{"id":400950,"date":"2015-04-08T22:00:00","date_gmt":"2015-04-08T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400950"},"modified":"2015-04-08T22:00:00","modified_gmt":"2015-04-08T22:00:00","slug":"menni-es-maradni","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/flex\/menni-es-maradni\/","title":{"rendered":"Menni \u00e9s maradni"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

Sz\u00e1mos k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 felfog\u00e1s l\u00e9tezik a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet beazonos\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Vannak, akik sz\u00e1m\u00e1ra egyszer\u0171 kronol\u00f3gia k\u00e9rd\u00e9se, m\u00e1sok a jelen t\u00e1rsadalmi-politikai val\u00f3s\u00e1g\u00e1ba val\u00f3 be\u00e1gyazotts\u00e1got tartj\u00e1k elengedhetetlennek. \u00c1m, legyen b\u00e1r egyfajta tipol\u00f3giai kimer\u00fclts\u00e9g vagy egyszer\u0171 lustas\u00e1g k\u00f6vetkezm\u00e9nye, a \u201ekort\u00e1rs\u201d terminusnak szinte nincs kih\u00edv\u00f3ja, mikor arr\u00f3l az integr\u00e1ns, glob\u00e1lis rendszerr\u0151l k\u00edv\u00e1nunk sz\u00f3lni, amely a vil\u00e1g m\u0171v\u00e9szeti termel\u00e9s\u00e9t 20-25 \u00e9ve meghat\u00e1rozza, illetve az interf\u00e9szr\u0151l, amelyen kereszt\u00fcl ez a termel\u00e9s kapcsolatot tart a vil\u00e1ggal.<\/p>\r\n\r\n

A kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet l\u00e9nyeg\u00e9ben felfoghat\u00f3 egyfajta kiegyez\u00e9s, vagy szocio-kultur\u00e1lis \u201eprofit-optimaliz\u00e1l\u00e1s\u201d eredm\u00e9ny\u00e9nek, amely \u00e1t\u00edvelte az auton\u00f3m, hermetikus, piaci, elitista ir\u00e1nyzat \u00e9s a kollektivista, aktivista, populista felfog\u00e1s szemben\u00e1ll\u00e1s\u00e1t, a korai modern \u00f3ta a m\u0171v\u00e9szet fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek tal\u00e1n legfontosabb stimulus\u00e1t. A k\u00f6z\u00f6s tematiz\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek megny\u00edl\u00e1s\u00e1val elh\u00e1rulni l\u00e1tszott egyik oldalon a m\u0171v\u00e9szet mint olyan teljes ki\u00fcr\u00fcl\u00e9s\u00e9nek, m\u00e1sik oldalon a felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1nak a vesz\u00e9lye.<\/p>\r\n\r\n

J\u00f3l t\u00fckr\u00f6z\u0151dik ez abban is, ahogy a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet f\u0151 motorjai, a nemzetk\u00f6zi bienn\u00e1l\u00e9k \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti v\u00e1s\u00e1rok egym\u00e1ssal fluid kapcsolatban \u00e1ll\u00f3 h\u00e1l\u00f3zatai egyre nagyobb \u00e1tfed\u00e9st mutatnak. A bienn\u00e1l\u00e9k egyre ink\u00e1bb a piac \u00e1ltal visszaigazolt, vagy felfedezett m\u0171v\u00e9szek szerepeltet\u00e9s\u00e9re koncentr\u00e1lnak, mivel ez biztos\u00edtja sz\u00e1mukra a piac p\u00e9nz\u00fcgyi, logisztikai \u00e9s kommunik\u00e1ci\u00f3s t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t, m\u00edg a m\u0171v\u00e9szeti v\u00e1s\u00e1rok egyre lelkesebben szerveznek diszkurz\u00edv \u00e9s performat\u00edv szatellit-programokat, expon\u00e1lnak (\u00f6n)kritikai hangokat, r\u00e9szt k\u00e9rve az ezekkel j\u00e1r\u00f3 szimbolikus t\u0151k\u00e9b\u0151l, illetve v\u00e9delmet biztos\u00edtva maguknak a szem\u00e9rmetlen spekul\u00e1ci\u00f3 v\u00e1dja ellen.<\/p>\r\n\r\n

A kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetet mint \u201eked\u00e9lyt\u201d \u2013 Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s kedves szava \u2013 leg\u00e1ltal\u00e1nosabban valamif\u00e9le j\u00f3l k\u00e9zben tartott bipol\u00e1ris zavar jellemzi. Alkalmazkodva a poszt-fordista, glob\u00e1lis kognit\u00edv kapitalizmus elv\u00e1r\u00e1saihoz, p\u00e1rhuzamosan a m\u0171v\u00e9szeti termel\u00e9s deprofesszionaliz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1val, a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet kiform\u00e1lta a maga flexibilis munkav\u00e1llal\u00f3j\u00e1t, a professzion\u00e1lis \u201eszem\u00e9lyis\u00e9get\u201d: a m\u0171v\u00e9sz-kur\u00e1tor (kur\u00e1tor-m\u0171v\u00e9sz) ide\u00e1lt\u00edpus\u00e1t. Ember\u00fcnk \u00e9kessz\u00f3l\u00f3, lehengerl\u0151en optimista, mint valami menedzser vagy utaz\u00f3 \u00fcgyn\u00f6k, mik\u00f6zben el\u0151vezeti egy m\u00e9lyen meghasonlott forradalm\u00e1r mondand\u00f3j\u00e1t: \u201e\u2026a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet etikai imperat\u00edvusza sz\u00e1mot vetni az emancip\u00e1ci\u00f3 tapasztalat\u00e1nak k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171s\u00e9g\u00e9vel\u201d. (2)<\/a> E k\u00e9t hajlam folyamatos \u00fctk\u00f6z\u00e9s\u00e9ben persze az\u00e9rt mindig ott lebeg az ideg\u00f6sszeoml\u00e1s fenyeget\u00e9se: a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetet \u00e1tj\u00e1rja a melank\u00f3lia.<\/p>\r\n\r\n

A kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet t\u00f6bb komment\u00e1tora, mikor szembes\u00fcl a menni vagy maradni dilemm\u00e1j\u00e1val, valamif\u00e9le rezerv\u00e1tum k\u00e9p\u00e9n\u00e9l \u00e1llapodik meg. Ebben a rezerv\u00e1tumban megval\u00f3sul (legink\u00e1bb a diskurzus szintj\u00e9n) a helyek \u00e9s helyi kontextusok modernista hierarchi\u00e1j\u00e1nak felsz\u00e1mol\u00e1sa; a szolidarit\u00e1s margin\u00e1lis t\u00e1rsadalmi \u00e9s etnikai r\u00e9tegekkel, csoportokkal \u00e9s hangokkal, a t\u00f6rekv\u00e9s ezek emancip\u00e1l\u00e1s\u00e1ra; mindenfajta fundamentalizmus el\u00edt\u00e9l\u00e9se \u00e9s szubvert\u00e1l\u00e1sa. Hat\u00e1rozott sz\u00e1nd\u00e9k mutatkozik t\u00fall\u00e9pni a neoliber\u00e1lis status quo<\/I>-n \u00e9s enged\u00e9lyezett szabads\u00e1gjogain (a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nemi, t\u00e1rsadalmi nembeli, szubkultur\u00e1lis vagy etnikai identit\u00e1sok szabad kultur\u00e1lis reprezent\u00e1ci\u00f3ja), val\u00f3di (oszt\u00e1ly)egyenl\u0151s\u00e9get k\u00f6vetelni, \u00e9s javaslatokat tenni a javak \u00e9s jogok igazs\u00e1gos eloszt\u00e1s\u00e1ra. A kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet \u00e1ltal\u00e1ban v\u00e9ve kritikus a neo-liber\u00e1lis politikai-t\u00e1rsadalmi berendezked\u00e9ssel szemben \u2013 gyakran k\u00ednz\u00f3 fesz\u00fclts\u00e9gben a mondott berendezked\u00e9st\u0151l val\u00f3 f\u00fcgg\u00e9s\u00e9vel. Nem lehet ugyanakkor el\u00e9gg\u00e9 hangs\u00falyozni a t\u00e9nyt, hogy ez a \u201enyitott\u201d rezerv\u00e1tum a politikai \u00e9s medi\u00e1lis mainstreamb\u0151l, s \u00edgy a mindennapi t\u00e1rsadalmi tudatb\u00f3l kiveszett baloldali politikai \u00e9s szellemi radikalit\u00e1snak a mainstream kult\u00far\u00e1n bel\u00fcl<\/I> szinte egyed\u00fcl megmaradt helye.<\/p>\r\n\r\n

A mainstream jelz\u0151, v\u00e9lhet\u0151leg el\u0151sz\u00f6r a m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, itt val\u00f3di t\u00f6meg\u00e9lm\u00e9nyt takar; sosem volt tal\u00e1n ilyen kis t\u00e1vols\u00e1g m\u0171v\u00e9szet \u00e9s befogad\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt. Egy olyan helyzetben, mikor a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti szeml\u00e9k l\u00e1togatotts\u00e1ga rekordokat d\u00f6nt, m\u00e1r csak a tehetetlens\u00e9g \u00e9s a kiterjedt diszkurz\u00edv ipar t\u00faltermel\u00e9se tartja fenn a m\u0171v\u00e9szet \u201eneh\u00e9zs\u00e9g\u00e9nek\u201d, hermetikuss\u00e1g\u00e1nak k\u00e9pzet\u00e9t. A kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet egyfajta \u201earisztokratikus populizmusban\u201d (3)<\/a> tal\u00e1lja meg a hangj\u00e1t, ahol \u201esz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges kifinomults\u00e1g \u00e9s v\u00e9gletes egyszer\u0171s\u00e9g \u00fctk\u00f6zik egym\u00e1ssal\u201d. (4)<\/a> A \u201ekort\u00e1rsis\u00e1g\u201d k\u00f6vetel\u0151dz\u0151 jelenidej\u0171s\u00e9ge egyfajta kett\u0151s k\u00f3dol\u00e1st vezet be a m\u0171v\u00e9szek gyakorlat\u00e1ba. A kort\u00e1rs m\u0171vek a felsz\u00ednen viselik a kontextusukat, k\u00f6zvetlen \u00e9s j\u00f3l detekt\u00e1lhat\u00f3 m\u00f3don hivatkoznak egyes t\u00e1rsadalmi vagy politikai k\u00e9rd\u00e9sekre vagy a popul\u00e1ris kult\u00fara jelens\u00e9geire, ugyanakkor van egy m\u00e1sik r\u00e9teg\u00fck is, amely alkalmass\u00e1 teszi \u0151ket a beavatottaknak sz\u00f3l\u00f3, szofisztik\u00e1lt, teoretikus meta-komment\u00e1rokra.<\/p>\r\n\r\n

A kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetet fentiek alapj\u00e1n egyfajta kritikai jelen-orient\u00e1ci\u00f3<\/I>val jellemezhetj\u00fck, ami \u00e9lesen szembefordul a m\u00falt sz\u00e1zad halad\u00f3 m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek kritikai j\u00f6v\u0151-orient\u00e1ci\u00f3<\/I>j\u00e1val. Ez a jelen-orient\u00e1lts\u00e1g megnyilv\u00e1nul a szinkroniz\u00e1l\u00e1s k\u00e9sztet\u00e9s\u00e9ben, amellyel a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 helyek \u00e9s id\u0151k m\u0171v\u00e9szet\u00e9hez viszonyul. A kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet nem csup\u00e1n az egyes perif\u00e9ri\u00e1k idioszinkretikus kultur\u00e1lis termel\u00e9s\u00e9t t\u00e9telezi \u00e9s kezeli egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171k\u00e9nt, de az egyes m\u0171v\u00e9szeti korok teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9t is f\u00fcggetlen\u00edti a r\u00e1rak\u00f3dott kontextusokt\u00f3l. Ilyen \u00e9rtelemben a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet k\u00f6rk\u00f6r\u00f6s, rekombin\u00e1ns diszkurz\u00edv ipar, amely szinte korl\u00e1tlan felvev\u0151piaca k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 id\u0151beli \u00e9s ter\u00fcleti kontextusoknak, tematik\u00e1knak, h\u00e1ziipari term\u00e9keknek.<\/p>\r\n\r\n

A kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet csakis mint glob\u00e1lis jelens\u00e9g \u00e9rtelmezhet\u0151; a helyi vagy nemzeti kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet fogalma \u00e9rtelmezhetetlen. Az ide vezet\u0151 folyamat, hasonl\u00f3an a p\u00e9nz\u00fcgyi globaliz\u00e1ci\u00f3 val\u00f3s\u00e1gos lefoly\u00e1s\u00e1hoz, sz\u00e1mos frusztr\u00e1ci\u00f3 forr\u00e1sa volt, miut\u00e1n a szinkronikus jelenl\u00e9t\u00e9rt az \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g k\u00e9pzet\u00e9nek<\/I> felad\u00e1s\u00e1val, a saj\u00e1tos jelent\u00e9sek, a gyakran d\u00e9delgetett aszinkronit\u00e1s elveszt\u00e9s\u00e9vel kell fizetni, \u00e9s az \u00e1r ann\u00e1l nagyobbnak t\u0171nik, min\u00e9l kisebb, jelent\u00e9ktelenebb \u00e9s szeg\u00e9nyebb (mai euf\u00e9mizmussal: \u201enyitottabb\u201d) az adott ter\u00fclet.<\/p>\r\n\r\n

A p\u00e9nz\u00fcgyi globaliz\u00e1ci\u00f3val ellent\u00e9tben a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti globaliz\u00e1ci\u00f3 nem hordoz er\u0151s k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 k\u00e9nyszereket, ez\u00e9rt abb\u00f3l k\u00f6nnyed\u00e9n ki lehet maradni. Hogy egy helyen nincs kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet, term\u00e9szetesen nem jelenti azt, hogy ne volna ott m\u0171v\u00e9szet, ahogy az sem m\u00e9rvad\u00f3 a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet l\u00e9te szempontj\u00e1b\u00f3l, hogy egy adott ter\u00fcletr\u0151l h\u00e1ny kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9sz jut el a glob\u00e1lis szc\u00e9n\u00e1ba. Csak az t\u0171nik d\u00f6nt\u0151nek, hogy az adott orsz\u00e1g milyen m\u00e9rt\u00e9kben fogadja be, teszi mag\u00e1\u00e9v\u00e1 a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti diskurzust \u2013 ha tetszik, mennyire hajland\u00f3 elfogadni, normaliz\u00e1lt gyakorlat\u00e1v\u00e1 tenni az \u201e\u00f6ngyarmatos\u00edt\u00e1st\u201d (5)<\/a> \u2013, \u00e9s milyen m\u00e9rt\u00e9kben \u00e9p\u00edt ki ehhez egy szinergikus infrastrukt\u00far\u00e1t.<\/p>\r\n\r\n

A kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet nem felt\u00e9tlen\u00fcl \u00f6r\u00f6k, b\u00e1r ma m\u00e9g k\u00e9rd\u00e9s, hogy a 2008-as v\u00e1ls\u00e1g milyen hat\u00e1ssal volt\/lesz r\u00e1. Akkoriban k\u00e9t, l\u00e9nyeg\u00e9ben a k\u00e1r\u00f6r\u00f6mmel hat\u00e1ros gondolat mer\u00fclt fel bennem: egyr\u00e9szt, hogy a v\u00e1ls\u00e1g bek\u00f6vetkezte beigazolta azokat az el\u0151rejelz\u00e9seket, amelyeket a politikai \u00e9s t\u00e1rsadalomkritikai m\u0171v\u00e9szet a globaliz\u00e1ci\u00f3-kritikus mozgalom beindul\u00e1sa \u00f3ta, azzal k\u00e9z a k\u00e9zben, durv\u00e1n a k\u00e9tezres \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l, kisebb-nagyobb hangs\u00fallyal skand\u00e1lt. A m\u00e1sik, hogy el\u00e9rhet\u0151 k\u00f6zels\u00e9gbe ker\u00fclt a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet ir\u00e1nti, \u00f3ri\u00e1sira n\u0151tt, akritikus piaci kereslet \u00e9s kapcsol\u00f3d\u00f3 spekul\u00e1ci\u00f3s bubor\u00e9k kipukkad\u00e1sa. Mindk\u00e9t lehet\u0151s\u00e9g azzal kecsegtetett, hogy megtisztul, \u00fajb\u00f3l meger\u0151s\u00f6dik a glob\u00e1lis kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetet legjobb napjaiban jellemz\u0151 kritikai tudat.<\/p>\r\n\r\n

