{"id":400970,"date":"2015-10-19T22:00:00","date_gmt":"2015-10-19T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400970"},"modified":"2015-10-19T22:00:00","modified_gmt":"2015-10-19T22:00:00","slug":"fel-valaki-a-feminizmustol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/fel-valaki-a-feminizmustol\/","title":{"rendered":"F\u00e9l valaki a feminizmust\u00f3l?"},"content":{"rendered":"<div class=\"cikk\">\r\n\r\n\r\n<p>&nbsp;<\/p>\r\n<p>&nbsp;<\/p>\r\n\r\n<p>H\u00e1rom szekci\u00f3, h\u00e1rom helysz\u00edn, h\u00e1rom n\u00e9z\u0151pont, egy biol\u00f3gia \u00e9s t\u00e1rsadalmi nem, a n\u0151, legal\u00e1bbis l\u00e1tsz\u00f3lag, hiszen a kur\u00e1tor \u00e9s a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek is n\u0151k (kiv\u00e9tel tal\u00e1n a k.ru.z.o.k. kollekt\u00edva, ahol n\u00e9ha f\u00e9rfiak is megfordulnak), de az nem der\u00fcl ki, hogy az alkot\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra jelent-e b\u00e1rmif\u00e9le probl\u00e9m\u00e1t a t\u00e1rsadalmi nemi szerepek, a biol\u00f3giai adotts\u00e1gok \u00e9s az egy\u00e9ni identit\u00e1s \u00f6sszehangol\u00e1sa, \u00e9s a m\u0171vek egyike sem tematiz\u00e1lja ezt a performat\u00edv, avagy \u201equeer\u201d k\u00e9rd\u00e9st. Nincsenek olyan m\u0171vek sem, amelyek ny\u00edltan reflekt\u00e1ln\u00e1nak a feminizmus jelenlegi helyzet\u00e9re, aktivit\u00e1s\u00e1ra, illetve \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1saira, amiket mostan\u00e1ban a feminizmus negyedik hull\u00e1mak\u00e9nt szoktak defini\u00e1lni. Innen n\u00e9zve teh\u00e1t el\u00e9g er\u0151teljesen m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe l\u00e9p, s\u0151t bizonyos \u00e9rtelemben t\u00fal is terhel\u0151dik, \u00e9s a lefagy\u00e1s vesz\u00e9ly\u00e9vel fenyeget a nyilv\u00e1nval\u00f3 fogalm\u00e1nak diszkurziv\u00e1l\u00e1sa.<\/p>\r\n\r\n<p>Vagyis a n\u00e9z\u0151 k\u00e9nytelen feltenni azt a meglehet\u0151sen kellemetlen k\u00e9rd\u00e9st, hogy mi is az a nyilv\u00e1nval\u00f3, azaz \u201eobvious\u201d, a nap, mint nap l\u00e1that\u00f3 \u00e9s megtapasztalhat\u00f3, amin a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9s annak \u201en\u0151m\u0171v\u00e9szeti\u201d rendszertana t\u00falmutat? Ha p\u00e9ld\u00e1ul a feminizmusra \u00e9s a feminista kritik\u00e1ra gondolok, akkor vajon mi a nyilv\u00e1nval\u00f3: tal\u00e1n a patriarch\u00e1lis alapokon szervez\u0151d\u0151 kapitalizmus kritik\u00e1j\u00e1nak permanens aktualit\u00e1sa \u00e9s \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9ge? De ha ez nyilv\u00e1nval\u00f3, akkor mi az, ami ezen t\u00falmutat?<\/p>\r\n\r\n<p>A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son szerepl\u0151 m\u0171v\u00e9szek \u00e9s m\u0171veik erre a k\u00e9rd\u00e9sre nem adnak egy\u00e9rtelm\u0171 v\u00e1laszt, mint ahogy a kur\u00e1tor, S\u00e1rv\u00e1ri Zita is jelent\u00e9steli hom\u00e1lyban hagyja ezt a feminista szempontb\u00f3l egy\u00e1ltal\u00e1n nem mell\u00e9kes probl\u00e9macsomagot. Ez persze valahol \u00e9rthet\u0151 is, hiszen a feminizmus n\u00e9gy hull\u00e1ma legf\u00f6ljebb a