{"id":400946,"date":"2015-01-20T23:00:00","date_gmt":"2015-01-20T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400946"},"modified":"2015-01-20T23:00:00","modified_gmt":"2015-01-20T23:00:00","slug":"meg-egyszer-az-indexrol-a-punctumrol-es-az-aurarol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/meg-egyszer-az-indexrol-a-punctumrol-es-az-aurarol\/","title":{"rendered":"M\u00e9g egyszer az indexr\u0151l, a punctumr\u00f3l \u00e9s az aur\u00e1r\u00f3l"},"content":{"rendered":"
\n\n\n

 <\/p>\n

  <\/p>\n

Szil\u00e1gyi S\u00e1ndor k\u00f6nyve mindenekel\u0151tt arra k\u00e9sztet, hogy gondoljuk \u00fajra agyonhaszn\u00e1lt (a szerz\u0151 szerint pontatlanul \u00e9rtett), fotogr\u00e1fi\u00e1val kapcsolatos szavainkat, \u00e9s arra biztat, hogy ne higgy\u00fcnk el mindent a nyomtatott sz\u00f6vegeknek. Teszi ezt az\u00e1ltal, hogy a fotogr\u00e1fi\u00e1kr\u00f3l \u00edr\u00f3k gyakran hivatkozott szerz\u0151inek kulcsfogalmait veszi g\u00f3rcs\u0151 al\u00e1, \u00e9s megvizsg\u00e1lja haszn\u00e1latukat.<\/p>\n\n

Sorra ker\u00fcl \u00edgy Charles Sanders Peirce index<\/I>e, Walter Benjamin aur\u00e1<\/I>ja \u00e9s Roland Barthes punctum<\/I>a, valamint Susan Sontag A f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9sr\u0151l<\/I>, Vil\u00e9m Flusser A fotogr\u00e1fia filoz\u00f3fi\u00e1ja<\/I> \u00e9s a James Elkins szerkesztette Photography Theory<\/I> c\u00edm\u0171 k\u00f6tet a \u201eFot\u00f3elm\u00e9leti alapmunk\u00e1k\u201d c\u00edm\u0171 f\u0151 fejezetben. Miel\u0151tt erre r\u00e1t\u00e9rne, ismerteti alapfogalmait \u00e9s r\u00f6viden \u00f6sszefoglalja a fotogr\u00e1fia t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek f\u0151bb st\u00edlusir\u00e1nyzatait azzal a sz\u00e1nd\u00e9kkal, hogy az elemzett sz\u00f6vegek kontextus\u00e1t megteremtse.<\/p>\n\n

K\u00fcl\u00f6n fejezet sz\u00f3l fotogr\u00e1fia \u00e9s m\u0171v\u00e9szet kapcsolat\u00e1r\u00f3l, amelyben a szerz\u0151 Moholy-Nagy L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Ernst H. Gombrich fot\u00f3-\u00e9rtelmez\u00e9sei mellett a digit\u00e1lis \u00e1ll\u00f3k\u00e9pr\u0151l elm\u00e9lkedik. V\u00e9g\u00fcl a f\u00fcggel\u00e9ket a magyar m\u0171v\u00e9szeti szakk\u00f6nyvekben ritkas\u00e1gsz\u00e1mba men\u0151, a haszn\u00e1latot seg\u00edt\u0151 n\u00e9vmutat\u00f3 z\u00e1rja.<\/p>\n\n

Fotogr\u00e1fi\u00e1kkal foglalkoz\u00f3k \u00e9s foglalkozni akar\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen t\u00e9m\u00e1kat \u00e9rint a k\u00f6nyv, \u00e9rdekes \u00e9s inform\u00e1ci\u00f3gazdag, minthogy a szerz\u0151 analitikus szeml\u00e9let\u0171 szenvedelmes megfigyel\u0151 \u00e9s alapos. Val\u00f3ban, sokat tesz a fogalmi tiszt\u00e1z\u00e1s \u00e9rdek\u00e9ben: \u00fajra tudatos\u00edtja p\u00e9ld\u00e1ul, hogy az angol print nem [minden esetben] ford\u00edthat\u00f3 nyomatnak, hanem magyarul az nagy\u00edt\u00e1s vagy kontaktm\u00e1solat (23. o.). Vil\u00e1gosan elmagyar\u00e1zza, mi a kompozit (44. o.), mi a kamera- \u00e9s printingszintaxis (35. o.), egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 teszi, mit tekint a fotogr\u00e1fi\u00e1ban eredetinek (a szerz\u0151 \u00e1ltal autoriz\u00e1lt f\u00e9nyk\u00e9pet (33\u201334. o.), felh\u00edvja a figyelmet a \u201efekete-feh\u00e9r\u201d f\u00e9nyk\u00e9p pongyola k\u00f6znapi haszn\u00e1lat\u00e1ra \u2013 monokr\u00f3m helyett (25. o.).<\/p>\n\n

