Time and (In)Completion c\u00edm\u0171 el\u0151ad\u00e1s\u00e1t: http:\/\/badco.hr\/2013\/01\/02\/symposium-broken-performances\/<\/a><\/p>\r\n

(26)<\/a> http:\/\/kunstbody.wordpress.com\/2010\/12\/10\/how-time-can-dispossess-on-duration-and-movement-in-contemporary-performance\/<\/a><\/p>\r\n

(27)<\/a> V\u00f6. Kunst, Bojana: The Project Horizon: On the Temporality of Making, i.m., p. 54 \u2013 71. <\/p>\r\n

(28)<\/a> Id\u00e9zi Heathfield, Adrian: Impress of Time, in: Out of Now, The Lifeworks of Tehching Hsieh<\/I>, i.m., p. 21 <\/p>\r\n

(29)<\/a> Heathfield, Adrian: Impress of Time, in: Out of Now, The Lifeworks of Tehching Hsieh<\/I>, i.m., p. 22<\/p>\r\n

(30)<\/a> Uo.<\/p>\r\n

(31)<\/a> http:\/\/kunstbody.wordpress.com\/2010\/12\/10\/how-time-can-dispossess-on-duration-and-movement-in-contemporary-performance\/<\/a><\/p>\r\n

(32)<\/a> V\u00f6. Kunst, Bojana: The Project Horizon: On the Temporality of Making, i.m., p. 66 \u2013 69. Maurizio Lazzarato munk\u00e1j\u00e1val kapcsolatban: The Making of the Indebted Man: An essay of the Neoliberal Condition<\/I>, Kunst \u00f6sszeveti a projekt\u00edv temporalit\u00e1st az ad\u00f3ss\u00e1g dinamik\u00e1j\u00e1val, mint a kort\u00e1rs szubjektivit\u00e1sok kezel\u00e9s\u00e9nek neoliber\u00e1lis m\u00f3dj\u00e1val. <\/p>\r\n

(33)<\/a> http:\/\/kunstbody.wordpress.com\/2010\/12\/10\/how-time-can-dispossess-on-duration-and-movement-in-contemporary-performance\/<\/a><\/p>\r\n

(34)<\/a> Mik\u00f6zben a The Project Horizon: On the Temporality of Making<\/I> c\u00edm\u0171 sz\u00f6vegben Kunst azt hangs\u00falyozza, hogy a v\u00e1ls\u00e1g \u00e9s a megszor\u00edt\u00e1sok feler\u0151s\u00edtik a tartam hi\u00e1ny\u00e1nak hat\u00e1sait \u00e9s a jelen t\u00e9nyleges idej\u00e9t; hozz\u00e1tehetj\u00fck, hogy emellett felsz\u00e1molj\u00e1k a lass\u00fas\u00e1g, a t\u00e9tlens\u00e9g \u00e9s a nem-munka fogalmait.<\/p>\r\n

(35)<\/a> Marina Gr\u017eini\u0107 a virtualit\u00e1ssal \u00e9s az id\u0151 val\u00f3dis\u00e1g\u00e1val foglalkoz\u00f3 kort\u00e1rs gyakorlatok kritikai eszk\u00f6zek\u00e9nt kiemeli az elny\u00fajt\u00e1st, a k\u00e9sleltet\u00e9st \u00e9s a lelassul\u00e1st, amelyek a megszokott id\u0151\u00e9rzethez val\u00f3 kritikai hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1st \u00f6szt\u00f6nzik. V\u00f6.: Gr\u017eini\u0107, Marina: Estetika kibersvijeta i u\u010dinci derealizacije, i.m., 165 \u2013 168. <\/p>\r\n

(36)<\/a> Heathfield, Adrian: Out of Now, The Lifeworks of Tehching Hsieh, i.m., p. 39<\/p>\r\n

(37)<\/a> V\u00f6. Aichner, V\u00e9ronique, Steinbr\u00fcgge, Bettina: The Institutions of the Self, in: Busy. Exhausted Self \/ Unlimited Ability, i.m., p. 32<\/p>\r\n

(38)<\/a> Heathfield, Adrian: Impress of Time, in: Out of Now, The Lifeworks of Tehching Hsieh, i.m., p. 13<\/p>\r\n

(39)<\/a> V\u00f6. Heathfield, Adrian: An exchange with Tehching Hsieh, in: Out of Now, The Lifeworks of Tehching Hsieh, i.m., p. 322 – 324. \u00c1th\u00e1gva az \u00f6ngyilkoss\u00e1gnak a napjaink t\u00e1rsadalm\u00e1ban elfoglalt vit\u00e1s helyzet\u00e9t, Hsieh performanszai k\u00f6zvetlen\u00fcl k\u00e9rdeznek r\u00e1 arra, hogy mit is jelent \u00e9letben lenni, \u00e9s, hogy a halotts\u00e1g \u00e9rzete m\u00e1r eleve benne foglaltatik az \u00e9letben.<\/p>\r\n