t\u00f6rt\u00e9nelemk\u00f6nyvek lapjain hat\u00e1rolhat\u00f3 el egym\u00e1st\u00f3l diszkr\u00e9ten, hiszen az els\u0151 \u00e9s a negyedik hull\u00e1mra jellemz\u0151 aktivizmus \u00e9s polg\u00e1rjogi k\u00fczdelem \u00e1thatja a m\u00e1sodik \u00e9s a harmadik hull\u00e1m ismeretelm\u00e9leti \u00e9s tudom\u00e1nypolitikai ind\u00edttat\u00e1s\u00fa tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t is. \u00c9s ugyanez vica versa is elmondhat\u00f3, hiszen az els\u0151 \u00e9s a negyedik hull\u00e1m aktivizmusa m\u00f6g\u00f6tt \u00e9ppen a tudom\u00e1nyos alapokon folytatott kritik\u00e1k kudarca \u00e1llt \u00e9s \u00e1ll. R\u00e1ad\u00e1sul K\u00f6z\u00e9p-kelet-, illet\u0151leg Kelet-k\u00f6z\u00e9p Eur\u00f3p\u00e1ban a helyzet m\u00e9g bonyolultabb az\u00e1ltal, hogy a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le gener\u00e1ci\u00f3k \u00e9s hull\u00e1mok nemcsak egym\u00e1sra cs\u00fasztak a k\u00e9sei (poszt-szocialista) recepci\u00f3 miatt, de a jellegzetesen kelet-eur\u00f3pai elfojt\u00e1si strat\u00e9gi\u00e1kkal is meg kellett k\u00fczdeni\u00fck. <a name=\"1anc\" href=\"#1sym\">(1)<\/a><\/p>\r\n\r\n<p>Ha viszont a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s nyilv\u00e1nval\u00f3an nem a feminizmusr\u00f3l sz\u00f3l, mely kifejez\u00e9s haszn\u00e1lat\u00e1t a kur\u00e1tor tudatosan ker\u00fclte is, akkor vajon mir\u0151l? Tal\u00e1n arr\u00f3l, hogy l\u00e9tezik l\u00e1tens feminista kritika manifeszt feminizmus n\u00e9lk\u00fcl? Vagy egyszer\u0171en csak arr\u00f3l, hogy a r\u00e9gi\u00f3nkban is vannak tehets\u00e9ges n\u0151 nem\u0171 m\u0171v\u00e9szek, akikkel sim\u00e1n meg lehet t\u00f6lteni h\u00e1rom kereskedelmi gal\u00e9ri\u00e1t? \u00dagy v\u00e9lem, hogy ez \u00edgy kur\u00e1tori \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1snak t\u00fals\u00e1gosan is nyilv\u00e1nval\u00f3, \u00e9s a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s maga tal\u00e1n \u00e9ppen ezen igyekszik t\u00falmutatni, \u00e9s ennek al\u00e1t\u00e1maszt\u00e1s\u00e1ra a kur\u00e1tor h\u00e1rom szempontot ki is emel a ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171vek \u00e9rtelmez\u00e9si horizontja ment\u00e9n, \u00e9s ezek k\u00f6r\u00fcl rendezi el k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti ind\u00edttat\u00e1s\u00fa anyagait: remix, szem\u00e9lyes t\u00f6rt\u00e9nelem, priv\u00e1t m\u00fazeum.<\/p>\r\n\r\n<p>A h\u00e1rom szempont h\u00e1romszor h\u00e1rom, azaz kilenc t\u00e9nyez\u0151 \u00f6sszj\u00e1t\u00e9k\u00e1ra \u00e9p\u00fcl, amit a kur\u00e1tor a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen kapcsol \u00f6ssze: a De\u00e1k Erika Gal\u00e9ri\u00e1ban \u201eanyag, minta, remix\u201d, az Inda Gal\u00e9ri\u00e1ban \u201e\u00e9n, test, szem\u00e9lyes t\u00f6rt\u00e9nelem\u201d, a Viltin Gal\u00e9ri\u00e1ban \u201emegismer\u00e9s, archiv\u00e1l\u00e1s, priv\u00e1t m\u00fazeum\u201d. A kiindul\u00f3pont teh\u00e1t mindh\u00e1rom esetben az egyedi \u00e9s a partikul\u00e1ris, a mat\u00e9ria \u00e9s az egy\u00e9n, amely bizonyos dolgok hat\u00e1s\u00e1ra mint\u00e1zatokba