E vil\u00e1gos magyar\u00e1zatok mellett azonban nem ker\u00fcl sor a mont\u00e1zsra vagy a fotogr\u00e1fiai m\u0171fajokra, a \u201et\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6z\u00e9s\u201d bevezet\u00e9se pedig nem el\u00e9gg\u00e9 megalapozott \u2013 m\u00e9g ha a nyomdai \u00e9s a grafikai sokszoros\u00edt\u00e1st\u00f3l val\u00f3 megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s ig\u00e9nye \u00e9rthet\u0151 is, mivel az a magyar\u00e1zat, hogy a grafikai d\u00facokr\u00f3l \u201ecsak egyf\u00e9le nyomat k\u00e9sz\u00edthet\u0151\u201d (126. o.) nem \u00e1llja meg a hely\u00e9t, m\u00e9g akkor sem, ha sokszor az egyformas\u00e1g a c\u00e9l.<\/p>\n\n

K\u00f6vetkezetlen a fotogr\u00e1fia sz\u00f3 haszn\u00e1lata: a c\u00edmben az\u00e9rt szerepel ut\u00e1na egy z\u00e1r\u00f3jeles k\u00e9rd\u0151jel, mert a szerz\u0151 szerint \u201efotogr\u00e1fia mint elvont entit\u00e1s nem l\u00e9tezik; csak fotogr\u00e1fi\u00e1k<\/I>, k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le fot\u00f3haszn\u00e1latok vannak.\u201d (11. o. kiemel\u00e9s az eredetiben). Ezek ut\u00e1n m\u00e9gis gyakran haszn\u00e1lja k\u00e9rd\u0151jel n\u00e9lk\u00fcl, p\u00e9ld\u00e1ul r\u00f6gt\u00f6n meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekszik (23. o.). K\u00f6r\u00fcltekint\u0151 defin\u00edci\u00f3ja azonban a \u201es\u00edk fel\u00fclet\u201d \u00e9s a \u201ehull\u00e1mmozg\u00e1s\u201d kit\u00e9teleken megcs\u00faszik, minthogy pl. f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9keny emulzi\u00f3t nemcsak s\u00edk, hanem b\u00e1rmilyen (\u00edgy plasztikus) fel\u00fcletre is fel lehet vinni \u2013 \u00e9s tal\u00e1n abb\u00f3l is lehet fotogr\u00e1fia.<\/p>\n\n

Bizony\u00e1ra van \u00e9rtelme annak, hogy nem elektrom\u00e1gneses hull\u00e1m, hanem hull\u00e1mmozg\u00e1s<\/I> szerepel Szil\u00e1gyi defin\u00edci\u00f3j\u00e1ban, ezzel a magyar\u00e1zattal azonban ad\u00f3s marad \u2013 holott \u00e9pp ez nem evidens a k\u00e9pek, f\u00e9nyk\u00e9pek, fotogr\u00e1fi\u00e1k (\u00e9s nem a fizika) ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n

Szil\u00e1gyi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tesz fotogr\u00e1fia \u00e9s f\u00e9nyk\u00e9p k\u00f6z\u00f6tt: \u201eA f\u00e9nyk\u00e9p: a negat\u00edv\/pozit\u00edv elj\u00e1r\u00e1sok pozit\u00edv k\u00f3pi\u00e1ja\u201d (23. o.), s ezt \u0151 maga k\u00f6vetkezetesen is haszn\u00e1lja (de nem nevez meg egy\u00e9b okot vagy forr\u00e1st, mi\u00e9rt gondolja ilyen szigor\u00faan \u00edgy). Azonban nem t\u00e9ved, aki pl. a dagerrot\u00edpi\u00e1t is f\u00e9nyk\u00e9pnek nevezi (ahogy Szil\u00e1gyi \u00edrja), mivel magyarul a fotogr\u00e1fia f\u00e9nyk\u00e9pet jelent.<\/p>\n\n

T\u00f6m\u00f6r fot\u00f3t\u00f6rt\u00e9neti v\u00e1zlata pontos, mark\u00e1ns k\u00f6rvonalaival bizony\u00e1ra azok sz\u00e1m\u00e1ra is figyelemre m\u00e9lt\u00f3, akik kedvelik az \u00e1rnyaltabb, r\u00e9szletez\u0151bb kifejt\u00e9seket, vagy akik rejtett eszt\u00e9tikai \u00edt\u00e9leteit nem osztj\u00e1k.<\/p>\n\n

Szil\u00e1gyi igyekszik rendet teremteni az index k\u00f6r\u00fcli \u201eelm\u00e9let z\u0171rzavarban\u201d (71\u201385. o.). Miut\u00e1n vil\u00e1gosan le\u00edrta, mi az: \u201enyom, vagyis olyan jel, amely r\u00e1mutat, visszautal az \u0151t kiv\u00e1lt\u00f3 jelens\u00e9gre\u201d (71. o.) \u00e9s elemezte azokat a helyeket, ahol Peirce az indexet jellemzi, meg\u00e1llap\u00edtja, hogy Peirce a fot\u00f3t indexikus jelnek tekinti. Peirce am\u00fagy \u00e1gasbogas rendszere, mellyel az \u00f6sszes jelt\u00edpust sz\u00e9pen oszt\u00e1lyozva lefedni v\u00e9li, egy\u00e1ltal\u00e1n nem zavaros. A bonyodalom ott kezd\u0151dik, ahol (81. o.) a Martin Lefebvre id\u00e9zetek a \u201eval\u00f3di\u201d, a \u201etiszta\u201d, a \u201ek\u00f6zvetlen\u201d \u00e9s \u201ek\u00f6zvetett\u201d indexek birodalm\u00e1nak hat\u00e1rait olyannyira kit\u00e1g\u00edtott\u00e1k, hogy az index heurisztikus erej\u00e9t veszti.<\/p>\n\n