(40)<\/a> Uo., p. 327. Ez a vallom\u00e1s az ezzel kapcsolatban \u00e1ltal\u00e1ban hangs\u00falyozott testi t\u0171r\u0151k\u00e9pess\u00e9gt\u0151l a megval\u00f3s\u00edt\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges pszichofizikai \u00e9s intellektu\u00e1lis er\u0151 fel\u00e9 tereli a figyelmet. Az is \u00e9rdekes, hogy els\u0151sorban gondolkod\u00e1si folyamatoknak tekinti a m\u0171v\u00e9szetet \u00e9s a m\u0171v\u00e9szi alkot\u00e1st. \u00cdgy a performansz az ember elm\u00e9j\u00e9t lek\u00f6t\u0151, gondolkod\u00e1sra alkalmas id\u0151tartamk\u00e9nt is felfoghat\u00f3, megk\u00e9rd\u0151jelezve a gondolatok nonverb\u00e1lis jelleg\u00e9t \u00e9s dinamik\u00e1j\u00e1t.<\/p>\r\n

(41)<\/a> Heathfield, Adrian: Impress of Time, in: Out of Now, The Lifeworks of Tehching Hsieh, i.m., p. 11<\/p>\r\n

(42)<\/a> Uo.<\/p>\r\n

(43)<\/a> B\u00e1r Adrian Heathfield nyitva hagyja a k\u00e9rd\u00e9st, hogy vajon Hiseh utols\u00f3 munk\u00e1i a szimbolikus t\u0151ke tartal\u00e9kol\u00e1s\u00e1nak modellj\u00e9t k\u00e9pezik-e, az\u00e9rt a kreativit\u00e1s imperat\u00edvusz\u00e1nak \u00e9s a hat\u00e9konys\u00e1g r\u00f6geszm\u00e9j\u00e9nek ellen\u00e1ll\u00f3 strat\u00e9gi\u00e1kk\u00e9nt is t\u00e1rgyalja \u0151ket. Ezek a szempontok, ide\u00e9rtve azt a nyom\u00e1st is, hogy a kirekeszt\u00e9s elker\u00fcl\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben alkalmazkodjanak a struktur\u00e1lis szab\u00e1lyokhoz, a m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zeg l\u00e9nyeges, vit\u00e1s probl\u00e9m\u00e1it tematiz\u00e1lj\u00e1k.. v\u00f6. Heathfield, Adrian: Out of Now, The Lifeworks of Tehching Hsieh, i.m., p. 55 \u2013 58.<\/p>\r\n

(44)<\/a> V\u00f6. Heathfield, Adrian: An exchange with Tehching Hsieh, in: Out of Now, The Lifeworks of Tehching Hsieh, i.m., p. 33<\/p>\r\n

(45)<\/a> Inke Arns a szubverz\u00edv affirm\u00e1ci\u00f3t \u00fagy \u00edrja le, mint „m\u0171v\u00e9szeti\/politikai taktika, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi a m\u0171v\u00e9szek\/aktivist\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra, hogy r\u00e9szt vegyenek bizonyos t\u00e1rsadalmi, politikai, vagy gazdas\u00e1gi diskurzusokban, \u00e9s hogy meger\u0151s\u00edts\u00e9k, kisaj\u00e1t\u00edts\u00e1k, vagy fogyassz\u00e1k azokat, mik\u00f6zben ezzel egy id\u0151ben al\u00e1\u00e1ss\u00e1k \u0151ket. Ezt pontosan az jellemzi, hogy az affirm\u00e1ci\u00f3val egy id\u0151ben a meger\u0151s\u00edt\u00e9s t\u00e1rgy\u00e1t\u00f3l val\u00f3 elt\u00e1volod\u00e1s, illetve annak leleplez\u00e9se is zajlik. A szubverz\u00edv affirm\u00e1ci\u00f3 mindig mag\u00e1ban foglal egy t\u00f6bbletet, ami destabiliz\u00e1lja az affirm\u00e1ci\u00f3t \u00e9s az ellenkez\u0151j\u00e9be ford\u00edtja \u00e1t.” http:\/\/www.inkearns.de\/wp-content\/uploads\/2011\/01\/2006_Arns-Sasse-EAM-final-book.pdf<\/a><\/p>\r\n

(46)<\/a> V\u00f6. Heathfield, Adrian: An exchange with Tehching Hsieh, in: Out of Now, The Lifeworks of Tehching Hsieh, i.m., p. 335<\/p>\r\n