rendez\u0151dik, mely mint\u00e1zatokat a kur\u00e1tor a bevett, megszokott \u00e9s elismert, mondhatni objekt\u00edv rendszerekkel \u00e9s appar\u00e1tusokkal, a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9nettel, a t\u00f6rt\u00e9nelemmel \u00e9s a m\u00fazeummal szemben szem\u00e9lyesk\u00e9nt, illetve szubjekt\u00edvk\u00e9nt defini\u00e1l. Ez\u00e1ltal a h\u00e1rom szekci\u00f3b\u00f3l \u00e1ll\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egy olyan komplex diszkurzushoz \u00edzes\u00fcl, amelyet valaha, konzervat\u00edv k\u00f6rnyezetben anti-humanizmusk\u00e9nt hat\u00e1roztak meg, m\u00edg a liber\u00e1lis kritik\u00e1t\u00f3l az eleg\u00e1nsabb posztstrukturalista jelz\u0151t kapta. Foucault, Deleuze, Negri \u00e9s k\u00f6vet\u0151ik azt\u00e1n rengeteget f\u00e1radoztak azon, hogy ez a n\u00e9z\u0151pont a val\u00f3ban humanista \u00e9s antikapitalista szubjektum ideol\u00f3gi\u00e1j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lhasson. <a name=\"2anc\" href=\"#2sym\">(2)<\/a><\/p>\r\n\r\n<p>Ha teh\u00e1t ilyen teoretikus v\u00e9rtezetben a nyilv\u00e1nval\u00f3n t\u00fali nem-feminista feminizmus keres\u00e9s\u00e9t a De\u00e1k Erika Gal\u00e9ri\u00e1ban kezdj\u00fck, ahogy azt a kur\u00e1tori koncepci\u00f3 sugalmazza, akkor az Ind\u00e1n \u00e1t a Viltinhez vezet\u0151 utunk sor\u00e1n a posztstrukturalista humanizmusb\u00f3l is megtapasztalhatunk valamit. A De\u00e1k Erika Gal\u00e9ri\u00e1ban ugyanis l\u00e1tv\u00e1nyos festm\u00e9nyeken \u00e9s titokzatos t\u00e1rgyegy\u00fctteseken kereszt\u00fcl k\u00f6rvonalaz\u00f3dik a hagyom\u00e1ny \u00e9s a kult\u00fara szubjekt\u00edv kezel\u00e9se, ami term\u00e9szetesen egy\u00fctt j\u00e1r a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le kult\u00far\u00e1k konfront\u00e1ci\u00f3j\u00e1val is, \u00e9s ez izgalmas dinamik\u00e1t visz a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si anyagba.<\/p>\r\n\r\n<p>El-Hassan R\u00f3za, Kristina Schuldt \u00e9s Denisa Lehocka m\u0171vei p\u00e9ld\u00e1ul meglehet\u0151sen elt\u00e9r\u0151 hagyom\u00e1nyokat, illetve kultur\u00e1lis praxisokat hoznak mozg\u00e1sba. Am\u00edg a Lipcs\u00e9ben v\u00e9gzett Schuldt a klasszikus avantg\u00e1rdt\u00f3l a neoexpresszionizmuson \u00e1t Neo Rauchig \u00edvel\u0151 palett\u00e1val dolgozik, addig a Rudolf Sikor\u00e1n\u00e1l tanult Lehocka egyfajta szemiotikai ind\u00edttat\u00e1ssal <a href=\"\/wp-content\/uploads\/images\/kritika\/obvio\/lehocka.jpg\">\u00fctk\u00f6zteti<\/a> a vizu\u00e1lis jelek \u00e9s a tal\u00e1lt t\u00e1rgyak egym\u00e1st\u00f3l meglep\u0151en idegen konnot\u00e1ci\u00f3it. Am\u00edg Schuldt a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti tud\u00e1sra apell\u00e1l, addig Lehocka ezt a tud\u00e1st bomb\u00e1zza a h\u00e9tk\u00f6znapokb\u00f3l nagyon is ismer\u0151s term\u00e9szeti t\u00e1rgyakkal. A budapesti Interm\u00e9dia tansz\u00e9ken a roma kos\u00e1rfon\u00e1s \u00e9s a kort\u00e1rs design konfront\u00e1ci\u00f3j\u00e1val doktor\u00e1l\u00f3 El-Hassann\u00e1l viszont a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti hagyom\u00e1ny m\u00e1r csak igen \u00e1tt\u00e9telesen, a high tech modernizmus kritik\u00e1j\u00e1n kereszt\u00fcl jelenik meg a k\u00f6rnyezetbar\u00e1t \u00e9p\u00edt\u0151anyagok \u00e9s az \u00f6kol\u00f3giai szempontok k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti install\u00e1l\u00e1s\u00e1val.