{"id":400956,"date":"2015-04-14T22:00:00","date_gmt":"2015-04-14T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400956"},"modified":"2015-04-14T22:00:00","modified_gmt":"2015-04-14T22:00:00","slug":"a-digitalis-kornyezet","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/szabad-kez\/a-digitalis-kornyezet\/","title":{"rendered":"A digit\u00e1lis k\u00f6rnyezet"},"content":{"rendered":"
\r\n

Az al\u00e1bbiakban r\u00f6viden szeretn\u00e9m \u00e1ttekinteni azokat a megold\u00e1sokat, amelyeket a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p k\u00edn\u00e1l a felhaszn\u00e1l\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra m\u0171veletek v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1ra, majd ennek f\u00e9ny\u00e9ben vizsg\u00e1lni azt, hogy ebben a k\u00f6rnyezetben milyen k\u00e9sztet\u00e9sek \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclnek a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9ppel v\u00e9gzett m\u0171v\u00e9szi munka vonatkoz\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\r\n

A hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s alapja, amin kereszt\u00fcl a m\u0171v\u00e9sz dolgozik a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9ppel, a grafikus felhaszn\u00e1l\u00f3i fel\u00fcletet (GUI), illetve az erre \u00e9p\u00fcl\u0151 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 c\u00e9lszoftverek. Ezek alkotj\u00e1k azt a k\u00f6rnyezetet, amiben m\u0171veleteket lehet v\u00e9grehajtani.<\/p>\r\n

Ezen k\u00f6rnyzet alaptulajdons\u00e1ga, hogy metafor\u00e1kra \u00e9s szimul\u00e1ci\u00f3kra \u00e9p\u00fcl. Amikor egy m\u0171veletet hajtunk v\u00e9gre a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pen, akkor val\u00f3j\u00e1ban algoritmus(ok)at enged\u00fcnk r\u00e1 az adott adat\u00e1llom\u00e1nyra, m\u00e9gsem ezt l\u00e1tjuk, hanem azt, amit a felhaszn\u00e1l\u00f3i fel\u00fclet el\u00e9nk rajzol.<\/p>\r\n

M\u00e1r maga az alapmetafora, az oper\u00e1ci\u00f3s rendszerek \u00e1ltal \u00e1ltal\u00e1nosan haszn\u00e1lt, az irodai munka vil\u00e1g\u00e1ra utal\u00f3 \u201e\u00edr\u00f3asztal\u201d is ilyen szimul\u00e1ci\u00f3, amit annak \u00e9rdek\u00e9ben alkalmaznak, hogy ne kelljen speci\u00e1lis m\u00e9rn\u00f6ki tud\u00e1s a g\u00e9pkezel\u00e9shez, laikusok sz\u00e1m\u00e1ra is hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9 v\u00e1ljon az eszk\u00f6z.<\/p>\r\n

Pontosabban nem is puszt\u00e1n eszk\u00f6z: a grafikus felhaszn\u00e1l\u00f3i fel\u00fclet kidolgoz\u00e1s\u00e1nak egyik \u00fatt\u00f6r\u0151je, Alan Kay szerint a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p nem eszk\u00f6z (noha eszk\u00f6z\u00f6k sokas\u00e1g\u00e1t foglalja mag\u00e1ba), hanem \u201emetam\u00e9dium\u201d, \u2013 azaz olyan rendszer, amely \u00faj m\u00e9dia-eszk\u00f6z\u00f6ket \u00e9s \u00faj t\u00edpus\u00fa m\u00e9diumokat gener\u00e1l. (1)<\/a> Egy m\u00e1sik pion\u00edr, Ted Nelson \u201ehiperm\u00e9di\u00e1nak\u201d nevezte ugyanezt a rendszert.<\/p>\r\n