Nos, a legkevesebb, ami elmondhat\u00f3, hogy ezek a fejlem\u00e9nyek egyel\u0151re v\u00e1ratnak magukra, \u00e9s ink\u00e1bb az ellenkez\u0151je t\u00f6rt\u00e9nik. A m\u0171v\u00e9szeti piac tov\u00e1bbi rekordokat d\u00f6nt \u00e9s egyre h\u00edgabb termel\u00e9st gerjeszt; a bienn\u00e1le-mainstream eset\u00e9ben a poz\u00edci\u00f3k \u00e9szlelhet\u0151 m\u00f3don individualiz\u00e1l\u00f3dnak a kor\u00e1bban annak b\u00e1zis\u00e1t ad\u00f3, r\u00e9szv\u00e9telre \u00e9p\u00fcl\u0151, probl\u00e9mak\u00f6vet\u0151 gyakorlatokhoz k\u00e9pest, a nem-demokr\u00e1ci\u00e1k beemel\u00e9s\u00e9vel a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti \u201emenetrendbe\u201d sokasodnak az (\u00f6n)cenz\u00fara-esem\u00e9nyek, p\u00e1rhuzamosan az ism\u00e9tl\u0151d\u0151 k\u00eds\u00e9rletekkel, hogy a m\u0171v\u00e9szetet a politikai v\u00e1ltoz\u00e1sok szolg\u00e1lat\u00e1ban instrumentaliz\u00e1lj\u00e1k. V\u00e1rhat\u00f3, hogy a kultur\u00e1lis k\u00f6zforr\u00e1sok \u00e1ltal\u00e1nos felsz\u00edv\u00f3d\u00e1sa, a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly fogyatkoz\u00e1sa, nem besz\u00e9lve a nyugati sz\u00e9ls\u0151jobboldali p\u00e1rtok \u00e9s diskurzusok n\u00f6vekv\u0151 t\u00e1mogatotts\u00e1g\u00e1r\u00f3l, tov\u00e1bbi jelent\u0151s v\u00e1ltoz\u00e1sokat hoznak a nem t\u00fal t\u00e1voli j\u00f6v\u0151ben.<\/p>\r\n\r\n\r\n

***<\/CENTER><\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n

                                                  A szervezked\u00e9s, int\u00e9zm\u00e9nyesed\u00e9s minden form\u00e1j\u00e1t\u00f3l tart\u00f3zkodjon.<\/I><\/p>\r\n\r\n

Fenti int\u00e9s a magyar neo-avantg\u00e1rd egyik legfontosabb alakja, a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz, filmes, gondolkod\u00f3, m\u0171v\u00e9szetpedag\u00f3gus, civilben \u00e9p\u00edt\u00e9szm\u00e9rn\u00f6k Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s egyik fontos, 1981-es, A posztneoavantgard<\/I> (sic!) magatart\u00e1s jellemz\u0151i<\/I> (6)<\/a> c\u00edmet visel\u0151, r\u00f6vid programsz\u00f6veg\u00e9nek utols\u00f3, 9. pontja. A t\u00f6bbi pont a \u201eminden ir\u00e1nyban kiterjed\u0151 illet\u00e9kess\u00e9g\u201d imperat\u00edvusz\u00e1nak taglal\u00e1sa, amelynek nev\u00e9ben a m\u0171v\u00e9sznek (b\u00e1r jellemz\u0151 m\u00f3don a ki\u00e1ltv\u00e1ny alanya \u201eaz ember\u201d) \u201e[b]\u00e1torkodnia kell ak\u00e1r a legirre\u00e1lisabb, legmegval\u00f3s\u00edthatatlanabb alternat\u00edv\u00e1t javasolnia.\u201d (5. pont) A mott\u00f3 f\u00e9ny\u00e9ben ugyanakkor az \u201eak\u00e1r\u201d sz\u00f3 f\u00e9lrevezet\u0151: a megval\u00f3s\u00edthatatlans\u00e1g ink\u00e1bb t\u0171nik sine qua non<\/I>-nak.<\/p>\r\n\r\n

Erd\u00e9ly m\u0171v\u00e9szi, teoretikus \u00e9s pedag\u00f3giai tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t egyfel\u0151l \u00e1thatotta \u00e9let \u00e9s m\u0171v\u00e9szet f\u00fazi\u00f3j\u00e1nak avantgardista v\u00e1gya, de ez a f\u00fazi\u00f3 radik\u00e1lisan a szubjektumra ir\u00e1nyult, hi\u00e1nyzott bel\u0151le a kitekint\u00e9s a t\u00e1rsadalmi val\u00f3s\u00e1gra, az azon val\u00f3 alak\u00edt\u00e1s praktikus lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek m\u00e9rlegel\u00e9se. R\u00edmel ez Adorno \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1ra, aki szerint (szemben Brechttel \u00e9s Benjaminnal) az avantg\u00e1rd m\u0171alkot\u00e1snak, mindenfajta p\u00e1rtoskod\u00e1s felett, t\u00f6k\u00e9letesen auton\u00f3mnak kell maradnia, hogy a tagad\u00e1s szellem\u00e9t min\u00e9l tiszt\u00e1bban meg\u0151rizhesse.<\/p>\r\n\r\n