<\/p>\r\n\r\n<p>Ez a fajta konfliktus, vagy eszt\u00e9tikai antagonizmus hatja \u00e1t az Inda Gal\u00e9ria anyag\u00e1t is, ha mondjuk G\u00e1ldi-Vink\u00f3 Andrea, Iona Nemes \u00e9s Pavla Scerankova munk\u00e1ira gondolunk. G\u00e1ldi-Vink\u00f3 ugyanis a mediatiz\u00e1lt n\u0151 k\u00e9pis\u00e9g\u00e9t igyekszik b\u00e1josan \u00e9s kreat\u00edvan hasznos\u00edtani, m\u00edg Nemes ehhez k\u00e9pest kifejezetten \u0151si, n\u00e9pi trad\u00edci\u00f3kkal dolgozik, amiket modernista k\u00f6rnyezetbe helyez. Gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 p\u00e9ld\u00e1ja ennek titokzatos kemenc\u00e9je a m\u00e9g titokzatosabb \u201earanyrudakkal\u201d (val\u00f3j\u00e1ban bronzb\u00f3l ki\u00f6nt\u00f6tt \u00e9s aranyozott h\u00e1zi sajtokr\u00f3l van sz\u00f3), amely n\u00e9pi gy\u00f6kerei ellen\u00e9re remek\u00fcl \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl modernista k\u00f6rnyezetben is.<\/p>\r\n\r\n<p>De tal\u00e1n m\u00e9g <a href=\"\/wp-content\/uploads\/images\/kritika\/obvio\/nemes.jpg\">\u00fct\u0151k\u00e9pesebb<\/a> a <I>L\u00f3farok<\/I> c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja, amely Malevics n\u00e9gyzet\u00e9t alkotja \u00fajra l\u00f3sz\u0151rb\u0151l a k\u00f6zismert hajfon\u00e1si technika alkalmaz\u00e1s\u00e1val. Scerankov\u00e1t\u00f3l viszont egy kubista varr\u00f3n\u0151 l\u00e1that\u00f3, pontosabban egy varr\u00f3g\u00e9p \u00e9s egy kubista ihlet\u00e9s\u0171 f\u00e9mkonstrukci\u00f3 \u201etal\u00e1lkoz\u00e1sa\u201d, amihez \u00e9ppolyan frapp\u00e1ns, de tal\u00e1n ugyanolyan nyilv\u00e1nval\u00f3 feminista olvasat is rendelhet\u0151, mint Nemes szuprematista hajfonat\u00e1hoz.<\/p>\r\n\r\n<p>Nemeshez \u00e9s Scerankov\u00e1hoz hasonl\u00f3an Chilf M\u00e1ria \u00e9s Maria Grodzinska is felid\u00e9zi a feminin \u00e9s a maszkulin k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le kultur\u00e1lis k\u00f3djait, de finom koll\u00e1zsaikon, melyek a n\u0151 priv\u00e1t, hivatalos \u00e9s tudom\u00e1nyos reprezent\u00e1ci\u00f3it <a href=\"\/wp-content\/uploads\/images\/kritika\/obvio\/chilf.jpg\">fonj\u00e1k<\/a> egym\u00e1sba, ez tal\u00e1n kev\u00e9sb\u00e9 felt\u0171n\u0151. S\u0151t m\u00e9g a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st vizu\u00e1lisan domin\u00e1l\u00f3 Tranker Kata is \u00e9rtelmezhet\u0151 ezen a vonalon, \u00e9s ha Moizer Zsuzsa festm\u00e9nyei k\u00f6r\u00e9 is odatessz\u00fck saj\u00e1t virtu\u00e1lis m\u00fazeum\u00e1t, akkor m\u00e9g tal\u00e1n az \u0151 m\u0171vei se l\u00f3gnak ki nagyon ebb\u0151l a szekci\u00f3b\u00f3l.