A c\u00e9lszoftverek a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00edpus\u00fa adatokkal (sz\u00f6veg, k\u00e9p, mozg\u00f3k\u00e9p stb.) val\u00f3 speci\u00e1lis b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dot szolg\u00e1lj\u00e1k, azonban hasonl\u00f3 m\u00f3don metaforikus nyelven kommunik\u00e1lnak a felhaszn\u00e1l\u00f3val.<\/p>\r\n

Bizonyos szempontb\u00f3l m\u00e1r mag\u00e1t az adat-reprezent\u00e1ci\u00f3t is szimul\u00e1ci\u00f3nak lehet tekinteni, hisz kor\u00e1bban m\u00e1r l\u00e9tez\u0151 m\u00e9diumok \u00e9s m\u00f3dszerek (mint p\u00e9ld\u00e1ul a nyomtat\u00e1s, a f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s, a vide\u00f3, az anim\u00e1ci\u00f3) digit\u00e1lis k\u00f6rnyezetben val\u00f3 rekonstrukci\u00f3j\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3. Mindebb\u0151l k\u00f6vetkezik a k\u00e9rd\u00e9s: fenntarthat\u00f3-e az imit\u00e1ci\u00f3mentes m\u0171v\u00e9szi munka krit\u00e9riuma a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pen v\u00e9grehajtott m\u0171veletek vonatkoz\u00e1s\u00e1ban?<\/p>\r\n

A szoftvertanulm\u00e1nyok prominens protagonist\u00e1ja, Lev Manovich hangs\u00falyozza, hogy a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes m\u00e9diahaszn\u00e1lat m\u00f3dszereit kidolgoz\u00f3 m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k (Kay, Engelbart, Nelson \u00e9s munkat\u00e1rsaik) (2)<\/a> nem puszt\u00e1n a kor\u00e1bbi m\u00e9diumok szimul\u00e1ci\u00f3j\u00e1t k\u00edv\u00e1nt\u00e1k l\u00e9trehozni, hanem \u201e\u00faj tulajdons\u00e1gokkal rendelkez\u0151 \u00faj m\u00e9dium\u201d megalkot\u00e1sa volt a c\u00e9ljuk, melyek \u201ea kommunik\u00e1ci\u00f3, a tanul\u00e1s \u00e9s az alkot\u00e1s \u00faj m\u00f3djait teszik lehet\u0151v\u00e9\u201d. (3)<\/a> A szimul\u00e1ci\u00f3 ez esetben az ismer\u0151s m\u00f3dszerek implement\u00e1ci\u00f3j\u00e1t jelenti \u2013 \u00faj funkci\u00f3kkal kieg\u00e9sz\u00edtve.<\/p>\r\n

Fontos hangs\u00falyozni az \u00faj funkci\u00f3kat: m\u00edg a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes parancsok egy r\u00e9sze kor\u00e1bbi (anal\u00f3g) kommunik\u00e1ci\u00f3s technik\u00e1k sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes k\u00f6rnyezetbe val\u00f3 \u00e1t\u00fcltet\u00e9s\u00e9nek eredm\u00e9nyek\u00e9ppen ker\u00fcltek a digit\u00e1lis k\u00e9szletbe, addig m\u00e1s parancsok (mint p\u00e9ld\u00e1ul a m\u00e1sol\u00e1s, a beilleszt\u00e9s, a t\u00f6rl\u00e9s, a mozgat\u00e1s, a v\u00e1ltoztathat\u00f3 n\u00e9zet) m\u00e1r ebben a k\u00f6rnyezetben j\u00f6ttek l\u00e9tre \u00e9s univerz\u00e1lisan alkalmazhat\u00f3k b\u00e1rmilyen szoftver \u00e9s adat\u00e1llom\u00e1ny eset\u00e9ben.<\/p>\r\n

Manovich szerint a kor\u00e1bbi technik\u00e1k ezen t\u00fal sem maradnak \u00e9rintetlenek, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 eredet\u0171 parancsk\u00e9szletek \u00e9s a hozz\u00e1juk kapcsol\u00f3d\u00f3 adat\u00e1llom\u00e1nyok keveredni kezdenek olyan m\u00f3dokon, ahogyan az kor\u00e1bban nem volt lehets\u00e9ges.<\/p>\r\n