\u201eKrauss minden teket\u00f3ria n\u00e9lk\u00fcl elkezdte haszn\u00e1lni az index kifejez\u00e9st\u201d (82.o.) \u2013 \u00edrja Szil\u00e1gyi. (Enged\u00e9lyt kellett volna k\u00e9rnie?) Lehet, hogy Rosalind Krauss [1]<\/a> tekint\u00e9lytisztel\u0151, m\u00e9gis al\u00e1 kellene t\u00e1masztani, hogy mennyiben \u201es\u00fcletlens\u00e9g\u201d az, amit Barthes-t\u00f3l \u00e9s \u201eszam\u00e1rs\u00e1g\u201d az, amit Bazint\u00f3l \u201ekritik\u00e1tlanul\u201d \u00e1tvett (84. o.). Ma, amikorra a jelt\u00edpusok megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zet\u00e9s\u00e9nek politikuma m\u00e1r nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt, aligha relev\u00e1ns probl\u00e9ma a fotogr\u00e1fi\u00e1nak jelt\u00edpusokba szuszakol\u00e1sa. [2]<\/a><\/p>\n\n

Egy\u00e9bk\u00e9nt pedig \u2013 e besorol\u00e1si paradigm\u00e1ban \u2013 Szil\u00e1gyi maga is meg\u00e1llap\u00edtotta (a hivatkozott Peirce-hellyel egyet\u00e9rt\u00e9sben), hogy a fot\u00f3 egyar\u00e1nt ikonikus \u00e9s indexikus jel: \u201e\u2026 a f\u00e9nyk\u00e9p indexk\u00e9nt (\u00e9s egy\u00fattal k\u00e9pk\u00e9nt, ikonk\u00e9nt!) megjelen\u00edti a k\u00e9palkot\u00e1s folyamat\u00e1t, dilemm\u00e1it \u00e9s eszk\u00f6zeit is. (…) a fot\u00f3n az ikon \u00e9s az index sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en egybeesik<\/I>, minden porcik\u00e1j\u00e1ban elv\u00e1laszthatatlan egym\u00e1st\u00f3l.\u201d (85. o., kiemel\u00e9s az eredetiben).<\/p>\n\n

Szil\u00e1gyi Walter Benjamin k\u00e9t \u00edr\u00e1s\u00e1t, A f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s r\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9nete<\/I> (1931) \u00e9s A m\u0171alkot\u00e1s \u2013 technikai reproduk\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak<\/I> [3]<\/a> korszak\u00e1ban<\/I> (1936) c\u00edm\u0171t elemzi t\u00fczetesen (87\u2013130. o.). Kibont egy Benjamin \u00e1ltal nem kifejtett fot\u00f3t\u00f6rt\u00e9netet (amivel Szil\u00e1gyi nemcsak, hogy nem \u00e9rt egyet, de kimutatja annak t\u00e9ved\u00e9seit is) \u00e9s az aurafogalmat minden oldalr\u00f3l k\u00f6rbej\u00e1rja. A m\u0171alkot\u00e1s st\u00e1tusz\u00e1nak megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l, a sokszoros\u00edt\u00e1sr\u00f3l, a reproduk\u00e1lhat\u00f3s\u00e1gr\u00f3l, nem utols\u00f3 sorban az aur\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 Benjamin sz\u00f6veg Szil\u00e1gyi szerint a filmr\u0151l sz\u00f3l. [4]<\/a><\/p>\n\n

A szerz\u0151 olykor enged\u00e9keny: \u201em\u00e9g igaza is lehet Benjaminnak\u201d \u2013 \u00edrja (103. o.), m\u00e1skor szigor\u00fa: \u201eBenjamin n\u00e9zetei a fotogr\u00e1fi\u00e1r\u00f3l \u2013 a komoly fot\u00f3t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e9ved\u00e9seit\u0151l eltekintve is \u2013 meglehet\u0151sen problematikusak. Mindk\u00e9t kulcsfogalma \u2013 a reprodukci\u00f3 \u00e9s az aura \u2013 a fotogr\u00e1fia fel\u0151l n\u00e9zve<\/I> egyar\u00e1nt tiszt\u00e1zatlan, hom\u00e1lyos, haszn\u00e1latuk sok esetben egyenesen f\u00e9lrevezet\u0151.\u201d (130. o.) <\/p>\n\n

