{"id":400959,"date":"2015-06-15T22:00:00","date_gmt":"2015-06-15T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400959"},"modified":"2015-06-15T22:00:00","modified_gmt":"2015-06-15T22:00:00","slug":"kepzeletben-ujrajatszott-tortenelem","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/kepzeletben-ujrajatszott-tortenelem\/","title":{"rendered":"K\u00e9pzeletben \u00fajraj\u00e1tszott t\u00f6rt\u00e9nelem"},"content":{"rendered":"
\n

  <\/p>\n

Az OFF Bienn\u00e1le keret\u00e9ben megrendezett \u00dajraj\u00e1tszott t\u00f6rt\u00e9nelem<\/I> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl komoly v\u00e1rakoz\u00e1s el\u0151zte meg. Ennek oka r\u00e9szint a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st jegyz\u0151, nemzetk\u00f6zileg elismert \u00e9s jelenleg is k\u00fclf\u00f6ldi int\u00e9zm\u00e9nyeket vezet\u0151 kur\u00e1torok tev\u00e9kenys\u00e9ge, ezen bel\u00fcl is konkr\u00e9tan kor\u00e1bbi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1saik, (1)<\/a> m\u00e1sr\u00e9szt maga a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s c\u00edme.<\/p>\n

Az ut\u00f3bbi \u00e9vekben az \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s, a re-enactment a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet egyik \u201eh\u00faz\u00f3\u00e1gazat\u00e1v\u00e1\u201c v\u00e1lt. Jeremy Deller legend\u00e1s, 2001-ben k\u00e9sz\u00fclt, \u00e1m az\u00f3ta is egyfolyt\u00e1ban (legut\u00f3bb p\u00e9ld\u00e1ul a m\u00e1jusban Budapesten rendezett Former West konferenci\u00e1n) (2)<\/a> hivatkozott The Battle of Orgreave<\/I> c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja<\/a> \u00f3ta az \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s m\u0171faja szinte megker\u00fclhetetlen a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetben, ahol a t\u00f6rt\u00e9nelmi reflexi\u00f3t f\u00f3kuszba helyez\u0151 jelent\u0151sebb ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok szinte sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 tartoz\u00e9kak\u00e9nt van jelen.<\/p>\n

Ugyanakkor arr\u00f3l sem szabad megfeledkezn\u00fcnk, hogy az \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s a k\u00eds\u00e9rleti dokumentumfilmt\u0151l sem \u00e1ll t\u00e1vol, sz\u00e1mos filmfesztiv\u00e1lon tal\u00e1lkozhatunk relev\u00e1ns p\u00e9ld\u00e1kkal. A dokumentarista \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s\/\u00fajraj\u00e1tszat\u00e1s m\u0171fajban az ut\u00f3bbi \u00e9vekben sz\u00fcletett tal\u00e1n legfontosabb m\u0171 – aminek jelent\u0151s\u00e9ge Deller munk\u00e1j\u00e1hoz hasonl\u00edthat\u00f3 – a hatvanas \u00e9vekben Indon\u00e9zi\u00e1ban lezajlott, a meghi\u00fasult katonai puccsot k\u00f6vet\u0151, mintegy f\u00e9lmilli\u00f3 \u00e1ldozatot k\u00f6vetel\u0151 t\u00f6meggyilkoss\u00e1gokat \u201edokument\u00e1l\u00f3\u201c The Act of Killing<\/I> (2012<\/a>) \u00e9s ennek p\u00e1rdarabja, a The Look of Silence<\/I> (2014<\/a>) (Joshua Oppenheimer filmjei Budapesten is l\u00e1that\u00f3ak voltak, mindkett\u0151 a Titanic fesztiv\u00e1l keret\u00e9ben). (3)<\/a><\/p>\n