A hatvanas-hetvenes \u00e9vek m\u0171v\u00e9szet\u00e9t, amely a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet referenci\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt kit\u00fcntetett szerepet kap, Magyarorsz\u00e1gon j\u00f3szerivel csend \u00f6vezte. A szocialista hi\u00e1nygazdas\u00e1g halad\u00f3 m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben a hi\u00e1ny els\u0151sorban a m\u0171v\u00e9szeti kontextus (k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, piac, nyelv, t\u00e9ma, diskurzus, be\u00e1gyazotts\u00e1g, reflexi\u00f3, viszonyoss\u00e1g, kontroll, stb.) hi\u00e1nya volt, l\u00e9nyeg\u00e9ben nem volt k\u00f6z\u00f6s viszony\u00edt\u00e1si pont a m\u0171v\u00e9szet mibenl\u00e9t\u00e9t illet\u0151en. A halad\u00f3 m\u0171v\u00e9szet e helyett a diktat\u00far\u00e1k fura \u00e1ld\u00e1s\u00e1ban, a felfokozott figyelemben r\u00e9szes\u00fclt, amely egyr\u00e9szt a beavatottak, az \u00fa. n. \u201em\u00e1sodik nyilv\u00e1noss\u00e1g\u201d figyelme, m\u00e1sr\u00e9szt a cenzorok\u00e9. Ez a k\u00e9tf\u00e9le, elt\u00e9r\u0151 motiv\u00e1ci\u00f3j\u00fa, egym\u00e1st gerjeszt\u0151 figyelem hasonl\u00edthatatlanul intenz\u00edv, ugyanakkor saj\u00e1tos, torz szempontrendszere alapj\u00e1n, n\u00e9mileg kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 m\u00f3don szinte b\u00e1rmit visszaigazol. B\u00edzni benne, \u00e9p\u00edteni r\u00e1 vesz\u00e9lyes.<\/p>\r\n\r\n

A nyugati m\u0171v\u00e9szet \u00e9ppen ebben az id\u0151szakban \u00f3ri\u00e1si kritikai energi\u00e1kat mozg\u00f3s\u00edtott. Ez egyr\u00e9szt a kifel\u00e9 hat\u00f3, politikai-t\u00e1rsadalmi kritik\u00e1t, m\u00e1sr\u00e9szt mag\u00e1nak a m\u0171v\u00e9szeti kontextusnak, azon bel\u00fcl a m\u0171v\u00e9szeti piac szerep\u00e9nek n\u00e9mileg \u00f6ngyilkos kritikai anal\u00edzis\u00e9t jelentette. A hetvenes \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9re nem csak a kifel\u00e9 ir\u00e1nyul\u00f3 kritika vesz\u00edti el a b\u00e1zis\u00e1t a hatvannyolc ut\u00e1ni restaur\u00e1ci\u00f3val, hanem a piac is kiker\u00fclhetetlennek bizonyul. Mindez a nyugati m\u0171v\u00e9szet \u00e9thosz\u00e1nak l\u00e1tv\u00e1nyos meggy\u00f6ng\u00fcl\u00e9s\u00e9t hozza mag\u00e1val, ami, mint eml\u00edtettem, egyik alapja a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet konszenzus\u00e1nak.<\/p>\r\n\r\n

Magyarorsz\u00e1gon (\u00e9s feltehet\u0151leg m\u00e1shol is, hasonl\u00f3 geopolitikai helyzetben l\u00e9v\u0151 ter\u00fcletek viszonyai k\u00f6z\u00f6tt), t\u00e1rsadalmi \u00e1gencia \u00e9s piac hi\u00e1ny\u00e1ban a m\u0171v\u00e9szet kv\u00e1zi-romantikus \u00e9thosza ugyanakkor j\u00f3r\u00e9szt \u00e9rintetlen marad. Ennek az \u00e9thosznak Erd\u00e9ly szerint biztosabb mened\u00e9ke a \u201emagatart\u00e1s\u201d, mint ak\u00e1r maga a m\u0171v\u00e9szi munka. Ahogy m\u00e1sutt megjegyzi: \u201e\u2026csak a hermetikusan elz\u00e1rt m\u0171v\u00e9szetnek van igazi rejt\u00e9lyes sug\u00e1rz\u00e1sa, csak annak van \u00e1talak\u00edt\u00f3 ereje. Az a m\u0171v\u00e9szet, ami megjelenik, abban a pillanatban elpuffan. Lehet, hogy inform\u00e1l, de egy olyan dologr\u00f3l, ami m\u00e1r nem fontos\u2026 \u00e9s tal\u00e1n sose volt fontos.\u201d (7)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Erd\u00e9ly mott\u00f3k\u00e9nt id\u00e9zett tilt\u00e1sa term\u00e9szetesen az adott kultur\u00e1lis, t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai k\u00f6rnyezetben, \u00e9s az adott \u00e9let\u00fat szubjekt\u00edv folyamat\u00e1ban \u00e9rtelmezend\u0151, mindazon\u00e1ltal problematikus. Magyarorsz\u00e1gon az id\u0151szak szubkultur\u00e1lis, szubpolitikai l\u00e9t\u00e9t m\u00e1r \u00f3vatos szervezked\u00e9s jellemzi. Ez a Charta 77, a szamizdat kora, a fiatalok m\u00e1sodik otthona lesz a m\u00e9g a sz\u00fcks\u00e9g\u00e1llapot bevezet\u00e9se el\u0151tt \u00e1ll\u00f3 Lengyelorsz\u00e1g, megindul az ellenz\u00e9ki erjed\u00e9s. A m\u0171v\u00e9szetben viszont ekkor form\u00e1l\u00f3dik az avantg\u00e1rd\/neo-avantg\u00e1rd hagyom\u00e1nnyal (\u00e9s Erd\u00e9llyel mag\u00e1val) a posztmodern hull\u00e1main szembefordul\u00f3, apolitikus magyar transz-avantg\u00e1rd. (8)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Ezzel egy\u00fctt, Erd\u00e9ly \u00e1ll\u00e1spontja is mintha n\u00e9mileg felel\u0151s volna az\u00e9rt, hogy oly kev\u00e9s szimbolikus t\u0151ke \u00e1ramlott vissza a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9letbe a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n, az ellenz\u00e9ki szerepek honor\u00e1l\u00e1sakor. Sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesen k\u00f6vetkezetes kijelent\u00e9sei \u2013 mintha csak egy asztalfi\u00f3kb\u00f3l \u201esug\u00e1rozn\u00e1nak\u201d (9)<\/a> \u2013 hivatkoz\u00e1si alapjai maradtak egy hasonl\u00f3, \u00e1m a megv\u00e1ltozott t\u00e1rsadalmi-politikai viszonyok k\u00f6z\u00f6tt m\u00e1r-m\u00e1r anakronisztikus, felh\u00edgult m\u0171v\u00e9szeti habitusnak, amely eg\u00e9szen a k\u00e9tezres \u00e9vekig \u00e1ltal\u00e1nos volt Magyarorsz\u00e1gon.<\/p>\r\n\r\n