Ugyanakkor azt is Benjamin szem\u00e9re veti, hogy amir\u0151l \u00edr, nyilv\u00e1nval\u00f3s\u00e1g: \u201ep\u00e9ld\u00e1ul az, hogy a reprodukci\u00f3 megv\u00e1ltoztatja a m\u0171 ontol\u00f3giai st\u00e1tus\u00e1t\u201d (130. o.) \u2013 csakhogy ez az evidenci\u00e1v\u00e1 v\u00e1l\u00e1s t\u00f6bbek k\u00f6zt Benjaminnak is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151. A f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s r\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9nete<\/I> c\u00edme ellen\u00e9re val\u00f3ban nem t\u00f6rt\u00e9neti m\u0171, hanem elm\u00e9lked\u00e9s a f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9sr\u0151l \u00f6t akkoriban megjelent k\u00f6nyv kapcs\u00e1n, melyben Benjamin gondolatk\u00f6tegeket \u00e9s gubancokat hoz el\u0151, hogy azokat sz\u00e9tsz\u00e1lazhassuk, \u00fajrasz\u0151hess\u00fck \u2013 tal\u00e1n ilyenk\u00e9nt \u00e9rdemes olvasni, mik\u00f6zben \u00e9szben tartjuk t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e1vols\u00e1gunkat.<\/p>\n\n

Az aura \u2013 \u00edrja Benjamin \u2013 \u201e\u2019egyszeri felsejl\u00e9se valami t\u00e1volinak, legyen a jelens\u00e9g b\u00e1rmilyen k\u00f6zel\u2019 \u2013 nem m\u00e1s, mint a m\u0171alkot\u00e1s kultikus \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek a t\u00e9r-id\u0151beli \u00e9szlel\u00e9s kateg\u00f3ri\u00e1iban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 megfogalmaz\u00e1sa. A t\u00e1voli a k\u00f6zeli ellent\u00e9te. A l\u00e9nyege szerint<\/I> t\u00e1voli a megk\u00f6zel\u00edthetetlen. A megk\u00f6zel\u00edthetetlens\u00e9g val\u00f3ban a kultikus k\u00e9p egyik f\u0151 jellemz\u0151je. Term\u00e9szet\u00e9b\u0151l fakad\u00f3an \u2019t\u00e1voli\u2019 marad, \u2019legyen b\u00e1rmilyen k\u00f6zel\u2019. A k\u00f6zels\u00e9g, amely mat\u00e9ri\u00e1j\u00e1b\u00f3l nyerhet\u0151, nem csorb\u00edtja azt a t\u00e1volit, ami benne felt\u0171n\u00e9se ut\u00e1n is megmarad.\u201d [5]<\/a><\/p>\n\n

Vajon milyen perspekt\u00edv\u00e1b\u00f3l, mif\u00e9le elm\u00e9letet megtestes\u00edt\u0151 fotogr\u00e1fia<\/I> az, amely fel\u0151l n\u00e9zve<\/I> \u201eproblematikus\u201d vagy \u201ehom\u00e1lyos\u201d ez a fogalom, milyen elv\u00e1r\u00e1snak nem felel meg? Amikor \u00e9pp Szil\u00e1gyi S\u00e1ndor nevezte azt operacion\u00e1lisnak (103. o.), ment ut\u00e1na Benjamin m\u00e1s sz\u00f6vegeiben, \u00e9s rendszerezte benjamini haszn\u00e1lat\u00e1t, de csoportos\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l kihagyta a t\u00e1jban megjelen\u0151, term\u00e9szeti t\u00e1rgyak aur\u00e1j\u00e1t \u00e9s a m\u0171alkot\u00e1s aur\u00e1j\u00e1t. [6]<\/a><\/p>\n\n

Az aura term\u00e9szetesen nem matematikai \u00e9s nem is term\u00e9szettudom\u00e1nyi fogalom, defin\u00edci\u00f3ja k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a n\u00e9gyzet\u00e9t\u0151l, ahogy a m\u0171v\u00e9szet sem s\u00edkm\u00e9rtan; szavainak \u201ejelent\u00e9se\u201d a gyakorlatban, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 textusban folyamatosan v\u00e1ltozik, m\u00f3dosul \u00e9s form\u00e1l\u00f3dik. A benjamini defin\u00edci\u00f3 persze \u00e9rtelmez\u00e9sre v\u00e1r \u2013 a mi olvas\u00f3i \u00e9rtelmez\u00e9seinkre. <\/p>\n\n

Susan Sontag viszont m\u00e9g rosszabbul j\u00e1r (131\u2013142. o.): \u201eNagyon k\u00ednos\u201d \u2013 a szerz\u0151 szavait id\u00e9zve (132. o.) egy teoretikus \u00edr\u00e1sainak meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sait c\u00e1folat gyan\u00e1nt<\/I> egy \u201eNew York-i k\u00e9kharisnya falv\u00e9d\u0151sz\u00f6vegei\u201d-hez hasonl\u00edtani. (132. o.)<\/p>\n\n