Alapj\u00e1ban v\u00e9ve Oppenheimer mindk\u00e9t munk\u00e1ja m\u0171k\u00f6dhetne ak\u00e1r ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si kontextusban is – \u00e9ppen az\u00e9rt, ami\u00e9rt a dokumentumfilmes \u201ekateg\u00f3ri\u00e1b\u00f3l\u201c kil\u00f3gni l\u00e1tszik: hi\u00e1nyzik a line\u00e1ris t\u00f6rt\u00e9netvezet\u00e9s, a narrat\u00edva csapong\u00f3, olykor jelent\u00e9ktelennek tetsz\u0151 r\u00e9szletek ker\u00fclnek f\u00f3kuszba, val\u00f3s\u00e1g \u00e9s fikci\u00f3 hat\u00e1ra sokszor \u00e1tl\u00e9phet\u0151nek t\u0171nik, id\u0151nk\u00e9nt szinte a sz\u00fcrre\u00e1lisba fordulnak, neh\u00e9zkess\u00e9 v\u00e1lik a n\u00e9z\u0151pontok megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9se, stb. A filmek tulajdonk\u00e9ppeni c\u00e9lja nem a m\u00faltbeli esem\u00e9nyek min\u00e9l pontosabb rekonstrukci\u00f3ja, sokkal ink\u00e1bb azok mai szempontb\u00f3l relev\u00e1ns, kritikai olvasata a m\u0171faj seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel (ezt a kis kit\u00e9r\u0151t tulajdonk\u00e9ppen csak az\u00e9rt tettem, hogy l\u00e1ssuk, er\u0151s a mez\u0151ny, a t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s renesz\u00e1nsz\u00e1nak lehet\u00fcnk tan\u00fai, \u00e9s nemcsak a kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet sz\u00ednpad\u00e1n).<\/p>\n

Az \u00dajraj\u00e1tszott t\u00f6rt\u00e9nelem<\/I> k\u00e9t, vagyis igaz\u00e1b\u00f3l m\u00e1sf\u00e9l helysz\u00ednen volt l\u00e1that\u00f3, mivel sajn\u00e1latos m\u00f3don a Plat\u00e1n Gal\u00e9ri\u00e1ban ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171vek csak nagyon r\u00f6vid ideig voltak l\u00e1togathat\u00f3k. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s gerinc\u00e9t az OSA-ban bemutatott m\u0171vek k\u00e9pezt\u00e9k. Az arculat, a viszonylag steril ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r a k\u00f6z\u00e9pre rendezett, sz\u00e9kekkel k\u00f6rbevett nagym\u00e9ret\u0171 dobozt\u00e9v\u00e9kkel n\u00e9mik\u00e9pp a vide\u00f3arch\u00edvumok, vagy ink\u00e1bb a m\u00e1ra m\u00e1r elt\u0171n\u0151f\u00e9lben lev\u0151 mikrofilmolvas\u00f3k hangulat\u00e1t id\u00e9zte – ink\u00e1bb kutat\u00f3terem, mint ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r.<\/p>\n

A k\u00f6z\u00e9pre rendez\u00e9snek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a b\u00e9csi Heidrun Holzfeind Mexico 68<\/I> (2007) c\u00edm\u0171, vide\u00f3interj\u00fakb\u00f3l \u00e9s a hozz\u00e1 kapcsol\u00f3d\u00f3 digiprintekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 munk\u00e1ja ker\u00fclt<\/a> a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s f\u00f3kusz\u00e1ba, ami lehet, hogy nem volt a legszerencs\u00e9sebb d\u00f6nt\u00e9s, eg\u00e9sz egyszer\u0171en az\u00e9rt, mert \u00edgy – fizikai \u00e9rtelemben – sokkal er\u0151sebb m\u0171vek \u201eker\u00fcltek a sz\u00e9lre\u201c.<\/p>\n

Ha az el\u0151bb utaltam a dokumentumfilmek ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9rbe ker\u00fcl\u00e9s\u00e9nek indokolts\u00e1g\u00e1ra, akkor ezt a b\u00e9csi m\u0171v\u00e9sz munk\u00e1ja kapcs\u00e1n ford\u00edtott \u00e9rtelemben is megtehetn\u00e9m: ennek a m\u0171nek egy dokufesztiv\u00e1lon tal\u00e1n ink\u00e1bb lehetne helye, mint egy ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9rben. Interj\u00fak a hatvannyolcas mexik\u00f3i di\u00e1kl\u00e1zad\u00e1sok szerepl\u0151ivel. Monol\u00f3gok, szem\u00e9lyes visszaeml\u00e9kez\u00e9sek, amikb\u0151l azt\u00e1n – az egy\u00e9ni eml\u00e9kezet szubjektivit\u00e1s\u00e1nak \u00e9s szelekt\u00edv term\u00e9szet\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en – p\u00e1rhuzamos t\u00f6rt\u00e9netek rajzol\u00f3dnak ki. Ugyanannak a t\u00f6rt\u00e9netnek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 olvasatai. A kamer\u00e1ba n\u00e9z\u0151, jobb\u00e1ra szem\u00e9lyes \u00e9letter\u00fckben felvett besz\u00e9l\u0151k, akik verb\u00e1lisan j\u00e1tssz\u00e1k \u00fajra hatvanyolcat \u00e9s benne bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00fcket. A m\u0171v\u00e9sz nem ad hozz\u00e1 \u00e9s nem vesz el a t\u00f6rt\u00e9netekb\u0151l, egyszer\u0171en egym\u00e1s mell\u00e9 helyezi \u0151ket. Ink\u00e1bb eml\u00e9kek felid\u00e9z\u00e9se zajlik, semmint ezek reflex\u00edv vizsg\u00e1lata. Lehet, hogy ez a feladat a befogad\u00f3ra v\u00e1r, ahhoz azonban t\u00fals\u00e1gosan kev\u00e9s az ismeret, megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlenek a szem\u00e9lyes narrat\u00edv\u00e1k. Ak\u00e1rmennyire is sz\u00e9les mer\u00edt\u00e9st adnak az interj\u00fak, m\u00e9gis marad valami hi\u00e1ny\u00e9rzet a munka tulajdonk\u00e9ppeni c\u00e9lj\u00e1t illet\u0151en.<\/p>\n

