{"id":400944,"date":"2014-12-10T23:00:00","date_gmt":"2014-12-10T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400944"},"modified":"2014-12-10T23:00:00","modified_gmt":"2014-12-10T23:00:00","slug":"a-kettosseg-allapota","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/szabad-kez\/a-kettosseg-allapota\/","title":{"rendered":"A kett\u0151ss\u00e9g \u00e1llapota"},"content":{"rendered":"<div class=\"cikk\">\r\n<p>T\u00f3t Endre nemr\u00e9g z\u00e1rult budapesti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sainak anyag\u00e1n oly m\u00e9rt\u00e9kben nem l\u00e1tszik az id\u0151 foga, hogy teljesen mindegy, mikor, h\u00e1ny h\u00e9t vagy h\u00f3nap t\u00e1vlat\u00e1b\u00f3l foglalkozunk vele, hiszen eszmei v\u00e1za az \u00e1lland\u00f3s\u00e1g etalonja lehetne. Ez\u00e9rt most nem is a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son l\u00e1tott konkr\u00e9t alkot\u00e1sokkal k\u00edv\u00e1nok foglalkozni.<\/p>\r\n<p>A k\u00f6zelm\u00faltban bemutatott <i>concept.hu | koncept.hu<\/i> c\u00edm\u0171 Petern\u00e1k-k\u00f6tet <a href=\"#_ftn1b\" name=\"_ftnref1b\">[1]<\/a> bemutat\u00f3j\u00e1n Maurer D\u00f3ra hangs\u00falyozta, hogy egy olyan t\u00f6rt\u00e9neti pillanatban \u00e9l\u00fcnk, amely vil\u00e1gszerte k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba helyezi a hatvanas-hetvenes \u00e9vek koncept m\u0171v\u00e9szet\u00e9t. K\u00f6zte a kelet-eur\u00f3pai konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetet is, amelyr\u0151l sok\u00e1ig nem akartak tudom\u00e1st venni a nyugat-eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zpontokban, \u00edgy h\u00e1t a r\u00e1 ir\u00e1nyul\u00f3 figyelem saj\u00e1tos felfedez\u00e9ssel kecsegtet. Ennek f\u00e9ny\u00e9ben gondolhatn\u00e1nk azt is, hogy T\u00f3t Endre most egy ilyen hull\u00e1mcs\u00facsra telepedve lovagolja meg a konjunkt\u00far\u00e1t. Ez a gondolatmenet azonban t\u00e9v\u00fatra vinne benn\u00fcnket. Tudjuk j\u00f3l ugyanis, T\u00f3t itt volt 1995-ben (<a href=\"http:\/\/shop.mucsarnok.hu\/index.php?page=shop.product_details&amp;product_id=106&amp;flypage=flypage.tpl&amp;pop=0&amp;vmcchk=1&amp;option=com_virtuemart&amp;Itemid=5\" target=\"blank\" rel=\"noopener\">M\u0171csarnok<\/a>), 1999-ben (<a href=\"http:\/\/www.ludwigmuseum.hu\/site.php\/file\/termek\/site.php?inc=kiallitas&amp;kiallitasId=128&amp;menuId=10\" target=\"blank\" rel=\"noopener\">Ludwig M\u00fazeum<\/a>), 2003-ban (Szt. Istv\u00e1n Kir\u00e1ly M\u00fazeum) \u00e9s 2012-ben is (<a href=\"http:\/\/www.modemart.hu\/?component=kiallitasok&amp;id=6281359837\" target=\"blank\" rel=\"noopener\">Modem<\/a>). Rendre ugyanazokat a nyomvonalakat j\u00e1rta be \u00fajra \u00e9s \u00fajra, melyeknek alapjait a 60-as \u00e9s a 70-es \u00e9vekben helyezte el, r\u00e9szben m\u00e9g Magyarorsz\u00e1gon, r\u00e9szben pedig m\u00e1r nyugati emigr\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban.<\/p>\r\n<p>T\u00f3t p\u00e1ly\u00e1ja azonban nemcsak ideol\u00f3giai \u00e9s nyelvi \u00e9rtelemben tekinthet\u0151 atipikusnak \u00e9s egyedinek, hanem abb\u00f3l a szempontb\u00f3l is, hogy melyik volt az a specifikus m\u00e9dium, mely \u00e1ltal \u00e9rt\u00e9kteremt\u0151 korpussz\u00e1 n\u0151tte ki mag\u00e1t. M\u00e1ris lesz\u00f6gezhetj\u00fck: alkot\u00f3i kifut\u00e1s\u00e1ban nem a fest\u00e9szet j\u00e1tszott d\u00f6nt\u0151 szerepet, att\u00f3l eltekintve, hogy iparm\u0171v\u00e9szk\u00e9nt szerzett fest\u00e9szeti tud\u00e1s\u00e1t n\u00e9mik\u00e9ppen mindv\u00e9gig kamatoztatta, eljutva a meg nem festett k\u00e9p filoz\u00f3fiai felvet\u00e9s\u00e9ig. Paradox m\u00f3don haszn\u00e1lta ugyan a fest\u00e9szet eszk\u00f6zeit, de csak az\u00e9rt, hogy szembeforduljon vele, vagyis hogy megteremtse \u00e1ltala a k\u00e9pi hi\u00e1nyt.<\/p>\r\n<p>T\u00f3t szenved\u00e9lyes levelez\u0151m\u0171v\u00e9sz volt. Nincs r\u00f3la adatom, hogy p\u00e9ld\u00e1ul a 70-es \u00e9vek els\u0151 fel\u00e9ben h\u00e1ny levelez\u0151t\u00e1rsa volt a nagyvil\u00e1gban, azt azonban m\u00e1r akkor meg tudtam \u00e1llap\u00edtani, hogy sz\u00f6veges \u2013 k\u00e9zzel vagy \u00edr\u00f3g\u00e9ppel r\u00f3tt \u2013 leveleit nagy er\u0151befektet\u00e9ssel \u00e9s el\u00e1nnal \u00e1ll\u00edtotta \u00f6ssze, \u00fcgyelve r\u00e1, hogy a pragmatikus tartalmi jegyeken t\u00fal k\u00e9peslap- \u00e9s lev\u00e9lk\u00fcldem\u00e9nyei jelz\u00e9sszer\u0171en kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl tartalmazz\u00e1k azokat a vizu\u00e1lis nyelvi jegyeket, melyekb\u0151l munk\u00e1ss\u00e1ga a k\u00e9s\u0151bbiekben kibontakozott, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl filoz\u00f3fiai kateg\u00f3riak\u00e9nt \u00e1llapodott meg. K\u00fcldem\u00e9nyei gyakran csak arr\u00f3l az \u00f6nmag\u00e1ban vett t\u00e9nyr\u0151l tud\u00f3s\u00edtottak, mennyire \u00f6r\u00fcl, hogy valakinek lapot vagy levelet \u00edrhat. 1975-ben \u00fati kalauzak\u00e9nt szemtan\u00faja voltam, amikor a z\u00e1gr\u00e1bi Egyetemi K\u00f6zpont Gal\u00e9ri\u00e1j\u00e1ban k\u00e9t napon \u00e1t g\u00e9pelte pecs\u00e9tekkel kieg\u00e9sz\u00edtett levelez\u0151lapjaira a null\u00e1kat \u00e9s az es\u0151t id\u00e9z\u0151 d\u0151lt vonalakat, kihaszn\u00e1lva az alkalmat, hogy a jugoszl\u00e1v postaszolg\u00e1lat \u00e1ltal biztons\u00e1gosabban sz\u00f3rhatta sz\u00e9t saj\u00e1tos pap\u00edrmunk\u00e1it a vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3n, mint idehaza. T\u00f3t avantg\u00e1rd mag\u00e1nt\u00f6rt\u00e9nelme \u00e9s radik\u00e1lis alkot\u00f3i praxisa l\u00e9nyeg\u00e9ben k\u00fcldem\u00e9nym\u0171v\u00e9szeti tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9vel veszi kezdet\u00e9t. A korabeli munk\u00e1it ben\u00e9pes\u00edt\u0151 null\u00e1k \u00e9s a d\u0151lt vonalak 1971-ben v\u00e1lnak m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek individu\u00e1lis jegyeiv\u00e9.<\/p>\r\n<p>A v\u00e9letlen folyt\u00e1n saj\u00e1t k\u00fcldem\u00e9nym\u0171v\u00e9szeti aktivit\u00e1som kezdete egybeesik T\u00f3t\u00e9val. A mail art vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3n sz\u00e1z\u00e1val ismertem meg a h\u0151skor t\u00f6rt\u00e9neti alakjait, akiket m\u00e1ra \u00e1ltal\u00e1ban k\u00e9t kateg\u00f3ri\u00e1ba oszthatok, bels\u0151 m\u00e9rc\u00e9m alapj\u00e1n. Megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetem egyr\u00e9szt a doktriner levelez\u0151ket, akik a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetben nem sok vizet zavartak, de a mail art esem\u00e9nyekbe rendesen odatett\u00e9k magukat. R\u00e9szben az\u00e9rt, hogy