<\/p>\r\n\r\n<p>Am\u00edg azonban Moizer n\u00e9z\u0151je egy szinte emblematikusan l\u00edrai, sejtelmes n\u0151i hangot <a href=\"\/wp-content\/uploads\/images\/kritika\/obvio\/moizer.jpg\">kap<\/a>, addig az <I>\u00d3da a g\u00f6r\u00f6g v\u00e1z\u00e1hoz<\/I> rengeteg figyelmet \u00e9s odaad\u00e1st k\u00edv\u00e1n, hogy megny\u00edljon a l\u00e1togat\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra. Tranker ugyanis apr\u00f3, de ann\u00e1l kidolgozottabb l\u00e1bjegyzetekkel l\u00e1tja el a romantikus m\u0171v\u00e9sz, az isteni eszt\u00e9tika \u00e9s a tragikus sors\u00fa l\u00edrai h\u00e9rosz, John Keats legend\u00e1rium\u00e1t. Ezekben a t\u00e1rgyi \u00e9s k\u00e9pi jegyzetekben azonban az a legk\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb, hogy egy olyan kev\u00e9ss\u00e9 aktu\u00e1lis eszt\u00e9tikai t\u00e9zishez illeszkednek nagyon is organikusan, mely szerint a sz\u00e9ps\u00e9g az egyetlen val\u00f3di \u00e9rt\u00e9k a m\u0171v\u00e9szetben, ami viszont az egyetlen val\u00f3di \u00e9rt\u00e9k az \u00e9letben.<\/p>\r\n\r\n<p>S\u00e9t\u00e1nk utols\u00f3 \u00e1llom\u00e1s\u00e1n, a Viltinben elvileg az arch\u00edvum a szervez\u0151er\u0151, de a szubjekt\u00edv \u00edzl\u00e9sben gy\u00f6kerez\u0151 remix drive \u00e9s az egy\u00e9n saj\u00e1t m\u00faltj\u00e1b\u00f3l ad\u00f3d\u00f3 kultur\u00e1lis hagyom\u00e1ny itt is mark\u00e1nsan megjelenik. Vagy ha nem is jelenik meg, de felfejthet\u0151 a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9letp\u00e1ly\u00e1k \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti projektek rekonstrukci\u00f3j\u00e1b\u00f3l. A Viltin ter\u00e9t legink\u00e1bb h\u00e1rom projekt, h\u00e1rom arch\u00edvum defini\u00e1lja: Katarina Poliacikova csillag\u00e1szata, Marketa Othova <a href=\"\/wp-content\/uploads\/images\/kritika\/obvio\/othova.jpg\">botanik\u00e1ja<\/a> \u00e9s Petra Feriancova zool\u00f3gi\u00e1ja. Negyedikk\u00e9nt m\u00e9g az\u00e9rt ide lehet tenni Jasmina Cibic rovartan\u00e1t is, ami a leger\u0151sebb vizu\u00e1lis impulzus a k.r.u.z.o.k. kollekt\u00edva <I>Politics of Feeling \u2013 Economics of Love<\/I> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si t\u00e1rggy\u00e1 lett k\u00f6tet\u00e9n bel\u00fcl.<\/p>\r\n\r\n<p>Am\u00edg azonban Poliacikova asztron\u00f3mi\u00e1ja \u00e9s Othova n\u00f6v\u00e9nytana ink\u00e1bb az archiv\u00e1l\u00e1si fordulat medi\u00e1lis \u00f6sszetev\u0151ire \u00e9s a k\u00e9pek geneal\u00f3gi\u00e1j\u00e1ra f\u00f3kusz\u00e1l, \u00e9s viszonylag j\u00f3l \u00e9rtelmezhet\u0151 a szem\u00e9lyes narrat\u00edv\u00e1k ismerete n\u00e9lk\u00fcl is, addig Feriancova \u00e9s Cibic eset\u00e9ben a priv\u00e1t t\u00f6rt\u00e9nelem meglehet\u0151sen hangs\u00falyos \u00e9s jelent\u00e9sgazdag. A 2013-as Velencei Beinn\u00e1l\u00e9r\u00f3l is ismer\u0151s kagyl\u00f3k \u00e9s a bogarak ugyanis olyan szem\u00e9lyes csal\u00e1dt\u00f6rt\u00e9neteket id\u00e9znek fel, amelyek nemcsak az arch\u00edvum \u00e9s az archiv\u00e1l\u00e1s \u00e1tt\u00e9teles, de direkt politikai vonatkoz\u00e1sait is felvillantj\u00e1k a szlov\u00e1k, szocialista galambnemes\u00edt\u0151 \u00e9s a szlov\u00e9n, n\u00e1ci-szimpatiz\u00e1ns rovartan\u00e1sz figur\u00e1in kereszt\u00fcl.