Holzfeind munk\u00e1j\u00e1hoz k\u00e9pest sugarasan rendezve, teh\u00e1t a t\u00e9r k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 pontjain a falak mellett kaptak helyet tov\u00e1bbi vide\u00f3anyagok, p\u00e9ld\u00e1ul a valamikori NDK-ban sz\u00fcletett Sven Johne Some Engels<\/I> (2013) c\u00edm\u0171, sz\u00e1momra a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egyik f\u00e9nypontj\u00e1t jelent\u0151<\/a> m\u0171ve. Johne az \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1sban gyakran alkalmazott \u00e9s legk\u00e9s\u0151bb Omer Fast \u00f3ta igen n\u00e9pszer\u0171 casting m\u0171fajhoz ny\u00fal. (4)<\/a> A munka l\u00e9nyege, hogy hirdet\u00e9sre jelentkezett (jobb\u00e1ra munkan\u00e9lk\u00fcli) sz\u00edn\u00e9szek adj\u00e1k el\u0151 Engels Marx s\u00edrja f\u00f6l\u00f6tt elmondott gy\u00e1szbesz\u00e9d\u00e9nek r\u00e9szleteit a castingot vezet\u0151 \u00fcgyn\u00f6k, vagyis a m\u0171v\u00e9sz el\u0151tt. Van k\u00f6zt\u00fck meggy\u0151z\u0151d\u00e9ses – b\u00e1r saj\u00e1t elmond\u00e1sa szerint t\u0151k\u00e9s csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 – baloldali, szocialista elk\u00f6tetelezetts\u00e9g\u0171 figura, aki v\u00f6r\u00f6sl\u0151 fejjel, bele\u00e9rz\u00e9ssel adja el\u0151 a monol\u00f3got, van a hirdet\u00e9sbe mint utols\u00f3 szalmasz\u00e1lba kapaszkod\u00f3, \u00e9vek \u00f3ta \u00e1ll\u00e1stalan, ki\u00f6regedett jel\u00f6lt, vagy \u00e9ppen a szerepre csak k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1gb\u00f3l jelentkez\u0151 fiatal sz\u00edn\u00e9sz is. K\u00fczdenek a sz\u00f6veggel, az idegen nyelvvel (a monol\u00f3got angolul kell el\u0151adniuk), az id\u0151sebbek a sz\u00e1mukra m\u00e1r ismeretlenn\u00e9 v\u00e1lt helyzettel \u00e9s saj\u00e1t g\u00e1tl\u00e1saikkal.<\/p>\n

A filmet n\u00e9zve egy id\u0151 ut\u00e1n tulajdonk\u00e9ppen teljesen \u00e9rdektelenn\u00e9 v\u00e1lik a sz\u00f6veg, annyira a hely\u00e9be l\u00e9pnek a szerepl\u0151k, a magukkal hozott, fel-felvillan\u00f3 \u00e9lethelyzetek, a belehelyezked\u00e9s neh\u00e9zs\u00e9ge vagy \u00e9ppen k\u00f6nnyeds\u00e9ge, a sz\u00f6vegmond\u00e1st megel\u0151z\u0151 \u00e9s azt lez\u00e1r\u00f3, az \u00fcgyn\u00f6kkel (a m\u0171v\u00e9sszel) folytatott p\u00e1rbesz\u00e9dek. Vicces \u00e9s sz\u00f3rakoztat\u00f3, megd\u00f6bbent\u0151 \u00e9s felkavar\u00f3 egyszerre. A pontot az i-re a castingok utols\u00f3 mozzanata teszi fel, amikor a jelentkez\u0151knek fel kell pr\u00f3b\u00e1lni egy engelsi, de tulajdonk\u00e9ppen er\u0151sen Lincoln\u00e9ra eml\u00e9keztet\u0151 \u00e1lszak\u00e1llt. A szerepl\u0151k ett\u0151l sem v\u00e1lnak nevets\u00e9gess\u00e9, ink\u00e1bb az eg\u00e9sz szitu\u00e1ci\u00f3 abszurdit\u00e1sa jelenik meg mintegy k\u00e9pi form\u00e1ban, amikor a mai figur\u00e1k mintegy magukra pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k illeszteni a let\u0171nt kort (\u00e9s eszmeis\u00e9get) jelk\u00e9pez\u0151 arcsz\u0151rzetet.<\/p>\n