(47)<\/a> http:\/\/www.serpentinegallery.org\/marathons\/<\/a><\/p>\r\n

(48)<\/a> http:\/\/www.afterall.org\/online\/a-look-back-at-the-serpentine-marathons<\/a><\/p>\r\n

(49)<\/a> Uo.<\/p>\r\n

(50)<\/a> Sz\u00e1mos inspir\u00e1ci\u00f3s forr\u00e1sa k\u00f6z\u00fcl Obrist a szalonok hat\u00e1s\u00e1t hangs\u00falyozza a munk\u00e1ja kapcs\u00e1n, http:\/\/www.standard.co.uk\/goingout\/exhibitions\/frieze-weekend-hans-ulrich-obrists-memory-marathon-8206464.html<\/a><\/p>\r\n

(51)<\/a> http:\/\/www.e-flux.com\/journal\/turning\/<\/a><\/p>\r\n

(52)<\/a> V\u00f6. Bishop, Claire: Artificial Hells, Participatory Art and the Politics of Spectatorship<\/I>, Verso, London, New York, 2012, p. 275 \u2013 285.<\/p>\r\n

(53)<\/a> A csendnek a m\u0171v\u00e9szetben a modernizmus \u00f3ta val\u00f3 alkalmaz\u00e1s\u00e1val kapcsolatban l\u00e1sd Susann Sonntag polemikus essz\u00e9j\u00e9t, The Aesthetic of Silence<\/I>, http:\/\/www.ubu.com\/aspen\/aspen5and6\/threeEssays.html#sontag<\/a><\/p>\r\n

(54)<\/a> Uo.<\/p>\r\n

(55)<\/a> Ez a k\u00e9rd\u00e9s \u00f6sszeolvashat\u00f3 a t\u00e1rsadalmi gy\u00e1r t\u00e9tel\u00e9vel. „A t\u00e1rsadalmi gy\u00e1r t\u00e9tele, ahogy azt a poszt-operaista elm\u00e9let kifejti, a 70-es \u00e9vek Olaszorsz\u00e1g\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u0151 ‘Autonomia operaia’ radik\u00e1lis baloldali mozgalomban gy\u00f6kerezik, ami m\u00e1r nem a jobb munkak\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek\u00e9rt harcolt, hanem a munka mint olyan ellen az uralkod\u00f3 kapitalista felt\u00e9telek alatt. Arra t\u00f6rekszik, hogy \u00e9rthet\u0151v\u00e9 tegye a kapitalista \u00e9rt\u00e9kteremt\u00e9s eltol\u00f3d\u00e1s\u00e1t a klasszikus gy\u00e1ri rezsimt\u0151l, ahol egy bizonyos helysz\u00ednen, kontroll\u00e1lt k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt mehetett v\u00e9gbe, a t\u00e1rsadalmi \u00e9let eg\u00e9sze fel\u00e9. A mozgalmat nem az \u00e9rdekli, hogy le\u00edrjon valamif\u00e9le ‘posztindusztri\u00e1lis \u00e1llamot’, hanem, hogy megmutassa, hogy \u201ea t\u00e1rsadalom eg\u00e9sz\u00e9t \u00e1thatja a gy\u00e1r rezsimje.\u201d, http:\/\/www.b-books.de\/biopolitik\/hd-timecode.htm<\/a><\/p>\r\n

(56)<\/a> http:\/\/www.generation-online.org\/c\/fcmultitude3.htm<\/a><\/p>\r\n

(57)<\/a> Uo.<\/p>\r\n

(58)<\/a> Von Bismarck, Beatrice: Relations in Motion, The curatorial condition in visual art \u2013 and its possibilities for the neighbouring disciplines, in: Frakcija<\/I> No. 55, Centre for Drama Art, Zagreb, 2010, p. 53<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    A maraton kifejez\u00e9s a hossz\u00fa \u00f3r\u00e1kon, napokon, heteken, vagy ak\u00e1r h\u00f3napokon \u00e1t\u00edvel\u0151, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen hossz\u00fa tartam\u00fa kur\u00e1tori, illetve m\u0171v\u00e9szeti gyakorlatra utal. (1) Tov\u00e1bbi tipikus jellemz\u0151je az \u00f6nk\u00e9nt v\u00e1llalt szab\u00e1lyrendszerhez k\u00f6t\u00f6tt, elny\u00fajtott id\u0151tartam\u00fa bels\u0151 szerkezet, ami pr\u00f3b\u00e1ra teszi a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u00e9s a r\u00e9sztvev\u0151k koncentr\u00e1l\u00f3- \u00e9s t\u0171r\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t. A gyakran megrendezetts\u00e9g \u00e9s improviz\u00e1ci\u00f3, konstru\u00e1lt \u00e9s val\u00f3s\u00e1gos k\u00f6zti […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630889,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-400942","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400942","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400942"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400942\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630889"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400942"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400942"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400942"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}