n\u00e9mik\u00e9pp kompenz\u00e1lj\u00e1k szer\u00e9ny egy\u00e9b ir\u00e1ny\u00fa k\u00e9pess\u00e9geiket, illetve amiatt, mert tudatosan nem k\u00edv\u00e1ntak kil\u00e9pni a szubkult\u00fara \u00e9s a peremm\u0171v\u00e9szet izgalmas vil\u00e1g\u00e1b\u00f3l az \u00fagynevezett nagy m\u0171v\u00e9szet tartom\u00e1ny\u00e1ba. (Ez ut\u00f3bbiak k\u00f6z\u00e9 sorolhatjuk p\u00e9ld\u00e1ul a gerilla-l\u00e9tet, az off poz\u00edci\u00f3j\u00e1t mindm\u00e1ig fel nem ad\u00f3 T\u00f3th G\u00e1bort.)<\/p>\r\n<p>Tov\u00e1bb\u00e1 k\u00fcl\u00f6n tipol\u00f3giai oszt\u00e1lyba helyezem az olyan m\u0171v\u00e9szeket, akik f\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck mellett j\u00e1rul\u00e9kosan tettek kir\u00e1ndul\u00e1st a postam\u0171v\u00e9szet vizein, viszont k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt jelent\u0151s \u00e9rt\u00e9keket halmoztak fel. T\u00f3t Endre mindig is ilyen alkot\u00f3 volt a sz\u00e1momra. Szenved\u00e9lyesen haszn\u00e1lta a post\u00e1t, mert egy id\u0151ben a kommunik\u00e1l\u00e1s t\u00e9nye egyenl\u0151 volt a szabads\u00e1g gyakorl\u00e1s\u00e1val, de m\u00e9gsem a puszta kapcsolatm\u0171k\u00f6dtet\u00e9s volt a c\u00e9lja, hanem az, hogy id\u0151vel kim\u0171veljen egy nemzetk\u00f6zileg is jelent\u0151s autochton m\u0171v\u00e9szetet. Ilyen volt t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Kanad\u00e1ba v\u00e1ndorolt K\u00e1ntor Istv\u00e1n is, aki \u00fagyszint\u00e9n postai \u00faton m\u0171k\u00f6dtette a neoista vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3t, mik\u00f6zben intenz\u00edven dolgozott a performanszain, az install\u00e1ci\u00f3in \u00e9s nem utols\u00f3 sorban videoalkot\u00e1sain, melyeket rangos fesztiv\u00e1lokon d\u00edjaztak. Tov\u00e1bb\u00e1 m\u00e9g sokan olyanok, akik az elm\u00falt 40-50 \u00e9v alatt a kort\u00e1rs nemzetk\u00f6zi m\u0171v\u00e9szetet alak\u00edtott\u00e1k az eur\u00f3pai \u00e9s az amerikai kontinensen. Ma is nagy pillanat postai k\u00fcldem\u00e9nyt kapni T\u00f3tt\u00f3l vagy K\u00e1ntort\u00f3l imm\u00e1r annak a tudat\u00e1ban, mekkora \u00e9rt\u00e9ket teremtettek egy\u00e9b ir\u00e1ny\u00fa munk\u00e1ss\u00e1gukban, s ugyanakkor mennyire t\u00fal vannak m\u00e1r azokon az alapvet\u0151 kommunik\u00e1ci\u00f3s szempontokon, melyekben a puszta kommunik\u00e1l\u00e1s jelentette a m\u0171v\u00e9szetet.<\/p>\r\n<p>Ahhoz, hogy T\u00f3t \u00e9s a hasonl\u00f3 \u00edv\u00e1s\u00fa nyugati alkot\u00f3k pap\u00edrmunk\u00e1i m\u00e1ra a vil\u00e1gpiaci \u00e9rt\u00e9krendszer szempontj\u00e1b\u00f3l sokszor azonos szinten funkcion\u00e1ljanak a festm\u00e9nyekkel \u00e9s a t\u00f6bbi hagyom\u00e1nyos kifejez\u00e9si form\u00e1val, sok mindennek, jelent\u0151s szeml\u00e9letv\u00e1lt\u00e1snak kellett t\u00f6rt\u00e9nnie a m\u0171v\u00e9szeti gondolkod\u00e1sban, amely v\u00e9gt\u00e9re szak\u00edtott azzal a megszokott v\u00e9leked\u00e9ssel, amely az abszol\u00fat \u00e9rt\u00e9ket els\u0151sorban az anyagi tulajdons\u00e1gokhoz k\u00f6t\u00f6tte, n\u00e9mileg kisebb s\u00falyt helyezve egy-egy munka szellemi-ideol\u00f3giai er\u00e9nyeire. \u00c9s h\u00e1t az id\u0151nek is el kellett m\u00falnia ahhoz, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelem \u2013 saj\u00e1tos t\u00f6bblet\u00e9rt\u00e9kk\u00e9nt \u2013 r\u00e1 tudjon rak\u00f3dni a konceptm\u0171v\u00e9szet nem-reprezentat\u00edv darabjaira.