Struktur\u00e1l\u00f3 elemk\u00e9nt van jelen<\/a> a humor \u00e9s az abszurdit\u00e1s Meiro Kozumi (Inder Kommen Sie<\/I> \/ It\u2019s a Comedy<\/I>, 2012) \u00e9s, ha tetszik, Roee Rosen munk\u00e1iban is, b\u00e1r az ut\u00f3bbiban egy\u00e9rtelm\u0171en a fekete humor, a groteszk vagy obszc\u00e9n ir\u00e1ny\u00e1ba tol\u00f3dnak a hangs\u00falyok. A Roee Rosen \u00e1ltal kre\u00e1lt fikt\u00edv szem\u00e9lyis\u00e9g, az orosz, \u00e1m k\u00e9s\u0151bb Tel-Avivba emigr\u00e1lt Maxim Komar-Myshkin napl\u00f3ja<\/a> (Vladimir\u2019s Night<\/I>, 2014) – ahogy arra a c\u00edm is utal, Vlagyimir Putyin kisgyerekk\u00e9nt \u00e1t\u00e9lt \u00e9jszak\u00e1iba\/r\u00e9m\u00e1lmaiba enged betekint\u00e9st. A k\u00e9pes napl\u00f3 szerz\u0151j\u00e9t r\u00f6vid \u00e9lete sor\u00e1n (33 \u00e9vesen \u00f6ngyilkoss\u00e1got k\u00f6vet el) paranoi\u00e1s f\u00e9lelem \u00fcld\u00f6zi, f\u00e9lelmeinek megtestes\u00edt\u0151je Putyin. A napl\u00f3ban \u00edgy tulajdonk\u00e9ppen szem\u00e9lyes bossz\u00fat \u00e1ll k\u00ednz\u00f3j\u00e1n, akit elviselhetetlen gy\u00f6trelmeknek \u00e9s megal\u00e1ztat\u00e1soknak tesz ki.<\/p>\n

A Myshkin \u00e1ltal \u201ealap\u00edtott\u201c The Buried Alive csoport filmjeinek (2004-2010) abszurdit\u00e1sa<\/a>, amennyiben ez lehets\u00e9ges, m\u00e9g a fikt\u00edv napl\u00f3\u00e9t is fel\u00fclm\u00falja. Rosen itt orosz politikusok m\u00edtoszait j\u00e1rja k\u00f6r\u00fcl \u00e9s dekonstru\u00e1lja, mik\u00f6zben a j\u00f3r\u00e9szt fikcionaliz\u00e1lt m\u00falt csapd\u00e1ira – \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az \u00e1ltala befoly\u00e1solt j\u00f6v\u0151 vesz\u00e9lyeire – figyelmeztet. Teszi mindezt \u00fagy, hogy elrabolt, \u00e1larcosok \u00e1ltal \u0151rz\u00f6tt emberek sz\u00e1j\u00e1ba manifesztumszer\u0171 monol\u00f3gokat ad, akik l\u00e1that\u00f3an nincsenek vesz\u00e9lyben, hiszen maguk adnak<\/a> t\u00fczet \u0151reiknek, vigy\u00e1zva, nehogy l\u00e1ngra kapjon az arcukat takar\u00f3 \u00e1larc.<\/p>\n