***<\/CENTER><\/p>\r\n\r\n

Magyarorsz\u00e1gon a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet diskurzus\u00e1nak \u00e9s rendszer\u00e9nek ki\u00e9p\u00fcl\u00e9se, hosszas ellen\u00e1ll\u00e1st, \u00e9rtetlenked\u00e9st, t\u00e9tova k\u00eds\u00e9rleteket k\u00f6vet\u0151en, \u00e9rdemben 2005 k\u00f6r\u00fcl kezd\u0151d\u00f6tt. (10)<\/a> A cs\u00facsint\u00e9zm\u00e9nyeknek (Ludwig M\u00fazeum, M\u0171csarnok) az addigin\u00e1l hat\u00e1rozottabb ki\u00e1ll\u00e1sa mellett sz\u00e1mos olyan kisebb-nagyobb int\u00e9zm\u00e9nyi kezdem\u00e9nyez\u00e9s indul el, amelyek els\u0151dleges c\u00e9lja a magyar m\u0171v\u00e9szet \u201ekort\u00e1rs\u00edt\u00e1sa\u201d, a helyi kontextus adapt\u00e1l\u00e1sa a glob\u00e1lis piacra (ACAX, kur\u00e1tork\u00e9pz\u00e9s az MKE-n, tranzit.hu stb.). Ezeknek az int\u00e9zm\u00e9nyeknek itt els\u0151sorban az eduk\u00e1ci\u00f3s tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t emeln\u00e9m ki, amelynek k\u00e9t fontos hozad\u00e9ka volt: egyr\u00e9szt elindult a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni magyar m\u0171v\u00e9szet kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti szempontok szerinti feldolgoz\u00e1sa, egyfajta geneal\u00f3gia kialak\u00edt\u00e1sa a jelen kontextusok sz\u00e1m\u00e1ra, m\u00e1sr\u00e9szt nyit\u00e1s volt megfigyelhet\u0151 a t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyokon \u00e9s a civil szf\u00e9r\u00e1n kereszt\u00fcl a jelen t\u00e1rsadalmi val\u00f3s\u00e1ga fel\u00e9. Az eddig elmondottakat figyelembe v\u00e9ve egyik sem egyszer\u0171 feladat.<\/p>\r\n\r\n

K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00fagy nem, hogy ez a megk\u00e9sve kialakul\u00f3 strukt\u00fara gyakorlatilag abort\u00e1l\u00f3dott. 2010 \u00f3ta Magyarorsz\u00e1gon valamennyi, \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gban fenyegetett kultur\u00e1lis ter\u00fclet k\u00f6z\u00fcl tal\u00e1n a kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet szenvedte el a legnagyobb megvon\u00e1sokat, n\u00e9mely esetben (mint a M\u0171csarnok \u00e1tj\u00e1tsz\u00e1sa a Magyar M\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mi\u00e1nak) szinte atavisztikus szimbolikus er\u0151szakot. Az infrastrukt\u00fara elemeinek ki\u00e9heztet\u00e9se mellett a konzervat\u00edv-nacionalista kult\u00farair\u00e1ny\u00edt\u00e1s megsz\u00e1llja a k\u00f6ztereket, szinte kiz\u00e1r\u00f3lagos a jelenl\u00e9te a nyomtatott sajt\u00f3ban, kisaj\u00e1t\u00edtja \u00e9s eltorz\u00edtja a nemzeti eml\u00e9kezetet.<\/p>\r\n\r\n

Sz\u0171kebb f\u00f3kuszunkba tartoz\u00f3 probl\u00e9ma, hogy a hatalom kisaj\u00e1t\u00edtotta a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet retorikai k\u00e9szlet\u00e9nek egy r\u00e9sz\u00e9t is, amennyiben hangzatosan transznacion\u00e1lis p\u00e9nz\u00fcgyi hatalom-, bank-, megszor\u00edt\u00e1s- \u00e9s globaliz\u00e1ci\u00f3ellenes. Mivel a magyarorsz\u00e1gi praxisban tov\u00e1bbra sem gy\u00f6kerezett meg a glob\u00e1lis kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet baloldali anti-neoliberalizmusa (a \u201ehalad\u00f3\u201d magyar \u00e9rtelmis\u00e9g liber\u00e1lis), ez\u00e9rt ennek k\u00ednz\u00f3 ellentmond\u00e1sai elv\u00e9tve ker\u00fclnek csak sz\u00f3ba.<\/p>\r\n\r\n