Roland Barthes Vil\u00e1goskamra<\/I> c\u00edm\u0171, utols\u00f3 k\u00f6nyv\u00e9ben \u00edgy vezeti be fot\u00f3elm\u00e9let\u00e9nek k\u00f6zponti kateg\u00f3ri\u00e1it: \u201e…megpr\u00f3b\u00e1ltam megnevezni … azt a k\u00e9t elemet, amelynek egy\u00fcttes jelenl\u00e9te magyar\u00e1zza \u2013 val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u2013 e fot\u00f3k ir\u00e1nti k\u00fcl\u00f6nleges \u00e9rdekl\u0151d\u00e9semet. Az els\u0151 elem … a studium<\/I>. Nem tanul\u00e1st, tanulm\u00e1nyoz\u00e1st jelent, hanem … egyfajta \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st, amely buzg\u00f3, de nem k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben heves … a m\u00e1sodik elem megt\u00f6ri a studium<\/I>-ot. …\u00e9n ezt punctum<\/I>-nak nevezem, mert a punctum<\/I> sz\u00far\u00e1s, kis lyuk, folt, kiv\u00e1gott seb, mint haz\u00e1rdj\u00e1t\u00e9kban a kockadob\u00e1s. Egy f\u00e9nyk\u00e9p punctum<\/I>a az v\u00e9letlen valami, ami r\u00f6gt\u00f6n bel\u00e9m sz\u00far, ami meggy\u00f6t\u00f6r, megsebez.\u201d [7]<\/a><\/p>\n\n

A punctummal kapcsolatban (143\u2013178. o.) Szil\u00e1gyi r\u00e1mutat a punctum (\u00e9s komplementere, a studium viszony\u00e1nak) jelent\u0151s\u00e9g\u00e9re \u00e9s ink\u00e1bb csak k\u00e9s\u0151bbi alkalmaz\u00f3it ostorozza. \u201eA csod\u00e1lat hely\u00e9be azonban valamif\u00e9le zavar l\u00e9p, amikor kider\u00fcl: \u00e9pp amir\u0151l Barthes besz\u00e9l, az a bizonyos apr\u00f3 r\u00e9szlet, nincs is ott a k\u00e9pen! A Vil\u00e1goskamr\u00e1<\/I>ban t\u00f6bb olyan k\u00e9p is szerepel, melynek verb\u00e1lis le\u00edr\u00e1sa ellentmond annak, ami a k\u00e9pen l\u00e1that\u00f3. A legegyszer\u0171bb eset a k\u00f6vetkez\u0151: \u2018Egy k\u00e9pes \u00fajs\u00e1got lapozgattam. Meg\u00e1ll\u00edtott egy f\u00e9nyk\u00e9p. Semmi k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, a nicaraguai felkel\u00e9s egy (k\u00e9pi) banalit\u00e1sa: romos utca, k\u00e9t sisakos katona j\u00e1r\u0151rszolg\u00e1latban, a h\u00e1tt\u00e9rben k\u00e9t ap\u00e1ca.\u2019 A szemk\u00f6zti oldalon k\u00f6z\u00f6lt k\u00e9pen \u2013 m\u00e9g a magyar kiad\u00e1s teljesen elmos\u00f3dott k\u00e9p\u00e9n is \u2013 vil\u00e1gosan l\u00e1tszik, hogy nem kett\u0151, hanem h\u00e1rom sisakos katona van rajta.\u201d \u2013 \u00edrja Szil\u00e1gyi (166. o.), mintha, az adott helyzetben relev\u00e1ns lenne a k\u00e9pen szerepl\u0151 katon\u00e1k sz\u00e1ma. A \u201ek\u00f3d n\u00e9lk\u00fcli k\u00e9p\u201d \u00e9s \u201ek\u00f3d n\u00e9lk\u00fcli \u00fczenet\u201d k\u00e9rd\u00e9s\u00e9nek taglal\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en Szil\u00e1gyi \u2013 egy s\u00falyos hi\u00e1nyt p\u00f3tolva \u2013 k\u00f6zli a Vil\u00e1goskamra<\/I> magyar kiad\u00e1s\u00e1b\u00f3l hi\u00e1nyz\u00f3 tartalomjegyz\u00e9ket \u00e9s Barthes hivatkoz\u00e1sait (175\u2013177. o.).<\/p>\n\n

Szil\u00e1gyi Moholy-Nagy L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Ernst H. Gombrich \u201efot\u00f3elm\u00e9let\u00e9t\u201d k\u00fcl\u00f6n fejezetben (\u201eFotogr\u00e1fia \u00e9s m\u0171v\u00e9szet\u201d) t\u00e1rgyalja. Moholy-Nagy L\u00e1szl\u00f3t mint zseni\u00e1lis antifotogr\u00e1fust mutatja be, ezt a m\u0171v\u00e9sz \u201ehibatan\u00e1n\u201d kereszt\u00fcl teszi plasztikuss\u00e1; a fejezet azonban ott \u00e9r v\u00e9get, ahol elkezd\u0151dhetne, mintha a szerz\u0151 mondanival\u00f3j\u00e1nak egy t\u00f6red\u00e9k\u00e9t \u00edrta volna csak le. [8]<\/a> Szil\u00e1gyi saj\u00e1t fot\u00f3elm\u00e9let\u00e9nek alapvet\u00e9s\u00e9hez v\u00e9g\u00fcl Gombrich fot\u00f3r\u00f3l vallott n\u00e9zeteinek, a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz h\u00e1rom- n\u00e9gy \u00edr\u00e1s\u00e1b\u00f3l [9]<\/a> val\u00f3 kih\u00e1moz\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl \u00e9r el, melynek f\u00f3kusz\u00e1ban az \u00e9szlel\u00e9s, a mozg\u00f3 val\u00f3s\u00e1g \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa, a k\u00e9pi kompoz\u00edci\u00f3 \u00e1ll. Az m\u00e9g \u00e9rthet\u0151 lenne, hogy k\u00e9s\u0151bbi elm\u00e9letek nem ker\u00fclnek elemz\u00e9sre, ha a c\u00edmben (vagy alc\u00edmben) szerepelne az a peri\u00f3dus, amelynek elm\u00e9letei t\u00e1rgyal\u00e1sra ker\u00fclnek, de az \u00fajabb teoretikusok \u2013 pl. W. J. T. Mitchell, Norman Bryson vagy Jonathan Crary \u2013 n\u00e9z\u0151pontjai mindenk\u00e9pp hi\u00e1nyoznak.<\/p>\n\n