A filmek egy r\u00e9sze vicces, \u00f6sszess\u00e9g\u00fckben m\u00e9gis nyomaszt\u00f3ak – az egy ember megsemmis\u00edt\u00e9s\u00e9t l\u00e9p\u00e9sr\u0151l l\u00e9p\u00e9sre n\u00e9m\u00e1n v\u00e9gigk\u00f6vet\u0151, osztott k\u00e9perny\u0151n fut\u00f3 vide\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ul egyenesen h\u00e1tborzongat\u00f3. Ahogy a voodoo bab\u00e1n v\u00e9grehajtj\u00e1k a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 beavatkoz\u00e1sokat (fojtogatj\u00e1k, szurk\u00e1lj\u00e1k, meg\u00e9getik, stb.), azzal p\u00e1rhuzamosan a m\u00e1sik felv\u00e9telen l\u00e1that\u00f3 \u00e9l\u0151 szem\u00e9ly \/ az \u00e1ldozat fokozatosan gyeng\u00fcl \u00e9s egyre nagyobb f\u00e1jdalmakat kell elviselnie. Mivel a The Buried Alive csoport maga is \u201eizol\u00e1lt szektak\u00e9nt\u201c m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, nem is akadunk fenn az okkult elj\u00e1r\u00e1s alkalmaz\u00e1s\u00e1n – egy m\u00e1sik filmj\u00fckben a csoport tagjai mintegy \u00f6rd\u00f6g\u0171z\u0151kk\u00e9nt, k\u00e1nt\u00e1lva, eksztatikus \u00e1llapotban \u00e1llj\u00e1k k\u00f6r\u00fcl a k\u00f6z\u00e9pre helyezett, emberalakba rendezett t\u00e1rgyakat.<\/p>\n

Roee Rosen altereg\u00f3i nem \u00fajraj\u00e1tssz\u00e1k, hanem ink\u00e1bb elj\u00e1tssz\u00e1k a t\u00f6rt\u00e9nelmet vagy annak (m\u00e9g meg nem val\u00f3sult) lehet\u0151s\u00e9geit, karik\u00edrozva, teatraliz\u00e1lva, t\u00falz\u00e1sokkal, ugyanakkor dermeszt\u0151 pontoss\u00e1ggal tapintva r\u00e1 a neuralgikus pontokra.<\/p>\n

Maha Maamoun a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son bemutatott munk\u00e1i tal\u00e1n legink\u00e1bb a k\u00eds\u00e9rleti filmes m\u0171fajhoz kapcsol\u00f3dnak. Ez a p\u00e1rhuzam persze m\u00e1r a 2026<\/I> (2010) referenciapontj\u00e1b\u00f3l, Chris Marker a kilencvenes \u00e9vekben a mainstream mozinak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u00fajrafelfedezett La jet\u00e9e<\/I> (1962) c\u00edm\u0171 filmj\u00e9b\u0151l is ad\u00f3dik. A m\u0171v\u00e9sz Marker filmj\u00e9nek ikonikus, Egyiptomot id\u00e9z\u0151 jeleneteit \u201ej\u00e1tssza \u00fajra\u201c, amiket egy kort\u00e1rs egyiptomi sci-fib\u0151l kiemelt r\u00e9szletekkel feliratoz<\/a>. A v\u00e9lt vagy val\u00f3s eml\u00e9kezet, a felcser\u00e9lt id\u0151s\u00edkok, a j\u00f6v\u0151t megb\u00e9n\u00edt\u00f3 m\u00falt k\u00e9pei \u00e1lomszer\u0171 utaz\u00e1ss\u00e1 v\u00e1ltoztatj\u00e1k a filmet, ahol tulajdonk\u00e9ppen t\u00f6bbf\u00e9le v\u00edzi\u00f3 r\u00e9tegei rak\u00f3dnak egym\u00e1sra \u00e9s j\u00e1tsz\u00f3dnak \u00fajra meg \u00fajra.<\/p>\n

A m\u00e1sik munka, a Night Visitor – The Night of Counting the Years<\/I> (2011) hasonl\u00f3an filmes alappal dolgozik<\/a>, amit mobiltelefonnal k\u00e9sz\u00fclt amat\u0151r vide\u00f3felv\u00e9telekkel eg\u00e9sz\u00edt ki. A film t\u00e1rgya a Nemzetbiztos\u00e1g kair\u00f3i \u00e9p\u00fclete, ahov\u00e1 a 2011-es forradalom napjaiban juthattak be civilek. A t\u00f6rt\u00e9nelem rendk\u00edv\u00fcli esem\u00e9nyei, forradalmak, amilyen az arab tavasz vagy a Majdan-t\u00fcntet\u00e9sek (hogy csak n\u00e9h\u00e1ny k\u00f6zelm\u00faltbeli t\u00f6rt\u00e9n\u00e9st eml\u00edts\u00fcnk) \u00e1ltal\u00e1ban k\u00e9tf\u00e9le k\u00fcl\u00f6nleges helysz\u00ednt nyitnak meg a nyilv\u00e1noss\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra: a bukott vezet\u0151k priv\u00e1t \u00e9lettereit, melyek \u00e1ltal\u00e1ban a f\u00e9ny\u0171z\u00e9s \u00e9s luxus terei, valamint a fel\u00fcgyelet \u00e9s b\u00fcntet\u00e9s(v\u00e9grehajt\u00e1s) s\u00f6t\u00e9t, mindenki \u00e1ltal f\u00e9lve emlegetett sz\u00edntereit, melyek azt\u00e1n a k\u00f6z kit\u00fcntetett \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9re tartanak sz\u00e1mot. Maamoun filmje egy ilyen sz\u00ednteret mutat be, pontosabban, az elmos\u00f3d\u00f3, k\u00e9zikamer\u00e1s felv\u00e9teleknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en ink\u00e1bb a hozz\u00e1 kapcsol\u00f3d\u00f3 kollekt\u00edv f\u00e9lelmeket vizualiz\u00e1lja. Mindk\u00e9t munka a (k\u00f6zel)m\u00faltfeldolgoz\u00e1s saj\u00e1tos k\u00eds\u00e9rlete, \u00e1m olvasatuk nem f\u00fcggetlen\u00edthet\u0151 att\u00f3l a t\u00e9nyt\u0151l, hogy ez egy m\u00e9g messze lez\u00e1ratlan folyamat.<\/p>\n