<\/p>\r\n\r\n<p>Az archiv\u00e1l\u00e1s politik\u00e1ja, a test reprezent\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s a remix eszt\u00e9tik\u00e1ja azonban nyilv\u00e1nval\u00f3an nem csak a n\u0151 nem\u0171 m\u0171v\u00e9szekre jellemz\u0151 kutat\u00e1si ter\u00fcletek, a nyolcvanas \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l kezdve a h\u00edm nem\u0171 m\u0171v\u00e9szek egy jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t is ezek a k\u00e9rd\u00e9sek izgatt\u00e1k \u00e9s izgatj\u00e1k, s\u0151t ha olyanokra gondolunk, mint Marcel Broodthaers, Yves Klein \u00e9s Robert Rauschenberg, akkor ak\u00e1r az \u00f6tvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9ig is visszamehet\u00fcnk a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti id\u0151ben. A ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 m\u0171v\u00e9szek t\u00f6bbs\u00e9ge a m\u0171vek tan\u00fas\u00e1ga szerint pontosan tiszt\u00e1ban is van a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti k\u00e1non \u201etracklist\u201d-j\u00e9vel, m\u00e9gsem v\u00e1laszt kifejezetten feminista t\u00e9m\u00e1kat \u00e9s form\u00e1kat. Ett\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl azonban egy olyan \u201en\u0151i\u201d ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son tal\u00e1lja mag\u00e1t, ahol kiz\u00e1r\u00f3lag \u201en\u0151m\u0171v\u00e9szek\u201d szerepelnek, \u00e9s amelynek szellemis\u00e9ge a feminizmus m\u00e1sodik \u00e9s harmadik hull\u00e1m\u00e1t id\u00e9zi fel \u00e1tt\u00e9telesen.<\/p>\r\n\r\n<p>Nyugati szemmel \u00edgy Griselda Pollock figyelmeztet\u00e9se juthat esz\u00fcnkbe, amely a k\u00e1non differenci\u00e1l\u00e1sa kapcs\u00e1n \u00f3va intett a feminizmus szegreg\u00e1ci\u00f3j\u00e1t\u00f3l \u00e9s az alternat\u00edv k\u00e1nonok konstru\u00e1l\u00e1s\u00e1t\u00f3l, keleti szemmel pedig Andr\u00e1s Edit elemz\u00e9sei, amelyek a feminista kritika hazai elfojt\u00e1s\u00e1ra \u00e9s elhallgat\u00e1s\u00e1ra mutattak r\u00e1. <a name=\"3anc\" href=\"#3sym\">(3)<\/a> Ha pedig valaki tiszt\u00e1ban van a n\u0151i hang, a n\u0151i \u00edr\u00e1s \u00e9s a n\u0151i tekintet fogalmaival, akkor arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre juthat, hogy egy olyan finoman humanista (posztstrukturalista \u00e9rtelemben) ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st l\u00e1tott, amely sz\u00e1nd\u00e9kai ellen\u00e9re is feminista lett.<\/p>\r\n\r\n\r\n<p>&nbsp;<\/p>\r\n<hr noshade>\r\n\r\n<p align=\"left\"><a name=\"1sym\" href=\"#1anc\">(1)<\/a> V.\u00f6: Andr\u00e1s Edit, Andr\u00e1si G\u00e1bor: <I>V\u00edzpr\u00f3ba a kort\u00e1rs (n\u0151)m\u0171v\u00e9szeten, (n\u0151)m\u0171v\u00e9szeken.<\/I>  \u00d3budai T\u00e1rsask\u00f6r, Budapest, 1995 \u00e9s Andr\u00e1s Edit: F\u00e1jdalmas b\u00facs\u00fa a modernizmust\u00f3l. In: <I>Omnia mutantur.<\/I> A Velencei Bienn\u00e1l\u00e9 Magyar pavilonj\u00e1nak katal\u00f3gusa, M\u0171csarnok, Budapest, 1997.\r\nA feminizmus kelet-eur\u00f3pai recepci\u00f3j\u00e1nak \u00e1ttekint\u00e9s\u00e9hez tal\u00e1n a legjobb k\u00e9zik\u00f6nyv: Bojana Pejic (ed.): <I>Gender Check. A Reader.<\/I> Walther K\u00f6nig, K\u00f6ln, 2010.