Utols\u00f3 fejezet\u00e9ben (265\u2013277.o.) t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt amellett \u00e9rvel a szerz\u0151, hogy a digit\u00e1lis fot\u00f3 l\u00e9nyeg\u00e9ben m\u00e1s m\u00e9dium, mint az \u201eanal\u00f3g\u201d. A felsorolt k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek azonban nem v\u00edzv\u00e1laszt\u00f3k, sem a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 c\u00e9l\u00fa haszn\u00e1latokat, sem a v\u00e9geredm\u00e9nyt, a \u201efot\u00f3l\u00e1tv\u00e1nyt\u201d tekintve. A kattintgat\u00f3k, akik (egy als\u00f3bb kasztot k\u00e9peznek a k\u00f6nyv tudatalattij\u00e1ban) mms-eket k\u00fcld\u00f6zgetnek bar\u00e1taiknak arr\u00f3l, hogy milyen j\u00f3l mulatnak Londonban \u2013 persze k\u00fcldhetnek mont\u00e1zsokat, de az a sok milli\u00e1rd k\u00e9p, ami kering a gl\u00f3busz k\u00f6r\u00fcl, m\u00e9giscsak m\u00e9g mindig azon a hiten alapul, hogy a f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s dokument\u00e1l. A k\u00e9pi \u201e\u00fczenetet\u201d [10]<\/a> tekintve sok esetben indifferens, hogy a m\u0171v\u00e9szek digit\u00e1lis vagy anal\u00f3g f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151g\u00e9ppel k\u00e9sz\u00edtik-e k\u00e9peiket. [11]<\/a> <\/p>\n\n

Ez technikai (technikat\u00f6rt\u00e9neti) k\u00e9rd\u00e9s, aminek term\u00e9szetesen megvannak m\u0171v\u00e9szeti m\u0171v\u00e9szetszociol\u00f3giai, m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti implik\u00e1ci\u00f3i is. Egy bizonyos praktikus aspektusb\u00f3l azonban ez a k\u00e9rd\u00e9s sem olyan bonyolult: vannak (\u00e9s a j\u00f6v\u0151ben biztos egyre t\u00f6bb is lesz) a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pekkel gener\u00e1lt k\u00e9pek (CGI), a digit\u00e1lis f\u00e9nyk\u00e9pek \u00e9s az anal\u00f3g f\u00e9nyk\u00e9pek. (Ha tetszik: a digit\u00e1lis f\u00e9nyk\u00e9pek a hagyom\u00e1nyos f\u00e9nyk\u00e9pek \u00e9s a digit\u00e1lis k\u00e9pek halmaz\u00e1nak metszet\u00e9ben helyezkednek el.) A v\u00edzv\u00e1laszt\u00f3 a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9ppel gener\u00e1lt<\/I> k\u00e9p \u00e9s a f\u00e9ny (\u00e9s optikai eszk\u00f6z\u00f6k stb.) \u00e1ltal lek\u00e9pezett k\u00f6z\u00f6tt van.<\/p>\n\n