Carlos Amorales (Supprimer, Modifier et Preserver<\/I>, 2012) nem a t\u00f6rt\u00e9nelem \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s\u00e1ra, hanem ink\u00e1bb \u00fajra\u00edr\u00e1s\u00e1ra \u00f6szt\u00f6n\u00f6z<\/a>, tekintettel arra, hogy a m\u0171 a francia polg\u00e1ri t\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3dos\u00edt\u00e1sait \u201ek\u00f6veti nyomon\u201c. A m\u0171v\u00e9sz \u00fcgyv\u00e9deket k\u00e9r meg arra, hogy bizonyos, szerint\u00fck probl\u00e9m\u00e1s t\u00f6rv\u00e9nyeket – d\u00f6nt\u00e9s\u00fcket indokolva – t\u00f6r\u00f6ljenek, m\u00f3dos\u00edtsanak vagy helyettes\u00edtsenek. Amorales filmje a mindenki sz\u00e1m\u00e1ra absztrakt \u00e9s el\u00e9rhetetlen T\u00f6rv\u00e9nyt teszi emberk\u00f6zeliv\u00e9 azzal az egyszer\u0171 gesztussal, hogy l\u00e1tjuk, ahogy emberek b\u00edr\u00e1lnak, majd kih\u00faznak bizonyos passzusokat egy egyszer\u0171, ceruz\u00e1val \u00edrt k\u00f6nyvb\u0151l, amibe \u00edgy k\u00f6zvetlen m\u00f3don, b\u00e1r persze, a t\u00f6rv\u00e9ny k\u00e9pvisel\u0151i \u00e1ltal ker\u00fclnek be vagy \u00e9ppen ki bizonyos, \u201amindannyiunk jav\u00e1t szolg\u00e1l\u00f3\u2018 rendelkez\u00e9sek. Ezzel az aktussal – ami a legut\u00f3bb Erd\u0151di Katalin \u00e1ltal az OFF Bienn\u00e1le kapcs\u00e1n hivatkozott performat\u00edv demokr\u00e1cia alapja is lehetne (5)<\/a> -, Amorales mintha A t\u00f6rv\u00e9ny kapuj\u00e1ban<\/I> mindenhat\u00f3 \u0151r\u00e9t \u00e1ll\u00edtan\u00e1 f\u00e9lre az \u00fatb\u00f3l. (6)<\/a><\/p>\n

A Plat\u00e1nban r\u00f6vid ideig l\u00e1that\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st tulajdonk\u00e9ppen Sven Johne Elmenhorst<\/I> (2006) c\u00edm\u0171 vide\u00f3ja<\/a> \u00e9s Zbigniew Libera Freelancer (self-portrait)<\/I> (2013) c\u00edm\u0171 diptichonja alkotta<\/a>. Sz\u00e1momra ez az anyag szervesen illeszkedett az OSA-ban l\u00e1tottakhoz, eg\u00e9sz egyszer\u0171en az\u00e9rt, mert, nem tudok m\u00e1sk\u00e9pp fogalmazni, \u201emegteremtette az egyens\u00falyt\u201c, kiegyens\u00falyozta a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st.<\/p>\n