Ezt a folyamatot Manovich hibridiz\u00e1ci\u00f3<\/i>nak nevezi, megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetve a multim\u00e9di\u00e1t\u00f3l, melynek eset\u00e9ben a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e1llom\u00e1nyok ugyan k\u00f6z\u00f6s platformon jelennek meg, de nem veszik fel egym\u00e1s tulajdons\u00e1gait, nyelvileg sem keverednek. A hibridiz\u00e1ci\u00f3 folyamata Manovich szerint egyben a lehet\u0151s\u00e9gek gazdagod\u00e1sa is. (4)<\/a><\/p>\r\n

Mindez felfoghat\u00f3 a huszadik sz\u00e1zad elej\u00e9n domin\u00e1ns modernista paradigma ellent\u00e9tek\u00e9nt is \u2013 m\u00edg ott az egyes m\u00e9diumokra jellemz\u0151 saj\u00e1tos nyelv felfedez\u00e9se \u00e1llt az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban, addig itt a nyelvek kompatibilit\u00e1sa \u00e1ll a figyelem f\u00f3kusz\u00e1ban.<\/p>\r\n

Az oper\u00e1ci\u00f3s rendszerek \u00e9s a c\u00e9lszoftverek felhaszn\u00e1l\u00f3i fel\u00fcleteinek tekintet\u00e9ben is megfigyelhet\u0151 ez a konzisztencia. P\u00e9ldak\u00e9nt a Macintosh oper\u00e1ci\u00f3s rendszert (OSX) eml\u00edten\u00e9m (mely k\u00f6ztes \u00e1llapotot k\u00e9pvisel a grafikus felhaszn\u00e1l\u00f3i fel\u00fcletet val\u00f3j\u00e1ban kidolgoz\u00f3 Xerox PARC laborat\u00f3rium \u00e1ltal l\u00e9trehozott, \u00fatt\u00f6r\u0151 Smalltalk \u00e9s a ma legelterjedtebbnek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 Microsoft Windows k\u00f6z\u00f6tt), mivel ez a c\u00e9g motiv\u00e1lta a legsz\u00e9lesebb k\u00f6rben haszn\u00e1lt grafikus szoftverek fejleszt\u00e9s\u00e9t, \u00e9s mert kezdett\u0151l fogva dokument\u00e1lt form\u00e1ban is meghat\u00e1rozta a szoftverfejleszt\u00e9s tervez\u00e9si elveit. (5)<\/a><\/p>\r\n

Ezek az Apple \u00e1ltal kultiv\u00e1lt tervez\u00e9si elvek (melyeknek kulcsszavai: metafor\u00e1k, ment\u00e1lis modellek, direkt kezelhet\u0151s\u00e9g, visszacsatol\u00e1s, k\u00f6vetkezetess\u00e9g, megbocs\u00e1t\u00e1s, WYSIWYG)(6)<\/a> hat\u00e1rozz\u00e1k meg azokat a k\u00e9sztet\u00e9seket (affordances), melyeket az adott szoftver k\u00edn\u00e1l a felhaszn\u00e1l\u00f3nak.<\/p>\r\n

Ezek a k\u00e9sztet\u00e9sek van den Muijsenberg szerint a k\u00f6vetkez\u0151k: \u201emetaforikus t\u00e1rgyakon \u00e9s folyamatokon kereszt\u00fcl t\u00f6rt\u00e9n\u0151 reprezent\u00e1ci\u00f3 (szimul\u00e1lt azonnali vizu\u00e1lis visszajelz\u00e9s, WYSIWYG strat\u00e9gia), a fizika t\u00f6rv\u00e9nyeit figyelmen k\u00edv\u00fcl hagy\u00f3 m\u0171veletek, tanulhat\u00f3s\u00e1g \u00e9s viszaford\u00edthat\u00f3s\u00e1g\u201d. (7)<\/a><\/p>\r\n