\r\nEz\u00faton is k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m Andr\u00e1s Editnek, hogy felh\u00edvta a figyelmemet a mai feminista m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net-\u00edr\u00e1son bel\u00fcli komplex vit\u00e1kra, amelyek legut\u00f3bb a CAA 2013-as konferenci\u00e1j\u00e1n v\u00e1ltak l\u00e1that\u00f3v\u00e1 Amelia Jones \u00e9s Griselda Pollock el\u0151ad\u00e1sai kapcs\u00e1n. L\u00e1sd ehhez: Andr\u00e1s Edit: Blockbuster feminista ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok. <a href=\"http:\/\/tranzit.blog.hu\/2013\/04\/15\/blockbuster_feminista_kiallitasok\" target=\"blank\">http:\/\/tranzit.blog.hu\/2013\/04\/15\/blockbuster_feminista_kiallitasok<\/a><\/p>\r\n<p align=\"left\"><a name=\"2sym\" href=\"#2anc\">(2)<\/a> A posztstrukturalizmus m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti applik\u00e1ci\u00f3j\u00e1hoz \u00e9s \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9hez l\u00e1sd: Griselda Pollock: <I>Vision and Difference. Femininity, Feminism, and Histories of Art.<\/I> Routledge, London, 1988. Donald Preziosi: <I>Rethinking Art History. Meditations on a Coy Science.<\/I> Yale University Press, New Haven, 1989. Keith Moxey: <I>The Practice of Theory. Poststructuralism, Cultural Politics, and Art History.<\/I> Cornell university Press, Ithaca, 1994. Hal Foster: <I>The Return of the Real. The Avant-Garde at the End of the Century.<\/I> MIT Press, Cambridge, 1996.<\/p>\r\n<p align=\"left\"><a name=\"3sym\" href=\"#3anc\">(3)<\/a> V.\u00f6.: Griselda Pollck: <I>Differencing the Canon. Feminism and the Writing of Art\u2019s Histories<\/I>. Routledge, London, 1999. \u00e9s Andr\u00e1s Edit: <I>Kultur\u00e1lis \u00e1t\u00f6lt\u00f6z\u00e9s. M\u0171v\u00e9szet a szocializmus romjain<\/I>. Argumentum, Budapest, 2009.<\/p>\r\n\r\n<p>&nbsp;<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>&nbsp; &nbsp; H\u00e1rom szekci\u00f3, h\u00e1rom helysz\u00edn, h\u00e1rom n\u00e9z\u0151pont, egy biol\u00f3gia \u00e9s t\u00e1rsadalmi nem, a n\u0151, legal\u00e1bbis l\u00e1tsz\u00f3lag, hiszen a kur\u00e1tor \u00e9s a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek is n\u0151k (kiv\u00e9tel tal\u00e1n a k.ru.z.o.k. kollekt\u00edva, ahol n\u00e9ha f\u00e9rfiak is megfordulnak), de az nem der\u00fcl ki, hogy az alkot\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra jelent-e b\u00e1rmif\u00e9le probl\u00e9m\u00e1t a t\u00e1rsadalmi nemi szerepek, a biol\u00f3giai adotts\u00e1gok \u00e9s [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630915,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400970","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400970","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400970"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400970\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630915"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400970"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400970"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400970"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}