Az OSA-ban bemutatott m\u0171vek, tal\u00e1n Roee Rosen munk\u00e1it\u00f3l eltekintve, sz\u00e1momra valamik\u00e9ppen testetlenek voltak. Ennek oka lehetett a sz\u00f6veg, pontosabban, besz\u00e9dalap\u00fas\u00e1g, az experiment\u00e1lis vizualit\u00e1s, a konceptu\u00e1lis humor, vagy ki tudja. A Plat\u00e1nban l\u00e1tottak viszont a fizikalit\u00e1s, a t\u00e9nyleges cselekv\u00e9s ir\u00e1ny\u00e1ba mozdultak el. Libera diptichonj\u00e1hoz tulajdonk\u00e9ppen nem kell komment\u00e1r, a szuggeszt\u00edv portr\u00e9 a k\u00f6z\u00e9pre helyezett, ak\u00e1r keresztlev\u00e9telt id\u00e9z\u0151 meztelen f\u00e9rfitesttel az elidegen\u00edtett k\u00f6rnyezetben hetetog\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nelmi narrat\u00edv\u00e1k megid\u00e9z\u0151je lehet<\/a>.<\/p>\n

Johne filmje pedig maga az \u00fajraj\u00e1tszott t\u00f6rt\u00e9nelem. A mecklenburgi tengerparton, ami a keletn\u00e9met id\u0151kben hat\u00e1rz\u00f3n\u00e1nak sz\u00e1m\u00edtott, k\u00e9t, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kor\u00fa f\u00e9rfi, egy id\u0151sebb \u00e9s egy fiatalabb s\u00e9t\u00e1l, az egyik\u00fck v\u00e1ll\u00e1n fegyver. Nem besz\u00e9lnek, m\u00edgnem az id\u0151sebb hosszas v\u00edv\u00f3d\u00e1s ut\u00e1n lead egy l\u00f6v\u00e9st, azt\u00e1n \u00e1tadja a fegyvert a fi\u00fanak, aki beleereszt egy sorozatot a tengerbe.<\/p>\n

1961 \u00e9s 1989 k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ll\u00edt\u00f3lag 5600 keletn\u00e9met pr\u00f3b\u00e1lt meg eljutni nyugatra a tengeri \u00fatvonalon kereszt\u00fcl, k\u00f6z\u00fcl\u00fck 913 ember \u00e9rkezett meg. (7)<\/a> Az egyenes vonalvezet\u00e9s\u0171, lecsupasz\u00edtott t\u00f6rt\u00e9netb\u0151l arra k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk, hogy itt nemcsak a dr\u00e1mai esem\u00e9nyek \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1sa, de egy vezekl\u00e9s-megbocs\u00e1t\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net v\u00e9gkifejlete is lej\u00e1tsz\u00f3dik. Johne eszk\u00f6ztelen\u00fcl, szinte hidegen ny\u00fal a t\u00e9m\u00e1hoz, els\u0151sorban a k\u00e9t szerepl\u0151 arckifejez\u00e9s\u00e9re f\u00f3kusz\u00e1lva. Nem dekonstru\u00e1l, ink\u00e1bb premier pl\u00e1nba helyezi azt, hogy bizonyos korokban a t\u00f6rt\u00e9nelem kegyetlens\u00e9ge mennyire mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151 \u00e9s b\u00e1rmennyire is b\u00edzunk benne, nem v\u00e1laszt\u00e1s k\u00e9rd\u00e9se.<\/p>\n\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

\n

1<\/a> BBS 50 M\u00e1s hangok, m\u00e1s szob\u00e1k – rekonstrukci\u00f3s k\u00eds\u00e9rlet(ek) – a Bal\u00e1zs B\u00e9la St\u00fadi\u00f3 \u00f6tven \u00e9ve<\/I>. M\u0171csarnok, 2009 december 16. – 2010 febru\u00e1r 21. kur\u00e1tor: P\u00e1ldi L\u00edvia
F\u00e9lelem a fekete dobozban<\/I>. Traf\u00f3 Gal\u00e9ria, 2011 janu\u00e1r 12. – febru\u00e1r 27. kur\u00e1torok: Moln\u00e1r Edit, Marcel Schwierin<\/p>\n

2<\/a> Reped\u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelem m\u00fazeum\u00e1n. Itt j\u00f6n be a j\u00f6v\u0151?<\/I> tranzit.hu konferencia \u00e9s nyilv\u00e1nos FORMER WEST szerkeszt\u0151s\u00e9gi \u00fcl\u00e9s<\/a>. FUGA, Budapesti \u00c9p\u00edt\u00e9szeti K\u00f6zpont, 2015. m\u00e1jus 13 \u2013 14.,
r\u00e9szletes program: http:\/\/hu.tranzit.org\/file\/Conference_Program.pdf<\/a><\/p>\n

3<\/a> 20. Titanic Filmfesztiv\u00e1l, 2013 04. 05.-13. http:\/\/archive.titanicfilmfest.hu\/2013\/az-oles-aktusa<\/a>;
22. Titanic Filmfesztiv\u00e1l, 2015 04. 10.-18. http:\/\/puskinmozi.hu\/filmek\/22titanic-filmfesztival-csend-kepe<\/a><\/p>\n