A szimul\u00e1ci\u00f3 egyik oka \u00e9s magyar\u00e1zata ezek szerint a vizu\u00e1lis visszajelz\u00e9s annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy a felhaszn\u00e1l\u00f3 biztos lehessen abban, hogy a parancs v\u00e9grehajt\u00e1sa folyamatban van \u00e9s a k\u00edv\u00e1nt eredm\u00e9ny hamarosan el\u0151\u00e1ll.<\/p>\r\n

M\u00e1s szempontb\u00f3l szimul\u00e1ci\u00f3nak tekinthet\u0151 a visszaford\u00edthat\u00f3s\u00e1g biztos\u00edt\u00e1sa is, hisz csak a \u201ement\u00e9s\u201d parancs kiad\u00e1sa ut\u00e1n v\u00e1lik t\u00e9nylegess\u00e9 az adott m\u0171velet. Szimul\u00e1ci\u00f3nak sz\u00e1m\u00edt a h\u00e1romdimenzi\u00f3s t\u00e9r \u00e9rz\u00e9keltet\u00e9se is s\u00edk fel\u00fcleten, de ez a k\u00e9pek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l m\u00e1r ismer\u0151s jelens\u00e9g \u2013 itt a mozgat\u00e1s lehet\u0151s\u00e9ge az \u00faj elem.<\/p>\r\n

Modell-helyzetk\u00e9nt is l\u00e9trej\u00f6het szimul\u00e1ci\u00f3 (p\u00e9ld\u00e1ul \u201ea fizika t\u00f6rv\u00e9nyeit figyelmen k\u00edv\u00fcl hagy\u00f3 m\u0171veletek\u201d eset\u00e9ben), de ugyan\u00edgy lehets\u00e9ges t\u00e9nyleges folyamatok adatainak megfigyel\u00e9se, processz\u00e1l\u00e1sa \u00e9s m\u00e1s folyamatokkal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 val\u00f3s idej\u0171 \u00f6sszekapcsol\u00e1sa is.<\/p>\r\n

A legelterjedtebb k\u00e9pfeldolgoz\u00f3 program, az Adobe Photoshop fejleszt\u00e9s\u00e9t annak idej\u00e9n Macintosh platformra kezdt\u00e9k meg, ez\u00e9rt k\u00e9sztet\u00e9s-k\u00e9szlete is konverg\u00e1l az Apple \u00e1ltal lefektetett tervez\u00e9si elvekkel. Alapja ugyanakkor a k\u00e9pfeldolgoz\u00e1s sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 biztos\u00edt\u00e1sa. Van den Muijsenberg szerint ez a szoftver alapvet\u0151en a k\u00e9pek pixeleinek manipul\u00e1l\u00e1s\u00e1ra k\u00e9sztet.<\/p>\r\n

A pixelek manipul\u00e1ci\u00f3ja azonban v\u00e1ltozatos ir\u00e1ny\u00fa \u00e9s m\u00e9rt\u00e9k\u0171 lehet. A k\u00e9pstrukt\u00far\u00e1ba val\u00f3 radik\u00e1lis beavatkoz\u00e1st eredm\u00e9nyez p\u00e9ld\u00e1ul a clone stamp<\/i> alkalmaz\u00e1sa (\u00e9pp elkend\u0151z\u0151 term\u00e9szete ok\u00e1n), m\u00edg a t\u00f3nusok finomhangol\u00e1sa (a fot\u00f3s s\u00f6t\u00e9tkamr\u00e1b\u00f3l ismer\u0151s m\u0171velet) nem okoz \u00e9rdemi v\u00e1ltoz\u00e1st a k\u00e9p elemeinek \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9ben.<\/p>\r\n