A m\u0171v\u00e9szeti szc\u00e9na v\u00e1laszul eddig nem tapasztalt m\u00f3don szervezkedni kezdett, platformok, csoportok alakultak, rendszeresek a f\u00f3rumok, sz\u00e1mos ki\u00e1ll\u00e1s, t\u00fcntet\u00e9s, akci\u00f3 zajlott. Mindennek ellen\u00e9re jelenleg a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet oldal\u00e1r\u00f3l \u00e9rkez\u0151 kritika szinte teljesen visszhangtalan. Ebben, a ter\u00fclet hagyom\u00e1nyos elszigetelts\u00e9ge ok\u00e1n, szerepe van a t\u00e9nynek, hogy j\u00f3l beazonos\u00edthat\u00f3 m\u00f3don a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet oldal\u00e1r\u00f3l \u00e9rkezik. Ugyanakkor szerepe van benne annak is, hogy belterjes k\u00e9rd\u00e9sekre korl\u00e1toz\u00f3dik, a felvet\u00e9sek gyakran nem mutatnak az adott ter\u00fclet \u00e9rdekein t\u00fal (a c\u00e9lok k\u00f6z\u00f6tt kiemelt helyen szerepel a \u201eszakmai egyeztet\u00e9st!\u201d jelszava \u2013 Tam\u00e1s G\u00e1sp\u00e1r Mikl\u00f3s \u00e9szrev\u00e9tele), hogy az expon\u00e1lt csoportok mindenen t\u00fal v\u00e9delmezik a politikai semlegess\u00e9g\u00fcket, ugyanakkor exkluz\u00edvak, valamint hogy a glob\u00e1lis kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet diskurzus\u00e1n szocializ\u00e1l\u00f3dott, j\u00f3r\u00e9szt fiatal k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g nyelvezete az adott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9rthetetlen, kreativit\u00e1suk gyakran hermetikus, felvet\u00e9seik, c\u00e9ljaik a sz\u00e9les nyilv\u00e1noss\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rtelmezhetetlenek.<\/p>\r\n\r\n

Mindazon\u00e1ltal nem tudjuk, hogy lehetett volna-e, lehetne-e j\u00f3l csin\u00e1lni. \u00c9l benn\u00fcnk a gyan\u00fa, hogy a maga konszenzusos, kifinomult protokollj\u00e1val a glob\u00e1lis kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet ki\u00e9lezett t\u00e1rsadalmi-politikai helyzetekben inadekv\u00e1t az olyan populista elitekkel \u00e9s cs\u0151csel\u00e9kekkel szemben, amelyek egyoldal\u00faan felmondj\u00e1k a nyugati t\u00edpus\u00fa t\u00e1rsadalmi szerz\u0151d\u00e9st. A gyenge kritikai trad\u00edci\u00f3knak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a jeges pressz\u00fara egyel\u0151re nem v\u00e1ltotta be a felszakad\u00e1s, az epif\u00e1nia lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek fel-fel\u00e9led\u0151 rem\u00e9ny\u00e9t. A jelenlegi magyar helyzetben nincs benne az \u00e1ltal\u00e1nos felkel\u00e9s vagy ak\u00e1r egy ellenz\u00e9ki t\u00f6megmozgalom lehet\u0151s\u00e9ge \u2013 a m\u0171v\u00e9szetnek nincs hov\u00e1 csatlakoznia.<\/p>\r\n\r\n

Van olyan, \u00e9rtelmis\u00e9gi k\u00f6r\u00f6kben egyre elterjedtebb n\u00e9zet is, mely szerint ma itt legink\u00e1bb \u00fcv\u00f6lteni lehet\/kell; mert az artikul\u00e1l\u00e1s maga is kollabor\u00e1ns aktus. Nyitva \u00e1ll ezen fel\u00fcl a bels\u0151 \u00e9s k\u00fcls\u0151 disszidencia lehet\u0151s\u00e9ge is, amely am\u00fagy is intim m\u00f3don k\u00f6t\u0151dik a halad\u00f3 magyar m\u0171v\u00e9szet hagyom\u00e1nyaihoz: mind Magyarorsz\u00e1gon, mind a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeten k\u00edv\u00fcl van t\u00e9r.<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n\r\n

(1)<\/a> Az Artycok TV \u00e1ltal kiadott, magyar r\u00e9szr\u0151l Szalai Bori \u00e1ltal szerkesztett Close-up: Post-transition Writings<\/I> (2014) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv<\/a> felk\u00e9r\u00e9s\u00e9re 2014 augusztus\u00e1ban \u00edrott \u201eJegyzetek kritik\u00e1r\u00f3l \u00e9s kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetr\u0151l\u201d c\u00edm\u0171 sz\u00f6veg n\u00e9h\u00e1ny ponton friss\u00edtett v\u00e1ltozata.<\/p>\r\n

(2)<\/a> Cuauht\u00e9moc Medina, Contemp(t)orary: Eleven Theses, in: e-flux journal<\/I> 12. sz. http:\/\/www.e-flux.com\/journal\/contemptorary-eleven-theses\/<\/a><\/p>\r\n

(3)<\/a> U.o.<\/p>\r\n

(4)<\/a> U.o.<\/p>\r\n

(5)<\/a> Alexander Kiosszev remek, az\u00f3ta kiss\u00e9 t\u00falhaszn\u00e1lt metafor\u00e1ja \u201ef\u00e9l-periferikus\u201d eur\u00f3pai \u00e1llamok 19. sz\u00e1zadi nemzeti \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek jellemz\u00e9s\u00e9re (Notes on Self-Colonising Cultures, angol megjelen\u00e9s in: After the Wall \u2013 Art and Culture in post-Communist Europe<\/I>, katal\u00f3gus, Moderna Museet, Stockholm, 1999).<\/p>\r\n