<\/p>\r\n<p>T\u00f3t m\u0171v\u00e9szi evol\u00faci\u00f3ja szukcessz\u00edv, logikus \u00e9s egyben k\u00f6nnyed, mentes minden l\u00e1tv\u00e1nyos bukfenct\u0151l, t\u00f6r\u00e9st\u0151l vagy er\u0151lk\u00f6d\u00e9st\u0151l. T\u00e1vol \u00e1ll t\u0151le az az \u00e9rz\u00e9s, hogy b\u00e1rminek is megfeleljen, kiv\u00e9ve saj\u00e1t \u00f6nt\u00f6rv\u00e9ny\u0171s\u00e9g\u00e9t \u00e9s po\u00e9tikai \u00f6sszhangz\u00e1s\u00e1t. Ett\u0151l v\u00e1lik hiteless\u00e9 \u00e9s megker\u00fclhetetlenn\u00e9. M\u00e9g akkor is, ha poz\u00edci\u00f3ja vagylagos: bizonyos m\u00e9rt\u00e9kben keveredik benne a kelet- \u00e9s a nyugat-eur\u00f3pai l\u00e9ttudat. De tal\u00e1n \u00e9ppen ez ad neki n\u00e9mi kuriozit\u00e1st, \u00e9rdekess\u00e9get. A kett\u0151ss\u00e9g \u00e1llapota pedig m\u00e1r a m\u0171v\u00e9sz korai munk\u00e1in tetten \u00e9rhet\u0151. L\u00e1sd k\u00e9peslapjait: a te es\u0151d \/ az \u00e9n es\u0151m; bal es\u0151 \/ jobb es\u0151; als\u00f3 es\u0151 \/ fels\u0151 es\u0151; 50 % es\u0151 \/ 100 % es\u0151 stb.<\/p>\r\n<p>Ha ezen a metaforikus nyomon indulunk el, megint csak eljutunk a korabeli kelet-eur\u00f3pai l\u00e9t\u00e9lm\u00e9ny ama specifikus meghasonlotts\u00e1g\u00e1hoz, amely a T\u00f3t\u00e9hoz hasonl\u00f3 ideol\u00f3giai konstrukci\u00f3kat dobott ki mag\u00e1b\u00f3l a m\u0171v\u00e9szet valamennyi ter\u00fclet\u00e9n. Valamikor, r\u00e9ges-r\u00e9g.<\/p>\r\n<p>&nbsp;<\/p>\r\n<hr \/>\r\n<p><a href=\"#_ftnref1b\" name=\"_ftn1b\">[1]<\/a> Petern\u00e1k Mikl\u00f3s: <i>concept.hu | koncept.hu<\/i>, Paksi K\u00e9pt\u00e1r \u2013 C3 Alap\u00edtv\u00e1ny, 2014<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>T\u00f3t Endre nemr\u00e9g z\u00e1rult budapesti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sainak anyag\u00e1n oly m\u00e9rt\u00e9kben nem l\u00e1tszik az id\u0151 foga, hogy teljesen mindegy, mikor, h\u00e1ny h\u00e9t vagy h\u00f3nap t\u00e1vlat\u00e1b\u00f3l foglalkozunk vele, hiszen eszmei v\u00e1za az \u00e1lland\u00f3s\u00e1g etalonja lehetne. Ez\u00e9rt most nem is a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son l\u00e1tott konkr\u00e9t alkot\u00e1sokkal k\u00edv\u00e1nok foglalkozni. A k\u00f6zelm\u00faltban bemutatott concept.hu | koncept.hu c\u00edm\u0171 Petern\u00e1k-k\u00f6tet [1] bemutat\u00f3j\u00e1n Maurer D\u00f3ra [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630891,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[],"class_list":["post-400944","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szabad-kez"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400944","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400944"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400944\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2022742,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400944\/revisions\/2022742"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630891"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400944"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400944"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400944"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}