A k\u00e9pstrukt\u00far\u00e1ba m\u00e1s m\u00f3don avatkozik be a Photoshop egyik imm\u00e1r alapvet\u0151nek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 funkci\u00f3ja, a r\u00e9tegek alkalmaz\u00e1sa. (8)<\/a> Ez a funkci\u00f3 lehet\u0151v\u00e9 teszi a k\u00e9p t\u00e9rbeli kiterjeszt\u00e9s\u00e9t az\u00e1ltal, hogy az egyes k\u00e9pelemek vagy be\u00e1ll\u00edt\u00e1sok kezel\u00e9s\u00e9t elk\u00fcl\u00f6n\u00edti, szabadon csoportos\u00edthat\u00f3v\u00e1 alak\u00edtja, azaz eleve abb\u00f3l indul ki, hogy egy k\u00e9p t\u00e9rben is kompon\u00e1lt, r\u00e9tegekb\u0151l \u00e1ll \u2013 hasonl\u00f3an az anal\u00f3g cell-anim\u00e1ci\u00f3 vagy a t\u00f6bbcsatorn\u00e1s hangfelv\u00e9tel technik\u00e1j\u00e1hoz. Ugyanez a logika \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl a nemline\u00e1ris videov\u00e1g\u00e1s vonatkoz\u00e1s\u00e1ban is, ott is csatorn\u00e1nak nevezik a r\u00e9teget. (9)<\/a><\/p>\r\n

M\u00e1r l\u00e9tez\u0151 fizikai strukt\u00far\u00e1k \u00e9s m\u0171veletek sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes szimul\u00e1ci\u00f3ja Manovich szerint egyben azok feljav\u00edt\u00e1s\u00e1val \u00e9s augument\u00e1ci\u00f3j\u00e1val (kor\u00e1bban nem hozz\u00e1juk tartoz\u00f3 tulajdons\u00e1gokkal val\u00f3 felruh\u00e1z\u00e1sukkal) j\u00e1r egy\u00fctt. Az egyes szimul\u00e1ci\u00f3k (mint mondjuk a m\u0171v\u00e9szi vagy m\u00e9rn\u00f6ki el\u0151k\u00e9peikre nev\u00fckben metaforikusan is utal\u00f3 filterek) t\u00f6bbnyire numerikusan param\u00e9terezhet\u0151k, \u00e1m csak egy bizonyos hat\u00e1ron bel\u00fcl \u201eszimul\u00e1lj\u00e1k\u201d az adott effektust, azon t\u00fal torz\u00edtanak \u2013 azaz kil\u00e9pnek a r\u00e1juk ruh\u00e1zott metaforikus keretb\u0151l, s egyre ink\u00e1bb l\u00e1that\u00f3v\u00e1 teszik saj\u00e1tos, \u201ealgoritmikus\u201d term\u00e9szet\u00fcket. (10)<\/a><\/p>\r\n

A metafor\u00e1k haszn\u00e1lata nemcsak a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes interf\u00e9szekben, de az emberi nyelvben is \u00e1ltal\u00e1nosnak mondhat\u00f3. A kognit\u00edv nyelv\u00e9szet megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se szerint absztrakt koncepci\u00f3ink t\u00f6bbs\u00e9ge test\u00fcnk \u00e9s k\u00f6rnyezet\u00fcnk szenzomotorikus tapasztalatainak metaforikus projekci\u00f3ja. (11)<\/a> Az interf\u00e9sz szintj\u00e9n a metafor\u00e1k hasonl\u00f3 m\u00f3don a g\u00e9p-ember kommunik\u00e1ci\u00f3t t\u00e1mogatj\u00e1k.<\/p>\r\n