Gyeng\u00edti az argument\u00e1ci\u00f3t, hogy e fejezetben \u00e9pp a szerz\u0151 nem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti meg az elt\u00e9r\u0151 c\u00e9l\u00fa k\u00e9phaszn\u00e1latokat: m\u00edg a \u201ekattintgat\u00f3k\u201d k\u00e9phaszn\u00e1lat\u00e1b\u00f3l vezeti le a m\u00e9dium \u00fajdons\u00e1g\u00e1t, addig p\u00e9ld\u00e1it m\u0171v\u00e9szi fot\u00f3k adj\u00e1k. Az anal\u00f3g \u00e9s digit\u00e1lis fot\u00f3 t\u00f6k\u00e9letes m\u00e1ss\u00e1g\u00e1t a digit\u00e1lis f\u00e9nyk\u00e9peknek a fest\u00e9szethez t\u00f6rt\u00e9n\u0151 k\u00f6zeled\u00e9se bizony\u00edtan\u00e1. Csakhogy am\u00edg Szil\u00e1gyi Lenke nem null\u00e1k \u00e9s egyesek kombin\u00e1ci\u00f3ib\u00f3l gener\u00e1lja k\u00e9peit, hanem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 id\u0151kben felvett fotogr\u00e1fi\u00e1kat kompon\u00e1l egy k\u00e9pbe, addig f\u00e9nyk\u00e9pet k\u00e9sz\u00edt \u2013 \u00e9s ha a digit\u00e1lis technika a k\u00e9palkot\u00e1s nagyobb szabads\u00e1g\u00e1t ny\u00fajtja, az kor\u00e1ntsem a fest\u0151 munk\u00e1j\u00e1hoz hasonl\u00edthat\u00f3 \u2013 csak n\u00e9h\u00e1ny \u00e9rv: a festm\u00e9ny elk\u00e9sz\u00fcl\u00e9s\u00e9hez viszonylag<\/I> hossz\u00fa, konstitut\u00edv szerep\u0171 id\u0151 sz\u00fcks\u00e9ges; l\u00e9nyeges az anyagszer\u0171s\u00e9ge, fest\u0151is\u00e9ge, ecsetvon\u00e1sainak faktur\u00e1lis \u00e9rt\u00e9ke (akkor is, ha mindezt egy festm\u00e9ny \u00e9pp tagadja) \u2013 \u00e9s b\u00e1r nyilv\u00e1n minden imit\u00e1lhat\u00f3 (lesz egyszer), maga a fest\u0151i munka<\/I> nem. <\/p>\n\n

A sz\u00f6veget magyar fotogr\u00e1fusok kit\u0171n\u0151 fotogr\u00e1fi\u00e1i k\u00eds\u00e9rik. Tagolj\u00e1k a sz\u00f6veget, mintegy pihen\u0151k\u00e9nt vannak elhelyezve: mivel nem illusztr\u00e1lnak, nem h\u00fazz\u00e1k al\u00e1 az \u00e9pp sz\u00f3ban forg\u00f3 t\u00e9telt, ez\u00e9rt elt\u00e9r\u00edtenek a t\u00e1rgyt\u00f3l. K\u00e9p \u00e9s sz\u00f6veg semmif\u00e9le kapcsolatban nem \u00e1ll egym\u00e1ssal. A k\u00e9pek megakasztj\u00e1k az olvas\u00e1st \u00e9s a gondolatmenetet \u2013 teszik ezt \u00f6nmaguk jog\u00e1n \u00e9s ok\u00e1n is, hiszen \u00f6n\u00e1ll\u00f3 fot\u00f3m\u0171vekk\u00e9nt t\u00f6bb figyelmet k\u00f6vetelnek.<\/p>\n\n

Szil\u00e1gyi S\u00e1ndor egyik c\u00e9lja bebizony\u00edtani, hogy a tekint\u00e9lyeknek, csak az\u00e9rt mert tekint\u00e9lyek nem kell mindent elhinni, kritik\u00e1val kell \u00edr\u00e1saikat olvasni. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben elemzi \u00e9s akarja kimutatni bizonyos fotogr\u00e1fi\u00e1r\u00f3l \u00edr\u00f3 szerz\u0151k hib\u00e1it. A b\u00e1lv\u00e1nyd\u00f6nt\u00e9sr\u0151l azonban Szil\u00e1gyi tan\u00e1ros retorik\u00e1ja [12]<\/a> ink\u00e1bb eltereli a figyelmet \u00e9s azonnali kritik\u00e1t provok\u00e1l.<\/p>\n\n\n\n

  <\/p>\n

\n

[1]<\/a> A t\u00e1rgyalt Krauss-sz\u00f6veg magyarul is megjelent Tim\u00e1r Katalin ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban (Megjegyz\u00e9sek az indexr\u0151l. ExSymposion<\/I>. 32-33. sz. 2000. 4-16. o.)<\/p>\n

[2]<\/a> L\u00e1sd W.J.T. Mitchell: K\u00e9pek \u00e9s bekezd\u00e9sek: Nelson Goodman \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00e9s grammatik\u00e1ja<\/I> c. tanulm\u00e1ny\u00e1t (L\u00e1szl\u00f3 Zsuzsa ford\u00edt\u00e1sa), amelyben mellesleg Peirce-t\u0151l pont azt a szakaszt id\u00e9zte Mitchell, amit Szil\u00e1gyi is. In: A k\u00e9pek politik\u00e1ja. W. J. T. Mitchell v\u00e1logatott \u00edr\u00e1sai.<\/I> Szerk.: Szauter D\u00f3ra \u00e9s Sz\u0151nyi Gy\u00f6rgy Endre, Szeged, JATE Press, 2008. 83.o.<\/p>\n

[3]<\/a> Ez a ford\u00edt\u00e1s Radn\u00f3ti S\u00e1ndor javaslata. (119. o.) <\/p>\n

[4]<\/a> B\u00e1r sokkal t\u00f6bbsz\u00f6r ker\u00fcl eml\u00edt\u00e9sre a film, mint a fot\u00f3, de a m\u0171 m\u00e9gsem arr\u00f3l sz\u00f3l<\/I>. \u00c9s nem az eml\u00edt\u00e9sek sz\u00e1ma miatt \u2013 film 130, fot\u00f3 22 (121. o.) \u2013 a mutat\u00f3 n\u00e9vm\u00e1sokat \u00e9s bekezd\u00e9seket nem sz\u00e1molva.<\/p>\n