4<\/a> Omer Fast tal\u00e1n legt\u00f6bbet hivatkozott, Dellerhez hasonl\u00f3an a r\u00e9sztvev\u0151k eml\u00e9kezet\u00e9t haszn\u00e1l\u00f3 \u201everb\u00e1lis\u201c re-enactmentj\u00e9hez, a Spielberg\u2019s List<\/I>-hez (2003) magyarul ld.: K\u00e9kesi Zolt\u00e1n: Statiszt\u00e1k \u00e9s szimul\u00e1krumok. Omer Fast: Spielberg list\u00e1ja (2003)<\/I>. In: u\u0151: Halad\u00e9k. Holokauszt-eml\u00e9kezet a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetben<\/I>. Kij\u00e1rat Kiad\u00f3, Budapest, 2011, 179.-198.o.<\/p>\n

5<\/a> Erd\u0151di Katalin: Performansz fordulat \u00e9s performat\u00edv demokr\u00e1cia – bevezet\u0151 az OFF Bienn\u00e1le Budapest performat\u00edv olvasat\u00e1hoz
http:\/\/tranzit.blog.hu\/2015\/05\/27\/performansz_fordulat_es_performativ_demokracia_bevezeto_az_off-biennale_budapest_performativ_olvasat#more7482906<\/a><\/p>\n

6<\/a> Franz Kafka: A t\u00f6rv\u00e9ny kapuj\u00e1ban<\/I>, 1914. In: u\u0151: A per<\/I>. 9. fejezet: A d\u00f3mban<\/I>. http:\/\/mek.oszk.hu\/07100\/07123\/07123.htm#9<\/a><\/p>\n

7<\/a> V\u00f6.: Stefan Wolle: Leben in der DDR. Elemente und Urspr\u00fcnge des Alltags im SED-System. In: Einsichten und Perspektiven. Zeitschrift f\u00fcr Politik und Geschichte.<\/I> 2012\/1, Bamberg, 14.-31. o. http:\/\/www.google.hu\/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&ved=0CCkQFjABahUKEwiu3LTGyIfGAhXMXCwKHbL4D-0&url=http%3A%2F%2Fwww.km.bayern.de%2Fdownload%2F4205_ep_1_2012komp_kleiner.pdf&ei=83R5Ve6WMcy5sQGy8b_oDg&usg=AFQjCNFifaj542zcRM3yOKtT0wOVTyklZg&sig2=MC5c5hO2FGJ3NE3BOFiapQ&bvm=bv.95277229,d.bG<\/a><\/p>\n\n

(A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s r\u00e9szek\u00e9nt ker\u00fclt bemutat\u00e1sra Clemens von Wedemeyer a 2012-es kasseli Document\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt m\u0171ve, a Muster (Rushes)<\/I> (2012) k\u00e9t alkalommal a Toldi moziban. A Clemens von Wedemeyer munk\u00e1ival \u00e9vek \u00f3ta foglalkoz\u00f3 K\u00e9kesi Zolt\u00e1n 2014 j\u00fanius 2.-\u00e1n az FKSE-ben A felszabadul\u00e1s es\u00e9lyei<\/I> c\u00edm\u0171, a filmr\u0151l tartott el\u0151ad\u00e1sa az al\u00e1bbi linken \u00e9rhet\u0151 el:\nhttp:\/\/studio.c3.hu\/esemenyek\/a-felszabadulas-eselyei-clemens-von-wedemeyer-muster-2012-kekesi-zoltan-eloadasa\/<\/a>)\n<\/p>\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  Az OFF Bienn\u00e1le keret\u00e9ben megrendezett \u00dajraj\u00e1tszott t\u00f6rt\u00e9nelem c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl komoly v\u00e1rakoz\u00e1s el\u0151zte meg. Ennek oka r\u00e9szint a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st jegyz\u0151, nemzetk\u00f6zileg elismert \u00e9s jelenleg is k\u00fclf\u00f6ldi int\u00e9zm\u00e9nyeket vezet\u0151 kur\u00e1torok tev\u00e9kenys\u00e9ge, ezen bel\u00fcl is konkr\u00e9tan kor\u00e1bbi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1saik, (1) m\u00e1sr\u00e9szt maga a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s c\u00edme. Az ut\u00f3bbi \u00e9vekben az \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s, a re-enactment a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet egyik \u201eh\u00faz\u00f3\u00e1gazat\u00e1v\u00e1\u201c […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630906,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400959","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400959","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400959"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400959\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630906"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400959"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400959"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400959"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}