(6)<\/a> Artpool, http:\/\/www.artpool.hu\/Erdely\/Posztneo.html<\/a><\/p>\r\n

(7)<\/a> Erd\u00e9ly megjegyz\u00e9se Birk\u00e1s \u00c1kos Ki az \u00e1ldozat? Ki a tettes? \u00c9s Mi a teend\u0151?<\/I> c\u00edm\u0171 nyilv\u00e1nos el\u0151ad\u00e1s\u00e1nak vit\u00e1j\u00e1ban (RABINEC Gal\u00e9ria, 1982. december). Artpool: http:\/\/www.artpool.hu\/Al\/al01\/Birkas1.html<\/a><\/p>\r\n

(8)<\/a> A magyar transz-avantg\u00e1rd, a magyar m\u0171v\u00e9szet utols\u00f3 \u201enagy dob\u00e1sa\u201d egyfajta z\u00e1rv\u00e1ny maradt \u2013 hasonl\u00f3an a magyar piacgazdas\u00e1g \u00e9s demokr\u00e1cia kezdeti sikereihez, els\u0151bbs\u00e9g\u00e9hez a volt szocialista t\u00e1bor viszonylat\u00e1ban. A magyar m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let meglehet\u0151sen enerv\u00e1ltan fogadta a val\u00f3s\u00e1gos rendszerv\u00e1lt\u00e1ssal el\u0151\u00e1llt \u00faj helyzetet, mintha m\u00e1r ell\u0151tte volna az \u00f6sszes puskapor\u00e1t.<\/p>\r\n

(9)<\/a> Ha m\u00e1r felel\u0151ss\u00e9get eml\u00edt\u00fcnk: egyre ink\u00e1bb \u00fagy t\u0171nik, hogy Erd\u00e9ly \u00e9s m\u0171ve v\u00e9gleg ott ragadt abban a bizonyos fi\u00f3kban, ahol, elt\u00e9r\u0151en m\u00e1s sug\u00e1rz\u00f3 anyagokt\u00f3l, egyre gyorsabban felez\u0151dik.<\/p>\r\n

(10)<\/a> Az eg\u00e9sz posztszocialista kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetet szempontj\u00e1b\u00f3l k\u00fcl\u00f6n t\u00e9ma lehetne a Soros Kort\u00e1rs M\u0171v\u00e9szeti K\u00f6zpontok tev\u00e9kenys\u00e9ge. Az SCCA Magyarorsz\u00e1gon a kilencvenes \u00e9vekben jelent\u0151s k\u00eds\u00e9rleteket tett a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti paradigma meghonos\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Leg\u00f6sszehangoltabb t\u00e1mad\u00e1suk a m\u0171v\u00e9szeti gondolkod\u00e1s \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyrendszer ellen az 1993-as Polif\u00f3nia<\/I> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s volt<\/a>, amely, a k\u00f6zeg passz\u00edv \u00e9s akt\u00edv ellen\u00e1ll\u00e1sa miatt, a deklar\u00e1lt c\u00e9lok (t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az amerikai probl\u00e9mamegsz\u00f3l\u00edt\u00f3 m\u0171v\u00e9szet meghonos\u00edt\u00e1sa) megval\u00f3sul\u00e1sa tekintet\u00e9ben grandi\u00f3zus buk\u00e1s lett. A SCCA ezut\u00e1n r\u00f6viddel megsz\u0171nt, illetve \u00e1talakult C3-m\u00e1, amely, elt\u00e9r\u0151 profilja ok\u00e1n, nem vitte tov\u00e1bb ezt a munk\u00e1t. A Soros Alap\u00edtv\u00e1ny 18 posztszocialista orsz\u00e1gban volt jelen a kilencvenes \u00e9vekben, \u00e9s t\u00f6bb helyen a magyarorsz\u00e1gin\u00e1l j\u00f3val instrument\u00e1lisabb szerepet j\u00e1tszott a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet kialakul\u00e1s\u00e1ban. Ehhez m\u00e9rten \u00e9rdekes, hogy milyen kev\u00e9s eml\u00edt\u00e9st kap a vonatkoz\u00f3 \u00e1ttekint\u00e9sekben (l\u00e1sd pl. East-Art Map).<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    Sz\u00e1mos k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 felfog\u00e1s l\u00e9tezik a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet beazonos\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Vannak, akik sz\u00e1m\u00e1ra egyszer\u0171 kronol\u00f3gia k\u00e9rd\u00e9se, m\u00e1sok a jelen t\u00e1rsadalmi-politikai val\u00f3s\u00e1g\u00e1ba val\u00f3 be\u00e1gyazotts\u00e1got tartj\u00e1k elengedhetetlennek. \u00c1m, legyen b\u00e1r egyfajta tipol\u00f3giai kimer\u00fclts\u00e9g vagy egyszer\u0171 lustas\u00e1g k\u00f6vetkezm\u00e9nye, a \u201ekort\u00e1rs\u201d terminusnak szinte nincs kih\u00edv\u00f3ja, mikor arr\u00f3l az integr\u00e1ns, glob\u00e1lis rendszerr\u0151l k\u00edv\u00e1nunk sz\u00f3lni, amely a vil\u00e1g m\u0171v\u00e9szeti termel\u00e9s\u00e9t 20-25 […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630897,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-400950","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400950","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400950"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400950\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630897"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400950"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400950"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400950"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}