A szimul\u00e1ci\u00f3 sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes k\u00f6rnyezetben teh\u00e1t jelentheti ugyan valaminek az elkend\u0151z\u00e9s\u00e9t, imit\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, de a rendszer lehet\u0151v\u00e9 teszi az \u00f6nreflexi\u00f3t, a folyamatok val\u00f3di term\u00e9szet\u00e9nek megmutat\u00e1s\u00e1t is. V\u00e9geredm\u00e9nyben a m\u0171v\u00e9sz, mint felhaszn\u00e1l\u00f3 intenci\u00f3i \u00e9s \u2013 performat\u00edv m\u00f3don kibontakoz\u00f3 \u2013 d\u00f6nt\u00e9sei ment\u00e9n alakul egyik vagy m\u00e1sik ir\u00e1nyba a folyamat.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

(1)<\/a> Alan Kay: Computer Software, Scientific American<\/i> (September 1984), id\u00e9zi Manovich in: Software Takes Command<\/i>, Bloomsbury Academic, New York, 2013.<\/p>\r\n

(2)<\/a> Manovich hangs\u00falyozza az utak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g\u00e9t: m\u00edg Engelbart \u00e9s munkat\u00e1rsai irodai k\u00f6rnyezetet, addig Kay \u00e9s csapata m\u00e9diatervez\u0151 m\u00f3dszereket fejlesztettek.<\/p>\r\n

(3)<\/a> Lev Manovich: Software Takes Command<\/i>. Bloomsbury Academic, New York, 2013. k\u00e9zirat:
\r\nhttp:\/\/softwarestudies.com\/softbook\/manovich_softbook_11_20_2008.doc<\/a><\/p>\r\n

(4)<\/a> I. m.<\/p>\r\n

(5)<\/a> OSX Human Interface Guidelines<\/a><\/p>\r\n

(6)<\/a> What You See Is What You Get \u2013 ALAKH\u0170
\r\nhttp:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/WYSIWYG<\/a><\/p>\r\n

(7)<\/a> Herman van den Muijsenberg: Identifying affordances in Adobe Photoshop<\/i>, MA Thesis, Utrecht University, 2012.
\r\nhttp:\/\/igitur-archive.library.uu.nl\/student-theses\/2013-0128-200846\/Thesis%20Herman%20van%20den%20Muijsenberg.pdf<\/a><\/p>\r\n

(8)<\/a> A harmadik disztrib\u00faci\u00f3ban t\u0171ntek fel el\u0151sz\u00f6r a layerek, ma m\u00e1r ezres nagys\u00e1grendben tudja a program kezelni \u0151ket.<\/p>\r\n

(9)<\/a> Lev Manovich: Inside Photoshop, Computational Culture<\/i>, November 2011
\r\nhttp:\/\/computationalculture.net\/article\/inside-photoshop<\/a><\/p>\r\n

(10)<\/a> I. m.<\/p>\r\n

(11)<\/a> George Lakoff & Mark Johnson, Metaphors We Live By<\/i>. University of Chicago Press, 1980, id\u00e9zi Manovich: Inside Photoshop, Computational Culture<\/i>, November 2011<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az al\u00e1bbiakban r\u00f6viden szeretn\u00e9m \u00e1ttekinteni azokat a megold\u00e1sokat, amelyeket a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p k\u00edn\u00e1l a felhaszn\u00e1l\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra m\u0171veletek v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1ra, majd ennek f\u00e9ny\u00e9ben vizsg\u00e1lni azt, hogy ebben a k\u00f6rnyezetben milyen k\u00e9sztet\u00e9sek \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclnek a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9ppel v\u00e9gzett m\u0171v\u00e9szi munka vonatkoz\u00e1s\u00e1ban. A hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s alapja, amin kereszt\u00fcl a m\u0171v\u00e9sz dolgozik a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9ppel, a grafikus felhaszn\u00e1l\u00f3i fel\u00fcletet (GUI), illetve az erre \u00e9p\u00fcl\u0151 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630903,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[],"class_list":["post-400956","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szabad-kez"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400956","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400956"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400956\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2022741,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400956\/revisions\/2022741"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630903"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400956"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400956"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400956"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}