[5]<\/a> Walter Benjamin: A m\u0171alkot\u00e1s a technikai reproduk\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g kor\u00e1ban<\/I> Ford. Kurucz Andrea \u00e9s M\u00e9lyi J\u00f3zsef, In AURA. A technikai reproduk\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g korszaka ut\u00e1n<\/I>. (katal\u00f3gus) Budapest, 2003, C3. http:\/\/aura.c3.hu\/walter_benjamin.html<\/a>, 7. jegyzet<\/p>\n

[6]<\/a> 1.) Embereket mint individuumokat k\u00f6r\u00fclvev\u0151, 2.) k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket k\u00f6r\u00fclvev\u0151 \u201esz\u00e1rnyal\u00f3\u201d aura, 3.) aura mint sz\u00ednlel\u0151 fot\u00f3s tr\u00fckk, 4.) \u201eAz egy\u00e9nt k\u00f6r\u00fclleng\u0151 aura metonimikus alesete tov\u00e1bb\u00e1, hogy ez m\u00e9g a ruh\u00e1zatukon is tetten \u00e9rhet\u0151\u201d. (112. o.)<\/p>\n

[7]<\/a> Roland Barthes: Vil\u00e1goskamra<\/I>. Ford. Ferch Magda, Budapest, 1985, 31. o.<\/p>\n

[8]<\/a> \u00cdgy is van: Szil\u00e1gyi S\u00e1ndor ebb\u0151l a t\u00e9m\u00e1b\u00f3l \u00edrta doktori (PhD) disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1t: Anti-fotogr\u00e1fia. A fotogr\u00e1fia mint a m\u0171v\u00e9szi kommunik\u00e1ci\u00f3 m\u00e9diuma Moholy-Nagy L\u00e1szl\u00f3 optico-pedag\u00f3giai rendszer\u00e9ben<\/I>. 2011. Csak sajn\u00e1lhatjuk, hogy k\u00f6nyv\u00e9ben r\u00f6vidre z\u00e1rta ezt a fejezetet.<\/p>\n

[9]<\/a> 1945-ben, 1978-ban \u00e9s 1998-ban publik\u00e1lt sz\u00f6vegekr\u0151l van sz\u00f3, illetve a M\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9nete<\/I> 1995-\u00f6s 16. b\u0151v\u00edtett, \u00e1tdolgozott kiad\u00e1s\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n

[10]<\/a> Szil\u00e1gyi egyszer\u0171en image-nek = fot\u00f3l\u00e1tv\u00e1nynak nevezi (pl. 126, 271. o.).<\/p>\n

[11]<\/a> Funkcion\u00e1lis szempontb\u00f3l az aut\u00f3 val\u00f3ban lovak n\u00e9lk\u00fcli szek\u00e9r, mivel \u00e9pp\u00fagy elvisz A-b\u00f3l B-be, mint a lovas kocsi \u2013 csak gyorsabb, k\u00e9nyelmesebb \u00e9s k\u00f6rnyezetszennyez\u0151bb. (l\u00e1sd 269. o.).<\/p>\n

[12]<\/a> Pl. Benjamin \u201et\u00e9ved\u00e9s\u00e9t korrig\u00e1lom\u201d (93.o.), \u201eszam\u00e1rs\u00e1g\u201d \u2013 \u00edrja Szil\u00e1gyi S\u00e1ndor Susan Sontag sz\u00f6veg\u00e9r\u0151l (145.o.). Gyakran megfedd, minden\u00fctt \u201egond\u201d, \u201eprobl\u00e9ma\u201d, \u201ebaj\u201d van, \u201eszimpt\u00f3m\u00e1kra\u201d lel, olykor persze dics\u00e9r is: \u201erendben is van ez \u00edgy\u201d (88.o.), \u201eremek gondolat\u201d (182.o.) f\u0171zi Walter Benjaminhoz illetve Vil\u00e9m Flusserhez.<\/p>\n\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    Szil\u00e1gyi S\u00e1ndor k\u00f6nyve mindenekel\u0151tt arra k\u00e9sztet, hogy gondoljuk \u00fajra agyonhaszn\u00e1lt (a szerz\u0151 szerint pontatlanul \u00e9rtett), fotogr\u00e1fi\u00e1val kapcsolatos szavainkat, \u00e9s arra biztat, hogy ne higgy\u00fcnk el mindent a nyomtatott sz\u00f6vegeknek. Teszi ezt az\u00e1ltal, hogy a fotogr\u00e1fi\u00e1kr\u00f3l \u00edr\u00f3k gyakran hivatkozott szerz\u0151inek kulcsfogalmait veszi g\u00f3rcs\u0151 al\u00e1, \u00e9s megvizsg\u00e1lja haszn\u00e1latukat. Sorra ker\u00fcl \u00edgy Charles Sanders Peirce indexe, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630893,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400946","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400946","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400946"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400946\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630893"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400946"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400946"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400946"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}